Regisztráció Blogot indítok
Adatok
labirintus1

0 bejegyzést írt és 379 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Magyarországról Finnországba utazni ezekben a hetekben nem a legegyszerűbb, bár érdekes módon Viktor tapasztalata szerint a helyzetet nem a finnek, hanem kiutazásnál a magyar hatóságok bonyolítják túl. Ferihegy még a "békeidőkben"..
labirintus1 2020.07.09 09:44:18
@szélsőséges középenálló: És egy 30 éve kiállított magyar dokumentum (születési anyakönyvi kivonat), hogyan állapították meg a magyar hatóságok, hogy az illető fia valóban Finnországban van? Abból max az derül ki, hogy van egy fia.

De azt, hogy tényleg Finnországban van a fiú (és nem valahol máshol) és hogy tényleg őt fogja meglátogatni az anya (és nem mondjuk körutazást tesz az országban) simán elhitték bemondásra.

Itt válik el nagyon egymástól a Kelet és a Nyugat Európában. Végül kénytelenek arra támaszkodni, amit mondasz, de Keleten azért előtte mindig éreztetik a hatóságok, hogy ők tesznek neked szívességet.
Mindig érdeklődve figyeltem, hogy a külföldön eltöltött évek (inkább évtizedek) alatt miként változik az egyes emberek kiejtése. Akad olyan ismerősöm, akinek az elején erős magyaros akcentusát valamennyire sikerült levetkőznie, cserébe most már a magyar kiejtésén érezni egyre inkább a másik nyelv…..
A Konzervatív Párt komoly győzelmét hozta a brit előrehozott választás, ami egyúttal azt is jelenti, hogy Boris Johnson kormánya erős felhatalmazást kapott a Brexit levezénylésére. Várhatóan távozik a két legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt és a Liberális demokraták vezetője is...
Elég komoly felzúdulást keltett múltkoriban Világpolgár angliai posztja, finoman szólva is kapott hideget-meleget, de legalábbis alaposan megosztotta az olvasókat és a kommentelőket. Összeszedte az akkor és azóta felgyülemlett válaszait és posztban reagált a véleményekre...
labirintus1 2019.10.17 09:48:48
Hát ez tényleg súlyos volt.

A példáira reflektálnék. Azért elég meredek a magyar oktatást, meg a magyar műveltséget dicsérni, a zuhanó Pisa eredmények tükrében. Egy mai cikk:
24.hu/belfold/2019/10/17/oktatasi-es-kepzesi-figyelo-olvasas-matematika-szovegertes-alulteljesitok/

Gábor Dénes pedig 20 éves korában elköltözött Magyaroszágról, részben az antiszemitizmus miatt (ha már idegengyűlölet) és az összes tudományos eredményét külföldön érte el. A külföldi siker kb. minden magyar Nobel-díjas "magyar" tudósról elmondható Szentgyörgyi kivételével.
Megkezdődött az iskola, amivel megkezdődött az iskolai kaják időszaka is. Ami engem illet, sok jó emlékem nincs arról, amit anno étkeztetés címen műveltek velünk (a helyzet azóta sem javult, ha jól látom). Amerikában sok szempontból más a helyzet – hogy jobb vagy rosszabb, azt mindenki döntse el…..
labirintus1 2019.09.12 10:52:21
@Öreg Tőgy (Erdei Galand): Iskolás tapasztalatom még nincs és azt sem biztos, hogy az összes flamand iskola ennyire szigorú. Mi az önkormányzati (nem katolikus) rendszerben vagyunk. A franciás óvodáról meg úgy tudom, hogy egyáltalán nem érdekli őket, hogy ki mit eszik. A kolléganőm gyerek pl. csokis rizspelyhet szokott uzsonnázni természesen tej nélkül és senkinek szeme nem rebben amiatt, hogy egy 5 éves száraz csokit rágcsál.

