Adatok
Khalai
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Zimmermann metszetének egy részlete 1600-ból, Dilich nyomán. Egyes Ősbuda-kutatók szerint Ősbudát ábrázolja. Szeretnénk folytatni a Töriblog hagyományát, és egy újabb népszerű történeti elképzelés, vagy mítosz mögé tekinteni, és megvizsgálni annak…..
Khalai
2011.05.23 15:59:47
@Pajzsvivő:
„Szabad-e álmainkat keresni vagy akár kergetni? Szabad, de mindig mondjuk meg: ennyi az igazolható tény s innentől csak elképzelt feltevésekről van szó.” Bakay Kornél.
Ezt alapvető mottóul szánom mindenkinek, nem csak magamnak.
Nagyon nem tudom, magán-adat-témával untassuk-e az idetévedőt, de legyen, vágjunk bele!
„Khalai az adatlapod alapján nyilvánvaló miért írtál be ide hazugságokat és mi a célod a mocskolódással. Írd be ide a saját neved, és ha valami problémád van, találkozunk és megbeszéljük…”
Nem hinném, hogy mocskolódtam, jó lenne állítását igazolni. A nevem beírtam, teljesen egyértelműen. Regisztrálhattam volna „mezei földisas” néven is, de én a magyar Wikipédiában használt nicknevemen regeltem be ide is. Látom, rá is keresett, meg is találta ott az adatlapom. Ott is van egy nicknév, ha arra is rákeres, ott áll Ön előtt arcképem, alapvető adataimmal. Ha a polgári nevemre keres ezekután rá, az alapján is fog találni adatokat. Nem hittem volna, hogy pont Önnek, egy ilyen egyszerű két-lépéses nyomozás nem adja meg a kulcsot személyemhez. Arra viszont csak kíváncsi lennék, mi a feltételezése maga-magának, miért is regisztráltam ide?
„Ha Tura Jakab 1894-ben nyitotta meg kőbányáját, akkor miért írsz a Wikipédián szintén hazugságokat, és miért vezeted félre az embereket?”
Engedje meg, - bár tudom, a net világában alapból a tegezés dívik, hagy döntsem el én, a több, mint 60 életévemmel, mikor is fogunk tegeződni majd. Az viszont nagyon érdekelne, miért is nevezi hazugságoknak a wikipédiás budakalászi szócikk kőbányászásra vonatkozó részét? Ja, hogy nincs kitéve egyértelműen, hogy a Kalászon fellelhető egykori kőbányák közül ez melyikre vonatkozik? Ez még nem hazugság, legfeljebb slendriánság. Attól még a tény tény marad: az ön által római időben nyitott kőbányának hitt nem az, még az 1810-es Lipszky-féle térképen sincs jelölve! (Tudom, aljas összeesküvés...)
„Nemrég közösen ebédeltünk a „kőbánya” legidősebb alkalmazottjával, akinek édesapja is ott dolgozott. Ez sem jött be…”
És mit válaszolt arra a kérdésére, hogy honnan, mikor kerültek azok a töredékes, de faragott kövek a bányaterületre? Vagy ezt elfelejtette, avagy nem tartotta fontosnak megkérdezni?
Ha nem kérdezte meg, bejött..., ha igen, és kapott választ, igazán kíváncsi lennék arra.
„Ami téged érdekel a Váci levéltárban, van az 1800 évek elejétől, keresd meg magadnak.”
A tegződésről már írtam, ami engem érdekel, azt meg is szoktam keresni. Úgy veszem észre, tisztelt Zoltán nem kutakodik elég alaposan és körültekintően a levéltári anyagok között.
„A lényeg: ha tudnál olvasni, láthatnád: a metszetek valójában katonai felmérési rajzok, és ha csak egy picit is ismernéd a környéket, nem írnál buta bejegyzést. ”
Hmmm, tényleg komolyan hiszi, állítja, hogy nem tudok olvasni? Akkor hasonlatos lennék Vak Bélához, de sietve ki kell ábrándítanom: nem a nejem olvassa fel nekem azt, amire kíváncsi vagyok...
A metszetek jó része – sajna – nem katonai felmérési rajzok, hanem, a török háborúk megélénkülésével keletkező (nyugati) igényt kielégítendő ábrázolások, sokszor úgy, hogy egyik a másikát másolja, nem törődve a tényleges hitelességgel. Sokszor pedig gyakorlatilag illusztrációk, csak akkor még nem írták melléjük: „a kép nem valós dolgot ábrázol, csak illusztráció”.
Az már bizony egy másik misét érne meg, hogy ön mire alapozva írta: „ha csak egy picit is ismernéd a környéket,”? Ha nem sikerült nyomára akadnia polgári névazonosítómnak, miből feltételezi, hogy legalább picit nem ismerem a környéket?
Nagyon biztos nem, azt nem is merném állítani: 1975 óta élek itt Budakalászon, kimutattam hol kell lennie az Árpád-kori templomnak, találtam paleolit, vaskori népesség telephelyeit, és mellékesen írtam is egy könyvet Budakalász történetéről. De biztos nem ismerem annyira, mint Ön, vagy Lánszki Imre, mert ahol ő, avagy Ön vaskos várfalakat, relytélyes kutakat lát, én nem látom azokat, ez igaz.
„Dr.Lánszki Imre elméleteit soha nem gúnyoltam ki, dokumentumait nem használtam fel sohasem! Aki ennek ellenkezőjét állítja az hazudik.
A weboldalon szereplő képek metszetek-térképek múzeumi-könyvtári gyűjtések digitalizálva,”
No, már esmég hazugságosság vádjába esem, pedig nagyon nem szeretem. 2009 óta figyelem, nézem képeit a Panoramio oldalon, jó néhányról azt hittem, finom gúnyból helyezi el azokat... bocsánat érte. (Annál rosszabb, ha tényleg komolyan gondolja). Mit bizonyít pl. a WI bevésés, amit nem melllesleg Lánszki I. mutatott legelőször a nagyközönségnek, avagy a www.panoramio.com/photo/25044873 „Fehérvár kapuja” felirattal?
Vagy mit üzen a www.panoramio.com/photo/38579008 képpel, hol ott a fal?
Bástyának nézni, mondani a mára már nem munkált kőfejtő-részben a bányaoldalt (www.panoramio.com/photo/38285208)?
Tényleg hittem azt, hogy Lánszkit másolja, hiszen sok „bizonyíték-erejűnek” szánt rajz, ábra az ő közzétételében előbb jelent meg, de mint írja, mind saját kutatás. Akkor választ tud adni kérdésemre : a www.panoramio.com/photo/36559714 címen felhasznált alapjarjz, amit a googlemaps-helyszínre rávetített hol lelhető, mi jelzete? Mert igencsak szeretném megnézni az eredetit.
„Nagyon szimpatikus Khalai! Honnan veszed mindazokat, amit itt összehordtál?”
Annak igazán örülök, hogy nagyon szimpatikus-nak nevez. (Bár írása többi része mintha...)
Hogy honnan vettem, amit szavai szerint „összehordtam” ? A történeti tényekből. Lehet, hogy jártam már a váci levéltárban is? Viszont Ön honnan veszi mindazokat, amit összehord? A képzelgés időnként nem árt, de tessen már komolyan vehető adatokkal alátámasztani kicsit! És ne megsértődni, ha szembesítik azzal a ténnyel, hogy láthatóan még azzal sincs tisztában, hogy a középkori Kalász területén hány kőbánya működhetett?
Innen kezdve mi „áll meg” szépen összegereblyézett elmélet-halmazából?
Tisztelettel: még mindig Khalai
„Szabad-e álmainkat keresni vagy akár kergetni? Szabad, de mindig mondjuk meg: ennyi az igazolható tény s innentől csak elképzelt feltevésekről van szó.” Bakay Kornél.
Ezt alapvető mottóul szánom mindenkinek, nem csak magamnak.
Nagyon nem tudom, magán-adat-témával untassuk-e az idetévedőt, de legyen, vágjunk bele!
„Khalai az adatlapod alapján nyilvánvaló miért írtál be ide hazugságokat és mi a célod a mocskolódással. Írd be ide a saját neved, és ha valami problémád van, találkozunk és megbeszéljük…”
Nem hinném, hogy mocskolódtam, jó lenne állítását igazolni. A nevem beírtam, teljesen egyértelműen. Regisztrálhattam volna „mezei földisas” néven is, de én a magyar Wikipédiában használt nicknevemen regeltem be ide is. Látom, rá is keresett, meg is találta ott az adatlapom. Ott is van egy nicknév, ha arra is rákeres, ott áll Ön előtt arcképem, alapvető adataimmal. Ha a polgári nevemre keres ezekután rá, az alapján is fog találni adatokat. Nem hittem volna, hogy pont Önnek, egy ilyen egyszerű két-lépéses nyomozás nem adja meg a kulcsot személyemhez. Arra viszont csak kíváncsi lennék, mi a feltételezése maga-magának, miért is regisztráltam ide?
„Ha Tura Jakab 1894-ben nyitotta meg kőbányáját, akkor miért írsz a Wikipédián szintén hazugságokat, és miért vezeted félre az embereket?”
