torami 2011.06.13 16:29:24

Szerintem totálisan ott van, a vonal azért az egyik legfontosabb, eszköz az alkotáshoz, mert a természetben nincs jelen, szinte alig találunk vonalat, és aki lefest egy tájképet hát az minden csak nem tehetség, rajzolni bárki megtanítható aki igazán akar, az pusztán technikai kérdés, mennyire élethű, és erre már bocsi de egy fényképező is képes, de kérdés hogy egy tájképbe ennyire van ott maga az alkotó, bemész egy képtárba és az összes képről süt hogy "na akkor fessünk valami, technikailag mindent tudok, de nincs semmi ötletem". Tony benne van a képbe, a mozdulat a gesztus, egy tájkép nem tehetség, az precizitás, abba nincs ötlet, konstrukció lehet ha jó a képkivágás, teljes precízség. Ez a baj a mai világgal totálisan rámegy a naturalizmusra. Amire ismétel a fényképező is képes, időpazarlás olyat festegetni amit bármelyik 5 éves lekattint 1 mp alatt. Persze, szeretnék én olyan jól festeni hogy lejön a vászonról, az is fontos, nagyon nagyon fontos hogy valaki precíz, de ha nincs ott a művész a saját alkotásában és hiányzik az ötlet a parafrázis, valami amit adhat ennek a világnak, valami felemelőt, akkor egy kalap matériát se ér az a kép. Az ötlet nem rossz, maga a kör a legnagyobb energia áramlat az ősformák közül is a legősibb, pl japánzászló effektus. Szóval az ötlet nem semmi, mindegyikőtöknek igaza van. Szóval aki igazi mester nem csak mondva csinált művész az nem pofázik itt félórákat, lássuk azt a jobb képet, nagyon várom, ez őszinte dicséret nem irónia. Nincs új a nap alatt, ha valaki szerinted valamit sz...rosszul csinál csináld 3szor jobban. Én ezt tanácsolom, a többi már csak marketing.

torami 2011.06.13 16:47:54

@Mezey: és ne dobálózzunk csak úgy a tehetség fogalmával ha kérhetnénk, mert az ember szereti az Igaz és Nagy szavakat, mint a TEHETSÉG, de azért tudjuk már mi a tehetség.

A Czeizel - féle tehetségmodell lényegesen komplexebb látásmódjával képletesen ad eligazítást a mai időknek megfelelő hatékonyságú tehetséggondozás struktúrájára nézve. A belső körök – akárcsak Renzullinál – a személyiségen belüli, egymásra ható, fő területeket jelölik. A köröket körülölelő négyszög pedig azt a szociális mezőt jelöli, mely a tehetség kibontakozását elsődlegesen határozza meg. A szociális mező részeinek külön-külön is feladatai vannak. Így kiemelten, az iskola és a család tehetséggondozó műhelyként is funkcionál, persze csak abban az esetben, ha felkészült pedagógusok és szülők alkotják ezeket a műhelyeket. Azonban anélkül, hogy a tehetséggondozás szereplőinek specifikus feladatait meghatároznánk, láthatjuk, hogy mindegyik szereplő a társadalom része. Tehát ahhoz, hogy mind a kiemelt nevelési színterek, mind pedig az egész társadalmi környezet a tehetséggondozás és tehetségfejlesztéshez megfelelő környezetet tudjon biztosítani, az egész társadalom szemléletét és „tehetségviszonyát” erősítenünk, alakítanunk kell! Abban, hogy a társadalom a tehetséggondozás számára elengedhetetlenül szükséges környezetet biztosítsa, mindenkinek, aki a társadalom alakításában szerepet vállal, lehetősége, és így felelőssége van.

Kezdetben a sikeres embereket, így a legmagasabb rangúakat, a legjobb tanulókat, a leggazdagabbakat sorolták ide. Később a különböző intelligencia - tesztekben a legmagasabb pontszámot elérőket vélték a legtehetségesebbeknek. Jelenleg sokkal bonyolultabbnak tartjuk a tehetség - talentum eredetét, semhogy egyetlen megközelítés alapján meghatározható lenne. Egyszerűen, a józan ész alapján végiggondolva a tehetség fogalmát, öt kritériumot érdemes kiemelni: (1) a tehetség potenciát, lehetőséget, ígéretet, reményt, esélyt jelent (2) valamelyik emberi tevékenységi körben (3) olyan kiemelkedő teljesítményre, amely (4) társadalmilag hasznos és amely (5) megelégedettséggel, örömérzéssel, tehát sikerélménnyel jár elérője számára. Harsányi István klasszikus meghatározása szerint: „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” A tehetség - összetevők legfontosabb jellemzői Renzulli szerint:

Átlag feletti képességek:

magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség,
jó memória és beszédkészség,
kiváló matematikai logika, térbeli viszonyok átlátása,
speciális képességek (pl.: zenei, pszichomotoros stb.),
alkalmazkodóképesség, új helyzetben hamar feltalálja magát,
kritikus, független gondolkodás,
gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás,
a lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetésének képessége.

Kreativitás:

gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás,
ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások,
az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, tevékenységek iránti fogékonyság,
kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, kockázatvállalás,
nonkonformizmus,
a bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék.
A tehetség fogalma, fajtái

A tehetséget leíró teóriákból sokféle látott napvilágot, ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek:

átlag feletti általános képességek,
átlagot meghaladó speciális képességek,
kreativitás,
feladat iránti elkötelezettség.

Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetség-területeken.
A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből sokféle van, a Gardner-féle csoportosítás általánosan elfogadott. E szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A mellékelt Piirto-modell még differenciáltabban jelzi a tehetség fajtáit (1. ábra).

bl_01

A kreativitás is több elemből épül fel: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen.
A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény.
Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.

geniuszportal.hu/gallery2/main.php?g2_view=core.DownloadItem&g2_itemId=272&g2_GALLERYSID=297d0ebf1063b6f439f91c41a79e7c28

nem szeretem ha valaki nem biztos a dolgában és csak kritizál a vakvilágba, az ember mindig azt érzi Igaznak ami személyes vágyaival megegyezik, Einstein azt mondta hogy a dolgok 88%-ában téved és hol vagyunk mi hozzá képest, szóval csak megfontoltan,drága barátom, mert az érzés 2 mpenként változik, de tény örökké tény marad