Adatok
aicirtap
15 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
1945ben a II. világháború szele elérte Magyarországot. Mindenkinek az életét megváltoztatta, s a mai napig akik még élnek, azoknak a fejébe visszhangzik a kérdés: Hogyan alakul az élet, ha nem tör ki a háború? Bizony hogyan? Senkise tudhatja, de az, hogyan történt az már az…..
Az alábbi jegyzetek, emléktöredékek 2 év alatt gyűltek össze, ennyit írtam Róla, Rólunk, a barátságunkról. Habár a mai helyzet alapján nem tudom megmondani, hogy volt-e közöttünk valaha is barátság...most egy új életszakasza van neki is és talán nekem is. Nem akarta, hogy…..
A Mikor a pillangó repülni tanul történet kicsit szentimentális sztori, de ez az első komolyabb történet, amit írtam. ..
7. fejezet Együtt Másnap nagyon izgatottan keltem. Fél 10-kor már meg is reggeliztem. Alan és Heloise is igazán jókedvű volt, még apám is. Ennek külön örültem. Reggeli után átöltöztem a kedvenc fehér alapon kék virágokkal borított pamut ruhámba. Aztán…..
6. fejezet Különbség?! Másnap reggel ébredés után a tegnap sötét emlékei már csak ködösen rémlettek az emlékeimben. Tiszta lappal, kipihenten és kedélyesen ébredtem, még tegnapi határozott döntésemet véghez akartam vinni, amint lehet.…..
4. fejezet Hallgass a szívedre! - Gyere csak.- adott engedélyt egy lágy tónusú hang a belépésre. Heloise-nek kicsi, de világos szobája volt. A falak halvány rózsaszínben derengtek, mindent a szobában egy fajta nemes egyszerűség és…..
5. fejezet Kisebb „családfői” gondok Hamar eltelt egy hét. Apa ma érkezik… tudatosult bennem, amikor elhúztam a függönyt reggel. Furcsa érzés kerített hatalmába, hiszen 4 éve nem láttam, ez hosszú idő volt és nem tudtam, hogyan fogom fogadni a…..
2. fejezet Újra együtt Eljött a 10-e. Nagyon korán keltem, soha nem szoktam 9-nél hamarabb, de most már fél 8-kor a konyhában ültem és ettem a reggelimet. Az előző 2 nap, úgy éreztem, hogy nagyon lassan telt, és mégis olyan gyorsan. Az utóbbi napokat…..
3. fejezet A szív mindig ébren van Alan szikár alakja jelent meg az ajtóban. Örültem, hogy 2 hét után ismét üdvözölhetem a szobámba. - Bejöhetek?- kukkantott be a szobám ajtaján. Mintha nem tudná, hisz ő az egyik, aki bármikor…..
1. fejezet Mindent az elejéről… Tavaszi szél süvített keresztül a Rosen Street-en, míg minden más utcában szélcsend uralkodott. Én éppen az ablakban ültem, és mint mindennap, ma is Alan-t vártam.…..
Előző bejegyzésem megihletett:Hajnalban a szél becsapta az ablakot... Allan felriadt a zajra. Félálomban is laza kézmozdulattal rántotta le magáról a takarót, és magában mérgelődve csukta be az ablakot, hogy ne játszhasson vele tovább a szél. Úgy gondolta, ha már felkelt leül…..
Barátság köttetett...lány a lánnyal, fiú a fiúval. Nem egy, hanem számtalan, de nem mind volt elég erős ahhoz, hogy megmaradjon hosszútávon is. Az igazán értékes kapcsolat megmarad, ha mindkét fél veszi a fáradtságot, hogy dolgozzon érte. Egymásért.A fiú-lány barátság jár…..
Álltam a fák között. Néztem, ahogy ők ketten egymással beszélgetnek és mintha nyitott könyv lenne minden mozdulatuk. A lány arcán bizonytalanság és fájdalom tükröződött, a fiú mimikája tehetetlenséget és őrlődést mutatott. Nem tudták, hogy én is ott vagyok és…..
Egy kellemes téli napon tört ránk az első szenvedélyes vonzás egymás iránt. Liam Fayent a neve és évfolyamtársam ma is. Sötétszőke haja, tengerkék, tiszta tekintete, hamiskás, de félénk mosolya a mai napig előttem van, mint akkor este... Végeztünk a napi…..
Egy történet ihlette esszé: Tudjuk, valójában mitől félünk? És miért? Tudjuk-e mi zajlik körülöttünk vagy csak az orrunk hegyéig látunk? Ha elég mélyre jutsz az önismeretedben, akkor megtudod. Bár lehet, ez sem elég. Olyan dolgokat mond J. D. Salinger…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz