Adatok
Pink Floyd
0 bejegyzést írt és 93 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A Szkeptikus Társaság és az ELTE BTK Logika tanszék közös klubestje június 19-én:
Mellébeszélés nélkül az energiaellátás egyes kérdéseiről: erőforrások kimerülése, helyettesítése
előadó:
dr. Hetesi Zsolt vezető kutató (ELTE TTK tudományos munkatársa, Fenntartható Fejlődés és Erőforrások…..
Pink Floyd
2012.08.22 21:40:13
newscenter.lbl.gov/news-releases/2011/12/20/low-dose-radiation/
web.mit.edu/newsoffice/2012/prolonged-radiation-exposure-0515.html
ehp03.niehs.nih.gov/article/fetchArticle.action?articleURI=info%3Adoi%2F10.1289%2Fehp.1104294
www.pnas.org/content/early/2011/12/16/1117849108.abstract?sid=ecf21563-12fd-4cc0-a071-cf3634ae8540
stb, stb, ...
web.mit.edu/newsoffice/2012/prolonged-radiation-exposure-0515.html
ehp03.niehs.nih.gov/article/fetchArticle.action?articleURI=info%3Adoi%2F10.1289%2Fehp.1104294
www.pnas.org/content/early/2011/12/16/1117849108.abstract?sid=ecf21563-12fd-4cc0-a071-cf3634ae8540
stb, stb, ...
Manapság sokan próbálják a világjobbító szándékú iparmágnás, Henry Ford nyakába varrni az elektromos autózás első, 1890-1910 közötti első térhódítási kísérletének elfojtását, mondván: az általa 1904-ben bevezetett futószalagos rendszerű autógyártás nyomán tett…..
Pink Floyd
2012.07.30 21:11:25
@Kopi3.14:
Az a legkevesebb baj, hogy leállították a légkondikat (bár ilyenkor a kánikulában légkondi nélkül sok a szívroham...)
Az igazi baj inkább az, hogy a nehézipar nagy részét is le kellett állítani az áramhiány miatt. Nehézipar nélkül pedig a tercier szektor sem él sokáig...
Az a legkevesebb baj, hogy leállították a légkondikat (bár ilyenkor a kánikulában légkondi nélkül sok a szívroham...)
Az igazi baj inkább az, hogy a nehézipar nagy részét is le kellett állítani az áramhiány miatt. Nehézipar nélkül pedig a tercier szektor sem él sokáig...
Tisztán látszik, hogy teljes az emberek bizalma az atomenergia békés célú hasznosításával kapcsolatban, és az is világos: minden alapja megvan ennek a bizalomnak, hiszen megnyugtató az a transzparencia, amely az energiatermelés e területét - különösen annak logisztikáját -…..
Elnézést, most hosszú leszek. Viszont részletes. Pontosabban nem is én, hanem a kedves olvasók közül néhányan, akik megtiszteltek azzal, hogy részletesen leírták nekem, mi a helyzet Foktőn. Miért pont Foktőn? Azért, mert ott épül Magyarország legnagyobb biodízel-üzeme.A…..
Pink Floyd
2011.09.09 21:01:00
@mcs: erdősítés, vagy meghagyás szántónak kérdés
Volt a hozzászólásomban két szó, ami elkerülte a figyelmedet: felveszi a támogatásokat
Így aztán mind az 1-es pont igaz, mind a 2-es pont.
1 Jobban megéri az erdősítés (az adófizetőknek),
2 de jobban megéri a szántóföldi művelés (a gazdálkodónak)
Ezen pedig könnyen lehetne segíteni. Meg kell változtatni a támogatási rendszereket.
De még ha a parasztnak is jobban megérné az erdősítés, akkor sem hiszem, hogy belevágna, mert nem ért hozzá. Az meg, hogy elcserélné, eladná a földjét olyannak, aki ért is az erdőkhöz, az megint valószínűtlen. A parasztok görcsösen ragaszkodnak a földjükhöz, és nem bíznak meg egymásban.
Parlagon heverő szántók helyzete:
A zárójelen belül felsorolták két dolgot, amin könnyen lehetne segíteni:
1szétaprózódott parcellák egy kézbe összpontosítása
2 belvíz elleni árkok tisztán tartása, vagy ahol a parasztok betemették (hogy nyerjenek néhány négyzetméter területet) ott újra ásása
Élelmiszer import: Nem állítottam egy szóval sem, hogy a parlagon heverő földek miatt importálunk élelmiszereket. A hozzászólásomnak azt a részét Swordnak szántam. És az sem igaz, hogy a külföldről importált élelmiszer szar lenne (tudom, hogy nem te állítottad). Csak ha külföldi termékkel van probléma akkor azt felkapja a sajtó, a piaci magyar zöldségeket, gyümölcsöket meg senki nem ellenőrzi. És ez van a nagykereskedelemben is. Ha valamelyik szupermarketben találnak romlott húst, akkor megy a sajtóban a skandalum, hogy már megint azok a gonosz multik... De ha a sarki hentesnél van a baj, arra mindenki csak legyint.
Volt a hozzászólásomban két szó, ami elkerülte a figyelmedet: felveszi a támogatásokat
Így aztán mind az 1-es pont igaz, mind a 2-es pont.
1 Jobban megéri az erdősítés (az adófizetőknek),
2 de jobban megéri a szántóföldi művelés (a gazdálkodónak)
Ezen pedig könnyen lehetne segíteni. Meg kell változtatni a támogatási rendszereket.
De még ha a parasztnak is jobban megérné az erdősítés, akkor sem hiszem, hogy belevágna, mert nem ért hozzá. Az meg, hogy elcserélné, eladná a földjét olyannak, aki ért is az erdőkhöz, az megint valószínűtlen. A parasztok görcsösen ragaszkodnak a földjükhöz, és nem bíznak meg egymásban.
Parlagon heverő szántók helyzete:
A zárójelen belül felsorolták két dolgot, amin könnyen lehetne segíteni:
1szétaprózódott parcellák egy kézbe összpontosítása
2 belvíz elleni árkok tisztán tartása, vagy ahol a parasztok betemették (hogy nyerjenek néhány négyzetméter területet) ott újra ásása
Élelmiszer import: Nem állítottam egy szóval sem, hogy a parlagon heverő földek miatt importálunk élelmiszereket. A hozzászólásomnak azt a részét Swordnak szántam. És az sem igaz, hogy a külföldről importált élelmiszer szar lenne (tudom, hogy nem te állítottad). Csak ha külföldi termékkel van probléma akkor azt felkapja a sajtó, a piaci magyar zöldségeket, gyümölcsöket meg senki nem ellenőrzi. És ez van a nagykereskedelemben is. Ha valamelyik szupermarketben találnak romlott húst, akkor megy a sajtóban a skandalum, hogy már megint azok a gonosz multik... De ha a sarki hentesnél van a baj, arra mindenki csak legyint.
Pink Floyd
2011.09.13 16:15:57
@Adrian Mole:
Ha már elavultak az adataim, akkor sorry. De ettől függetlenül, én nem érzem főbenjáró bűnnek, ha Magyarországon csökken a búza és kukorica vetésterülete (feltéve, ha jövedelmezőbbre térnek át). Úgy is nagyon szétnyílt az agrárolló, ha csökken a kenyérgabonát vetésterülete, akkor talán egy kicsit összébb zár az olló. Viszont, hogy mennyivel több a biodízel energiatartalma, mint az előállításukra fordított, nem tudom. De érdekelne.
Ha már elavultak az adataim, akkor sorry. De ettől függetlenül, én nem érzem főbenjáró bűnnek, ha Magyarországon csökken a búza és kukorica vetésterülete (feltéve, ha jövedelmezőbbre térnek át). Úgy is nagyon szétnyílt az agrárolló, ha csökken a kenyérgabonát vetésterülete, akkor talán egy kicsit összébb zár az olló. Viszont, hogy mennyivel több a biodízel energiatartalma, mint az előállításukra fordított, nem tudom. De érdekelne.
Pink Floyd
2011.09.13 22:10:37
@Adrian Mole: Nekem ezzel a ksh adattal az a problémám, hogy a parlagon maradt területek szerintem benne vannak a szántó adatsorban. Mert a művelési ág maradt szántóföldi növénytermesztés, csak éppen nem használják. Mondjuk ettől függetlenül lehet, hogy igazad van, és már sokkal kevesebb a parlagon maradt terület, mint 10 éve. Elvégre folyamatosan emelkedik a termőföld ára.
A Frankfurti Autószalon két olyan modellel jelentkezik a Ford, amelyek komolyan tétet emelnek a környezetbarát autók világpiacán: az új Focus Econetic 3,5 literes, a Fiesta Econetic pedig 3,3 literes, úgynevezett szabványos átlagfogyasztással mutatkozik be. Természetesen nem…..
Pink Floyd
2011.09.13 15:45:14
@vjalle76:
Az a baj, hogy a szálló por mérésénél csak az 1mikométernél nagyobb, 10mikrométernél kisebb részecskéket szokták mérni, miközben a mai dízelmotorok főleg 0,1mikrométer körüli részecskéket bocsátanak ki. Ezt pedig nehezebb mérni (túl kicsi), viszont sokkal veszélyesebb. Mivel nagyon kicsik, ezért jó nagy a fajlagos felületük, így sokkal több PAH kötődik meg a felületükön. Azoknak egy része pedig nagyon is rákkeltő. Ráadásul ezek a 0,1mikronos szemcsék már simán átjutnak a vér-agy gáton, és lehet, hogy a sejthártyákon is (erre már nem emlékszem pontosan, de a kolloid méretűek át tudnak menni)
DPF: Az a baj, hogy csak a kerámia szálasok (ceramic fiber) tudják kiszűrni a 0,1 mikron körüli részecskéket. És nem tudom, hogy az újabb dízelekbe már csak ezek az új kerámiás szűrők kerülnek.
Szilikózis és daganatok: Itt a por fizikai tulajdonsága (mérete) számít, és nem az anyagi minőség (szilikózisnál is és a daganatoknál is). Valamikor észrevették a biológusok, hogy a sejtkultúrák gyorsabban növekednek, ha valamilyen szilárd felületre ragasztják. Ezért veszélyes az azbeszt is (10-100 mikron hosszú azbesztszálak sajnos jól működnek szilárd felületként). És ezért volt sok nyelőcsőrákos Iránban és Észak-Kínában. (Ott egy gyomnövény magtokja került a kenyérbe). Meg régen azt hiszem a cukornád ültetvényeken dolgozók is ezért szenvedtek szilikózisban és daganatokban. Ott a leveleket nem szabadott volna elégetni.
Az a baj, hogy a szálló por mérésénél csak az 1mikométernél nagyobb, 10mikrométernél kisebb részecskéket szokták mérni, miközben a mai dízelmotorok főleg 0,1mikrométer körüli részecskéket bocsátanak ki. Ezt pedig nehezebb mérni (túl kicsi), viszont sokkal veszélyesebb. Mivel nagyon kicsik, ezért jó nagy a fajlagos felületük, így sokkal több PAH kötődik meg a felületükön. Azoknak egy része pedig nagyon is rákkeltő. Ráadásul ezek a 0,1mikronos szemcsék már simán átjutnak a vér-agy gáton, és lehet, hogy a sejthártyákon is (erre már nem emlékszem pontosan, de a kolloid méretűek át tudnak menni)
DPF: Az a baj, hogy csak a kerámia szálasok (ceramic fiber) tudják kiszűrni a 0,1 mikron körüli részecskéket. És nem tudom, hogy az újabb dízelekbe már csak ezek az új kerámiás szűrők kerülnek.
Szilikózis és daganatok: Itt a por fizikai tulajdonsága (mérete) számít, és nem az anyagi minőség (szilikózisnál is és a daganatoknál is). Valamikor észrevették a biológusok, hogy a sejtkultúrák gyorsabban növekednek, ha valamilyen szilárd felületre ragasztják. Ezért veszélyes az azbeszt is (10-100 mikron hosszú azbesztszálak sajnos jól működnek szilárd felületként). És ezért volt sok nyelőcsőrákos Iránban és Észak-Kínában. (Ott egy gyomnövény magtokja került a kenyérbe). Meg régen azt hiszem a cukornád ültetvényeken dolgozók is ezért szenvedtek szilikózisban és daganatokban. Ott a leveleket nem szabadott volna elégetni.
Csak a nem megépített atomerőmű a biztonságos atomerőmű. Földrengés, az ellen nem véd.Tegnap óriási robajjal mozdult a föld Pakstól északra, szerencsére veszélyt nem jelentett senkire. Németkér polgármestere Horváthné Gál Erika arról számolt be, hogy ahhoz hasonló…..
Ha valaki azt mondja: "Golf-kategória", szinte a világon mindenhol, minden autó iránt érdeklődő tudja, hogy kompakt méretű autókról van szó. Az is, aki imádja, az is, aki utálja a Volkswageneket. Viszont, ha azt mondanám: "Twizy-kategória", nos, akkor ma még a…..
Pink Floyd
2011.09.04 14:45:54
Pink Floyd
2011.09.06 22:37:30
@dukeekud:
Tömeg csökkentése:
Műanyagokkal/kompozitokkal gond nélkül felére-harmadára lehetne csökkenteni az autók tömegét?!
Remélem számításba vetted, hogy a karosszéria tömege csak egy része az autó tömegének.
És mit értesz azon, hogy gond nélkül? A magasabb ár és az ütközéseknél kevesebb energiát elnyelő karosszéria nem gond?
A fogyasztók előnyben részesítik a kisebb fogyasztású autókat. Akkor szerinted miért nem csökkentik le a gyártók önként az autóik tömegét felére-harmadára, ha szerinted ez olyan egyszerű?
Nanotechnológia és akkumulátorok újrahasznosítása:
Az, hogy sok helyen hasznát veszik a nanotechnológiának, nem jelenti azt, hogy az aksik újrahasznosítását is ez a technológia fogja tuti biznisszé tenni. Egyszerűen csak találtál egy ma divatos szót, amit nem is nagyon értesz, és úgy gondolod, hogy mindenre ez a megoldás. Ennyi erővel azt is mondhatnád, hogy a földrengéseket is nanotechnológiával megakadályozni, mert hisz az úgyis mindenre jó! (Holott triviális hogy földrengést birkavesével lehet megelőzni)
És az, hogy a mobiltelefonok és lcd képernyők mennyit fejlődtek, nem jelenti azt, hogy az összes területen ilyen látványos lesz a fejlődés. Például az első publikáció az ionhajtóművekről 1911-ben jelent meg Konstantyin Ciolkovszkijtól. Néhány évre rá tőle függetlenül egy erdélyi szász fizikus Hermann Julius Oberth is felvetette a lehetőséget. Az első ionhajtóművel rendelkező űrszonda 2003-ban indult el a Hold felé. 90 év telt el az elmélet és az alkalmazás között! Nem mindenhol olyan látványos a fejlődés.
De hogy konkrét legyek: A nanotechnológia 1-100 nanométeres méretű szilárd anyagok létrehozásának és alkalmazásának tudománya. Szerinted ez miben segíthet az akkumulátorok újrahasznosításában?
Ha valaki ki szeretné szedni az értékesebb anyagokat az akkumulátor elektródjából, akkor azt vagy feloldania, vagy megolvasztania kell. Ez után pedig a legolcsóbb módszer az elektrolízis.
Linkelhetnél egy olyan publikációt, ha találsz! Nagy összegben fogadnék, hogy nem fogsz!
Kedvenc példádról, a nanotechnológiás napelemekről:
Ennyire bízol a bulvárban, vagy csak költői túlzás volt részedről a 3 nagyságrendes árcsökkenés?
Regenerálódó akkumulátorok esete:
Gyanítom, hogy az indium-arzén-gallium eutektikus elegyet tartalmazó akkumulátorra gondolsz. Az a baj, hogy az csak egy problémát old meg (félig-meddig), miközben nagyon sok más dolog miatt öregszenek meg az aksik. Ez az ötlet csak arra jó, hogy a megrepedt grafit anód repedéseit kitöltse (mint egy fogtömés), és így újra képes legyen az anód vezetni az áramot. Sajnos közben a katód szerkezete is öregszik, és egyre kevesebb lítiumot (vagy nátriumot/káliumot) tud felvenni. Ráadásul kémiai mellékreakciók miatt is öregszik az akkumulátor.
Tömeg csökkentése:
Műanyagokkal/kompozitokkal gond nélkül felére-harmadára lehetne csökkenteni az autók tömegét?!
Remélem számításba vetted, hogy a karosszéria tömege csak egy része az autó tömegének.
És mit értesz azon, hogy gond nélkül? A magasabb ár és az ütközéseknél kevesebb energiát elnyelő karosszéria nem gond?
A fogyasztók előnyben részesítik a kisebb fogyasztású autókat. Akkor szerinted miért nem csökkentik le a gyártók önként az autóik tömegét felére-harmadára, ha szerinted ez olyan egyszerű?
Nanotechnológia és akkumulátorok újrahasznosítása:
Az, hogy sok helyen hasznát veszik a nanotechnológiának, nem jelenti azt, hogy az aksik újrahasznosítását is ez a technológia fogja tuti biznisszé tenni. Egyszerűen csak találtál egy ma divatos szót, amit nem is nagyon értesz, és úgy gondolod, hogy mindenre ez a megoldás. Ennyi erővel azt is mondhatnád, hogy a földrengéseket is nanotechnológiával megakadályozni, mert hisz az úgyis mindenre jó! (Holott triviális hogy földrengést birkavesével lehet megelőzni)
És az, hogy a mobiltelefonok és lcd képernyők mennyit fejlődtek, nem jelenti azt, hogy az összes területen ilyen látványos lesz a fejlődés. Például az első publikáció az ionhajtóművekről 1911-ben jelent meg Konstantyin Ciolkovszkijtól. Néhány évre rá tőle függetlenül egy erdélyi szász fizikus Hermann Julius Oberth is felvetette a lehetőséget. Az első ionhajtóművel rendelkező űrszonda 2003-ban indult el a Hold felé. 90 év telt el az elmélet és az alkalmazás között! Nem mindenhol olyan látványos a fejlődés.
De hogy konkrét legyek: A nanotechnológia 1-100 nanométeres méretű szilárd anyagok létrehozásának és alkalmazásának tudománya. Szerinted ez miben segíthet az akkumulátorok újrahasznosításában?
Ha valaki ki szeretné szedni az értékesebb anyagokat az akkumulátor elektródjából, akkor azt vagy feloldania, vagy megolvasztania kell. Ez után pedig a legolcsóbb módszer az elektrolízis.
Linkelhetnél egy olyan publikációt, ha találsz! Nagy összegben fogadnék, hogy nem fogsz!
Kedvenc példádról, a nanotechnológiás napelemekről:
Ennyire bízol a bulvárban, vagy csak költői túlzás volt részedről a 3 nagyságrendes árcsökkenés?
Regenerálódó akkumulátorok esete:
Gyanítom, hogy az indium-arzén-gallium eutektikus elegyet tartalmazó akkumulátorra gondolsz. Az a baj, hogy az csak egy problémát old meg (félig-meddig), miközben nagyon sok más dolog miatt öregszenek meg az aksik. Ez az ötlet csak arra jó, hogy a megrepedt grafit anód repedéseit kitöltse (mint egy fogtömés), és így újra képes legyen az anód vezetni az áramot. Sajnos közben a katód szerkezete is öregszik, és egyre kevesebb lítiumot (vagy nátriumot/káliumot) tud felvenni. Ráadásul kémiai mellékreakciók miatt is öregszik az akkumulátor.
Se szeri, se száma a totálisan értelmetlen, ostoba, a luxus, a kényelem és az elegancia hamis illúzióját keltő extrafelszereléseknek (opcióknak) az autókon, amelyeket a szalonokban egyre agresszívebben akarnak ránktukmálni, hiszen az igazi extraprofit ezeken van. Többségük -…..
Pink Floyd
2011.08.22 14:32:41
@Gera:
Hát éppen ezért nehezíti a szabályzást. A villanyautókat éjjeli olcsó árammal célszerű tölteni a garázsban. Tehát, ahogy nő a villanyautók részaránya, úgy fog egyre csökkenni a különbség a nappali csúcsfogyasztás és az éjszakai fogyasztás között. Ilyenkor viszont inkább olyan erőmű kell, ami éjjel-nappal egyformán termel.
Egyébként szerintem tök fölösleges villanyautókon vitázni. Amilyen gyorsan fejlődik a genetika és biotechnológia, szerintem nemsokára nem lesz sokkal drágább az algából (vagy mezőgazdasági melléktermékekből) előállítani az üzemanyagot, mint kőolajból. Lehet, hogy kilométerenként olcsóbban jön ki a villanyautó (ha az atomerőmű olcsó árama tölti), de az akkumulátorok ára és gyors amortizációja miatt drága marad a villanyautó.
Hát éppen ezért nehezíti a szabályzást. A villanyautókat éjjeli olcsó árammal célszerű tölteni a garázsban. Tehát, ahogy nő a villanyautók részaránya, úgy fog egyre csökkenni a különbség a nappali csúcsfogyasztás és az éjszakai fogyasztás között. Ilyenkor viszont inkább olyan erőmű kell, ami éjjel-nappal egyformán termel.
Egyébként szerintem tök fölösleges villanyautókon vitázni. Amilyen gyorsan fejlődik a genetika és biotechnológia, szerintem nemsokára nem lesz sokkal drágább az algából (vagy mezőgazdasági melléktermékekből) előállítani az üzemanyagot, mint kőolajból. Lehet, hogy kilométerenként olcsóbban jön ki a villanyautó (ha az atomerőmű olcsó árama tölti), de az akkumulátorok ára és gyors amortizációja miatt drága marad a villanyautó.
Nem tudom, valójában szeretnék-e a jövő zöld nagyvárosában élni. Nem biztos, hogy örülnék például azoknak az "árnyat adó fáknak", amelyeknek napelemes levelei gyűjtik a villamosenergiát az elektromos autók működéséhez. Azt viszont türelmetlenül várom, mikor…..
Igaztalanul vádolják sokan azzal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget és a mögötte álló kormányokat, hogy a japán atomkatasztrófa után elvégzett úgynevezett stressztesztek nem érnek semmit, és nem lehet belőlük komoly következtetéseket levonni. Nekem viszont kifejezett…..
Pink Floyd
2011.08.02 18:18:28
@Lófasz Hadnagy: Turistaként, vagy a BME-sekkel járt ott? (Csak mert szívesen elmennék oda, feltéve ha Magyarországon szervez vmelyik utazási iroda kirándulásokat a lezárt zónába...
Pink Floyd
2011.08.02 18:26:19
@Lófasz Hadnagy: Köszönöm!
Pink Floyd
2011.08.04 20:23:25
@Avatar: Ne beszéljünk rébuszokban! Te látsz-e arra esélyt, hogy egy terrorszervezet ÉPP Magyarországot akarja támadni, és épp Paksot? (És persze sikerül utasszállítót is szerezniük, ami szept. 11. óta nem lesz egyszerű...)
Nem biztos, hogy később sem lesz.
Ja! Ez oké, de mit értesz az alatt, hogy később? Néhány száz évet, vagy 20-25 éven belül, amíg a régi blokkok be nem zárnak? (Az új, 3+ generációs blokkokat pedig már úgy kell tervezni, hogy egy üzemanyaggal teljesen feltöltött utasszállító rázuhanását is kibírja, szóval ott nem kell ilyen fenyegetéstől tartani.)
De ha egy terrorcsoport fejével gondolkozol, akkor mit választanál:
1 Szerezni egy repülőt, és célba venni egy atomerőművet? (Nem garantált a siker, és nehéz kivitelezni)
2 A fővárosban, és néhány nagyvárosban fel-alá furikázni egy kisteherautóval, amelynek rakterében néhány palack mérges gáz. (És néhány óra múlva százezrek haldokolnak az utcákon)
Esetleg a budapesti ivóvizet beszennyezni 2-3 gramm botox-szal. (Szagtalan, íztelen, és késleltetve öl. Mire rájönnek, hogy baj van, már legalább 1 millió ember haldoklik.
Nem biztos, hogy később sem lesz.
Ja! Ez oké, de mit értesz az alatt, hogy később? Néhány száz évet, vagy 20-25 éven belül, amíg a régi blokkok be nem zárnak? (Az új, 3+ generációs blokkokat pedig már úgy kell tervezni, hogy egy üzemanyaggal teljesen feltöltött utasszállító rázuhanását is kibírja, szóval ott nem kell ilyen fenyegetéstől tartani.)
De ha egy terrorcsoport fejével gondolkozol, akkor mit választanál:
1 Szerezni egy repülőt, és célba venni egy atomerőművet? (Nem garantált a siker, és nehéz kivitelezni)
2 A fővárosban, és néhány nagyvárosban fel-alá furikázni egy kisteherautóval, amelynek rakterében néhány palack mérges gáz. (És néhány óra múlva százezrek haldokolnak az utcákon)
Esetleg a budapesti ivóvizet beszennyezni 2-3 gramm botox-szal. (Szagtalan, íztelen, és késleltetve öl. Mire rájönnek, hogy baj van, már legalább 1 millió ember haldoklik.
Mérlegen a valóság Fukushimán 17 800 tonna urán-oxid van, igaz 18 részben állítólag. Míg Csernobilban 170 tonna urán-oxid okozta a fizikai, kémiai robbanást. Fukushimána a népsűrűség 1400 fő/km2 Csernobil körzetében 40 fő/km2 Fukushima Daiichi a…..
Ha mindenki csak minden másnap enne húst, sokkal beljebb lennénk kibocsátásban, mintha az egész Földön havonta egy hétre leállna a közlekedés.
Mai cikkünk blogposztja...
Pink Floyd
2011.06.23 13:32:10
@scuynat:
Figyelj, az önmagában tök jó, hogy megpróbálsz számolni, de ha már számolsz, akkor ne hasraütött adatokkal tedd! Az ember által kilégzett levegőnek 4%-ka széndioxid! (térfogatszázalékban megadva) Nem a fele!
DE! Ha már számolsz, akkor ellenőrizd is az eredményedet! Hogy a jó életbe tudna az ember napi 13 kilogramm széndioxidot kilélegezni? Te naponta hány kiló kaját eszel? És a szarásról hallottál? Nem hiszem el, hogy nem volt neked gyanús ez a 13 kiló.
Figyelj, az önmagában tök jó, hogy megpróbálsz számolni, de ha már számolsz, akkor ne hasraütött adatokkal tedd! Az ember által kilégzett levegőnek 4%-ka széndioxid! (térfogatszázalékban megadva) Nem a fele!
DE! Ha már számolsz, akkor ellenőrizd is az eredményedet! Hogy a jó életbe tudna az ember napi 13 kilogramm széndioxidot kilélegezni? Te naponta hány kiló kaját eszel? És a szarásról hallottál? Nem hiszem el, hogy nem volt neked gyanús ez a 13 kiló.
TEPCO Tepco kamera Tepco fotók NISA MEXT JAIF Fukushima pref. IAEA WHO IAEA Briefings NHK Nikkei Kyodo Tepco beszámolók Tepco handout-ok OAH OKF OSSKI NEI…..
Pink Floyd
2011.05.22 10:34:11
@sky.net: A 2011.05.19. 19:53:32-kor írt hozzászólásodban említettél valami kfki-tanulmányt a termolízisről.
Schiller Róbert: Szuperkritikus víz és hidrogén gazdaság
erre gondoltál?
Be tudnád linkelni, hol olvastál arról az egy százalékos termikus bontásról, mert a fentiben nincs erről szó?
Schiller Róbert: Szuperkritikus víz és hidrogén gazdaság
erre gondoltál?
Be tudnád linkelni, hol olvastál arról az egy százalékos termikus bontásról, mert a fentiben nincs erről szó?
Pink Floyd
2011.05.28 15:19:54
@dchard: Akkor a talajban az erőmű mellet sokkal több plutóniumnak kellene lennie. + Nem hinném, hogy 2-3 km-re találtak volna fűtőelem darabkát. Persze ez egy kacsamagazint sem zavarná!
A japán miniszterelnök, Kan Naoto bejelentette: leállítják a tervbe vett 14 új atomerőmű építését, és helyette az energiahatékonyságra és a megújulókra támaszkodnak a jövőben.A hír jelentősége döbbenetes.Japán ugyanis nagy népsűrűsége és technikaimádata, magas…..
Pink Floyd
2011.05.18 17:30:59
@Világoszöld: És kiépíteni egy rakás szélparkot összesen 2GW névleges teljesítményben az nem nagyberuházás? Miért gondolod, hogy csak az atomerőmű építési költségei emelkedhetnek, és a szélé sohasem lépi át a költségvetést?
Az alábbi cikk a legfrissebb Élet és Tudományban jelent meg (kiemelésekért köszönet Hadnagy Lajosnak):
ATOMKATASZTRÓFA
1986. április 26-án az ukrajnai Csernobil atomerőművében bekövetkezett az emberiség addigi legnagyobb nukleáris balesete. Az erőmű 4-es reaktorblokkját…..
Pink Floyd
2011.05.18 14:16:24
@ati27: Hát, nem tudom. Szerintem összességében nem olyan gáz a cikk így első átfutás után.
Jó, persze ezt a "grafitos hűtés" kicsit elnézte az újságíró, így elég viccesre sikerült. De azért ennél sokkal rosszabb cikkeket is lehet olvasni...
Jó, persze ezt a "grafitos hűtés" kicsit elnézte az újságíró, így elég viccesre sikerült. De azért ennél sokkal rosszabb cikkeket is lehet olvasni...
Ma 25 éve robbant fel sorozatos emberi hibáknak köszönhetően a csernobili atomerőmű. A Greenpeace fotóesszéje bemutatja, milyen most ott az élet, miként élnek azok a szegény emberek, akiknek nincs más választásuk, mint a sugárzó élelmiszereket adni gyerekeiknek. ..
Pink Floyd
2011.05.03 19:47:17
@pandava:
Olkiluotonál a sok késés miatt csakugyan megnőttek a költségek, de mivel fix áron vették, így csak azok a költségek terhelik a finneket (ha egyáltalán vannak, nem néztem utána), amelyek szerződésmódosítás miatt merültek fel. A kivitelező hibái/késései miatti költségeket aligha fogják. És itt nem szabad elfelejteni, hogy
1 ez az első ilyen típusú erőmű (márpedig az első szériák mindig költségesebbek, a tanulási görbék az üzemgazdaságban is léteznek)
2 az Areva már több mint egy évtizede nem épített erőművet
3 Ha meg akarjuk saccolni (de igy is csak pontatlanul) az új erőművek árait, olyan 3.geneseket kellene nézünk amiből már sokat építettek. Egyrészt látjuk, hogy fejlődőképesek-e a kivitelezők (negatív-e a tanulási görbe meredeksége), másrészt több minta van-> mégiscsak jobb átlagolni, mint kiugró esetekből következtetéseket levonni.
Szóval inkább az ABWR-ek költségeit kellene megnézni (abból már elég sokat építettek Japánban).
en.wikipedia.org/wiki/Kashiwazaki-Kariwa_Nuclear_Power_Plant
A fenti oldalon látsz egy táblázatot a régi és újabb erőművek áráról. Én nem látok emelkedést az árakban, csak a névleges teljesítményben. Több ehhez hasonló összesítő táblázatot nem találtam, és lusta vagyok tovább bogarászni. És azt sem tudom, hogy a blokkok vételárai amiket beírtak a táblázatba az akkori árak voltak, vagy az inflációval korrigálták. De végül is mindegy. Vagy kis mértékben csökkentek a fajlagos árak, vagy nagyon.
