Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Niccolo Carcosa

0 bejegyzést írt és 93 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Eibon által idézett Carcosa őr(Hangulatzenéért kattints ide.)Amióta a Carcosa nemzetség, család csak létezik, mindig volt valaki, aki vagy névleg, vagy erős kézzel irányította azt. A kezdeti időkben, mikor a hírhedt Kar Khosa lovasok a kimmer-szkíta törzsi szövetség tagja…..
Megjegyzés: Másodjára Nibela egy igazán remekül kidolgozott háttértanulmányt küldött nekünk, amiből egyaránt lehet novellát vagy kalandot kreálni. Író és szerepjátékos lévén, csak rajta múlik, melyiket választja… A lelki panaszokkal az egyház foglalkozik Julian atya…..
Niccolo Carcosa 2011.12.14 12:12:17
@Nibela: OFF
Gratulálok, nagyon kellemes és ötletteli írás!

Hangulatzenéhez: Nox Arcana - Blackthorne Asylum. Az elmegyógyintézet témáját járja körbe az egész album, szerintem nagyon inspiráló lehet, én legalábbis szeretek aláfestő zenét hallgatni a munkámhoz, ha van megfelelő, hátha neked is bejön.

Még IN character is fogok hozzáfűzni pár gondolatot, de csak később, most a munkahelynek becézett tébolydában kell szétnéznem.
„Utánam soha többé nem fogsz más nőre vágyni…” A Carcosák szláv ága emberemlékezet óta a női természetben szunnyadó páros őserők letéteményese: a buja, életadó termékenységé és a szeszélyesen pusztító entrópiáé. Hogy kiben melyik nyilvánul meg a…..
Niccolo Carcosa 2011.12.13 16:45:32
@Orkogo: OFF

Nem csonka családot és nyugodt gyermekkort kicsit nehéz lesz produkálni, tekintettel arra, hogy a família nagyobb része a katasztrófánál odaveszett. :)

De tessen parancsolni: kapásból itt van az outrémeri ág izraelita szegmense. Bár a Kabbalista már a harmadik feleségénél tart, szerintem ez még belefér.

A pszichotikus zavarok és egyéb kísérőjelenségek azt hiszem kiküszöbölhetetlenek extrák. It's a feature, not a bug. :)
Niccolo Carcosa 2011.12.14 01:19:32
@Marynyth:Ráchel Caligari nem goj. Amennyira tudom, anyai ágon a tizenkét törzsig töretlenül tudja visszavezetni származását, illetve apai ágon Jacopo Caligari szűkösebb vérvonala eléggé szorosan kötődik az aeternai zsidó diaszpórához.

@Hellehild Carcosa: Nem ismerem d'Eu gróf kapcsolatainak kiterjedtségét, de lehetséges, hogy éppen ezért megpróbálkozik egy nem frank hölggyel?
Bevallom egyrészt nekem most egyetlen potenciális ellenségünk sem jut eszembe, akihez fordulhatna, illetve gyanítom, hogy az ági megbeszéléseteken ezt a lehetőséget is számba vettétek, pusztán kíváncsiságból érdeklődöm, hogy egyáltalán mennyire fineszes a gróf.

A vér örök!
Niccoló
Niccolo Carcosa 2011.12.14 14:33:11
@Evoryn Carcosa: Köszönöm a magyarázatot.
Bevallom, a d'Eu konteót nem nagyon kísértem figyelemmel. Sajnos ahhoz képest, amit akkor meséltem neked Evoryn néni, amikor összeállítottuk a jegyzőkönyvet, még több munkám van mostanság. A janzenistákkal való folyamatos viták, a Szt. Beteshda ügyei, a Societasban való lavírozás és tudományos kutatások, etc... Kezd lassan az én megosztott tudatomnak is sok lenni, főleg úgy, hogy van egy "ügy", aminek minden figyelmemet szeretném szentelni, és talán most fontosabb is ezeknél.

De pardon, nem untatom a családot.

A vér örök!
Niccoló
Megjegyzés: A szerepjáték immár több mint három évtizedes múltra tekinthet vissza; ennyi idő bőven elegendő hozzá, hogy a kezdetek az átlag játékos számára homályba vesszenek. A Carcosa-kampány mesélőjét mindig is foglalkoztatta a hobbi korai története, és kiterjedt…..
Megjegyzés: Új rovatunkban Pierre de la Croix válogatott értekezéseit fogjuk közölni a fantasztikus természetrajz köréből. Első cikke mindjárt egy hamisítatlan szörnyeteggel ismertet meg minket… Chelyderpeton robustus, avagy közönségesen békakirály A rusz mocsarak és…..
Niccolo Carcosa 2011.11.23 18:55:27
@Nibela: OFF
Most látom csak, hogy neked is volt egy bejegyzésed az enyém előtt. Fergetegesen lassan frissít ez a felület.