Engedje meg, - bár tudom, a net világában alapból a tegezés dívik, hagy döntsem el én, a több, mint 60 életévemmel, mikor is fogunk tegeződni majd. Az viszont nagyon érdekelne, miért is nevezi hazugságoknak a wikipédiás budakalászi szócikk kőbányászásra vonatkozó részét? Ja, hogy nincs kitéve egyértelműen, hogy a Kalászon fellelhető egykori kőbányák közül ez melyikre vonatkozik? Ez még nem hazugság, legfeljebb slendriánság. Attól még a tény tény marad: az ön által római időben nyitott kőbányának hitt nem az, még az 1810-es Lipszky-féle térképen sincs jelölve! (Tudom, aljas összeesküvés...)
„Nemrég közösen ebédeltünk a „kőbánya” legidősebb alkalmazottjával, akinek édesapja is ott dolgozott. Ez sem jött be…”
És mit válaszolt arra a kérdésére, hogy honnan, mikor kerültek azok a töredékes, de faragott kövek a bányaterületre? Vagy ezt elfelejtette, avagy nem tartotta fontosnak megkérdezni?
Ha nem kérdezte meg, bejött..., ha igen, és kapott választ, igazán kíváncsi lennék arra.
„Ami téged érdekel a Váci levéltárban, van az 1800 évek elejétől, keresd meg magadnak.”
A tegződésről már írtam, ami engem érdekel, azt meg is szoktam keresni. Úgy veszem észre, tisztelt Zoltán nem kutakodik elég alaposan és körültekintően a levéltári anyagok között.
„A lényeg: ha tudnál olvasni, láthatnád: a metszetek valójában katonai felmérési rajzok, és ha csak egy picit is ismernéd a környéket, nem írnál buta bejegyzést. ”
Hmmm, tényleg komolyan hiszi, állítja, hogy nem tudok olvasni? Akkor hasonlatos lennék Vak Bélához, de sietve ki kell ábrándítanom: nem a nejem olvassa fel nekem azt, amire kíváncsi vagyok...
A metszetek jó része – sajna – nem katonai felmérési rajzok, hanem, a török háborúk megélénkülésével keletkező (nyugati) igényt kielégítendő ábrázolások, sokszor úgy, hogy egyik a másikát másolja, nem törődve a tényleges hitelességgel. Sokszor pedig gyakorlatilag illusztrációk, csak akkor még nem írták melléjük: „a kép nem valós dolgot ábrázol, csak illusztráció”.
Az már bizony egy másik misét érne meg, hogy ön mire alapozva írta: „ha csak egy picit is ismernéd a környéket,”? Ha nem sikerült nyomára akadnia polgári névazonosítómnak, miből feltételezi, hogy legalább picit nem ismerem a környéket?
Nagyon biztos nem, azt nem is merném állítani: 1975 óta élek itt Budakalászon, kimutattam hol kell lennie az Árpád-kori templomnak, találtam paleolit, vaskori népesség telephelyeit, és mellékesen írtam is egy könyvet Budakalász történetéről. De biztos nem ismerem annyira, mint Ön, vagy Lánszki Imre, mert ahol ő, avagy Ön vaskos várfalakat, relytélyes kutakat lát, én nem látom azokat, ez igaz.
„Dr.Lánszki Imre elméleteit soha nem gúnyoltam ki, dokumentumait nem használtam fel sohasem! Aki ennek ellenkezőjét állítja az hazudik.
A weboldalon szereplő képek metszetek-térképek múzeumi-könyvtári gyűjtések digitalizálva,”
No, már esmég hazugságosság vádjába esem, pedig nagyon nem szeretem. 2009 óta figyelem, nézem képeit a Panoramio oldalon, jó néhányról azt hittem, finom gúnyból helyezi el azokat... bocsánat érte. (Annál rosszabb, ha tényleg komolyan gondolja). Mit bizonyít pl. a WI bevésés, amit nem melllesleg Lánszki I. mutatott legelőször a nagyközönségnek, avagy a www.panoramio.com/photo/25044873 „Fehérvár kapuja” felirattal?
Vagy mit üzen a www.panoramio.com/photo/38579008 képpel, hol ott a fal?
Bástyának nézni, mondani a mára már nem munkált kőfejtő-részben a bányaoldalt (www.panoramio.com/photo/38285208)?
Tényleg hittem azt, hogy Lánszkit másolja, hiszen sok „bizonyíték-erejűnek” szánt rajz, ábra az ő közzétételében előbb jelent meg, de mint írja, mind saját kutatás. Akkor választ tud adni kérdésemre : a www.panoramio.com/photo/36559714 címen felhasznált alapjarjz, amit a googlemaps-helyszínre rávetített hol lelhető, mi jelzete? Mert igencsak szeretném megnézni az eredetit.
„Nagyon szimpatikus Khalai! Honnan veszed mindazokat, amit itt összehordtál?”
Annak igazán örülök, hogy nagyon szimpatikus-nak nevez. (Bár írása többi része mintha...)
Hogy honnan vettem, amit szavai szerint „összehordtam” ? A történeti tényekből. Lehet, hogy jártam már a váci levéltárban is? Viszont Ön honnan veszi mindazokat, amit összehord? A képzelgés időnként nem árt, de tessen már komolyan vehető adatokkal alátámasztani kicsit! És ne megsértődni, ha szembesítik azzal a ténnyel, hogy láthatóan még azzal sincs tisztában, hogy a középkori Kalász területén hány kőbánya működhetett?
Innen kezdve mi „áll meg” szépen összegereblyézett elmélet-halmazából?
Tisztelettel: még mindig Khalai
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
@szürkepatkány: Nagyon poénos vagy, szerintem nem vicces, hogy az eredeti Királyi Fehérvárból kőbányát csináltak.
Ha a képi illesztések és fotók alapján sem látja valaki,akkor az kinn a terepen sem látna semmit, úgyhogy azt nagyon sajnálom de,én nem fogom győzködni. Még jó hogy nem vagyunk egyformák.
***
bloggerman77 2011.04.03. 23:00:26
@Pajzsvivő:
Azért mielőtt kialakított elméleteidet hirdeted, nem ártana elmélyedned az építészet történetében, hogy a filoxéra előtti szőlőművelés támfalaiban, borospince romjaiban ne láss várromot, 18-19. századi barokk, copf, romantikus stílusú épületelemeket meg szobortalapzatokat ne római meg reneszánsz romoknak nézz. :)
***
Kitűnő tanulmány, csak gratulálni tudok szerzőjének, - meg arra a bátorságra, hogy vállalta a „hazafiatlan, habsburgpárti, haladó gondolatok ellenesség” stb. esetleges vádjait.
Kár, hogy Pajzsvivő többször inkább személyeskedik vele, mint érveket hozna fel. Akkor lenne nekem is elöljáróban egy személyeskedő megjegyzésem: ugyan, mi lehet az oka, hogy az a Pajzsvivő, aki évekkel ezelőtt még kigúnyolta Lánszki I. elméleteit, ma már lelkes felfedező, úgy, hogy: számos esetben használja Lánszki dokumentumait, de egyszer sem jelzi, hogy honnan vette azokat?
A bejegyzésem elejére bemásoltam két hozzászólást: azokkal való egyetértésem jeléül, s elgondolkodtatónak.
S most a lényeg: Pajzsvivő fő elképzelését két „tényre” alapozza: hazudtak a II. katonai felmérés készítői, mert nem jelezték a római kőbányát Kalász határában, és: a római(?) kőbányában fellelte Ős-Buda falmaradványait.
Hm.. aki nem tud arabusul, az mért beszél „arabusul”?
Tura Jakab 1894-ben nyitotta meg kőbányáját a Mantovecz-hegy oldalában. Így a kat.felmérést készítőknek jövőbe látóknak kellett volna lenniök, ha bányát jelöltek volna ott, ahol akkor még nem volt!!!
Fenti ténynek egyenes folyománya, hogy minden fal, faragvány, stb. csak a jelzett idő után kerülhetett a bányaterületre. Tetszett volna megkérdezni az öreg kőfaragókat, (ha dolgozik még olyan ott, a kőbányában), hogy hogyan, miért kerültek oda valóban faragott kövek!? (Kicsit segítek: a soproni kőfaragó-restaurátorok is dolgoztak egy időben a kalászi mészkőbányában).
A Wattayakat garantáltan nem érdekelte, hogy - már, ha lettek volna ott romok -, akkor azok miknek a romjai. Viszont Rómer Flórist igencsak, s ha lettek volna, bizton leírja, lerajzolja és közreadja ott, ahol az egyéb kalászi „leleteket” is.
Végezetül: tisztelt Pajzsvivő, tényleg nem tessen tudni, hol van a római-korban nyitott kőbánya, ahonnan a Hősök tere nagy kőszarkofágját kivágták?
Pedig az a kőbánya rajt van a régi térképeken!
Nem elég egy-két (bizonytalan) metszetrajzot önkényesen ráillesztgetni googlemaps-helyszínekre, rá kell(ene) tudni a vélt helyszínekre a határjárások, adás-vételek, határperek anyagai alapján megvont leírásokat is.
Azt pedig nem leltem.