Túl szigorúnak sem mondanám a szabályokat. Szerintem, aki nem érti meg, hogy egy 3-6 éves gyereknek a cukoros üdítő kifejezetten káros, vagy hogy a nutellás kenyér meg a keksz, a csipsz meg a ropi nem való ebédnek, azzal komoly gondok vannak. Mivel a mi óvodánkban kb. az egész világból vannak gyerekek, elég sok pl. a japán, ezért nagyon sok féle étel jelenik meg ebéde. Pl. simán hoznak szusit. Tehát választék van, csak a szülőn múlik, hogy mit készít el.

Szóval én nem tartom a fasizmus felé vezető első lépésnek, ha azt tanítják az iskolában, hogy az édesség meg a rágcsálni való az üdítőkkel együtt a különleges alkalmakra való és a hétköznapokon pedig egyenek házi kosztot, ami ha lehetséges legyen egészséges. De pl. nálunk is volt már olyan, hogy egy-két alkalommal mini pizzát csomagoltam, mert nem volt időm mást készíteni, de ebből semmi probléma nem volt, mivel látják, hogy az esetek 98%-ban egészséges étel van az ebédes dobozban.
labirintus1 2019.09.12 11:14:00
@M. Péter: Sajnos nincs. Az ovi egy nagyon kicsi épület, igazából tagóvoda. Összen 4 csoportszoba van, mosdók meg egy kicsi melegítőkonyha és étkező.

De ez a korosztály egyébként sem igazán célcsoportja az ivókutaknak (2,5 és 6 éves kor között vannak), a kisebbeknek még ki kell tölteni a vizet és segíteni kell.

Igazából szerintem, simán meg lehetne oldani, hogy adjanak minden étkezéshez egy pohár vizet, hiszen ahol az ebéd tányérjait elmosogatják, ott a poharakat is el tudnák mosni. Csak az itteni észjárás szerint ez nem az ő feladatuk, mármint napi 3-szor mosogatni.

Itt az óvónő az kb. olyan mint a szaktanár, azaz ő az oktatással foglalkozik. Az ebédeltetésben pl nem vesz részt, azt azok intézik, akik a napközit és ki is számláznak napi 15 perc "gyerekmegőrzést". Először furcsának találtam ezt a rendszert, de az évek során arra jutottam, hogy nem rossz ez így, csak más, mint a magyar.
labirintus1 2019.09.13 11:23:39
@M. Péter: Én még soha nem felejtettem el a vizet, így nincs saját tapasztalatom, de biztos adnak vizet.

Olyan már volt, hogy az apjra félre értette, hogy mikor kell a gyerekért menni és késett 15 percet, ami belelógott az ebédidőbe. Nem értette az ovi, hogy mi van, de mivel látták, hogy a gyereknél nincs ebéd, ezért beültették a meleg kaját evőkhöz és adtak neki enni. Itt nagy nejlontasakokban érkezik a kaja, amit forró vízbe rakva melegítenek meg, úgyhogy simán van benne annyi, hogy még egy adagot kihozzanak.

Tegnap sikerült a gyereknek úgy hazaérkeznie, hogy nem zárta vissza rendesen a kulacsot és minden csupa víz volt a táskában. Szóval értem én a kulacsos rendszert, de mégis utálom. :-)
Talán nem véletlen, hogy éppen augusztus 20-án töprengett el az elmúlt hetekben oly sokszor feltett kérdésről (mit jelent magyarnak lenni, mit jelent a honvágy és mi történne, ha hazatérne félmillió magyar) Wien74. Posztja szerintem rengeteg érdekességet tartalmaz, például arról, hogy miért nem…..
labirintus1 2019.08.23 12:55:39
@_z_: Széthúzás - összetartozás témában pl. valami olyanra gondolhatott, mint a szakszervezetek hiánya.

Én mindig elszomorítónak tartottam, hogy pl. a MÁV-nál külön szakszervezete van (?) a mozdonyvezetőknek. Mert ők csak azért harcolnak, ami nekik fontos, és tesznek arra, hogy mondjuk a jegyvizsgálóval mi van.

Ahol én lakom, ez nem így működik. Az emberek magukért és a közösségért is kiállnak. Néha vannak ugyan sztrájkok, de nem is lehet olyanokat megcsinálni, mint pl. Mo-on a Suzukiban, ahol még megalakulni sem hagyják a szakszervezetet. De az egészségügyet is hozhatnánk példának vagy az oktatást. Ha összetartanának az emberek és nem egymást csinálnák ki, akkor már rég nem itt tartana egyik ágazat sem.
labirintus1 2019.08.26 13:18:08
@_z_: Nem ismerem a mostani lengyel helyzetet, de ott egy szakszervezet indította el a politikai változásokat (Szolidaritás), úgyhogy valószínűleg aktívabbak, mint Mo-on.
labirintus1 2019.08.26 13:18:17
@Arthamyr: Akkor drámaian másképp látjuk a szakszervezet szerepét.

A közszolgáltatás nem az, amit ma Mo-on jelent, hogy éhbérért dolgozik pl. egy ápolónő, mert neki ezt kell csinálnia, hiszen ez közszolgálat, meg neki hivatása van.

Itt egy friss példa: hvg.hu/itthon/201934__vedtelen_noverek__cseledsorban__diszkriminacio__kronikus_panaszok

Ebben a helyzetben nagyon fontos lenne egy szakszervezet szerepe, hiszen pl. próbálhatná letárgyalni, hogy ne legyenek már hátrányosan megkülönböztetve az ebben a munkakörben dolgozók és ha ez nem megy, akkor sztrájkolniuk kéne, beleértve az orvoskat is.

Ezzel szemben, mint azt a cikk címe mutatja, az orvosok cselédnek nézik az ilyen dolgozókat, a többiek meg csak szarnak a problémáikra. És ettől az utóbbitól nem változik semmi Mo-on.
Úgy tűnik, tovább folyik a vita arról, mi történne, ha hazaköltöznének a külföldön élő magyarok. Ma Endre véleménye következik, amivel persze megint lehet vitatkozni (nyilván fogtok is…), de ez nagyon hasznos is lehet. Válaszát a 10 év után hazaköltözött Orsi írása inspirálta. Szerinted mi…..
Vannak zsidós nevek, mint a Kohn, a Grün, a Weisz és a Schwartz. Pedig akik ismerik az ókori illetve a középkori rabbinikus irodalmat feltűnhet, hogy a zsidóknak nemigazán volt családnevük. Hozzáteszem a nem-zsidóknak sem. Jó sokáig. A zsidó társadalomban mindenkit, döntőrészben patriarchális…..
labirintus1 2019.08.07 11:14:43
@Alick: Képzeld van ilyen! Nekem középiskolában volt olyan osztálytársam, akinek az eredeti családneve Sidó volt, ami zsidót jelent. Úgy intézték, hogy általános és közép iskola között változtassanak nevet, hogy a gyerekeknél ne okozzon zavart. Én már az új névvel találkoztam vele. Egyébként nem volt zsidó, ha jól emlékszem felvidéki volt a családja.
labirintus1 2019.08.07 11:23:51
Még egy kis adalék a névmagyarosításhoz:

"A névmagyarosítási „láz” a ’20-as évek végének fontos társadalmi és politikai eseménye volt. Ekkor került az eredendően önkéntes névmagyarosítás a politika látókörébe és vált az állami iránti lojalitás „mérőeszközévé”. A családnevek magyar hangzásúra változtatása tulajdonképpen már 1848 után elkezdődött, de az első világháború előttig nem volt igazi kényszer. (Abban az időben a közvélemény sem ítélte meg egyértelműen pozitívan a névmagyarosítókat, és volt hogy „egykoronás magyaroknak” csúfolták őket, mivel egy koronába került a változtatási kérelem illetéke.)

A presszió a ’30-as évek elején kezdett nőni, amikor is először a tiszti kar tagjait „kötelezték” nevük magyarosítására. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter levelet írt valamennyi csapatparancsnoknak , hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy a tisztek benyújthassák névmagyarosítási kérvényeiket. Később jogszabállyal is megkönnyítették a változtatást, mivel 1933. július 27-én a korábbi jogszabályban szereplő kitételeket: magyar állampolgárság illetve büntetlen előélet kivették a rendeletből. Ezzel párhuzamosan a kényszer (ha nem is hivatalos formában) de tulajdonképpen minden állami alkalmazottal szemben megfogalmazódott. Először a csendőrségnél, majd az államvasutak alkalmazottaira és az oktatásban dolgozókra gyakoroltak nyomást, az állásuk elvesztésével fenyegetve őket. Sportolók és művészek esetében sokkal közvetettebb volt dolog, mivel ők csak ösztöndíjaktól és külföldi utazásoktól estek el, amennyiben nem magyarosítottak. A presszió akkor érte el tetőfokát, amikor már diákokat kényszerítettek magyar név felvételére, azzal fenyegetve, hogy megakadályozzák továbbtanulásukat. A névmagyarosítás tulajdonképpen a lakosság negyed részét érinthette volna, hiszen az akkoriban általánosan elfogadott adatok szerint 1930-ban a lakosság 30%-ának nem magyar családneve volt, amiből körülbelül 1,8 millió ember német nevet viselt.

Mivel a kérdés ilyen sok embert érintett, rendszeres vita tárgya volt mind a lapokban, mind az országgyűlésben. A magyarországi német lapok nem utasították el egy az egyben a magyarosítást két okból: egyrészt, mivel mindenkinek joga van nevet választani magának, másrészt pedig, mert úgy gondolták, hogy a német származású/nevű közszereplők ezzel kifoghatták a szelet az őket német származásuk alapján támadók vitorlájából, hiszen a magyarosítással egyértelműen deklarálták, hogy a magyarsághoz tartozónak vallják magukat. A kényszerrel viszont egyáltalán nem értettek egyet, és arra próbálták felhívni a közvélemény figyelmét, hogy mi történne, ha hasonló nyomás alá helyeznék a határon kívül rekedt magyar kisebbséget és az állampolgári hűségük próbájává, egzisztenciális biztonságuk árává tennék nevük megváltoztatásának kérdését.
A parlamentben az abszurd komédia jeleit is mutatta a magyarosítás kérdése. 1931-ben Reisinger Ferenc szociáldemokrata képviselő azt a kérdést tette fel Scitovszky Béla akkori belügyminiszternek, hogy a miniszter milyen névre szándékozik magyarosítani, akinek ez volt a válasza: ”Én nem akarom magyarosítani a nevemet, mert nem szégyellem magam a lengyel származásom miatt. Amióta a Scitovszkyak Magyarországon vannak, mindig jó hazafiak voltak.”
labirintus1 2019.08.07 15:07:22
@Rigor Mortis: Én sehol nem írtam, hogy kötelezően "előírták".

De olyan helyzetet teremtettek, ami gyakorlatilag kötelezővé tette.

Akiket írtál eleve nem jó példák:

Werth Henrik: abban az időben már tábornok volt

Stomm Marcel: nemesi származású volt, őket nem érintette a magyarosítás. Horthy István feleségének Edelsheim volt a leánykori neve, de neki sem "kellett" magyarosítani pont a nemesi származása miatt.

Rőder Vilmos: az ötletgazda Gömbös politikai ellenfele volt

Hellebronth Vilmos: ez a felesége vezetékneve, aki nemesi származású volt és pont a polgári származására utaló Krantz nevet cserélte le erre.

Egyébként ezeket a névmagyarosításokat csak félszívvel fogadta el a társadalom. Pl. mikor 1945 után bíróság elé állították Jány Gusztávot és Szombathelyi Ferencet, akik pont ebben az időben, talán nem függetlenül a Gömbös levéltől magyarosítottak, akkor nem felejtették el folyamatosan felidézni, hogy az ereteti német vezetéknevük mi volt.
A kérdés így, a nyári hazalátogatások (na tessék…) idején talán még gyakrabban merül fel. Szóval vajon az az igazi otthon, ahol felnőttünk vagy ahol most élünk? Szerintem a legtöbb határátkelő egyetért abban, hogy az embernek lehet két otthona, szeretheti mindkettőt. Louise ugyanakkor úgy látja,…..
Külföldre költözve sok meglepetés érheti az embert, és fokozottan igaz ez, ha nemcsak magunkért, hanem gyermekünkért is felelősek vagyunk. Hét amerikai anya osztotta meg tapasztalatait a különböző kultúrákban tapasztalt szokásokról, a szülői felfogásról és a társadalom…..
labirintus1 2019.05.15 10:38:29
@Golf2: Minden nézőpont kérdése. Ő olyan országból jön, ahol egyetlen nap fizetett szülési szabadság sincs.

Ahol én élek, hogy 20 hét van és a döntő többség vissza is megy dolgozni a gyerek 6 hónapos kora előtt.

Ezekhez hasonlítva az, hogy akár 3 évig otthon lehetsz a gyerekkel elképeztően nagyvonalú.
labirintus1 2019.05.16 11:34:03
@gabors: Nem csak pénz kérdése, hanem szabályozási is.

Az USA-n kívül, ahol van fizetett szülési szabadság, ott védik a nő munkahelyét, azaz aki a szülési szabadság után visszamegy, azt vissza kell venni és nem is rughatod ki. Amerikában nincs ilyen, ha bármennyit otthon marad és nem sikerül megegyeznie a munkáltatójával, akkor ki van rúgva.
labirintus1 2019.05.21 14:47:28
@gabors: Kicsit jobban utána néztem a neten, ahol azt írják, hogy mindössze az állásban lévő szülő nők 12%-a kap egyáltalán valamennyi fizetett szülési szabadságot. És a keveset keresőknek mindőssze 5%-a kap.

És emellett vannak ugye azok a nők, akik úgy szülnek, hogy előtte nem voltak állásban. Pl. a 3 év alatti gyereket nevelőknek csak 55%-a volt állásban.

www.upcounsel.com/average-maternity-leave

Ebből nekem az jön le, hogy nem igazán vannak olyan munkáltatók, akik önkéntesen fizetnek, mert a szülő nők töredéke kap csak fizetett szabadságot.

A pontos arányt azért nem tudom megmondani, mert nem találtam arra adatot, hogy a gyerek születésének pillanatában az anyák hány %-a volt állásban. De ha a teljes női lakosság aktivitási rátáját vesszük, ami nyilván nem pontos, de jobb mint a semmi, akkor kb. a nők 8%-a kap fizetett szülési szabadságot.

Tehát a te példád nem igazán releváns, mert a nők kb. 90%-át nem érinti.
Birdie és családja tavaly júliusban költözött ki Kanadába. Pontosabban az akkor már jó negyedéve kint dolgozó férjét követték Vancouverbe, ahol most két gyermekükkel, egy 9 éves kislánnyal és egy 11 éves fiúval élnek. A két gyerek természetesen iskolába jár, ahonnan most…..
labirintus1 2019.05.03 10:27:59
Nekem meg inkább ijesztő ez a lista.

Milyen korábbi tapasztalataik lehettek, ha ezeket le kell írni?

Szerintem, egyébként ez nem annyira annak szól, aki Kanadában szocializálódott, hanem valószínűleg az ázsiai bevándorlóknak, akik nagyon mást várnak el a gyerektől.

Pl. az ilyen szülőkre gondoltam:
en.wikipedia.org/wiki/Jennifer_Pan

Egyébként azt sem tartom jónak, ha azt mondom, hogy ő győzött (ő a legjobb), ha ez baromira nincs így. Ez így hazugság és én nem tanítanám hazugségra a gyerekem.

Azt lehet mondani, hogy ügyes volt, de eléggé pofán csaphatja az élet azt, akivel elhitetik, hogy ő a legjobb, közben meg egyáltalán nem.
Laura három éve költözött az Egyesült Királyságba, ennek az időnek a nagy részét Londonban töltötte, míg most Dublinban él, de már tervben van egy következő költözés. Nem Magyarországra, mert mint írja, az egyelőre nem jut az eszébe…(A képeket köszönöm szépen.) Mi az…..
labirintus1 2019.05.02 14:47:16
Szerintem, van 2 tárgyi tévedés a bejegyzésben, ami elég komolytalanná teszi.

1, "Óriási diplomás túlképzés van."
Ez tényszerűen nem igaz. Max beragadt néhány magyar politikusnak ez a gondolat és nyomják ezt a hülyeséget. Arányaiban kevés Mo-on a diplomás és ami igazán szomorú, csökken is az arányuk.
eduline.hu/felsooktatas/20190125_felsofoku_vegzettseguek_aranya

2, "Az ország nem vízfejű"

Ezt elég nehéz egy olyan országra mondani, aminek egy supercity a fővárosa, ami gyakorlatilag minden gazdasági erőt elszív máshonnan.

Nem rég volt a BBC-n egy műsor, amiben azt fejtegették, hogy Németországban valószínűleg az is segíti a gazdaságot, hogy nincs akkora városuk, mint London, viszont elég sok közepes méretű van. Most nem találtam meg a műsor linkjét, de talán más is látta és majd beteszi.
labirintus1 2019.05.02 18:10:50
@London2009: Ezt nem én mondom, hanem nálam sokkal okosabbak.

Végül megtaláltam a műsort, már a róla szóló cikk is elég sok problémát felsorol. De a lényeg, hogy London annyira nagy, és teljesen más ligában játszik, mint bármelyik más UK város, hogy ezzel akadályozza a gazdaság fejlődését.

Itt a link: www.bbc.co.uk/mediacentre/proginfo/2014/09/mind-the-gap-london-vs-the-rest.html
Gyermeket várni mindenhol öröm, a terhesgondozás rendszere és a kórházi ellátás azonban sokban eltérhet egymástól. Mint a mai posztból kiderül, akár még adott országon belül is. Ma Kanadába látogatunk, ahonnan Laci felesége írta meg élményeit, ami különösen érdekes azért, mert három gyermekük közül…..
Hazaköltözni sok szempontból jó, de rengeteg csalódás is éri az embert – legalábbis Zsófi szerint, aki kérésemre közel hat év után vette fel története fonalát. Akkor Németországban éltek (akkori posztját itt olvashatod el), majd hazaköltöztek Sopronba, ahol furcsa módon elszigeteltebben élnek, mint…..
labirintus1 2019.02.11 11:41:52
@tanato: Szerintem, ha amit a szerző csinál, azért veszélyes, mert teljesen kiszolgáltatott és nem azért mert otthon van a gyerekkel. Nem úgy tűnik, mintha akkora megtakarításaik lennének, hogy élete végéig kényelmesen élhet munka nélkül. Viszont, ha bármi történik a férjével, vagy csak elválnak és ott marad a gyerekkel, akkor tényleg nyomorogni fognak. Mo nem Nyugat-Európa, ahol az elvált férjek feleségtartást fizetnek, az állam meg normális árvaellátást, ha meghal az egyik szülő.

Egyébként biztos vagyok benne, hogy az otthonlét is a gondja a szerzőnek, bár ő a 2 írás alapján olyannak tűnik, akivel még a marslakók is előítéletesek lennének, ha oda vetné a sors.

Egyébként fiatalnak is tűnik, mert aki ettől sírva fakad a határon, az még nem tapasztalta meg, hogy milyen az, amikor tényleg a halálba szopatják egy sima határátlépéskor, ami azért nem volt ritka az ántivilágban.
Ritkán esik szó arról, mi a helyzet, amikor a (házas)pár két tagja között nincs egyetértés a menjünk vagy maradjunk kérdésben. Márpedig ez elég komoly probléma, mint azt a mai poszt szerzője, Péter is megtapasztalja. Ráadásul még azt is el kellene dönteni, hogy merre induljanak…..
labirintus1 2018.12.12 15:57:17
@London2009: Szerintem, messze nem csak pénzkérdés.

A múlt héten járta körbe a sajtót annak a nőnek a története, aki hétvégén belehalt abba, hogy a Honvéd kórház különböző épületei között szállítgatták, mert nem volt radiológus és így röntgen sem. A család az egész hétvégét magán röntgen keresésével töltötte. Pénzük volt, Pesten voltak és még sem találtak, mert nem létezik ilyen. Egyszerűen nincs olyan magánszolgáltató, akinek megérné sürgősségi ellátást nyújtani vagy hétvégén röntgent üzemeltetni.

Egyszerűen bizonyos szolgáltatások olyan szinten le vannak rohadva Mo-on, hogy hiába van pénzed, akkor sem tudsz nem kiszolgáltatva lenni egy ilyen helyzetben.
labirintus1 2018.12.13 09:46:50
@London2009: Magánkórház arra lesz, ami nyereségesen üzemeltethető. A sörgősségi tuti nem ilyen, de ezek szerint a hétvégén nyitvatartó röntgen sem.

Ezek egyébként nagyon gyakori problémák. Pl. egy ismerős azzal szembesült, hogy Mo-on nincs magánkézben olyan MRI gép, amivel lágyszövetet lehet nézni (pl. mell, here). Pont azért, mert nem biznis. Viszont nagyon kell az ilyen vizsgálat, hogy kiderüljön, hogy valaki rákos-e.

Úgyhogy egy két hónapos kanossza és közel 60 ezer Ft lecsengetése után jutott el oda, hogy valaki felírja neki a vizsgálatot, megcsinálják, majd találjon olyan orvost, aki tudja értelmezni az eredményt. És itt sem segített a pénz. Alapvetően az lendítette előre a dolgot, hogy az ismerős ismerősének az ismerőse odaszólt. De aki 10 év után költözik Pestre, annak pont ezek az ismerősei nincsenek már meg.
labirintus1 2018.12.13 09:47:00
@kardio1: Az összes nyugat-európai országban együtt nem haltak meg évi 700-an az elmúlt évtizedekben.

en.wikipedia.org/wiki/Number_of_terrorist_incidents_by_country

Sőt, vannak olyan országok, ahol bár magas a bevándorlók aránya (pl. Ausztria) tk. nem létezik terrorizmus.

Úgyhogy ennek felesleges eltúlozni a jelentőségét. A mo-i baleseti statisztikákon viszont lehetne dolgozni, de évek óta alig történik valami.
Nagyon sok nő (egyes kutatások szerint minden második határátkelő) vállal külföldön munkát és sokan közülük a házi idősgondozásban helyezkednek el. Mindez sok szempontból alakítja át a társadalmakat, részben a magyart is...
labirintus1 2018.12.11 10:51:00
@szÖveges professzor: Azért ez elég rendszerszintű, nem sajnálatos véletlenekről van szó. Pl. a cikkben említett helyzet egészen 2016-ig maradt, azaz 4 évig tudták még blokkolni, hogy nők is jelentkezhessenek mozdonyvezető tanfolyamra. És az egyetlen valós ok az volt, hogy lenyomják a munkabéreket.

hvg.hu/itthon/20121118_Vasutas_szakszervezet_mozdonyvezeto_nok
labirintus1 2018.12.11 10:51:11
@szÖveges professzor: Most nem találtam meg a cikket, de nem is olyan rég olvastam arról, hogy bizonyos szakmákat nem tudnak lányok Mo-on tanulni, mert hasonló indokok miatt, mint a kukásautós cikkben (pl. női WC hiánya) nem veszik fel őket. Ha jól emlékszem, akkor a villanyszerelő is közte volt, pedig azt simán tudnák nők is csinálni.

Egyébként biztos vagyok benne, hogy itt lesz változás, mert annyira a szakemberhiány miatt annyira jól kezdenek fizetni ezek a szakmák, hogy meg fognak jelenni benne a nők.
labirintus1 2018.12.12 11:24:22
@kardio1: A cikk 2012-es, úgyhogy még a Boldog Békeidőkben írodott. Akkoriban még nem úgy mentek a dolgok, hogy valami idiótának szikrázott egyet az agya és már másnap jogszabály lett belőle.
Egy álláshirdetésben általában szerepel a fizetés, a feltételek és még pár munkaerővonzó részlet, például az ingyenes nyelvtanfolyam, amivel például az egészségügyben dolgozókat csábítják. A mai poszt azért érdekes, mert szerzője, Erika a „másik oldalról” látja a…..
labirintus1 2018.11.20 11:09:44
@Golf2: Pontosan milyen perspektívát kellett volna látnia a cégnek egy 72 éves emberben? Elég nehezen képzelhető el, hogy rövid idő alatt megtanul németül és emellé még fizikailag is olyan állapotban marad, hogy érdemi munkát tudjon végezni.
Ahogy többen is jósolták, jókora helyi botrány lett a MÁV-HÉV legfrissebb húzásából, hogy tegnaptól a városhatáron kívül már csak előreváltott jeggyel lehet felszállni a vonatokra. A kevés jegyautomata miatt utasok százai maradtak le az elérni kívánt vonatokról, és kényszerültek kígyózó sorok…..
labirintus1 2018.10.03 14:15:24
@vanek ur: Nem ezen a vonalon, hanem a ráckevei HÉV-en jártam rendszeresen. Arrafelé az volt a módi, hogy ha jött a kalauz, akkor nem kiegészítő jegyet kellett tőle venni, hanem a megfelelő összeget odaadni neki, és ő egyszerűen tovább ment. Volt olyan vasárnap reggel, amikor 10 emberből egyedül nekem volt kiegészítő jegyem.
Gondolom a rendszerszintű bliccelést, meg a kalauz bérét akarták megspórolni.

A megoldás az lenne, ha lehetne kapni előre tömbben kiegészítőjegyet, amit bármikor fel lehetne használni a BKV jegyhez hasonlóan.
A helyzet az, hogy Gyurinak igaza van, Tajvan meglehetősen ritkán kerül elő a Határátkelőn, pláne olyan érdekes és részletes posztban, mint amit most ő küldött. Úgyhogy lássuk, hogyan került a távol-keleti országba és mit érdemes tudni Tajvanról. Tajvan egyik legjellemzőbb…..
labirintus1 2018.10.02 15:56:06
@Csodabogár: Azért is jó, ha anyakönyvezve van a házasság, mert ha gyerekük születik és szeretnének neki magyar állampolgárságot illetve iratokat, akkor először a házasságot kell anyakönyveztetni és csak utána lehet a gyereket. Ez marhára el tudja nyújtani a gyerek anyakönyvezését.
Volt valamikor a blogon egy sorozat, mely egy akkori hírre reagálva azt kérdezte, ha 100 ezer forinttal többet fizetnének Magyarországon (például egy ápolónak), akkor a külföldön élők hazatérnének, illetve a Magyarországon élők nem mennének el. Lehet, hogy azóta ez a 100 ezer…..
labirintus1 2018.08.27 12:03:00
@Arthamyr: Olyan helyen, ahol sok száz éve kiszámíthatóan csordogál az élet és vannak olyan emberek, akik generációk óta felhalmozott vagyonból élnek.

Nyugat-Európa nagy része ilyen. Attól nem kell tartani, hogy egyszer csak jön valaki és államosítja a vagyonodat (vagy más módszerrel szedi el). Attól sem kell tartani, hogy simán azt út szélén hagynak.

Szóval, én még Ungár Péter helyében sem mertem volna Mo-on élve földrajzból diplomázni (ami Nyugaton az új "Classical studies"), mert simán jöhetnek olyan idők, hogy valamilyen haszosítható tudásra lesz szükségem. Míg ezt bátran lehet csinálni Nyugaton már felső középosztálytól felfelé.