Attól tartok, hogy a békakirályfi nem lett szimpatikusabb Furorénak. :)

Kíváncsian várom, hogy te mit hozol ki a saami faunából, illetve a másik cikkedet is, hiszen az erősen metszi az érdeklődési körömet. :)

Jó munkát hozzájuk!
Niccolo Carcosa 2011.11.27 18:55:09
@Piere de La Croix:
Alapvetően három tényező játszik szerepet a házasságkötések során, az egyes elemek helyzettől függő hangsúlyozottságával:
1, a józan ész
2, a család érdekei
3, az egyén érzései és szándékai

A mi családunk annyiban tér el a nemesi famíliák házasítási uzusától, hogy a harmadik elem egyáltalán szóba kerül. Ennek az individuum tisztelete mellett a vérünk hatalmának átörökítése szempontjából is szerepe van.
Niccolo Carcosa 2011.11.27 19:31:52
@Piere de La Croix: OFF

Furore esetén kicsit összetettebb a kép, elmondom szerintem hogyan is néz ki a helyzet, aztán legfeljebb kijavít, ha tévedek.

Őt csak ritkán keríti a hatalmába a sóvárgás férj és gyermekek iránt, akkor is csak rövid időre. Ezen felül pedig egy olyan leányról beszélünk, aki soha nem szerethetett szabadon igazán senkit, mert akkor a perzselő érzelmei valóban elszenesítették volna kedvesét.
Ehhez harmadik tényezőként vegyük hozzá, hogy - legalábbis amennyire én megértettem a jellemét - Furore valóban az igazi szerelmet keresi, mégha erről talán kicsit lányregényes elképzelései is vannak.

Ami a jelölteket illeti: a családnak igazából egyetlen tagja van, aki szörnyekkel hoz létre utódokat, ő pedig Leonor.
Magdalena Carcosa azért termékenyíttette meg magát egy szellemmel, hogy: "megmutassa az alvilági hatalmaknak: neki még ők sem parancsolnak."
S gondolom Ungurjánnak is megvoltak a maga motivációi, amiért egy sáskalényt választott Armand megalkotásához.

Most nem találok referenciát a blogon erre, de úgy emlékszem már szó esett róla, hogy Furore kis kuckójában található egy kapu, ami a tűz őselemi síkjára nyílik (ennek is köszönhető, hogy ázerek is védik most a kastélyt). Elárulom, hogy én annak a kapunak a túloldalán szoktam potenciális jelölteket keresgélni Furorénak, no nem személyesen, csak elméleti szinten.
Egy ilyen frigy a család érdekeit is szolgálná, valamint talán ő is megtalálhatná az igazit, és esetleg melegvérű és humanoid is lehetne az illető.
Megjegyzés: Újabb külsős közreműködőt köszöntünk a blogunkon Pierre de la Croix személyében, aki fölöttébb fantáziadúsan ötvözi természetrajzi és kultúrtörténeti ismereteit, hogy tovább gazdagítsa a Carcosák világát. Hálásak vagyunk a hozzájárulásáért, és…..
Niccolo Carcosa 2011.11.15 11:00:22
@Vorvara Carcosa: Éppenséggel a rendelkezésedre tudok bocsátani egy palatáblát Vorvara, de az elszállíttatására jelenleg nem tudom erőforrást biztosítani. Egyébiránt ezek eléggé érzékeny információkat közvetítő eszközök, nem ártana, ha a megfelelő óvintézkedések mellett szállítanák és használnák őket.
Niccolo Carcosa 2011.11.16 00:23:57
@Vorvara Carcosa: alternatív forrásból tájékoztatást kaptam a kurír megbízhatóságáról.
Előkészítettem egy aktiválható táblát.

@Nichien Carcosa: Lao Nichien, szeretnék majd igénybe venni egy keveset az idődből, adott esetben örömmel elfogyasztanék veled egy wulong teát, ha megtisztelsz a társaságoddal.

A vér örök!
Niccoló
Aubesmil Rövid történetünk két rejtélyes eltűnéssel vette kezdetét. Családunk, hogy kiaknázza a khunti gyilokliánban rejlő lehetőségeket, az alapanyag és szakértelem után a megfelelő borászati technológiáról gondoskodott. Pontosabban szólva Vonikot bíztuk meg vele, hogy…..
Niccolo Carcosa 2011.10.30 23:51:36
@Piere de La Croix: Ezekkel a choriantrópokkal később is meggyűlt néhány családtagnak a baja, de erről talán Aldimar tudna a legtöbbet mesélni.
Niccolo Carcosa 2011.11.13 17:57:52
@Captain XXX: OFF

Nem vettem részt ebben a játékban, szóval csak utólagos elbeszélések / józan paraszti ész
alapján tudok válaszolni pár dologra.

A malommászásról: amikor én azt mondom valakinek, hogy x emeletet kellett megmásznom, az ritkán jelenti azt, hogy a ház falán kapaszkodtam fel. Gyanítom Santiago is a malom lépcsőit használta, az épületen belül.

Két zsák liszt: Santiago erős. Nagyon. Jómagam a saját szememmel láttam, amikor egy kőműves a vállára kanyarított egy-egy zsák kb. 60 kilós cementet, ennek alapján azt hiszem
ezt Santiago is meg tudja csinálni a liszteszsákkal.

