Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Catius

0 bejegyzést írt és 44 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2011.04.30. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Kocsor Blokk Anno Zoom - Szemelvények a Kocsor Blokk hőskorából 2009.05.12 19:50:00
Tűzfal2008-05-01Téglaszínű klinkerek ékesítik a József Attila telepi futballterem falát, aminek nekimentem egy nappal Szilveszter előtt. Ha nem is feltétlenül téglavörös, de a mindennapokon megszokottól eltérő, hígabb, haloványabb az a vér, ami a fülből folyik egy koponyaalapi…..
Catius 2011.12.02 00:27:16
Óriási a forgalom. Teher és személyautók, kerékpárok, motorkerékpárok jobbról és balról, szemből és hátulról, gyalogosok.Kocsor fent egy fülkéből irányítja a forgalmat. Előtte tükör, így látja a hátulról jövőket is. Mindenki egy felé igyekszik, a Kocsor birodalomba. Kocsor irányítja a forgalmat, gombokat nyomkod, pirosat villant, stoppot szerkeszt, haragos zöldet producál, megindul az áradat befelé az udvarra ahol az irodában Kocsor az iroda vezető, és hátul egy szobában űl egy nagy forgó bőrszékben, mert Ő a birodalom vezetője is.Közben a forgalom csak egyre növekszik, kattognak a gombok, felsírnak a karok a csúszó
ellenások hírtelen váltásaitól, és ajtók nyílnak, ajtók záródnak. Jönnek a hatalmas dömperek bennük informatió özön, az oldalára írva:janoKirály, a másikra egy kamionra, szintén tele rakva informatióval, az van irva isssti. A két hatalmas dög szinte felszántja az útat, mint az orosz tankok 1956-ban, gondolja Kocsor, és ráncolja a homlokát hogy beengedje-e őket, de Kocsor jószívű, nyílik az ajtó, és mennek beljebb az udvarba Kocsorhoz a birodalom vezetőjéhez. Kocsor azt mondja nem az ő dolga, azért vannak a környezetvédők - azok is a Birodalom alkalmazásában - hogy intézkedjenek. De ennek kapcsán eszébe jut az a kis szobor Gül Baba tűrbéje mellett, amire az van írva:Mansfeld Péter, élt 18 évet. Kocsor nagyon szomorú lesz, mert érzőszívű, úgyis mint forgalomirányító, és Birodalom vezető is. Nekem meg az jut eszembe, hogy a Birodalom mellett a Körút-Üllői út kereszteződésében is volt egy ilyen forgalom írányító magas fülke, egy rendőrnő irányította a forgalmat szintén karok mozgatásával-csúsztatásával, és mi arra sétáltunk, és a nagybátyám, aki már évtizedek óta Pesten lakott, elkezdett kérdezősködni, hogy hol van nyitva egy bolt, de a rendőrnő ott fent nem hallotta, ezért leállította a forgalmat, és létrán lejött a magas lesből, és mindent szépen elmagyarázott.Mindenki türelmesen várt, persze az ötvenes évek közepén nem volt olyan nagy a forgalom.Én akkor nagyon szégyeltem magam. Kocsor derekasan végzi a munkáját, újabb autók érkeznek, Dínó ponyvája alatt feszűl a láthatatlan gyűjtemény, a másikon tulok ex betonputtó cserkészi be dagadt gondolatait, mig egy peugeot furgonon Gerely és Tamás hozza alkotásait a birodalmi elbírálóhoz. Jön az örök vidám Lőrincz, zsebéből rendjele egy üveg bor kandikál ki, mosolyog, paroláz, de Kocsor nem fogadja el a feléje nyújtott gesztust, szolgálatban van, nem iszunk, és közben eszébe jut a fénykép Lőrincről, amint egy padon a buszmegállóban Dunaszekcsőn félig ülve, félig fekve kómában várja, hogy megérkezzen a busz, mellyel Mohácsra, Onnan pedig Pécsre kerűljön a Pécs- Fradi mérkőzésre, miután az előző buszt lekéste. Kocsor máig sem tudja - node Lórinc se, - hogyan kerűlt Dunaszekcsőre , a németek Szekcsének hívott falujába, merthogy Budapest és Pécs között nem ez a legrövidebb út. Kocsor most is ezen gondolkodik.Közben.begördűl egy kis elegáns kis VW Poló is, a benne űlő Catius gondterhelt tekintettel figyel a kapura, fejével biccentve Kocsor felé.Kocsor elégedetten nyugtázza, hogy megérkezett az izgága szárazfazon is, ahogy Ő nevezi Catiust.Kocsor leszáll a magaslesről, hátramegy a Birodalomba és beleűl a forgó bőrfotelbe, és várja a küldötteket a megszámlálhatatlan mennyiségű adathalmazzal.Kocsor boldog. Catius kiszáll az autóból, megindul a többiek után, és gyorsan forog az agya. Voltaképpen kicsoda ez a Kocsor?.... még életemben sosem láttam. Nem is ismerem.
Catius 2012.07.01 05:34:01
Hát hogy honnan került az a benyomat amit hivatalosan horpadásos törésnek nevezünk a paszita Bogár fejére, annak története van.
Kint vagyunk a tanyánál ahol a szőlő már kezd érni Öregapámmal. Meleg van, augusztusi szőlő érlelő meleg. A tanya ajtajában állunk, hátunkat kellemesen hűti a présházból kiáramló pincehidegből hüvössé mérséklődött légáramlat, ellensúlyként a kivűlröl a mellünkre telepedett fűllesztően bénító meleggel.Nézelődünk. A tanya mellett istálló van accurátusan megépítve két ló részére, csak éppen a lovak hiányoznak.Öregapámnak még mindig felfénylik a szeme ha eszébe jut, aztán csak megadóan legyint egyet.Régen lovaskocsival mentek ki a szőlőbe dolgozni - a falu 7 km-re van- még én is sokat utaztam kisgyerek koromban a lovas kocsin. Amikor odaértünk a lovakat kifogtuk a hámból és az istállóba a jászolhoz kötöttük őket, kaptak enni szénát, had pihenjenek.Most hogy már nincsenek öregapám gyalog jár ki, mert nem tanult meg biciklizni, gyerekkorában amikor tanulékony az ember, akkor még faluhelyen ismeretlen volt a "drótszamár", és bizony városban is csak abban az időben kezdett elterjedni.Én kerékpáron érkeztem majdnem egyidőben öregapámmal, csak Ő jóval előbb indult.Öregapámon a hosszú fehér gatya, a parasztemberek nyári viselete, felső teste meztelen, csak a "melles kötény"van rajta, mert annak a zsebében vannak azok a kellékek amelyeket a szőlőben használ egy gondos, szorgalmas gazda. Így a zsebben mindig megtalálható a metsző olló, az oltásra-szemzésre-párosításra használt speciális oltó kés, melyik a végén a hegyénél elkeskenyedve görbített, raffia a szőlő kötözéséhez, ragasztó szalag, nomeg az elmaradhatatlan pipa, a dohányzacskóval és a gyufával.Öregapámnak több pipája is volt, egyik fél méternél is hosszabb , azt nagyon szerettem, mert én gyújthattam meg, tudni illik az ő keze nem ért el olyan távolságra. Vasárnaponként szivarozott.Nos ahogy állunk a tanya ajtajában , beszélgetünk. Előttünk és mögöttünk is három-három pászta szőlő van,barázdákra tagoltan. a fölső pászta erősen meredek. Közvetlenől elöttünk pár méterre a tanyától van egy csaknem derékszögben meghajlott körtefa, rajta minden évben csak 2-3 körte van, de az nagyon édes. Korhadó ágait öregapám állandóan levágja, már szinte csak a törzse meg két-három élő ága maradt meg, de öregapám nem vágja ki. Apádnál meg a nagybátyáidnál is idősebb ez a fa, nosztalgiázik. Kérdezem milyen a körte, mert már egyik fele szép piros, azt mondja, menj kóstold meg, biztos édes már.Szépen körbe beszélgetjük a dolgokat amik a szőlőben actuálisak, látom hogy baloldalon az istálló mellett ott van a rámpa, , amelyiken a hordókat szokták mosni, és rajta egy százhúsz literes hordó. Mondom, már elkezdi mosni a hordókat?, azt mondja már lassan itt az ideje, ki tudja mikor lesz esős idő, és olyankor nem jó kint dolgozni.Aztán megint megkérdezem,amire eddig még választ soha nem kaptam,mondja csak Papa,! miért verte fejbe ólmos bottal az öreg paszita Bogárt?Paszita Bogár öregapámmal egyidős nagydarab férfi volt, de már öreg ember ő is. Jómódú dolgos parasztember mint öregapám, református, templomba járó, mint öregapám, mindketten a falu tiszteletben álló vénei, hosszú évek óta mindketten presbiterek, de az eset óta nem beszélnek. Pedig ez már hatvan éve történt, akkor mindketten fiatalok, tizennyolc-húszévesek lehettek.Én apámtól hallottam az esetről, de Ő sem tudta az okát, öreganyám meg soha nem beszélt róla, lehet hogy Ő sem tudta. A tény azonban tény marad, akár tudunk róla, akár nem , a corpus delicti már régen nincs meg, de a paszita Bogár fején ott éktelenkedik az ólmos bot fejének jércetojásnyi benyomata mintegy annak jeleként hogy ez bizony megtörtént.
Öregapám , ha kényes kérdésről volt szó, vagy amire nem akart válaszolni, vagy amit nem tartott helyénvalónak, levette a kalapját, megvakarta a fejét..... hát most is ezt tette.Aztán csak ennyit mondott: tudja a fene, már olyan régen volt, hogy nem is emlékszem rá.Ez ravasz és okos válasz volt, mert nem beszélt másról, nem tagadta - a megtörténteket nem is lehet -csak megint elodázta a dolgot, a feledékenységére utalt, amivel semmit sem szépített, magára vállalta, hiszen a feledékenységem is én vagyok, egyúttal azonban ügyes diplomataként ki is bújt finoman, de sportszerűen a kérdés alól.Aztán egy darabig mindketten hallgattunk, aztán egyszer csak azt mondja hogy menj fel a felső pásztába a középső barázdában már érik a decsi szagos, valamelyik nap, talán tegnap arra jártam, már igencsak kezdenek sárgulni a szőlőszemek. Aztán ha megérett vágd le - és odaadta az oltókését -és itt lent elszemezgeted.Szóval ez az én drága PAPÁM, az öregapám már megint megkerülte a kérdést, immáron utoljára és véglegesen, mert többször már nem volt alkalmam kérdezni, és Ő sem válaszolhatott.Én azt hiszem hogy azért nem válaszolt, mert az ember ilyet nem felejt el, mert öreg korára már maga is szégyellte hogy milyen jelentéktelen dolgon különbözhettek össze.Az udvar még látta, ahogy én is a ravatalon, de már nem voltak kérdések, és a válasz is érdektelenné vállt.
Valamelyik nap Mascagnit hallgattam a Parasztbecsületet, abban Turiddu búcsúját a Mammától a késpárbaj előtt Mario Lanza csodálatos megjelenítésében. Akkor jutott eszembe a paszita Bogár esete öregapámmal.Itt azért nem durvultak el annyira a dolgok mint Sziciliában, de ha egy parasztembert megsértettek, vagy úgy érezte hogy ez becsületbeli ügy, akkor előkerült fő büntetésként az ólmos bot, mellék büntetésként meg a sírig tartó harag. Végülis ennek is lehettek volna végzetes következményei is. Hála isten nem lettek.Így teljes egész a történet,van amit itt hagyunk, van amit magunkkal viszünk, van amit elrendezünk, van amit rendezetlenül hagyunk, vagy idő és lehetőség híjján, vagy készakarva , hittel, vagy hitetlenül, méltósággal,vagy anélkül mert mindent rendezni úgysem tudunk.
Kocsor Blokk Módszerváltás 2010.01.20 10:08:00
 Egyszer a metrón együtt utazott Kocsor a rendszerváltással. Már régóta szeretett volna találkozni vele. Úgy érezte, lenne mit megbeszélniük. Mégis, amikor ott álltak egymással szemben, füstbe ment terv maradt csupán a nagy beolvasás. Valójában nem öltött testet a…..
Catius 2011.10.29 04:37:51
Üdvözlök mindenkit Jehva 5772.évének kezdetén. Két hete léptük át az 5771.évet szerencsésen.Noha lelkendezésre sok okunk nincs, mert közeledik az idő amikor mindenki megméretik, és érdemei szerint történik a Kinyilatkoztatás, azaz az Apocalypsis János:Jelenések könyve szerint.A zsidó időszámítás Salamon templomának lerombolását a Világ Isten általi teremtése - egyszerűen - Teremtés-és az Apocalypsis középidejének tartja.Azaz a kb. Hatezer éve Teremtett Világunk ugyancsak a vége felé jár. Ádám és Éva teremtése és Noé születése, azaz az Özönvíz óta 10 generatió telt el, Noé és Ábrahám között újabb 10 generatió.Hogy mennyire komoly a helyzet azt az időszámításuk is jelzi, ők semmiképpen sem követték sem a Julianusi, sem a Gregorián naptárt.De a zsidó nép bonyolult nép, az vesse rájuk az első követ( a megkövezés is az ő kivégzési módszerük volt, történetesen a házasságtörésen kapott asszonyt érintette) aki életében mindig következetes volt.Azt hiszem egyikünk sem hallott megkövezett férfiakról!Nem lehet rájuk fogni hogy nagy lépéseket tettek volna a női egyenjogúságért.Most a közelgő Hallowan ünnepe - nem tudom miért nem lehet ezt halottak napjának és Minden szenteknek nevezni szép magyarosan, ahogy még pár éve tettük -során stylszerű halálról, elmúlásról beszélni, mivel hogy a zsidók is felosztották az időt, az ezer évig megbilincselt sárkány, majd a láncaitól megszabadított sárkány,és Góg és Magóg hada az angyalok ellen, az angyalok győzelmével, és az azt követő végső elszámolás idejére.A kis elszámolás lejátszódik már a halálunk első órájában, a végső majd a Kinyilatkoztatás után.Így megy ez. Most így végezetül csak annyit kívánok, a közelgő Sors csapás előtt jusson eszébe mindenkinek az ősi indián mondás: Jó nap ez a mai a halálra.
Catius 2012.06.24 18:44:53
Késő délután van,olyan igazi kánikula. A vasbeton panelházak "bunkerei" ontják a hőséget,és a tízemeletesek forró katlanjaiból a haza érkezők kiengedik az egész nap a füllesztő melegben kényszerűen tartózkodó házi kedvenceket, zömében kutyákat. Azok rohannak le a lépcsőházba, onnan ki a szabadba, mely ugyan némi felüdülést hoz csak, lévén odakint is igen nagy a meleg.Többnyire póráz nélkül érkeznek le az utcára, mert türelmetlenek, és a gazdiknak nincs idejük a nyakörvre csatolni a pórázt,vagy nem is akarják, és a kutyáknak is sokkal jobb így.A kutyák szinte mindig ugatás nélkül érkeznek a járda melletti kis zöld területre, és azonnal keresnek egy fát, ahova odaspriccenthetnek, amúgy igazi kutya szokás szerint.Érdekes hogy ez az ösztön melyik a vadon élő összes többi ragadozó állatra jellemző, a táplálkozási terület megjelölését, annak védelmét,és a párzás üzenetét hordozza, amit nevezhetnénk úgy is hogy gondoskodás a következő generatióról,vagyis megelőző védelem a faj fenntartása, szaporodása érdekében.A mai vadállatoknál ez természetes, van logicája,túlélési technika. de a háziállataink -főleg az emeletes házak lakásaiban - készen kapják a táplálékot, lakhelyüket, védelmüket semmi sem veszélyezteti, szaporodásukat pedig az ember mesterségesen tudja korlátozni.A kutyák háziasítása egyesek szerint kb.nyolcvanezer évvel ezelőtt történt,az ösztön pedig még mindig él, mert kialakulása több millió évvel ezelőtt történt, a farkasként élő kutyákban, és élni is fog még sok-sok évezredeken keresztül, mert a geneticai kód törlése, megváltoztatása, megváltozása a környezet hatása alapján,lassan, fokozatosan vagy mutatiókkal igen hosszú időt vesz igénybe.De a házi kedvencek igencsak nem törődnek ezzel, helyettük a kutyatartók gondolkodnak, ámbár néha jobban szeretném ha a kutyák gondolkodnának a gazdik helyett, és ne fordítva legyen.Gyalogtúrám itt vezet el a tízemeletesek mellett, némelyik kutyát vagy a gazdáját is ismerem. Jön Évike, aki nagyon kedves asszony. Két teljesen egyforma kutyát tart pórázon, tömzsi, de alacsony kutyák, rövid fehér szőrük van,, mindegyiken a testükön lábaik között átvezetett szíjakkal, melyeket egy a hátukon végig haladó szíj tart össze. Rövid nyakukra tudniillik nem lehet szíjat kötni. Arcuk benyomott, és gonoszságot kölcsönöz nekik, de nem azok, békés, jámbor kis állatkák.Feltűnt hogy pár hónappal ezelőtt csak egy volt belőlük.Mondom Évikének hogy megellett a kutyátok? Dehoooogyiiiis, mondja Évike, mert ének szakos volt az iskolában, és kicsit éneklő stylusban beszél, nem ellhetett meg, mert kankutya! Ja, mondom, clónoztattátok? Kérdem kicsit kötekedve, mert Évike szép és kedves teremtés, és szeretek vele beszélgetni. Ugyanmááár, dehhhhhooooogyiiiiis mondja énekelve, úgy találtuk az utcán.Mondom Neki, hasonlít a Zorbára - Zorba a tenisz pálya gondnoka - nos ebben egyet értünk, mert Évike szerint is.Tovább megyek, jön vagy gurul, nem tudom megítélni egy göndör fekete szőr gombolyag, nem tudom hogy directbe, vagy rückwerzbe van-e kapcsolva, csak akkor látom hogy direcetben volt, amikor kis piros nyelvét kidugja ez a kis, édes puli, és megnyalja a lábamat.Aztán jön a hatlábra készült Columbo kutya, fülei a földet söprik, tisztítják az utat.Azonnal ötletelek, milyen jó volna otthon nálam takarításkor portörlőnek, talán még porszívózni sem kellene, de az ötletet gyorsan elvetem,mert közben másvalami köti le a figyelmemet. Egy igen magas vékony srác.... aha talán az egyik spagettis srác néz rám barátságosan, mintha ismernénk egymást, majd a következő pillanatban majdnem hanyatt esem ijedtemben, mert a spagettis srác kezében póráz van, másik vége egy óriási dán dog nyakörvére kapcsolva. Az állat akkora hogy kinyújtott nyaka a fejét csaknem az arcom magasságába hozza, akár beszélgethetnénk is, ha nem szaladt volna ki minden gondolat a fejemből és ha a kutya beszélni tudna. A spagettis észrevette, mondta hogy nagyon szelíd jószág, nyugodtan simogassam csak meg a fejét, amit meg is tettem,könnyező szemében mélységes érdektelenséget, közönyt láttam, bezzeg a Greco ilyenkor már olyan örömmel nyugtázta szeretetemet, hogy minden porcikája szinte vitustáncot járt a hála és az öröm jeleként.Megkérdeztem hány kilós a kutyája, azt mondta 86, és büszkén tette hozzá 10 kg-mal nehezebb mint én.Aztán elváltunk a spagettissel egymástól. Szembe jött velem egy férfi két szép Huskyjét pórázon vezetve. Megdicsértem őket , és ő Amundsen expressnek hívta a kutyáit.Megjegyeztem hogy eléggé megcsappant számbelileg ez az express, amit ő is nyugtázott, és megkérdeztem hogy ő és az express az a hazatérőknek az előőrse é-? Egy darabig nem értette, majd rájött, alulról lassan emelte fel a fejét, mint a spanyol bikák, végignézett, tekintete elborult
a földet a lábaival kaparni kezdte, mint a spanyol bika, viadalokon a picador előtt, de a támadást nem vártam meg, tovább "táncoltam" előle mint Gene Kelly tette az "Ének az esőben"
Mentem tovább izzadva, kitartóan, de nagyon vigyázva, mert sok kis kutya szalad át az ember előtt. Pár hónapja történt,hogy egy ilyen kis őzike kutya kiszaladt az útra, póráz nem volt rajta, és egy futó edzését végző férfi futó lába alá került.Kikerülni már nem tudta.A kutyuska olyan hangot adott mint amikor egy 120 basszusos tangóharmonikát tíz méter magasról leejtünk a földre.Nagyon gyors volt ez a hang,és fájdalmas, olyan mintha hosszú ideig tartott volna, mintha Mado Robin, vagy Erna Sack legmagasabb super sopranója kezdte volna, végig az összes mezzon, alton, tenoron át, egészen Kóréh Endre pince mély basszusáig.És vége volt, de nem volt zenei színezete, nem volt benne más csak az elmúlás hangja, és vele együtt az állat is kimúlt.Útközben láttam amikor egy kutya kakált. Idős férfi üres tekintettel, megszokottan figyelte. Mondom neki szart a kutyája, először nem értette, majd ismétlésemre azt mondta: na és? Így. Mint Horn Gyula.Keményebben akartam figyelmeztetni, de láttam hogy a kezében egy Népszabadság van.....legyintettem, tovább mentem.