Az a bajom, hogy egy rakás laikus okoskodik a beruházási költségekről anélkül, hogy minimális gazdasági ismeretekkel rendelkeznének.
1 Azt hiszik, hogy egy másik országbeli beruházás költségei egyenlők lesznek az esetleges magyarországi beruházás költségeivel, és eszükbe sem jut átgondolni pl a bérszínvonal, bürokrácia lassúságának hatását a beruházásokra.
2 Saját maguk igazát vélik felfedezni, ha azt látják, hogy valamelyik új erőműnél a költségek átlépték a tervezettet. De soha nem gondolkodnak el azon, hogy vajon ez atomerőmű specifikus, vagy más nagyobb beruházásoknál is (autópálya, kis falvak szennyvízrendszere, szélerőművek) előfordul.
3 Az atomerőművek építése bonyolultabb, mint venni egy zsák krumplit, így az ára is tág határokon belül mozog: PL.: Nem mindegy ki milyen kockázatot visel (késik a szállítás/ elsüllyed a hajó/ellopják a kamiont...). Minél többet fog a kivitelező, annál többet kér el. A nemzetközi kereskedelemben például egy nagyobb szállítmány vételárát bőven megduplázza egy DDU incoterms paritás. És ugyanez igaz a fizetés mikéntjére is.
Az építéshez mindig szolgáltatások is kapcsolódnak. Tehát ha valaki talál is egy árat valamelyik erőműre, nem tudja az alapján eldönteni, hogy ez sok vagy kevés.
Szóval van egy baromira összetett dolog, amibe ha bele akar valaki látni nagyon sokáig kellene az adatokat gyűjtenie. Néhány infótöredékből pedig hülyeség következtetést levonni.
Olkiluotonál a sok késés miatt csakugyan megnőttek a költségek, de mivel fix áron vették, így csak azok a költségek terhelik a finneket (ha egyáltalán vannak, nem néztem utána), amelyek szerződésmódosítás miatt merültek fel. A kivitelező hibái/késései miatti költségeket aligha fogják. És itt nem szabad elfelejteni, hogy
1 ez az első ilyen típusú erőmű (márpedig az első szériák mindig költségesebbek, a tanulási görbék az üzemgazdaságban is léteznek)
2 az Areva már több mint egy évtizede nem épített erőművet
3 Ha meg akarjuk saccolni (de igy is csak pontatlanul) az új erőművek árait, olyan 3.geneseket kellene nézünk amiből már sokat építettek. Egyrészt látjuk, hogy fejlődőképesek-e a kivitelezők (negatív-e a tanulási görbe meredeksége), másrészt több minta van-> mégiscsak jobb átlagolni, mint kiugró esetekből következtetéseket levonni.
Szóval inkább az ABWR-ek költségeit kellene megnézni (abból már elég sokat építettek Japánban).
en.wikipedia.org/wiki/Kashiwazaki-Kariwa_Nuclear_Power_Plant
A fenti oldalon látsz egy táblázatot a régi és újabb erőművek áráról. Én nem látok emelkedést az árakban, csak a névleges teljesítményben. Több ehhez hasonló összesítő táblázatot nem találtam, és lusta vagyok tovább bogarászni. És azt sem tudom, hogy a blokkok vételárai amiket beírtak a táblázatba az akkori árak voltak, vagy az inflációval korrigálták. De végül is mindegy. Vagy kis mértékben csökkentek a fajlagos árak, vagy nagyon.
Az a bajom, hogy egy rakás laikus okoskodik a beruházási költségekről anélkül, hogy minimális gazdasági ismeretekkel rendelkeznének.
1 Azt hiszik, hogy egy másik országbeli beruházás költségei egyenlők lesznek az esetleges magyarországi beruházás költségeivel, és eszükbe sem jut átgondolni pl a bérszínvonal, bürokrácia lassúságának hatását a beruházásokra.
2 Saját maguk igazát vélik felfedezni, ha azt látják, hogy valamelyik új erőműnél a költségek átlépték a tervezettet. De soha nem gondolkodnak el azon, hogy vajon ez atomerőmű specifikus, vagy más nagyobb beruházásoknál is (autópálya, kis falvak szennyvízrendszere, szélerőművek) előfordul.
3 Az atomerőművek építése bonyolultabb, mint venni egy zsák krumplit, így az ára is tág határokon belül mozog: PL.: Nem mindegy ki milyen kockázatot visel (késik a szállítás/ elsüllyed a hajó/ellopják a kamiont...). Minél többet fog a kivitelező, annál többet kér el. A nemzetközi kereskedelemben például egy nagyobb szállítmány vételárát bőven megduplázza egy DDU incoterms paritás. És ugyanez igaz a fizetés mikéntjére is.
Az építéshez mindig szolgáltatások is kapcsolódnak. Tehát ha valaki talál is egy árat valamelyik erőműre, nem tudja az alapján eldönteni, hogy ez sok vagy kevés.
Szóval van egy baromira összetett dolog, amibe ha bele akar valaki látni nagyon sokáig kellene az adatokat gyűjtenie. Néhány infótöredékből pedig hülyeség következtetést levonni.
Pink Floyd
2011.05.04 22:45:31
@pandava:
A gázturbinák tényleg jók, pláne ha kombinált ciklusú erőművet építenek. És ha lenne valakinek ötlete a makói földgáz olcsó kitermelésére kéntelenítésére, akkor messze az lenne Magyarországnak a legjobb. Még a levegőt sem szennyezi különösebben (leszámítva egy kis nitrogén-oxid emissziót, de az sem vészes). Viszont így, hogy a Gazpromtól vesszük egyáltalán nem tetszik.
A szélerőműveknél a beruházási ktg. tényleg ennyi, de mivel itt Magyarországon és pl a németeknél a kihasználtság épphogy 20%, ezért ez a beruházási ktg-eket több mint megnégyszerezi.
Előző kérdéseidre a válaszok:
Ha jól emlékszem az Usában építik (vagy még csaka tendert nyerte meg?) az első ESBWR-t. Asszem Texasban, de holnap utánanézek.
Mire sor kerül a paksi bővítésre, addigra már lesz jó néhány átadott típus. És amúgy sem hiszem, hogy szívesen választanának olyat, amiből nem épült egy sem.
A gázturbinák tényleg jók, pláne ha kombinált ciklusú erőművet építenek. És ha lenne valakinek ötlete a makói földgáz olcsó kitermelésére kéntelenítésére, akkor messze az lenne Magyarországnak a legjobb. Még a levegőt sem szennyezi különösebben (leszámítva egy kis nitrogén-oxid emissziót, de az sem vészes). Viszont így, hogy a Gazpromtól vesszük egyáltalán nem tetszik.
A szélerőműveknél a beruházási ktg. tényleg ennyi, de mivel itt Magyarországon és pl a németeknél a kihasználtság épphogy 20%, ezért ez a beruházási ktg-eket több mint megnégyszerezi.
Előző kérdéseidre a válaszok:
Ha jól emlékszem az Usában építik (vagy még csaka tendert nyerte meg?) az első ESBWR-t. Asszem Texasban, de holnap utánanézek.
Mire sor kerül a paksi bővítésre, addigra már lesz jó néhány átadott típus. És amúgy sem hiszem, hogy szívesen választanának olyat, amiből nem épült egy sem.
Pink Floyd
2011.05.10 15:41:32
@Világoszöld:
Ez igaz. Az indoklás meg az, hogy ezt ismerjük, ehhez értünk. Ami szerintem eléggé bosszantó. Elvégre a nyomottvizeseket is meg kellett valaha tanulni (most meg lenne rá 10-15 év). Meg aztán más országok (Finnország) is üzemeltetnek egyszerre pwr-eket és bwr-eket.
Ez igaz. Az indoklás meg az, hogy ezt ismerjük, ehhez értünk. Ami szerintem eléggé bosszantó. Elvégre a nyomottvizeseket is meg kellett valaha tanulni (most meg lenne rá 10-15 év). Meg aztán más országok (Finnország) is üzemeltetnek egyszerre pwr-eket és bwr-eket.
A napokban foglaltak el a srácok és lányok egy olajfúrótornyot, amit Törökországból indítottak Grönland felé, megnézni, mi történik, ha a Mexikói öbölből ismert bajok a sarkvidéki környezetben következnek be. A Greenpeace semmilyen olajfúrást nem szeret, de a mélytengerieket…..
Pink Floyd
2011.05.03 20:01:28
@Világoszöld:
Ha vízerőművet építenél a kilépő hűtővíz csatornára, akkor lelassítod a víz áramlását. Szóval felejtős. Akkor már inkább egy rendes folyóra, lehetőleg úgy, hogy hajózhatóvá váljon.
Ha vízerőművet építenél a kilépő hűtővíz csatornára, akkor lelassítod a víz áramlását. Szóval felejtős. Akkor már inkább egy rendes folyóra, lehetőleg úgy, hogy hajózhatóvá váljon.
Képzeljétek, a japán kormány a Fukusima prefektúrában élő gyerekek sugárzásterhelésére vonatkozó egészségügyi határértéket kicsit feltolta. Jó magasra, az erőművi dolgozókkal azonos, 20 millisievert/évre, azaz a korábban felnőttekre vonatkozó szintnek is a hússzorosára…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Karinthy-paradoxon: A három jelzőt (objektivitás, akarat/előítélet hiánya) azért vettem bele a mondatba, hogy kihangsúlyozzam a különbséget ember és műszer körött. (pusztán stilisztikai célból írtam)
Na, de inkább küldöm a többi eredményt:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18751342
(Ez a fölső is egész érdekes! Egészségügyi dolgozók sejtjeinek SOD és glutation peroxidáz aktivitását hasonlították össze. Azok sejtjeiben, akik sugárzásnak voltak kitéve, magasabb volt a fenti két anyag koncentrációja.
Ezután baromi nagy dózisnak (2000mGy gamma= 2 Sv) tették ki a sejteket, és már nem volt mérhető különbség a két csoport között. (Ez bizonyítja a nagy dózisok rákkeltő hatását épp úgy, ahogy kétségessé teszi a kis dózisokét)
Megjegyzés: A tanulmányban letesztelt 2 Sv-t az kaphat, aki egy közeli gombafelhőben gyönyörködik. (Még a fukushimai DOLGOZÓK is csak a tizedét kapták)