marci szabo 2011.08.22 18:48:28

Remek, Dávid, minden szavad arany!

Mobilnetet en viszek, a tobbi feladatra még le tud csapni más.

Marci

marci szabo 2011.06.11 23:30:20

Jó a cikk, de szerintem pont a lényeg maradt ki belőle: az eredmények. Az, hogy mint ahogy a 48as szabdságharc vagy a 68as diáklázadások leverése után is egy megváltozott világ fogadta már a hatalom visszavevőit, úgy a neozapatismo is hatalmasat változtatott egész Mexikón. Ez a hatalmas váltás abban áll, hogy az indiánkérdés felkerült a politikai és közéleti témák sorába. Ez a Marcosig letagadott kérdés, ma megkerülhetetlen Mexikóban, ami ha nem is ért el sokat a konkrét politikai döntések szintjén, egész Mexikó indiánokról való gondolkodását megváltoztatta, sokak korábbi rasszista indiánellenes beidegződéseit pedig komolyan kikezdte. (nem beszélve arról, hogy Marcos hatását sokan összefüggésbe hozzák azzal, hogy 2000ben 71év kormányzás után sikerült kirúgni a hatalomból a PRI nevű partot.)
És még hozzátenném a cikkhez, ha nem haragszol, hogy a legnagyobb baj ma a Zapatistakkal nem az, hogy a kisembereik souvenirt árulnak, hanem hogy a vezetőik korrumpálódtak és pénzért vannak mostanában ilyen csendben. Meg hogy egy csomó falut megosztottak és mély ellenségeskedést gerjesztettel az őket támogatók és nem támogatók között.
De persze hajrá Marcos, mert iszonyat tanulságos, hogy hogy változtat meg egy 110 milliós országot egy pár forradalmár indián az esőerdőből.
Köszi

marci szabo 2011.06.15 00:17:34

@caracol: Az, hogy a kormányzati politika ezt gerjeszti az igaz, de az is, hogy eleinte a chiapasi falvakban messze nem volt mindenki zapatista, sőt. Vallási, személyes és mindenféle okokból, amikor a zapatisták elkezdték felfegyverezni ezeket a falvakat sokan nem akartak részt venni ebben és ezeket sokszor kiűzték a faluból, könnyedén, mert ugye a fegyver a zapatistáknál volt. Pláne, hogy kezdetben a dolog nem is indián emberi jogi, hanem, ahogy te is irtad, pusztán földkérdés volt. Aki nem értett egyet, azt elűzték és elfoglalták a földjét. Egyik falu sem volt 100% zapatista csak az lett a kiűzések által. (Persze ehhez meg azt kell hozzatenni, hogy chiapasi földkérdést az állam tobb evtizedes undorito kizsakmanyolo politikaja tette azza, hogy mindenki ugy foglalta el mas foldjet ahogy tudta, raadasul sokszor etnikai alapon, mert az allami szabalyozas is az alapjan tortent. Ezert tudott ilyen sikeres lenni Marcos a foldreform kerdessel a kornyeken. Es abbol a szempontbol sikeres is volt, hogy az addig vilagvegi chiapasbol a figyelem kozeppontjaba kerult allam lett, ami azert normalizalta a viszonyokat, tobbe nem tehett meg barmit a kormany)(de a chiapasi foldkerdes messze vinne minket, irhatok meg errol, de az mar nem a zapatistakrol szolna.)
A korrupcióval kapcsolatban az a helyzet, hogy mindenki megkérdezi magát mexikoban, de foleg chiapasban, hogy miért tünt el a mozgalom? mit csinalnak a vezetők? hogy valami nagy duranasra keszulnenek titokban az valoszinutlen. egyszeruen eltuntek, vagy azt mondjak, most nem erett az ido a cselekvesre. De miert? Es ekkor egyre biztosabb forrasokbol kelnek labra pletykak, hogy az allam lefizeti sulyos penzekkel a vezetoket a hallgatasukert. (Nyilvan ezt senkinek sem all az erdekeben felfedni, tenyfeltaro ujsagiras amugy sincs nagyon mexikoban, es a nemzetkozi sajto meg csak ajnarozni tudja Marcosekat.) Szoval foleg ertelmisegi korokben van ez a hit hogy megvettek oket, amire nincs bizonyitek, de szerintem igaz, es nem egy osszeeskuves elmelet. De ha te tudsz jobb magyarazatot a hallgatasukra, akkor kerlek osszd meg velem, tenyleg lehet hogy van.
Na de ne csak szapuljuk a mozgalmat, mindossze az lenne a jo, ha nem is ajnaroznank mint egy atlag alterglob, de nem is felejtenenk el, hogy hatalmas eredmenyei voltak. Például amikor Marcos bevonult Mexikovarosba a tiltakozo karavanut vegen es az UNAM egyetemen beszelt tobb 10 000 diak elott, az Mexiko tortenelmenek egyik legnagyobb napja volt.