Adatok
gondold végig
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ateista forradalom
Ha Plantinga a legnagyobb élő teológus, milyen lehet a többi?
2020.05.29 14:56:34
![](https://m.blog.hu/at/ateistaforradalom/image/.external/.thumbs/acf410b8bc4dd073f938981bcc724066_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
Az alábbi poszt a Kálvinista Apologetika oldalán megjelent, Nagy Gergely által írt „Evolúciós érv a naturalizmussal szemben | Hogyan cáfolja az evolúció az ateizmust?” posztra reakcióként született. Hogy is néz ki az Alvin Plantinga által felállított érvelés? 1, Kiinduló feltételezés: tegyük fel,…..
![](https://m.blog.hu/ha/hatodikelem/image/.external/.thumbs/2f78da897855296e1a6b1afc2baf7cce_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
Én nem tudom mi ez a sok rinyálás. Egy biztos, óbégatni könnyebb és kényelmesebb, és még gondolkodni sem kell annyit, mint a probléma gyökerét keresni. Az atomenergia lett a mumus ami ellen foggal körömmel, minden erőnkkel kell kemény greenwar meccseket játszanunk, de miért is?…..
![](https://m.blog.hu/li/ligetmuhely/image/.external/.thumbs/de1d3a4105a61aa7d95ef53f7160fbab_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
A fukusimai atom-katasztrófa nyomán – érthetően – világszerte felélénkült az energiatermelés jövőjével kapcsolatos eszmecsere. A japánok mellett most már pl. a németek is egyre határozottabban elfordulnak az atomenergia jövőbeli felhasználásától. De ha leállítjuk…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Éppen ezek a fogalmak teszik lehetővé, hogy igaz legyen az az érv, hogy: "A naturalizmust nem kérdőjelezi meg a kognitív képességeink megbízhatatlansága, hiszen a naturalizmus nem is a megbízhatatlan kognitív képességeinknek köszönhetjük, hanem a kognitív torzításokat kiküszöbölő tudományos módszernek." Lényeges, hogy ebben a matematikai modellezésben a legfontosabb eszközt a LOGIKA jelenti, amely matematikai ágnak az axiómái a lehető legkevésbé kérdőjelezhetőek meg.
A bevezető premisszák közül a 3-iktól kezdve mind igen gyenge lábon áll. A 3. fő problémája az, hogy egyenlőségjelet tesz a "kognitív képesség" és a "hit-alkotó képesség" közé. A valóságban a kognitív képesség lényegében azonos a szkepticizmussal: csak azt fogadja el, ami megismételhető, amit a gyakorlat ismételten igazol. A "hit" egészen más... És egyébként is, miért lenne igaz az, hogy ami az evolúció útján alakult ki, az megbízhatatlan. De az sem igaz, hogy azok az ismert tények, hogy az érzékszerveink bizonyos esetekben "átvernek" vagy tévednek, azt jelentené, hogy érzékszerveink "nem megbízhatóak". Ha ez így lenne, akkor pl. a gépjárművezetés egyenlő lenne az öngyilkossággal, ehelyett csak igen ritkán vezet balesethez az érzékszervek hibája.
Továbbá, a kognitív képességek nem azonosak az érzékszervekkel: pusztán annyi igaz, hogy az érzékszervek segítenek a gondolkodáshoz elengedhetetlenül szükséges fogalmak kialakításában, hiszen gondolkodni kizárólag fogalmakban vagyunk képesek.
A 4. és 5. premissza cáfolata már eleve benne van a 4. premisszában: "Ha a 3. premissza igaz...". Az 5.-nél még az is alapvetően fals, hogy a naturalizmust a "hitek" egyikének tekinti.
Waldi! kommentjének utolsó két bekezdésére, annyi reakcióm lenne, hogy a tudományos módszer lényegéhez tartozik a "reprodukálhatóság". Ez nyilvánvaló korlátokat állít a tudomány elé, mert lehet olyan alapvetően korrekt állításokat tenni (pl. az ősrobbanás), amelyeket úgy egészében lehetetlen reprodukálni. Amit elvben megtehetünk, hogy bizonyos elemeit realizáljuk reprodukálható formában. A másik korlát, hogy nyilvánvalóan létezhetnek olyan jelenségek, amelyek emberi léptékben igen ritkák. Ilyen esetekben az ismételt megfigyelések lehetősége reménytelen lehet.
Így lehet ez a "végső elmélettel" is. Ennek ellenére nagyon is helyes és célszerű ilyen elmélet után kutatni.