kComa 2012.09.03 08:46:04

Amikor a külügy, titkosszolgálatok, egyéb szervek "előrejelzési felelősségét" említitek, van még egy olyan lehetőség is, amit nem említetek: az, hogy esteleg a KIM a döntéshozatal során nem konzultált a társminisztériumokkal/-szervekkel (vagy nem vette figyelembe a konzultációt).

@Peti! Szerinted a guantanomi tálib foglyok szabadon engedése és elküldése a világ minden tájára, szerinted nem illik bele az általad szépen végigvezetett vonalba a post elején? (Nem tudom, hogy a szabadon engedettek mennyire nótorius terroristák, ezért kérdem)

@sronti! Egy esetlegesen kitörő háború esetén a magyar felelősség kérdését szerintem nem érdemes vitatni. Ezt tekintve legalább ennyire felelősek a fegyvereket ezen államoknak eladó országok. Szóval nem hiszem, hogy morális alapon magyar felelősséget emlegetni érdemes - különösen az esetleges jövőbeli áldozatok kapcsán. A guglin rákeresve az "armenia azerbaijan border clash" szóösszetételre, azt látom, hogy rendszeresek a határon a halálos áldozatokkal járó összecsapások. Nem kell ehhez Safarov kiadatása vagy egyéb külön indok.

kComa 2012.09.03 13:47:31

hvg.hu/vilag/20120903_Azeri_ugy_usa_oroszorszag

És jönnek a további elméletek, hogy ki és mi áll a háttérben. Ugye indult a "Safarovot kötvényért/gázért" vonal, amely mellé bejött az "inkompetens döntéshozatal" elmélet, amelyet most kibővít a "Nyugat orosz érdekek elleni összeesküvése" feltevés. A végén még kiderül, hogy az örmények kértek meg minket a kiadatásra. :)

kComa 2012.09.04 13:31:36

Bár ennek sem a posthoz, sem a kommentekhez nincsen köze, remélem titeket is lenyűgöz a különböző pártszínekben hirtelen felbukkanó sok szakember. Úgy látom, hogy a magyar politikai élet (legyen parlamentben vagy azon kívül) nagy része mindig is tudta, hogy ki az a Safarov és Azerbajdzsánban hősként tisztelik! Bevallom én már csak halványan emlékeztem az esetre és elképzelésem sem volt, hogy külföldön mit gondolnak Safarovról...

Nekem egyébként az alapvető problémám az, hogy a magyar kommunikáció is beleesett a mesterségesen gerjesztett hisztéria csapdájába. Mi történt: kiadtunk egy (feltehőleg, de talán hivatalosan is) elmebeteg gyilkost a hazájának. Nem egy hőst adtunk ki, nem egy szabadságharcost, mégcsak nem is egy nemzetközi terroristát vagy bérgyilkost, hanem egy (elmebeteg) egyszeres gyilkost. Hőst belőle az azeri és az örmény vezetés csinált, akik száz éve képtelenek megegyezni a vitás ügyeikről és saját céljaikra akarnak felhasználni egy sajnálatos tragédiát. Erre kellene emlékeztetni a nemzetközi sajtót...

kComa 2012.01.08 17:26:46

Jelentem kérem, én nem voltam kint, de másoktól hallottam az esetről. Állítólag senki sem ment, hogy feltörölje a nedves foltot, ezért Tsonga a saját törülközőjével törölgette. :)

És ha már utalás volt Líbiára és az ottani katari tevékenységre érdekességképpen: www.debka.com/article/21602/
Persze kétségtelen, hogy nem a legmegbízhatóbb forrás...

kComa 2012.01.08 20:14:40

@Marton Péter: Nem nagyon tudom, hogy jelenleg mi a helyzet Líbiában, de korábban sok panasz jött a (katari támogatással) túlzottan megerősödött líbiai iszlamista milíciákra. Nem hiszem, hogy az újraformálódó Líbiában bármelyik hatalomra törekvő erő hogyan tudna ezer fegyveres támogatót nélkülözni. De persze van olyan is, hogy ideológiai elkötelezettség (szunnita többség felszabadítása a nem muszlim kisebbség uralma alól), és nem is nagyon tudom, hogy mi folyik most Líbiában...

Törökország és Katar (és így az al-Dzsazíra) vonatkozásában nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg regionális riválisok. Azok voltak Líbia esetében is (látszott is) és azok Szíria esetében is (itt kevésbé látszik, de a jó együttműködés állítólag csak a felszín - persze azért konfrontáció nem várható).

kComa 2011.06.23 11:49:15

@Link Elek: csak, hogy én is beleszóljak, én nem értek egyet. Szerintem Katarnak nem érdeke a régió demokratizálódása. De legalábbis fenntartásokkal kell kezelnie azt.

I. Először az al-Dzsazíráról és az üzleti érdekekről:

1. Katarban az Al-Dzsazíra szerintem nem üzleti kérdés. Szükség van rá a katari imidzs és külpolitika miatt, és akkor is fenntartanák, ha folyamatosan veszteséges lenni. Persze így, hogy nagyon nézett, nem gond fenntartani (bár alkalmanként azért nyilván kényelmetlen, amikor feszegetik, hogy miért nincsen sosem szó benne Katarról, stb.).

2. Katar valóban tudatosan készül a "poszt-gáz" időszakra. Ipari termelést próbálnak Katarba vonzani (pl. napelemgyárak, alumínium), számtalan külföldi beruházásuk van és nagy hangsúly helyeznek különböző területeken a K+F kapacitások kiépítésére, oktatásra. Nem hiszem, hogy eljönne az az idő, amikor kénytelen lennének az al-Dzsazírából megélni.

3. Úgy tudom, hogy az USA-ban az arab tavasz alatt nagyon megnőtt az igény az al-Dzsazírára. Amúgy jól jelzi a népszerűséget, hogy mostanában Törökországban török nyelvű al-Dzsazíra csatorna indul(t), illetve boszniai székhellyel is indul(t) adás. (nem vagyok benne biztos, hogy ezek már megtörténtek, vagy csak meg fognak történni)

II. És a demokráciáról

1. Kétségtelen, hogy a a térségbeli események jelenleg kitűnő híranyagot biztosítanak a csatornának. Amely viszont korábban sem szenvedett hírínségben. A (fél)diktatúrákban mindig lehetőség nyílik a rendszer orra alá dörgölni témákat, és utána a csatorna kitiltása pedig jó marketing elem (és túl sok hatással nincsen, hiszen nézni még lehet...)

2. Ha a térség országaiban (belső vagy külső) nyomás van a demokratizálódásra, akkor az kihat Katarra is. Egy ilyen külső nyomás pedig nagyon kellemetlen tud lenni, különösen egy olyan tradicionális társadalomban, ahol a lakosság többségének részéről nincsen rá igény (sőt egyesek még ellenzik is).