Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Pink Floyd

0 bejegyzést írt és 93 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A Szkeptikus Társaság és az ELTE BTK Logika tanszék közös klubestje június 19-én: Mellébeszélés nélkül az energiaellátás egyes kérdéseiről: erőforrások kimerülése, helyettesítése előadó: dr. Hetesi Zsolt vezető kutató (ELTE TTK tudományos munkatársa, Fenntartható Fejlődés és Erőforrások…..
Pink Floyd 2012.08.22 21:39:39
Valami miatt nem jelenik meg a hozzászólásom. (pedig tegnap már sokszor elküldtem) Talán a túl sok link miatt. Szóval inkább szeletelve küldöm a többit:

Karinthy-paradoxon: A három jelzőt (objektivitás, akarat/előítélet hiánya) azért vettem bele a mondatba, hogy kihangsúlyozzam a különbséget ember és műszer körött. (pusztán stilisztikai célból írtam)

Na, de inkább küldöm a többi eredményt:

www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18751342
(Ez a fölső is egész érdekes! Egészségügyi dolgozók sejtjeinek SOD és glutation peroxidáz aktivitását hasonlították össze. Azok sejtjeiben, akik sugárzásnak voltak kitéve, magasabb volt a fenti két anyag koncentrációja.
Ezután baromi nagy dózisnak (2000mGy gamma= 2 Sv) tették ki a sejteket, és már nem volt mérhető különbség a két csoport között. (Ez bizonyítja a nagy dózisok rákkeltő hatását épp úgy, ahogy kétségessé teszi a kis dózisokét)
Megjegyzés: A tanulmányban letesztelt 2 Sv-t az kaphat, aki egy közeli gombafelhőben gyönyörködik. (Még a fukushimai DOLGOZÓK is csak a tizedét kapták)
Manapság sokan próbálják a világjobbító szándékú iparmágnás, Henry Ford nyakába varrni az elektromos autózás első, 1890-1910 közötti első térhódítási kísérletének elfojtását, mondván: az általa 1904-ben bevezetett futószalagos rendszerű autógyártás nyomán tett…..
Pink Floyd 2012.07.30 21:11:25
@Kopi3.14:

Az a legkevesebb baj, hogy leállították a légkondikat (bár ilyenkor a kánikulában légkondi nélkül sok a szívroham...)

Az igazi baj inkább az, hogy a nehézipar nagy részét is le kellett állítani az áramhiány miatt. Nehézipar nélkül pedig a tercier szektor sem él sokáig...
Tisztán látszik, hogy teljes az emberek bizalma az atomenergia békés célú hasznosításával kapcsolatban, és az is világos: minden alapja megvan ennek a bizalomnak, hiszen megnyugtató az a transzparencia, amely az energiatermelés e területét - különösen annak logisztikáját -…..
no emisszió Biodízelt Foktőről 2011.09.07 07:49:00
Elnézést, most hosszú leszek. Viszont részletes. Pontosabban nem is én, hanem a kedves olvasók közül néhányan, akik megtiszteltek azzal, hogy részletesen leírták nekem, mi a helyzet Foktőn. Miért pont Foktőn? Azért, mert ott épül Magyarország legnagyobb biodízel-üzeme.A…..
Pink Floyd 2011.09.09 21:01:00
@mcs: erdősítés, vagy meghagyás szántónak kérdés

Volt a hozzászólásomban két szó, ami elkerülte a figyelmedet: felveszi a támogatásokat

Így aztán mind az 1-es pont igaz, mind a 2-es pont.
1 Jobban megéri az erdősítés (az adófizetőknek),
2 de jobban megéri a szántóföldi művelés (a gazdálkodónak)
Ezen pedig könnyen lehetne segíteni. Meg kell változtatni a támogatási rendszereket.
De még ha a parasztnak is jobban megérné az erdősítés, akkor sem hiszem, hogy belevágna, mert nem ért hozzá. Az meg, hogy elcserélné, eladná a földjét olyannak, aki ért is az erdőkhöz, az megint valószínűtlen. A parasztok görcsösen ragaszkodnak a földjükhöz, és nem bíznak meg egymásban.

Parlagon heverő szántók helyzete:
A zárójelen belül felsorolták két dolgot, amin könnyen lehetne segíteni:
1szétaprózódott parcellák egy kézbe összpontosítása
2 belvíz elleni árkok tisztán tartása, vagy ahol a parasztok betemették (hogy nyerjenek néhány négyzetméter területet) ott újra ásása

Élelmiszer import: Nem állítottam egy szóval sem, hogy a parlagon heverő földek miatt importálunk élelmiszereket. A hozzászólásomnak azt a részét Swordnak szántam. És az sem igaz, hogy a külföldről importált élelmiszer szar lenne (tudom, hogy nem te állítottad). Csak ha külföldi termékkel van probléma akkor azt felkapja a sajtó, a piaci magyar zöldségeket, gyümölcsöket meg senki nem ellenőrzi. És ez van a nagykereskedelemben is. Ha valamelyik szupermarketben találnak romlott húst, akkor megy a sajtóban a skandalum, hogy már megint azok a gonosz multik... De ha a sarki hentesnél van a baj, arra mindenki csak legyint.
Pink Floyd 2011.09.13 16:15:57
@Adrian Mole:

Ha már elavultak az adataim, akkor sorry. De ettől függetlenül, én nem érzem főbenjáró bűnnek, ha Magyarországon csökken a búza és kukorica vetésterülete (feltéve, ha jövedelmezőbbre térnek át). Úgy is nagyon szétnyílt az agrárolló, ha csökken a kenyérgabonát vetésterülete, akkor talán egy kicsit összébb zár az olló. Viszont, hogy mennyivel több a biodízel energiatartalma, mint az előállításukra fordított, nem tudom. De érdekelne.
Pink Floyd 2011.09.13 22:10:37
@Adrian Mole: Nekem ezzel a ksh adattal az a problémám, hogy a parlagon maradt területek szerintem benne vannak a szántó adatsorban. Mert a művelési ág maradt szántóföldi növénytermesztés, csak éppen nem használják. Mondjuk ettől függetlenül lehet, hogy igazad van, és már sokkal kevesebb a parlagon maradt terület, mint 10 éve. Elvégre folyamatosan emelkedik a termőföld ára.
A Frankfurti Autószalon két olyan modellel jelentkezik a Ford, amelyek komolyan tétet emelnek a környezetbarát autók világpiacán: az új Focus Econetic 3,5 literes, a Fiesta Econetic pedig 3,3 literes, úgynevezett szabványos átlagfogyasztással mutatkozik be. Természetesen nem…..
Pink Floyd 2011.09.13 15:45:14
@vjalle76:

Az a baj, hogy a szálló por mérésénél csak az 1mikométernél nagyobb, 10mikrométernél kisebb részecskéket szokták mérni, miközben a mai dízelmotorok főleg 0,1mikrométer körüli részecskéket bocsátanak ki. Ezt pedig nehezebb mérni (túl kicsi), viszont sokkal veszélyesebb. Mivel nagyon kicsik, ezért jó nagy a fajlagos felületük, így sokkal több PAH kötődik meg a felületükön. Azoknak egy része pedig nagyon is rákkeltő. Ráadásul ezek a 0,1mikronos szemcsék már simán átjutnak a vér-agy gáton, és lehet, hogy a sejthártyákon is (erre már nem emlékszem pontosan, de a kolloid méretűek át tudnak menni)

DPF: Az a baj, hogy csak a kerámia szálasok (ceramic fiber) tudják kiszűrni a 0,1 mikron körüli részecskéket. És nem tudom, hogy az újabb dízelekbe már csak ezek az új kerámiás szűrők kerülnek.

Szilikózis és daganatok: Itt a por fizikai tulajdonsága (mérete) számít, és nem az anyagi minőség (szilikózisnál is és a daganatoknál is). Valamikor észrevették a biológusok, hogy a sejtkultúrák gyorsabban növekednek, ha valamilyen szilárd felületre ragasztják. Ezért veszélyes az azbeszt is (10-100 mikron hosszú azbesztszálak sajnos jól működnek szilárd felületként). És ezért volt sok nyelőcsőrákos Iránban és Észak-Kínában. (Ott egy gyomnövény magtokja került a kenyérbe). Meg régen azt hiszem a cukornád ültetvényeken dolgozók is ezért szenvedtek szilikózisban és daganatokban. Ott a leveleket nem szabadott volna elégetni.
Csak a nem megépített atomerőmű a biztonságos atomerőmű. Földrengés, az ellen nem véd.Tegnap óriási robajjal mozdult a föld Pakstól északra, szerencsére veszélyt nem jelentett senkire. Németkér polgármestere Horváthné Gál Erika arról számolt be, hogy ahhoz hasonló…..
Pink Floyd 2011.09.09 21:55:40
idézet a cikkből: "Pakson nincs másodlagos, vasbeton-dóm konténment"
Na ez tipikus greenpeaces, védegyletes csúsztatás. Ugyanis kettős containment helyett passzív nyomáscsökkentő rendszerrel, és lokalizációs toronnyal van felszerelve. Ez pedig a IAEA szerint egyenértékű a kettős containmenttel.

Másik idézet: "Óriási robajjal mozdult meg a föld..."
Informatívabb (igaz kevésbé hatásvadász) lett volna azt írni, hogy Richter-skála szerinti 2,8-as erősségű földrengés volt a Paksi Atomerőműtől 20 kilométerre! Tehát baromi kis földrengés volt kurvára messze. Egyébként 250 gal az a legnagyobb oldalgyorsulás, amit az erőmű biztosan el tud viselni. Ekkora oldalgyorsulás pedig akkor éri az erőművet, ha a közelben Richter-skála 6,5-ös erősségű földrengés pattan ki. Ez pedig több mint TÍZEZERSZER nagyobb földrengést jelent, mint ami Németkéren történt.

Újabb idézet: "INES-skálán 3-as, súlyos üzemzavara közvetlenül a hosszú évek biztonsági fejlesztései után következett be"
Igen, amit az ideiglenesen Pakson dolgozó NÉMET "szakemberek" hoztak össze, egy Németországban tervezett és épített tisztítótartállyal.!

Ez sem rossz:"A paksi 1-es blokknál alkalmazott védelmi rendszer a saját fajtájában az első, amit valaha is megépítettek, sokak szerint nem állná ki a próbát, ha bekövetkezne akár egy, a tervezéskor figyelembe vett elképzelhető legnagyobb baleset"
Legyél már egy kicsit konkrétabb! Milyen védelmi rendszerről is beszélsz? A nagy és kis nyomású zühr-ekről? Az áramot nem igénylő hidroakkumulátorokról? Ilyenek vannak az összes nyugati nyomott vizesekben. Nem csak a VVER 440/213-asokban (amilyen a paksi)

Paks törésvonalon fekszik. Ez igaz! Tényleg van a közelben törésvonal. De milyen? Nem tud nagy energia felhalmozódni, így nem tud a környéken nagyobb földrengés sem kipattanni. A neten van egy térkép, amin jelölve vannak az észlelt földrengések epicentrumai, és mért vagy becsült energiájuk. Érdemes megnézni rajta Paks környékét. Sajnos már nem emlékszem, honnan lehetett letölteni.

idézet königtigertől: "végső konklúzió az volt, hogy ennek következményei a szélirányok miatt 99%-ban Magyarországot fogják érinteni és a magyarság teljesen kihal,"
Attól tartok nem volt realisztikus a cikk, amit olvastál. Erre a legjobb bizonyíték Fukushima és Csernobil. Fukushimától 30 kilométerre már laknak emberek (nem telepítették őket ki). És az ott mért dózisteljesítmények alapján nagyon sok olyan hely van a Földön, ahol a lakosság jóval nagyobb dózisban részesül (természetes okból), mint Fukushima 30 kilométeres körzetén belül, vagy akár Pripjaty-ban, Csernobilban.
Ha valaki azt mondja: "Golf-kategória", szinte a világon mindenhol, minden autó iránt érdeklődő tudja, hogy kompakt méretű autókról van szó. Az is, aki imádja, az is, aki utálja a Volkswageneket. Viszont, ha azt mondanám: "Twizy-kategória", nos, akkor ma még a…..
Pink Floyd 2011.09.04 14:41:01
Tömegcsökkenés:
Hőbörögtél, hogy túl nehezek az autók, és hogy le kéne a tömegüket csökkenteni 800 kg-ra (csupa felesleges holmi kidobásával, különben nem kap forgalmit)! Világmegváltó ötletedet továbbra is várom. Jó lenne, ha kisebb lenne az autók tömege, de ez jelenleg vagy a biztonság rovására megy, vagy nem tudják/akarják megfizetni a fogyasztók

Akkumulátorok:
Éppen én írtam, hogy az EU 2020-ra az évente kidobott lítiumos akkumulátorok 50%-át tervezi újrahasznosítani. Nem állítottam, hogy nem lehet újrahasznosítani őket.

Nekem azzal van problémám, hogy a 0 elektrokémiai tudásod dacára kijelented, hogy egy (újkorában fél millió forintot érő) akkumulátor még hulladékként is 100 ezer forintot (újkori árának 20%-át !) fog érni a benne lévő anyagok miatt.

Lehet süketelni a technológia fejlődésén, hogy "régen lehetetlennek tűnt sok ma már filléres technológia...", de nagyon sok olyat lehet találni, ami régen is lehetetlennek tűnt, és ma is még az. T
Te úgy próbálsz jósolgatni, hogy közben nem ismered ezt a technológiát, és az akadályokat sem. Közel sem biztos, hogy a lítiumos akkumulátorok, vagy az elektromos autók lesznek a jövő megoldásai.

Szóba hoztad a nanotechnológiát. Nem hinném, hogy túl sokat tudnál róla, én is csak a szén nanocsöveket "ismerem" egy nagyon kicsit. Már ha pár publikáció elolvasása, és néhány előadás végigülése után ki lehet ezt mondani.
És erősen KÉTLEM, hogy tudnál valami publikációról linket adni arról, hogy a nanotechnológia hogyan fog segíteni a leselejtezett akkumulátorok ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁBAN.

Ami pedig a nanotechnológiát felhasználó akkumulátorokat illeti, ezek már működnek. ÉPP ÉN írtam az egyikről az augusztus 31-i (esti) hozzászólásomban (szén nanocsöves). Csakhogy az a baj, hogy ezek épp neked mondanak ellen! A nanotechnológián alapuló eszközök anyagköltsége messze eltörpül a gyártási technológia és a kutatás költsége mögött.
Épp arról szól a nanotechnológia, hogy csökkentsük le a nyersanyag igényt! Így a leselejtezett akkumulátorokban sem lesz túl sok értékes fém.

Ami a LiYFePO4 akkumulátorokat illeti:
1 Sajnos megvannak a hátrányai is. Például kevesebb energiát tud fajlagosan tárolni, mint a kobalt-oxidos. Ez pedig a villanyautóknál komoly probléma, hiszen csökken a hatótáv.
2 Az, hogy 1-2 ezer ciklus helyett 10 ezret bír ki nem jelenti azt, hogy kibír 20 évet. Nem csak a használat során megy tönkre az akkumulátor, hanem folyamatosan öregszik.
Pink Floyd 2011.09.06 22:37:30
@dukeekud:

Tömeg csökkentése:
Műanyagokkal/kompozitokkal gond nélkül felére-harmadára lehetne csökkenteni az autók tömegét?!

Remélem számításba vetted, hogy a karosszéria tömege csak egy része az autó tömegének.

És mit értesz azon, hogy gond nélkül? A magasabb ár és az ütközéseknél kevesebb energiát elnyelő karosszéria nem gond?

A fogyasztók előnyben részesítik a kisebb fogyasztású autókat. Akkor szerinted miért nem csökkentik le a gyártók önként az autóik tömegét felére-harmadára, ha szerinted ez olyan egyszerű?

Nanotechnológia és akkumulátorok újrahasznosítása:
Az, hogy sok helyen hasznát veszik a nanotechnológiának, nem jelenti azt, hogy az aksik újrahasznosítását is ez a technológia fogja tuti biznisszé tenni. Egyszerűen csak találtál egy ma divatos szót, amit nem is nagyon értesz, és úgy gondolod, hogy mindenre ez a megoldás. Ennyi erővel azt is mondhatnád, hogy a földrengéseket is nanotechnológiával megakadályozni, mert hisz az úgyis mindenre jó! (Holott triviális hogy földrengést birkavesével lehet megelőzni)
És az, hogy a mobiltelefonok és lcd képernyők mennyit fejlődtek, nem jelenti azt, hogy az összes területen ilyen látványos lesz a fejlődés. Például az első publikáció az ionhajtóművekről 1911-ben jelent meg Konstantyin Ciolkovszkijtól. Néhány évre rá tőle függetlenül egy erdélyi szász fizikus Hermann Julius Oberth is felvetette a lehetőséget. Az első ionhajtóművel rendelkező űrszonda 2003-ban indult el a Hold felé. 90 év telt el az elmélet és az alkalmazás között! Nem mindenhol olyan látványos a fejlődés.

De hogy konkrét legyek: A nanotechnológia 1-100 nanométeres méretű szilárd anyagok létrehozásának és alkalmazásának tudománya. Szerinted ez miben segíthet az akkumulátorok újrahasznosításában?
Ha valaki ki szeretné szedni az értékesebb anyagokat az akkumulátor elektródjából, akkor azt vagy feloldania, vagy megolvasztania kell. Ez után pedig a legolcsóbb módszer az elektrolízis.
Linkelhetnél egy olyan publikációt, ha találsz! Nagy összegben fogadnék, hogy nem fogsz!

Kedvenc példádról, a nanotechnológiás napelemekről:
Ennyire bízol a bulvárban, vagy csak költői túlzás volt részedről a 3 nagyságrendes árcsökkenés?

Regenerálódó akkumulátorok esete:
Gyanítom, hogy az indium-arzén-gallium eutektikus elegyet tartalmazó akkumulátorra gondolsz. Az a baj, hogy az csak egy problémát old meg (félig-meddig), miközben nagyon sok más dolog miatt öregszenek meg az aksik. Ez az ötlet csak arra jó, hogy a megrepedt grafit anód repedéseit kitöltse (mint egy fogtömés), és így újra képes legyen az anód vezetni az áramot. Sajnos közben a katód szerkezete is öregszik, és egyre kevesebb lítiumot (vagy nátriumot/káliumot) tud felvenni. Ráadásul kémiai mellékreakciók miatt is öregszik az akkumulátor.
Se szeri, se száma a totálisan értelmetlen, ostoba, a luxus, a kényelem és az elegancia hamis illúzióját keltő extrafelszereléseknek (opcióknak) az autókon, amelyeket a szalonokban egyre agresszívebben akarnak ránktukmálni, hiszen az igazi extraprofit ezeken van. Többségük -…..
Pink Floyd 2011.08.21 09:40:22
Kár, hogy amikor az autó a tulajdonos garázsában van, akkor már késő délután van. Az pedig szintén nem járható út, hogy a tulaj vesz egy tartalék akkumulátort, hiszen a villanyautó árának nagy része (harmada talán) az akkumulátor ára. Ráadásul kicserélni sem egyszerű, hiszen néhányszor száz kg a tömege.

A villanyautókat az éjszakai mélyvölgy alatt lehetne feltölteni, amikor a fogyasztás 4000 MW körül van, és olcsó az áram. Szóval ha a villanyautók arányát akarjuk növelni, akkor olyan erőművet kell építeni, amelyik olcsón termel, nagy kapacitáskihasználtsággal, és nem érdemes gyorsan változtatni a teljesítményén. Ezt pedig atomerőműnek nevezik.

De! Ha már eldöntöttük, hogy villamosítjuk a közlekedést, akkor miért ott akarjuk villamosítani, ahol nehéz, és miért nem ott, ahol olcsóbb és környezetbarátabb? Miért gyártsunk környezetszennyező és drága akkumulátorokat az autóknak, ha a vasúti közlekedést sokkal egyszerűbb lenne átállítani dízelről elektromosra. Nem beszélve a tömegközlekedés átalakításáról. (Villamost és trolibuszt kellene használni a füstölgő buszok helyett.) Nem szennyeznék a városokban a levegőt, csökkenne a gázolajfogyasztás.

Szerintem a villanyautó egy áll-környezetvédelem amíg a tömegközlekedés és a vasúti közlekedés nincs 100%-ig villamosítva. A villanyautó mögött egy érv van: verheti a mellkasát a vásárló, és elmondhatja magáról, hogy ő aztán nagyon környezetbarát, hiszen villanyautót BIRTOKOL. Míg ha trolibusszal járna, nem érezné magát különlegesnek.
Pink Floyd 2011.08.22 14:32:41
@Gera:

Hát éppen ezért nehezíti a szabályzást. A villanyautókat éjjeli olcsó árammal célszerű tölteni a garázsban. Tehát, ahogy nő a villanyautók részaránya, úgy fog egyre csökkenni a különbség a nappali csúcsfogyasztás és az éjszakai fogyasztás között. Ilyenkor viszont inkább olyan erőmű kell, ami éjjel-nappal egyformán termel.

Egyébként szerintem tök fölösleges villanyautókon vitázni. Amilyen gyorsan fejlődik a genetika és biotechnológia, szerintem nemsokára nem lesz sokkal drágább az algából (vagy mezőgazdasági melléktermékekből) előállítani az üzemanyagot, mint kőolajból. Lehet, hogy kilométerenként olcsóbban jön ki a villanyautó (ha az atomerőmű olcsó árama tölti), de az akkumulátorok ára és gyors amortizációja miatt drága marad a villanyautó.
Nem tudom, valójában szeretnék-e a jövő zöld nagyvárosában élni. Nem biztos, hogy örülnék például azoknak az "árnyat adó fáknak", amelyeknek napelemes levelei gyűjtik a villamosenergiát az elektromos autók működéséhez. Azt viszont türelmetlenül várom, mikor…..
Pink Floyd 2011.08.05 22:26:32
Két problémám van a cikkel:

1
A napelemek akkor tudják leadni teljesítményüket, amikor süt a nap. Márpedig ha megnézzük mikor mekkora a forgalom, azt látjuk, hogy este kicsi, nappal nagy. tehát amikor süt a nap, akkor csak kevesen tudják órákon át tölteni az autójukat. Így a piaca is szűk lesz. (Vagy tárolhatjuk is az áramot akkumulátorokkal jó drágán, környezetszennyezőn.)

2
idézem a szerzőt:
"az éltető nap sugarából töltsük meg leendő villanyautóinkat, robogóinkat és pedeleceinket."
Ez nagyon szép, lírai képet sajnos beárnyékolják a fotovoltaikus panelekhez felhasznált anyagok:

-kadmium
-tellúr
-gallium
-germánium
-indium (ez tudomásom szerint nem kimondottan mérgező, de baromi ritka, gyorsan fogy, és újrahasznosítása eddig reménytelen)
-szelén (kis mennyiségben persze egészséges)
-stb.

Egy db panel persze nem tartalmaz sok veszélyes anyagot, de a teljesítménye is túl kicsi, így sok kell belőle.

Jelenleg a németek napelemei (jó néhány veszélyesebb elektronikai hulladékkal együtt) afrikai és indiai szeméttelepre kerülnek. Persze miután lefizetik a helyi főmuftikat. Szóval más dolog környezetvédőnek és "egészvédőnek" lenni, és más környezetvédőként tetszelegni.

Ha valaki anyagilag szeretné támogatni a környezetvédelmet, és a napenergiát, akkor inkább a napelemekhez szükséges félvezetők KUTATÁSÁT támogassa, és ne a jelenlegi rossz, piacképtelen megoldásokat.
no emisszió Stresszteszt, rajtunk 2011.08.02 06:41:06
Igaztalanul vádolják sokan azzal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget és a mögötte álló kormányokat, hogy a japán atomkatasztrófa után elvégzett úgynevezett stressztesztek nem érnek semmit, és nem lehet belőlük komoly következtetéseket levonni. Nekem viszont kifejezett…..
Pink Floyd 2011.08.02 18:18:28
@Lófasz Hadnagy: Turistaként, vagy a BME-sekkel járt ott? (Csak mert szívesen elmennék oda, feltéve ha Magyarországon szervez vmelyik utazási iroda kirándulásokat a lezárt zónába...
Pink Floyd 2011.08.02 18:26:19
@Lófasz Hadnagy: Köszönöm!
Pink Floyd 2011.08.04 20:23:25
@Avatar: Ne beszéljünk rébuszokban! Te látsz-e arra esélyt, hogy egy terrorszervezet ÉPP Magyarországot akarja támadni, és épp Paksot? (És persze sikerül utasszállítót is szerezniük, ami szept. 11. óta nem lesz egyszerű...)

Nem biztos, hogy később sem lesz.
Ja! Ez oké, de mit értesz az alatt, hogy később? Néhány száz évet, vagy 20-25 éven belül, amíg a régi blokkok be nem zárnak? (Az új, 3+ generációs blokkokat pedig már úgy kell tervezni, hogy egy üzemanyaggal teljesen feltöltött utasszállító rázuhanását is kibírja, szóval ott nem kell ilyen fenyegetéstől tartani.)

De ha egy terrorcsoport fejével gondolkozol, akkor mit választanál:
1 Szerezni egy repülőt, és célba venni egy atomerőművet? (Nem garantált a siker, és nehéz kivitelezni)
2 A fővárosban, és néhány nagyvárosban fel-alá furikázni egy kisteherautóval, amelynek rakterében néhány palack mérges gáz. (És néhány óra múlva százezrek haldokolnak az utcákon)
Esetleg a budapesti ivóvizet beszennyezni 2-3 gramm botox-szal. (Szagtalan, íztelen, és késleltetve öl. Mire rájönnek, hogy baj van, már legalább 1 millió ember haldoklik.
  Mérlegen a valóság   Fukushimán 17 800 tonna urán-oxid van, igaz 18 részben állítólag. Míg Csernobilban 170 tonna urán-oxid okozta a fizikai, kémiai robbanást.  Fukushimána a népsűrűség 1400 fő/km2 Csernobil körzetében 40 fő/km2  Fukushima Daiichi a…..
Pink Floyd 2011.07.02 11:06:58
1 Csernobili baleset kibocsátása, és a csernobili baleset miatti többletdózis nagyságrendileg százada az elmúlt 60 év összes atombomba kísérletnek. Mivel eddig valamivel több, mint 2000 atombombát robbantottak fel a nagyhatalmak, ezért 400 db hirosimai bombával felérő csernobili baleset nem igaz.

2 Fukushima népsűrűségi adata. Ezt csak a szárazföldre vonatkozik. Az óceán felé vitte a szél a kibocsátott hasadási termékek nagy részét a szél, ott meg nem sok ember él.

3 Fukushimai balesetben az illékony (viszonylag alacsony forráspontú) hasadási termékek jutottak ki, Csernobilban pedig az urán és transzurán kibocsátást is tonnákban lehet mérni.

4
Idézem: "Csernobili katasztrófa óta a bejelentett nukleáris erőművi katasztrófák száma 800, melyből bármelyik a biztonsági rendszerek elromlásához vezethetett volna, akár Csernobili, Fukushimai helyzetet létrehozva."

Na erre dobhatnál egy forrást is, vagy definiáld a katasztrófa fogalmát!

5 Halálos áldozatok számai
Csenobilban: 5000 fő körüli a várható áldozatok száma a többletdózistól. (+ a mai Fehéroroszország és Ukrajna területén megugrott az abortuszok száma)
Fukushima: Egy dolgozó szívrohamot kapott, két dolgozót elsodort a cunami. A lakosság által elszenvedett többletdózis mérhető és számítható! Senki a lakosság körében nem kapott nagyobb dózist, mint amekkorát egy komolyabb orvosi vizsgálatnál (teljes test CT/ izotópos vizsgálat) kaphatna.

6) Idézem: "Tokai Mura Tokióhoz közel, hasadó anyag feldolgozóban, lényegesen töményebb anyag miatt ellenőrizetlen láncreakció lépett föl, ami szerencsére magától leállt.
Mi lett volna, ha nem áll le?"

Alighanem a fizika alapjait megváltoztató Nobel-díjas felfedezés...
Pink Floyd 2011.07.02 11:34:11
Azt ugye tudod, hogy a Föld belső hője miből van? Instabil, radioaktív atommagok bomlásból! (Bizony a Föld belsejét ugyan az a bomlási hő melegíti, mint Fukushimát.) Erre nem árt emlékezni, amikor az ember a föld alól kibányászott szenet elégeti. A szénben ugyanis benne van az urán és a bomlási sora is. Amikor elégetik a szenet, akkor a radioaktív bomlástermékek egy része a levegőbe kerül. Amíg nem volt pernyeleválasztás a magyar szénerőműveken (jópár évtized), addig percről-percre, óráról-órára (TÖBBEZERSZER!!!) nagyobb radioaktivitást nyomtak a levegőbe, mint egy működő atomerőmű.

Idézem: "Azt mondják csak igen alacsony megengedett mértékben. De ki engedte meg a Jó Isten?"

Hát ateista vagyok, de tulajdonképpen nem is mondtál ezzel túl nagy ökörséget. Ha a tejnél, amit megiszok nagyságrendekkel radioaktívabb vagyok, akkor a tej biztonságos? Egy 70 kilós emberben másodpercenként átlag 5000 db radioaktív kálium izotóp, 3000 darab radioaktív szén izotóp, és néhány száz darab trícium bomlik el. Így jön ki a 8000 Becquerel. És ez teljesen természetes, ezek az izotópok mind természetes anyagok. És a tej litere hány becquerellel sugárzott?

Nem olvastam végig a cikkedet (csak belenéztem), de most megakadt a szemem ezen:
"Auranka oldala"
Rágoogliztam! Azt hiszem teljesen fölösleges volt az előző hozzászólásom! Ha valaki ezoterikus oldalakból tájékozódik, azt nem zavarják az objektív tények, fölösleges strapálnom magam.
Ha mindenki csak minden másnap enne húst, sokkal beljebb lennénk kibocsátásban, mintha az egész Földön havonta egy hétre leállna a közlekedés. Mai cikkünk blogposztja...
Pink Floyd 2011.06.23 13:32:10
@scuynat:

Figyelj, az önmagában tök jó, hogy megpróbálsz számolni, de ha már számolsz, akkor ne hasraütött adatokkal tedd! Az ember által kilégzett levegőnek 4%-ka széndioxid! (térfogatszázalékban megadva) Nem a fele!

DE! Ha már számolsz, akkor ellenőrizd is az eredményedet! Hogy a jó életbe tudna az ember napi 13 kilogramm széndioxidot kilélegezni? Te naponta hány kiló kaját eszel? És a szarásról hallottál? Nem hiszem el, hogy nem volt neked gyanús ez a 13 kiló.
TEPCO Tepco kamera Tepco fotók  NISA MEXT JAIF Fukushima pref. IAEA WHO IAEA Briefings   NHK Nikkei Kyodo Tepco beszámolók Tepco handout-ok  OAH OKF OSSKI NEI…..
Pink Floyd 2011.05.22 10:34:11
@sky.net: A 2011.05.19. 19:53:32-kor írt hozzászólásodban említettél valami kfki-tanulmányt a termolízisről.

Schiller Róbert: Szuperkritikus víz és hidrogén gazdaság
erre gondoltál?

Be tudnád linkelni, hol olvastál arról az egy százalékos termikus bontásról, mert a fentiben nincs erről szó?
Pink Floyd 2011.05.22 16:23:06
Meg találtam azt a bizonyos százalékos adatot a víz termikus disszociációjára a wikipédián:
2200°C-on 3%
3000°C-on >50%
Nem tudok jól angolul, de ha jól értem, akkor ezek a százalékos adatok a (egyensúlyi) disszociációfokra vonatkoznak.
Pl 2200°C-on (mármint a vízgőz hőmérséklete a tartály belsejében mindenütt 2200°C) addig megy a "felső nyíl" irányába a folyamat, amíg el nem bomlik a víz 3 százaléka és mihelyt elbomlott a 3%, beáll az egyensúly, és a bomlás sebessége egyenlő lesz az egyesülés sebességével.
De van így is egy problémám: nem írta le a wikiszerkesztő, hogy ehhez milyen körülmények kellenek. Egész pontosan mekkora nyomás. Az az adat, amit a wikiszerkesztő beírt egy direkt vízbontásra tervezett tankon mért adatok voltak. Ezért biztos, hogy abban a tankban alacsonyan tartották a nyomást amennyire csak lehet, különben kevés víz fog bomlani.

EZZEL szemben a reaktorokban:

1 7,5 MPa a nyomás, így sokkal kisebb lesz az alfa (disszociációfok) Az Atkins-féle Fizkém könyvben csak A->2B egyenletű reakciókra van levezetve az disszociációfok: a=(1+4p/K)^-0,5
Ezzel a képlettel nem lehet a vízbontást kiszámolni, mert ott 2A->2B+1C, de felső becslésre jó (levezetni nincs időm a vízbontásét, holnap vizsga :-(. Ha a nyomás megtízszereződik, akkor a disszociációk lecsökken az eredeti 15,8%-ra durván. 3% helyett már csak 0,45%-ra

A másik gondom meg az, hogy a vízgőznek csak kis része olyan meleg, mint a fűtőelem (nincs termikus egyensúly). Nem tudjuk mekkora a hőmérséklet gradiens a fűtőelemektől távolodva, ezért azt sem tudjuk, hogy mennyi vízgőznek 2-3 ezer fok a hőmérséklete. Ha a hőmérséklet gradiens nagy (ami reális), akkor az a gőztérfogat
(ami elég forró a termolízishez) nagyon kicsi. Így kevés vízmolekula bomlik, és a legtöbb vízmolekula a fűtőelemektől távol van, így nem elég a mozgási energiája a disszociációhoz.
De ha meg azt mondanánk, hogy "oké kicsi az a térfogat, ahol elég meleg a vízgőz a termikus bomlásra, de mivel nagy a nyomás, így ebben a kis térfogatban is sok vízmolekula van", akkor meg az a baj, hogy a nagy nyomás miatt kicsi a disszociációfok (lásd az előző bekezdést).

Ezen kívül azt sem tudjuk, hogy mennyire tudja reaktorban lévő nem disszociált vízgőz a durranógázrobbanást megakadályozni. Márpedig az tuti, hogy sokkal több nem disszociált vízgőz van a reaktorban, mint oxigén és hidrogén a fent leírtak miatt.

Nem csak azt nem tudjuk, hogy mi van ami katalizálhatja a víz termolízisét a reaktorban, de azt sem, mi a helyzet azokkal, amik éppen "megkötik". Nem tudjuk, hogy amíg az összes cirkónium le nem olvadt (vagy el nem reagált) az 1-es blokkban, addig mennyi hidrogént fejlesztett. Minél többet annál inkább csökken az oxigén aránya a gázelegyben. És nem tudjuk azt sem, hogy az esetleg urán-dioxid - cirkónium reakcióban keletkező fémurán mennyi oxigént köthetett meg mielőtt belepottyant a reaktor alján lévő vízbe.

A négy gőzrobbanás közül egy sem a reaktorban történt. Szóval úgy tűnik nem volt jelen az oxigén jelentős mértékben a reaktorban. Ennek ellenére, bár még annyi infónk + rálátásunk sincs, mint az Aszódinak, de simán lehülyézted őt, mert nem tartotta jelentősnek az oxigénkoncentrációt.
Pink Floyd 2011.05.28 15:19:54
@dchard: Akkor a talajban az erőmű mellet sokkal több plutóniumnak kellene lennie. + Nem hinném, hogy 2-3 km-re találtak volna fűtőelem darabkát. Persze ez egy kacsamagazint sem zavarná!
A japán miniszterelnök, Kan Naoto bejelentette: leállítják a tervbe vett 14 új atomerőmű építését, és helyette az energiahatékonyságra és a megújulókra támaszkodnak a jövőben.A hír jelentősége döbbenetes.Japán ugyanis nagy népsűrűsége és technikaimádata, magas…..
Az alábbi cikk a legfrissebb Élet és Tudományban jelent meg (kiemelésekért köszönet Hadnagy Lajosnak): ATOMKATASZTRÓFA 1986. április 26-án az ukrajnai Csernobil atomerőművében bekövetkezett az emberiség addigi legnagyobb nukleáris balesete. Az erőmű 4-es reaktorblokkját…..
Pink Floyd 2011.05.18 14:16:24
@ati27: Hát, nem tudom. Szerintem összességében nem olyan gáz a cikk így első átfutás után.

Jó, persze ezt a "grafitos hűtés" kicsit elnézte az újságíró, így elég viccesre sikerült. De azért ennél sokkal rosszabb cikkeket is lehet olvasni...
Greenpeace Magyarország Ma 25 éve 2011.04.26 00:01:00
Ma 25 éve robbant fel sorozatos emberi hibáknak köszönhetően a csernobili atomerőmű. A Greenpeace fotóesszéje bemutatja, milyen most ott az élet, miként élnek azok a szegény emberek, akiknek nincs más választásuk, mint a sugárzó élelmiszereket adni gyerekeiknek.  ..
Pink Floyd 2011.05.03 19:47:17
@pandava:
Olkiluotonál a sok késés miatt csakugyan megnőttek a költségek, de mivel fix áron vették, így csak azok a költségek terhelik a finneket (ha egyáltalán vannak, nem néztem utána), amelyek szerződésmódosítás miatt merültek fel. A kivitelező hibái/késései miatti költségeket aligha fogják. És itt nem szabad elfelejteni, hogy
1 ez az első ilyen típusú erőmű (márpedig az első szériák mindig költségesebbek, a tanulási görbék az üzemgazdaságban is léteznek)
2 az Areva már több mint egy évtizede nem épített erőművet
3 Ha meg akarjuk saccolni (de igy is csak pontatlanul) az új erőművek árait, olyan 3.geneseket kellene nézünk amiből már sokat építettek. Egyrészt látjuk, hogy fejlődőképesek-e a kivitelezők (negatív-e a tanulási görbe meredeksége), másrészt több minta van-> mégiscsak jobb átlagolni, mint kiugró esetekből következtetéseket levonni.
Szóval inkább az ABWR-ek költségeit kellene megnézni (abból már elég sokat építettek Japánban).

en.wikipedia.org/wiki/Kashiwazaki-Kariwa_Nuclear_Power_Plant

A fenti oldalon látsz egy táblázatot a régi és újabb erőművek áráról. Én nem látok emelkedést az árakban, csak a névleges teljesítményben. Több ehhez hasonló összesítő táblázatot nem találtam, és lusta vagyok tovább bogarászni. És azt sem tudom, hogy a blokkok vételárai amiket beírtak a táblázatba az akkori árak voltak, vagy az inflációval korrigálták. De végül is mindegy. Vagy kis mértékben csökkentek a fajlagos árak, vagy nagyon.

Az a bajom, hogy egy rakás laikus okoskodik a beruházási költségekről anélkül, hogy minimális gazdasági ismeretekkel rendelkeznének.
1 Azt hiszik, hogy egy másik országbeli beruházás költségei egyenlők lesznek az esetleges magyarországi beruházás költségeivel, és eszükbe sem jut átgondolni pl a bérszínvonal, bürokrácia lassúságának hatását a beruházásokra.
2 Saját maguk igazát vélik felfedezni, ha azt látják, hogy valamelyik új erőműnél a költségek átlépték a tervezettet. De soha nem gondolkodnak el azon, hogy vajon ez atomerőmű specifikus, vagy más nagyobb beruházásoknál is (autópálya, kis falvak szennyvízrendszere, szélerőművek) előfordul.
3 Az atomerőművek építése bonyolultabb, mint venni egy zsák krumplit, így az ára is tág határokon belül mozog: PL.: Nem mindegy ki milyen kockázatot visel (késik a szállítás/ elsüllyed a hajó/ellopják a kamiont...). Minél többet fog a kivitelező, annál többet kér el. A nemzetközi kereskedelemben például egy nagyobb szállítmány vételárát bőven megduplázza egy DDU incoterms paritás. És ugyanez igaz a fizetés mikéntjére is.
Az építéshez mindig szolgáltatások is kapcsolódnak. Tehát ha valaki talál is egy árat valamelyik erőműre, nem tudja az alapján eldönteni, hogy ez sok vagy kevés.

Szóval van egy baromira összetett dolog, amibe ha bele akar valaki látni nagyon sokáig kellene az adatokat gyűjtenie. Néhány infótöredékből pedig hülyeség következtetést levonni.
Pink Floyd 2011.05.04 22:45:31
@pandava:

A gázturbinák tényleg jók, pláne ha kombinált ciklusú erőművet építenek. És ha lenne valakinek ötlete a makói földgáz olcsó kitermelésére kéntelenítésére, akkor messze az lenne Magyarországnak a legjobb. Még a levegőt sem szennyezi különösebben (leszámítva egy kis nitrogén-oxid emissziót, de az sem vészes). Viszont így, hogy a Gazpromtól vesszük egyáltalán nem tetszik.

A szélerőműveknél a beruházási ktg. tényleg ennyi, de mivel itt Magyarországon és pl a németeknél a kihasználtság épphogy 20%, ezért ez a beruházási ktg-eket több mint megnégyszerezi.

Előző kérdéseidre a válaszok:

Ha jól emlékszem az Usában építik (vagy még csaka tendert nyerte meg?) az első ESBWR-t. Asszem Texasban, de holnap utánanézek.

Mire sor kerül a paksi bővítésre, addigra már lesz jó néhány átadott típus. És amúgy sem hiszem, hogy szívesen választanának olyat, amiből nem épült egy sem.
Pink Floyd 2011.05.10 15:41:32
@Világoszöld:

Ez igaz. Az indoklás meg az, hogy ezt ismerjük, ehhez értünk. Ami szerintem eléggé bosszantó. Elvégre a nyomottvizeseket is meg kellett valaha tanulni (most meg lenne rá 10-15 év). Meg aztán más országok (Finnország) is üzemeltetnek egyszerre pwr-eket és bwr-eket.
A napokban foglaltak el a srácok és lányok egy olajfúrótornyot, amit Törökországból indítottak Grönland felé, megnézni, mi történik, ha a Mexikói öbölből ismert bajok a sarkvidéki környezetben következnek be. A Greenpeace semmilyen olajfúrást nem szeret, de a mélytengerieket…..
Pink Floyd 2011.05.03 20:01:28
@Világoszöld:

Ha vízerőművet építenél a kilépő hűtővíz csatornára, akkor lelassítod a víz áramlását. Szóval felejtős. Akkor már inkább egy rendes folyóra, lehetőleg úgy, hogy hajózhatóvá váljon.