Gondolataimban felrémlett hogy pár óra múlva ez a temérdek kutya ott fog lakni az ötven négyzetméteren, "felelős" gazdájával ugyanabban a lakásban, egyforma körülmények között.Eszembe jutott az én drága Grecóm.Grecó az erdőben őzikékkel játszadozik, megzavarja őket, vaddisznókkal acsarkodik, egész nap járja az erdőt, a hegyet, mindenki szereti és ismeri a környéken, és ilyen környezetben az ösztönei még meg vannak, jobban mint a panel-kutyáknak, és még a vadászó ösztönei sem sorvadoznak..... azaz megmaradt egy kissé "szabad-vad"állatnak.Egy alkalommal - amikor a logisztika akadozása miatt - hosszabb ideje nem jutott táplálékhoz, egyszer csak megjelent szájában egy tyúkkal, melyet nyakánál fogva hozott, a tyúk eléggé lekopaszított volt. Egy másik alkalommal egy félig telt kutya tápszeres zsákot húzott a fogaival a ház elé, mert innovatív, felismerte - nyilván a szaglás-ízlelés során-hogy ez táplálék.Tehát őbenne még él a zsákmányszerzés ösztöne.Grecó emellett egy igen önérzetes kutya. Ha valami miatt megsértődik, odaáll a kertbe vezető ajtó elé, és mereven néz kifelé, amíg ki nem engedjük. Bemegy a piros palás, régi nagykabátokkal, irhabundával, pokrócokkal bélelt szép, nagy házába, lefekszik, de előretett első lábaira fektetett feje kifelé néz, és figyel bennünket compromisszumra készen, ha netán szólunk neki, azonnali erőteljes,. ütemes fark csóválással jelezze, hogy hajlandó a megbocsátásra.Greco, ha tudnád milyen jó dolgod van neked
Kocsor Blokk Megáldva és leköpve 2010.06.04 23:20:00
Majdnem leköpték Kocsort. A bolt ajtajában álló személyzet volt az. Egy testesedő harmincas nő / asszony (lány kevésbé valószínű). Így támogassa az ember a hazai kis- és középvállalkozásokat!Kacagtató inger piszkálhatta meg hörgőit, és menten kidobta a finom, reggeli…..
Catius 2012.02.23 02:09:23
Hányás. Durvább változata az okádás.Amikor a gyomor fala összehúzódva, tartalmát kiüríti.
Zömében fertőzés, lázas állapotok, alcohol és étel abúzus, stb. miatt történik.
Tisztelt nyájas olvasó!
Itt nem találkozhat szép kifejezésekkel, legfeljebb ha a fenti szavakat a latin vomitus szóval helyettesítem.Azonban ezzel élét veszem annak a hányás-okádás megnevezésnek, melyeket bizonyos emberek, helyzetükkel, viselkedésükkel inducáltak bennem.
Itt van a Horthy-Rákosi-Kádár rendszer schizophren viselkedése.Major Tamás a Nemzeti teljhatalmú ura sok éven keresztül rémületben tartotta színházát pökhendi viselkedésével, hánynom kell, hogyan távolított el színészeket párt titkárként. Hogy került ilyen vezető helyzetbe? Két évvel idősebb bátyja Major Ákos 1945-ben már hadbíró ezredes, majd tábornok. Rákosit nem zavarta hogy a háború előtt bírói szakvizsgát tett Major Ákos a Horthy hadseregében bíróként főhadnagyi rangban ítélkezett - vajon kik ellen? - gondolom munkaszolgálatosok, dezertőrök, zsidók ellen Ismét okádhatnékom van. Rákosiékat nem zavarta hogy az Ilovszkoje faluban lezuhant Horthy István repülőgépét, és a holttestet is ő vizsgálta bíróként. Később már 1945-ben ezredes, ahogy emelkedik a ranglétrán, úgy emelkedik az én gyomrom is, Hadbíró tábornokká is kinevezik.Ő lesz a Népbíróságok Országos Tanácsának Elnöke, az Országos Nemzeti Bizottság Elnöke a kékcédulás választások idején, ez aztán a karrier, horthysta főhadnagyból-századosból idáig jutni... nekem csak az ismételt hányásig kell eljutnom a wc kagylóhoz, hogy ezt az élő hányadékot tovább tanulmányozzam, miután kiokádtam magamat.A Bárdossy per bírája, ahol a rendkívűl okos és képzett jogász miniszterelnök Bajcsy Zsilinszki Endrével kapcsolatban megszorítja, mire Major kiviteti megbilincselve a vádlottat. Erre reagált kriticusan az angol megbízott, ezért Rákosi magához kéreti és azt mondja neki: magának az a feladata hogy elítélje, nem az hogy vitatkozzon vele, mert abban az jobb mint maga. Egyenes beszéd. De folytathatja a bíráskodást, ezért ismét hányok.Az angolnak ezt követően már több kifogása nincs, eszébe sem jut, hogy ezek után leváltását kezdeményezze.
1956-ban már ügyvédként "véd" szabadságharcosokat hogy sok esetben nagyobb büntetést kér, mint az ügyész. Elfog megint az okádás, hogy még csak nem is figyelmeztetik ezért.Hogy ügyvédként ne próbálja beleélni magát az ügyész szerepkörébe!!
A másik Major közben garázdálkodik a Nemzetiben, Sulyok Máriát meneszti mint párttitkár-igazgató. Ismételten emelkedik a gyomrom, "consolidáltnak magát nevező Kádár
rezsim" egy szót nem szól, hogy legalább a látszatra vigyázzon a teljhatalmú nagyúr.56 után akasztásokra járt, mert Lugossy István szerint, --amint azokat az ő szüleinek mondta:-, mert ez őt rendkívül szórakoztatja. Hogyan lehetett megúszni a két testvér ellentétes irányvonalán követhető lépéseket(Major Tamás antifasiszta ellenálló volt!), ki segített kinek, amikor a szülő halált kapott a fiú "vétkéért" és fordítva, nem tudom. Talán tényleg a rendszer schizophreniája miatt. Van egy nagy dobása Major Tamásnak, ez mulatságos:1975.augusztus 19-én lelövik a Malév egyik Damaszkuszba irányuló járatát, amelyiken arabok is utaztak, és egy zeneszerző, Vujicsics Tihamér. Major azt mondja: a felejthetetlen Vujicsics Tivadar(a felejthetetlent azonnal elfeledte) Egy ország ezen röhögött.- Tihamér volt a neve.A gépet nagy valószínűséggel az izraeli légierők vadászták le. Kivizsgálás soha nem történt, senki sem beszél róla, csak én megint okádok a Kádár rendszer kétkulacsos viselkedésén.
Aztán itt vannak az újabb okádékok, akik miatt megint hányok. A Tom Lantoshoz kiszaladgálók, Magyar, Konrád György, meg az ávós csemeték. És Soros és Tom Lantos küld az ávós gyerekektől democratiából utasításokat a magyar kormánynak. Vagy a körmös Bauer fia, Tamás, aki egy liberális rendezvényről hazafelé tartva még megpakolja a csomagtartóját lopott ásvány vizekkel, amit valaki videóra vett. Elönt az okádék.
Egy kis gyerekkori barátommal, akivel az általános iskolában és a gimnasiumban is együtt jártam, riportot készítettek. Az illető író, regény és szinpadi iró, de évekig szerkesztett, írt és műsort is csináltatott a Duna TV-ben.A katholicus újságíró szövetség egyik vezetője.A riporter megkérdezte Tőle, mit tud a Kertész Imre Nobel díjas művéről, hogyan került ilyen gyorsan a finisbe. Azt mondta, hogy egy nő hazajött Amerikából, kivitte a kéziratot, lefordíttatta, a többi már elintézettnek veendő. Bingó! Ugye nem kell sokat gondolkozni ki lehetett az a nő. Én Kati Martonra tippelek! Így megy ez mondaná Kurt Vonnegut is.Hát igen. Ismét összerázkódik a gyomrom a hányástól, DSK ügyvédei kérik az ügyészt, aki amúgy a koronát haza hozó Cyrus Vance akkori külügyminiszter fia, hogy szeretnének a saját irodájában beszélni vele. Erre a vád képviselője kimegy a tárgyaló teremből és az ügyvédekkel bevonul a privát szobájába, ott hagyva az afro-americai ügyvédet aki a szobalányt védte. Mert Amerikában ez democraticus. Nálunk azt hiszem nem lett volna az. No meg a külügyminiszterük szerint a nemzeti bank felügyeleti bizottságának 5 tagra emelése anti democraticus, mert a 3 döntnök democraticusabb mint az öt. Ugye a democratia attól függ ki mondja!!
Két hete ismét megy egy Kertész Imre rádiójáték, azt hiszem a Gályarab? Hallgatom, ismerős, benne a Sorstalanság kezdő mondatai:"áll egy öreg ember a karosszék és a könyv állvány között hogy egy könyvet levegyen. Csak áll, de nem mozdul, mert akkor írni kellene, de mit írjon, mert egyetlen gondolata sincsen. Pedig regényt kell írnia, hogy pénzt kapjon, még hozzá jó vastag regényt, minél több pénzt kapjon. Áll, de nem indul el" már ordítok - mintha a rádiónak füle volna" lökjétek meg már ezt a vén hülyét a könyv állvány felé"... de csak áll, én pedig hányok, mert két évvel ezelőtt amikor az ominózus kijelentést tette gyalázva a magyarságot, magyarságát megtagadva, Budapestet lekicsinylően kezelve, Berlinben két opera is van, nem mint itt. Oda mehetek ahova akarok, ott van kultúra, és amikor valaki neheztelve válaszolt, letagadta hogy ő az újságírónak magyar ellenes kijelentéseket tett volna,az újságírót meghazudtolta.Szavait rosszul fordították, félre magyarázták! Hát igen. Ezek az emberek így szokták. Először beléd rúgnak, ha felelősségre vonod őket, letagadják, ha tanút hozol, beperelnek a tanúddal, mert így szokták meg, és a media majd kimossa őket. Mit számit hogy egy újságírónő a szarban maradt, de győzött a democratia. Ezért aztán megint okádok, már főleg azért is mert épen akkor kb.két évvel ezelőtt, amikor a fenti riport készűlt, a Kossuth rádió délutáni irodalmi adásában A Sorstalanság rádiójáték ment, Ő épen ez miatt jött hozzánk. Ugye sokan emlékeznek rá?És most megint okádok, csak folyik belőlem, már tárdig ér, nem csak azért amit ez a minusz variáns mondott, hanem azért mert akkor a magyar rádióban nem volt egyetlen egy tökös vezető sem, aki azonnal leállította volna a rádiójáték folytatását, az elkövetkező részletekkel együtt. Szégyellem magamat mások helyett is, és csak okádok,okádok, mások helyett is, szegény Magyarország hova jutottál????!!!!
Sok vér folyt, testvérharc zajlott, amíg Európában befogadott keresztények lettünk.És mi jutott nekünk. Ki segített a hódítók ellen minket? Vajon befogadtak?Tatár,török, oroszok keletről, Habsburgok nyugatról.És most hol vagyunk. Ki ért meg minket. Európa ellenünk tapsol. Megérte ?
Amikor Nagy Sulejman császár Szigetvár alá ér, ír egy levelet magyarul, a nagy sultán magyarul írja Zrinyi Miklósnak: Édes Ecsém! Gondold meg, ne állj ellent, mi testvérek vagyunk, gyere és közösen menjünk Bécs ellen.Sulejmán sultán tudta.... tudta hogy rokonok, testvérek vagyunk.Vajon nem kellett volna megfogadni a tanácsát? Vajon megérte maradni?
Áldás, békesség.
Catius 2012.05.12 18:39:33
November végi, kissé szeles, esős idő van, az eső most is szemetel, este van, egyszóval minden összejött ahhoz hogy az ember a dolgok menetét valahogy sötét szemüvegen keresztül nézze, nincsenek jövőt építő gondolatai, csak annyit gondol magában, majd csak túl leszünk ezen a mai estén, hiszen már jó néhányat magunk mögött hagytunk. Utazom, buszon. A buszban sem meleg nincsen, sem hideg, körülbelül ahhoz hasonló az időjárás ami még nem vetteti le rólunk a nagykabátot, de nem is hajtjuk fel a kabátunk gallérját. Az ajtónyitásra jelentkező huzat megmozgatja a benti levegőt is, de frissítés helyett izzadság szagot, étel bűzt,az alcohol cefrévé szelidült levegője keverékének kavalkádját erölteti orrunkon keresztül a tüdőnkbe.A busz letér a fő útról, Tamásiban a vasútállomás melletti megállóban 10 percet várakozunk. Kiszállok, gémberedett tagjaimat megmozgatom. A vasútállomás és a sínek mellett
egy kis patak, magas partja medrében alig tenyérnyi víz csordogál. Az itt lakók ezt az állomást és az itt lévő házakat Budának hívják, szemben a másik oldal kis városával, melynek Pest a neve, szép fővárosunk analógiájára. Az állomáson egy fiatal asszony száll fel három gyermekével, a két nagyobbik olyan 10 és 5 év körüliek lehetnek, a karon üllő egy -két év körüli.A legközelebbi megálló a központban a templom előtt van. A busz lassít, a fiatalasszony leszállásra készülődik, a középső gyerek a legalsó lépcsőre lép, az anya a karon üllővel a középsőre, a nagy gyerek fenn áll a busz padozatán felettük, várakozva hogy a busz megálljon. A sofőr aggódóan néz feléjük, mintha még sóhajtana is, közben a busz beáll a megállóba, és mielőtt az ajtó nyílna, a felül álló nagy gyerek minden előzmény nélkül lazán hatalmasat hány az alatta levő anyjára és a karonüllő kistestvérére.A hányadék lassan csurog lefelé, rá az alsó lépcsőn álló gyerekre, fejére, vállára, és le a földre. Én megbabonázva figyelem, mintha az idő megállt volna, és ebben a hányásban öszpontosulna az utóbbi események minden történése, mert így is van, az idegrendszer a fontos eseményeket mozgóképszerűen kockákra bontva tálalja felénk, és én most ebben az "élményben" részesültem.Számomra a jelenség élményszerű, az idő "kitágulása" ősi reflex, az agy védekezése az események időbeni megnyújtására, a döntő pillanat elodázására, hogy gyors döntéssel védekezni tudjunk. A sofőrnek nincs ennyi humorérzéke, rezignáltan csak ennyit mond: m á r m e g i n t ?
Fogja a lapátot, a seprőt, a felmosórongyot és rutinszerűen megy feltakarítani a hányadékot..........
Már izgatott, türelmetlen vagyok, indulni kellene hogy reggel nyolcra beérjek a munkahelyemre, az asszony kényelmesen búcsúzkodik, a szüleitől, a gyerekek fáradtak, kedvetlenek, úgy mozognak mint az ólom katonák, tudom hiába is bíztatgatnám Őket, nem értenék a sietségemet. Teta a nagymama tüsténkedik a konyhában, útravalót csomagol erre az egyórai útra, majd a nagyobbiknak tejet melegít, kakaót készít, mert a gyerek "szereti" Mondom, Teta ne haragudj, de nem kellene megitatni kakaóval, mert eddig minden egyes alkalommal hányt az úton, félve mondom, mert nem akarom megsérteni ezt a drága asszonyt, a nagymamát, az anyósomat, aki annyira szereti ezeket az én verebeimet.De Teta mindenre talál magyarázatot: Majd csak éppen langyosra melegítem, ne legyen meleg, kell hogy legyen valami a kicsi gyomrában az életemnek, mondja Teta szeretettel, és ezt nem lehet visszautasítani, amit aztán hallgatásommal is megerősítek. Végre elindulunk.A kicsi gyorsan bekapja a szájába az ujját mögöttem a bal sarokba húzódik, és hallom kicsi halk nyugodt lélegzését,,, elaludt gondolom.A nagyobbik az anyja mögötti háttámlára teszi mindkét alkarját, csöndben áll, mereven előre tekintve nézi az utat, nem szólal meg. Az anyjuk is elaludt szokás szerint pár percen belül.Iregszemcse - Tamási között kezdtem el kicsit aggódni, mintha a gyerek arca szűrkébb lenne.Aztán egy perc múlva minden jelzés nélkül a nagyobbik hangtalanul az anyja nyakába hányt. Megálltam, az anyjuk kiszállt, letörölte magáról a hányadékot, kinyitotta a hátsó ajtót, megtörölte a gyerek arcát, megsímogatta a fejét, és azt mondta: semmi baj kicsim, nemsokára haza érünk. A kicsi is felébredt, nyűgösen kérdezte, mi volt ez apa? Azt mondtam, semmi baj kicsim, nemsokára haza érünk. Megnyugodva vette be ismét a cupáját a szájába és húzódott vissza az előző kis kuckójába.Micsoda egy hányós vidék ez mondtam alig hallhatóan, halkan rezignáltan a bajszom alatt.
Kocsor Blokk Végleges-e vagy? (Halló, hagyjon üzenetet 56.) 2012.03.14 15:52:00
Nem nagy élmény, ha régi kollégák találkozását figyelheti az elvetélt szociológus. Sokat nem ígérnek ezek a párbeszédek, az érintettek számára is unalmas panelek sorjáznak csupán. A legritkább esetben születik poszt az ilyenből.Persze, ha egy bombasztikus felütéssel indít az…..
Catius 2012.05.01 17:07:56
Amikor már minden hatalom a kezünkben van, elkezdünk democratiát játszani. A történelem során mindig így volt, ma is így van, és valószínű hogy a jövőben is így lesz, mert ez az élet nagy igazsága, Kocsor szerint is.
Amikor törvénytelen módon, antidemocraticusan lesöpörték a kommunisták a kisgazdákat a politika palettájáról orosz fegyverek fenyegető jelenléte mellett a kopasz zsarnok óriási hatalomhoz jutott, kegyetlen világ következett az országban. Aztán mikor a Kremlben is sokallták hatalmát, 53
-ban Nagy Imrét tették miniszterelnöknek, vagyis csináltak egy olyan hatalom megosztást, amelyikben mégis csak Rákosi maradt fontosabb szerepben, de intették a túlkapásoktól. Valahogy az ország schizophren állapotba került, a bal agyfélteke nem tudta mit gondol a jobb, a jobb pedig ugyanezt nem tudta a balról, így a cselekvések zűrzavara lépett fel, vagyis nemcsak a nemzetközi helyzet fokozódott, hanem a magyar is.A Már kb. 100 évre visszamenően világszerte ismert szövetkezeti mozgalom nálunk is megalakult , és a felemás intézkedések következtében igen csak torzszülöttként viselkedett. Míg máshol a Világban az összefogást jelentette a gazdasági életben igen nagy sikerrel, nálunk megmaradt a politikai rendszer(értsd egypártrendszer , azaz a proletár dictatura) kinyújtott jobb kezének.Létrejöttek országszerte a falvakban, községekben a Futurák, amelyek ugyan felvásárolták a gabona fölösleget a paraszttól, de az általuk megállapított áron!!......azonban volt egy bökkenő: addigra a mezőgazdasági termelés, így főleg a meghatározó gabonatermelés hatékonysági szintje a béka segge alá süllyedt, és nem volt mit felvásárolni, illetve csak nagyon keveset Olyan mértékű volt ez a szégyenletes gazdálkodás , hogy már a kopasz Rákosi idejében faluhelyen is bevezették a jegyrendszert a kenyérre( fél kg/naponta,fejenként ha jól emlékszem). A húsra nem kellett bevezetni mert az egyáltalán nem volt, a beszolgáltatási rendszer miatt. Ami a fekete vágásokat illeti, ezek csak a családtagok igényeit tudták kielégíteni!
A Futurák élére kirúgott ávós keretlegények, Gyárakból odavezényelt pártmunkások, hozzá nem értő senkiháziak - Osztyap Benderek - kerültek, akik mellett hatalomra, és pénzre találtak a falun maradt dologtalan, éhenkórászok, lumpen proletárok.Egy dologban bizonyultak hasonlónak....mindenki lopott, Mátyás Jancsi is.
A faluban egy pártkönyves tanár ember volt a vezető, mellette kisegítőként, jobb kezeként a gyakorlati munkát Mátyás Jancsi végezte.Mátyás Jancsi a nagybátyám iskolatársa, távolabbi barátja volt, aki kiváló Osztyap Bendernek bizonyult.Erősen kopaszodott,jobb lábát fiatal emberként balesetben veszítette el, ezért térd fölött amputálni kellett, később művégtagot kapott, és a műtérd "fa izülete" járását hullámzóvá, akadozóvá tette, erős nyikorgó hang kíséretében.Mátyás Jancsit ez nem zavarta, a falu meg már régen megszokta.Mindenkivel jó viszonyban volt,barátságos modora, készséges stylusa eredményezte hogy a dolgok talán jobban mennek , mint általában ország szerte. Egyszer volt csak valami conflictusa az egyik öregebb nővel, aki a falu főterén a nagykocsma előtt még a szenteltvizet is lehúzta róla, szidta, átkozta,senkiházi dologtalan munkakerülőnek nevezte. Mátyás Jancsi bevárta a szózuhatagot, majd ennyit mondott az asszonynak, a veszekedésre összegyűlt népek előtt: Ó Te világi nagy kúrva, végigb@szott Európa.Ezzel végkép megalapozta hírnevét, és védettsége kikezdhetetlenségét. Ezután tovább folytatta útját a nagykocsma irányába, ahol már várták barátai, ivócimborái, és a szövetkezetben érdekelt emberek, akik vele egyeztettek a következő munkát - vele együtt a lopásokból eredő pénz sorsát - megbeszélni.A vezető tanár is ott volt, ha éppen nem feküdt már délelőtt hótt részegen az árokban. Mátyás Jancsi ilyenkor a hátára vette, és imbolygó, hullámzó, nyikorgó járásával haza vitte, és beszólt az ajtón, Jutka meghoztam a férjedet. Természetesen ilyen Mátyás Jancsival is megesett hogy egymás mellett feküdtek az árokban részegen, ilyenkor valamelyik fizikai munkás vitte őket haza. Mesélték róla hogy balesete előtt rendszeresen lejárt a Duna holtágban halat fogni, de nem horoggal. Kiválóan ismerte a halak búvóhelyeit, azokat a halfészkeket ahol a halak kábultan rakták le ikráikat, és a násztól elbódúlva semmilyen veszély érzetük sem volt. Ilyenkor Mátyás Jancsi gatyára vetkőzött és Búvár Kundként úszott le ezekhez a fészkekhez, ahol szájában egy harcsával, ponttyal, vagy csukával, és mindkét kezében még eggyel-eggyel jött fel a felszínre. Egy délelőtt tíz kiló számra hozta fel a halakat.Mátyás Jancsi soha nem hallott Búvár Kundról, de úgy úszott mint a hal, mintha a víz éltető eleme lenne, beleszületett közege.Később a baleset után ilyenre már nem vállalkozott, de bármikor képes volt halat szerezni, márpedig sűrűn voltak hal vacsorák, vörös és fehérboros háttérrel, mert Mátyás Jancsi is vallotta amit a latinok - maledictus pisces in tertia aqua -átkozott a hal a harmadik vízben, jóllehet az élet iskolájában nem tanítottak latint, viszont az életben maradáshoz szükséges stúdiumok végigjárása, elsajátítása a kisujjában volt..... így aztán a gyakori vacsorák, ebédek elfogyasztott halai vígan lubickolhattak volna Mátyás Jancsi gyomrában az írdatlan mennyiségű vörös és fehér borok óceánjában, ha még éltek volna, de erről gondoskodott Ő hogy ne éljenek, mert ő maga végezte a hal beszerzése mellett a hal pucolását, pikkelytelenítését, és a megfőzésélt is. Mátyás Jancsinál jobban a halpaprikás, vagy a halászlé készítéséhez jobban senki sem értett . Egyedűl a tésztát bízta a konyhalányra, de azt is az ő instructiói szerint kellett elkészíteni.Ivás, zabálás dögivel volt, jöttek a járási, párt és állami vezetők, a megyei párt és állami vezetők, akik mind-mind a potyalesők táborába tartoztak, amikor hírét vették egy "ügyes szövetkezet" működésének.
