Adatok
zz77
0 bejegyzést írt és 31 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mindig csodáltam azokat az embereket, akik annyira képesek beleélni magukat bizonyos dolgokba, hogy a külvilágot teljesen kizárják...
zz77
2016.06.13 12:25:49
Van az úgy, hogy az ember belefut néhány pofonba. Bagatell, mondhatnánk, nem ez volt az első szájbox, és nem is lesz az utolsó, ahogy nem ez volt az első troll, aki intellektuális akrobata mutatványt mutatott be rajtam, ahogy nem is az utolsó.
Vízéren ülni
Én ennek egyébként…..
zz77
2014.02.24 16:03:18
@Audiolife: Nem egészen erre gondoltam.
Aki hifi kereskedő, gyártó, egyéb, akár magán üzleti érdekeltsége van hifi eladásokban, eleve ne vehessen részt hifi hobbi fórumon. Mert az ilyen embereknek úgyis előrébb lesz a pénz érdek, mint hogy őszintén nyilatkozzanak egy hifi készülék, rendszer értékéről, valós produkciójáról.
Aki hifi kereskedő, gyártó, egyéb, akár magán üzleti érdekeltsége van hifi eladásokban, eleve ne vehessen részt hifi hobbi fórumon. Mert az ilyen embereknek úgyis előrébb lesz a pénz érdek, mint hogy őszintén nyilatkozzanak egy hifi készülék, rendszer értékéről, valós produkciójáról.
Valamilyen csodás véletlennek köszönhetően – valójában a forgalmazó közbenjárásával – lehetőségem adódott, hogy kapcsolatba kerüljek Peter Qvortruppal, az Audio Note Uk. alapítójával, vezetőjével. Nyilván előbújt belőlem az élelmes újságíró és rögtön…..
Szinte biztosra lehetett venni, hogy hamarabb lesz az oldalon valami régi analóg cuccról poszt, mint a manapság egyre elterjedtebb, már-már divatos usb dacról. Aztán mégis azok nyertek, akik az ellenkezőjére fogadtak. Na de most!
A kezdeteknél van a vég
Ha van a hifinek igazi,…..
Talán az egyik leginkább félreértett és a legtöbb legendát bezsebelő tervező, aki valaha élt a high-endben. Mindenki ismeri, és mindenki tudni véli a titkát, nincs olyan high-enddel foglalkozó ember, aki ne gondolna valamit róla, és olyan sincs, aki akárcsak gondolatkísérlet…..
zz77
2013.09.21 12:41:30
@Audiolife: Nem a 6W volt a merész, hanem amikor egy 6W-os erősítő elkezdett milliókba kerülni. Persze a kis darabszámú, jóformán egyedi készülékeket meg kell tudni fizetni.
És akkor még milyen lehet egy nagy érzékenységű hangfal egy teljesíteni is képes erősítővel? :)
A dinamika tekintetében szerintem sajnos nagyon félre van csavarva az emberek füle manapság és nem csak a kommersz szinteken hanem ugyanolyan mértékben a high-endben is. Sok a becsapás és félre magyarázás.
És akkor még milyen lehet egy nagy érzékenységű hangfal egy teljesíteni is képes erősítővel? :)
A dinamika tekintetében szerintem sajnos nagyon félre van csavarva az emberek füle manapság és nem csak a kommersz szinteken hanem ugyanolyan mértékben a high-endben is. Sok a becsapás és félre magyarázás.
A hifisták mind azt hiszik, mind azt hisszük, hogy nekünk jó a fülünk, meghallunk olyat is, amit mások nem, hiszen ez a hobbink: ülünk különböző hangrendszerek előtt és fülelünk.
A zenészekről is ezt tartjuk, meg a hangmérnökökről. A valóság ezzel szemben az, hogy a…..
zz77
2013.09.18 12:00:20
Így nem ér semmit az egész. A hallás magasban nem olyan hogy eddig hallunk aztán meredeken levág és onnan már semmit. Hallunk néha még tovább is kicsit, csak fel kell tekerni a hangerőt jobban.
Az rendben van hogy hallgatjátok a frekvenciákat, na de milyen jelszinteken? Hol van például hangosságban ilyenkor a 440Hz, hány dB-n?
Ugye hogy senkinek fogalma sincs róla. :)
És akkor még ez szóba se került.
hu.wikipedia.org/wiki/Hangoss%C3%A1g
Az rendben van hogy hallgatjátok a frekvenciákat, na de milyen jelszinteken? Hol van például hangosságban ilyenkor a 440Hz, hány dB-n?
Ugye hogy senkinek fogalma sincs róla. :)
És akkor még ez szóba se került.
hu.wikipedia.org/wiki/Hangoss%C3%A1g
Ha valaki fel akarja ingerelni a hifistákat, nem kell mást tennie, mint kábeleket összehasonlítania. A hazai audiofil legnagyobb hiányossága és egyben legalacsonyabb ingerküszöbe a kábelek hangminősége és a különböző rendszerekben tapasztalható hatása körül található. És ez…..
zz77
2013.07.28 22:47:56
@oswald lee harvey:
"megér annyit?
NEM. de mégis kifizetik... :P"
Igen, kifizetik. Csak amiért kifizetik annak semmi köze nincsen a zene hallgatáshoz, de már a hangminőséghez se nagyon. Más dolgokhoz igen.
"megér annyit?
NEM. de mégis kifizetik... :P"
Igen, kifizetik. Csak amiért kifizetik annak semmi köze nincsen a zene hallgatáshoz, de már a hangminőséghez se nagyon. Más dolgokhoz igen.
zz77
2013.07.29 12:09:39
@Audiolife:
"Végighallgattam az elmúlt évben nagyjából 30-40 féle káelt, köztük több százezer forintosakat is, óriási volt a szórás."
Ráadásul mindezt egy saját rendszerben. Aztán próbáld ki ugyanazokat a drótokat egy egészen más rendszerben és kapsz egy teljesen más sorrendet.
Egy ismerős is végig próbált vagy 20 fajta IC-t egyszer. Ráadásul egy rendszerben. A CD és az előfok között is és az előfok-végfok között is. A CD másik gyártótól volt, az elő-végfok egy gyártóé. A CD és az előfok között sokkal nagyobb mértékű különbségek voltak hallhatók mint ugyanazok a drótok az előfok és a végfok között.
Mi következhet például egy ilyen végeredményből?
Szerintem leginkább az hogy soha nem egy kábel működik önmagában, hanem a kábel és az a ki és bemenet amiket összeköt. Ezek együtt működnek valahogy a kábel szempontjából. Innentől meg mondja meg aki tudja más embereknek hogy melyik is a jó és melyik a rossz kábel.
Egy másik barátom egyszerű alap méréseket végzett jó pár kábelen. Egyszerű olcsó darabokon is, meg speciális kábeleken is. Érdekes dolgok jöttek ki. Például az a kábel ami teljesen egyedül semmit se csinált 10 kHz felett csak átvitt ahogy kell neki, az egy CAT5 drót volt. Az összes többi mindenféléket művelt a magas tartományban, a speciális drága darabok is.
"Végighallgattam az elmúlt évben nagyjából 30-40 féle káelt, köztük több százezer forintosakat is, óriási volt a szórás."
Ráadásul mindezt egy saját rendszerben. Aztán próbáld ki ugyanazokat a drótokat egy egészen más rendszerben és kapsz egy teljesen más sorrendet.
Egy ismerős is végig próbált vagy 20 fajta IC-t egyszer. Ráadásul egy rendszerben. A CD és az előfok között is és az előfok-végfok között is. A CD másik gyártótól volt, az elő-végfok egy gyártóé. A CD és az előfok között sokkal nagyobb mértékű különbségek voltak hallhatók mint ugyanazok a drótok az előfok és a végfok között.
Mi következhet például egy ilyen végeredményből?
Szerintem leginkább az hogy soha nem egy kábel működik önmagában, hanem a kábel és az a ki és bemenet amiket összeköt. Ezek együtt működnek valahogy a kábel szempontjából. Innentől meg mondja meg aki tudja más embereknek hogy melyik is a jó és melyik a rossz kábel.
Egy másik barátom egyszerű alap méréseket végzett jó pár kábelen. Egyszerű olcsó darabokon is, meg speciális kábeleken is. Érdekes dolgok jöttek ki. Például az a kábel ami teljesen egyedül semmit se csinált 10 kHz felett csak átvitt ahogy kell neki, az egy CAT5 drót volt. Az összes többi mindenféléket művelt a magas tartományban, a speciális drága darabok is.
Mondják, hogy a csöves erősítők között a legnagyobb reputációja a triódás erősítőknek van. Nem véletlenül, az audió rövid története során ezeknek az erősítőknek lett a legtöbb híve. Igen, ez a jó szó, híve és nem rajongója, mert a kettőnek nincs sok köze…..
zz77
2012.12.05 08:44:41
@Swinn: Azért persze Neked is igazad van valamiben.
Az élő adás mindezek ellenére mindig hordoz magában valami olyan természetességet, ami a felvételekről hiányzik.
Az lenne az érdekes dolog ennek utána járni, megpróbálni rájönni mi az. Lehet hogy az élet soha nem olyan hibátlan hangban amire a kiadandó hangfelvételeknél törekednek általában? Lehet a csöves erősítőket is azért szeretik sokan, mert a felvételeken lévő sterilségből vesz el valamennyit.
Az élő adás mindezek ellenére mindig hordoz magában valami olyan természetességet, ami a felvételekről hiányzik.
Az lenne az érdekes dolog ennek utána járni, megpróbálni rájönni mi az. Lehet hogy az élet soha nem olyan hibátlan hangban amire a kiadandó hangfelvételeknél törekednek általában? Lehet a csöves erősítőket is azért szeretik sokan, mert a felvételeken lévő sterilségből vesz el valamennyit.
zz77
2012.12.07 17:50:08
@repulogepszerelo:
"A sterilitását úgy veszti el bármi"
Nem bármi, hanem az ami sterilnek lett megcsinálva, a sok stúdió felvétel. A természet nem olyan és ez van akiket sokszor zavar.
A stúdiókban nagyon más hangképekkel lehet találkozni mint mondjuk a West End kiállításon az Audio Note szobákban. A stúdiókban, azokkal a hangképekkel, megszólalásokkal sokszor elég nehéz zenét hallgatni szerintem.
"A sterilitását úgy veszti el bármi"
Nem bármi, hanem az ami sterilnek lett megcsinálva, a sok stúdió felvétel. A természet nem olyan és ez van akiket sokszor zavar.
A stúdiókban nagyon más hangképekkel lehet találkozni mint mondjuk a West End kiállításon az Audio Note szobákban. A stúdiókban, azokkal a hangképekkel, megszólalásokkal sokszor elég nehéz zenét hallgatni szerintem.
zz77
2012.12.08 21:11:33
@Audiolife:
"Nekem a zeneiség és a csövesek reális színei azok a paraméterek, ami miatt a csöves erősítőt választottam. Sok rendszer van, ami hifi szempontból jobban szól, mint az enyém, azaz több részlet, jobb felbontás, nagyobb dinamika és szebb sztereó tér, de ezeken a rendszereken valahogy a nehezebb zenei anyagok nem mutatják meg igazán magukat, vagy inkább nem jön át rajtuk az "minőség", ami viszont a csövesen gond nélkül."
Ezt értem és nem is akarok bele kötni, kb. tudom miről van szó.
De mi a helyzet a hangosított koncertekkel? Az én tapasztalataim szerint sajnos elég sok van ami csapnivaló. De néha előfordul nagy ritkán olyan ami minden szempontból rendben van. Se hangminőségileg, se zene befogadhatóság szempontból egyáltalán nem tudok bele kötni. Olyan hangzásokat és zenét kapok amit hifivel szerintem meg se lehet közelíteni, semennyiért sem .És nincs csöves erősítő ebben az egészben, mégis minden szempontból rendben van.
(mindezeket nem kötözködés, vagy csöves ellen kampájnként szántam, a jelenség még nekem is a nagy kérdések egyike)
"Nekem a zeneiség és a csövesek reális színei azok a paraméterek, ami miatt a csöves erősítőt választottam. Sok rendszer van, ami hifi szempontból jobban szól, mint az enyém, azaz több részlet, jobb felbontás, nagyobb dinamika és szebb sztereó tér, de ezeken a rendszereken valahogy a nehezebb zenei anyagok nem mutatják meg igazán magukat, vagy inkább nem jön át rajtuk az "minőség", ami viszont a csövesen gond nélkül."
Ezt értem és nem is akarok bele kötni, kb. tudom miről van szó.
De mi a helyzet a hangosított koncertekkel? Az én tapasztalataim szerint sajnos elég sok van ami csapnivaló. De néha előfordul nagy ritkán olyan ami minden szempontból rendben van. Se hangminőségileg, se zene befogadhatóság szempontból egyáltalán nem tudok bele kötni. Olyan hangzásokat és zenét kapok amit hifivel szerintem meg se lehet közelíteni, semennyiért sem .És nincs csöves erősítő ebben az egészben, mégis minden szempontból rendben van.
(mindezeket nem kötözködés, vagy csöves ellen kampájnként szántam, a jelenség még nekem is a nagy kérdések egyike)
Nemrég beszélgettem az egyik ismerősömmel, aki éppen azt bizonygatta, hogy manapság az embereknek fogalmuk sincs, mitől jó egy analóg lemezjátszó, a többség azt hiszi, hogy a működési elvéből adódóan eleve nem is lehet jó, hiszen hogyan lehetne valami pontosabb, amikor ott a…..
zz77
2012.08.20 08:47:28
A hangmérnök a hangstúdióban nem zenét hallgat. Ő nem olyan hangfelvételt szeretne elsősorban ami érzelmeket ad át, hanem olyat ami technikailag tökéletes. Amiben nincsenek hallható hanghibák, zajok, amiben az arányok, hangszínek stb. tökéletesen a helyükön vannak.
A kétféle cselekvés is egészen más. A hangmérnök koncentrál, elemez, a zene hallgató pedig ellazulna leginkább, élvezné a zenét, jó esetben ha tényleg zene hallgatásról van szó és nem a tökéletes hangok kereséséről, akkor elsősorban emóciókat keresne a zenében. Szerintem ez a két dolog, a kétféle cselekvés eléggé más. A követelmény rendszere is ezért eléggé más utakat járhat.
A hangfelvételek nagy része sajnos ma olyanra sikeredik, úgy készül hogy először öljük ki belőle a hibákat, egyenesítsük ki, tegyük kezelhetővé a hangsávokat. Aztán mivel ezzel a ténykedéssel az életet is sikerül sokszor jó alaposan kiirtani belőlük a végén azért mindenféle utólagos fűszerezés amit majd masteringnek hívunk, próbáljunk mégis valami a fülnek is érdekeset csinálni belőle. De ami elveszett az elveszett. És ez a zene hallgatóknak fog leginkább fájni, akik majd megpróbálnak még mindenféle hifi eszközzel plusz érzelmeket kicsikarni a sterilizált zene anyagokból.
Miért szeretjük a régi felvételeket és mi az a plusz többlet amit érzünk bennük általában? Szerintem leginkább az, hogy akkor még egyrészt nem volt divat és technikai eszköz sem arra, hogy olyan szinten sterilizáljuk a hangfelvételeket ahogy az manapság szokás, így azok zenei élmény szintje is sokkal közelebb esett még az élő zenéhez. Nem voltak annyira hibátlanok, de annyira sterilizáltak se mint a mai hangfelvételek többsége (tisztelet a kivételeknek mert azért olyanok is vannak ma is).
Azon meg nem kell csodálkozni, hogy a stúdiókban is átvették az egyen, steril hangú, nehezen hallgatható kontroll eszközök (pl. Genelec hangfalak) az uralmat. Pont jól passzolnak a mai hangfelvétel módihoz. Sajnos.
Persze vannak ezek alól kivételek, de a többség ma már ilyen és lehet még ilyenebb lesz a jövőben.
Mikrofonokról és árkategóriákról annyit, hogy itt van egy elég jó és érdekes mikrofon teszt. www.soundonsound.com/sos/jul10/articles/vocalmics.htm
A csúcs mikrofonok általában 500 ezertől 1,5 millióig húzódnak forintban darabonként. Történetesen mint már a stúdió technikában eléggé ismert darab, a nálunk kb. 30 ezerért kapható Audio Technika AT2020 kondenzátor mikrofon elég jól tartja a lépést sok esetben a legnagyobbakkal. Sőt egy versenyszámban az élre tudott kerülni, amikor is a mögötte jövő második egy 1,3 milliós példány volt.
Szerintem a jó hangfelvétel ugyanúgy nem azon múlik hogy milyen drága mikrofonokat használnak éppen hozzá, mint hifiben hogy egy komplett berendezés mennyire zenél vagy nem zenél. Kiválóan főzni nem csak a legdrágább alapanyagokból lehet, sőt mondhatni egyáltalán nem függ tőle. Viszont annál több múlik a szakácson.
A kétféle cselekvés is egészen más. A hangmérnök koncentrál, elemez, a zene hallgató pedig ellazulna leginkább, élvezné a zenét, jó esetben ha tényleg zene hallgatásról van szó és nem a tökéletes hangok kereséséről, akkor elsősorban emóciókat keresne a zenében. Szerintem ez a két dolog, a kétféle cselekvés eléggé más. A követelmény rendszere is ezért eléggé más utakat járhat.
A hangfelvételek nagy része sajnos ma olyanra sikeredik, úgy készül hogy először öljük ki belőle a hibákat, egyenesítsük ki, tegyük kezelhetővé a hangsávokat. Aztán mivel ezzel a ténykedéssel az életet is sikerül sokszor jó alaposan kiirtani belőlük a végén azért mindenféle utólagos fűszerezés amit majd masteringnek hívunk, próbáljunk mégis valami a fülnek is érdekeset csinálni belőle. De ami elveszett az elveszett. És ez a zene hallgatóknak fog leginkább fájni, akik majd megpróbálnak még mindenféle hifi eszközzel plusz érzelmeket kicsikarni a sterilizált zene anyagokból.
Miért szeretjük a régi felvételeket és mi az a plusz többlet amit érzünk bennük általában? Szerintem leginkább az, hogy akkor még egyrészt nem volt divat és technikai eszköz sem arra, hogy olyan szinten sterilizáljuk a hangfelvételeket ahogy az manapság szokás, így azok zenei élmény szintje is sokkal közelebb esett még az élő zenéhez. Nem voltak annyira hibátlanok, de annyira sterilizáltak se mint a mai hangfelvételek többsége (tisztelet a kivételeknek mert azért olyanok is vannak ma is).
Azon meg nem kell csodálkozni, hogy a stúdiókban is átvették az egyen, steril hangú, nehezen hallgatható kontroll eszközök (pl. Genelec hangfalak) az uralmat. Pont jól passzolnak a mai hangfelvétel módihoz. Sajnos.
Persze vannak ezek alól kivételek, de a többség ma már ilyen és lehet még ilyenebb lesz a jövőben.
Mikrofonokról és árkategóriákról annyit, hogy itt van egy elég jó és érdekes mikrofon teszt. www.soundonsound.com/sos/jul10/articles/vocalmics.htm
A csúcs mikrofonok általában 500 ezertől 1,5 millióig húzódnak forintban darabonként. Történetesen mint már a stúdió technikában eléggé ismert darab, a nálunk kb. 30 ezerért kapható Audio Technika AT2020 kondenzátor mikrofon elég jól tartja a lépést sok esetben a legnagyobbakkal. Sőt egy versenyszámban az élre tudott kerülni, amikor is a mögötte jövő második egy 1,3 milliós példány volt.
Szerintem a jó hangfelvétel ugyanúgy nem azon múlik hogy milyen drága mikrofonokat használnak éppen hozzá, mint hifiben hogy egy komplett berendezés mennyire zenél vagy nem zenél. Kiválóan főzni nem csak a legdrágább alapanyagokból lehet, sőt mondhatni egyáltalán nem függ tőle. Viszont annál több múlik a szakácson.
zz77
2012.08.20 14:32:04
@Audiolife:
Természetesen a zene sterilizálását nem is elsősorban a vágásokkal és törlésekkel értem, hanem amit leginkább a dinamika szabályozókkal művelnek. A zene zeneiségét, természetességét ezzel az eszközzel lehet leginkább tönkre tenni.
Persze ahol van egyáltalán zeneiség a zenében, mert ma a fél világ már zenét csinál, tudásától és tehetségétől függetlenül. A többségnek jó és hasznos eszközök ezek a "kiegyenesítők" stúdiókban.
Természetesen arányokat kell csinálni, de ez valahogy sikerült akkor is amikor még nem voltak dinamika szabályozók, sávonkénti rögzítés és a zenék többségét egyben vették fel.
Sőt, ezek a felvételek azok amiket egy jó hifi berendezés igazán meg is tud mutatni hogy miben jobbak, miben mások mint a mai "kiegyenesített" és darabokból összerakott hangfelvételek. Persze ha valaki szerényebb zenei képességekkel, előadói tudással rendelkezett azokon a régebbi módokon készült felvételeken az is keresztül jöhetett. De a jó is átjön.
Ha egy hangszert ki kell választani az összesből akkor szerintem az emberi ének elég jó eséllyel pályázik az első helyre. Az emberi hang mellett kevés olyat tudnék mondani aminek helyességét vagy helytelenségét a legtöbb ember a legbiztosabban meg tudná mondani.
Amúgy meg valószínű nem lenne könnyű dolog a világ összes hangszerével egy mikrofont tesztet végig csinálni.
Gondolom ezekért a nem lényegtelen dolgokért is választották a mikrofonteszthez az emberi hangot, ami mint látszik a tesztből még így is túl sokféle lehet.
Természetesen a zene sterilizálását nem is elsősorban a vágásokkal és törlésekkel értem, hanem amit leginkább a dinamika szabályozókkal művelnek. A zene zeneiségét, természetességét ezzel az eszközzel lehet leginkább tönkre tenni.
Persze ahol van egyáltalán zeneiség a zenében, mert ma a fél világ már zenét csinál, tudásától és tehetségétől függetlenül. A többségnek jó és hasznos eszközök ezek a "kiegyenesítők" stúdiókban.
Természetesen arányokat kell csinálni, de ez valahogy sikerült akkor is amikor még nem voltak dinamika szabályozók, sávonkénti rögzítés és a zenék többségét egyben vették fel.
Sőt, ezek a felvételek azok amiket egy jó hifi berendezés igazán meg is tud mutatni hogy miben jobbak, miben mások mint a mai "kiegyenesített" és darabokból összerakott hangfelvételek. Persze ha valaki szerényebb zenei képességekkel, előadói tudással rendelkezett azokon a régebbi módokon készült felvételeken az is keresztül jöhetett. De a jó is átjön.
Ha egy hangszert ki kell választani az összesből akkor szerintem az emberi ének elég jó eséllyel pályázik az első helyre. Az emberi hang mellett kevés olyat tudnék mondani aminek helyességét vagy helytelenségét a legtöbb ember a legbiztosabban meg tudná mondani.
Amúgy meg valószínű nem lenne könnyű dolog a világ összes hangszerével egy mikrofont tesztet végig csinálni.
Gondolom ezekért a nem lényegtelen dolgokért is választották a mikrofonteszthez az emberi hangot, ami mint látszik a tesztből még így is túl sokféle lehet.
Ezt az interjút két éve készítettem a gramofonok hazai szakértőjével, Molnár Tiborral. Újra átolvasva úgy tűnik, nem nagyon változott a helyzet azóta, így ha nem is az egészet, de pár érdekes részletet itt is leközlök belőle. Az interjú egy része inkább a zenerögzítés kezdeteivel foglalkozik és nem…..
zz77
2012.08.07 17:25:58
"én a digitális technikát nagyon sokra tartom. De nem a hang rögzítésére, mert arra véleményem szerint alkalmatlan. "
Természetesen ez is csak egy ember magánvéleménye lehet, aki a dolog egyik oldalán áll valahol és onnan nézi a világot.
Egyrészt Mocsári Gábor a hangmérnök szakmában leginkább külföldön elismert szakmabeli válasza jutott eszembe, aki dolgozott eleget analóg és digitális technikával is és akinek a hangfelvételei a külföldi szakmai világban nem kevés díjat gyűjtöttek be. Arra a kérdésre hogy hangrögzítésre az analóg a jobb vagy a digitális az volt kb. a válasza, hogy ő a digitális technikával jobban meg tudja valósítani azt amit és ahogy ő rögzíteni szeretne.
A másik ami eszembe jutott amit az egyik Pink Floyd tag, Nick Mason könyvében olvastam: www.libri.hu/konyv/pink-floyd-inside-out-kiforditva.html
Ők ugye a 60-as évektől napjainkig zene felvételeztek a világ legnevesebb stúdióiban. Kb. pályafutásuk közepe felé élték meg a digitális váltást. Az ő személyes és a zenekar általános véleménye is kb. az volt, hogy a digitális technika számukra mindenképpen hangminőségi előrelépést hozott és sokkal több eszközt arra, hogy megvalósítsák amit szeretnének.
Szóval azért úgy néz ki vannak akik szerint a digitális technika nagyon is alkalmas hangrögzítésre.
Természetesen nem az analóg ellen írom ezt. Nekem is van LP-játszóm, lemezeim és imádom és hallom is mi az amit talán a digitális soha nem fog tudni. De a másik oldalon is vannak ilyen jellemzők, csak máshol, másban kell keresni és másképpen kell megvalósítani.
Természetesen ez is csak egy ember magánvéleménye lehet, aki a dolog egyik oldalán áll valahol és onnan nézi a világot.
Egyrészt Mocsári Gábor a hangmérnök szakmában leginkább külföldön elismert szakmabeli válasza jutott eszembe, aki dolgozott eleget analóg és digitális technikával is és akinek a hangfelvételei a külföldi szakmai világban nem kevés díjat gyűjtöttek be. Arra a kérdésre hogy hangrögzítésre az analóg a jobb vagy a digitális az volt kb. a válasza, hogy ő a digitális technikával jobban meg tudja valósítani azt amit és ahogy ő rögzíteni szeretne.
A másik ami eszembe jutott amit az egyik Pink Floyd tag, Nick Mason könyvében olvastam: www.libri.hu/konyv/pink-floyd-inside-out-kiforditva.html
Ők ugye a 60-as évektől napjainkig zene felvételeztek a világ legnevesebb stúdióiban. Kb. pályafutásuk közepe felé élték meg a digitális váltást. Az ő személyes és a zenekar általános véleménye is kb. az volt, hogy a digitális technika számukra mindenképpen hangminőségi előrelépést hozott és sokkal több eszközt arra, hogy megvalósítsák amit szeretnének.
Szóval azért úgy néz ki vannak akik szerint a digitális technika nagyon is alkalmas hangrögzítésre.
Természetesen nem az analóg ellen írom ezt. Nekem is van LP-játszóm, lemezeim és imádom és hallom is mi az amit talán a digitális soha nem fog tudni. De a másik oldalon is vannak ilyen jellemzők, csak máshol, másban kell keresni és másképpen kell megvalósítani.
Az ember azt gondolná, hogy a high-end unalmas egy hobbi, viszont legalább jó sokáig tart. Elkezdődik valahol, aztán - folyamatosan rákapva az ízére - vagy örök függők maradunk, vagy hamarosan hagyjuk az egészet elenyészni.
Válaszd az életet - mondja Renton a Trainspottingban.…..
zz77
2012.07.26 06:58:58
Aki pár literes mini dobozon hallgat kizárólag vonós négyeseket és olyan készülékeket is tervez, az nem viszi félre magát ugyanúgy egy fajta hangzás irányába? Ott nem az lesz hogy szintén csak az egyik lemez, vagy inkább zene fog csak jól szólni a másik meg nem?
Van japánban egy hifi irányzat aminek ott talán sokkal nagyobb rajongó tábora van mint a Kondo, 47Lab irányoknak, ezek pedig a klasszikus Amerikai stúdió monitor irányok nem éppen kicsi hangfalakkal, 38cm-es hangszórókkal: www.jbl43.com
Van japánban egy hifi irányzat aminek ott talán sokkal nagyobb rajongó tábora van mint a Kondo, 47Lab irányoknak, ezek pedig a klasszikus Amerikai stúdió monitor irányok nem éppen kicsi hangfalakkal, 38cm-es hangszórókkal: www.jbl43.com
zz77
2012.07.26 22:36:53
@Audiolife: Kb. 10 évig hallgattam nagyon kicsi szobákban kicsi dobozokat és persze nem mondom azt ezek után hogy nem lehet velük zenét hallgatni. Több olyan darabot is tudok mondani amikkel nagyon is lehet. De azért még kicsi szobákban is ott vannak a korlátaik. Egyrészt ma már nekem kicsi szobákban is erősebben zenei műfaj válogatósak mint szeretném. Másrészt szép hangzást lehet velük csinálni, de ha a hifi egyik célja kicsit is az kellene legyen hogy életszerű hangzást hozzon be az ember a szobájába, akkor bizony a jó minőségű nagyobb membránoknak mindig is lesznek olyan tulajdonságaik, amiket a kicsik nem tudnak, akármennyit is varázsolnak velük. Én amúgy nem is a basszust érzem sokszor korlátozó tényezőnek, hanem a dinamikai korlátokat.
Másképpen nézve ezt a dolgot, a legtöbb hifista aki szereti a jó miniket azt mondja rájuk egyik érvként, hogy milyen szép a terük meg részletező a hangjuk. Ugyanerre a dologra sok profi hanggal foglalkozó ember, hangmérnök pedig azt mondja, hogy a kicsi monitorokkal a zenecsinálásnál vigyázni kell, mert be tudnak csapni azzal, hogy a dinamika veszteségeik miatt más jellegű információ tartalmakat, alacsony szintű részleteket, például a térinformációkat (is) kiemelik.
A klasszikus stúdió monitoros (nem mai) JBL-es világról 10 évvel ezelőtt még alig tudtam valamit. Akkor még én is csak szép hangú hifit akartam magamnak. Azóta sok mindent hallottam ezen a területen és rájöttem hogy a mai legtöbb hifiből nagyon sok minden hiányzik ami régebben még megvolt a minőségi hifikben és amit még ma is nagy ritkán a jobb koncert hangosító cuccokban fel lehet lelni. Ez pedig az életszerűség és nem vékony, hanem igazi testes hangzású zenei történés. Utóbbinál egyáltalán nem a basszusra gondolok. Egy cintányér is élőben testesen szól, míg a mai legtöbb hifi és high-end rendszeren vékonyan, szépen cicceg. Ezek a fajta különbségek és probléma körök ráadásul alig valamennyire árkategóriák függvényei, inkább koncepciós irányoké.
Másképpen nézve ezt a dolgot, a legtöbb hifista aki szereti a jó miniket azt mondja rájuk egyik érvként, hogy milyen szép a terük meg részletező a hangjuk. Ugyanerre a dologra sok profi hanggal foglalkozó ember, hangmérnök pedig azt mondja, hogy a kicsi monitorokkal a zenecsinálásnál vigyázni kell, mert be tudnak csapni azzal, hogy a dinamika veszteségeik miatt más jellegű információ tartalmakat, alacsony szintű részleteket, például a térinformációkat (is) kiemelik.
A klasszikus stúdió monitoros (nem mai) JBL-es világról 10 évvel ezelőtt még alig tudtam valamit. Akkor még én is csak szép hangú hifit akartam magamnak. Azóta sok mindent hallottam ezen a területen és rájöttem hogy a mai legtöbb hifiből nagyon sok minden hiányzik ami régebben még megvolt a minőségi hifikben és amit még ma is nagy ritkán a jobb koncert hangosító cuccokban fel lehet lelni. Ez pedig az életszerűség és nem vékony, hanem igazi testes hangzású zenei történés. Utóbbinál egyáltalán nem a basszusra gondolok. Egy cintányér is élőben testesen szól, míg a mai legtöbb hifi és high-end rendszeren vékonyan, szépen cicceg. Ezek a fajta különbségek és probléma körök ráadásul alig valamennyire árkategóriák függvényei, inkább koncepciós irányoké.
Utálok első posztos bevezetőket írni, ezért ettől most eltekintek. Különösen, hogy úgysem érdekel senkit, hogy mit írok. Ha mégis elolvassa valaki, úgyis egy nagy marhaságnak fogja tartani, mert az is. Ilyen egyszerű.Tehát, Hamilton. De vajon tényleg bénázott? Most mindenki azt…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ezt a területet nem nézted mostanában szerintem. A jövő formátuma a számítógépen lejátszható audio formátumok. Amikhez már elég régóta léteznek célkészülékek is, Linn, Naim már jó pár éve.
A kommersz régi nagy cégeknek, Pioneer, Yamaha stb. is megvannak ma már a zene játszó cél készülékeik, többféle szinteken is.
Szóval van itt célgép, high-end irányból is, kommersz irányból is.