Adatok
inspire14
0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Szőcs Géza kulturális államtitkár nyílt levelet írt, amelyben hazugsággal vádolja lapunkat, továbbá azzal, hogy bizonyos érdekkörök irányítanak minket. Mindez nem túl izgalmas, a nehéz helyzetet magyarázó politikusok jellemző reakcióját látjuk. Ami miatt mégis érdekes a…..
inspire14
2011.06.30 19:55:37
@banyanyanya:
Azt hiszem, hogy ebben nem feltétlenül értek egyet Veled. Számos kortárs kínai galériát végigjártam és sajnos jellemzően ugyanazokat a trendeket látom visszaköszönni, amit Európában v az USA-ban. Jellemző, hogy az egyik legismertebb szobrászukat a külföldiek csak "Chinese Botero-nak" nevezik.
Több pekingi galériással beszélgetve az a tapasztalatom, hogy a kínai befolyásos kínai réteg sokkal inkább a hagyományos, tradicionális témák és technikák iránt érdeklődik, semmint a nyugati trendek helyi másolói iránt.
A legtöbb kínai - ideértve a műértőket is - szemében a kortárs művészet ma a modernebb témájú kalligráfiákat, a korábbinál színesebb akvarelleket és a fotórealista olajfestményeket és a jáde kő szobrokat jelenti.
Pl. én anno láttam a Telefonica "Kubista idők" c. kiállítását Barcelonában, ami ott azért nem volt különösebb siker, mert a XXI. sz. közönsége számára már nem volt eléggé modern. Budapesten valószínűleg nagy sikere lenne - mint anno a Klee nevével fémjelzettnek - mert nálunk az emberek legalább Picasso-t, Gris-t, Braque-ot ismerik és kevés a hasonló volumenű kiállítás. Ezzel szemben 1-2 éve, amikor a barcelonai kiállítást Pekingbe hozták, akkor senki sem volt rá kíváncsi néhány művészettörténész kivételével. "Nagy szakmai siker volt", de az embereknek már az európai művészet XX. század eleji irányzatai is érdektelenek és érthetetlenek. Ez a helyzet itt, akár tetszik akár nem. Abszolút más az itteni ízlés és sokkal alacsonyabb az ingerküszöb. Ha a saját ízlésünk diktálta értékítéletekből indulunk ki, akkor Kínában nincs sok keresnivalónk.
Azt hiszem, hogy ebben nem feltétlenül értek egyet Veled. Számos kortárs kínai galériát végigjártam és sajnos jellemzően ugyanazokat a trendeket látom visszaköszönni, amit Európában v az USA-ban. Jellemző, hogy az egyik legismertebb szobrászukat a külföldiek csak "Chinese Botero-nak" nevezik.
Több pekingi galériással beszélgetve az a tapasztalatom, hogy a kínai befolyásos kínai réteg sokkal inkább a hagyományos, tradicionális témák és technikák iránt érdeklődik, semmint a nyugati trendek helyi másolói iránt.
A legtöbb kínai - ideértve a műértőket is - szemében a kortárs művészet ma a modernebb témájú kalligráfiákat, a korábbinál színesebb akvarelleket és a fotórealista olajfestményeket és a jáde kő szobrokat jelenti.
Pl. én anno láttam a Telefonica "Kubista idők" c. kiállítását Barcelonában, ami ott azért nem volt különösebb siker, mert a XXI. sz. közönsége számára már nem volt eléggé modern. Budapesten valószínűleg nagy sikere lenne - mint anno a Klee nevével fémjelzettnek - mert nálunk az emberek legalább Picasso-t, Gris-t, Braque-ot ismerik és kevés a hasonló volumenű kiállítás. Ezzel szemben 1-2 éve, amikor a barcelonai kiállítást Pekingbe hozták, akkor senki sem volt rá kíváncsi néhány művészettörténész kivételével. "Nagy szakmai siker volt", de az embereknek már az európai művészet XX. század eleji irányzatai is érdektelenek és érthetetlenek. Ez a helyzet itt, akár tetszik akár nem. Abszolút más az itteni ízlés és sokkal alacsonyabb az ingerküszöb. Ha a saját ízlésünk diktálta értékítéletekből indulunk ki, akkor Kínában nincs sok keresnivalónk.
inspire14
2011.06.30 20:21:48
@Juan Schwartz:
A cél és a tematika pontosan benne van a katalógus előszavában. A kiállításnak nem az a címe, hogy "A kortárs magyar képzőművészet".
Ezen a kiállításon egy bizonyos tematika mentén építkező válogatással ismerkedhetnek meg a nézők. A kiállítás ennél nem vállal se többet se kevesebbet. Az indexes cikk egyik fő csúsztatása pontosan ez, hogy úgy állítja be a kiállítást, mint ami a teljesség igényére törekedve mutatná be a mai magyar képzőművészet állapotát. A kiállítás a magyar képzőművészet egy szeletét mutatja be, amelynek igen is van létjogosultsága a nagyvilágban és amelyre sokan kíváncsiak. Azért az, hogy tetszik-e a kiállítás az embereknek, egy elég objektív mérce. És tetszik.
A cél és a tematika pontosan benne van a katalógus előszavában. A kiállításnak nem az a címe, hogy "A kortárs magyar képzőművészet".
Ezen a kiállításon egy bizonyos tematika mentén építkező válogatással ismerkedhetnek meg a nézők. A kiállítás ennél nem vállal se többet se kevesebbet. Az indexes cikk egyik fő csúsztatása pontosan ez, hogy úgy állítja be a kiállítást, mint ami a teljesség igényére törekedve mutatná be a mai magyar képzőművészet állapotát. A kiállítás a magyar képzőművészet egy szeletét mutatja be, amelynek igen is van létjogosultsága a nagyvilágban és amelyre sokan kíváncsiak. Azért az, hogy tetszik-e a kiállítás az embereknek, egy elég objektív mérce. És tetszik.
Meglehetősen bosszantó cikkel találkoztunk tegnap az Indexen, ami belterjes szerkesztőségi levlistánkon is kiverte a biztosítékot. „Vérlázító”, „hubazmeg”, „gyoker”, „erdekes” – szóltak a reakciók a Kínában rendezett…..
inspire14
2011.06.22 17:45:19
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
- a kiállítás katalógusa már június elején megjelent és hozzáférhető volt a sajtó képviselői számára, többek között a június 06-án a NEFMI épületében tartott sajtótájékoztatón is, ahol minden megjelent kapott tiszteletpéldányt. A sajtótájékoztatóra vélhetően az Index újságíróit meghívták és amennyiben elmentek, úgy meg is kapták a katalógust.
- a kiállított alkotásokról készült műtárgyfotók minden újságíró számára hozzáférhetőek. A galéria kollégája fel is ajánlotta, hogy eljuttatja részére a kívánt fotókat, amit azonban a cikk írója visszautasított, mondván: arra úgysem lesz szüksége. Igaza van, végül is ezért fejlesztették a google képkereső motorját. Bár az kétséges, hogy ez-e az objektív tájékoztatáshoz vezető út...
Az ÉS-ben megjelent cikk tartalmaz egy nagyon fontos megállapítást a pekingi kiállítással kapcsolatban:
Az, hogy az adott országba milyen műtárgyanyaggal érdemes bemutatkozni, nagyban függ az ott élő emberek ízlésétől, szokásaitól és a legújabb trendek iránti nyitottságuktól. Ami Ny-Európában eladható, azt Kínában egyszerűen nem értik. Pl. Sándorfi István valószínűleg átütő siker lenne, míg Reigl Juditra nem lennének kíváncsiak annak ellenére, hogy mindketten világszerte is elismert alkotók. Az itt élők számára már Fehér László munkái is túl modernek, egyszerűen nem értik őket, annak ellenére, hogy - szerintem - igen színvonalas anyaggal képviselteti magát.
Az itteniek eddig ugyanazokat a trendeket kapták Európa minden országából, most pedig kaptak valami olyat, ami egy kicsit más, kicsit közelebb áll ahhoz a világhoz, amit ők ismernek, értenek. Ez a kiállítás pedig nekik készült, azzal a nem titkolt céllal, hogy Magyarország felkerüljön az itt élők "térképére". A látogatottság (8-10e fő / nap) és a látogatók visszajelzései alapján a kiállítás eddig abszolút siker. Az pedig, hogy a kínai főváros legnevesebb kiállítóhelye 3 hétig a legjelentősebb kiállításaként hirdeti városszerte a magyar művészek bemutatását - szerintem - egészen jó reklám hazánknak.
Még szerencse, hogy Kínában nem tudják, hogy Magyarország olyan fejlett és nyitott ország, ahol egy sikeres külföldi kiállítás kapcsán - pártállástól függően - nem jutunk túl a zsidózás és trianonozás határvonalán. Sajnos.
Mellesleg a kiállítást természetesen lehet és kell is kritizálni, azonban ehhez az Index cikke nem szolgáltat termékeny táptalajt, csak emlékeztet minket önnön kicsinyességünkre és arra, hogy nálunk nincs olyan téma, amit ne a pártpolitika viszonyrendszerében értékelnénk...