Adatok
beco69
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Hatalmas vitát és több, mint hatszáz kommentet váltott ki előző posztom, amely a mandineres srácok, a dualista magyarosítást erősen bagatelizáló vitaindító posztjára született. Válasz-posztunk fő állításaira nem érkezett cáfolat, de a történelmi Magyarország…..
beco69
2011.06.15 12:31:45
@SvenH.:
Kedves @SvenH:
Igen, az ukránok jó részt, akik a Bugtól Ny-ra éltek, a lengyelek bedarálták, de ez fordítva is történt, nem is beszélve a közöttük 1941-44 között lezajlott népirtásról.
Én az egykori Szatmár, Szabolcs, Zemplén és Abaúj megyei (mai csonka területen maradt) görög katolikus ruszinokra gondoltam.
Kedves @SvenH:
Igen, az ukránok jó részt, akik a Bugtól Ny-ra éltek, a lengyelek bedarálták, de ez fordítva is történt, nem is beszélve a közöttük 1941-44 között lezajlott népirtásról.
Én az egykori Szatmár, Szabolcs, Zemplén és Abaúj megyei (mai csonka területen maradt) görög katolikus ruszinokra gondoltam.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
1. A nálunk 1790 után egyre nagyobb teret nyert a magyar nemesi politikai elitben 'az egy ország - egy politikai nemzet' koncepció sajnos már későn jelent meg. (utólag persze könnyű ezt kijelenteni) Önmagában ez nem "rossz", csak egy olyan országban (értve ezalatt a Horvátország-Szlavónia nélküli kb. 282,000nkm-t) , ahol a magyarság aránya a 18. század végén érte el mélypontját (a becslés: 36-38%) elég reménytelen törekvés volt. (Ebben a korszakban a Drávántúlon már csak 4 magyar község maradt: Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu : Eszék-Vinkovci körzetében) Ennek ellenére 1910-re sikerült elérni az 54%-os arányt, mégha ez a magyarság javára egy kicsit torzított is az 1910-es adat. (pl. több százezer ember a magyar-szlovák nyelvhatár körzetében felváltva vallotta magát magyarnak vagy szlováknak a dualizmus népszámlálásain: 1880, 1890,1900, 1910)Kettős identitás.
2. A reformkor előtt magyarosításról kevésvé lehet beszélni, de magyarosodás valóban volt a szórvány helyzetben élő töredékeknél, de mi is szlovákosodtunk, románosodtunk, ahol elenyésző volt az arányunk. De ez természetes folyamat, akkor is ha fáj. 1867 után valóban volt egy magyarosítási törekvés, amely nem is volt eredménytelen:
- a magyarországi németség nagy része elmagyarosodott a 20. századra (legalább félmilliós nyereség)
- a szlovákok közül kb. 400,000 emberre becsülik a az ő asszimilációs veszteségüket: nekik ez azért fáj, mert ennek az aránya is elentős: kb. 20%
- a horvátság (sokácok, bunyevácok is)közép- és felső rétegének jó része is elmagyarasodott.
- az ortodox szerbek és az ortodox többségű románok közül jóval kevesebb: kb- 100-100,000 fő.
- a 18. századi ruszin szórványok is eltünnek a századfordulóra.
Tehát jó ezzel tisztában lenni, de a rájuk nehezedő nyomást a 20. századival összevetni sem lehet. A magyarságnak nagy volt az asszimilációs képessége.
3. Az 1918 előtti ország megnevezésével, (amely 1526 óta egy nagyobb polikai egység - a Habsburg Monarchia - része volt,) amikor történelmi térképet szerkesztek (ez a munkám) bajba vagyok egy kissé. Mostanában a pl. 'Magyar Korona országai 1848-ban' megnevezést használom , mert szerintem ez van leközelebb a valósághoz.
4. Szerintem minél többet olvasva a magyar és a szomszédok múltjáról, az 1848/49-es másfél év eseménysorozata volt az utolsó szeg a Szent Istváni Magyar Királyság koporsójában. (ahogy ezt pl Teleki László is megírta Kossuthnak 1849 tavaszán Párizsból több levelében) A szerbek és románok (véres polgárháborúk: melyet az orosz intervenció miatt nem harcoltak végig) lélekben végleg elszakadtak Magyarországtól (a horvátok kb. a 16. század óta perszonáluniónak tekintették a közös magyar-horvát királyságot) a szlovák elit pedig döntő lökést kapott ehhez. Sajnos szerintem a a szomszéd nemzetek számára ez 1848/49 (nekünk szomorú) mérlege. De jó lett volna ha a magyar-szlovák határ az 1861-es szlovák kerület határa mentén jött volna létre (valamikor később)!
5. A Felvidék valóban joggal bántja a szlovákokat. Ez a 19. századi magyarosítást juttatja eszükbe többek között Grünwald Béla hasonló szímű 1878-as röprata nyomán. (előtte a Felső-Magyarország, vagy még a középkorból adatolható Felföld volt használatos) Ebben pl. tagadta az önálló szlovák kultúra és nemzeti hagyomány létét, határozottabb állami fellépést követelt a közigazgatásban és az oktatásban, a pánszlávok eltávolítását stb.
Huh, de mennem kell dolgozni!