Adatok
unionista
0 bejegyzést írt és 92 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Több hónapos közös előkészítő munka után aláírta a társszabályozásról szóló szerződést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a számos internetes kiadót - így az Index, illetve az Origo kiadóját, valamint a Sanoma Media Budapest Zrt.-t - tagjai közt tudó…..
unionista
2011.07.03 09:12:32
írtam egy kommentet, de aztán inkább magam kihúztam.
Tizenvalahány éve, amikor elindítottuk az Index fórumainak elődjét, az Internetto fórumrendszerét, az első nyilvános, webes, magyar nyelvű vitacsatornát, nem számoltunk azzal, hogy még 2011-ben is olyan kérdéseken kell rágódnunk majd, amiken pedig nem kéne. Pedig de: az utóbbi…..
unionista
2011.07.02 12:13:29
A kommentek miatti piszkálódás és szörnyülködés az esetek 98%-ában kicsinyes és értelmetlen időtöltés – írtam két hete a Magyar Nemzet és a Népszava egyazon napon megjelent, hozzászólások felett szörnyülködő írása kapcsán. Úgy néz ki, a kommentek…..
unionista
2011.07.02 08:22:53
unionista
2011.07.02 08:26:43
@csincsilla72:
ez a hazafias népfront, amelyik a politikai bizottsággal harcolt a totális hatalom megszerzéséért. aztán közbejött gorbachev és reagan. így lettek ők rendszerváltók. a népfront előbb az mdf-ben volt ott. aztán meg átkerültek fideszbe. ugyanazok a tökfej kommunisták, mint az elvtársaik a másik oldalon: az mszp.
ez a hazafias népfront, amelyik a politikai bizottsággal harcolt a totális hatalom megszerzéséért. aztán közbejött gorbachev és reagan. így lettek ők rendszerváltók. a népfront előbb az mdf-ben volt ott. aztán meg átkerültek fideszbe. ugyanazok a tökfej kommunisták, mint az elvtársaik a másik oldalon: az mszp.
Szőcs Géza kulturális államtitkár nyílt levelet írt, amelyben hazugsággal vádolja lapunkat, továbbá azzal, hogy bizonyos érdekkörök irányítanak minket. Mindez nem túl izgalmas, a nehéz helyzetet magyarázó politikusok jellemző reakcióját látjuk. Ami miatt mégis érdekes a…..
MTI: Nemzetközi Szabadság díjat adományozott Semjén Zsoltnak a Ronald Reagan Elnöki Alapítvány Budapest, 2011. június 29., szerda (OS) - Újonnan alapított elismerését elsőként Semjén Zsoltnak adományozta az amerikai Ronald Reagan Elnöki Alapítvány. Az Egyesült Államok…..
Valamit tennie kellett az iWiW-nek, ez kétségtelen. Olyan mértékben húz el mellette a Facebook és a piac, hogy azt nem volt szabad szó nélkül hagyni. Mert az iWiW-et túlzás nélkül mindenki temeti. Egész egyszerűen nem találok olyan véleményt, ami akár csak egy kis esélyt is adna…..
unionista
2011.06.28 22:47:51
@na cső skacok én leléptem!:
oké, de minden platformhoz tartozik majd egy nyilvánvalóan legerősebb felhő. a webes platformhoz nyilván a google biztosít majd valamilyen megoldást. a pc-khez meg a microsoft.
a pc-s környezet az, ahol a social media szolgáltatások legegyszerűbben futtathatók. és a web, ahol nagyon körülményesen. a web egy információs, és tudásplatform eredendően. nem kommunikációs platform. nem kétirányú információcserére lett kitalálva. persze alkalmas erre is, csak nem erre lett kihegyezve.
a web kliensek természetes módon a képernyőn kívül semmilyen perifériához. nem férnek hozzá. se a lemezhez, se a mikrofonhoz, a kamerához. oké, hogy van már majdnem mindenre webes api, de ezek nem szabványosak.
natív környezetben viszont mindez természetes. szóval ehhez leginkább egy több platformon futó .net környezet passzolna. a sztori elején is ezt volt helyzet. bár akkor még nem így hívták a microsoft komponens technológiáját hanem úgy, hogy active/x.
csak redmond akkoriban valahogy nem ismerte fel, hogy ez az egész egy pc-s dolog. illetve úgy volt vele, hogy amíg az office eladások növekednek addig nem érdemes ebbe a dologba beszállni. a marketingesek meg a webre esküdtek, mert az volt a leggyorsabban növekvő platform. a marketing mindig arra mondja: mindenre az lesz a jó. ha kína növekszik a leggyorsabban, akkor a marketinges azt mondja, hogy kína lesz mindenre a megoldás. és ez jól van így, szóval ez a marketing alap logikája.
most már nem fut úgy az office szekér. mert ugye minek is még egy újabb szövegszerkesztő csodát megalkotni. aa microsoft régóta az office utáni korszakra készül. ezért lett az xbox, és az, hogy a windows egyre inkább játékgépre fog hasonlítani. kell valami extra bevételi forrás, ami az office eladást helyettesíti. és ez lehet az online marketing.
persze ehhez mélyen a zsebükbe kell nyúlni. szóval itt sokszor nehezen érthető milliárdok röpködnek. érthető persze ez is. szóval azt tippelem, hogy ez a dolog átköltözik pc-re. és a facebook egyszer a windows live része lesz.
oké, de minden platformhoz tartozik majd egy nyilvánvalóan legerősebb felhő. a webes platformhoz nyilván a google biztosít majd valamilyen megoldást. a pc-khez meg a microsoft.
a pc-s környezet az, ahol a social media szolgáltatások legegyszerűbben futtathatók. és a web, ahol nagyon körülményesen. a web egy információs, és tudásplatform eredendően. nem kommunikációs platform. nem kétirányú információcserére lett kitalálva. persze alkalmas erre is, csak nem erre lett kihegyezve.
a web kliensek természetes módon a képernyőn kívül semmilyen perifériához. nem férnek hozzá. se a lemezhez, se a mikrofonhoz, a kamerához. oké, hogy van már majdnem mindenre webes api, de ezek nem szabványosak.
natív környezetben viszont mindez természetes. szóval ehhez leginkább egy több platformon futó .net környezet passzolna. a sztori elején is ezt volt helyzet. bár akkor még nem így hívták a microsoft komponens technológiáját hanem úgy, hogy active/x.
csak redmond akkoriban valahogy nem ismerte fel, hogy ez az egész egy pc-s dolog. illetve úgy volt vele, hogy amíg az office eladások növekednek addig nem érdemes ebbe a dologba beszállni. a marketingesek meg a webre esküdtek, mert az volt a leggyorsabban növekvő platform. a marketing mindig arra mondja: mindenre az lesz a jó. ha kína növekszik a leggyorsabban, akkor a marketinges azt mondja, hogy kína lesz mindenre a megoldás. és ez jól van így, szóval ez a marketing alap logikája.
most már nem fut úgy az office szekér. mert ugye minek is még egy újabb szövegszerkesztő csodát megalkotni. aa microsoft régóta az office utáni korszakra készül. ezért lett az xbox, és az, hogy a windows egyre inkább játékgépre fog hasonlítani. kell valami extra bevételi forrás, ami az office eladást helyettesíti. és ez lehet az online marketing.
persze ehhez mélyen a zsebükbe kell nyúlni. szóval itt sokszor nehezen érthető milliárdok röpködnek. érthető persze ez is. szóval azt tippelem, hogy ez a dolog átköltözik pc-re. és a facebook egyszer a windows live része lesz.
Megtörtént hát, amire annyira vártunk: a kínaiak végre hozzánk is eljöttek miniszterelnököstül, üzlet- és pénzemberestül. Aláírtak, előirányoztak, bevásároltak, mi pedig megcselekedtük, amit megkövetelt a haza: még békés tibeti zászlólengetők sem zavarhatták meg Ven…..
unionista
2011.06.27 16:33:22
@Szunomár Ágnes:
te most viccelsz?
kínában vannak az úgynevezett tradicionális (low tech) iparágak. a sufni ipar, ami gyártja a bazárt. na ezek működnek úgy, mint a káhéték. kis túlzással egy marék rizsért dolgoznak iskolázatlan emberek.
de hongkong, tajvan, és a kínai metropoliszok high tech ipara gyakorlatilag laissez faire elvek alapján működik. tehát kínának ez a része ugyanolyan típusú kapitalistákból áll össze, mint annak idején amerikában rockefellerék voltak.
és a kínai kommunista párt szabad kezet ad nekik, mivel ők nem egy jogász-közgazdász elit, hanem egy technokrata elit, akik nem mellékesen a business schoolt is kijárták.
te most viccelsz?
kínában vannak az úgynevezett tradicionális (low tech) iparágak. a sufni ipar, ami gyártja a bazárt. na ezek működnek úgy, mint a káhéték. kis túlzással egy marék rizsért dolgoznak iskolázatlan emberek.
de hongkong, tajvan, és a kínai metropoliszok high tech ipara gyakorlatilag laissez faire elvek alapján működik. tehát kínának ez a része ugyanolyan típusú kapitalistákból áll össze, mint annak idején amerikában rockefellerék voltak.
és a kínai kommunista párt szabad kezet ad nekik, mivel ők nem egy jogász-közgazdász elit, hanem egy technokrata elit, akik nem mellékesen a business schoolt is kijárták.
unionista
2011.06.27 20:29:00
@Szunomár Ágnes:
nézd, a kínai gazdaság egy kommunista-kapitalista kombó. a kínai gazdaság alapja, hogy a párt az ágazatokat különválasztotta. a hagyományos kínai iparágak non profit módon működnek. ezek tartományi felügyelet alatt állnak.
a high tech ipar viszont laissez faire módon működik. tehát ott meg semmiféle kormányzati beavatkozás nincsen. a világ távközlési hálózata jelentős része zte és huawei cuccokból áll össze. de nem azért, mert a kínai kommunista párt valamelyik kongresszusán így határozott. hanem mert a piac tőlük rendelt.
pont az lesz a meglepetés a fidesz korifeusoknak, hogy rockefeller típusú kapitalistákkal fognak szembetalálkozni. egy milliárdos piacon vezetővé vált technokrata elittel. és ha a magyar kormány adminisztratív eszközökkel próbál az útjukba állni, akkor ezt nem hagyják annyiban. ehhez kell a kínai kormány befolyása. amelyik éppen nem a cégeket irányítja, hanem a szabad piaci környezetet teremti meg. tehát ha a magyar kormány egy kínai befektetőnek adminisztratív eszközökkel megpróbál az útjába állni, akkor kirónak valamennyi penaltyt. nem a magyar kormány a kínaira, hanem a kínai a magyar kormányra. de ez nem kommunista diktatúra, hanem a szabad piac logikáját érvényesítik.
de ha egy magyar garázscég jobbat állítanak elő, mint ők, akkor meg fognak hajolni. és egyébként fenntartanak egy 20 milliárd eurós hitelkeretet azért, hogy ha valaki egy óriás szabad piacra vágyik, akkor oda be tudjon lépni. ez nem vissza nem térítendő támogatás a haveroknak, hanem hitel. nem feudalizmus, hanem kapitalizmus. ebben jelentősen eltérnek a fidesztől.
ezzel egy időben az iskolázatlan néptömegek tartományi felügyelet mellett gyártják a kínai kacatot. tehát ők gyakorlatilag közmunkások. pontosan azt csinálják, amit a fidesz be akar vezetni. tehát itt egyeznek a kínai és a magyar kormány elképzelései.
kérdés, hogy ami ázsiában működik az európában működhet-e. a közmunkások esetén is kérdés, és a piacot illetően is.
nézd, a kínai gazdaság egy kommunista-kapitalista kombó. a kínai gazdaság alapja, hogy a párt az ágazatokat különválasztotta. a hagyományos kínai iparágak non profit módon működnek. ezek tartományi felügyelet alatt állnak.
a high tech ipar viszont laissez faire módon működik. tehát ott meg semmiféle kormányzati beavatkozás nincsen. a világ távközlési hálózata jelentős része zte és huawei cuccokból áll össze. de nem azért, mert a kínai kommunista párt valamelyik kongresszusán így határozott. hanem mert a piac tőlük rendelt.
pont az lesz a meglepetés a fidesz korifeusoknak, hogy rockefeller típusú kapitalistákkal fognak szembetalálkozni. egy milliárdos piacon vezetővé vált technokrata elittel. és ha a magyar kormány adminisztratív eszközökkel próbál az útjukba állni, akkor ezt nem hagyják annyiban. ehhez kell a kínai kormány befolyása. amelyik éppen nem a cégeket irányítja, hanem a szabad piaci környezetet teremti meg. tehát ha a magyar kormány egy kínai befektetőnek adminisztratív eszközökkel megpróbál az útjába állni, akkor kirónak valamennyi penaltyt. nem a magyar kormány a kínaira, hanem a kínai a magyar kormányra. de ez nem kommunista diktatúra, hanem a szabad piac logikáját érvényesítik.
de ha egy magyar garázscég jobbat állítanak elő, mint ők, akkor meg fognak hajolni. és egyébként fenntartanak egy 20 milliárd eurós hitelkeretet azért, hogy ha valaki egy óriás szabad piacra vágyik, akkor oda be tudjon lépni. ez nem vissza nem térítendő támogatás a haveroknak, hanem hitel. nem feudalizmus, hanem kapitalizmus. ebben jelentősen eltérnek a fidesztől.
ezzel egy időben az iskolázatlan néptömegek tartományi felügyelet mellett gyártják a kínai kacatot. tehát ők gyakorlatilag közmunkások. pontosan azt csinálják, amit a fidesz be akar vezetni. tehát itt egyeznek a kínai és a magyar kormány elképzelései.
kérdés, hogy ami ázsiában működik az európában működhet-e. a közmunkások esetén is kérdés, és a piacot illetően is.
unionista
2011.06.28 15:54:16
@shushu2:
nem tudom, hogy dolgoztál-e már üzemben, vagy láttál-e ilyet belülről. láttál-e már akár folyamatszerű, akár műhelyszerű termelést. mert ha igen, akkor tudod, hogy a piacnak képzett munkaerőre van szüksége, és nem kényszermunkásokra.
abszolút nem tartozik ide. de a fidesz egyik nagy hülyesége az adójóváírás megszüntetése volt. éppen nem kivezetni kellett volna, hanem kiterjeszteni.
ez havi 15000 forint volt, ezt kellett volna fokról-fokra emelni nagyjából 25000 forintig, ami a rendszeres szociális segély összege. tehát ebben az esetben a munkanélküli is kapott volna ellátást, viszont aki dolgozik az ugyanezt a pénzt megkapja adójóváírásként. tehát a rendszer igazságos abban az értelemben, hogy senki sem marad jövedelem nélkül, ugyanakkor megéri dolgozni. és megéri az alacsonyan kvalifikált embereknek is munkahelyet teremteni, mert az adó, és járulékos költségek viszonylag alacsonyak. és ezek már piaci munkahelyek. és nem kényszer-közmunka. nyugdíjas rendőrök a bikacsökkel. meg a bérkommandó. és egyéb hasonlók.
de kínában is van ilyen. és ez az, amit szerintem el kellene utasítani. mert ez a kommunista kína, ami a kacatot gyártja. nincs munkavédelem, se környezetvédelem, hanem kényszerközmunka van.
csakhogy kína nem ettől fejlődik. hanem attól, hogy a metropoliszaik egyre inkább hongkong, és tajvan mintáját követik. és van egy gyorsan fejlődő high tech iparuk. egy polgárosodó, városias elittel. és ez a tartományokat fokról-fokra demokratizálja. és ez a szabad versenyre épülő klasszikus kapitalista kína.
ha ez jut el ide, akkor jól fog járni az ország, és rosszul jár a fidesz. ha a kommunista kína, akkor azon a fidesz és a körülötte levő oligarchák nyernek majd, de az ország többsége veszíteni fog. majd meglátjuk.
nem tudom, hogy dolgoztál-e már üzemben, vagy láttál-e ilyet belülről. láttál-e már akár folyamatszerű, akár műhelyszerű termelést. mert ha igen, akkor tudod, hogy a piacnak képzett munkaerőre van szüksége, és nem kényszermunkásokra.
abszolút nem tartozik ide. de a fidesz egyik nagy hülyesége az adójóváírás megszüntetése volt. éppen nem kivezetni kellett volna, hanem kiterjeszteni.
ez havi 15000 forint volt, ezt kellett volna fokról-fokra emelni nagyjából 25000 forintig, ami a rendszeres szociális segély összege. tehát ebben az esetben a munkanélküli is kapott volna ellátást, viszont aki dolgozik az ugyanezt a pénzt megkapja adójóváírásként. tehát a rendszer igazságos abban az értelemben, hogy senki sem marad jövedelem nélkül, ugyanakkor megéri dolgozni. és megéri az alacsonyan kvalifikált embereknek is munkahelyet teremteni, mert az adó, és járulékos költségek viszonylag alacsonyak. és ezek már piaci munkahelyek. és nem kényszer-közmunka. nyugdíjas rendőrök a bikacsökkel. meg a bérkommandó. és egyéb hasonlók.
de kínában is van ilyen. és ez az, amit szerintem el kellene utasítani. mert ez a kommunista kína, ami a kacatot gyártja. nincs munkavédelem, se környezetvédelem, hanem kényszerközmunka van.
csakhogy kína nem ettől fejlődik. hanem attól, hogy a metropoliszaik egyre inkább hongkong, és tajvan mintáját követik. és van egy gyorsan fejlődő high tech iparuk. egy polgárosodó, városias elittel. és ez a tartományokat fokról-fokra demokratizálja. és ez a szabad versenyre épülő klasszikus kapitalista kína.
ha ez jut el ide, akkor jól fog járni az ország, és rosszul jár a fidesz. ha a kommunista kína, akkor azon a fidesz és a körülötte levő oligarchák nyernek majd, de az ország többsége veszíteni fog. majd meglátjuk.
Május végén megszületett a megállapodás a kormány és a bankok között a devizaadósok „megmentéséről”. A megállapodás lényege a svájci frank árfolyamának 180 forinton történő rögzítése, ami azt jelenti, hogy az e feletti rész törlesztésére az adósok…..
unionista
2011.06.28 11:18:25
unionista
2011.06.28 11:18:44
A Belügyminisztérium önkormányzati koncepciója ismét naprendre tűzte a települési önkormányzatok hatékony működési modellének kérdését. A szövegben keveredik a társulási modell (vagyis az egy járáshoz tartozó települések kötelező összefogása) és a…..
unionista
2011.06.17 13:40:56
@tordaicsaba:
ha egy ilyen általános üzemméretet keresel, akkor az a megye. már a kádár-rendszerben is sokan és sokat gondolkodtak ezen. és arra jutott szinte kivétel nélkül mindenki, hogy a megye az a területi egység, amibe mindent bele lehet pakolni.
nem tudsz olyan közfeladatot mondani, amire a megye éppenséggel ne lenne alkalmas. a megye éppenséggel fenn tud tartani egyetemet, főiskolát. megyei alapon lehet fejleszteni, bíráskodni. nyugdíj-igazgatóságot is szervezni. általánosan a megye az optimális üzemméret.
a nagy önkormányzati reform első körben itt mindig azt jelentette: meg kell erősíteni a megyét elvtársak. a fidesz think tank is ezt mondta. ha minden közfeladatot összerakunk egy kalapba, és erre mindre együttesen akarunk optimalizálni, akkor a megye az általános megoldás.
csakhogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megyei pártitkár mondja meg, hogy ki legyen a főiskolai rektor, a kórházigazgató. ő osztja a fejlesztési pénzeket. mindent ő határoz meg. mert elvben így az optimális. (szuboptimális valójában).
ekkor persze rájön mindenki, hogy a megyei pártitkár hatalma túl nagy, ami nem lenne probléma, de a pozíció túl kevés. ekkor a reform második körében a megye alá beszervezik a járást. úgy tűnik, hogy ez lesz a megoldás. felső szinten az állam. középszinten a megye. és alatta a járás. ezek között már el lehet osztani a feladatokat. szuper.
a probláma ezzel csak az, hogy a nép kétféle önkormányzathoz ragaszkodik. az egyik a falu, a másik a város. pont ezt a kettőt lőtték ki a rendszerből. pont azt, amit a nép önkormányzatnak elképzel. a sok üzemgazdász arra jött rá, hogy falu és város ne legyen már, mert helyettük járás, és megye sokkal hatékonyabb. euro milliárdokat lehetne így megspórolni. nem kell falu, és nem kell város se.
na most ilyenkor általában arra jutnak, hogy a falusi párttitkár kussoljon, és szerveződjön be a járásba. viszont városok mégis csak kellenek. mert azt megszüntetni mégse kéne. ekkor adódik a kérdés, hogy az alsó szintű feladatot ki lássa el. a járás, vagy a járási központ. a középszintűt a megye, vagy a megyeszékhely.
debrecen tartsa fenn a kórházat, vagy hajdú bihar megye. ekkor jön újabb ötlet. tartsa fenn a régió. oké. csak kérdezd meg, hogy mondjuk nyíregyházán mennyire akarják, hogy nekik "b", vagy "c" kategóriás kórházuk legyen. cserében viszont zalaegerszegen lesz egy "a" kategóriás súlyponti kórház. persze csak elvben. mert ott ehhez nem lesz elég magasan képzett orvos.
nem általánosságban kell az optimumot meghatározni, hanem ágazati szinten. és akkor abból az fog kijönni, hogy nem megyei, vagy regionális egészségügy kell, hanem állami. nem kell ehhez doktorátus. ha mondjuk szegeden van egy specialista, akkor ő vajon miért ne gyógyíthatna meg egy győrit. ugyan miért nem. mert egy főokos kitalálta, hogy 1 millió lesz az optimális üzemméret. szócska miklós olvasta egy könyvben. ennek megfelelően a szegedi specialista véletlen se gyógyítson meg egy győrit, mert az egyik a tisza mellett lakik, a másik a rába mellett. hülyék ezek? hja, és ebből az is következik, hogy a fővárosba sem kell annyi kórház. oké, csak ott van a legtöbb specialista. és ők valamiért nem akarnak zalaegerszegre költözni. hanem akkor inkább mennének grazba. hiába írják ezt elő egy tervben, hogy majd így és így lesznek a regionális szuperkórházak. mese habbal.
a betegellátásban (tehát nem a piacosítható megelőzésben, hanem a gyógyításban) mindenféle körzetesítés hülyeség. az állam dolga az, hogy a a hbcs (vagy akármilyen finanszírozási) rendszerben intézményekre lebontva közölje a gyógyulási esélyeket. azt, hogy az elköltött pénz hogyan hasznosul. ebben az esetben a nép magától mondaná azt, hogy neki a kiskórház mégsem kell. inkább legyen egy jól felszerelt szakrendelő. mert arra az intézmény éppen alkalmas. de ehhez miniszteri biztosok kellenek, akik kórházról kórházra járva elérik, hogy az ellátórendszer működése valós időben monitorozható legyen. ehhez állami egészség-bizotosítási felügyelet kell. az, hogy egy véletlen módon választott ember bármikor megjelenhet egy intézményben, és folyamatosan hitelesíti a monitoring rendszer működését. onnantól kezdve, hogy vannak körzetek az egészségügy ellenőrzése formálissá válik. ha véletlen módon megjelenhet bárki az állami felügyelettől, akkor elég hatékony tud lenni. ha ezt józanul átgondolja valaki, akkor rájön: a népegészségügyet állami keretek között kell megszervezni.
nem akarom ezt nyújtani, mint a rétestészta. de például az oktatásnál sehogy sem jó az állami működés. mert arra van protokoll, hogy mit kell csinálni egy beteggel attól függően, hogy a laboreredmények mit mutatnak. de arra nincs, hogy mit kell kezdeni egy túlmozgásos gyerekkel. erre nincs protokoll, amit államilag felügyelni lehetne. a kórházigazgatókat ki lehet a minisztériumból nevezni. az iskolaigazgatókat meg nem lehet. szóval az ágazatok működése között nyilvánvalóak a különbségek. az optimális üzemméret is feladatonként eltérő ennek megfelelően.
szóval konkrét feladatokat kell végigzongorázni, és nem általánosságban kellene meghatározni, hogy mekkora legyen egy "település".
ha egy ilyen általános üzemméretet keresel, akkor az a megye. már a kádár-rendszerben is sokan és sokat gondolkodtak ezen. és arra jutott szinte kivétel nélkül mindenki, hogy a megye az a területi egység, amibe mindent bele lehet pakolni.
nem tudsz olyan közfeladatot mondani, amire a megye éppenséggel ne lenne alkalmas. a megye éppenséggel fenn tud tartani egyetemet, főiskolát. megyei alapon lehet fejleszteni, bíráskodni. nyugdíj-igazgatóságot is szervezni. általánosan a megye az optimális üzemméret.
a nagy önkormányzati reform első körben itt mindig azt jelentette: meg kell erősíteni a megyét elvtársak. a fidesz think tank is ezt mondta. ha minden közfeladatot összerakunk egy kalapba, és erre mindre együttesen akarunk optimalizálni, akkor a megye az általános megoldás.
csakhogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megyei pártitkár mondja meg, hogy ki legyen a főiskolai rektor, a kórházigazgató. ő osztja a fejlesztési pénzeket. mindent ő határoz meg. mert elvben így az optimális. (szuboptimális valójában).
ekkor persze rájön mindenki, hogy a megyei pártitkár hatalma túl nagy, ami nem lenne probléma, de a pozíció túl kevés. ekkor a reform második körében a megye alá beszervezik a járást. úgy tűnik, hogy ez lesz a megoldás. felső szinten az állam. középszinten a megye. és alatta a járás. ezek között már el lehet osztani a feladatokat. szuper.
a probláma ezzel csak az, hogy a nép kétféle önkormányzathoz ragaszkodik. az egyik a falu, a másik a város. pont ezt a kettőt lőtték ki a rendszerből. pont azt, amit a nép önkormányzatnak elképzel. a sok üzemgazdász arra jött rá, hogy falu és város ne legyen már, mert helyettük járás, és megye sokkal hatékonyabb. euro milliárdokat lehetne így megspórolni. nem kell falu, és nem kell város se.
na most ilyenkor általában arra jutnak, hogy a falusi párttitkár kussoljon, és szerveződjön be a járásba. viszont városok mégis csak kellenek. mert azt megszüntetni mégse kéne. ekkor adódik a kérdés, hogy az alsó szintű feladatot ki lássa el. a járás, vagy a járási központ. a középszintűt a megye, vagy a megyeszékhely.
debrecen tartsa fenn a kórházat, vagy hajdú bihar megye. ekkor jön újabb ötlet. tartsa fenn a régió. oké. csak kérdezd meg, hogy mondjuk nyíregyházán mennyire akarják, hogy nekik "b", vagy "c" kategóriás kórházuk legyen. cserében viszont zalaegerszegen lesz egy "a" kategóriás súlyponti kórház. persze csak elvben. mert ott ehhez nem lesz elég magasan képzett orvos.
nem általánosságban kell az optimumot meghatározni, hanem ágazati szinten. és akkor abból az fog kijönni, hogy nem megyei, vagy regionális egészségügy kell, hanem állami. nem kell ehhez doktorátus. ha mondjuk szegeden van egy specialista, akkor ő vajon miért ne gyógyíthatna meg egy győrit. ugyan miért nem. mert egy főokos kitalálta, hogy 1 millió lesz az optimális üzemméret. szócska miklós olvasta egy könyvben. ennek megfelelően a szegedi specialista véletlen se gyógyítson meg egy győrit, mert az egyik a tisza mellett lakik, a másik a rába mellett. hülyék ezek? hja, és ebből az is következik, hogy a fővárosba sem kell annyi kórház. oké, csak ott van a legtöbb specialista. és ők valamiért nem akarnak zalaegerszegre költözni. hanem akkor inkább mennének grazba. hiába írják ezt elő egy tervben, hogy majd így és így lesznek a regionális szuperkórházak. mese habbal.
a betegellátásban (tehát nem a piacosítható megelőzésben, hanem a gyógyításban) mindenféle körzetesítés hülyeség. az állam dolga az, hogy a a hbcs (vagy akármilyen finanszírozási) rendszerben intézményekre lebontva közölje a gyógyulási esélyeket. azt, hogy az elköltött pénz hogyan hasznosul. ebben az esetben a nép magától mondaná azt, hogy neki a kiskórház mégsem kell. inkább legyen egy jól felszerelt szakrendelő. mert arra az intézmény éppen alkalmas. de ehhez miniszteri biztosok kellenek, akik kórházról kórházra járva elérik, hogy az ellátórendszer működése valós időben monitorozható legyen. ehhez állami egészség-bizotosítási felügyelet kell. az, hogy egy véletlen módon választott ember bármikor megjelenhet egy intézményben, és folyamatosan hitelesíti a monitoring rendszer működését. onnantól kezdve, hogy vannak körzetek az egészségügy ellenőrzése formálissá válik. ha véletlen módon megjelenhet bárki az állami felügyelettől, akkor elég hatékony tud lenni. ha ezt józanul átgondolja valaki, akkor rájön: a népegészségügyet állami keretek között kell megszervezni.
nem akarom ezt nyújtani, mint a rétestészta. de például az oktatásnál sehogy sem jó az állami működés. mert arra van protokoll, hogy mit kell csinálni egy beteggel attól függően, hogy a laboreredmények mit mutatnak. de arra nincs, hogy mit kell kezdeni egy túlmozgásos gyerekkel. erre nincs protokoll, amit államilag felügyelni lehetne. a kórházigazgatókat ki lehet a minisztériumból nevezni. az iskolaigazgatókat meg nem lehet. szóval az ágazatok működése között nyilvánvalóak a különbségek. az optimális üzemméret is feladatonként eltérő ennek megfelelően.
szóval konkrét feladatokat kell végigzongorázni, és nem általánosságban kellene meghatározni, hogy mekkora legyen egy "település".
unionista
2011.06.17 13:40:56
@Quadrille Lobster:
a rendszerváltás idején 1600 település. akkor az volt a koncepció, hogy ebből legyen 3200, mert így a régi elvtársak mellé beülhetnek az újak. nem azt mondták, hogy 320 település pont elég lenne, hanem azt mondták: legyen 3200. elvben nem lenne baj azzal, hogy van egy csomó önkormányzat. a panelházban is van közös képviselő. csakhogy az ő tiszteletdíját maga a lakóközösség fizeti. tehát az önkormányzat ténylegesen.
a rendszerváltás idején 1600 település. akkor az volt a koncepció, hogy ebből legyen 3200, mert így a régi elvtársak mellé beülhetnek az újak. nem azt mondták, hogy 320 település pont elég lenne, hanem azt mondták: legyen 3200. elvben nem lenne baj azzal, hogy van egy csomó önkormányzat. a panelházban is van közös képviselő. csakhogy az ő tiszteletdíját maga a lakóközösség fizeti. tehát az önkormányzat ténylegesen.
unionista
2011.06.28 07:22:37
@Lucius Raetinus:
a városias (urban) önkormányzatiságból senkit sem hagynék ki. és a vidékies (rural) rendszerből sem. erre mondom, hogy ez a rendszer duális. az urban és a rural egymás mellett létezik. nem "vagy-vagy", hanem "és" viszonyban.
na most azért, hogy a rendszer ne legyen bonyolultabb, mint jelenlegi, egyszerűen annyit kellene csinálni, hogy az egyéni választókörzetek (~ vidéken kistérség, járás, fővárosban kiskerület) lenne a vidékies (rural) önkormányzatiság alapja. és ezekből jöhetne létre 5-6 tartományi (régiós) parlament. tehát mondjuk a budapest régió parlamentjében ott ülne 23 kiskerület képviselője, és az agglomeráció körzeteinek választott tagjai.
az országgyűlés innentől kezdve tisztán listás lenne. mert az egyéni képviselők a tartományi parlamentekbe mennének, függetlenedve a pártlistáktól.
tehát az országgyűlés listás szerkezetű. a tartományi rendszer pedig egy három szintű hierarchia lenne. alsó szint kistérség. középszint szövetségi tartomány. és lehetne egy többnemzetiségű felső szint. szerintem egy közép-európai bundesrepublik kellene németország, ausztria, és a visegrádi országok. ez persze egy távlatos elképzelés.
és a régió igazgathatná mindazt ami hierarchiában működik jól.
-- három szintű bíráskodás. 1) járási (helyi) bíró. 2) szövetségi régióban a táblabíró. 3) a supreme court pedig többnemzetiségű lehetne.
-- három szintű oktatás. 1) alsó iskola a járásé, 2) a középsuli a szövetségi régióé, 3) a felsőoktatást meg többnemzetiségű államszövetség, a bundesrepublik felügyeli.
-- képzelj egy szövetségi médiatanácsot, ahová nem a pártok, hanem a régiók delegálnak tagokat. de a régiónak is lehetne egy tartományi kulturális tanácsa. ahol az iskolaigazgatók ülnének, és a kulturális intézményvezetők. a legalsó szinten pedig a járási iskolaszék van, ahol ott vannak a szülők.
tehát én azt mondom, hogy a kultúráról, az iskoláról ne az döntsön, aki az utat építi. hanem legyen a járásnak, és a régiónak egy saját kulturális költségvetése, és abból gazdálkodjon. a városok megint egy másik kasszából építkezzenek kifejezetten kereskedelmi, és ipari céllal. ez két teljesen eltérő feladat.
tehát az országgyűlés listás. a vidék hiearchikus. a városi önkormányzati rendszer pedig hálózatos. ezek a klasszikus topológiák. a lista totális rendezés. a hierachia részben rendezés (a szintek között van csak sorrend, a szinten belül nincs). a hálózat meg az általános irányított gráf, amiben lehet körút. (a hierarchia az irányított, de körmentes. a lista meg elágazásmentes.)
tehát ez három topologikusan is eltérő szerveződés. és ezeknek kell megtalálni a szerepét. a listás rendszerben alighanem a társadalmi kérdéseket lehet megoldani. a hierarchiában a kulturális kérdéseket. a hálózatban pedig a gazdaságot.
tehát a városias önkormányzati rendszer abban különbözne a vidékiestől, hogy abban nem lenne területi hierarchia. hanem a szomszédság, és a testvérvárosi kapcsolatok a rendszer hálózatos lenne. a városoknak együttesen kellene szervezni a közlekedési hálózatot. tehát vagy maguk építkeznek, vagy ezt a feladatot koncesszióba kiadják. de erről a városoknak maguknak kellene dönteni. debrecen és nyíregyháza megállapodnak, hogy épüljön egy gyorsvasút, mert a két város közel van egymáshoz és elég sok az ingázó. 15 perc alatt át lehetne jutni. tehát két városias körzet. de hogy mi legyen az általános iskolával, meg a művelődési házzal. a rural. mert ott meg táncház mozgalom kell. tehát mindenféle népiesch dolog. amiből lehet hagyományteremtő modern is. de ez mégis inkább valami sebestyénmártás dolog. a város meg az, hogy jön a szemüveges könyökvédős közgazdász a számolótáblával, meg a mérnök a rajzokkal.
ez két külön önkormányzatiság. a régió konzervatívan, tradicionálisan, szerveződne hiearchiában. a városias körzetek pedig hálózatban. persze egy mezőváros lehetne éppen egy járás. de nem feltétlen kell ezt követni. például debrecen és nyíregyháza lehetne szomszédos urban district. de köztük hajdúhadház és újfehértó térségi rendszerben önálló. tehát mondjuk az alsó iskolákról ez a két járás maga dönt. de gyorsvasút építésekor meg betagozódnak a városias körzetbe.
ebben a modellben a klasszikus közigazgatást (az igazgatásrendészet) a megye láthatná el. tehát ha űrlapot kell kitölteni, iratokat kell intézni, akkor a megyéhez kell fordulni. a megye lehetne az uniós igazgatás alapja. mert az uniós képviselői helyek száma a megyék számával korrelál. 22 magyar hely van. 19 megye. és 3 fővárosi county (buda, pest, és a belváros). ez ugyanaz, mint a francia départment. (mondjuk ott 72 képviselői helyre jut 96 départment.) az uniós közigazgatást szerintem nuts-3 alapon kellene megszervezni. van cca. 750 hely. akkor ehhez kellene 750 uniós megye. van 50 spanyol provincia. és 50 spanyol képviselői hely. ahol nem klappol ott igazítani kellene. az volna a jó, ha az uniós igazgatás ott lenne mindenhol. és a megye adná az európai közigazgatás alapját. egy uniós polgár bemegy egy megyei kormányhivatalba, és az unió ügyeit tudja intézni. és ez ugye kizárja, hogy ezeket a megyei párttitkár vezesse. mert a megye vezetőjét direktben választanánk. ő lenne az ep képviselő. a helyettese pedig a megyei közigazgatási hivatal vezetője. hagyományosan ez az ispán, és az alispán (vicispán). ha nagyon akarja valaki, akkor hívhatjuk így is. a lényeg, hogy a megyei kormányhivatal ne legyen az állam (a párt) alá rendelve, mert az szovjet típusú tanácsrendszer. most majd lesz járási kormányhivatal. és annak élén lesz a járási párttitkár. az is a pártközpont alá rendelve. ebben a modellben a járás az egyéni képviseletre alapozva régió alá rendelődne. a megye pedig az unió alapját adná szintén egyéni képviselettel. az országgyűlés, és a városi (helyhatósági) választás lenne listás.
szóval ez a modell így néz ki:
1) pártlisták -> állam <-- társadalmi ügyek
2) járás -> régió -> föderáció <-- kulturális ügyek
3) városok hálózata <-- gazdasági ügyek
4) megye -> unió <-- védelmi ügyek (igazgatásrendészet).
a városias (urban) önkormányzatiságból senkit sem hagynék ki. és a vidékies (rural) rendszerből sem. erre mondom, hogy ez a rendszer duális. az urban és a rural egymás mellett létezik. nem "vagy-vagy", hanem "és" viszonyban.
na most azért, hogy a rendszer ne legyen bonyolultabb, mint jelenlegi, egyszerűen annyit kellene csinálni, hogy az egyéni választókörzetek (~ vidéken kistérség, járás, fővárosban kiskerület) lenne a vidékies (rural) önkormányzatiság alapja. és ezekből jöhetne létre 5-6 tartományi (régiós) parlament. tehát mondjuk a budapest régió parlamentjében ott ülne 23 kiskerület képviselője, és az agglomeráció körzeteinek választott tagjai.
az országgyűlés innentől kezdve tisztán listás lenne. mert az egyéni képviselők a tartományi parlamentekbe mennének, függetlenedve a pártlistáktól.
tehát az országgyűlés listás szerkezetű. a tartományi rendszer pedig egy három szintű hierarchia lenne. alsó szint kistérség. középszint szövetségi tartomány. és lehetne egy többnemzetiségű felső szint. szerintem egy közép-európai bundesrepublik kellene németország, ausztria, és a visegrádi országok. ez persze egy távlatos elképzelés.
és a régió igazgathatná mindazt ami hierarchiában működik jól.
-- három szintű bíráskodás. 1) járási (helyi) bíró. 2) szövetségi régióban a táblabíró. 3) a supreme court pedig többnemzetiségű lehetne.
-- három szintű oktatás. 1) alsó iskola a járásé, 2) a középsuli a szövetségi régióé, 3) a felsőoktatást meg többnemzetiségű államszövetség, a bundesrepublik felügyeli.
-- képzelj egy szövetségi médiatanácsot, ahová nem a pártok, hanem a régiók delegálnak tagokat. de a régiónak is lehetne egy tartományi kulturális tanácsa. ahol az iskolaigazgatók ülnének, és a kulturális intézményvezetők. a legalsó szinten pedig a járási iskolaszék van, ahol ott vannak a szülők.
tehát én azt mondom, hogy a kultúráról, az iskoláról ne az döntsön, aki az utat építi. hanem legyen a járásnak, és a régiónak egy saját kulturális költségvetése, és abból gazdálkodjon. a városok megint egy másik kasszából építkezzenek kifejezetten kereskedelmi, és ipari céllal. ez két teljesen eltérő feladat.
tehát az országgyűlés listás. a vidék hiearchikus. a városi önkormányzati rendszer pedig hálózatos. ezek a klasszikus topológiák. a lista totális rendezés. a hierachia részben rendezés (a szintek között van csak sorrend, a szinten belül nincs). a hálózat meg az általános irányított gráf, amiben lehet körút. (a hierarchia az irányított, de körmentes. a lista meg elágazásmentes.)
tehát ez három topologikusan is eltérő szerveződés. és ezeknek kell megtalálni a szerepét. a listás rendszerben alighanem a társadalmi kérdéseket lehet megoldani. a hierarchiában a kulturális kérdéseket. a hálózatban pedig a gazdaságot.
tehát a városias önkormányzati rendszer abban különbözne a vidékiestől, hogy abban nem lenne területi hierarchia. hanem a szomszédság, és a testvérvárosi kapcsolatok a rendszer hálózatos lenne. a városoknak együttesen kellene szervezni a közlekedési hálózatot. tehát vagy maguk építkeznek, vagy ezt a feladatot koncesszióba kiadják. de erről a városoknak maguknak kellene dönteni. debrecen és nyíregyháza megállapodnak, hogy épüljön egy gyorsvasút, mert a két város közel van egymáshoz és elég sok az ingázó. 15 perc alatt át lehetne jutni. tehát két városias körzet. de hogy mi legyen az általános iskolával, meg a művelődési házzal. a rural. mert ott meg táncház mozgalom kell. tehát mindenféle népiesch dolog. amiből lehet hagyományteremtő modern is. de ez mégis inkább valami sebestyénmártás dolog. a város meg az, hogy jön a szemüveges könyökvédős közgazdász a számolótáblával, meg a mérnök a rajzokkal.
ez két külön önkormányzatiság. a régió konzervatívan, tradicionálisan, szerveződne hiearchiában. a városias körzetek pedig hálózatban. persze egy mezőváros lehetne éppen egy járás. de nem feltétlen kell ezt követni. például debrecen és nyíregyháza lehetne szomszédos urban district. de köztük hajdúhadház és újfehértó térségi rendszerben önálló. tehát mondjuk az alsó iskolákról ez a két járás maga dönt. de gyorsvasút építésekor meg betagozódnak a városias körzetbe.
ebben a modellben a klasszikus közigazgatást (az igazgatásrendészet) a megye láthatná el. tehát ha űrlapot kell kitölteni, iratokat kell intézni, akkor a megyéhez kell fordulni. a megye lehetne az uniós igazgatás alapja. mert az uniós képviselői helyek száma a megyék számával korrelál. 22 magyar hely van. 19 megye. és 3 fővárosi county (buda, pest, és a belváros). ez ugyanaz, mint a francia départment. (mondjuk ott 72 képviselői helyre jut 96 départment.) az uniós közigazgatást szerintem nuts-3 alapon kellene megszervezni. van cca. 750 hely. akkor ehhez kellene 750 uniós megye. van 50 spanyol provincia. és 50 spanyol képviselői hely. ahol nem klappol ott igazítani kellene. az volna a jó, ha az uniós igazgatás ott lenne mindenhol. és a megye adná az európai közigazgatás alapját. egy uniós polgár bemegy egy megyei kormányhivatalba, és az unió ügyeit tudja intézni. és ez ugye kizárja, hogy ezeket a megyei párttitkár vezesse. mert a megye vezetőjét direktben választanánk. ő lenne az ep képviselő. a helyettese pedig a megyei közigazgatási hivatal vezetője. hagyományosan ez az ispán, és az alispán (vicispán). ha nagyon akarja valaki, akkor hívhatjuk így is. a lényeg, hogy a megyei kormányhivatal ne legyen az állam (a párt) alá rendelve, mert az szovjet típusú tanácsrendszer. most majd lesz járási kormányhivatal. és annak élén lesz a járási párttitkár. az is a pártközpont alá rendelve. ebben a modellben a járás az egyéni képviseletre alapozva régió alá rendelődne. a megye pedig az unió alapját adná szintén egyéni képviselettel. az országgyűlés, és a városi (helyhatósági) választás lenne listás.
szóval ez a modell így néz ki:
1) pártlisták -> állam <-- társadalmi ügyek
2) járás -> régió -> föderáció <-- kulturális ügyek
3) városok hálózata <-- gazdasági ügyek
4) megye -> unió <-- védelmi ügyek (igazgatásrendészet).
Az elhúzódó görög pénzügyi és gazdasági és most már kormányválság újabb fejezetéhez értünk a múlt héten, ami egyre negatívabb hatással van az euróra, lépéskényszerbe helyezve az euró-zóna vezető politikusait. A válságnak újabb lökést adott múlt hétfőn a…..
unionista
2011.06.28 07:21:53
lenne egy pár ötletem erre. mire költenek sokat a görögök.
www.google.com/publicdata/explore?ds=d5bncppjof8f9_&ctype=l&met_y=sp_ado_tfrt&hl=en_US&dl=en_US#ctype=l&strail=false&nselm=h&met_y=ms_mil_xpnd_gd_zs&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=country&idim=country:GRC:FRA:GBR&tdim=true&hl=en&dl=en_US
az eu részben, vagy egészben vállalja át a görög hadsereg fenntartását. távlatosan formálódhatna ebből egy uniós haderő úgy, hogy azt nem tagállamok, hanem a közösség tartja fenn.
www.google.com/publicdata/explore?ds=d5bncppjof8f9_&ctype=l&met_y=sp_ado_tfrt&hl=en_US&dl=en_US#ctype=l&strail=false&nselm=h&met_y=ms_mil_xpnd_gd_zs&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=country&idim=country:GRC:FRA:GBR&tdim=true&hl=en&dl=en_US
az eu részben, vagy egészben vállalja át a görög hadsereg fenntartását. távlatosan formálódhatna ebből egy uniós haderő úgy, hogy azt nem tagállamok, hanem a közösség tartja fenn.
Az elmúlt 20 évben a külföldiek termelő és szolgáltató beruházásai a magyar gazdasági felzárkózás motorjaként működtek. A ma elterjedő populizmussal szemben tény, hogy az országba érkező tőke, technológia, tudás, a foglakozás és beszállítás rendszerei, a menedzsment…..
Az előző posztom utáni kommentekből tanultam egy érdekes jelzőt: „szíjjártópetyai”. Ahogy ez a politikában lenni szokott, már a definíció megfejtéséhez sem mindegy, hogy honnan nézünk a szóra. Én azt mondom: a jobboldallal nem szimpatizáló kommentelő meghatározása…..
unionista
2011.06.24 19:09:54
Néhány napon belül kétszer is szerepelt Szlovénia a fontos hírek között. Az első hír hétfőn érkezett és ritka erős wtf élménnyel járt (legalább is nálam). Szlovénia barátságos hely, és rövidke tengerpartja miatt a magyaroknak általában nincs olyan mély benyomása róla,…..
unionista
2011.06.22 15:33:03
unionista
2011.06.22 21:31:36
Meglehetősen bosszantó cikkel találkoztunk tegnap az Indexen, ami belterjes szerkesztőségi levlistánkon is kiverte a biztosítékot. „Vérlázító”, „hubazmeg”, „gyoker”, „erdekes” – szóltak a reakciók a Kínában rendezett…..
unionista
2011.06.22 12:19:34
az it szektorban dolgozom, és pontosan lehet tudni, hogy ki a zsidó, és ki nem zsidó.
a google fiúk zsidók. sergey brin zsidó. a papa, mama lomonoszov egyetemen tanítottak, aztán elűzték őket onnan a származásuk miatt. így került amerikába. és egy michigani zsidóval megalapították a google-t. olyanok ők, mint anno hewlett és packard. ők is zsidók persze. larry elisson az oracle alapítója is zsidó. és? von neumann is zsidó volt, ha nem tudná valaki. és akkor mi van.
steve ballmer microsoft ceo is zsidó. és valószínűleg ki fogják rúgni a microsoft éléről. de nem azért, mert zsidó, hanem mert a webes szolgáltató üzletág tartósan veszteséges.
lehet persze mondani: a kockázati tőke nem állt volna egy fekete programozó mögé. nagyon sok social media szolgáltatás volt. és pont a zuckerberg gyerek kellett ezeknek a pénzalapoknak, aki történetesen zsidó. de ezzel sem lehet túl sok mindent kezdeni még akkor sem, ha úgy volt, hogy a sok görbehátú nagyorrú ott kuporgatta a pénzét, és végre jött a kis zsidó kölyök, és neki adta odta. lehet, hogy így volt, de most mit csináljuk ezzel.
ezek az emberek a származásukból nem csináltak titkot. két ok miatt. az egyik, hogy mind végtelen tehetségesek. a másik, hogy nincs egy rakás hülyebölcsész, akiknek fogalmuk nincs arról, hogy mi a rasszizmus, antiszemitizmus, stb.
ha egy ember titkolja a származását, mert mit tudom él előítélet van ezzel kapcsolatban vagy ő maga is szégyelli valamelyik felmenőjét. akkor ne írjanak erről. oké. ne írják meg, hogy a nagyapja ss tiszt volt, vagy ávós, vagy az apja felakasztotta magát, vagy akármit, amit az illető nem szeretné. oké.
de ha valaki úgy egyébként végtelen büszke arra, hogy székely, akkor miért ne írja meg valaki, hogy hja, pont és pont a tökfej államtitkár és az ő csókos haverjai mentek kínába. hja, és úgy egyébként szánalmas "műalkotás" ez mind.
lehet, hogy kertész imre azért kapott nobel-díjat, mert zsidó. lehet, hogy ez is belejátszott. és? alapítani kell egy másik irodalmi díjat, és akkor azt lánczi andrás és az ő tanítványai adják oda a nem-zsidóknak. szőcs gézának ezek a cuccok tetszenek. ezekre élvez, most mit csináljunk. földes andrás meg azt mondja, hogy ezek nagyjából az általános iskolás művészeti szakkör szintjét ütik meg, vagy még azt sem.
olyan a népművészet, hogy ha a nagymama hímezi, akkor az nagyon jó, ha az unoka festi, akkor az is. de ebből kiállítást szervezünk, akkor egy giccsparádé lesz. na most erre szőcs géza még nem jött rá. és ő felel a kultúráért. rózsika néni meg az oktatásért. és ez a borzalmas. amikor az állam szervezi a kultúrát.
mert hogy a régióknak kellene. ha lenne 4-5 régió az országban. akkor mindjárt többféle ízlés érvényesülhetne. mert azt talán könnyebb lenne eldönteni, hogy ki vezesse a budapesti nagyszínházat, mint azt, hogy "A NEMZET SZÍNHÁZÁT".
ebben az esetben a kárpát medencei régiókat (a tájegységeket) kellene bemutatni. és azok kultúráját. budapestet, a dunántúlt (a pannon régiót), azon belül a balatont. az alföldet. közép, és kelet magyarországot, vagyis a duna-tisza közét, és a tiszántúlt. valamint a magyar felföldet. amelyik kulturálisan összekapcsolódik a szlovákkal. és persze be lehet mutatni a történelmi erdély kultúráját. és azon belül a székelyeket. és ha ők tényleg ilyen ősgagyit szeretnek műalkotni, akkor mutassák be azt is a kínaiaknak. mert lehet, hogy pont az kell nekik.
szóval itt ezek a regionális (kulturális) önkormányzatok hiányoznak. és helyette kultuszminiszterek vannak. illetve most már csak államtitkárok. de ezek mind szánalmasak egytől egyig. csodálkozom, hogy miniszterelnök maga nem szólt ebbe a tárlatba bele. mert mégis csak erre fel van hatalmazva a kétharmad által. és nem vonultattak fel, valami disznóvágós, kolbásztöltős képet. a háttérben pedig egy focilabda.
de a kedvencem mégis csak ez. 215 misi támogatást megköszönte:
www.youtube.com/watch?v=VxQInhQxuCg
a google fiúk zsidók. sergey brin zsidó. a papa, mama lomonoszov egyetemen tanítottak, aztán elűzték őket onnan a származásuk miatt. így került amerikába. és egy michigani zsidóval megalapították a google-t. olyanok ők, mint anno hewlett és packard. ők is zsidók persze. larry elisson az oracle alapítója is zsidó. és? von neumann is zsidó volt, ha nem tudná valaki. és akkor mi van.
steve ballmer microsoft ceo is zsidó. és valószínűleg ki fogják rúgni a microsoft éléről. de nem azért, mert zsidó, hanem mert a webes szolgáltató üzletág tartósan veszteséges.
lehet persze mondani: a kockázati tőke nem állt volna egy fekete programozó mögé. nagyon sok social media szolgáltatás volt. és pont a zuckerberg gyerek kellett ezeknek a pénzalapoknak, aki történetesen zsidó. de ezzel sem lehet túl sok mindent kezdeni még akkor sem, ha úgy volt, hogy a sok görbehátú nagyorrú ott kuporgatta a pénzét, és végre jött a kis zsidó kölyök, és neki adta odta. lehet, hogy így volt, de most mit csináljuk ezzel.
ezek az emberek a származásukból nem csináltak titkot. két ok miatt. az egyik, hogy mind végtelen tehetségesek. a másik, hogy nincs egy rakás hülyebölcsész, akiknek fogalmuk nincs arról, hogy mi a rasszizmus, antiszemitizmus, stb.
ha egy ember titkolja a származását, mert mit tudom él előítélet van ezzel kapcsolatban vagy ő maga is szégyelli valamelyik felmenőjét. akkor ne írjanak erről. oké. ne írják meg, hogy a nagyapja ss tiszt volt, vagy ávós, vagy az apja felakasztotta magát, vagy akármit, amit az illető nem szeretné. oké.
de ha valaki úgy egyébként végtelen büszke arra, hogy székely, akkor miért ne írja meg valaki, hogy hja, pont és pont a tökfej államtitkár és az ő csókos haverjai mentek kínába. hja, és úgy egyébként szánalmas "műalkotás" ez mind.
lehet, hogy kertész imre azért kapott nobel-díjat, mert zsidó. lehet, hogy ez is belejátszott. és? alapítani kell egy másik irodalmi díjat, és akkor azt lánczi andrás és az ő tanítványai adják oda a nem-zsidóknak. szőcs gézának ezek a cuccok tetszenek. ezekre élvez, most mit csináljunk. földes andrás meg azt mondja, hogy ezek nagyjából az általános iskolás művészeti szakkör szintjét ütik meg, vagy még azt sem.
olyan a népművészet, hogy ha a nagymama hímezi, akkor az nagyon jó, ha az unoka festi, akkor az is. de ebből kiállítást szervezünk, akkor egy giccsparádé lesz. na most erre szőcs géza még nem jött rá. és ő felel a kultúráért. rózsika néni meg az oktatásért. és ez a borzalmas. amikor az állam szervezi a kultúrát.
mert hogy a régióknak kellene. ha lenne 4-5 régió az országban. akkor mindjárt többféle ízlés érvényesülhetne. mert azt talán könnyebb lenne eldönteni, hogy ki vezesse a budapesti nagyszínházat, mint azt, hogy "A NEMZET SZÍNHÁZÁT".
ebben az esetben a kárpát medencei régiókat (a tájegységeket) kellene bemutatni. és azok kultúráját. budapestet, a dunántúlt (a pannon régiót), azon belül a balatont. az alföldet. közép, és kelet magyarországot, vagyis a duna-tisza közét, és a tiszántúlt. valamint a magyar felföldet. amelyik kulturálisan összekapcsolódik a szlovákkal. és persze be lehet mutatni a történelmi erdély kultúráját. és azon belül a székelyeket. és ha ők tényleg ilyen ősgagyit szeretnek műalkotni, akkor mutassák be azt is a kínaiaknak. mert lehet, hogy pont az kell nekik.
szóval itt ezek a regionális (kulturális) önkormányzatok hiányoznak. és helyette kultuszminiszterek vannak. illetve most már csak államtitkárok. de ezek mind szánalmasak egytől egyig. csodálkozom, hogy miniszterelnök maga nem szólt ebbe a tárlatba bele. mert mégis csak erre fel van hatalmazva a kétharmad által. és nem vonultattak fel, valami disznóvágós, kolbásztöltős képet. a háttérben pedig egy focilabda.
de a kedvencem mégis csak ez. 215 misi támogatást megköszönte:
www.youtube.com/watch?v=VxQInhQxuCg
unionista
2011.06.22 14:15:46
@Azúrkék égbolt:
nem tudok mit kezdeni a cionizmussal. a civilizált világban tudja mindenki, hogy ki zsidó, és ki nem. ebből nem csinálnak ügyet.
a kultúrában a regionalizmusnak vagyok a híve. annak, hogy minden tájegység találja ki a saját kultúráját. és ha a székelyek azt mondják: őket a szülőföldjükre csaba királyfi vezette, és ezt megfestik, megrajzolják, és a feliratokat oda rovátkolják, akkor tegyék ezt. és ha azt mondják ez a székely kultúra kvintesszenciája, akkor legyen ez. a probléma az, hogy erre azt mondják, hogy ez a "MAGYAR". de az is zavar, ha a budapest régió akarja azt mondani, hogy ők "A MAGYAR".
kellene 4-5 regionális önkormányzat. és azoknak kellene összeállítani a tárlatokat, nekik kellene az iskolákat is szervezni. szóval a kistérségekre, és a tájegységekre épülő kulturális önkormányzatiság kellene, amelyik nem az államban csúcsosodik ki. mert az összmagyarság úgyse fog egyetérteni semmiben sem. de a székelyek könnyebben egyetérthetnek. vagy az alföldiek. vagy a dunántúliak. vagy a balaton környékiek. vagy a budapestiek. tehát ha a régiókat mutatnánk be, akkor nem lenne vita.
"hungarian arts" címszó alatt ott lehetne a székely tárlat. feltéve, hogy a székelyek magyarok akarnak lenni. és ezekre tolonganának a kínaiak, és mondjuk az entellektüel budapestiekre meg nem volna kíváncsi senki sem pekingben, akkor is azt mondanám. most mit csináljunk.
a németek a műanyag lila tehenet veszik leginkább a hortobágyon. mert az van a milka csokin. nem a szürke marha. eljön a hortobágyra és hazaviszi a műanyag gagyit. talán akkor ezt a "puszta" dolgot kellene olyan szintre emelni, hogy a helyi kultúrából vigyen egy darabot haza.
de ne a magyarból. szóval az is borzalmas volt, amikor ez a puszta volt "a" magyar kultúra. és balatonon is csikósok voltak. meg kellene érteni, hogy a kultúra tájegységenként eltérő.
nincs egységes olasz kultúra. a régióknak van saját történelmük, saját kultúrájuk. nincs egységes spanyol kultúra sem.
magyarországon van egy magát konzervatívnak nevező csoport, amelyik azt mondja, hogy az állam szervezze a kultúrát. a párt. de ez nem a konzervatív ideológia, hanem a kommunista. a kultúrát a régióknak kellene szervezniük a politikai pártoktól függetlenül.
szőcs is tökfej kommunista - talán nem az irodalom miatt lett ő orosztanár - és most mondja, hogy a párt határozza meg a kulturális irányvonalat. ne a párt határozza meg. mindegy, hogy melyik pártról van szó. tehát nem azt mondom, hogy akkor most a szocialista realista művészet jöjjön vissza, mert úgy győzhet a munkásosztály. hanem azt, hogy érvényesülhessen 4-5 féle ízlés.
persze nyilván ez a rajcsányi gyerek próbálja magát benyalni a fidesznél. tegye ezt. szerintem meg a kultúrából az államot ki kellene zárni, és a közhatalmi formációk közül a régió az, ami mint kulturális önkormányat elég jól működne.
csak ennek nincs hagyománya. oké. ez esetben nem hagyományőrző konzervatívok kellenek, hanem hagyományteremtő magyar neokonzervatívok. és akkor lehet mondani, hogy a lengyeleknek vannak vajdaságai. a csehek is régiókra vannak osztva. praha, bohemia, moravia. ezek átlapolják egymást: szilézia ugye. ausztria is tartományokra oszlanak. erdély is valójában három régió. transylvania, partium, banat. horvátország is két régió: pannonska, és jadranska hrvatska. akkor esetleg kövessük ezt a gondolatot mi is. és a szlovákok. távlatosan még közös szlovák-magyar kulturális régió is lehetne. tátra-fátra-mátra régió. csak akkor ennek a régiónak lehet, hogy szlovák, vagy kétnyelvű miniszterelnöke lenne. közös kulturális önkormányzat. és akkor mi lenne. semmi sem. nem lenne a szlovákok és a magyarok között ez az idóta szembenállás. vagy mondjuk a székelyek és a románok kénytelenek lennének kiegyezni a történelmi erdélyben.
nem tudok mit kezdeni a cionizmussal. a civilizált világban tudja mindenki, hogy ki zsidó, és ki nem. ebből nem csinálnak ügyet.
a kultúrában a regionalizmusnak vagyok a híve. annak, hogy minden tájegység találja ki a saját kultúráját. és ha a székelyek azt mondják: őket a szülőföldjükre csaba királyfi vezette, és ezt megfestik, megrajzolják, és a feliratokat oda rovátkolják, akkor tegyék ezt. és ha azt mondják ez a székely kultúra kvintesszenciája, akkor legyen ez. a probléma az, hogy erre azt mondják, hogy ez a "MAGYAR". de az is zavar, ha a budapest régió akarja azt mondani, hogy ők "A MAGYAR".
kellene 4-5 regionális önkormányzat. és azoknak kellene összeállítani a tárlatokat, nekik kellene az iskolákat is szervezni. szóval a kistérségekre, és a tájegységekre épülő kulturális önkormányzatiság kellene, amelyik nem az államban csúcsosodik ki. mert az összmagyarság úgyse fog egyetérteni semmiben sem. de a székelyek könnyebben egyetérthetnek. vagy az alföldiek. vagy a dunántúliak. vagy a balaton környékiek. vagy a budapestiek. tehát ha a régiókat mutatnánk be, akkor nem lenne vita.
"hungarian arts" címszó alatt ott lehetne a székely tárlat. feltéve, hogy a székelyek magyarok akarnak lenni. és ezekre tolonganának a kínaiak, és mondjuk az entellektüel budapestiekre meg nem volna kíváncsi senki sem pekingben, akkor is azt mondanám. most mit csináljunk.
a németek a műanyag lila tehenet veszik leginkább a hortobágyon. mert az van a milka csokin. nem a szürke marha. eljön a hortobágyra és hazaviszi a műanyag gagyit. talán akkor ezt a "puszta" dolgot kellene olyan szintre emelni, hogy a helyi kultúrából vigyen egy darabot haza.
de ne a magyarból. szóval az is borzalmas volt, amikor ez a puszta volt "a" magyar kultúra. és balatonon is csikósok voltak. meg kellene érteni, hogy a kultúra tájegységenként eltérő.
nincs egységes olasz kultúra. a régióknak van saját történelmük, saját kultúrájuk. nincs egységes spanyol kultúra sem.
magyarországon van egy magát konzervatívnak nevező csoport, amelyik azt mondja, hogy az állam szervezze a kultúrát. a párt. de ez nem a konzervatív ideológia, hanem a kommunista. a kultúrát a régióknak kellene szervezniük a politikai pártoktól függetlenül.
szőcs is tökfej kommunista - talán nem az irodalom miatt lett ő orosztanár - és most mondja, hogy a párt határozza meg a kulturális irányvonalat. ne a párt határozza meg. mindegy, hogy melyik pártról van szó. tehát nem azt mondom, hogy akkor most a szocialista realista művészet jöjjön vissza, mert úgy győzhet a munkásosztály. hanem azt, hogy érvényesülhessen 4-5 féle ízlés.
persze nyilván ez a rajcsányi gyerek próbálja magát benyalni a fidesznél. tegye ezt. szerintem meg a kultúrából az államot ki kellene zárni, és a közhatalmi formációk közül a régió az, ami mint kulturális önkormányat elég jól működne.
csak ennek nincs hagyománya. oké. ez esetben nem hagyományőrző konzervatívok kellenek, hanem hagyományteremtő magyar neokonzervatívok. és akkor lehet mondani, hogy a lengyeleknek vannak vajdaságai. a csehek is régiókra vannak osztva. praha, bohemia, moravia. ezek átlapolják egymást: szilézia ugye. ausztria is tartományokra oszlanak. erdély is valójában három régió. transylvania, partium, banat. horvátország is két régió: pannonska, és jadranska hrvatska. akkor esetleg kövessük ezt a gondolatot mi is. és a szlovákok. távlatosan még közös szlovák-magyar kulturális régió is lehetne. tátra-fátra-mátra régió. csak akkor ennek a régiónak lehet, hogy szlovák, vagy kétnyelvű miniszterelnöke lenne. közös kulturális önkormányzat. és akkor mi lenne. semmi sem. nem lenne a szlovákok és a magyarok között ez az idóta szembenállás. vagy mondjuk a székelyek és a románok kénytelenek lennének kiegyezni a történelmi erdélyben.
Haza és Haladás Blog
Hol dolgozhatnak az újra munkába állított rokkantnyugdíjasok?
2011.06.21 06:00:00
A korengedményes nyugdíjak többségének megszüntetésével együtt a kormány a Széll Kálmán-terv keretében módosítaná a rokkantnyugdíjakra, rokkantsági ellátásokra vonatkozó szabályokat is, majd ezzel együtt felülvizsgálná a korábbi rokkanttá nyilvánítási…..
Van-e kiút a 22-es csapdájából? – kommentár a szocialisták kongresszusához Talán sorsszerűnek is tűnik, hogy pont Magyarország felszabadulásának (sic!) huszadik évfordulóján tart kongresszust az a Magyar Szocialista Párt, amely a be nem fejezett rendszerváltozás egyik…..
unionista
2011.06.19 23:10:02
@tothh:
ez a dolog ott lett elhibázva, hogy a rendszerváltás után nem ANTIFASISZTA jobboldal jött létre. mert azt csak egy ANTIKOMMUNISTA baloldal győzhette volna le.
a bal, és a jobboldalnak az agyféltekék működéséhez van köze.
ninespv.files.wordpress.com/2009/03/left_right_brain_xp1.jpg
szóval ez alapvetően nem kultúrtörténet, ahogy a sokan hiszik, hanem populációgenetika. a gondolkodásában a szabadelvű a homloklebenyt, az autoriter pedig a hátsó kisagyat használja. előbbi felel a probléma megoldásért utóbbi pedig a fizikai mozgás koordinációért. nem véletlen, hogy az autoriter emberek szeretnek például vezényszóra masírozni. a jó probléma megoldó liberálisok meg nem annyira.
konjunkturális időszakban inkább a bal-jobb felosztás érvényesül. recesszióban pedig az első-hátsó gondolkodás. a fidesz-kdnp-jobbik formációt szerintem teljesen egyértelműen hátsó kisagyi gondolkodás jellemzi. ők az összes problémát fel fogják vetni, de mindenre valamilyen alkotmányos korlátozást, vagy fizikai kényszerítést látnak megoldásként. ha jön a konjunktúra, akkor visszaáll egy bal-jobb felosztás. ha marad a recesszió, akkor a nép szakértő kormányzást követel majd. ami azt jelenti, hogy egy teljes cikluson át a liberálisok fogják uralni a politikát ami után általában rendszerváltás következik.
ez a dolog ott lett elhibázva, hogy a rendszerváltás után nem ANTIFASISZTA jobboldal jött létre. mert azt csak egy ANTIKOMMUNISTA baloldal győzhette volna le.
a bal, és a jobboldalnak az agyféltekék működéséhez van köze.
ninespv.files.wordpress.com/2009/03/left_right_brain_xp1.jpg
szóval ez alapvetően nem kultúrtörténet, ahogy a sokan hiszik, hanem populációgenetika. a gondolkodásában a szabadelvű a homloklebenyt, az autoriter pedig a hátsó kisagyat használja. előbbi felel a probléma megoldásért utóbbi pedig a fizikai mozgás koordinációért. nem véletlen, hogy az autoriter emberek szeretnek például vezényszóra masírozni. a jó probléma megoldó liberálisok meg nem annyira.
konjunkturális időszakban inkább a bal-jobb felosztás érvényesül. recesszióban pedig az első-hátsó gondolkodás. a fidesz-kdnp-jobbik formációt szerintem teljesen egyértelműen hátsó kisagyi gondolkodás jellemzi. ők az összes problémát fel fogják vetni, de mindenre valamilyen alkotmányos korlátozást, vagy fizikai kényszerítést látnak megoldásként. ha jön a konjunktúra, akkor visszaáll egy bal-jobb felosztás. ha marad a recesszió, akkor a nép szakértő kormányzást követel majd. ami azt jelenti, hogy egy teljes cikluson át a liberálisok fogják uralni a politikát ami után általában rendszerváltás következik.
Az európai uniós országok gazdaságpolitikájának összehangolásában az idei év egyik legnagyobb változása minden bizonnyal az úgynevezett „európai szemeszter” januári beindítása volt. Az új rendszer lényege, hogy bár az egyes tagországok költségvetésének…..
A kormány számos, nehezen magyarázható és indokolható gazdaságpolitikai intézkedései közül talán a legnehezebben azon törvénymódosítások sora védhető, amelyek hatására egyre nagyobb számban nyílnak meg tudottan adókikerülésre lehetőséget adó jogszabályi kiskapuk.…..
Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új?…..
unionista
2011.06.17 10:46:24
egy zászló akkor szép, ha van benne valamennyi fehér. ehhez leginkább az elsődleges színek passzolnak. tehát a piros, a zöld, és a kék. a másodlagos színek közül leginkább a sárga használható. az árnyalatok közül pedig a világoskék. lehet sávokat rajzolni széltében, hosszában, keresztbe.
na most ebből olyan nagyon sokféle alakzatot nem lehet kreálni. eleve hülyeség szerintem, hogy a városoknak legyen saját zászlaja. pláne nem értem azt, hogy legyen a városnak saját színe. van több tízezer város a világban. nagyon soknak a színe a "piros". london színe is, meg bécsé is, és még nagyon sok városé. szóval az úgysem lesz egyedi. szerintem a városnak zászlót kreálni is hülyeség. a városnak, a régiónak legyen pecsétje, és címere.
az országnak meg eleve nem kellene címer. mert abból megint csak a vita van.
itt van például az olasz:
en.wikipedia.org/wiki/File:Italy-Emblem.svg
fogaskerék, ötágú csillag. majdnem önkényuralmi jelkép.
vagy az osztrák:
en.wikipedia.org/wiki/File:Austria_Bundesadler.svg
sarló és kalapács. ezt se nagyon szeretjük. de az ilyesmi teljesen jó a régiónak, és a városnak. nota bene az uniónak sincs címere. nem is kell. önkormányzatoknak meg zászló nem kell. szerintem.
na most ebből olyan nagyon sokféle alakzatot nem lehet kreálni. eleve hülyeség szerintem, hogy a városoknak legyen saját zászlaja. pláne nem értem azt, hogy legyen a városnak saját színe. van több tízezer város a világban. nagyon soknak a színe a "piros". london színe is, meg bécsé is, és még nagyon sok városé. szóval az úgysem lesz egyedi. szerintem a városnak zászlót kreálni is hülyeség. a városnak, a régiónak legyen pecsétje, és címere.
az országnak meg eleve nem kellene címer. mert abból megint csak a vita van.
itt van például az olasz:
en.wikipedia.org/wiki/File:Italy-Emblem.svg
fogaskerék, ötágú csillag. majdnem önkényuralmi jelkép.
vagy az osztrák:
en.wikipedia.org/wiki/File:Austria_Bundesadler.svg
sarló és kalapács. ezt se nagyon szeretjük. de az ilyesmi teljesen jó a régiónak, és a városnak. nota bene az uniónak sincs címere. nem is kell. önkormányzatoknak meg zászló nem kell. szerintem.
unionista
2011.06.17 10:52:33
@Porcelán az elefántboltban:
ez az. régiónak, városnak címer és pecsét kell alapvetően. zászló alapján államokat, és uniókat szokás beazonosítani.
ez az. régiónak, városnak címer és pecsét kell alapvetően. zászló alapján államokat, és uniókat szokás beazonosítani.
Ahogy erről már korábbi posztomban is meséltem, Lengyelországban jártam egy konferencián. Az ilyen összejövetelek sok mindenre jók, de a közélet iránt érdeklődő, vagy éppen azt alakító résztvevők közelsége miatt biztosan több információ gyűjthető be az adott ország…..
Hét szomszédunk közül négy – Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Románia – a balkáni övezethez kapcsolja Magyarországot. Biztonságunk számára ez a régió rendkívül fontos, hisz az ottani politikai vagy gazdasági instabilitás első áldozatai rendszerint a…..
Tendenciózus és demagóg sorozatindító poszt jelent meg a Mandiner blogon Magyarosítás - Kis szlovák Legendárium I. címmel, amely a szerzők szándéka szerint az úgynevezett szlovák legendákat vizsgálja meg és mutatja be a magyar olvasóközönségnek. A szerzők törekvése szép,…..
unionista
2011.06.13 18:49:01
unionista
2011.06.13 19:28:37
@ndb:
a történelmi királyságban a latin volt a hivatalos nyelv, és az ország hivatalos elnevezése ez volt: regnum hungarorum. vagy regnum hungariae. ez van a kódexekben, a krónikákban. egyszerűség kedvéért legyen hungaria. de a medence közepén lakó népnemzet így hívta magát: magyar.
a "magyar" hangsorra még csak nem is emlékeztet a "hungaria". ez ugyanis onnan jön, hogy árpád, aki eredendően megyer (magyar) volt úgy lett nagyfejedelem, hogy azt mondta: ő attila a hun szépunokája. azt mondta, hogy félre kell tenni a megyerséget (magyarságot), és létrejött egy törzsszövetség, amelyik hungaro-nak mondta magát, és leginkább magyarul beszélt.
a honfoglalás után az összes kárpát medencei nemzetiség hungaro lett. tehát aki előtte morva volt: az is. de azon belül voltak a szlovákok, és a magyarok.
szóval ez pont olyan, mint a szigetországban. az egyesült királyságban britek vannak (noha senki se briton, de pont ezért jó közös identitásnak, mert senkit sem zavar). és közben meg vannak angolok, és a felföldön skótok. na itt a felföldön szlovákok voltak.
és ami skócia az nagyjából nekik slovakia. ami anglia az nagyjából madasrko. britannia meg az uhorsko.
szerintem ez kurvára logikus. másrészt hangtanilag is igazodik a latinkeresztény hagyományokhoz.
nem látom be, hogy a középkori megnevezések miért ne maradhatnának meg latinul. azt mondanánk "regnum hungariae" a 11. század elején jött létre. sanctus stephanus alapította, aki géza fia volt. ő pedig a magyar törzsek nagyfejedelme.
mert gézának még magyar identitása volt. géza felesége sarolt volt. az erdélyi gyula lánya. de stephanus a latinkereszténységet vette fel. az ő felesége gisela de bavaria volt. és a gyermekük pedig santus henricus volt.
szóval sokkal közelebb állna a történésekhez ha a középkori sztorit latinkeresztény megnevezésekkel mesélnénk el.
a történelmi királyságban a latin volt a hivatalos nyelv, és az ország hivatalos elnevezése ez volt: regnum hungarorum. vagy regnum hungariae. ez van a kódexekben, a krónikákban. egyszerűség kedvéért legyen hungaria. de a medence közepén lakó népnemzet így hívta magát: magyar.
a "magyar" hangsorra még csak nem is emlékeztet a "hungaria". ez ugyanis onnan jön, hogy árpád, aki eredendően megyer (magyar) volt úgy lett nagyfejedelem, hogy azt mondta: ő attila a hun szépunokája. azt mondta, hogy félre kell tenni a megyerséget (magyarságot), és létrejött egy törzsszövetség, amelyik hungaro-nak mondta magát, és leginkább magyarul beszélt.
a honfoglalás után az összes kárpát medencei nemzetiség hungaro lett. tehát aki előtte morva volt: az is. de azon belül voltak a szlovákok, és a magyarok.
szóval ez pont olyan, mint a szigetországban. az egyesült királyságban britek vannak (noha senki se briton, de pont ezért jó közös identitásnak, mert senkit sem zavar). és közben meg vannak angolok, és a felföldön skótok. na itt a felföldön szlovákok voltak.
és ami skócia az nagyjából nekik slovakia. ami anglia az nagyjából madasrko. britannia meg az uhorsko.
szerintem ez kurvára logikus. másrészt hangtanilag is igazodik a latinkeresztény hagyományokhoz.
nem látom be, hogy a középkori megnevezések miért ne maradhatnának meg latinul. azt mondanánk "regnum hungariae" a 11. század elején jött létre. sanctus stephanus alapította, aki géza fia volt. ő pedig a magyar törzsek nagyfejedelme.
mert gézának még magyar identitása volt. géza felesége sarolt volt. az erdélyi gyula lánya. de stephanus a latinkereszténységet vette fel. az ő felesége gisela de bavaria volt. és a gyermekük pedig santus henricus volt.
szóval sokkal közelebb állna a történésekhez ha a középkori sztorit latinkeresztény megnevezésekkel mesélnénk el.
unionista
2011.06.13 19:28:37
@ndb:
a történelmi királyságban a latin volt a hivatalos nyelv, és az ország hivatalos elnevezése ez volt: regnum hungarorum. vagy regnum hungariae. ez van a kódexekben, a krónikákban. egyszerűség kedvéért legyen hungaria. de a medence közepén lakó népnemzet így hívta magát: magyar.
a "magyar" hangsorra még csak nem is emlékeztet a "hungaria". ez ugyanis onnan jön, hogy árpád, aki eredendően megyer (magyar) volt úgy lett nagyfejedelem, hogy azt mondta: ő attila a hun szépunokája. azt mondta, hogy félre kell tenni a megyerséget (magyarságot), és létrejött egy törzsszövetség, amelyik hungaro-nak mondta magát, és leginkább magyarul beszélt.
a honfoglalás után az összes kárpát medencei nemzetiség hungaro lett. tehát aki előtte morva volt: az is. de azon belül voltak a szlovákok, és a magyarok.
szóval ez pont olyan, mint a szigetországban. az egyesült királyságban britek vannak (noha senki se briton, de pont ezért jó közös identitásnak, mert senkit sem zavar). és közben meg vannak angolok, és a felföldön skótok. na itt a felföldön szlovákok voltak.
és ami skócia az nagyjából nekik slovakia. ami anglia az nagyjából madasrko. britannia meg az uhorsko.
szerintem ez kurvára logikus. másrészt hangtanilag is igazodik a latinkeresztény hagyományokhoz.
nem látom be, hogy a középkori megnevezések miért ne maradhatnának meg latinul. azt mondanánk "regnum hungariae" a 11. század elején jött létre. sanctus stephanus alapította, aki géza fia volt. ő pedig a magyar törzsek nagyfejedelme.
mert gézának még magyar identitása volt. géza felesége sarolt volt. az erdélyi gyula lánya. de stephanus a latinkereszténységet vette fel. az ő felesége gisela de bavaria volt. és a gyermekük pedig santus henricus volt.
szóval sokkal közelebb állna a történésekhez ha a középkori sztorit latinkeresztény megnevezésekkel mesélnénk el.
a történelmi királyságban a latin volt a hivatalos nyelv, és az ország hivatalos elnevezése ez volt: regnum hungarorum. vagy regnum hungariae. ez van a kódexekben, a krónikákban. egyszerűség kedvéért legyen hungaria. de a medence közepén lakó népnemzet így hívta magát: magyar.
a "magyar" hangsorra még csak nem is emlékeztet a "hungaria". ez ugyanis onnan jön, hogy árpád, aki eredendően megyer (magyar) volt úgy lett nagyfejedelem, hogy azt mondta: ő attila a hun szépunokája. azt mondta, hogy félre kell tenni a megyerséget (magyarságot), és létrejött egy törzsszövetség, amelyik hungaro-nak mondta magát, és leginkább magyarul beszélt.
a honfoglalás után az összes kárpát medencei nemzetiség hungaro lett. tehát aki előtte morva volt: az is. de azon belül voltak a szlovákok, és a magyarok.
szóval ez pont olyan, mint a szigetországban. az egyesült királyságban britek vannak (noha senki se briton, de pont ezért jó közös identitásnak, mert senkit sem zavar). és közben meg vannak angolok, és a felföldön skótok. na itt a felföldön szlovákok voltak.
és ami skócia az nagyjából nekik slovakia. ami anglia az nagyjából madasrko. britannia meg az uhorsko.
szerintem ez kurvára logikus. másrészt hangtanilag is igazodik a latinkeresztény hagyományokhoz.
nem látom be, hogy a középkori megnevezések miért ne maradhatnának meg latinul. azt mondanánk "regnum hungariae" a 11. század elején jött létre. sanctus stephanus alapította, aki géza fia volt. ő pedig a magyar törzsek nagyfejedelme.
mert gézának még magyar identitása volt. géza felesége sarolt volt. az erdélyi gyula lánya. de stephanus a latinkereszténységet vette fel. az ő felesége gisela de bavaria volt. és a gyermekük pedig santus henricus volt.
szóval sokkal közelebb állna a történésekhez ha a középkori sztorit latinkeresztény megnevezésekkel mesélnénk el.
Kapitányként minden lehetséges negatív rekordot megdöntött a válogatott élén. Most vele bukik a sportág? Mátéfi Eszter több rekordot is tart a magyar kézilabdázásban, pedig csak két éve (évig volt?) szövetségi kapitány. Ő (volt?) az első nő ezen a poszton…..
unionista
2011.06.12 19:51:14
@campobaszo:
én is emlékszem amikor litvániában varga márta utolsó másodpercben lőtt góljával jutottunk tovább a csoportból, és utána megnyerve a tornát jutottunk vissza az a-csoportba.
szerintem nem a csapat mellé kell a sportpszichológus, hanem egyes játékosok mellé (akik igénylik). nem csoportterápia kell, mint a gyogyósoknak.
én is emlékszem amikor litvániában varga márta utolsó másodpercben lőtt góljával jutottunk tovább a csoportból, és utána megnyerve a tornát jutottunk vissza az a-csoportba.
szerintem nem a csapat mellé kell a sportpszichológus, hanem egyes játékosok mellé (akik igénylik). nem csoportterápia kell, mint a gyogyósoknak.
unionista
2011.06.12 19:53:08
Szövegértési problémákkal küszködő Tóta W. hisztizik, hogy nem zabálhat a plázákban jövőre. Van egy jó hírem a számára: DE. Annyit vásárolhat jövőre is kedvenc Tescojában, amennyit csak akar. Az LMP javaslata ugyanis közel sem arról szól, amit ő vizionál. A…..
unionista
2011.06.11 16:38:00
@eon:
ne viccelj már. az lmp kormányzati beavatkozást sürget egy tipikusan önkormányzati kérdésben. az építkezéseket eddig is helyi rendeletekkel szabályozták. aki ebbe újabb és újabb állami (pártpolitikai) beavatkozást sürget, az kurvára nem érti, hogy a magyar gazdaságnak mi a problémája.
a helyiek érdekét kell figyelmbe venni, de erre nehogy már egy állampárti képviselő akarja a polgárságot megtanítani. mert úgy tűnik, hogy most az lmp-nek is kell a cba pénze.
ne viccelj már. az lmp kormányzati beavatkozást sürget egy tipikusan önkormányzati kérdésben. az építkezéseket eddig is helyi rendeletekkel szabályozták. aki ebbe újabb és újabb állami (pártpolitikai) beavatkozást sürget, az kurvára nem érti, hogy a magyar gazdaságnak mi a problémája.
a helyiek érdekét kell figyelmbe venni, de erre nehogy már egy állampárti képviselő akarja a polgárságot megtanítani. mert úgy tűnik, hogy most az lmp-nek is kell a cba pénze.
unionista
2011.06.11 20:30:19
@Szabványok:
oké, csak amiről te írsz annak semmi köze a klasszikus liberalizmushoz. mivel te a piac helyi szereplőinek nem adsz jogokat. azt mondod, hogy a városlakók eredendően legyenek mind jogfosztottak a saját piacaikat illetően. azaz te tagadod a piac önszabályozó jellegét. hanem úgy képzeled, hogy ha valaki közterületen akar építeni egy plázát, akkor abba senkinek semmi beleszólása ne legyen. ne legyenek építési szabályok. hanem ha valaki építeni akar, akkor feltétel nélkül építsen. tehát te nem akarsz semmiféle szabályozást, városi (piaci) önszabályozást sem.
az önkormányzatiságot is tagadod. szerinted az önkormányzatok ne hozzanak saját rendeleteket, hanem ha jól értem azt mondod, hogy az állam feladata a gazdasági rendeletek megalkotása. a civilizált világban a liberálisok éppen az ellenkezőjét gondolják. nevezetesen azt, hogy a gazdasági rendeleteket önkormányzatoknak kell megalkotni. tehát a városnak a saját piacait kell szabályoznia, a piaci szereplőinek - a polgárságnak - magának kell a szabályokat megalkotni a saját piacuk vonatkozásában. és ebbe semmiféle kormányzati beavatkozás nem szükséges. te éppen azt mondod, hogy az államnak kell a gazdasági szabályokat megalkotni, és a városnak nincs módja az önszabályozásra.
pontosan az ellenkezőjét állítod, amit a liberálisok erről eredendően gondoltak. természetesen neked ehhez jogod van. képzelheted azt, hogy nem a piaci szereplőknek, hanem kizárólag a pénznek kell szabályoznia a piacot. képzelheted azt, hogy a "láthatatlan kéz" irányítja meg a kereskedés általános szabályait. csakhogy ez a klasszikus liberalizmus teljes félreértelmezése. ez a maffia politika.
a klasszikus liberálisok azt mondták, hogy a piaci szereplők maguk alkossák meg a szabályokat, és a "láthatatlan kéz" ezek után majd az árakat rendezi. a szereplők megalkotják a szabályokat, és azok után az ár már a kereslet kínálat függvényében beáll.
szóval ez a klasszikus liberalizmus szerintem. és persze ez egészült ki azzal, hogy a főszabályt megmondhatja az unió, és így a városoknak egyszerűbb a rendeletalkotás, mert a kivételeket kell rögzíteniük. ha mondjuk a főszabály az, hogy a vasárnap az üzletek legyenek nyitva. mert a városok többsége így dönt, akkor azért kell rendeletet alkotni, hogy ha a város zárva tartást rendel el. de ezt ekkor maguk a piaci szereplők képzelik így, hiszen az ő képviselőik ülnek a helyhatóságban. aztán ha a főszabály változik, a városok éppen azért, mert liberálisak lehetővé tehetik, hogy mégis csak nyitva lehessen tartani. és a gazdasági szabadságuk szinte korlátlan. nem ütköznek bele az alkotmányos rendbe. de te ezt ha jól értem mind tagadod. amihez mondom még egyszer minden jogod meg van, csak gazdasági értelemben inkább vagy totalitárius anarchista semmint liberális demokrata.
oké, csak amiről te írsz annak semmi köze a klasszikus liberalizmushoz. mivel te a piac helyi szereplőinek nem adsz jogokat. azt mondod, hogy a városlakók eredendően legyenek mind jogfosztottak a saját piacaikat illetően. azaz te tagadod a piac önszabályozó jellegét. hanem úgy képzeled, hogy ha valaki közterületen akar építeni egy plázát, akkor abba senkinek semmi beleszólása ne legyen. ne legyenek építési szabályok. hanem ha valaki építeni akar, akkor feltétel nélkül építsen. tehát te nem akarsz semmiféle szabályozást, városi (piaci) önszabályozást sem.
az önkormányzatiságot is tagadod. szerinted az önkormányzatok ne hozzanak saját rendeleteket, hanem ha jól értem azt mondod, hogy az állam feladata a gazdasági rendeletek megalkotása. a civilizált világban a liberálisok éppen az ellenkezőjét gondolják. nevezetesen azt, hogy a gazdasági rendeleteket önkormányzatoknak kell megalkotni. tehát a városnak a saját piacait kell szabályoznia, a piaci szereplőinek - a polgárságnak - magának kell a szabályokat megalkotni a saját piacuk vonatkozásában. és ebbe semmiféle kormányzati beavatkozás nem szükséges. te éppen azt mondod, hogy az államnak kell a gazdasági szabályokat megalkotni, és a városnak nincs módja az önszabályozásra.
pontosan az ellenkezőjét állítod, amit a liberálisok erről eredendően gondoltak. természetesen neked ehhez jogod van. képzelheted azt, hogy nem a piaci szereplőknek, hanem kizárólag a pénznek kell szabályoznia a piacot. képzelheted azt, hogy a "láthatatlan kéz" irányítja meg a kereskedés általános szabályait. csakhogy ez a klasszikus liberalizmus teljes félreértelmezése. ez a maffia politika.
a klasszikus liberálisok azt mondták, hogy a piaci szereplők maguk alkossák meg a szabályokat, és a "láthatatlan kéz" ezek után majd az árakat rendezi. a szereplők megalkotják a szabályokat, és azok után az ár már a kereslet kínálat függvényében beáll.
szóval ez a klasszikus liberalizmus szerintem. és persze ez egészült ki azzal, hogy a főszabályt megmondhatja az unió, és így a városoknak egyszerűbb a rendeletalkotás, mert a kivételeket kell rögzíteniük. ha mondjuk a főszabály az, hogy a vasárnap az üzletek legyenek nyitva. mert a városok többsége így dönt, akkor azért kell rendeletet alkotni, hogy ha a város zárva tartást rendel el. de ezt ekkor maguk a piaci szereplők képzelik így, hiszen az ő képviselőik ülnek a helyhatóságban. aztán ha a főszabály változik, a városok éppen azért, mert liberálisak lehetővé tehetik, hogy mégis csak nyitva lehessen tartani. és a gazdasági szabadságuk szinte korlátlan. nem ütköznek bele az alkotmányos rendbe. de te ezt ha jól értem mind tagadod. amihez mondom még egyszer minden jogod meg van, csak gazdasági értelemben inkább vagy totalitárius anarchista semmint liberális demokrata.
unionista
2011.06.11 20:51:01
@eon:
de miért kellene erről a legszélesebb körben egyeztetni.
gazdasági kérdésekről egyeztetni a városban kell. tehát ha épül egy pláza mátészalkán, akkor azt az ottani helyhatóságnak kell engedélyeznie. most is a derék szalkai polgárok döntik el azt, hogy jó lesz az nekik, vagy sem. közvetve, de mégis csak. feltéve, hogy elmagyarázná nekik valaki, hogy erről nem az államnak kell dönteni, hanem nekik. ezért választják meg az önkormányzatot. erre találták ki a várost. és ha úgy döntenek, hogy mátészalkán már pedig csak egy kisbolt legyen, akkor egy boltjuk lesz. persze nyilván megtanulják, hogy ez így nem jó. de azt is, hogy akkor kell még több bolt, ha úgy egyébként elégedetlenek.
de ebbe a vitába nem kell bevonni az össztársadalmat, mert akkor az egyik fele azt mondja: a multik a gonoszok, a maszek az angyal. a másik fele, meg épp az ellenkezőjét. szóval éppen az a lényeg, hogy ebből a sztoriból az államot kurvára ne keverjük bele. mert akkor az lesz, hogy van ugye a kormánypárt egyik szponzora. és véletlen pont neki kedvez minden szabály. és közben a birkáik szidják a multikat. de a másik oldalról ugyanez van. birka módon szidják a maszekokat. és ez abból fakad, hogy az idióta állampártok, amilyen az lmp is, gazdasági kérdésekbe beleszólnak. jön egy hajnalka, hogy 400 négyzetmétertől nagyobb bolt rossz. aztán mitől az. meg alkossunk törvényt. de milyen törvényt bakker. a népnek azt kell eldönteni, hogy jó lesz-e nekik az a tesco, vagy spar, vagy cba, vagy akármi. de ehhez nem kell összehívni az országgyűlést.
de miért kellene erről a legszélesebb körben egyeztetni.
gazdasági kérdésekről egyeztetni a városban kell. tehát ha épül egy pláza mátészalkán, akkor azt az ottani helyhatóságnak kell engedélyeznie. most is a derék szalkai polgárok döntik el azt, hogy jó lesz az nekik, vagy sem. közvetve, de mégis csak. feltéve, hogy elmagyarázná nekik valaki, hogy erről nem az államnak kell dönteni, hanem nekik. ezért választják meg az önkormányzatot. erre találták ki a várost. és ha úgy döntenek, hogy mátészalkán már pedig csak egy kisbolt legyen, akkor egy boltjuk lesz. persze nyilván megtanulják, hogy ez így nem jó. de azt is, hogy akkor kell még több bolt, ha úgy egyébként elégedetlenek.
de ebbe a vitába nem kell bevonni az össztársadalmat, mert akkor az egyik fele azt mondja: a multik a gonoszok, a maszek az angyal. a másik fele, meg épp az ellenkezőjét. szóval éppen az a lényeg, hogy ebből a sztoriból az államot kurvára ne keverjük bele. mert akkor az lesz, hogy van ugye a kormánypárt egyik szponzora. és véletlen pont neki kedvez minden szabály. és közben a birkáik szidják a multikat. de a másik oldalról ugyanez van. birka módon szidják a maszekokat. és ez abból fakad, hogy az idióta állampártok, amilyen az lmp is, gazdasági kérdésekbe beleszólnak. jön egy hajnalka, hogy 400 négyzetmétertől nagyobb bolt rossz. aztán mitől az. meg alkossunk törvényt. de milyen törvényt bakker. a népnek azt kell eldönteni, hogy jó lesz-e nekik az a tesco, vagy spar, vagy cba, vagy akármi. de ehhez nem kell összehívni az országgyűlést.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz