szilvatövis 2023.12.05 17:10:50

Szuper volt. Jöhet a következő! :-)

szilvatövis 2022.02.06 11:41:46

Elképesztő!
Köszönjük!

szilvatövis 2019.10.17 09:50:19

Sziasztok!
" 130 USD/kg ár alatt kitermelhető"
Egy kérdés:
Mitől függ ez az ár, az ércminőségen kívül?
Garantálja valaki, hogy nem lesz pár év múlva esetleg 260, vagy 390 $ ?

szilvatövis 2019.10.17 12:25:25

@fofilozofus:
Elvi lehetőség, de nem Paksról van szó, hanem, hogy mi történne, ha "hirtelen" építenénk tízezer atomerőművet.
Hogyan, ki látná el üzemanyaggal és mennyibe kerülne?
Például mennyi energiába kerülne? Mert az uránbányászat költsége erősen fosszilisfüggő, sok energia kell hozzá.

szilvatövis 2019.10.17 17:10:57

@fofilozofus:
Lítium is gyakori elem, a kobalt javarészt nélkülözhető, de van egy nagy különbség, nem fogy el egyik sem, mint üzemanyag.

Az atomipar is sok ritkaföldfémet fogyaszt el egyébként.

Van egy készlet probléma, amit nem a mennyiség, hanem a hozzáférés korlátoz. Például a foszfát, mint forrás. Átlag 100 ppm koncentráció esetén ha ki szeretnénk nyerni 1 millió tonnányit a becsült 10-20 millióból, ahhoz 10 milliárd tonna foszfátotot kell feldolgoznunk, ami a Föld minden művelt négyzetkilométerére ~20 tonna műtrágyát jelentene.
Az egymillió tonna természetes uránból csak ~100 ezer tonna üzemanyag lesz az erőműben, ez alig több mint kétszeri tankolásra elegendő a jelenlegi nukleáris flottához.
Korlátozott tehát a mennyiség, de a feldolgozási sebesség is. Az atomerőművek forszírozott építése a teljes vertikumot magával húzná a bányászattól a dúsításon keresztül a hulladékkezelésig. Óriási erőforrásokat igényelne, többszörözné a költségeket és ott van még az időtényező.
Európában egy évtized alatt két EPR erőművet nem sikerült fölépíteni.
Amennyiben megpróbálnánk felfuttatni a kapacitásokat, a szakemberhiány lenne a szűk keresztmetszet.

szilvatövis 2019.05.16 16:23:38

Jó cikk.
A címében furcsa az "elektroms buszgyár" kifejezés.

Talán "elektromosbusz gyár", elektromosbusz-gyár", elektromos busz gyár? Nem tudom melyik lenne a helyes.

szilvatövis 2019.04.27 15:34:49

@midnight coder:
Pontosan. A városok levegőjét nem szennyezi az EV motorja, ez vitathatlan előny.

szilvatövis 2019.04.27 16:44:02

alaposabban szemügyre véve a cikk alapját adó IFO tanulmányt számtalan olyan szarvashibát találunk benne, ami hiteltelenné és hamissá is teszi a konklúzióját.
Azon kívül, hogy nem a valós, hanem a katalógus fogyasztással számolnak, tíz évben és 150 ezer km-ben korlátozzák a gépkocsik (akkumulátorok) élettartamát, az új EU-s emisszió szabályokat sem ismerik, úgy kritizálják. Az akkuk előállításához tartozó széndioxid emissziót pedig egy olyan tanulmányból származtatják amelynek legfontosabb konklúziója, hogy nem lehet hiteles adatot szolgáltatni a témában.
www.cesifo-group.de/DocDL/sd-2019-08-sinn-karl-buchal-motoren-2019-04-25.pdf
Ez a tanulmány véleményem szerint tipikus példája annak, hogyan vezetik féltre a laikus közönséget hamis adatokkal, célzatos, torz válogatással és általánosítással.
Hogy miért? Miért hisszük el, hogy jó az nekünk, ha tovább mérgezzük a városok levegőjét, a saját gyermekeinket? Számomra talány.

szilvatövis 2019.04.27 18:22:56

@ember100:
Igen sajnos. Illetve a "tanulmány" készítői komolyan gondolták, mert ezzel a fogyasztással vették számításba az összehasonlításnál.
Persze, így sem sikerült volna a belsőégésűt győztesnek kihozni, kellett még néhány trükk. Tulajdonképpen minden fontos adatnál csaltak, vagy nem kellően megalapozott forrást használtak.

szilvatövis 2018.12.26 08:59:54

Köszönjük a szép összefoglalót!
Amit itt is és máshol is tapasztalok, nem egyértelmű a célközönség, kinek íródott?
Nagy szükség van tudományos ismeretterjesztő írásokra amik "kibeszélnek" a tudomány falami mögül, de nagyon nehéz ilyen irásokat létrehozni ami elég információt is közöl, de érthető, emészthető is marad a laikus célközönség számára.
Az a tapasztalatom, hogy elég egy-két nem definiált, vagy nem kellőképp megvilágított értelmű fogalom, szakkifejezés a szövegben aminek az lesz az eredménye, hogy egy átlagos, középszintű fizikai fogalmakkal bíró olvasó fejében nem tud egy koherens kép kialakulni a témáról, zűrzavarossá válik a szöveg.
Ilenekre gondolok:
...melyeket operátorok definiálnak...
...kovariancia szabályából kiindulva...
...állapotfüggvény abszolút érték négyzetéből...
...energia dimenziójú invariánst rendelhetünk....

szilvatövis 2017.03.26 21:55:11

Szuper! :-)

szilvatövis 2016.11.06 17:13:28

A felmelegedés valóban növeli a csapadékmennyiséget, az özönvíz szerű esőzések gyakoriságát is. Ez hűtő hatással bír a légkörre.
A légkörzés intenzitása azonban nem ettől függ, hanem a hőmérséklet különbségtől.
A viharos időjárás ezért inkább a lehűlés kísérőjelensége (kisjégkorszak).

szilvatövis 2016.01.09 22:21:55

Egyéni szinten bármilyen megtakarítás lehet menekülő út.
Társadalmi méretekben azt lehet elosztani amit pillanatnyilag megtermelnek. Járulékfizető nélkül nincs gazdaság, gazdaság nélkül nincs termék amit elfogyaszthatunk. A példa ezért nem jó.

Másik példa:
Van egy falucska 10 dolgozó és 10 idős emberrel. Van egy közös kemencéjük. Ezt még az öregek ősei építették. A fiatalok sütnek hetente fejenként 20 kenyeret. Elosztják, mindenkinek jut 10 kenyér.
Ha gyarapodik afalu több kenyeret tudnak osztani, ha csökken egyre kevesebbet. Ha 10 idősre már csak 5 dolgozó jut, akkor kevesebb mint 7 kenyér jut fejenként.
Kitalálják erre néhányan akik nem akarnak éhezni, hogy még életükben összetakarékoskodják az öregkori kenyerük. Egy kenyeret nem fogyasztanak el, szétosztják a többiek között annak fejében, hogy majd öregkorukban visszakapják. A kenyér nem áll el, megeszik a többiek, az idősek és a fiatalok is, de elismervényt adnak, hogy a kemencében nagyobb lesz a takarékoskodók tulajdonrésze. Amikorra a megöregszenek, már csak öten dolgoznak, de övék a kemence ezért odaállnak és azt mondják enyém a kemence, továbbra is tíz kenyeret kérek.
Mi fog történni?
Ha csak egy-két takarékoskodó van, az megkaphatja a kenyereket, de ha mindannyian takarékoskodunk, akkor az öt dolgozó nem tudja teljesíteni a követelésünk, mert neki nem maradna. Csak azt a 100 kenyeret lehet szétosztani amit megsütnek.
Társadalmi méretekben ilyen értelemben vett fogyasztás átütemezés nem létezik.

szilvatövis 2016.01.09 22:24:18

@szilvatövis:
Bocs kicsit félreérthető a fogalmazás, helyesen:
Amikorra a megöregszenek, már csak öten dolgoznak, de az időseké a kemence ezért odaállnak...

szilvatövis 2016.01.10 23:54:49

@Untermensch4: Ok. Építenek egy másik kemencét. Ki fog sütni benne? Ugyanúgy öt dolgozó marad, csak lesz két kemencéjük.

szilvatövis 2015.08.26 12:40:30

Valami olyasmire lehet számítani, mint Malmöben, csak rosszabbra mert itt szegénységgel fog párosulni a különböző kultúrák kényszerű összezárása.
Pl.:
www.napigazdasag.hu/cikk/46832/
www.szombat.org/hirek-lapszemle/malmo-alapveto-dolog-a-zsidokat-utalni

szilvatövis 2015.05.25 18:52:46

Úgy tűnik a linkek nem tetszenek a fórummotornak, kigyomláltam néhányat.
A maradék:
A dán szélenergia költségekről:

e360.yale.edu/digest/danish_wind_power_to_be_half_the_price_of_coal_and_natural_gas_by_2016/4206/

Franciaország export/import térképe:

en.wikipedia.org/wiki/Electricity_sector_in_France

Paks2:

nuklearis.hu/sites/default/files/docs/Aszodi_MNT_20140320.pdf

mta.hu/data/cikk/13/35/74/cikk_133574/prezentaciok/Aszodi_MTA_20140218.pdf

Hálózat:
www.mavir.hu/web/mavir/nemzetkozi-egyuttmukodes

szilvatövis 2015.05.26 08:27:29

@Éhes ló:
Egyetértek, a blog súlyos és általános hibája, hogy nem közöl forrásokat.

“mindenki - aki ipari méretekben termel - azonos feltételekkel léphessen a rendszerre, azonos feltétekkel szolgáltathasson.”
A nemflexibilis megújulók (nap,szél) a legrosszabb minőségű energiatermelési lehetőségek. A VER fenntartóinak valódi rémálma. Sokkal egyszerűbb egy gigantikus atom-, szénerőműből éjjel-nappal hömpölygő energiát szétteríteni, vagy gáztüzelésű erőmű szabályozó potenciométerét tekergetni a mindenkori fogyasztásnak megfelelően.

Ebben nincs vita. Ha úgy gondoljuk, hogy ez a rendszer működhet 50-100-200 év múlva is, a jelenlegi igények sokszorosát kielégítve, akkor nem kell változtatni semmin.

Sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi folyamatok nem fenntarthatók hosszú távon, ezért paradigmaváltásra van szükség. A fosszilisek kiváltására jelenleg a megújulók jelentenek reális alternatívát, ezért sok országban preferálják a használatát.

Az energia különleges árucikk, sosem volt teljesen piaci jellegű. Mint ahogy az úthálózat, az oktatás, vagy például a víz és csatornarendszer létrehozása is közösségi felügyeletet igényel.
Az atomenergia, de a fosszilis erőforrások kiaknázása is folyamatos és nagy mértékű állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történik.
theenergycollective.com/nrdcswitchboard/38800/fossil-fuel-subsidies-dwarf-global-clean-energy-assistance-new-analysis

“dánok a saját fasságuk kockázatait és költségeit másokra terhelik.”
Ahogy a franciaák teszik a fölösleges atomáramukkal, részben a német távvezetékeken keresztül exportálják EU szerte. Ilyen a piac, mint ahogy korábban reflektáltam erre a kritikára..

“mintha ez bármit változtatna azon a szomoró tényen, hogy ha a szél nem fúj, lófütty van nem energia és másoknak kell termelniük és a rendszert életben tartaniuk a méregzöldek helyett.”
Tehát ha eleve ellenségesen állunk a megújulókhoz, akkor igen, ha a szél nem fúj, akkor a szén, és gázerőműveknek kell életbentartaniuk a renszert a méreg… helyett.
Ha megoldandó feladatnak tekintjük a megújulók rendszerbe integrálását, akkor nagy jelentősége lesz a gyakorlatban olyan apróságoknak, hogy sztochasztikus-e, vagy “csak” variábilis.
Előbbi esetben, folyamatos, azonnali készenlétben kellene lenni a teljes háttérkapacitásnak, utóbbi esetben viszont elég rendelkezésre állnia hidegtartalékként.

Mint mondtam az alaperőművek (atom) mellé mindenképp szükség van ütemezhető kapacitásokra nagyjából fele-fele arányban a termelés és a fogyasztás összehangolásához. Ezek a csúcserőművek emiatt eleve ~50% alatti kapacitással üzemelnek, manapság jellemzően inkább ~20-30% körülivel.

A megújulókkal emiatt elég jól ki lehet váltani az energiatermelés több mint 50%-át, különösebb tárolási igény nélkül. Ez a reflexió a “ha nem fúj” felvetésre.

Az árak esetében fontos, hogy almát almával vessünk össze!
Az új atomáram ~30 Ft/kWh például önköltségi ár, a piacon ez a ~20% termelői árréssel számolava már 37 Ft/kwh körül alakul.
Ellenben a szélenergia esetében például sokszor az átvételi árakat tekintik összevetési alapnak, ami egy fiskális adat, a befektető hasznát is tartalmazza, bármikor meg is változhat, nincs kőbe vésve 20-30 évre és általában nem is szól a szélerőmű teljes élettartamára, csak néhány évre.
Nagy különbség van a szárazföldi és az offshore szélerőmű beruházások között is, ami árban is jelentkezik.
A konkrét 50 €/MWh egyébként nem egy kimagasló érték szélenergia viszonylatban. A dánról ugyan tételes számítást hirtelen nem találtam, de két példa:
A brazil 45 $/kWh-ban már a haszon is benne van, árveréses értékesítés, a másik az LCOE költségre ad példákat.
reneweconomy.com.au/2013/mixed-greens-cheap-wind-energy-rewrites-energy-rules-in-brazil-84724
energy.gov/sites/prod/files/2015/04/f22/CleanLinePt2-Appendix-6-B.pdf

szilvatövis 2015.06.01 09:36:30

@Éhes ló:
Nem látom nálad sem, hogy az állításaid forrásokkal támasztanád alá.

A távvezetékek többnyire a hálózati rendszerirányítók (TSO) felügyelete alá tartoznak, nem az atomerőművek építik, nincs a tulajdonukban, sem az irányításuk alatt.
Az atom és szenes erőműveknek nincs semmiféle hűbéri joguk, elsőbbségük sem a használatára., a kapacitásokat (is) piaci alapon adják/veszik, osztják el.

Az EU villamosenergia rendszer (ENTSO-E, régebben UCtE) szigorú szabályok szerint működik, ami mindenkire vonatkozik, nem tudok róla, hogy Dánia kivétel lenne.

“Nem tervezhető, nem ütemezhető energiaforrások nem szolgálhatnak nagy társadalmi rendszerek, ipar ellátására, mert ha nem fúj a szél, nem süt a nap, a világ nem állhat le,”

Ez igaz, ezért nem lehet például önmagában az atomenergia részaránya sem nagyobb egy villamosenergia rendszerben 50%-nál. A nemflexibilis (korábban alap) erőművek mellé flexibilis erőműveket, illetve tárolási kapacitásokat kell rendelni, ezek a problémák technikailag javarészt megoldottak a megújulók nagyarányú, akár 70% fölötti részarányú penetrációjához is.
A sok forrású, elosztott villamosenergia rendszerekkel sokkal nagyobb megbízhatóságú, rugalmasabb hálózatok hozhatók létre mint a központi, sugaras elrendezésűekkel.

Egy két forrás a helyzet körbejárásához:

A dán szélenergia költségekről:
e360.yale.edu/digest/danish_wind_power_to_be_half_the_price_of_coal_and_natural_gas_by_2016/4206/
Franciaország export/import térképe:
en.wikipedia.org/wiki/Electricity_sector_in_France#/media/File:Echg_internx_%C3%A9lec_France.jpg
Paks2:
nuklearis.hu/sites/default/files/docs/Aszodi_MNT_20140320.pdf
mta.hu/data/cikk/13/35/74/cikk_133574/prezentaciok/Aszodi_MTA_20140218.pdf
Hálózat:
www.mavir.hu/web/mavir/nemzetkozi-egyuttmukodes
mavir.hu/documents/10258/199294970/M3.A.1_UKRENERGO_+MAVIR_havi_2015_v%C3%A9gleges.pdf/676e6d32-4d99-4835-9014-30d726398c2f

szilvatövis 2015.05.23 19:54:52

A dán szélenergia sikertörténet. Eljutottak a 15 Ft/kWh önköltségi árig, ami paritást jelent a fosszilisekkel és az atomenergiával is. Paks2 például 30 Ft/kWh körüli áron szolgáltatja majd az áramot a megtérülési időszakban.

A 40% valóban túl magas arány lenne tárolás nélkül, szerencsére ott a Norvég vizenergia kapacitás.

A fölösleget pedig értékesítik az árampiacon, mint ahogy mindenki más. Erről szól az egyesített energiarendszer, együttműködő hálózatok.

Így tesz például Franciaország is, amikor fölöslege van értékesíti, amikor hiány, vásárol, importál éppen azoktól, akikhez pár óraával ezelőtt még esetleg exportált.
Így teszünk majd mi is ha megépül Paks2, amíg együtt fut paks1-el a termelt áram egy részét kényszerértékesítjük majd, csúcsidőben pedig továbbra is importőrök maradunk minden bizonnyal.

szilvatövis 2015.05.23 19:57:37

@szilvatövis: Bocs, ez félrement!

szilvatövis 2014.10.25 09:35:00

Kérdés:
"Arra a kérdésre persze senki nem válaszol... hogy milyen racionális érdekek indították volna Oroszországot arra, hogy polgárháborús, sőt háborús helyzetet teremtsen nyugati határai mentén..."

Válasz: Oroszország
"1.) Viszi magával a szénbányákat, ...
2.) Viszi magával Ukrajna legfejlettebb iparát.
3.) Viszi magával azokat a területeket, amelyek palagáz-kitermelésére..."

szilvatövis 2014.05.24 21:04:15

Ez nagyon érdekes téma, bár a nyelvészetet messziről csodálom.

Hiányoltam a cikkből a magyar és a többi nyelv összevetésénél a gyöknyelvre való utalást. Ha jól tudom ez egy meglehetős stabilitást ad a magyarnak más nyelvekkel szemben.
Gondolom a kutatásoknál is fogódzkodót jelent a szavak eredetének megfejtésekor a gyökökre való visszafejtés.

szilvatövis 2014.03.27 10:11:06

A történet szereplői akaratlanul is szimbólummá váltak és ez már régen elszakadt a valódi eseményektől és személyiségektől.

Már nincs jelentősége, hogy „ki kezdte”, ki provokált, egy antiszociális, agresszív viselkedésforma és a kiváltott reakció jelenik meg és tükröződik a hozzászólásokban.

Az általános viselkedésformát nem törvény, hanem a közösség viszonyulása határozza meg. Ahol cinkosan kacsintanak arra aki feleséget rabol magának, vagy nőt erőszakol meg ha az egyedül merészkedik az utcára, ott nemigen van visszatartó ereje a legszigorúbb törvényeknek sem.

Egy fiatalember számára például sokkal fontosabb a közösség, a barátai hozzáállása. Megveregetik-e a vállát: „-jól behúztál a vén kv-nak megérdemelte”... vagy elfordulnak tőle: „- nem barátkozom vadállatokkal”.

Nekünk, hozzászólóknak ezért kicsit érdemes eltávolodni a konkrét eseményektől és elgondolkodni milyen irányba szeretnénk mozdítani a világunkat?

Egy olyanba ahol összekuporodva próbálunk láthatatlanná válni a tömegközlekedési eszközökön garázdálkodó, agresszív utastársak elől, ahol leüthetik a kva. utast, kalauzt, sofőrt, ahol baseball ütővel járnak a Normafához szánkózni, ahol erős zsinórok kihuzigálásával próbálnak elégtételt venni a quadosoktól, vagy DH-soktol elszenvedett sérelmekért.... vagy esetleg egy olyanban, ahol nincs szükség a mindennapi életünkbe durván benyomuló, egyre drákóibb és haszontalanabb törvényekre, mert a közösség, a közgondolkodás mércéje elegendő visszatartó erő lehet a döntő többség számára.
Mi, a mi véleményünk is viselkedésformáló erő... ne higgye senki, hogy nem!

szilvatövis 2013.10.28 22:09:23

@das boot:
>>mert nincsen épeszű befektető, aki ma CCGT-t épít.<<<

A franciák ... például építenek. Szélerőműveket, és CCGT gázerőműveket. Csökkenteni akarják az atomenergia részarányát.

www.rte-france.com/uploads/Mediatheque_docs/vie_systeme/annuelles/analyses_saisonnieres/an/analyse_H_2012_an.pdf

szilvatövis 2013.10.28 22:31:53

Ha drágább lesz az áram, egyre többen építenek olcsó napelemes rendszereket a saját ellátásukra, ezzel váltva ki a hálózati fogyasztásuk egy részét.
Nincs olyan választás, hogy atomerőmű VAGY napelem.
Mire elkészül az atomerőmű szerte európában, nálunk is minden háztetőn napelem lesz. Ez nem energiastratégia kérdése.

szilvatövis 2013.10.29 09:19:49

@Benbe:

Nem attól függ a folyamat lefutása, hogy ez jó, vagy rossz az erőműveknek, vagy a szolgáltatóknak.
Egyszerűen csak ez fog történni.
Minél drágább lesz a villany, közben olcsóbbak a napelemek, a hálózat-paritás ez utóbbiak felé billen, egyre többen telepítenek napelemeket majd, ami felborítja a régi struktúrát.
Vagy felkészülünk rá, vagy elszenvedjük a változásokat.
Napközben az áram piaci ára praktikusan a nullához közelít majd, a szükséglet többszöröse fog rendelkezésre állni. Éjsaka viszont flexibilis erőművekkel kell megtermelni az egész szükségletet.

Itt egész jól le van írva:
megujulok-maskent.blog.hu/2013/10/21/rezsicsokkentes_napenergiaval

szilvatövis 2012.02.16 08:14:52

Én egy ventilátoros melegítőt teszek be a kocsiba, a forró levegőt a műszerfal alá fúvatom.
Pár perc múlva elindítom a motort, a fűtést melegre, és legnagyobb fordulatra állítom, BELSŐ KERINGTETÉSEN.
A forró levegőt a kocsifűtés beszívja, az felmelegíti a fűtésradiátorban a vizet és a hengerfejet. Lényegében megfordul a fűtés iránya, a levegő melegíti be a motort. Elég egy két perc -10°C-ban is a motor langyosra melegedéséhez.
Szegény ember állófűtése.
(Az Indexen olvastam különben az ötletet.)

szilvatövis 2012.02.16 08:37:22

@Pernahajder Viktor: (És Shadowbull)
Ki ki kell próbálni, ha van belső keringtetés a kocsitokban!
Majd fogtok csodálkozni.

szilvatövis 2012.02.16 09:53:06

@intubátor:
Nem erőltetem, nekem édesmindegy mit hiszel.
(Elmondtam valamit amit anélkül vontatok kétségbe, hogy kipróbáltátok volna. Ez szvsz nem korrekt, de részemről befejezve.)