A tetőre kimászásról nem tudok nyilatkozni, ellenben Galand elkapásához: attól függetlenül,
hogy a tündérek általában hajlamosak a világról teljesen elfeledkezve csinálni valamit, ha kedvüket lelik benne (pl.: önfeledten nyílvesszőket szórni az ellenfeleire, láthatatlansága
biztos védelmének tudatában), Santiagonak nagyon széles repertoár áll a rendelkezésére, amivel meg tud nyomorítani/el tud gyengíteni, stb. valakit; de én úgy vettem ki, hogy itt a
liszttől megvakult, meglepett tündért szimplán elkapta, mint ahogyan te is tudnád a levegyszerezett legyet.
Az Ars Magica első, harmadik és ötödik kiadásaMegjegyzés: Ez a cikk eredetileg a Talizmán fanzinban jelent meg 1996 májusában, vagyis tizenöt éve. Az akkori aktualitások fölött rég eljárt az idő, ezért itt-ott átszerkesztettük, a téma azonban ma éppúgy számot tarthat a…..
Niccolo Carcosa 2011.10.13 04:30:41
A csatolt példatárhoz:
Nem tudom miért, de úgy vettem észre, hogy hazánkban makacsul tartja magát az Ars Magica harmadik kiadása, pedig szerintem az ötödik szabályrendszere sokkal letisztultabb és kiforrottabb. Gondolom, ez azért lehet, mert az előbbi hozzáférhető magyarul (annyira, hogy a legtöbb letöltő oldalon megtalálható a magyar verzió) – egyébként szerintem borzasztóan ötletes fordításokat tartalmaz, a varázslatneveket nagyon szerettem benne.

A zöldkötéses sorozat annak ellenére, hogy tényleg súlyosan magán hordozza az AD&D nyomait, nagyon olvasmányos kiegészítőket vonultat fel, aki szeretne ezekben a korokban játszani, annak tudom ajánlani őket.

A kelettel foglalkozó könyvek közül több is ismeretlen volt eddig számomra, ezekért külön köszönet, mindenképpen be fogom őket szerezni.

A második sötét korszak kiadványai közül szerintem a Dark Ages: Fae és a Dark Ages: Inquisitor tartalmazzák pont a legtöbb eredeti, hangulatos mozzanatot (gondolom nem véletlenül kerültek ki ezek), nekem már csak az illusztrációs anyaguk miatt is megérte beszerezni őket.
A viktoriánus Vampire-rel valahogy az volt az érzésem, hogy sok lehetőséget nem aknázott ki, a Wraith az az egyik szívem csücske játék – attól függetlenül, hogy szerepjátékként teljesen alkalmazhatatlan –, a felvillantott spinoffját is elég jól használható darabnak tartom.

Mythic Vistas: én szeretem a Green Ronin kiadványokat, ez alól e sorozat sem kivétel. A különböző kaszt alternációkkal és varázslatokkal a szabályrendszer felől is többször jól elkapják az adott kor hangulatát, de tényleg vannak benne gyengébb darabok, mint például az Eternal Rome; szerencsére Rómával foglakozó szerepjátékok terén egyébként szép számmal van más kiadvány, a Fvlminata vagy a Rome: Life and Death of the Republic (azt hiszem ennek a végén csatoltak egy igen tanulságos listát, amiben rengeteg példát hoznak arra, hogy egy átlag római polgár miben reagálna nagyon másképpen, mint egy mai ember és miért, de erre most nem mernék mérget venni) bőven kárpótolnak minket.

A cikkhez:

Nekem sajnos az a tapasztalatom, hogy nagyon nehéz olyan társaságot találni, akikkel tényleg érdemes belevágni egy ilyen témájú játékba, teljesen egyetértek azzal, hogy értelemszerűen nem a játékülések alkalmával folytatott diskurzus tudományos disszertációvá kikerekítése a cél, de gyakori jelenség, hogy a játékosok a kor hangulatát, alapvető paradigmáit sem hajlandóak figyelembe venni. Ilyenkor amúgy megfigyeléseim szerint az elrettentően idegen elemekkel könnyebb felkelteni bennük az érdeklődést, vagy lesokkolni őket annyira, hogy kicsit elgondolkozzanak az adott kor másságán.
A legszemléletesebb példa erre a fizikai fenyítés kérdése, nem győzöm általában hangsúlyozni a csapatnak, hogy hosszú-hosszú századokon át nemhogy a pedagógia bevett eszköze, de egyenesen a törődés és szeretet jele volt, ha valaki kiadósan elnáspángolta a gyerekét, a rá bízott tanulókat, stb. E fölött egy modern ember általában képtelen napirendre térni.
Sokkal rosszabb az, amikor a játékosok a klisékből indulnak ki: minden pap műveletlen és még alapelvek szintjén sem tartja be a Szentírást, a középkor embere alapvetően hülye, stb.
Ezekkel szemben szerintem csak narratív megoldásokkal lehet fellépni, és érdemes beépíteni történetünkbe egy a partit lépten-nyomon átejtő csavaros észjárású parasztot, vagy a valóban szentéletű atyát, aki először imával és a lelkükre beszéléssel próbálja megmenteni csapatunkat a Sátán fertőjétől, és csak aztán hozatja a legszebb vasár-, és ünnepnapi mérlegét, hogy megnézze ki is itt a boszorkány.
Niccolo Carcosa 2011.10.13 11:04:44
@Hellehild Carcosa: Varázslatok terén tényleg hozza a többi kiadvány ötletességét - bár nekem a „Testament” repertoárja az ultimatív kedvencem - ellenben Emmanuel rokon valahogy mindig ódzkodik attól, hogy megteremtsük ennek az átoknak a használatához szükséges körülményeket, ki érti? :)

@Shikaka: Azért hidd el nekem, a középkorban is eléggé kellemetlen volt, ha netán fogfájásod támadt – hiába nem nagy ügy pl kiütni egy fogat, a nyílt seb és a dúsan ömlő vér azért jelent némi egészségügyi kockázatot (az ínyedbe épülő fogszilánkokról nem is beszélve). Általános kijelentéseknél értelemszerűen nem lehet felölelni minden lehetőséget, így Rettegett Ivánról például az a hír járta, hogy valami perverzió okán minden reggel lecsutakolta magát, de a jelenkor higiénikus emberei között is akad olyan, aki sáros cipővel caplat(na) be a lakásodba, és a fürdés ünnepét csak heti szinten üli meg.

A zsarnoki önkényben talán annyi különbség volt akkor, hogy – mint azt a cikk is említi –, nem áltattak senkit a társadalmi egyenlőség illúziójával, teljesen egyértelmű és elfogadott volt a szinte megmásíthatatlan alá-fölérendelt viszony.

„Még annyit hozzátennék, hogy vannak könnyebb terepek az ilyen játékra az érett feudalizmussal nehezített Európánál. Görög városállamok, bibliai népek, kora középkor például.”

Gondolom ezt nem életkörülmények terén érted, mert az egymással, és pl a Perzsa Birodalommal szüntelenő hadakozó attikumban, az egyiptomi rabság és a negyven éves sivatagi vándorlás, netán a keresztényüldözések idején, és olyan történelmi közegben, ahol a Pax Dei és a Treuga Dei intézményét kellett életbe léptetni, hogy legalább néha ne öljék egymást halomra az nemes lovag urak, azért ugyancsak nem lehetett nyalóka az élet – bár, ha jól mégnézzük, ma sem feltétlenül az, csak legfeljebb valamivel kisebb a valószínűsége, hogy pestisbe halsz bele, vagy félholtra vernek a szomédaid.
Igazából játékfelfogás és a csapat igényeinek a kérdése, hogy mennyire veszed keményre a történelmi vonalat. A Pendragon például kifejezetten hősies, sosemvolt lovagkort idéz elénk, és az Ars Magical alapkönyvekben is említik, hogy, ha a játékosoknak úgy hozza kedve, akkor nyugodtan meséljünk kicsit több fantasy elemet tartalmazó középkort. Utóvégre a játék célja nem az, hogy a leprás kezünk módszeres elrohadását éljük át, hanem, hogy szórakozzunk.
Tapasztalataim szerint alapvető különbség van azoknak a játékosoknak az igényei és elvárásai között, akik a csatajátékon keresztül ismerkedtek meg a szerepjátékkal, illetve akik kihagyták ezt a lépcsőfokot. Vegyünk egy példát: korábban már említettem, hogy én annak idején…..
Niccolo Carcosa 2011.08.30 22:35:38
@Humungus Carcosa: Én elolvastam magát a könyvet is... Talán tudjátok, hogy játékon kívül is kötődöm a távol-keleti világhoz, így aztán igazán cudar élmény volt; mint Ibramel is említette: a kiadó hatalmas balfék.
Niccolo Carcosa 2011.09.09 14:00:37
@Pintyo: Ezt a bejegyzést: "A kritika szerzője vitathatatlanul a legtájékozottabb Earthdawn-szakértő Magyarországon. " Félreértetted. Rigorel nem RR-re gondolt, hanem pont Attilára, aki azt a kritikát írta, ahová ez a link mutat: lfg.hu/44184/ismerteto/earthdawn-cathay-the-five-kingdoms-playersgamemasters-guide/
Megjegyzés: Declan Carcosa személyében az első olyan családtagot tisztelhetjük, aki a blog indulása óta csatlakozott a Carcosa-kampányhoz. A nyitócikk névlajstromában tehát hiába keresnék őt az olvasóink – alább viszont mindent megtalálnak, amit első megközelítésben…..
Niccolo Carcosa 2011.08.27 10:24:06
@Declan Carcosa: "Otthon vajon mi folyhat?"
Pár napon belül tudni fogod rokon, ha utána bármi olyan segítségre lesz szükséged, amit én meg tudok adni, akkor fordulj hozzám bátran.

A vér örök!

Niccoló
  „A gazt akkor is ki kell gyomlálni, ha menekülni próbál!” (Hangulatzenéért kattints ide) Keleten az európai civilizáció peremterületét a gyéren lakott rusz fejedelemségek alkotják, melyek javarészt értelmetlen torzsalkodásra fecsérlik erőforrásaikat, miközben…..
Niccolo Carcosa 2011.08.22 23:06:04
@Ibramel Carcosa: A kivizsgálást érintően én megtettem az ajánlatomat. Az elméjüket érintő elváltozások a szakterületemet képezik, és a sárkányokból is meglehetősen felkészült vagyok most, hiszen én végeztem el nekik a háttérkutatások zömét.

Niccoló
Niccolo Carcosa 2011.08.27 10:18:34
@Alister: Mint olvashatod, a nővérem nem igazán az a leánytípus, akit _hozzáadnak_ valakihez.
@Furore Carcosa: Amikor eljön az idő úgyis találsz majd valakit. Már keresgélek neked lehetséges jelölteket, de a döntés a tiéd.

Niccoló
Miután a Szent Germán Birodalomban Carcosa családdal leszámoltak a megmaradt családtagok a gyász mellett hamar rádöbbentek, hogy a biztonságuk legalább olyan fontos ezen vészterhes időkben, mint halottaik tisztességes eltemetése.A Carcosák nem csak fivéreiket és nővéreiket…..
Niccolo Carcosa 2011.06.29 11:13:37
@Emmanuel Carcosa:

Emmanuel rokonom, a Szürke Eminenciás,

Bocsánatkérésedet nem kértem, a lehetséges sérelem következményeit vázoltam. Amit nyilatkoztam tisztán saját atyám és magam viszonyára értettem, ha te ebbe mást is beleláttál, arról megérted talán, de nem tehetek. Ami megrovó szavakat mondtam, azokat nyíltan mondtam ki Reád, mikre pedig megfeleltél. Magam pedig talján vagyok, s így tudom, hogy mit jelent a család, főleg a szeniorátussal biró családtagokkal szembeni tisztelet. Így amiért megkövetlek – mert vétket beismerni igenis férfi erény – az az, ha szavaim szándékolt többszínűségében olyan szándékolatlan üzenetet olvashattál, ami a távolmaradókat megrója, vagy, ami a te titkolt céljaidat igaztalan fényben világítja meg -, mert azért lássuk be, titkolt céljai mindenkinek vannak, de, hogy a tieid mire irányulnak, az sem nem közöm, sem nem tisztem eldönteni vagy mérlegelni.

A hitelmélet és a retorika kérdéseinek pedig tényleg ne vigyük tovább itt a fonalát, de, ha egyet megengedsz még a Mária Magdolnákról: Legfőbb bűnük mégis általában a ló tircách!, merthát ájtatos és rossz furfangjukban a barmai még a Genezis szavai ellen is vétenek, nem csak a parancsolatok ellen. Általában félholtra korbácsoltatást rovok ki rájuk penitenciaként, hogy legalább a vérükben fürödve megtisztulhasson megromlott testük.

Remélem ezzel tisztáztuk azokat félreértéseket, amik a szándékolatlan sugallatokból és megértésekből fakadtak.

Maradok rokonod tisztelettel:
Niccoló Carcosa
Niccolo Carcosa 2011.08.10 11:50:54
Salvete sodales,

A polyákoknál tett utazásunk során számos nagyon hasznos ismerettel gazdagodtunk, miket rendre le is jegyeztem és biztonságba helyeztem a Könyvtárban, egy ügyet azonban minél előbb szeretnék a család ott nem jelenlévő tagjai elé tárni: Balthasar Fresenius nyomaira bukkantunk. Az Isten háta mögötti obszervatóriumban egy csatlósával hozott minket össze a Gondviselés. Ferraù feladata az volt, hogy tökéletesítsen a metódust, amivel a holt részeket összeillesztve újra hamis életet lehelhet egy testbe. Balthasar Fresenius szavai szerint “ha barátunk visszatér, az ő pokoli szerencséjével újra romlást hozhatunk régi ellenségeinkre” – alapos okunk van feltételezni, hogy Zygmunt Górka feltámasztásán munkálkodik Fresenius.

Tudom jól, hogy Humungus a péppé zúzta Górka földi maradványait, de a lelkét senki sem helyezte olyan végső nyugalomra, mint amit Santiago adott meg Szerjózsának. Bár nincs minden adat a kezemben, az levelezés, az ismert tények és Ferraù jegyzetei alapján a következőket feltételezem:

Mint azt ti is tudjátok, Górka lelke örök kárhozatra van ítélve, azaz teste pusztulása után kísértete minden bizonnyal továbbra is a földi siralomvölgyben vándorol. Fresenius megtalálhatta mindazt a keveset, ami maradt belőle és mágiájával újrasarjasztott belőle valamit; gyanítom, hogy inkább egy formátlan húsmasszát sikerült kreálnia, mintsem tényleges élőlényt – ezért volt szüksége arra, hogy Ferraù tökéletesítse a maga módszereit.

Gondoljatok bele: Górkát most istentelen balszerencse sújtja, ugyan mi lehetne borzalmasabb számára, mint az, hogy újra élőholt létbe kényszerítsék? – lássuk be, családunk árulója nagyon ravaszul használja ki a polyák tudós átkát. S a földi maradványok és a holt lélek között feszülő szimpatikus fonalnak hála amúgy is jó esélyekkel próbálkoznak a visszahozásával.

Ferraù húsfércelő tudományának ilyen szintű ismerete ritka, csupán maroknyi tudós rendelkezik vele, feltételezhetjük, hogy Fresenius őket is megkereste, vagy meg fogja keresni – jelezném, hogy az egyikük a St. Beteshda falain belül oktat.

Santiago segítségével hamar megtudtuk, hogy Ferraù az Universidad de Salamancán kezdte meg tanulmányait – ha figyelembe vesszük az egyetem mottóját, nem is csoda, hogy hamar elbocsátották –, az én kapcsolataimmal a tudós világban és az ő ibériai ismereteivel hamar azonosítani tudjuk majd a többi potenciális jelöltet.

Javasolni szeretném a családnak, hogy kövessük ezt a nyomot még addig, amíg nem hűl ki teljesen és próbáljunk minél előbb a többi dottore nyomára bukkanni.

Másrészt: bár a belépéskor letett esküszöveg megátkozhatóvá teszi a St. Beteshda oktatóit árulás esetén, ettől még lehet közöttük “alvó ügynök”. Alaposan átvizsgáltam az elméjüket, és komoly bizonyossággal kijelenthetem, hogy nem találtam semmi befolyás, vagy mélyre ültetett parancs nyomát. Valamilyen szinten azt is próbáltam kiszűretni a közösség orvosaival, hogy a Freseniusra sokkal jellemzőbb burjánzás nem ütközött-e ki rajtuk. Ennek a területnek azonban Santiago az igazi szakértője, ezért meg szeretném kérni a kuzint, hogyha nem szólítják éppen el máshová sürgős teendői, akkor kísérjen el engem a St. Beteshdára és legyen kedves maga is átvizsgálni a tanári kart.

Mivel ellenségünk meglehetősen körmönfont és megfontolt, ezért nem kizárt az sem, hogy nem fogja egy ideig folytatni ilyetén kísérleteit, illetve, hogy több tudóst bízott meg ugyanazzal a kutatással, felkészülvén arra, hogy valamelyikükkel történhet valami. Ezekről bizonyosságot legfeljebb akkor nyerhetünk, ha már több ismerettel rendelkezünk. Amennyiben jónak látjátok, mozgósítom a kapcsolataimat és Santiago segítségével megpróbálom kideríteni a többi szóba jövő tudós nevét; igyekszem mindezt olyan óvatossággal, hogy ne riasszuk el attól Freseniust, hogy felvegye velük a kapcsolatot – ha még nem tette meg –, így talán lépre tudjuk őt csalni.

A vér örök!

Niccolò
Niccolo Carcosa 2011.08.21 19:31:07
@Emmanuel Carcosa: Grazie mille, kuzin!
Sajnos az inhumán lényekkel való kommunikálás általában ilyen nehézségekbe szokott ütközni.
Jó a memóriám, megjegyzem a szívességet, adandó alkalommal viszonzom.
  „Milyen természeti egyensúly? Az írmagjukat is kiirtom!” (Hangulatzenéért kattints ide) Aldimar Carcosa csupán felerészben az anyagi világ szülötte. Édesanyja, Magdalena Carcosa a szent germán birodalom legfélelmetesebb hírű boszorkánya volt, aki odáig ment az…..
Niccolo Carcosa 2011.07.30 05:44:04
@Evoryn Carcosa: Evoryn néni, a Könyvtár újra a helyén, örömmel bocsátom a rendelkezésedre a térképeket, mi több: Lucius is megérkezett végre Masszíliából, és a kastélyban marad, míg velem együtt tovább nem utazik Paradysbe. Bár őt nem ezekre a vidékekre vezérelték kutatásai, azt hiszem, hogy a szakértelme így is a segítségünkre lehet.

Szerintem mindenképpen érdemes azonosítanunk Aldimar leányának pontos helyét, de a megmentésére kísérletet tenni nem volna túl üdvös, egyre több a kockázati tényezője ennek a vállalkozásnak.
Niccolo Carcosa 2011.07.30 08:51:55
@Aldimar Carcosa: de Mayerne doktor még a kastélyban van Aldimar, ha szükségét látod megvizsgáltathatom vele a fiad.

Niccoló
„Ó, a fájdalom…” Deodata a család ibériai ágába tartozik, a fiatalon hősi halált halt Cristoforo Carcosa és Virtudes Borja egyetlen gyermeke. Közvetlen élő felmenőin (édesanyján, anyai nagyapján és apai nagyanyján) kívül a legközelebbi felnőtt…..
Niccolo Carcosa 2011.06.29 15:00:40
@Neferkharta Carcosa: Köszönöm az információt. Ebben az esetben egyértelműen felesleges őt visszarángatni, hogy strázsát álljon fölöttünk, megoldjuk mi hárman is.

Mivel William most egy ideig aludni fog, addig megkeresem a jegyzeteit, aztán meglátjuk a továbbiakat. Ha szerencsénk van kutya baja lesz amikor felébred, legfeljebb zavarosak lesznek az emlékei, mint egy igen alaposan átmulatott este után.
Niccolo Carcosa 2011.06.29 16:01:05
@Rufio Carcosa:
Drága Rufio kuzin,

azért vigyázz kérlek a tábládra, amíg nem tanulok meg újakat csinálni, addig limitált mennyiségünk van.
"Most már csak egy segglenyomat van rajta... elnézést érte." - csak szét ne küldd.

Egyébként hálás köszönet, hogy ezért visszafordulsz, én azért nem akartalak hazarángatni, mert tudom, hogy Paradysben is van elég dolgod.

Egy kérésem, ha lehet: a lassításra helyezz kicsit nagyobb hangsúlyt, mint a hajónk esetén. Nem szeretném, ha becsapódnál valahol a delizsánsszal, aztán csontodat törnéd, van így is elég izgalom a kastélyban.

A mielőbbi viszontlátás örömével:
Niccoló
Megjegyzés: Körülbelül öt esztendeje az egyik levelezőpartnerem élénk ellenérzését fejezte ki a szerepjátékos körökben dudvaként elburjánzó giccses karakternevek iránt. Fölvetésére válaszul írtam az alábbi levelet, enyhe alkoholos befolyásoltság alatt.Mellettem az asztalon…..
Niccolo Carcosa 2011.07.02 20:39:39
@Humungus Carcosa: Warhammerben nekem a kedvenc PC-m pater Titanos volt, az inkvizítor, aki nem rendelkezett túl sok hatalommal, de azt sikerült mindig annyira látványosan bevetnie, hogy egyes bolygókon katedrálisokat emeltek neki (azt hitték az Istencsászár élőszentje), másokon meg "kill on sight" parancs volt rá érvényben (mivel közveszélyes eretnek bujtogatóként tartották számon).

Egyébként a hadcore fantasy világokat csak azért nem szeretem (szerepjátékos szempontból nézve), mert általában a játékosok és a világ megalkotói is teljesen eszement neveket találnak ki, aztán győzd megjegyezni. Természetesen vannak kivételek, ahol az alkotó megkreál egy olyan konzisztens világot, amiben hiába nagyon egzotikusak a nevek, mégsem téved el bennük az emberfia, legismertebb példa erre Középfölde. Frissebb példát a jó mértékre pl Brandon Sanderson világaiban lehet találni, a legutóbbi borzasztó élményem meg Paolini Eragonja volt, amit kb. 2 fejezetig bírtam. A bármilyen történelmi áthallással bíró világok - akár pl. Ravenloft - legalább ennyit könnyítenek a dolgon, de egy olyan settingben, mint a ti Scarred Lands játékotok, nyilván elkerülhetetlen a nagyon extrém nevek használata.

Az meg, hogy gyűjtöttél a játékosaidnak neveket szerintem nagyon előzékeny dolog volt tőled. A csapat hozzáállásától és érdeklődésétől függően lehet, hogy meghagytam volna nekik, hogy keresgéljenek ők maguk; de csak azért, mert nekem van egy olyan elgondolásom, hogy egy kampányba a játékosok is méltóztassanak valamennyi energiát fektetni, ne csak a mesélő. Érthető módon, ez nem feltétlenül a nevek bogarászása, de az is fontos lehet, hiszen a legtöbb ókori kultúrában azért a névadás, meg annak a szakrális vonzata, nagyon fontos dolog volt.

Ha valamiért szoktam arra motiválni a játékosaimat, hogy rakják össze maguk a neveket, akkor az azért van, hogy kicsit elmerüljenek az adott kultúra hagyományaiban, és nem feltétlenül csak ókori settingben. A spanyol, orosz, indián stb. névadási szokások legalább annyira fontosak modern környezetben is.

Van egy Werewolf mesém, ahol kicsit sajnáltam, hogy a játékosok nem nagyon vették ki a részüket abban, hogy a Garou neveiket kitalálják – mentségükre legyen mondva, ez azért is volt, mert abszolút nem ismerik a Werewolf világát, a mesék során mutatom be nekik.
Viszont én igyekeztem ügyelni arra, hogy karakteres és egymással is összefüggő neveket kapjanak az NPC-k, többek között azért is, mert úgy könnyebb megszemélyesíteni és megjegyezni is őket. Az egyik Garou családnak például viharszellemek a patrónusai, a neveiket is így adtam nekik (Mennydörgés, Égiháború, Villám stb.), míg egy másik, városban élő vérfarkas família, hát mondjuk úgy ők nem ennyire előkelő származásúak, amolyan csavargó, urbánus betyárok, őket meg eszerint próbáltam elnevezni (Szöges bakancs, Rongybakancs, Kiscipő).

Nem azért, hogy hazabeszéljek, de a Carcosa kampányban hiába van több névnek fantasy-s áthallása, mértéktartóak és mivel mindenkinek ott van az állandó jelzője, így legalább a karakterek is jól megragadhatóak, könnyen értelmezhetőek és megjegyezhetőek maradnak.
Niccolo Carcosa 2011.07.02 20:40:29
Niccolo Carcosa 2011.07.03 09:48:20
"A nem kampánycikkek alatt mindig OFF-módban kommentelünk."
Egyszer, ha nagylány leszek, ezt is megtanulom rendesen használni :)

Középfölde: egyetértek veled abban, hogy kicsit merev a világ, de azt hiszem a professzor nem igazán azt tartotta szem előtt, hogy jól menjen az RPG franchise. :)

Werewolf: nagyon szívesen mesélek, dobok majd egy mailt, megbeszéljük. Azt hozzátenném, hogy ez a karakterkoncepció meglehetősen tragikus hős, mert a Garouknak amúgy is komoly alkoholtoleranciája van, de a Bone Gnawereké még nagyobb, szóval epikus mennyiségű piát kell legurítania, hogy legyen valami hatása, az meg azért lesz komoly kihívás, mert a Bone Gnawerek szegények, mint a templom egere, de legalább meg lesz az egyéni motiváció :)

Ennyire én csak egy Ars Magica karakteremmel toltam ki: Jerbiton mágus, akin szörnyűséges átok ült, nevezetesen, ha beleszeretett valaki, akkor az meghalt, vagy még rosszabb. E mellé természetesen felvettem neki a „Vénusz átka” és a „Vénusz áldása” háttereket is (csak kicsit újraértelmezve). Ő volt az a mágus, aki éppenséggel azért bírt egy rakatnyi érzelembefolyásoló és felderítő varázslattal, hogy életet mentsen.
És hogy a cikkhez is kapcsolódjon a történet: A conventusban egy idő után csak Cupidóként ismerték, ugyanis a kedvelt módszere „áldozatai” megmentésére az volt, hogy összeboronálta őket valaki mással. Az igazi neve Siegfried volt, ennek pedig „A hattyúk tava” az eredete, ugyanis a karakter előtörténete onnan jött, csak kicsit továbbgondoltam a történet végét.
A Carcosák családi krónikája (Hangulatzenéért kattints ide.) A Carcosa családtagok állandó jelzői legalább annyira kifejezik az adott karakter feladatait és a családon belül betöltött funkcióját, mint amennyire valamely tulajdonságukat vagy akár személyiségjegyüket. Ebből…..
Niccolo Carcosa 2011.06.22 13:18:29
Véreim, minthogy újra visszatért hozzánk a Könyvtár, engedjétek meg, hogy tudós hagyományok szerint, őseink felhalmozott tudása előtt tisztelegve szóljak hozzátok.

Niccolò Carcosa vagyok, a Fekete Magiszter, ki Ziqquratu Tsalmura, a Fekete Egyetemre felvételt tizenhárom esztendős koromban nyertem. Magiszterré tizenhetedik életévemben avattak a tudás tizenhárom termében, mely naprendszerünk igaz konstellációját imitálja, miként azt Galilei mester víziójában meglátta és lejegyezte a kilencedik planéta iszonytató angyalának diktálása nyomán, kit ő Miggónak nevez. Tanúim erre Xavier Sandalfón, a diabólikus hitelméletek nagydoktora, Ambrogino Caligari, a Mérgek Atyja, az élőméreg megalkotója, Malicio Urgell, a Megrontó és Eibon Carcosa, a Kapuőr, a Fekete Egyetem utolsó létező alapítója, Hyperborea démonigázója, ki ekkor friss inkarnálódása nyomán csak töredékesen rendelkezett emlékeivel; s a sötét tudományok további mesterei.
Heosphoros hagyatékának örököseként folytatom az apostoli munkát, Ádám és Éva együgyű gyermekeinek elhozom a Tudás gyümölcsét, távolra vezetvén őket általa Teremtőjük fényétől, megbéklyózván lelküket a végidőkig.
Katedrámat az emberi lélek mélyén lapuló perverziók és iszonyatok kutatásáért nyertem el, munkásságom összefoglalója a Mica Sacaroč álnéven írott "Lyssa és Dionysos hetvenhét gyermeke", mely a keresztény egyházak által Vörös listára tétetett, birtoklása egyházi excommunicatiot, megtisztító kínhalált és máglyán elégetést, érintése elevenen megnyúzatást von maga után. Címemet tizenegy ízben védtem meg szabályos certamenben, melyek során nyolc alkalommal egyszer sem szenvedtem vereséget a disputa köreiben, három alkalommal ellenfeleim egy-egy körben győzelmet arattak. Őket tudósként legyőztem a végső disputában, Carcosaként lelküket elemésztettem, tudásukat magamba ittam.

Vér vagyok a véretekből, hús a húsotokból, lelkem minden szegletében Carcosa, s így jogot formálok a Krónikási posztra, minthogy e címen a családot én tudom a legalkalmasabban szolgálni.

A vér örök!

Niccoló
Megjegyzés: A mesélőnek némi fejtörést okozott visszamenőleg beilleszteni Gordojt és a turgaszlávokat a Carcosa kampány hátterébe. Szerencsére az a fajta fickó, aki kifejezetten élvezi az ilyen kihívásokat – kivált ha még arra is alkalmat nyújtanak neki, hogy beleszője a…..
Niccolo Carcosa 2011.06.16 23:32:32
@Vylhva Carcosa: OFF: Ne haragudj, Ví eléggé szabadszájú (Rigorel átka ide, vagy oda) - amit én szefölött szimpatikusnak találok benne -, ezért gondoltam, hogy az első nem jelölt bejegyzés IN volt. Félreértés, sajnálom, a jövőben majd figyelek/ünk az ilyenekre.

A bejegyzésem igazán gonosz éle amúgy nem Vylhvának szólt. :)

És igen, lássuk be: a karaktereink nevében fogalmazni élvezetes, mégha kicsit OFF-os is.

Buonanotte!
Számos cikkünkben utalunk valamilyen kiadványra vagy könyvre, ám azt olvasóink vagy nem tudják megszerezni, vagy olyan sok fáradságukba kerülne, hogy el is megy a kedvük a megkeresésétől. Az ő számukra - hála egy lelkes olvasónknak, Thirlennek - megpróbálunk minél több…..