Adatok
Rab Máté
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A blog visszatérő olvasói számára minden bizonnyal ismert, hogy a mi az az early stage financing, azaz korai szakaszban történő finanszírozás. Definíciószerűen ez nem más, mint hogy a cégnek még csak egy koncepciója van és a kapott tőkét prototípus fejlesztésre, valamint…..
Rab Máté
2012.03.01 09:23:04
@Berta_Zsolt: kedves Zsolt, köszönöm a véleményed és az időt, amit a modellek kiértékelésére szántál. Ha mindenki ilyen velősen tudná értékelni az ötleteinket, akkor biztosan megtalálnánk a jó irányt.
Viszont nem mindenhol ment át a válaszod alapján az üzenetem. Biztos a fogalmazásmódom miatt, de akkor még egyszer tisztáznám, hogy miről is beszéltünk:
- a harmadik utas megoldásra azért van szükség, mert a Fusion modell implementálásához pont egy Fusion Ltd. hiányzik. Enélkül találni kell más megoldást, mert nincs (még) olyan cég, akivel kizárólagos hasznosítást tudnánk kötni. Vannak ilyen irányok, mert az egyetemnek eléggé széles az ipari kapcsolati hálója, de Fusion Ltd-nk nincs. Ezért kell harmadik utas megoldást találni, mert nem lehet lemásolni azt a modellt, és nem "kört négyszögesítünk", hanem kivitelezhető megoldásokon gondolkodunk.
- a szervezet pont annyira lenne bürokratikus, mint amennyire szükséges. Investorként az üzleti angyalok vagy nem találnak meg minket, vagy viszik kutatóstól az egész projektet. Szerintem ez érthető, hogy miért nem érdeke az egyetemnek. A kockázati tőkealapoknak nagyszerű, hogy megvan a maguk modellje, de hiába próbáltuk velük felvenni a kapcsolatot, nekik kicsik még ezek a projektek (pont erről szólt a bevezetést).
- board és board ülés: ezt is említettem, hogy jelenleg nincs erre cég alapítva, ha jön egy investor, neki gyűjtjük össze a projekteket és mutatjuk be. Pont úgy, ahogy írod.
- spin-off alapnak nevezted, mi TIP Ltd.-nek (az angol azért, mert külföldi befektetőknek is prezentáltuk már és onnan van az ábra).
Tehát szerintem inkább indulatból fogalmaztad meg ezt a sarkos véleményed, mert a konklúziónk szerencsére közös - ennek nagyon örülök. :) Ezek szerint egy közintézmény is tud piaci fejjel gondolkodni. Még annyi eltérés van a modellben, hogy mi egyetemi alapítású TIP Ltd-t, Péter meg piaci alapút gondolt - utóbbival értenénk mi is egyet, ha közös lenne a célrendszer, vagy ha egyáltalán lenne ilyen érdeklődő. :)
Végül még két gondolat: (1) A menedzsment kérdéskört szerintem Péter látja jobban, hisz ő dolgozik velünk. Itt nem elég, ha valaki "feltúrbózza a kkv csapatát", mert nincs csapat. Nem elég lehívni egy menedzsert, mert nincs ilyen ember és/vagy a kutatók hosszabb távban gondolkodnak (bizalom kérdése).
(2) A "nagy kérdés" nem arra irányult, hogy lehet-e a menedzsmentet automatizálni, hanem hogy azt a folyamatot lehet-e automatizálni, ami onnan indul, hogy érdeklődik egy szaúdi társaság, és tart odáig, hogy a spin-off cég mindkét fél elvárásainak megfelelően működik. Szerintem itt több manuális belenyúlás szükséges, minthogy mindezt egy folyamatábrán túl automatizáljuk.
De örülök, hogy ismét kapott egy megvilágítást ez a projekt, mi még mindig érdeklődéssel várjuk a további véleményeket!
Viszont nem mindenhol ment át a válaszod alapján az üzenetem. Biztos a fogalmazásmódom miatt, de akkor még egyszer tisztáznám, hogy miről is beszéltünk:
- a harmadik utas megoldásra azért van szükség, mert a Fusion modell implementálásához pont egy Fusion Ltd. hiányzik. Enélkül találni kell más megoldást, mert nincs (még) olyan cég, akivel kizárólagos hasznosítást tudnánk kötni. Vannak ilyen irányok, mert az egyetemnek eléggé széles az ipari kapcsolati hálója, de Fusion Ltd-nk nincs. Ezért kell harmadik utas megoldást találni, mert nem lehet lemásolni azt a modellt, és nem "kört négyszögesítünk", hanem kivitelezhető megoldásokon gondolkodunk.
- a szervezet pont annyira lenne bürokratikus, mint amennyire szükséges. Investorként az üzleti angyalok vagy nem találnak meg minket, vagy viszik kutatóstól az egész projektet. Szerintem ez érthető, hogy miért nem érdeke az egyetemnek. A kockázati tőkealapoknak nagyszerű, hogy megvan a maguk modellje, de hiába próbáltuk velük felvenni a kapcsolatot, nekik kicsik még ezek a projektek (pont erről szólt a bevezetést).
- board és board ülés: ezt is említettem, hogy jelenleg nincs erre cég alapítva, ha jön egy investor, neki gyűjtjük össze a projekteket és mutatjuk be. Pont úgy, ahogy írod.
- spin-off alapnak nevezted, mi TIP Ltd.-nek (az angol azért, mert külföldi befektetőknek is prezentáltuk már és onnan van az ábra).
Tehát szerintem inkább indulatból fogalmaztad meg ezt a sarkos véleményed, mert a konklúziónk szerencsére közös - ennek nagyon örülök. :) Ezek szerint egy közintézmény is tud piaci fejjel gondolkodni. Még annyi eltérés van a modellben, hogy mi egyetemi alapítású TIP Ltd-t, Péter meg piaci alapút gondolt - utóbbival értenénk mi is egyet, ha közös lenne a célrendszer, vagy ha egyáltalán lenne ilyen érdeklődő. :)
Végül még két gondolat: (1) A menedzsment kérdéskört szerintem Péter látja jobban, hisz ő dolgozik velünk. Itt nem elég, ha valaki "feltúrbózza a kkv csapatát", mert nincs csapat. Nem elég lehívni egy menedzsert, mert nincs ilyen ember és/vagy a kutatók hosszabb távban gondolkodnak (bizalom kérdése).
(2) A "nagy kérdés" nem arra irányult, hogy lehet-e a menedzsmentet automatizálni, hanem hogy azt a folyamatot lehet-e automatizálni, ami onnan indul, hogy érdeklődik egy szaúdi társaság, és tart odáig, hogy a spin-off cég mindkét fél elvárásainak megfelelően működik. Szerintem itt több manuális belenyúlás szükséges, minthogy mindezt egy folyamatábrán túl automatizáljuk.
De örülök, hogy ismét kapott egy megvilágítást ez a projekt, mi még mindig érdeklődéssel várjuk a további véleményeket!
Rab Máté
2012.03.01 13:30:49
@Szobonya Péter: ez tényleg nem tartozik az én hatáskörömbe :)
De szerintem annyit elárulhatok, hogy a következő Stratégiai Bizottság napirendjében szerepel ez a téma, sőt, az itt elhangzottakat is majd próbáljuk beépíteni. (A Jeremi II-ről már bele is írtam egy rövid bemutatót, köszönet a felvetésért)
Véleményem szerint az Egyetem pénzt akar belőle látni, mert az ilyen saját forrást tudja fordítani extra kiadásaira (pl növekszenek a rezsiköltségek, de az állam csak a diákokra költhető támogatást növeli - ha növeli :) - ezt a tételt nem, így ki kell gazdálkodni).
Az is fontos lenne, hogy a kutatók előtt követhető példák szerepeljenek az ilyen típusú üzleti hasznosításra, mert eddig vagy elakad valahol, vagy viszik az egészet.
Így összefoglalva:
- jól járna az Egyetem a kutatók támogatásával, mert szabad felhasználású pénzhez jutna,
- pár ilyen típusú nyilvános projektet példaként lehetne állítani a kutatók elé, ezzel is motiválva őket a piaci hasznosíthatósági fejlesztések felé,
- jól járnának a kutatók, hogy a tudásukat így is készpénzre tudják váltani,
- jól járna a gazdaság, hisz a tudásközpontokból áramolna a gyakorlati eredmény.
Ez lehetne egy általános cél, de ettől lehet (remélem) specifikusabb lesz az Egyetem hivatalos álláspontja.
De szerintem annyit elárulhatok, hogy a következő Stratégiai Bizottság napirendjében szerepel ez a téma, sőt, az itt elhangzottakat is majd próbáljuk beépíteni. (A Jeremi II-ről már bele is írtam egy rövid bemutatót, köszönet a felvetésért)
Véleményem szerint az Egyetem pénzt akar belőle látni, mert az ilyen saját forrást tudja fordítani extra kiadásaira (pl növekszenek a rezsiköltségek, de az állam csak a diákokra költhető támogatást növeli - ha növeli :) - ezt a tételt nem, így ki kell gazdálkodni).
Az is fontos lenne, hogy a kutatók előtt követhető példák szerepeljenek az ilyen típusú üzleti hasznosításra, mert eddig vagy elakad valahol, vagy viszik az egészet.
Így összefoglalva:
- jól járna az Egyetem a kutatók támogatásával, mert szabad felhasználású pénzhez jutna,
- pár ilyen típusú nyilvános projektet példaként lehetne állítani a kutatók elé, ezzel is motiválva őket a piaci hasznosíthatósági fejlesztések felé,
- jól járnának a kutatók, hogy a tudásukat így is készpénzre tudják váltani,
- jól járna a gazdaság, hisz a tudásközpontokból áramolna a gyakorlati eredmény.
Ez lehetne egy általános cél, de ettől lehet (remélem) specifikusabb lesz az Egyetem hivatalos álláspontja.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
@Szobonya Péter: Jól látod a helyzetet Péter. Egy - ahogy írod - "üzemszerű megoldást" nagyszerű lenne kínálni. A legjobb egy kész csatorna lenne: belép a befektető, mi pedig az első érdeklődéstől a társasági szerződés aláírásáig automatikusan vezetjük. Erre még nincs rendszer, esetenként történtek a megegyezések, de a nagy kérdés: lehet-e ezt (fél)automatizálni?