Egyszer Jancsi összeveszett a főnökével, jobban mondva a főnök egy heti abstinentia után el kezdett kutakodni Jancsi munkája után, állítólag kifogásokat keresett és talált, amit Mátyás Jancsi tudomására is hozott.Jancsi begőzölt. A legközelebbi alkalommal a járási és megyei pártvezetők a halvacsora boros étkezés helyett kénytelenek voltak zsíros kenyérrel beérni . Jancsi a lakoma idején nem volt található sehol sem.A tanár szövetkezeti elnök feje fölött függő bárd még hónapokig félelmetes álmokat hozott szemeire Sztarovics János elnöknek, aki a békülékenység jeleként felkereste Mátyás Jancsit, és megkövette.Jancsi nem volt különösebben sem megilletődve, sem meglepve, önérzete sem nyugodott meg,ezt a fogalmat nem is ismerte, mert a túlélési tendentia mellett Jancsit legkevésbé az önérzete érdekelte. Talán ki sem fejlődött nála, mert nem volt rá szüksége.Aztán a dolgok mentek tovább a maguk sora szerint.Egyszer valaki megkérdezte tőle, mit csinál a Szövetkezetben? Mátyás Jancsi gondolkodott egy darabig, szembekerült egy olyan kérdéssel amire nem számított, ami nem illett a dolgok szokványos menetrendjébe, ezért most kivételesen és teljesen egyedi módon gondolkozni kezdett, ami meglepő volt egy ízig vérig gyakorlatias embertől! Azt mondta,"én vagyok a szövetkezet peronoszpórája."
Hát ez volt Mátyás Jancsi egyetlen abstractiója önmaga felé, az egyetlen amelyikből hiányzott a gyakorlatiság.Aztán eltüntek a Mátyás-Jancsi-Osztyap Benderek -jöttek a fehérgalléros maffiózók, hogy milyen hely jutna Mátyás Jancsinak ebben a világban nem tudom,. de ismerve képességeit accomodatiós képességét, azt hiszem megoldaná a feladatát.Tettei, árnyéka kicsit nostalgicus, de azért semmiképpen nem kell visszasírni. Ennyi volt. Most a világot más más formatiók alakítják.
Pár éve hallottam hogy Mátyás Jancsi sírján az elkorhadt fakereszt, és a rajta alig olvasható írás még meg van, de mellette egy kisebb fakereszt is van, a neve alatt pedig ez: A szövetkezet peronoszpórája.
Kocsor Blokk Maci (Halló, hagyjon üzenetet! 40.rész) 2010.04.20 12:18:00
Néha gomoly, néha bárány, de óriási felhők közt járunk. Ködbe burkol minket az idő, és magunk sem találjuk helyünket az évek sűrűjében, csak emészt minket a vágy. Mindig máskor jó.Ösztönösen veszi át gyermekünk a felnőttek szokásait. Addig rakódik egymásra a sok…..
Catius 2012.04.21 18:05:26
Amikor az ember még csak 8-10 éves, akkor gyereknek hívják, aki mindennek örül ami körülötte történik, mindennek részese akar lenni, mindent magába szív mint a szivacs,, és csaknem mindent elraktároz ínséges időkre, ezek az ínséges idők a felnőtt kort jelentik.A gyerek az első jelzőrendszeren keresztül tud communicálni, a második jelzőrendszer, az abstractió csak később alakul ki.A gyerek olyan mint maga a magyar nyelv:auditív és vísuális, azaz az első jelzőrendszeren alapuló, mert az ősközösségben betöltött szerepük szerint a halászó-vadászó-háborúzó-harcoló-portyázó-menekülő-élelmet kereső-kockáztató népeknek leginkább erre van szükségük, hogy életben maradjanak, hogy népük számbelileg és anyagiakban is gyarapodjon.A gyerek életvilága rendkívül élet gazdag, és kihívást kereső, és azt befogadó, a változatosságban gyönyörködő - jóllehet nem ismeri a latinok mondását - varietas delectat!
A faluban minden évben kétszer volt állat és kirakodó vásár - ami mindenkit érintett, de a gyerekeket nemcsak megmozgatta, hanem nagy gyönyörűséggel is látta el.Az egyik májusban, a másik szeptemberben.A májusi a hónap második hetében volt, természetesen vasárnap. Már türelmetlenül vártam.A vásártéren, mert így nevezték azt a helyet ahol a vásárokat tartották, volt a falusi lövész klub lődombja, de a futball pálya is, bekerítetlenül.Az egész egy nagy füves terület volt, melyet igazából a birkák gondoztak, a fű méretre " szabásával"!A terep , a kivételes eseményektől eltekintve, a birkák birodalma volt.A füves területet fiatal nyárfák pár éve ültetett sora, és idősebbek nagyobb csoportja keretezte. A nyárfák virágának pókháló szerű vonulata lepte el a környéket, mindent beborított, még a távolabb fekvő házak udvaraiba is kéretlenül bemerészkedett, az ott tartózkodókat gyakori tüsszentésre kényszerítve.
Ebéd után alig vártam hogy befejezve az evést, bemenjek a belső szobába, ahol kivettem az "inneplő" ruhámat, ami practicusan egy kék rövid nadrágból, és egy fehér rövid ujjú ingből állt.Ezt az inget, úgy emlékszem kisdobos ingnek ismerték az iskolában, és használata felvonulásokkor - április 4, május elseje- kötelező volt.Elindultam. Az első sátor mindjárt a szomszédunk, a kocsmáros sátra volt, ahol az alcohol árusítása történt, más, más megjelenítési formában.A sátoron egy kis táblát függesztett ki a kocsmáros- Kanizsa bácsi-"isten szeme mindent lát, ne lopd el a vendéglős poharát."Nagyöregesen kérdeztem a szomszédtól, mennyire válik be a tábla, de csak legyintett, 22 pohár tűnt el eddig, mondta.Kanizsa bácsival vasárnap délutánonként futball meccsekre szoktunk egyébként ide járni... de most vásár volt. Amikor egyedül jöttem a meccsekre, sokszor jöttem lóháton. A Manci nagyon szelíd állat volt, csak hozzám képest magas, egyébként is 900 kg. közötti súlyú, ezért otthon kivezettem az istállóból, kinyitottam a nagykaput, sámlit tettem a ló mellé, és arra léptem és onnan lendítettem magam "huszárosan" a ló hátára. A meccseket onnan néztem, mert leszállni a lóról, egyet jelentett volna a haza gyaloglással., miután ott sámli nem volt.Az idő szép volt,felhő sehol, a birkák is átadták területüket a vásárnak, csak a birkaszart hagyták ott, mert erre még nem terjedt ki a geneticai érettségük, hogy eltakarítsák. Én pedig tovább nézelődtem a forgatagban. Megnéztem a mézeskalácsost ahol huszárlovas-tükrös mézeskalács bábukat árultak, no meg márcot, ezt az édes folyadék szirupot szerettem, itt megkockáztattam az öreganyám által adott pénzből szomjamat és kíváncsiságomat oltani.Aztán felültem a "ringlispielre", majd a láncosra, ami nem más mint a körhinta. Az előző menetnél okádta végig az alattuk levőket egy fiatal férfi, így most az alul várakozók messzebbre húzódtak. Aztán végignéztem a többi sátrat is, főleg a kis kések, bicskák érdekeltek - a Börcsök bicskák messze, még Svédországba, sőt még Amerikába is elvitték a szekszárdi mester hírnevét.A korlátokon kívül volt az állat vásár, ahol haszonállatok, tehenek, lovak, birkák, disznók kerültek "kalapács" alá.Arra vettem irányt,és különös örömmel tapasztaltam hogy a lóvásár téren megjelent rikítóan színes egyveleget alkotó hosszú ruhájában, Seja, az a középkorú cigány asszony, akit az egész Dunántúl ismert híres lókupecként. Szakértelme még a férfi kupecek körében is tiszteletet parancsoló volt. Seja egy etalon volt.Apámat jól ismerte, mert apám a II.VH. után árván maradt egy tucat cigány gyerek hivatalosan megnevezett gyámja is volt.Seja engem is ismert, ő tanított meg arra, ha egyszer kupec lennék, hogy kell a lóhoz közeledni, soha sem a fara felől, csak elölről,,az állát simogatva, hogyan kell a pofazacskóját lehúzni, és ha vásárolok, meg kell szagolni a leheletét, mert ha alcohol szaga van, az a ló "beitatott", azaz nyugtatót kapott alcohol formájában! Ezt akkor szokták adni ha a ló csökönyös volt.Ő magyarázta el mi az a csökönyösség. Seját a gazdag parasztok vitték magukkal vásárokra ha lovat akartak venni, és tökéletesen megbíztak benne.Seja ilyenkor az eladók lovait a sértődöttség határáig ócsárolta, szakmai kifogásokat fogalmazott meg, leverte az állatok árát, így tett eleget a szakmai és a pénz érdekeknek, hiszen egy jó vásárlás esetén a pénz megtakarítás egy részét ő kapta. A saját lovai eladásánál fordítva járt el.Seja földet is művelt,de lételeme a kupeckodás volt. Mikor meglátott, odahívott, megsimogatta a fejemet, és a kezembe egy forintot erőltetett bele, és azt mondta: "tiszteltetem apádat". Közben a Nap is nyugat felé végezte dolgát, a déli szolgálata során lekényszerített kabátok ismét bebújásra ösztökélték a viselőjüket, a szél is megélénkült, a kis felhőgidácskák között egyre többen váltak barátságtalan arcúakká, feketévé, az én rövid nadrágos pipaszár lábaim között is egyre erőteljesebben lett a szellőből szelecske, majd a hideggé váló fuvallatok megerősödtek, és már a föld felszín közelében is lehetett ezeket szélnek nevezni, én is befejeztem a nézelődést, az okosodást is ott hagytam, és hazafelé vettem a bölcsesség útját.
Kocsor Blokk Halványzöld árnyalat: A férfi kézikabda esélyei 2009.05.02 12:13:00
Újkori története legnagyobb sikerét érte el a Ferencváros férfikézilabda csapata Az egyelőre még másodosztályú gárda a Magyar Kupa négyes döntőjében szerepelt néhány hete a Syma Csarnokban. MKB Veszprém, Pick Szeged, Ferencváros. Zene a fülnek ez a névsor, de vajon milyen…..
Catius 2012.04.14 18:15:29
Van akinek megadatik, vagy csak úgy hiszi, lehet látni hallani azt ami nem most történik, ami megtörtént,és azt is ami ezután meg fog történni. Részesei lehetünk valaminek ami nem ismer határokat, amikor a tér és idő egymástól elmozdulnak, a tér fellazul, egymásra tolódik, több dimenzióssá válik, és látszólag a természetes rendje a dolgoknak abszurdnak tűnik, a látható láthatatlanná, a láthatatlan pedig jupiter-fényes megvilágítást kap.Az idővel semmit sem tudunk tenni, erről már megelőzően beszéltem, az idő öröktől fogva van, de mi az idő, ami létezik végtelen kezdettől, nem tudjuk.Kilépni ki tudunk belőle, ennyi adatott meg a nagy törvények betekintésére az embernek.Semmi több. Majd ha Sámán születik... lesz..... egyszer... talán. De nem lesz.
Nekem megadatott egy icinyke-picinyke elmozdulás , a tér és idő elforgatása, egymásra csúsztatása során megfigyelni a d o l g o k a t.
........Fentről nézem, észlelem, látom, hallom, stb. ami történik.
Alattam, fölöttem, mellettem, és rajtam keresztül is emberek vonulnak át a damaszkuszi úton naponta százával keletről nyugatra, és nyugatról keletre , északról délre, délről északra tartván.Az átkelőhelyen egy férfi ül, előtte asztal, az asztalon papírok, és pénz, mindenféle pénz, görög drachma, régi zsidó talentum, mai shékel, római pénz, rajta Caesar képe, sertertius, de van ott lengyel zlotyi, angol font, svájci frank, euro, sőt még magyar forint, és régebbről pengő is.Egy újabb vándor érkezik, ismerős, mert Máté az evangelista és a Paulusból Paullá keresztelkedett Pál apostol régi ismerősök.Máté a vámszedő és Pál római módra üdvözlik egymást, Salve mondják, miközben jobb alkarjukkal átfogják egymás kezeit.Jézusról beszélgetnek, mint mindig. A távolban feltűnik két fáradtnak látszó alak, az egyik öreg, nehezen vonszolja magát a fáradságtól, a másik fiatal, ruganyosan lépdel, egy kicsit hátrébb, mint az idősebb, hogy látszódjon a subordinatió, de azért egymás mellett. Ők is beszélgetnek, a fiatal tisztelettel hallgatja az öregebbet, néha bólint, helyesel, de néha kétségeket fogalmaz meg. Az idősebb örül, mert éppen nagy vitában vannak.Ahogy közelebb kerülnek, látszik hogy mindkettőjükön kopottas tóga van, poros, elnyűtt darab, sarujukon minden lépésnél ki-be jár a por.Látszik rajtuk hogy hellének.Görögül köszönnek, Pál apostol ugyanúgy köszön vissza, mert Pál római állampolgár, de zsidónak született, és görög műveltséget szívott magába, ezért beszéli mind a három nyelvet.Pál felismeri az öreget, azt mondja, Te Socrates vagy, pedig nem kellene annak lenned, mert már vagy 350 éve meghaltál! Okosan szólottál mondja a Socratesnek nevezett, tényleg az vagyok, és ez itt mellettem Alkibiadesz a költő, fiatal barátom, akit talán ismeritek, ha Arisztotelesz munkáit olvastátok. A lakomában együtt szerepelünk.Már mindketten egy másik világban vagyunk, mi a Hádészról, Ti pedig pokolról és mennyországról beszéltek.Száz évente engedélyt kapunk hogy visszajöjjünk a Ti Világotokba, hogy vitáinkban fel tudjuk használni a legújabb ismereteket. Ahol mi vagyunk ott van mindenki aki erről a Földről eltávozott, függetlenül nemzetiségétől, fajtájától, vallásától. Azt is mondhatnám hogy ott egyenlőség van, de ez nem igaz, mert nem mindenki jöhet vissza.....meg kell ezért harcolni szellemiekben, mert nem igaz az amit mi hellén phylosophusok vallottunk, hogy aki meghal az bölccsé is válik, mert igaz hogy a bölcsesség csírái itt kezdődnek, de a folytatáshoz érdemek kellenek, szóval nem minden halottból lesz bölcs, de minden bölcs előbb vagy utóbb meghal, a ti vélekedések szerint.Nagyon érdekes vitáink vannak tudományról, vallás phylosophiáról, művészetekről! Pál megkérdezte vajon Socrates ismeri e Mózest, mire a görög azt mondja hogyne, szinte napi kapcsolatban vannak, de ő nem jöhetett vissza mert nem elég innovatív, vitái nem logicusak, nem ismeri a szofizmus szabályait, így érvelése silány, kibújni nem tud megszorított helyzetekből, ezért aztán rendre alul marad a görög vitatkozókkal szemben.Szűntelenűl csak kiválasztott népről beszél, amit mi phylosophusok nem értünk, mert a mi szemünkben mindenki egyenlő, nincs kiválasztott. Állandóan azzal jön hogy Egyiptomból hogy menekültek, és olyan hihetetlen dolgokat beszél, hogy ő egy pálcikával szétválasztotta a Vörös tengert, és azon keresztűl jött át Palesztinába több százezer ember.Ezen még Herodotosz is csak mosolygott, válaszra sem méltatta, pedig ő szaktekintély.Népének nagyságát kihangsúlyozva szólt egyszer Szolon is közbe, hogy ha olyan erősek vagytok, akkor hogy lehet hogy többször elfoglalták országaitokat, Júdeát, és Israelt, népét Babilóniába vitték 150 éves száműzetésbe. Hát az ilyenre kielégítő választ nem kaptunk. És beszélt valami megváltóról, aki keresztre feszítteti magát, hogy megváltsa vele az egész Világ bűneit, és arról hogy ez a Megváltó az egy igaz I s t e n fia. Nos itt nagyon felhördült mindenki, amikor azt mondta hogy csak egy isten van. mi kérdeztük hogy egy isten hogyan képes igazgatni annyi embert, hogy azért van nekünk több istenünk, mert mindenki a szakterületének megfelelően felelős az emberek normális élet viteléért, a társadalomra vonatkoztatott normatív előírások betartásáért.Úgy látom - mondta Socrates hogy hallgatásotok Mózes hadoválását helyesli, talán Ti is zsidók vagytok. Mire Pál azt mondja hogy mi keresztények vagyunk, és mi is hiszünk az egy igaz örök istenben aki egyszülött fiát küldte megváltani a Földre az egész emberiség bűneiért. Mi is hittünk az ember áldozatokban,mondta Socrates pl. Agamemnon is fel akarta áldozni Iphigeniát, hogy jó széllel menjenek Ithakából Trójába, de ma már a Világ megváltozott, és az istenek sem követelnek emberáldozatokat, sőt egyáltalán semmilyent sem, mert mondta Socrates Pál apostol fülébe.... mi már semmiben sem hiszünk csak önmagunkban, mert eljött az ember ideje, amikor akkora lesz mint isten, és akkor már nem lesz segítségre szüksége!Ezt a természettudósaink hangoztatják, akik orvosként boncolásokat végeznek, megismerik a materiát, vagy a szabadesés a gravitatió törvényét, mely véletlenül játszott Ikarosz és Daedalosz kezére, vagy az általatok Archimedes törvénye szerint ismert törvényt a folyadékba merülő testekről, ami szintén véletlenűl gondolkoztatta el Archimédeszt, amikoris Nagy Sándor átadta neki híres lovát Bucephaloszt, hogy érezze milyen jó érzés a lovaglás, de a ló érezvén hogy nem igazi gazdája, levetette a hátáról, pontosan egy mély pocsolyába, melyből a tudós annyi folyadékot szorított ki, amennyi elég volt neve híressé válásához.. De most mennünk kell, mert ránk esteledik, mondta Socrates. Nem tudjátok hol találunk pihenő helyet.? Pál mondta hogy a következő városban Festus a polgármester, ott alhatnak, csak hivatkozzanak őrá. Már indulni akartak amikor Máté kérte az út használati díjat. Ti mindenből pénzt csináltok, kérdezte Socrates.?Mózes is mindig pénzt kér ha interjut készítenek vele. Az ismételt kérésre Socrates azt mondta nekik nincs pénzük, még az utolsó gatyájukat is élelemre költötték, és széttárta tógáját - vele együtt ugyanezt tette Alkibiadesz is-Pál és Máté pedig megbotránkozva fordították félre fejüket a hatalmas csürdüngölők láttán.Elindultak, de Máté még utánuk szólt hogy visszafelé legyen pénzük mert akkor nem engedi át őket, és azt is jövendölte nekik hogy ha a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítik, akkor úgy kétezer év múlva itt egy nagyon barátságtalan alak fog állni, akit IMF-nek hívnak, és az nemcsak a gatyájuktól szabadítja meg őket, hanem még az egész hellén szigetvilágot is elveszi tőlük! A két vándor ezt már nem is hallotta, a szél homokot szórt szemükbe-szájukba-fülükbe, csak fejüket csóválva haladtak tovább..... a végtelenbe.....a halhatatlanságba.
Kocsor Blokk Top Kocsor: Bajaga i Instruktori - Plavi Safir 2010.07.23 21:25:00
Egyszer, ha majd ideje lesz rá, azt is elemzi talán Kocsor, miért szünetelt ilyen soká közkedvelt internetes blokkja. Nem könnyűek ezek az időszakok. Felismerte ő a részecskegyorsító csapdáját, és szándékkal kerüli a közvetlen aktualitásokat, de a settenkedő napok még a…..
Catius 2012.04.07 01:38:05
Krisztus, vagy Jezus, Messiás, sok név alatt ismerjük és szeretjük, vagy vonjuk kétségbe

Létezését, csodatevéseit.A zsidók szerint hamis próféta, de csodatévő ember.

Istennek a fia, azaz ISTENNEK a fia, mert ez a monoteizmus amit vallunk. A hinduizmus

Embernek tartja, a mohamedánok szerint más ember volt a kereszten, Jezus megmenekült,

És máshol élt tovább. Ez egy kicsit mitológiai hátteret ad az egésznek, mint ahogy a vízözön

Is szerepel minden kultúrában, talán a legelső helyre a sumérokat tenném (angol kutatók

Akadtak rá olyan bárkák leírására az égetett agyagtáblák összetört darabjai között a közel

Múltban, amilyen bárkákkal ma is közlekednek a Tigris és Eufratesz folyókon.) és ez a

Mohamedán hit inkább volna jellemző a hellénekre, zsidókra, egyiptomiakra, akik a

Legnagyobb áldozatnak az ember áldozatot tartották, és végezték is.Vannak

Azonban a regékben olyan esetek amikor az isten ( vagy istenek) csak próbatételként

Alkalmazták, és az utolsó pillanatban ők maguk mentették meg az általuk kért áldozatot

A haláltól. Rhadamesnek és Aidának azonban nem volt kegyelem, Egyiptom főpapjai

A hatalom érdekében nem szolgáltattak példára okot, mert a lassú halál a befalazás,

Az élve eltemettetés kíméletlenségét legfeljebb a szerelmesek együttes szenvedése

Enyhíthette.Az Ó-Testamentumban kért áldozat amit Isten kért Ábrahámtól Izsák

Megölésével azonban elmaradt, itt Isten maga mentette meg Izsákot azzal, hogy a

Halálos szúrásnál megfogta Ábrahám kezét, és Izsákot gyorsan kicserélte egy kecske-

Gödölyére.Úgy látszik ez is a próbatétel csoportjait erősíti, és arra utal hogy Isten

Néha rapsódicus, kiszámíthatatlan……ahogy a kedve tartja? Érdekes itt a

Mohamedánok sohasem tiltakoztak, talán azért mert Ábrahám a zsidó Sára fiát

Akarta feláldozni, nem az egyiptomi Hágártól származó Ismaelt, akit ősüknek

Tartanak.Talán azt gondolták, hulljon a férgese? …. Vagy akkor még ez a mondás

Ismeretlen volt? Iphigeneia felelőtlen barbár apja Agamemnon kését úgy ússza meg,

Hogy Artemisz gyorsan kicseréli a máglyáról elragadott Iphigeneiát egy báránnyal,

És a fiatal lányt Kis-Ázsiába viszi, ahol is Artemisz isten papnője lesz.

Krisztusról sokat írtak, főleg a keresztény irodalom óriási. Mindegyik mint Isten fiát

Említi, vagyis azt az időszakot amikor Messiásként készül végső küldetésére.

De életének 32 esztendejéből szinte semmit nem tudunk az első 20 évről.Amikor a

Kereszténység „arca” lett, azóta megjelenik a jászolban született,a keresztre feszített,

És a feltámadt Krisztus.Tisztességtelen papok, sőt pápák PR-ként használták nevét

a megváltás céduláit pénzért árulták,Szent háborukat indítottak a Szent-földre egész

Európából (II. Endre szentföldi távollétében zajlott Bánk bánnal főúri összeesküvés

Ami „Gertrúd német szajha” megöléséhez, és példátlan királyi bosszúhoz vezetett)

Sok tucatszor ostromolták Jerusalemet, a Templomosok voltak a legelsők, kifosztva

A Közel-keletet. Mesés vagyonokat felhalmozva ez a vagyon az Illuminátusokhoz, onnan

A szabadköművesekhez került, miután a francia királyok felszámolták szervezetüket

Aztán a vallásháborúk, Tízmillió számra haltak meg emberek „Krisztus követőiként”

Miután már semmi közük nem volt hozzá. Gyűlölet-pénz- háborúk-pestis-cholera

Gyílkolás-ármány-halál.!!

De semmit sem tudunk az ács fiáról, aki apja mellett tanulta meg a szegecselést,

Tető fa munkálatait. Vajon dolgos fiatal volt, voltak ötletei, mennyire szerette ezt

A munkát? Nyílván a fa munkálatok közben koporsókat is készíthetett, vagy a zsidók

Akkori temetkezése is olyan volt mint a mai? Lepedőben begöngyölve tették a földbe

Halottaikat?Ezek ismeretlenek, pedig az is az Ő élete volt. Igaz a PR számára a siker

Az érdekes, az fizetődik ki, anyagilag, és a hit javára írható kereszténység megmaradása,

növekedése érdekében.

Egyetemista koromban olvastam egy könyvet, pontosan nem emlékszem a címére, és

Azt sem tudom ki írta, mégis mély nyomot hagyott bennem. A fiatal Jézussal foglalkozik.

A mottójára pontosan emlékszem:láttam Krisztust, és is láttam. Megnyilatkozott előttem

A tökéletesség szépségében.Szeretem Őt, magamhoz szorítom, és elvitatom másoktól ha kell!

Valahogy így kellene szeretnünk Őt és másokat is.

Boldog Húsvétot.
Kocsor Blokk Kampánynyitó 2010.01.26 12:36:00
Úgy kezdte a hetet Kocsor, hogy feljött a metróból. Azt is kell néha. Nem lehet mindig underground! Időnként szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell, nincs-e mégis valami változás odafenn. Eluralta a hétfő reggel Budapestet, lendületben volt a város. Az autók meglovagolták a…..
Catius 2012.03.31 05:25:45
Este elhatároztuk hogy holnap horgászni megyünk. Reggel nem túl korán ébredtünk, a nagybátyám elkészítette a hátizsákokba az elemózsiát, kulacsba vizet, felkötötte a botokat a biciklikre, a horgok, zsinórok már a zsákokban voltak.Én a ganédombon szedtem egy tucat lótetűt, a kertben pedig a nyers vizes föld ásása során számlálatlanul araszoltak elő a földi giliszták. A csalikat külön-külön duncos üvegekbe tettük.Reggeli után a drótszamarakra pattantunk, és irány a Duna. A nap szembe sütött, érezni lehetett a melegét, az éjszaka lehullt harmat nagyrészt már felszáradt, csak néha csapódott egy-egy nedvesebb nadragulya a lábunk szárához.Jó kedvünk volt. Felettünk varjak károgtak a fákon, időnként le-le csaptak a poros úton található ló és tehén szarra.A délelőttnek abban az idejében voltunk, amikor az emberek már elmentek lovas kocsival dolgozni,így alig találkoztunk valakivel.A Duna szabályozása után egy "levágott" holtág volt a horgász célpont ahova érkeztünk, ami nem is volt igazából "döglött", mert Tolna fölött ágazott ki a nagy Dunából, és Pörböly alatt visszatért és ismét gyarapította bőséges vizével az öreg Duna lassú, méltóságteljes hömpölygését, és játékos testvérként keveredett, ölelkezett utóbbi hullámaival.Ezt a sajátságos helyzetet még a 19.század folyam szabályozásának köszönhette a falu.Amúgy visszafolyónak is hívták, mivel nagy áradások idején a nagy Duna hatalmas víztömegének egy részét Pörböly-Tolna között "tárolta".60-70 méter szélessége,nagy mélysége helyenként meredek partja között óriási víztömeg talált lefelé utat.Felállítottuk az állásokat egymástól pár méterre, nagybátyám fenék horgokkal csukázott, harcsázott, én a buktatót csak40-50 cm-re állítottam, nem szerettem sokáig eredménytelenül figyelni a kapást.A víz olyan tiszta volt, hogy ha elfogyott a kulacsból, akkor a kulacsba bugyogtatott folyó vizéből ittunk.A Nap egyre magasabbra hágott, lekerült a kiskabát, csendben élveztük a természet ingyen kínált szépségeit. Mögöttünk egy harkály kopácsolt, a levegőben két fekete gólya keringett, benn az erdőben vércse vijjogott, messziről vaddisznó csörtetés hangja ért a fülünkhöz, szemünket kápráztatta a magukat magasba dobó pontyok ezüstös pikkelyén meg-meg csillanó napsugár.A nagy Duna-Visszafolyó közti szigeten őzek legelésztek zavartalanul, biztonságban.A mellettem levő tölgyfán egy szarvasbogár mászott, talán a párját kereste.Ekkor meglepően közelről valaki mellettünk megszólalt: Pistikám fogtatok már valamit?. A nagybátyám válaszolt, majd újra helyre állt az erdő szokásos nyugalma, beszédes csendje.Elvarázsolva néztem körül, majd fel az égre, ahol kisebb felhők kezdtek gyülekezni.Az előbbi hang megint megszólalt, eső lesz mondta, és én tudtam hogy legalább ötszáz méterre van tőlünk.Később a szilfákon és tölgyfákon néhány levél megmozdult halk zizzenéssel, szellő hozta a távoli hírt arcomra, hogy valami történni fog, aztán a zizzenések folyamatos zizegéssé alakultak a levegő vibrálása folytán a levelek érintkezése miatt, aztán állandósultak, majd a fák ágai lassan, nehézkesen hajladozni kezdtek, mint az öreg emberek ha valamit a földre ejtenek, aztán a vékonyabb törzsű fák is mozgatták magukat a megerősödött szélben, a harkály elhallgatott és elrepült, a fekete gólyákat az áramlat magasba röpítette, és a szarvasbogár rendületlenül kereste a párját. Egyre több hal dobta fel magát a vízben a feltámadt hullámok miatt friss, oyygenben dúsabb levegőt beszívni. Az ég körös-körül fekete felhőkből barátságtalanul nézett le ránk,a Nap eltűnt, majd hirtelen esti sötétség lepte el az erdőt, a víz is haragossá vált, nagy cseppekben esni kezdett, egyre sűrűbben, majd egyszerre csak leszakadt az ég.Az eső függönyszerűen telepedett kettőnk közé, alig láttuk egymást, és hatalmas mennydörgések közepette csapkodott körülöttünk erdőbe, vízbe az istennyila.Az egyik a mögöttem levő tölgyfa törzsében hosszanti irányban itatóvályúnyi mélyedést csinált, annak mentén ömlött ránk az eső.Amikor csendesebbé vált, összeszedtük a zsákokat, a halakat szákba tettük, és a bicikliket magunk mellett tolva rohanva indultunk a horgász tanya felé.Az ablakon benézve láttam hogy B. Jóska, a tanácselnök térdre ereszkedve imádkozik.Gondolom a vihar és a villámok csapkodása miatt tagadta meg a materializmust.A nagybátyám csak annyit mondott neki, mi van Jóska a nyilas iskolában megtanítottak imádkozni? és kiköpött a földre.Azt mondta hogy még a plébános úrtól tanulta meg a miatyánkot meg a hiszekegyet, de drága Pistikám, nehogy elmondd a párttitkárnak, mert akkor ez rögtön följelent, és vége a tanácselnökösködésnek.Elázva indultunk gyalogosan, hátunkon cipelve a bicikliket is.
B. Józsi aggodalma jogos volt, mert a nyilas múltját a Vörös Csillag traktorgyárból a faluba vezényelt párttitkár jól ismerte, de ez így volt minden faluban, kis községben, tanyákon is.Ezek a marha nyilasok a több mint 350 ezer nyilas párttag tagsági könyvét az Andrássy ut 60-ban páncélszekrényekben őrizték, névvel, születési adatokkal, lakhellyel, foglalkozással, anyja nevével. A kommunistáknak óriási lehetőség hullott az ölükbe, amit ki is használtak.Felkeresték az érintetteket, és feltették a kérdést, akarsz-e TSZ-elnök, tanácselnök, tanácstitkár stb. lenni - párttitkárság bizalmi pozitió volt, azok Pestről érkeztek -vagy felakasztunk. Természetesen akartak. Így ment ez akkoriban.
Egy héttel később két barátommal sétáltunk a nagykocsma előtt, ahonnan hegedűszó és articulátlan zeneinek nem nevezhető hangok szűrődtek ki. Bementünk körülnézni.A nyitott terasz közepén egy asztalnál ült zavaros szemekkel tökrészegen, énekelve Tanácselnök Józsi, a cigány mellette állt és a fülébe húzta az Internacionalét......erre mulatott.Odamentem hozzá és hátulról nagyot ütöttem a bal vállára "mi van Józsi, visszataláltál a szocialista akolba?"Megfordult, rémülten nézett rám, szemében félelem vibrált, szája mozgott, de hang nem jött ki belőle, fölállt és kiment az ajtón.
A cigány hálásan nézett rám, odajött, és nagyon halkan -mert nem volt szabad -a fülembe kezdte húzni a Székely Himnuszt.
Kocsor Blokk Halló, hagyjon üzenetet! 2009.08.06 11:44:00
13. rész: Csengőfrász Nyári napnak hajnalodtán, fél kilenc körül buszból csörrent oda a figyelmes anya. Rövid kis párbeszéd csupán, de a gyerek megtanulhatja belőle, mire jó a szünidő. „Csak nem felébresztettelek? … Jól van, akkor hagylak aludni. Majd…..
Catius 2012.03.25 04:02:56
Nyár van, vacatio, minden gyerek álma. Kijövök a hűs szobából, ahova aludni szöktem be a déli forróság elöl.Leülök a beton lépcső legfelső fokára, fejemre az eresz már árnyékot vet, de a lábam a forró napon. Talpamat szinte beszippantja a forró beton, és mintha már nem is az én lábam volna, de lusta vagyok megmozdulni.A két kutya kérdőn tekint rám,éppen hogy csak a szememmel jelzek, mellém telepednek, de már az árnyékba.Vizet hozok, lefetyelve isznak, majd tovább lihegnek, hálásan nézve rám.Előttem egy kosár cseresznye, egyenként eszem, a magokat a szomszéd ház cserepeire pöckölöm az ujjaimmal. Versenyzek milyen messzire repülnek, mert mindig versenyzek.Előttem a két terebélyes eperfa, az egyiken fekete a másikon fehér-sárgás finom ízű a termésük. Mellettük a kerítéshez közel sárgabarack fa, nagyon édes barackkal,az ágakon a levelek között középső ujjnyi hosszú és olyan vastag szőrös hernyókkal, amiket mi macáknak hívunk, agyon taposva sárgás-zöldes levük szétfröccsen a földön.Velem szemben a két eperfa között szokott állni a Hoffer és a Fordson traktor, de most aratás van és a színaljban levő két cséplőgéppel együtt a földeken vannak, aratás van, a legfontosabb munka amit a paraszt ember végezhet.Az "élet", így nevezik a székelyek még ma is, mert ha jó a termés, akkor már boldogulnak az emberek, lesz liszt, lesz kenyér, lesz élet.Aratás után egy nagy áldomás lesz itt az udvaron, az a 20-30 ember, a munkások, leülnek a hosszú asztalok mellé és jóízűen megeszik az öreganyám által főzött kakas pörköltet vagy birka pörköltet, és iszogatnak a saját termésű szőlőből készült borból.Később gyors változások következtek be, maga az udvar is csak csodálkozott.Öreganyám hagyta el, és vele együtt minket is, a temetésen nem csodálkozott, mert a ravatalozás ott volt azon a helyen ahol az áldomás is, meg az előző halotti búcsúztatók.Aztán egyik reggel holtan feküdt az egyik nagy muraközi ló az istállóban,pár hónappal követte a másik. Öregapám volt a hírnök, könnyes szemmel mondta hogy éhen pusztult a Ringyó, majd a Manci. Abrakhoz szoktak, de az nem volt.Aztán barátságtalan emberek jöttek, elvitték mindkét traktort meg a cséplőgépeket is a gépállomásra, a teheneket kihajtották az istállóból a TSZ majorba, had szokják a közöst.Az udvar meg öregapám mindezt végignézte, de egyik sem szólt egy szót sem. Az udvar még látott egy ravatalt, - öregapámat búcsúztattuk el-de már megedződött, közönyössé vált.A múló idő felfalta az évtizedeket, megette az évszázaddal együtt az évezredet is. A múlt év nyarán arra jártam, benéztem és végig mentem gyerekkorom utcáján, az én utcámon.Az utcában nincs gyerek zsivaj, egy két öregebb ember szatyorral jön hazafelé, gondolom a boltból.A mellettünk levő kocsmából zaj sem hallik. A volt házunk faláról omlik le nagy darabon a vakolat, a gang feljáró lépcsőjéről senki sem mondaná meg hogy valaha gyönyörű,csiszolt vörös márványból készült, repedezett, töredezett.A nagykapu egyik pántja leszakadt, az egész súly a másikon, csak vigyázva nyitok kis rést, nehogy rám dőljön. Bemegyek. A kerítés csáléra áll, mint a részeg ember amikor hugyozik. A barackfa, eperfák kivágva, az illatozó jázmin bokor a kerítés tövében eltűnt.A gaz méternyi nagyságú. Halott ez a ház, amint az utca is halott.Az udvar tele papír zsákokkal, szennyezett munkavédelmi, vegyvédelmi kesztyűkkel, szakadt rongyokkal, az istálló ablakai beverve, az istállóból a jó tehén szag helyett patkány bűz csapja meg az orromat, és egy macska fut ki nyervákolás mellett.Az igazi halált akkor érzékelem amikor eszembe jut, mi volt itt az élet ünnepén, a boldogság napjaiban, éveiben......Borzongva fordulok vissza, az udvar még tartana, megszólít, maradjak,"volt ez rosszabbul is, lesz még jobban is"," Csendül pendül még a kasza,lesz még aratás"Lépteimet szaporázom. Az udvar utoljára látott még egy ravatalt, amelyiken én fekszem.A kaput bevágom, csörömpölve szakad le a vaspántról, és gyorsan beülök az autóba.El innen minél messzebbre..... Te Atyaúristen még sajnáltatom is magamat.
Kocsor Blokk A ceremóniamester 2012.03.11 10:26:00
Kicsit kiakadt Kocsor minap a gazdákra. Amiatt a 20 centiméter miatt, amivel meg kéne növelni a ketreceket. Bement a múltkor az egyik hangadó a rádióba, és eleresztette azt a pazar poént, hogy miért nem szereltetnek be mindjárt LCD tévét a tyúkoknak. Nem mintha meggyőződéses…..
Catius 2012.03.16 04:30:49
Az állattartás rejtelmeibe korán, már kisfiú koromban
belekóstoltam, lévén falusi gyerek.Egészen piciny gyerekként azzal szórakoztam hogy a kislibákat egy vesszővel ütögettem fejbe,és figyeltem hogyan kapálóznak a hátukra esve. Ez a kísérletezés stádiuma volt, és szerencsére nem tartott sokáig mert öreganyám észre vette, és a kísérlet tovább nem folytatódott. Később volt pár libánk minden évben, amelyeket a fűnyírói szerep miatt tartottunk - élelem nem volt faluhelyen sem -mert legelték a gazt a lekövezett udvarban.Az etetésükhöz én is hozzájárultam azzal, hogy répalevelet loptam a tsz. földjéről, no meg békalencsét vittem haza zsákban
a pár km-re levő valamikori Duna holtág egyikéből.Időnként kiengedtem őket az utcára, mert a mellettünk levő malom víz levezető árkába időnként nagyobb mennyiségű búzát mosott ki a víz, és ilyenkor élvezet volt figyelni a gyerek ökölnyi fejű nagy patkányok és a ludak viaskodását az élelemért. A ludak nagyokat koppintottak csőrükkel a patkányok fején, azok visongva menekültek.Az igazi állat tartás azonban az anyai öreganyáméknál folyt, ahol a kiváló csődörök mellett tehenek is voltak az istállókban, és disznók az ólakban.De a lényeg az a liba , amelyik mindig saját keltetésű volt, és mindig 100 darab, mert az öreg sógor így rendelkezett. A hátsó udvarban az összes állat főfelügyelője, gondozója, etetése,az alom rendezése az Ő reszortja volt, amit mindig nagy következetességgel látott el.A szárnyas jószág számára az egész udvar kifutó és étkező hely is volt, a csirkék, tyúkok a gané dombon kapirgáltak, keresve a finom kukacokat, lótetűket.Ismeretlen volt a ketrec faluhelyen, esetleg a nyulakat tartották benne.Éjszkai szállás helyük az ólak voltak, zárhatóak a nyestek, görények ellen. A Ludakkal más volt a helyzet. A hátsó udvaron volt egy alig méteres keskeny rövid folyosó, zárható ajtóval. Azt az öreg Sógor már korán reggel kinyitotta és a libák azon keresztül kijutottak az utcára, annak a végén pár méterrel pedig már a legelő kezdődött, ahol egész nap "édenkerti miliőben" legelésztek, pihengettek.Este szépen megindultak hazafelé, jelzést a biológiai órájuktól kapták, és ilyenkor én kinyitottam a hátsó ajtót, majd félrehúzódva számoltam őket. Pontosan száznak kellett lenni.... se többnek se kevesebbnek.Ehhez a főfelügyelő, azaz az öreg sógor ragaszkodott.Néha csak 99 volt, akkor az összeset ismét ki kellett hajtani az utcára, és elölről kellett kezdeni a számolást. Senkiben fel sem merült hogy esetleg én rosszul számoltam.Úgy mint a katonaságnál, pedig az öreg sógor még csak katona sem volt.A libák sem tiltakoztak, jóllakottan kitámolyogtak az ajtón, majd ismét vissza totyogtak.Egyszer amikor lementem értük a vízaljra( így nevezték a legelőt, mert sok vízzel teli kisebb tavacska is volt ott) meguntam hogy olyan lassan akarnak menni és a hátsókat megzavartam, mire azok meglökték az előttük lépdelőket, és pánik tört ki közöttük, és jó néhányan a levegőbe emelkedtek. Némelyik a villanydrótok magasságában szállt, akkor becsuktam a szemem, és azt hiszem hogy imádkoztam is..... de nem lett sült liba hála istennek.Aztán az ősz beálltával ez a sok liba az asszonyoknak adott munkát, toll fosztással, majd később, már csaknem télen a libák tömésével.Akkor még nem volt 4 mancs alapítvány, így a libáknak sem szakszervezeti vezetőjük sem egyéb képviselőjük nem volt,így aztán nem tiltakoztak a kézi, majd később a gépi tömés ellen.Nem is lett volna tanácsos idegennek beleavatkozni ebbe, mert az öreg sógor vasvillával zavarta volna ki őket az udvarból., mint ahogy azt sem nézte tétlenül amikor a két gyönyörű csődörét kivezették az udvarból, a tanácselnököt felnyomta a falra, amiért aztán az összes fogát kiverték és néhány bordáját összetörték az ávósok.A tömő gép amelyik egy lábbal működtetett elzáró-nyitó szelepen keresztül adagolta egy magasra akasztott edényből a kukoricát, amit az asszonyok a bárzsing enyhe masszírozásával juttattak a gyomorba.Előtte egy réz kétfillérest tettek az itató vályúba, amit a liba lenyelt, és a zúzó gyomorban(zuzza) maradt, és a sósav hatására lassan ionjaira bomolva közvetlenül a véráramba jutott réz ionok bombázták a májat, - a réz mint minden nehéz fém egyúttal máj méreg is -előidézték a zsírmáj kialakulását, amitől a máj az eredetinek a többszörösére nőtt, inkább hízott. A népi megfigyelés így szolgálta a kulináris élvezeteket.
A négy mancs alapítvány meg elmegy a jó kúrva kibaszott édes anyjába tiltakozni hogy a kóser vágott libák májai ne kerüljenek speciális hűtő kocsikban szállítva a ferihegyi repülőtérre, ahol a repülőgép már készen várja, és szállítja New Yorkba a manhattani zsidó rabbik, és bankárok asztalára. Ott aztán tiltakozhatnak.......az eredményre én is kíváncsi vagyok!
Konzervatórium Kommunista ármány-e a nőnap? 2012.03.08 15:01:00
Nemzetközi nőnek érzed magad? – tette fel a kérdést sok évvel ezelőtt egy ismerősömnek egy másik ismerősöm, amikor az a nőnapi köszöntést hiányolta. Internacionalista trükk-e a nőnap? Fasiszta hipszter is rámutat: „a nőnap, mint olyan a Kommunista Internacionálé…..
Catius 2012.03.09 02:05:47
A nőnap - ahogy az előttem szóló is mondta , kommunista kitaláció. Én soha nem ünnepeltem, már csak ezért sem, mert a komcsik így akarták látványossá tenni a nők iránti tiszteletüket. Van tisztelet egy kommunistában? Kérdem én! Nos ugye tudjuk rá a választ. A nőket ünnepelni ott van az anyák napja.Bezzeg ezt nem nagyon favorizálják, mert az anyák fogalma beletartozik a család fogalmába, ezt pedig nem szeretik, mert a családba nehéz belelátni (többször megpróbálták, sokszor sikerrel)Amúgy a család értelmezését az egyházak sajátították ki, és emelték méltó rangra, ezért akarták a komcsik az anyák napját elfeledtetni a nemzetközi nőnappal.A III. Komintern végén megegyeztek abban, ha eljön a Kommunista világszabadság, akkor csak annyi fizetést fognak adni a férjnek, hogy a család ne tudjon megélni, mert akkor az asszonynak is dolgozni kell. Ennek az lett a hozadéka, hogy a gyerekeket bölcsödékbe, óvódákba kellett vinni,ahol ragyogó, szenvtelen janicsárokat neveltek belőlük, sőt tízezer számra szervezték be őket besugóknak a rendőrségen, mint ahogy ezt Romániában is tették, akik aztán jelentettek apjukról, anyjukról, nagyszülőkről, a nők munkája megnőtt, a munkától a nők kihasználtabbak, még elnyűttebbek lettek, ráadásúl sexuális kiszolgáltatottakká is válhattak a munkahelyi férfiaknak, főnököknek.Sajnos tervüket meg is valósították!! Az egyenjogúságukat pedig hamis, csalóka mesékkel - mint Menenius Agrippa - próbálták beléjük sulykolni, pl. azzal hogy traktorra ültették őket, sztahanovisták is lettek némelyikükből. Ennek következménye lett 20 évvel később a sok izületi beteg., az elvált szülők, torzsalkodó házastársak, zilált életek, melyet aztán a gazember liberálisok elneveztek emantipatiónak.
Kocsor Blokk In ginocchio da te 2012.03.02 09:12:00
Ment a lány. Ment az utcán. Szőke haja omlott, és ilyen kis lifegő volt a csizmán neki. Három vékonyra hasított bőrcsík röpködött csomóba fűzve a sípcsont és a vádli körül. Szálltak ide-oda, bele a reggelbe. Szabadon, mégis kötötten. Nem is nagyon kellett volna már az…..
Catius 2012.03.03 02:53:10
A lány szép volt, fiatal, kellemes
Kocsor pedig öreg és szerelmes.
A lány fenekén a farmer feszült
Kocsor a tavasztól megrészegült.
Járása ringó, dereka vékony,
A blokker érzése nem múlékony.
Neveltetése gátolja benne
Gondolja tán, a válasz mi lenne.
Léptein lassít, illatát érzi,
Tavaszi szellő tovább igézi.
Mely a lány sapkája alá bújva
Szőke fürtjeit kívülre fújja.
Lépése közben csizmája kopog
Melyen remegnek kis bőrszalagok
Tudja a Szöszi:"Kocsornak drága"
Valaki epedve jön utána
Megérzi , a léptek hogy lassulnak
Vajon mi sül ki ebből Kocsornak.
A csizma koppan, a bőrszíj csattog
Bokája körül a szél kavarog.
Szöszike segít,megrázza fejét
Hajtincsei hullanak szerteszét.
Kocsor még mindig tétova legény
Pedig ez jelzés mindkét féltekén
A lány zsebéből a kesztyű kilóg
Könyökkel rásegít, nincs semmi gond.
Véletlenül kapja az ötletet
Ahogy a kesztyű lassan esni kezd.
Hősünk már ugrana hogy felvegye
A másik is irányt vesz lefele.
Miközben mindkét felé kapkodott
Egy méla gyalogos belebotlott.
A blokker pedig orrára esve
Szöszi csizmáján fogást keresve
Neki lökte a lányt a korlátnak
Ezzel vége lett az udvarlásnak.
Az ÉDES fúriává változott
Kocsor a földről feltápászkodott
A lány búcsúzóul pofon vágta ,
Milyen lassú vagy Te isten átka.
Ha nyíltan kérded akarsz-e baszni
Azt mondom menjünk, kár halogatni.
Mai Manó Ház Blog Szabad Nép fotóarchívuma 1949-1956 2012.02.26 00:05:00
Lapozó rovatunkban ma egy, a Fotóművészet magazinban 2003-ban megjelent cikket mutatunk be, melynek címe: Magyarország mindennapjai a Szabad Nép fotóarchívumából 1949–1956.  Fotó: A kísérleti televízió adását nézik a járókelők. 1956. szeptember. Kéri Dániel…..
Catius 2012.02.26 16:19:05
Sötét erők ma is vannak, a butítás öröklődik. Talán van remény, de néha azt gondolom csak akkor lesz változás ha a sötét erők kihalnak és már nem tudnak átörökíteni.Apámat Rákosi pribékjei internálták 3 évre.Én kis kulák voltam, csúfoltak, minden nap verekednem kellett.Még az egyetemen is utánam nyúltak, egy évet ismételnem kellett, mert a személyzetis emlékezett a nevemre - a bátyámat ugyanonnan egy év ismétlésre utasították - vajon
miért tapsolunk?Kinek tapsolunk? A szabad nép olyan volt mint a mai Népszabadság. Kik ezek a commentelők akik azt a hányadék rendszert szembe merik állítani a mai rendszerrel.Engem még a középiskolába is csak pótlólag vettek fel.Akik ma tapsolnak a volt ávósok, párttitkárok, tanácselnökök, tsz elnökök, minisztériumi tisztviselők, katona és rendőrtisztek, munkásőrök, stb.utódai?Fullajtárjai? Haszonélvezői?Valószínűleg igen, mert a tisztességes ember hallgat ( sajnos!)csak a savanyú szagú selejt emberek üvöltenek. Azok akik a rendszer váltás alatt positióban voltak, és mindent potom pénzért privatizáltak a volt jogos tulajdonosok elöl, és az állam kárára! Ennek a rendszer "nem" váltásnak egy nagy hibája, inkább óriási vétke van, az hogy nem végzett egy totális elszámoltatást visszamenőleg 60 évre, és nem alkalmazott felelősségre vonást.A jelenlegi kormánynak is ez a hibája hogy nem végzi el a 23 éve várt ügynök lista mindenre kiterjedő kivizsgálását, az akkori párt és állami vezetők megnevezését a legmagasabb helytől a legalacsonyabbig, a politikai bizottságtól a legkisebb falu párt és tanács titkáráig, és ha szükséges bíróság elé állítja a bűnösöket.
Catius 2012.02.27 21:24:56
ad becike4.
Azért én ezzel vitába szállok, mert ez sokkal fiatalabb generatió, úgy tudom hogy a fideszben van a legöregebb Horváth(János?)9o év fölötti. A többi lényegesen fiatalabb, azaz nem érinti őket az ügynök törvény. 23 évvel ezelőtt ez actuális volt, Antall József egy tucatszor küldte el az alkotmány bírósághoz, és ugyanannyiszor Sólyom László keresztbe verte, visszaküldte, nyilván apósa érintettsége - azaz személyes indokok - alapján!
Hornéknak absolute nem állt érdekükben, a Szabad democraták viszont támogatták.Egység! az nincs ebben az országban.Igazából ez is nagyon fontos, de sokkal inkább a Rákosi-Kádár éra vezetőinek bíróság elé állítása, elítélése lett volna nagyon fontos,törvény arról hogy ezek és minimum a közvetlen leszármazottaik magas beosztásba, politikai, gazdasági vezetőként, képviselőként ne léphessenek porondra. Ez elmaradt, maradtak állásaikban és a privatizatiónál előnyük behozhatatlanná vált, és a gazdasági hatalom a kezükben maradt és most is a kezükben van.Lásd Gyurcsány-Apró klán, Nyers Rezső leszármazottai klánja, na és Kapolyi, a legesleggazdagabb ember, akinek fillérekért zuhant az ölébe a magyar energia ipar nagy része. Persze a sor folytatható.Azt hogy a parlamentben milyen klánok mozgatják a képviselőket, azt tényleg nehéz lenne felmérni, de biztos vannak lobby érdekek.
A cseheknél, németeknél - tudtommal - történtek olyan intézkedések, hogy a fentiek a rendszer váltás után nem vállalhattak párt,képviselői, államigazgatási, stb. hivatalt bizonyos ideig.
Kocsor Blokk Bió (Halló, hagyjon üzenetet 55.) 2012.02.04 14:27:00
Eleinte mind megválogatjuk szavainkat. Később, ha már sör a has, és gyerek az ülés, megelégszünk annyival, hogy az alapkifejezéseket kiszuszogjuk testünkből, de abban a korban, amikor az osztály legjobb csajait kell lájkolni a facebookon, még muszáj virítani. Mindig, mindenhol,…..
Catius 2012.02.25 04:26:54
Kocsor Blokk Nemzeti Konzultáció - Megosztás Orbán Viktor fészbukján (mert olyanja is van) 2010.08.30 11:04:00
Kedves Viktor!Engedd meg, hogy a magyarországi allergiások közössége nevében hozzád forduljak! Nagy a mi problémánk, bár nem életbe vágó. Épp csak a komfortérzetet érinti, viszont – ahogy én látom – ti mindig is figyeltek arra, hogy ne sokat prüszköljenek az…..
Catius 2012.02.19 03:20:52
Allergia.
Kocsor OV-hez írt levelének a soraival egyetértek, különösen az utolsó mondat nyerte el tetszésemet, amelyben az ég biológiai fermentátióját hozza kapcsolatba az összes kommunistával. Nagyon találó közvetlen kívánság, akár egy régi vágású parasztember is mondhatta volna, amikor veri a jég a búzáját.Annyit szeretnék megjegyezni a parlagfűvel kapcsolatban, hogy ennek írtására törvények születtek, melyek betartását az önkormányzatok ellenőrzik, ha magán területen van és büntet(het)ik, illetve ha önkormányzati területen van, akkor az önkormányzat köteles elvégeztetni ezt a munkát.Ennek jól megszervezett systemája van, melyet az eu-s gyakorlatnak megfelelően mi is kötelezőszerűen alkalmazunk. Ennek lényege hogy repülőről ellenőrzik a fertőzött területeket, és GPS-szel bemérik a területet, és megállapítják a tulajdonost, az adatokat pedig megküldik a megfelelő mezőgazdasági hivatalba is.
Én most inkább magáról az allergiáról szeretnék néhány mondatot írni, csak nagyon röviden, mert ehhez is mindenki ért mint a footbalhoz, és egyébként a wikipedián is megtalálható.Az allergia és az igen súlyos formája az anaphylaxia az egyik legnehezebben kivizsgálható és kezelhető betegségek egyike igen sokrétűsége miatt.A wikipedia sok mindent nem tisztáz, és az orvostudomány mérnöki szemlélettel rendelkezők számára nehezen ad útmutatást.Elnézést! A contact hatások amelyek a bőrt, egyéb szerveket érik, nem tartoznak az allergének okozta elváltozások közé.(hőártalom,savas,lúgos anyagok, megivásuk , stb.)Az anaphylaxia kérdése pedig az egyik legsúlyosabb fenyegetettség, akár halálhoz is vezethet.Ebben a kérdésben sem érvényesül a mérnöki szemlélet, lehet igen kis dósisú ártalmas noxa hatására anaphylaxiás shock az egyik alkalommal, és sokkal nagyobb behatásra elenyésző reactió. Én úgy szoktam mondani hogy a biológiában a 2x2 soha sem négy, többnyire három, leginkább öt, azaz négy. Így találkozik a biológus is a hegeli dialecticával.Az allergiás jelenségek bármelyik formája hirtelen akár anaphylaxiába mehet át, vagy már úgy is keletkezhet(lásd egy méh vagy darázs szúrást, melynek anyaga közvetlenül egy capillárisba került!) Bonyolítja az allergia felismerését és nehezíti az u.n. endogen allergiás jelenség, amikor a szervezetbe került anyagtól nem leszünk allergiások, de ha a szervezetben lebomlik, akkor annak egy anyaga már okozhat reactiót. Ennek vizsgálata nagyon nehéz. Úgy is mondhatnám hogy az allergia az orvostudomány Achilles sarka. A helyzetet bonyolítja, hogy az utóbbi 50-60 évben mértani haladvány szerint emelkedett az allergiások száma, a sok levegőbe került- beszívott, talajba került - növényekkel, állatokkal elfogyasztott ártalmas noxák miatt, mégpedig úgy hogy ezek a már előzőleg is allergénnek számító anyagokkal együtt "symbiósisban" egymás hatását potencírozzák! Végezetül egy személyes megfigyelés.Svájcba ment a család, a kis verebekkel, és a kisebbik veréb a nagyszüleiknél volt az utazás előtt két héttel, ahol a házi cicától (az nem bántotta a verebeket!) egy kerek fehér gombás kiütés keletkezett az arcán. Ott írtam fel kenőcsöt, el is múlt a kiütés, de a későbbiek során ha egy szúnyog bárhol megcsípte az a kis matt folt egyre halványabban, de megjelent még hónapokkal később is.A különböző ártalmas anyagok által a helyszínen keletkezett, ill. felszabadult intermedier anyagok- zömében hystamin -már az immunglobulinok "figyelmeztetése" volt hogy az egész szervezet controll mechanizmus status alatt van.
Kocsor Blokk Daganatok 2010.01.31 02:17:00
Nénik nyomják a metrón. Mármint a szpícset. Körös-körül morcon bóbiskoló fiatalok. Ügyet se vetnek az asszonyokra, akik teljes lendülettel nyargalnak, pedig fél hetet is alig ütött még. Magányosan mosolyog a két arc, mintha szánt szándékkal különcködnének bele reggeli…..
Catius 2012.02.11 03:53:07
Rosszindulatú daganat.
Rekkenő meleg, nyári délután. Az Oktogonon néhány nagydarab, kigyúrt, tetovált középkorú férfi, ujjaikon aranygyűrűkkel, nyakban arany keresztekkel. Körben állnak, a járda egy részét elfoglalják Kezükben korsó sörök, hűtik magukat és beszélgetnek.Halkan beszélgetnek, egy-egy szófoszlány hagyja csak el a kört, de körülöttük félelem szaga van a levegőnek."ezt már nem tűrhetjük, végre szembe kell nézni a tényekkel, cselekedni........" Egy idősebb hölgy megy el mellettük, távolodóban szűri a fogai közül:paraziták.Alig egy kilométerrel távolabb valami elromlott a Teremtő által több százezer évvel ezelőtt létrehozott biológiai kódrendszerben."Homokszemcse" került a fogaskerekek közé.Genetikai hiba, ami mindent felborított.Az élelmet és oxygent szállító csatornákon hírtelen apró dereglyék, kis csónakok jelentek meg, rajtuk hyperactív ordítozó alakokkal.
Ezek idétlenek voltak, zömében torzók, egyiknek a keze,lába, szemeik,füleik hiányoztak, de voltak fej nélküliek is,sőt olyanok melyek csak egy féktelen nagy zabáló bendővel rendelkeztek, de éltek és egyre nagyobb volt a hangjuk.Ezek is félelmetesek voltak,és szertelenek, hátborzongató , üvöltöző
paraziták. A dereglyék száma pillanatok alatt megsokszorozódott, szinte a szervezet összes capillárisában megjelentek a dorbézoló szörnyek, a kis erecskék egymásba folytak, nem egy helyről a nyirokerek felöl kiabáltak, ide gyertek ez nagyon jó csúszda.Aztán a dereglyék felborultak, ezer meg ezer számra, a torzók rázuhantak az ép sejtekre, és csak zabáltak, zabáltak. A sejtek jelzéseket adtak és megjelentek a katonák, az erős harcosok, a leucocyták, granulocyták különleges képzett harcosai, megfékezték a dühöngőket, de csak egy darabig, mert ezek megzabálták a mitochondriumok által termelt adenozintriphosphatot,, meg a hasitó, daraboló enzimjét, így minden sejt éhezett, kivéve a parazitákat. A sejtmag pedig csak adta a benne levő mitochondriumoknak a parancsot, azok még több ATP-t gyártottak, mert ez volt a rendeltetésük, a munkamegosztásban a tápanyag szolgáltatás volt a reszortjuk, és nem tudtak különbséget tenni ép és daganatos sejt között.Közben a nyirok és vérerek mentén millió helyen keletkeztek a gyorsan növekvő torzókból microscópicus csomók, a normális sejtek egyre sorvadtak, táplálék híján elhaltak, aztán a csomók még tovább nőttek, már a diagnosticus instrumentumokkal is láthatóvá váltak, aztán egyre nagyobbak lettek , tapintani lehetett e fejbiccentő izom mentén mindkétoldalon, a hónaljárkokban, és a lágyék hajlatokban búzaszemnyi, babnyi göbök formájában, később a szervezeten belül a májkapuban, a lép mellett, az aorta és a fő erek mentén tojásnyi, ökölnyi daganatok formájában jelentkeztek.Odakint a szobában egy férfihang szidta az istent, egy nő halkan szipogva pityergett, tudós, okos emberek egymásra néztek,majd gyorsan elkapták a tekintetüket, és sápadt arccal nézték a földet.A gazda szervezet pedig rohamosan sorvadt, arca , szemei beestek, mélyenűlő szemeiben már fájdalom sem volt, csak mérhetetlen fáradtság és közöny, láza sem volt, mert a szervezet képtelen volt a védekezésre, csak mereven nézett a plafonra, a kis maci a kezében volt, de már nem simogatta, nem beszélt hozzá. Egy kis idő múlva becsukott szeme kinyílt, ajkait parányira széthúzta mintha mondani akart volna valamit, vagy mintha mosolyogni akart volna - az anyja hitte, sőt tudta hogy mosolygott -aztán a maci nagyon lassan kicsúszott a kezéből, a maci sem értette......aztán .....kész.Voltaképpen nem történt semmi különös, a kínai gazdaság ugyanúgy 8% fölött teljesített, Clintonné kijelentését "Amerika azért vezeti a Világot mert vezetésre termett" harsogták a jenki újságok, és a Világ az alkotmányunkkal volt elfoglalva,.....csak egy kis szék az óvódában üresen maradt, és a kedves kiskutya hiába nyüszített a kis Gazdi szobája előtt az ajtóban szájában a nyakörvével, többet már soha senki nem vitte ki az udvarra megsétáltatni.
Kocsor Blokk Top Kocsor: Klezmatics - Shnirele, perele 2010.01.14 12:11:00
A Schritte (németkönyv) második kötetében van egy Hörtext (listening), amelyben a főhős (Timo) meg akarja tudni, mit jelent a gemütlich kifejezés, ezért életszerűen embereket kérdezget az utcán. A nagyváros zajában azonban valahogy senki nem képes igazán pontosan körülírni neki…..
Catius 2012.02.08 02:13:13
Zsidó. Zsidóság. Hit,vallás,nép?:
A zsidóság történetét az ókorban jól ismerjük, hála a Szent Bibliának. Nem is érinteném az egyiptomi rabságot, a Mózes vezette kivonulást, sem a babilóniai fogságot. A wikipediában adatokat találunk arra vonatkozóan hogy leendő országunkon keresztűl már jártak követek, kereskedők a Kazár birodalomból, ott hivatalos nyelv volt a zsidó.Az Árpádházi királyok felemás módon kezelték a zsidó kérdést, sokszor rászorultak a pénzükre, regáléként kaptak bányászati jogot, majd visszavették ezeket a jogokat, melyekről II. Endre hivatalosan is rendelkezik az Aranybullában. Pápai nyomásra megtiltja a vegyes házasságokat, megkülönböztető jelzések viselésére kötelezi őket, amit fia IV. Béla megszüntet, hisz a Tatárjárás után az építéshez szükség volt pénzükre, kereskedői tudásukra,Alapjában véve a megkülönböztetés legelső jelei már itt megmutatkoztak, de a viszony nem volt mérges, és jól tolerálható volt, mindkét fél javára.Engem nem is ez érdekel, hanem egy Kossuth rádióban elhangzott két-három mondatos kijelentés kb.20-30 évvel ezelőtt, ami azóta foglalkoztat, de adatot nem találtam eddig rá vonatkozóan. A bemondónő önálló kijelentése volt, nem hívatkozott sem szerzőre, sem egyéb tényekre, olyan érzésem volt hogy ezt a saját "szakállára" tette, és nem is illett az aznapi hírek sorvonalába.A zsidó kérdést a Kádár rezsim elhallgatta, nem volt Holocaust ünnepség, a közel keleti harcokban a Szovjetunió álláspontját képviseltük, az arabokat segítettük.A bemondó a következőket mondta: Nagy Sándor idejében, azaz az i,e.kb.340 évvel 5 (azaz öt) béranyát küldtek a Szent földről északra.Ilyen rendkívül fontos intézkedést én a történelemből nem ismertem, és ez felveti a kérdést hogy a zsidóságot a kihalás veszélye fenyegette - a zsidó nép okos, előre látó nép -tehát Nagy Sándornak lehettek olyan háborús lépései, tettei, melyek ezt indokolták.Ez annak fényében főleg furcsa, hogy a 350-370 évvel később született Krisztus idejében már számuk akár több millió is lehetett, több százezer bizonyára, amikor már római uralom alatt nyögött israel népe, azaz jelentős provincia volt.Ez onnan is tudható, hogy amikor a templomukban tartott istentisztelet alatt a rájuk felügyelő római katonák egyike lehúzta a gatyáját, és a meztelen seggét mutatta az oltár és a papok felé, és azt modta, zsidók ide figyeljetek, ahelyett hogy ajvékoltok. Állítólag a templomból kirohanó tömeg között pánik tört ki, tízezreket tapostak halálra, és a római cohorszokat kellett megfékezésükre bevetni.Ennek tudatában furcsa elképzelni a kihalás rémét pár száz évvel azelőtt.Mindenesetre a zsidók térnyerése a diaspórában nagy fordulatot vett, Israelen kívűl kellett megélniük. A Hamza városokban gyorsan elszaporodtak, a pénz lett a mérvadó a munkájukban - mint Pál apostolnak, aki vámszedő volt -és felvirágoztatták az Északi tenger mellett fekvő városokat, kelmék, iparcikkek, stb. kereskedésével, de a manufactúrákban a gyémánt forgalmazásával, csíszolásával, az arany és ezüst kellékek gyártásával,és részt vettek a városok gazdagodásában is.A probléma az volt hogy amig a nyugati vidékeken nem bántották őket, legalábbis életük jól alakult, addig a keleti parton, a harcias Litvánia vallási okokból állandó zaklatásnak tette ki őket, az oroszoknál, ukránoknál rendszeresek voltak a pogromok, és tovább nyomták őket Lengyelország irányába, amelyik legalább annyira volt katholicus ország mint Litvánia, és tovább lökte őket délre, Galiciába. Itt a magyar királyok, majd a Habsburgok nem bántották őket, illetve I. Leopoldinus és Mária Theresia hozott ugyan ellenük intézkedéseket, (dupla adózás, házasodási megkötések, német nyelvre kellett II.József alatt a nevüket változtatni - amit aztán a Türelmi Rendeletben egyebek mellet ezt is visszavonta)Így aztán Galicia maradt a hazátlanoknak hosszú ideig átmeneti hazájuk.A kozákok alatti ellenük irányuló fenyegetéseket szépen dolgozza fel Saul Bellow már amerikai író a Mesterember című Nobel díjas regényében. Az előbb vázolt zsidó közösséget hívjuk askenazi zsidóknak, szemben az africai sefardokkal. Az askenaziak feltünően egyforma siomaticus jegyei felvetik a közös, béranyától történő származás esetlegességét is, azonban erre semmiféle bizonyíték nincs.Íróik, művészeik a diaspórában, sokszor ellentétes környezetben különböző módon reagáltak zsidóságukra, még akkor is ha már több nemzedéken keresztűl elfogadó országban éltek.Thomas Mann "kiírta" magából a zsidó identitást, óriási sikerrel a "József és testvéreiben", szinte egy fócusált történelmet írt, csendes büszkeségnek hívnám viselkedését (ezt csinálta a homosexualitásával is a "Halál Velencében" című kisregényében).Arthur Miller szenvedett tőle, amikor nem is zsidó főhősét göndör hajjal, szétálló nagy fülekkel és túlzottan rövidlátó szemüveges, hájas pasasnak írja le a "Gyújtópont"-ban, akit a megaláztatások verekedésbe taszítanak. Barbara Streisand büszke a zsidóságára, hangoztatja már-már gusztustalanul túlzóan.Pl. a kommunista röpíratokat terjesztő lány szerepében.És a csodálatos vírtuóz zongorista,karmester Leonard Bernstein. Így megy ez, emberek vagyunk, élhető teret képzelünk számunkra, mert úgy gondoljuk megérdemeljük. Azért az a kijelentés az 5 béranyáról változatlanul izgat, úgyis mint történelmi igazság, esetleg geneticai vagy mindkettő??
Kocsor Blokk Jártató 2009.08.11 12:52:00
Elvétette egy asszony a mozgólépcsőt lenn a metróállomáson. Nem figyelt oda, vagy valami összezavarta szegény fejét, de rossz helyre sorolt. Oda, ahol nem vezet út a felszínre, ahol lefele görögnek a lépcsők. Pedig odafenn már kelt a nap. Ragyogó sárgába fordult az imént…..
Catius 2011.12.31 17:19:59
Jártató.
Amikor megjártatnak valakit, vagyis az árokba vezetik.Magyarán becsapják.Régen a lovakat telente megjártatták, hogy ne kényelmesedjenek el az istállóban. Kivitték őket a hóba, fagyba, amit az állatok nagyon élveztek, a szűrke, téli bezártság mellett, kuriózumként értékeltek.Megmutatni az erejüket, két lábbal a levegőbe rúgni, futni egy-két kört, majd a meleg istállóban a megérdemelt abrak mellett szunyókálni egy nagyot.
Ma mindennaposak a megjártatások.A politicusok előszeretettel teszik. Négy éven keresztűl arról beszélnek, hogy milyen jó amikor ők vezetik Magyarországot, mert akkor a dolgok jól mennek, és ne is törődjünk vele mit mond az ellenzék, mit írnak a külföldi újságok, lényeg az hogy négyévente menjünk el szavazni(értsd alatta:rájuk)
a többi nem számít, majd a képviselők akiket mi "választottunk" a többit elintézik.Tehát a jártató, a megvezetés elkezdődött..... vagy talán folytatódik?...Aztán jön az ellenzék, bezzeg amikor mi.....tudjuk mi megvezetettek, tudjuk kicsoda az ellenzék, nem kell bemutatni.Aztán az ellenzék hangadói mellé csatlakozik a külföldi liberális sajtó. Mert milyen democratia az amelyikben korlátozzák a MNB elnökének a fizetését! Sic!!Mondja a democraticus nyugat, Amerika ? Ugyanezt mondja.Milyen democratia az amelyikben 3 helyett ötre emelik az MNB döntéshozó szakembereinek a számát? Úgy értsük!! a 3 döntéshozó democraticusabb mint az öt, mert ők mondják.Mi szembe megyünk a mozgólépcsővel, csak jártatjuk a lábunkat, mert erre kényszerítettek bennünket.Egy helyben topogunk, mert nekünk csak a szemben irányban van helyünk. Mehetnénk menetirányban is, amit kijelöltek a számunkra, amit Clintonné őnagysága a következőképpen definiált: Amerika azért vezeti a Világot mert vezetésre termett. Sic!! Egy jogász, a Világ legerősebb államának " democraticus" külügyminisztere, miután fittyet hány a cathegóricus syllogizmus alapvető logicai szabályaira.Amikor minket megjárattak, akarattal tették.Meg akartak szégyeníteni egy ezer éve fennálló, önmagát, és a nyugatot védő kultúrát.Azok akiknek nem volt kultúrájuk. Érthető, mert mitőlünk mindent, tőlük semmit sem lehet elvenni, mert hiszen semmijük nincsen...Ami a kultúrára vonatkozik.Vajon ki mondja meg meddig szabad-kell a mozgólépcsőn maradnunk, hogy pályánk felfelé íveljen?Meddig lehet szembe menni az irrealitásokkal!! Manapság az igazság nem követendő, a hazugság nem elvetendő, attól függ ki mondja. Miránk azok a szabályok az érvényesek, amiket ránk kényszerítenek." Vajon lehet-e jobbra várni? Szemünk és lelkünk fáj bele. Vajon felébred-e valahára a szolga népek Bábele?
Vajon KOcsonak lesz-é igaza, ami a lépcsőjárást illetií,,??!!
Kocsor Blokk Zavarban 2010.03.15 22:45:00
A külvárosi gimnáziumban a nyolcvanas évek elején senki nem tudta igazán Gyurkáról, hogy tényleg nem érti a Rolls Frakciót, vagy csak úgy csinál, mintha nem értené. Az viszont biztos, hogy miután az Egymillió Fontos Hangjegy véletlen málőr folytán országos botrányt keltve…..
Catius 2011.12.09 01:54:11
Pina.Mint vezérszó.
Synonimák:Kéjrés-édes hasadék-szent repedés-mézes bögre-nuni-nuna-nuno-puni-puna-puno-punci- P I N A - picsa, tertyula picsa-vargyarangy-hatvarangyarangy.
Kinek, kinek ízlése szerint.Pl. a Jancsi a lakodalom előtti napon bevág a Julcsának, aki nem mosakodott egész nap, és fertelmesen büdös... Te Julcsa eláll ez holnapig?
Nos megint a szerelem oldalon... chatelek, keresek, lapozok, egyszer csak elém kerűl egy fekete szúrós szemű, fekete hajú nő, aki már első látásra gyanúsnak tűnt, de nagyon szép volt. Fekete szúrós szemei mosolygáskor megszelidültek, és olyan ártatlanul nézett, hogy rögtön begerjedtem. Nagyon jó mutatói voltak:19/167/53, ki az ördög nem gerjedne be ezektől a számoktól. Egy darabig néztem, majd levelet írtam prózában."Önnek olyan szép a mosolya mint Mona Lisának, de nem szeretném ha odaakasztanák a falra Mona Lisa mellé, mert ott csak ketten lennének.".. udvaroltam, poénkodtam.Semmi válasz. Másnap ugyanott folytattam, merészebben" ha olyan hosszú kezem volna hogy oda érne Magához, megfognám, az ölembe húznám,simogatnám, a haja alatt a nyakát csókolgatnám, simi-simi, és még mesét is mondanék mert Magácska egy édes szép, mit szép gyönyörű nagy gyerek, és olyan forrón szorítanám, míg a forróságban mindketten eggyé olvadnánk, és akkor mi történne? .. na mi?ebből a szerelmes ölelésből egy hatalmas nagy, forró szeretkezés indulna, és tartana a Világ végezetéig"
Másnap a flörtöltek velem helyén egy puszi... ez volt az ajándék. Jött a következő nap, akkor verset írtam, két versszak, nyolc sor. A vers jól sikerült, de az előző prózát felül múlni lehetetlenség volt.Még aznap éjjel jött a válasz egy csók küldése, melléje kísérőként:megkurnál, igaz?Rövid u-val.Erre én is küldtem egy flörtöt csók formájában, " Kibaszottul megkúrnálak" prózai küldeményként.... Amint látszik is, sexuális vehementiám növekedésével fordított arányban állt szépirodalmiságom, és nyelvtani képességem.Másnap a Chaten jelentkezett, gyors rövid mondatokkal:ari vagy, nagyon kelesz nekem(egy l-lel.)Kurjál meg ... rövid u-val, nomeg sziaaaa! Nagyon ki akarlak próbálni, -írta-... mintha egy versenyló lennék.A legutóbbi csók flört melletti " kibaszottul megkúrnálak" azt írta a k a r o m.Most itt tartunk. Chaten vagyunk, Ő nyitott, de semmit sem írt, én űlök, és várom a válaszát, pedig kértem Neki, könyörögtem, elmondtam mindenféle rohadt cigány kúrvának, de nem válaszol, pedig még a gyerekkori mondókát is leírtam:"Kukorica pempő, Magyar pina nem kő
Rác pina savanyú, Cigány pina nagyon jó" eddig erre sem válaszolt. Ez a vers eredetileg úgy szólt: Zsidó pina nagyon jó... csak én változtattam meg.Közben eszembe jutott hogy apám kissrác korában a bátyjával és az utca gyerekeivel kártyáztak, és bejött a boltos zsidó felesége, és fitymálva kérdezte a dédöreganyámat, hogy ezek a fiatal gyerekek már igen korán a züllés útjára léptek, mire a dédi azt mondta, ne izgassa magát szomszédasszony, ezek a gyerekek nem pénzre játszanak, csak zsíroznak, meg zsidópináznak.Ez olyan játék mint a snóbli, meg a fekete péter, meg a csapd le csacsi. Akinek a kezében maradt szegény Kuóni pásztor - a piros alsó, annak az orrára vertek büntetésűl..... gondolom hogy innen van az a mondás, hogy amelyik pinát kihagyjuk, azt a túl világon az orrunkra húzzák.Hát ezért kaparok én annyit ennél a cigány pinánál, hogy még a szépirodalmat is megváltoztattam miatta. Ami Apámat illeti, mégiscsak baj lett ebből a zsidó pinázásból, mármint a kártya játékból, mert 1951-ben Az Andrássy ut 60-ban, Galiciából haza szállingózott zsidó gyerekek verték immáron nem boltos fiúkként, hanem ÁVH-s tiszti egyenruhában. Talán mégsem kellett volna dédöreganyámnak akkor olyan frappáns választ adni.Vagy talán nem is azért verték?..........
A kedves olvasó sokat virrasztott mellettem, amíg én a cigány pinát lestem, nehogy valaha is az orromra húzzák, azonban chat zsuzska hallgat mint a sír.Ezért a nyájas olvasó feküdjön szépen le, és én majd holnap folytatom, mint a valamikori Pesti Hírlap évkönyvben folytatólagos regények-kisregények-novellák mentek, leközölve Babitstól-Herczeg(alias Herczog) Ferenctől, Harsányi Zsolttól.stb.st.Annyit azonban már most megjegyezhetünk, hogy ezek a cigány pinák, öregek , fiatalok, egyaránt értenek a mágiához, a delejezéshez, nem véletlen hogy Verdi Trubadurjának Azucenája, meg a varázsló anyja bosszúállóként szerepelnek, a mamát Luna gróf boszorkányságért égetteti el, az Álarcosbálban, pedig a jós cigánynőt Ulrikának hívják.Most aztán kíváncsian várom a fejleményeket a varázslás irányában.... hátha erélyes "akarom"ja végül elvezet oda hogy holtom után ne húzzák az orromra.
Kocsor Blokk Jelzés, érték 2009.09.09 10:30:00
 Akkora már a pangás, hogy minden kis jelnek örülünk. Reményt csepegtet belénk, ha valaki elegáns, udvarias, higiénikus, ha a sötétség tengerén felbukkanni látszik a kultúra egy-egy kis szigete. Átállnunk persze nehéz. Megint igazodni egy új hülyeséghez? Nem,…..
Catius 2011.12.01 02:23:32
A kutyával kezdődött, aztán a kutyaszarral végződött.Hát, ami azt illeti ezen a napon nem sok szerencsém volt a kutyaszarral, mondhatnám semmi, sőt inkább az illik rá, hogy balszerencsés voltam.Greko ott sündörgött a lábaimnál, egyre közelebb, a nagy böhöm súlyával nekem támaszkodott, egy kicsit kis is billentem az egyensúlyomból. Aztán elindultam az erdőben hegymenetnek. Ez a kurva kutya állandóan a tenisz labdát tette elém hogy dobáljam, nos dobáltam, visszahozta. Így ment ez egy darabig, de egyszer nem találta a labdát, így egyre nagyobb ágakat hozott a lábam elé, természetesen a sűrű fák között keresztben, jó néhány alkalommal megbotlottam, egyszer el is estem. Ahogy kiértünk az erdőből a beton útra, a kutya szaladgált, nagyon jó kedve volt, én is örültem hogy nem kell botladoznom.Mehettünk úgy száz métert amikor a kutya észrevett egy bubi frizurás, megnyírt, kozmetikázott fehér kutyulit, amelyik éppen a szarását végezte. A Gréko nagy örömmel szaladt oda, körbe szaglászta, még a kutya piszkot is, aztán elkezdtek kutya módra rohangálni, majd a Gréko elkezdett toszó mozdulatokat végezni -mint a bólyi lakodalomban a parketten F....-.y, az utyuli-putyuli mögött, ebből arra gondoltam, hogy ez egy szuka. Közben pár méterre észrevettem a gazdit, egy fiatal leányt, aki idegesen nézte a végkifejletet. Aztán köszönés után mondtam a gazdinak, "jól elbolondoznak ezek a kutyák", és hogy össze kellene szedni a kutyaszart, mert hátha valaki belelép.Nos a felajzott leánynak mi sem kellett több, mint egy fúria esett nekem,"hogy meri az ilyen vén kéjenc, egy ilyen vén szatír csak úgy leszólítani a járókelőket, a fiatal hölgyeket, csak mindet be kellene kasznizni, mert az ilyenektől romlott a társadalom, meg egyébként is ez a fekete ördög - szegény Grékot így nevezte - megzavarta az utyuli-putyulit az emésztésében, és most majd hashajtót kell adni neki, meg hogy tűnjek a picsába, mert rendőrt hív, intézett ő már másokat is így el".Aztán még azt is megkérdeztem hogy netán az erkölcsrendészettől jöttek ki? és azt mertem mondani hogy nem is tudtam hogy a kutya közigazgatásban is bevezették az erkölcs rendészeti hivatalt,amit én is nagyon helyes dolognak tartok. és megkérdeztem hogy a fővárosban külön osztály képviseli-e ezt, vagy összevontan kezelik a főváros területén strichelő kúrvákkal, mert ebben az esetben a Grékó mint szolgáltatást igénybe vevő, én pedig mint felbújtó szerepelnék. De , mint kifejtettem "KIsnagyságád viszont ebben az esetben a kupleráj madamjaként jönne szóba".Nos erre aztán elkezdődött az égzengés, szitkozódás, olyat még Gounod Faustjában az Infernóban sem lehetett látni és hallani, és már vette is a telefonját, és valakit hívott. Kicsit aggódni kezdtem mert sem nálam sem a Grékónál nem volt nálunk a személyi igazolványunk, illetve az a papir amelyiken szerepel hogy ő kutya, és érvényes oltással rendelkezik, amit én szoktam beadni neki, ahogy az legutóbb is történt.Aztán én egy illedelmes kezitcsókolommal lezártam a mérges leány dühét, aki annyit se mondott hogy fapapucs. A Gréko egy darabig még üldögélt, majd felkelt és néhány vakkantással jelezte hogy részéről az ügy strorno, már csak azért is mert közben utyuli-putyuli-kutyuli nyakán volt a póráz, és Gréko mint jól nevelt kutya betartotta az illendő távolságot.Hát mi bizony otthagytuk a kutyaszart a gazdival és a kutyussal együtt, de azért azon elgondolkoztam hogy mi lesz szegény kutyus emésztésével.Amikor haza értünk, leültem egy székre, kissé rezignált voltam, a kutya mintha érezte volna, odajött hozzám, leült velem szemben, az állát a térdemre tette és nagy bogár-fekete szemével próbált vigasztalni. Én pedig megsimogattam a drága fekete szőrös fejét, és csak annyit mondtam: Gréko-Gréko megint egyedül maradtunk. És kihoztam a spejzból egy 30 centis kolbászt..... egyél drága kiskutyum, hála isten Grékónak jó az emésztése..... kutya módra percek alatt eltüntette a kolbászt.
Catius 2011.12.08 00:45:37
Kocsor Blokk Anno Zoom - Szemelvények a Kocsor Blokk hőskorából 2009.07.10 14:55:00
Életmódváltás2008-09-17Lendületet adtak a lakóparkok, afféle napindító lendületet. E friss, mobil világban kell, hogy sodorjon valami tetterő, ami látszik kifelé. Még akkor is, ha odabenn kevés mögötte a meggyőződés. Érezvén a cég szagát igyekeztek hát a lábbelik…..
Catius 2011.11.26 05:14:19
A szingli édesbús magányossága megkérdőjelezhetetlen. Egyedi, de Világ jelenség. Nagy adag képzelő erővel, mert a szinglinek van ideje kifejleszteni magában ezt a megjelenítő képességet.A szingli egyedül maradt, az idő már elment mellette, maholnap 40 éves lesz, de számára ez semmit sem jelent, Ő olyan maradt mint volt 20 évesen:tartózkodó, finoman viselkedő, elegáns - legalábbis ezt hiszi magáról.A munkahelyén keveset beszél, mert az igazgató titkárnője, teljhatalma van bárkit beengedni vagy nem beengedni a Főnökhöz.És azért is beszél keveset mert tartózkodó,és így elegáns. Lenézi a többi női munkatársat, aki néha sietve, kissé izzadtan érkezik a munkahelyére, mert sietni kellett óvodába vinni, iskolába kísérni a gyereket. A szingli a Fönökkel mézes-mázos, női munkatársaival arrogáns, stylusa kioktató, tele fölényes magabiztossággal.A szingli büszke hogy a maga ura, senki sem szólhat bele az élet vitelébe, jóllehet a körülötte dolgozó némelyikéről tudja, hogy férjük részeges, netán meg is veri időnként.A szingli a fiatalabb nőkkel szemben még jobban érzékelteti fölényét, nem veszi észre hogy nevetséges igyekezetét már régóta mindenki ismeri.Egyszer hallotta hogy röhögnek a háta mögött, egy pillanatig azt hitte hogy rajta, majd elhessegette magától ezt a gondolatot.A szinglinek évek óta volt egy barátja, de amikor férjhez ment volna Hozzá, a fiú nem kérte,majd nemsokára lelépett egy 10 évvel fiatalabb nővel. A szingli azt mondja, Ő rúgta ki, és ezt el is hiszi.A szingli amilyen előkelő a munkahelyén, ugyanolyan harsány a barátnőivel ha hetente 3 alkalommal találkoznak ugyanabban a kávéházban, ugyanazokon a napokon, ugyanabban az órában. A másik három is szingli, ugyanannyi idősek, ugyanolyan főiskolai végzettségük van, ugyanolyan megvetően beszélnek a "kizsákmányolt "1-2-3 gyerekes családanyákról, taknyos orrú gyerekeikről mintha Ők tudnák legjobban milyen egy megalázott, és éppen ezért megvetendő anyasors.A szinglik méhét bezárták, Ők ettől büszkék.Néha söröznek, ricsajt csapnak, a kávét elegánsan isszák, félretartott kisujjal, cukor nélkül, mert cukorral hizlal. A fiatal pincér gyerek hallatlanul figyelmes velük, közben azt gondolja, a vén kurvák már megint ricsajoznak.A főpincér álmosan figyeli őket, majd ahogy felállnak az asztaltól készségesen feladja a kabátjukat, kezitcsókolom köszön el a viszlát-ra, legyen szerencsénk csütörtökön is. A szingliknek tetszik a két pincér viselkedés,"gavallériája".Aztán örültem kedveseim, sziasztok röppen el a megszokott búcsúszöveg, ugyanúgy mint egy éve-tíz éve-száz éve.A szingli egy etalon.Aztán mindegyik hazamegy az egyszobás garzonjába, és nagyot sóhajtva belehuppan a bőr fotelbe.Az egyik nap nagyon későn mentem haza talán már éjfél is volt, a szingli lakásából dyscret fény szivárgott ki az útcára és a folyosóra, s a fénnyel együtt hangfoszlányok is kiszűrődtek, erősödő és gyengülő lihegésekkel, kis kéjes kiáltozásokkal, nyögdécselésekkel.No lám csak, lám csak, az ember mindig visszatalál a szerepébe! Nem abba amit játszik, hanem amit az élet előírt a számára.Felmentem a lakásomba, és kinyitottam az ablakot.Kis kárörömmel nyugtáztam amikor a lépcsőházból kilépő alakban a lámpa alá érve a körzeti ügyeletes rendőrt pillantottam meg.
Kocsor Blokk Anno Zoom - Szemelvények a Kocsor Blokk hőskorából 2009.09.03 11:31:00
A gyenge erő2009-03-11Nem tesz különbséget az angyalföldi aszfalt pirkadat és alkony közt. Nem piroslik az ég alja, szürkület itt minden. Ettől vadulhatott meg az öreg Kádár is. Teljes menetfelszerelésben áll kapuja előtt a biztonság őre. Egészségügyi séta ez csupán, az…..
Catius 2011.11.19 04:21:11
Elidegenedés csak úgy jön magától, befészkeli magát
először csak valamilyen kellemetlen rossz érzés,esetleg valamilyen szomatikus tünet formájában, mintha kényszerítene hogy foglalkozz vele, azzal hogy jelenléte legyen, mintha önállóságot követelne. Nagyon lassan jön, először ráncolod a homlokodat, nem nevetsz a vicceken, vagy csak kényszeredetten, nem is érted mások miért értékelik, aztán szép fokozatosan egyedül maradsz mint Jean Paul Sartre hőse az Undorban, vagy Alberto Moravia szereplői az Unalomban, vagy A római lányban.Aztán csak azt veszed észre hogy hideg lett körülötted, mintha lehűlt volna a levegő, de nem fázol, mintha a végtagjaid csak lassan engedelmeskednének, nehezedre esik a beszéd, nem fárasztó, csak végtelen hosszúnak tűnik amíg kigondolod, és mire kigondoltad már nem érdekes, ezért fáraszt mert nem volt eredménye. A szemeiden mintha pókháló volna, fejeden a ki sem gondolt képzelet ólomsúlya agyon nyom,lehúz, megbénulsz, nyelved foroghatna, de nem tud, mert nem is akar, a szerveid szétesnek mintha nem is millió éve volna közöttük subordinatió, aztán csak ülsz, bambán bámulsz, de igyekszel odafigyelni mindenre, aztán eljön a pillanat, mely inkább kényszercselekvés, sőt biztos hogy az, nem tudatos gondolat eredménye.... Én ide sorolnám Szabó Dezső regényét, a Nincs menekvést is, illetve a főhősét is - akinek nincs kegyelem, végzete a fizikális önmegsemmisítésbe vezeti - a csak nyílt sexuális örömöket kereső festő, vagy a robotszerű érzelem letarolt római lány mellé. Node hogy jövök én ahhoz hogy az egzisztencializmust jelképező két fenti mellé odalibbentem a mi kis Kolozsvárott tevékenykedő novella-esszé-és később regényeket is író kezdő újságírónkat, aki valamivel előbb élt az előbbieknél, annál a Sartrenál aki visszautasítja a Nobel díjat(eddig , mondja Ő, csak nyugati írók, és keleti elégedetlenkedők - utalva itt Szolzsenyicinre - kapták meg) amit legjobb barátja Camus megkapott. Sírig képzelt barátsága Sartrenak Camu-.vel csak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc elbukását követő rövid időszakig tartott, vitájuk szenvedélyes volta felszínre hozta a mindvégig sztalinista kommunizmusban hívő, a magyar forradalmat elítélő, szovjet beavatkozással egyet értő Sartre és Camus végletekig kiélezett ellentétét, mely során a tiszta democratiában hívő és azt hírdető Camus felbontotta ezt a barátságot.
Mindenki lépik egyet. Talán így igazságos. A vak, aki sokáig látónak képzelte magát, tudat alattijában érezte, hogy nem érdemel szemüveget .
Kocsor Blokk Arany gondolatok 2011.01.30 08:32:00
Teleírjuk az utcákat, és átfogalmazzuk a térképet. Szokvány hétköznapnak látszik minden körülöttünk, de soha nem látott tempóban és módon változik a világ. Elvetélt szociológusnak élmény szemlélni ezt a folyamatot, ugyanakkor félelem is van Kocsorban jócskán.Nem járta ki…..
Catius 2011.11.13 22:50:41
www.youtube.com/watch?v=aZvdiMxfX7A&feature=related.

Wagnert hallgatom.A Walkűrök szól mindent elsöprően, betölti a teret, egy áradat, mint mikor a Tisza"zúgva, bőgve törte át a gátat, el akarta nyelni a világot"Olyan magasztos a zene hogy behunyt szemmel hallgatom, amikor kinyitom a szemem harci helikopterek szabályos szakasza dübörög a felhők alatt, a pilóta bekapcsolja a rádiót, onnan hallatszik Wagner zenéje.Lassan képbe kerülnek egészen közelről a helikopterek, az egyik amerikai katona kiköpi a rágógumiját, kihajol a nyitott ajtón, és sorozatokat enged meg a gépfegyveréből az alattuk egész közel futó, menekülő állatokra, tehenekre, szárnyasokra, a menekülő idős férfiakra, nőkre.Nyomukban a fából épített viskók lángra lobbannak, a háttérben egy iskola, menekülő kisgyerekekkel, egy tanítónő igyekszik menekíteni Őket. Azt már régebben megtanulták hogy egymás kezét kell fogni, mert így tudják követni az elöl haladókat. Egy gyerek így is elmarad, vissza kell érte menni. Vietnámiak.A zene jól választott aláfestése a szörnyű apokaliptikus képnek, de vajon Wagner ennek szánta? Aligha hiszem.Wagner ezzel megírta - a Walkűrökkel -a germán nép ősi legendáját.Aztán a gyílkoló gépek elrepülnek, minden ég, a halottak már megnyugodtak, a katonák örülnek, sikerrel teljesítették a küldetésüket, és a The ride of Walkyries elhallgat, mintha szégyelné magát!!
Egy hete Clintonné őnagysága, az USA külügyminisztere a következő nyilatkozatot adta:Amerikának azért kell a Világot vezetni, mert vezetésre termett.Érthető,logicus válasz egy jogot végzett külügyminisztertől. Ugyanazon a napon a Népszava interjút kért az amerikai nagykövet asszonytól, aki azt mondta hogy Clintonné nehezményezi, hogy azokat az aggályokat melyeket az amerikai kormány a magyar kormány tudomására akar hozni, eddig nem sikerült Orbán Viktorral közölni.Így megy ez.
Kocsor Blokk Elmélkedés (Halló, hagyjon üzenetet! 45.rész) 2010.08.28 23:13:00
„Mélyen szánt a gondolat. Velencében úszik.” Ezzel a kis egysorossal foglalta össze véleményét egyre felszínesebbé váló világunkról ef Zámbó István a 90-es évek elején. Azóta a helyzet csak rosszabbodott, és a művészvilág egyre jobban szomjazza a lagúnák…..
Catius 2011.11.12 03:41:02
Elmélkedés. Aki elmélkedik az mozgatja az elméjét, talán nem egészen mondanám azt hogy gondolkodik, persze nyugodtan mondhatjuk azt is, mert akaratlagos tudati functiót fejtek ki, de mégsem ugyanaz mind a kettő. Az elmélkedés a tudat játéka, a gondolkodás a tudat munkája.Az elmélkedés nem törekszik céltudatos megoldásra, csak felveti a problémákat, összehasonlítja, de nem törekszik mindenáron megoldást találni, szemben a gondolkodással, mely béklyóba veri a tudatot, ha nem talál megoldást az adott kérdésre, helyzetre.
Nos én a minap elmélkedtem.:mi lesz ha a görögök nem tudják-akarják kifizetni az állam adósságukat?
Ennek bizony igen-igen nagy a valószínűsége!! Lezárják az embereket? Elveszik a több száz sziget egy-több-nagy részét tőlük?És a bankárok odaköltöznek és hellének lesznek?Elveszik a történelmüket? (amikor Napoleon szervezte az oroszországi háborút, felmérte azokat az országokat is, melyeken át kellett gyalogolnia. Megkérdezte zseniális külügyminiszterét Talleyrandt, mit csináljon a magyarokkal? Felség! a
magyar büszke nép, tiszteli az Őseit, és büszke a történelmére. Vedd el Tőlük a történelmüket, és azt csinálsz Velük amit akarsz. )
Priamos,Odysseus,Penelopé, Patroklosz, Aeneas, Menelaos, Heléne,Electra, az aranygyapjas vitézek életei, tettei, legendái rászállnak mad DSK,Rothschild, Rockefeller, Wartburg, DuPont,.Russel,Bundy,Kennedy, Collins családok leszármazottaira? És a III. generatió már úgy fogja tudni hogy egy Bundy ős volt Aeneas, aki magára hagyta szerelmét, Didót, mert küldetéstudata volt, melyre Hector megeskette, hogy alapítsa meg Italiát, és hogy a Collinsok családfája Achilleushoz vezet,és hogy Theseus utódai a Russelek(majd címerük is lesz:felülről a repülőről nézve Kréta szigete, közepén egy Russel férfi alakkal, lába között a vérző Minotaurusz fejével..)A Busch család eredete majd Socratestől indul, ill. addig vezehető vissza, merthogy ugyanolyan okosak mint a phylosophus. (kár hogy a bürök-poharat nem ők itták ki.) Nos elmélkedéseim még távolabbra is nyúlnak, majd közelebb- földközelbe.Ki kötelezheti egyáltalán az embert hogy akármilyen adót is fizessen. Természetesen a saját szükségletemre elfogyasztott közös emberi "kincseken" - viz,áram,fűtés, és a szolgáltatásokon kívűl. Nem elég adó hogy 40 éven keresztűl dolgozom, ezen idő alatt adózom, és akkor még az állam felelőtlensége miatt is én adózzam.No persze a görögök is gondolhatták volna, hogy nem lehet 56 évesen nyugdíjba menni, 1200 eurós átlag nyugdíjjal. és nem lehet büntetlenül megtenni hogy a külföldi áruház láncokat nem engedem be, hiszen ezek adóznak!Márpedig a tőke beszedi a járandóságát, a kormányok, és hadseregeik erre a biztosíték.Sárközy,Orbán,Merkel,Gyurcsány,Putyin, Obama ügynökök, a szerepük a csitítás. A tőke érdeke az hogy az emberek önként adják oda a pénzüket, mert botrány lenne az erőszak.Volt aki szembeszállt. A német államadósság és jóvátétel akkora volt az I. VH. után, hogy 150 év kellett volna a kifizetéséhez, ha egyetlen német egyetlen falat ételt sem fogyaszt, a gazdaság pedig termeli a tőke éhes gyomrába a pénzt.A németek nem fizettek, tudjuk hova vezetett. A konc miatt a tőke összefogott, mert ezek mindenhol ott vannak kulcs szerepben. Csak az egységes fellépés segít. Ha a sok ügynököt úgy választjuk ki hogy csak szigorúan nemzeti parancsnak engedelmeskedhetnek a katonák. Akkor...... talán.Vagy talán ez már nem is elmélkedés?
Kocsor Blokk Fejlámpák és bicskák 2009.07.01 11:04:00
Embertársam, ha dzsungelharcra adod a fejed, semmiképp ne felejtsd otthon a dzsungelfelszerelést! Nem olyan nagy igazság ez, magad is tudhatod talán. Sokkal izgalmasabb kérdés, mit is értünk manapság dzsungelfelszerelés alatt. Hiszen nem vagyunk mi holmi Tárzán. A hideg…..
Catius 2011.11.12 02:10:54
Nyár volt, meleg, nagyon meleg.Kint a szőlőben a tanya körül a felnőttek tevékenykedtek, kapáltak, gazoltak, és próbáltak engem felvidítani, mert én még kicsiny ember voltam, és szomorú, mert anyuskám után honvágyam (vagy mérhetetlen anyavágyam.) volt.
Pedig a 3 felnőtt közül az egyik nagyanyám (nagyanyi) volt, a másik anyám testvére (kisanyi) és az egyetlen férfi - természetesen rajtam kivűl - a nagynéném férje, a sógor bácsi volt, aki sokat bolondozott velem, és ha felbosszantott, akkor sógorrá degradálódott, rosszabb esetben vén hülye sógor lett a neve, aminek öreganyám örült felettébb, lévén hogy az anyósok a vejükkel általában kutya-macska barátságban vannak.,Bandukoltam a szőlőtőkék között, bementem a jó hűvös tanyába, néztem bent a fecskék fészkét, meg azt ahogy eteti fiókáit a fecske, amelyik rendszeres időközben repült be a tanya ajtó felső részén vágott kéttenyérnyi nyíláson.
Nagy nagy búsulásomban a sógor bácsi mondta hogy menjek fel a tanya mögötti dombra és integessek az én anyuskámnak, mivel a falu ahol laktunk a tanyához csak pár kilométeres távolságra volt A templom tornya jól látszott..Hát én integettem is bőszen,aztán mikor kérdezték, akkor azt mondtam hogy anyuskám kint állt a gangon és visszaintegetett.Öreganyám szeretettel simogatta meg a fejemet, merthogy ennyire anyás vagyok megsajnált. Csak a bolond sógor heccelődött. De már nem voltam annyira kicsi hogy saját magamat is becsapjam, bizony tudtam, hogy olyan messzire ellátni nem lehet, így aztán szipogva böcöllésztem a szőlő tőkék között, bele-belerúgva a porhanyós fekete földbe.Eszembe jutott az elveszett bicskám is, amit áhítattal fogtam a kezembe mindig, mert ez egy gyöngyház nyelű vékony pengéjű kis finom bicska volt, amit a sógor vett nekem a bajai vásárban - már egy éve is van- ahova a két szűrke csődör által húzott hintóval mentünk helyenként vágtatva a kedvemért.Hát ahogy rugdosom a földet, egyszer csak valami szűrkés-barna fém darab vége bukik ki az egyik barázdából. Lehajolok érte, és már ott is van az én drága, kedves gyöngyház markolatú kisbicskám a kezemben. Annyira megörültem a kisbicskámnak , hogy még az anyuskámnak is elfelejtettem integetni, pedig biztos örült volna neki.Akkor este még abba a játékba is belementem a Bolond Sógor kedvéért, hogy felöltöztetett a szembe-szomszéd mozdonyvezetői dísz ruhájába, és átmentem a kedvéért a mozdonyvezető egyik lányának megkérni a kezét. A mozdonyvezető 180 cm. magas volt.. Hogy a sógornak jobb kedve legyen , ha már ott voltunk, megkértem a másik leány kezét is, kimerítve a polygámia vétségét.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása