foldeslaszlo 2013.09.19 11:11:48

A Harlequin e-könyveit az Axel Springer multi hivatalos nemzetközi parnere viszi be az Amazonra és az összes többi helyre. A többihez nem tudok hozzászólni, pedig nagyon szeretnék:-)

foldeslaszlo 2013.08.16 09:42:49

@sanche: Előbb lesz itt államilag létrehozott központi e-könyváruház (vagy könyvtár), mint kiadói összefogás...

foldeslaszlo 2013.08.21 13:41:36

@sanche: Teljesen jogos, és sajnos, nagyon jellemző. Nyilván a többi e-könyvesbolt is hasonló cipőben jár: mi egy éve tervezzük bevezetni (max. három-négy hetes programozói munka), és mindig van valami fontosabb és sürgősebb megoldandó feladat... Az ősszel megcsináltatom és ezt a bejegyzést fogom lobogtatni.

foldeslaszlo 2013.08.21 13:42:26

Bocsánat, az előbbit ez_a_nick olvtársnak szántam.

foldeslaszlo 2013.06.10 23:26:15

Szia! Gratulálok. Klassz könyv, különösen a fordítás emeli meg:-). Most végre utánnyomták az első kötetet, a felénél tartok, aztán valszeg újra el kell olvasnom a másodikat. Nehéz így az Agavéval, hogy nincs már hely itthon a polcon...
Egyébként mi (Kossuth) szépen lassan idomítjuk az ügyfeleinket, hogy e-példányt kérjenek (amiből lehet), mert kinek van ideje annyi csomagot összeszedni, becsomagolni, megcímezni. (Plusz postaköltség.)

foldeslaszlo 2013.03.23 15:07:35

@Patrick Bateman:
Tapasztalataim szerint jelenleg a magyar e-könyvpiacon elfogadható ár 0 Ft. Azaz gyakorlatilag nincs piac. Az 1000 példányos léc, mint a (kevéssé létező) írói önkontroll kifejezése értelmezhető pl. a szórakoztató és a szépirodalom nagy részében (a költészetnek annyi), de mi legyen a szakirodalommal? (A hagyományos könypiac kb. fele: tankönyv, ismeretterjesztő és szakkönyv.)

vitális06:
Nem mindegy, hogy egy könyvtár törvényerejű kormányrendelet kiskapujára (homályos megfogalmazására) hivatkozhat vagy sem. Nem saját maguk alatt vágják a fát. Csökkenő könyvbeszerzési keretek mellett nagy a kísértés, hogy minden eszközt megragadjanak, amivel beiratkozott olvasókat szerezhetnek és tarthatnak meg (a munkahelyükkel együtt). Logikus, hogy a "torrentezés" (pejoratív értelemben használom) nem csak a kiadókat érinti érzékenyen, hanem a könyvtárhasználatot is befolyásolja.

foldeslaszlo 2013.03.23 15:23:29

@Patrick Bateman: Szerkesztői díjként egy külsős megbizási szerződéssel elvállalt szerkesztői munka díjáról írtam. Azt, hogy alkalmazottként milyen ívdíj jönne ki a havi bérből, nem merem ideírni.
Korrektúra stb.: a kiadóm nevét nem véletlenül írtam az első bejegyzésem végére. Könyveket adunk ki, nem brossúrákat. Ha az amatőr írók tudnák hozni ezt a minőséget, megtennék. 176 munka érkezett egy éve az e-könyvírói pályázatunkra. Még most is szöszmötölünk a kiadásra alkalmasnak ítélt kb. egyharmad maradékával (ebből is látszik, mennyi rengeteg erőforrásunk van erre), de egyetlen egy sem akadt a szerzők között, aki azt mondta volna, oké, akkor majd én megcsinálom.

Szerintem a mai fiatal írónemzedék (bármilyen műfajban) sem úgy áll ehhez, hogy kezelem a kütyüket, fészbúkozok meg minden, majd megcsinálom én azt az e-könyvet. (Javaslom, nézz rá a pl. a MEK-re, mi az, ami ingyenes kortárs.)

Messzire vezet ez a kérdés, tényleg érdemelne egy másik posztot.

foldeslaszlo 2013.03.23 15:40:17

@Patrick Bateman: A tankönyvkiadók profitorientált magánvállalkozások. Itt tartunk most, amikor a kormányzat jelentős erőkkel próbál itt is államosítani. 3 éve én is abban reménykedem, hogy az államilag támogatott e-tankönyvek jelenthetnek kezdősebességet a magyar e-könyvszakmának. Ilyen kormányzati szándéknak semmi nyoma, ez a valóság.
A nyomtatott ismeretterjesztő könyvekkel kapcsolatosan nagyon pici csökkenés látszik (2-3 %), de ez pont a nagy alakú, drága, "színes-szagos" albumok (számunkra) látványos visszaszorulása miatt, amelyek pont nem érintik (ma még) az e-olvasást.
A szakkönyvek finanszírozása nem azért ilyen egyszerű.

Az illegális letöltéseket, mint vásárlást növelő tényezőt én nem kívánom cáfolni, mert szerintem még nincs elég adat ehhez itthonról. Egyetértek azzal, hogy van ilyen hatás a fejlett rendszerekben. Én azt látom, hogy egyre több olyan könyv is megjelenik elektronikusan, amely nyomtatásban bestsellernek minősül, de az fizetős letöltések példányszámán ez alig látszik meg, pedig nyilván minden hozzáférhető illegálisan megjelenést követőn.
Az említett ökoszisztémából szerintem csak a felhozott marketing-tényező terén tud egy idejövő multi érdemben többet nyújtani a vevőnek, mint egy már meglévő magyar e-könyváruház.

foldeslaszlo 2012.12.26 15:16:40

Sziasztok! Igen, a copy+paste nem működik jól, elnézést kérek, elfelejtettem szólni. Az utolsó karaktert be kell gépelni, és megjelenik a megfelelő gomb, ahogy e32d34f3 kolléga írta. (Profi!)
A Garas-nagyinterjú egyébként ingyenes az oldalunkon (meg a többi színész-interjú is), már korábban kicseréltem a Ranschburgra. Az is klassz.
Auer: Igazad van, nem tudunk mindent ingyen adni, mert ezek a klasszikus források nem a MEK-ről származnak, hanem az általunk egy-két éve kiadott papírkönyvekből, egyszóval szerkesztő, korrektúra stb. Egyébként a legális ingyenes forrásokban (pl. MEK) korántsincs ott minden Karinthy, és a klasszikusok között is nagyon sok a txt, html, doc stb. Egyszóval azoknak (is) játszunk, akik megspórolnák a konvertálás idejét.
Boldog Karácsonyt mindenkinek!

foldeslaszlo 2012.01.02 09:10:29

Gratulálok a blog szerkesztőinek, és minden olvasónak boldog új évet kívánok!

foldeslaszlo 2011.12.21 14:14:36

Megnéztünk néhányat: ezek az alapvető műveleteket tudják, és (többek között) a változatosan tördelt anyagoknál használhatatlanok. Épp emiatt szívunk most a már említett sorozatunkkal. Felmerült, hogy íratunk egyet, de az említett ezer apró eltérés (és a szokásos időhiány) miatt jegeltük az ötletet.

foldeslaszlo 2011.12.21 14:18:42

Ja, bocs, félreértettem. Szóval ezzel gondolattal is foglalkozunk egy ügylet miatt. Az anyagaink egy jelentős részét újra kéne tördelni, mert egyszerűen nem fér el a kijelzőn, a vízszintes görgetés meg ugye... Még ezt is meg lehetne csinálni, ha nem az járna közben a fejünkben, hogy tkp. zsákutca.
Az olvasón újratördelt pdf-et is néztük, ez olyan, mint a doc megnyitása: minden olvasón más, és nem szép. Én nem szívesen adnék ki a kezemből ilyesmit. Nem próbáltam még ilyennel pl. a lábjegyzeteket. Azokkal mi lesz?

foldeslaszlo 2011.12.21 16:38:45

@phaid: Természetesen. De ha fiction a műfaj, és nem ismert a neved, akkor a kiadásra kevés az esély, hacsak nem támogatod meg anyagilag. Az e-könyvnél az ismert név hiánya kezdetben nem okoz problémát. (Csak később, amikor el is akarod adni.)

foldeslaszlo 2011.12.20 17:30:18

@Topy: bocs, dél óta megint ingyenes dec 23-ig.

foldeslaszlo 2011.12.07 12:09:22

Mától a Multimédiaplázában is kapható 11 könyvük (és majd a képregény is).

foldeslaszlo 2011.12.07 12:07:29

Az egyik nagy mobil-szolgáltató 15%-ot kér csupán azért, hogy lehessen e-könyvet kifizetni mobiltelefonnal (értsd, a mobilszámlán lesz az ára). Kell kommentár?

foldeslaszlo 2011.11.16 10:55:16

Nem kezeljük a többpéldányos vásárlást, érdemes külön megrendelni az ajándékba szánt változatot. És köszönjük.
Köszönöm a hibakeresést és a hozzászólásokat, javítani fogjuk a javítandókat: az e-változat jobb lesz, mint a nyomtatott:-)

Az időutazós részen én is agyaltam, kiváncsi vagyok, a szerző hogyan oldja meg. A stílusa tetszik a legjobban (sokkal igényesebb az átlagnál), a nyelvezet, a karakterek, és a különböző korszakokban élő srácok gondolkodása és dialógusa, amikor találkoznak. Nagyon bejön ez a fajta fanyar humor. Meglepett, hogy az eleje is leköt és fenntartja a figyelmet, pedig tkp csak a harmadik harmada az igazán pörgős. Nem hiába forgatókönyvíró az eredeti foglalkozása.
Amit még fontosnak tartok: egy kalandregényhez képest szokatlanul erős üzenetet fogalmaz meg, és hitelesen adja át, nem érzem erkölcsprédikációnak vagy eröltetettnek. Hihető, és ez ma ritkaság. (A felesége nagyszüleinek sorsa...)
Jövőre is hozunk néhány hasonló, igényes fictiont. (Nem ez a fő profilunk.)
Tegnap felkerült néhány Janikovszky-mű, sokan szeretjük.

foldeslaszlo 2011.11.16 14:07:22

A Vándorsólyom kisasszony e-könyv kapcsán már volt egy bloggertalálkozónk, a következőn, december 7-én 17 órától általában az e-könyv lesz a téma. Helye: Budapest, 13. kerület, Szent István krt. 26.: Örkény István könyvesbolt.
Remélem, Dworkyll és/vagy Professzor és/vagy Komavary tettestársak is eljönnek, és akkor nem "csak" a Multimédiapláza kapcsán beszélgetünk árakról, bérekről, kiadásról, eladásról stb.
Szerettel várunk mindenkit, pogi, üdítő biztosítva.

foldeslaszlo 2011.11.18 15:28:15

@Atyaman: megoldjuk.

foldeslaszlo 2011.09.21 16:29:35

Mindenkit arra bíztatok, hogy küldje bátran a kiadásra szánt műveit. (Nem csak a magányos hősök.) Amiben látunk fantáziát, ott a szerzővel együttműködve meg fogjuk teremteni a korrekt kiadás feltételeit.

foldeslaszlo 2011.09.01 12:42:17

Amikor olvasnivalókat próbálunk terjeszteni elektronikusan, a kiindulópontunk az, hogy a törvényeket be kell tartani. Nem válogatjuk szét, hogy ezek nem tetszenek, szerintünk nem jók, ezért nem foglalkozunk velük, de a többi OK.
Az e-könyv ma ellenszélben próbál nyomulni itthon, de azt kell mondanom, messze nem ez a legnagyobb problémája ma az olvasóknak és a kiadóknak. Sokkal nagyobb gondok vannak, és még nagyobbak jönnek. (Hú-hú.) Szerintem súlyának megfelelően érdemes kezelni ezt az ügyet is.
Vannak könyvtárak (egy biztosan), amely komolyan fejleszt az e-könyvre, de mégsem rakja fel a netre a nála lévő (hatalmas) anyag egy kis részét sem, mert felelősen gondolkodik. A könyvtár nem csak az olvasóinak tartozik felelősséggel, hanem a könyv létrehozásában résztvevő mindenki másnak is. Szerintem a nagykanizsai könyvtár ezt a dolgot nagyon elbaltázta. (Én, e-könyves szereplőként biztosan nagyon óvatosan bánnék vele a jövőben, pont a felfogásbeli különbség miatt.)
A büntetés egy törvényes lehúzás volt, ez is nyilvánvaló, az ügyvédi iroda és a kiadók megjátszották a maguk játékát (és nyertek). Merrastól eltérően nem gondolom, hogy felmerült bennük bármi is az e-könyv-kiadás jövőjével kapcsolatban.
Számomra a tanulság ezúttal is az, amit sokak mellett pl. a néhai Qui-Gonn Dzsintől is hallhattunk a könnyű út és a helyes út közötti különbségről.

foldeslaszlo 2011.08.16 15:49:49

@Atyaman: Vannak azért jó jelek. A kiadók egyike-másika óvatosan belép ebbe a világba, lépegetünk előre. Ahogy én látom lassan (naggyon lassan) megtalálnak minket azok, akik nem kizárólag a mai bestsellereket és jónevű kortárs írókat keresik, hanem hajlandóak fizetni a klasszikusokért, és kevésbé ismert kedvenceikért. Valami mocorog tankonyvtémában, és sztem egy-két könyvtárnak is lesz esze kihasználni a technikát.
Viszont eszembe jut néha, mi lesz, ha a Google vagy az Amazon ráállít ötven embert meg pármillió dollárt, hogy legyen egy év alatt mondjuk 20ezer magyar nyelvű e-könyve a jobb címekből. A külföldi jogtulajdonosokkal szemben kicsit jobb az alkupozíciója, mint a magyaroké, úgyhogy pl. a kortárs világirodalmat lenyúlhatja.
Egyszóval: fel a fejjel!

foldeslaszlo 2011.08.26 11:15:57

@Konyvmolyolo: "Ez a befektetés, alapozás időszaka, sok bizonytalansággal." Ennyi a "biztos", amit tudunk, és így vágtunk bele a magunk üzletébe. Épp ezért megtérülésen és árarányokon ma még keveset agyalunk - építjük a piacot, azaz próbálunk minél több olvasót elérni, és növelni a választékot azzal, amivel lehet, nem nagyon válogathatunk. Tény, hogy az eladások ma még nem hozzák vissza a konvertálás költségeit sem (ha már nyomtatásban megjelent műről van szó), nemhogy a többit.

Az Amazonon kívüli világban történő megjelenés esetén a bevételek egyelőre a nulla közelében tanyáznak, és szerintem ez nem elsősorban árkérdés.

Az árat az Adobe DRM esetileg kb. 100 Ft-tal befolyásolja, teljesen feleslegesen, mert pillanatok alatt feltörhető. (A rendszerbe lépési díjat le kell írni: nálunk egy év alatt a töredéke sem jött vissza a forgalommal.) Ellenben vevőnek és eladónak csak fejfájást okoz. A "puha" DRM ingyen van és nem befolyásolja az eladás és olvasás folyamatát.
Ha a magyar forrás jogtulajdonosa "előírja" a "kemény" DRM-et, én inkább hagyom a csudába - az Adobe belépési díját legfeljebb Stephanie Meyer (na, ő pont nem magyar) termeli ki (nem beszélve e számos egyéb buktatóról), kérdés, a kamaszok fognak-e piszmogni a dedikált olvasószoftverrel, meg az ilyen-olyan korlátozásokkal.
A külföldi jogtulajdonosokkal, sajna, nincs mit kezdeni. (Ha ragaszkodik hozzá, marad az Adobe, vagy nem lesz epub.) Ezügyben talán érdemes lenne konzultálni az irodalmi ügynökségekkel is, van-e esély valamiféle egységes fellépésre.

Visszatérve kiadásra és árakra.
Érzésem szerint az, aki e-könyvolvasót használ, bizonyos szempontokból nem átlagos és tipikus olvasó ("...mi e-könyvolvasók különös fából vagyunk faragva...":-)
1. pionír-felhasználó (az új eszköz használóinak kb. első ezrelékéhez tartozik) -> ő is vállalkozik valami újra és "befektet"
2. vagy stabilan fizetőképes (pl. maga vette a readert, tabletet) -> rendszeres vásárló, vagy pedig rendszeresen nem ad pénzt könyvért (pl. ajándékba kapta a readert) -> az e-könyvért sem fog (rendszeresen). [Ezek szerintem a fő csoportok, persze van több más is.] A második csoporttal nem tudunk mit kezdeni.

A fentiekből az is következhetne, hogy képezzünk árakat angolszász módra: az e-könyv ára megjelenéskor alig marad el a nyomtatott változattól (lásd: www.multimediaplaza.com/ekonyvek/adatlap/1479 [ingyenes]). Ez nálunk (a multimédiaplázában) teljesül is, meg nem is. Teljesül, mert egy csomó e-könyv ára nagyjából megfelel annak, amennyiért antikváriumban vagy print on demand formában (esetleg diákkönyvtári sorozatban) meg lehet vásárolni. (Jellemzően magyar klasszikusok, régi, félig elfelejtett, nem "elsővonalbelinek" elkönyvelt írók.) A könyvesbolti (nem diákkönyvtári) árak viszont leginkább 1800-2000 forinttól indulnak, itt tehát egy 35-45%-os árelőnye van az e-könyvnek.
(Természetesen nem minden e-könyv összehasonlítható a nyomtatott változattal. A minőség sem ugyanaz - és nem csak a tördelés miatt.)

Az árképzésben további ellentmondások érvényesülnek:
- ne pozícionáljuk alul magunkat, a művet a szerzőt
- mi kerül ezen a fájlon ... forintba?
- milyen ár "üt", azaz kelt figyelmet?
- általános árstratégia: induljunk alacsonyabb árfekvésből (tuti nagy bukta), és később, ahogy a kereslet nő (mikor?), emeljük egy "normális" szintre, vagy ellenkezőleg, tegyünk úgy, mintha ez egy már létező, elfogadott könyvkategória lenne, kb. a nyomdaköltséggel csökkentett árakkal (áfa?), azután a forgalom növekedésével csökkentsük az árszintet, mint egy tömeggyártott terméknél?
- lesznek-e kedvezmények bizonyos vásárlóknak, bizonyos alkalmakkal?

A forgalom jelenlegi nagyságrendje mellett mi, a konkurrenciát is figyelve, egy jellemző középárhoz igyekszünk igazodni, amely nem vezethető le közvetlenül a nyomtatott könyvárból és a költségekből, hanem lélektanilag próbál elfogadhatónak mutatkozni. (E felett és alatt is vannak árkategóriáink.) Az e-könyvkiadás jelenlegi szakaszában ez is egy árstratégia, amelyen később változtathatunk, pl vadonatúj könyvet e-megjelenésekor. A Typotext pl. más stratégiát követ, és nyilván lehetne továbbiakat is találni.

A terjesztésről
A mi portálunk tartalma, nagyságrendje és szolgáltatásai láthatók - reményeim szerint lejön, hogy nagyon komolyan gondoljuk, és elég sok forrást tettünk (teszünk) bele. Az általunk kért terjesztési jutalék nagyságrendjén egyelőre nem kívánunk változtatni. Érdemes tájékozódni a többi (kevés számú) terjesztőnél is.
Az alternatíva a saját portál építése (az epub miatt): ha van pénz (marketingre is), ez ma még reális megoldás, másfél év múlva már nem olyan biztos.

foldeslaszlo 2011.09.01 12:12:11

@Konyvmolyolo: Köszönöm. Akkor hívhatom a kiadó ügyvezetőjét?:-)
Az idézett szerződésszövegben nem szerepel az a kitétel, hogy a kódolásnak meg kell akadályoznia a másolást. Az sem derül ki, hogy az át nem ruházhatóságot elegendő előírni a vevő számára, vagy fizikailag is akadályozni kell. Az ilyenekre persze rá lehet kérdezni a jogtulajdonosnál. Nekünk sikerült megállapodnunk Adobe DRM nélkül két külföldi partnerünkkel (rövidesen jön két premier magyarul, a print megjelenéssel egyidőben, az igényes bestseller kategóriában), nyilván a jövőben ezzel érvelünk majd a többi tárgyaláson.

foldeslaszlo 2011.06.20 11:50:59

Az olvasói szempontok nagyon vegyesek, amiként a nyomtatott könyvek választéka is. (A zsékategóriás filmeket is megnézi valaki.)
Az olvasnivalók tömegét - egyelőre - nem csak az önjelölt szerzők írásművei adják ki. A kiadók jövőbeni helyzetének összképét befolyásolja a minőségi szerző másik szempontja is (az egyik a jogdíj): azt szeretné, ha a könyve, sőt: életműve olyan digitális változatban jelenne meg, amelyet ő hitelesnek fogad el. Hobbiból digitalizáló lelkes amatőrök vagy teamek ezt nem tudják biztosítani, valószínűbb, hogy a többkönyves szerző egy általa megbízhatónak tartott szakembert vagy kiadót keres meg, és adja oda az életműve e-jogait. Azt várja, hogy az írásai így teljeskörűen, egységesen és a lehető legkevesebb hibával maradnak fenn elektronikusan.

foldeslaszlo 2011.06.20 12:28:30

Persze. E-könyv szempontból újszülött az egész ország. (Nem csak a kiadók.) A profi szolgáltatók a növekvő igényekkel párhuzamosan nőnek fel, hacsak be nem jön egy (két) multi, és le nem nyeli az egészet (de fel a fejjel, nem igaz?).

foldeslaszlo 2011.06.21 11:29:30

@nagygabe: A Hungaroton eddig elérhető magyar választékát (jópár jazz-felvétellel kibővítve - Benkó, Vukán, Molnár) a multimédiaplázában is meg lehet kapni (a szerződés miatt picit magasabb áron:-(. És jönnek hozzánk mások is, pl. Gryllusék, úgyhogy a helyzet legalább a magyar felvételek tekintetében lassan változik: léteznek legális források. (Úgy tudom, a Fonó is készül valamire.)

foldeslaszlo 2011.06.08 10:48:12

Sztem az olvasók 99 százaléka az elektronikus könyvet ma egyszerűen nem tekinti egyenrangú árunak a nyomtatott könyvvel. Drágálják a nyomtatott könyveket, de fel sem merül, hogy 500 Ft-ért jussanak hozzá bestsellerekhez vagy szakkönyvekhez. (Akiben felmerül, az lefénymásolja vagy beiratkozik egy könyvtárba, vagy kivárja az akciókat.) Az e-könyv viszont "csak" egy fájl, egy mozdulattal megszerezhető, nem érződik rajta x másik ember munkája. (Klasszikus: "Mi került ezen a fotelon ... forintba?")
Talán naiv vagyok, de öt év múlva (?), amikor alsóközéposztálytól felfelé minden családban lesz min. egy hosszas e-könyvolvasásra alkalmas eszköz (nem TFT...), és a mostani kínálat ötvenszerese lesz hozzáférhető magyarul (s az angolul olvasók aránya is nő?) megindul a változás a fejekben.
Természetesen az, aki általában "nem ad pénzt" könyvért, az e-könyvért sem fog fizetni soha. Mindez független a kiadók és a többi közreműködő hozzáállásától.
Példa: A hétvégi akciónk nem volt rossz, de messze elmaradt az én várakozásomtól, pedig a blogokon, hírleveleken kívül 120ezer vodás kapott sms-t. 250-500 forintért kínáltunk mindent (jó-jó, tudom, a választék), pont a Magicrat által kívánt tartományban. Szóval messze nem csak a kiadókon és a kereskedőkön múlik.

foldeslaszlo 2011.06.08 15:01:23

@Fall: Egyetértek a konklúzióval. (Bár a háború inkább afféle csendes lövészárok-várakozás.) Sto gyelaty? A magunk részéről fenntartunk egy veszteséges szolgáltatást, lekapcsoltuk a sokat (és joggal) kritizált Adobe-féle DRM-et, próbálunk tartani egy árplafont - ezzel szállunk be a békekötésbe. A következő logikus lépés az igazán népszerű olvasmányok villamosítása, ebben azonosak az érdekeink az olvasókkal. Kívülről talán nem látszik: ez egy hosszan tartó aprómunka, nagyon lassan mutatkozó eredményekkel.

foldeslaszlo 2011.06.01 15:40:48

@Necro: A fapadoskonyv.hu a nyomtatott (POD) változat mellett pdf-et forgalmaz.
Egyébként a plázában is lesz néhány könyvheti újdonság: A Jómadarak című ifjúsági kalandregény (a szerző a könyvhéten dedikálja a fapadoskonyv..hu standon a nyomtatottat!) és néhány e-könyv-formátumú, jó hosszú interjú olyan nevekkel, mint pl. Halász Judit (ingyenes), Ranschburg Jenő, Szakcsi Lakatos Béla, Kaján Tibor.
Más: akit érdekelnek az előfizethető digitális magazinok (főleg tabletekre jók): immár előfizethető a BBC History világtörténelmi magazin is.
Az e-könyv-dedikálás módján mi is agyalunk. Ötletek?

foldeslaszlo 2011.06.02 08:30:21

Sztem lehetséges letöltéskor röptében belesütni a címlapra az aláírást jpg-ben (persze felárral), de az nem lesz személyre szóló. Az egyedi dedikáció oda-vissza e-maillel beszerezhető, de hogyan illeszthető egy teljesen automatikus vásárlási-letöltési rendszerbe?...

foldeslaszlo 2011.05.23 15:12:34

Kizárólag új kiadású e-könyvek kerülhetnek be az első fejezetes posztba? (Értsd: korábban nem jelent meg nyomtatásban.)

foldeslaszlo 2011.05.18 09:47:36

Sziasztok!

Pénteken lesz a következő feltöltés (pl. egy rakás hosszas interjú érdekes emberekkel, meg színes pdf könyv a Madrid hangfelvételhez - iPadesek figyelmébe, bocs...). A MEK-et nem tekintjük semmilyen módon ellenfélnek, évek óta kapcsolatban vagyunk velük, az OSZK-val pedig hagyományosan jó a kapcsolatunk. Lassan kialakul valamiféle együttműködés is a pláza és a MEK között, mindkettőnkre ráfér. Szerintem ennek így van értelme.
Komavary: A MVGYOSZ hangfelvételei tudomásom szerint nem közkincsek. A szervezet annak idején azzal a kitétellel kapott felmentést a szerzői jogdíjak kifizetése alól, hogy az elkészült felvételeket kizárólag a saját könyvtári tagjai számára teszi hozzáférhetővé. Eszerint már a MEK-re sem kerülhettek volna fel.
Másfelől a művek felolvasásakor kifejezetten az volt a fő szempont, hogy egyfajta "hideg", személytelen felolvasás legyen, ne egy színész produkciója, annak érdekében, hogy a látássérült hallgató fejében jöjjön létre a mű, vagyis az előadó minél kevésbé befolyásolja hallgatót. Ennek következményei hallhatóak, ezért is nem kapálózunk ellene, hogy a szerzői jogilag (már) nem védett művek felvételei fenn maradjanak ott.
A szerzői jogról, az időtartamról lehet vitatkozni, nekem sem tetszik a mostani rendszer. A törvény betartásáról viszont nem áll módunkban vitázni, ezért kell minden egyes alkalommal utánajárnunk, kutakodnunk, leveleznünk, alkudoznunk és szerződést kötnünk minden jogtulajdonossal, amikor hagyományos vagy elektronikus könyvet, vagy hangoskönyvet adunk ki.
Tervezünk ősztől az Örkény könyvesboltban (a Szent István körúton) valamiféle rendszeres "klubféleséget", ahol például ilyenekről meg mindenféle e-könyves témáról beszélgethetnénk.

foldeslaszlo 2011.05.18 10:26:34

@Komavary: Ez engem is meglepett, amikor elmondták: az volt az elvárás, hogy ne színészi minőségű eladás legyen. Az ottani felvételek technikai minőségéhez nem tudok hozzászólni. (20-30 éve készültek...) Még egy érdekesség: a hangoskönyv, mint magyar (szak)kifejezés az ottani felhasználásból került át a köznyelvbe (régen csak az érintett szakemberek használták, 80-as évekbeli publikációban olvastam először).

foldeslaszlo 2011.05.18 10:27:31

@Komavary: vagyis előadás.

foldeslaszlo 2011.04.23 11:40:01

@Dworkyll: Szia! Az üzletszerű e-könyvkiadásban (értsd: nem egy könyv évente) a szponzorációs-hírdetési üzleti modell ma még nem működik. Az úgymond nemes ügy érdekében kiadott egy-egy hagyományos könyvhöz is alig lehet manapság támogatót, hírdetőt szerezni, nem hogy évente 80-100 címhez! A HVG (bevezetett, fizetőképes réteg által olvasott brand, szép nagy előfizetői adatbázis) helyzete nagyon más, mint a könyvkiadóké. Szépirodalmi vagy ismeretterjesztő műben ma senki sem hírdet. A távoli(?) jövőben, amikor (majdnem) mindenki elektronikusan (is) olvas, a személyre szóló elérés miatt szerintem nagy üzlet lesz a hírdetés az elektronikus kiadványokban, de amig nincs egy e-kereskedőnek vagy e-kiadónak több tízezres stabil, nevesített vevőtörzse, addig a hírdetők egyszerűen nem veszik komolyan az ilyen ajánlatokat.
Pár százas, ezres vevőkörre a fizetőképes hírdetők, szponzorok csak legyintenek, persze nem azt mondom, hogy igazuk van!Egyszóval még egy pár évig az e-kereskedők és az e-kiadók fogják finanszírozni a kiadást (konverzió+szerzői jogdíj+értékesítési infrastruktúra). A digitális magazinok ennél jobb helyzetbe kerülhetnek, akár egy éven belül, de pl. e-readerre átdolgozni egy színes, nagyformátumú magazint, mondjuk havonta, az megintcsak jelentős pluszkiadás. A BBC History kapcsán érdeklődtek nálunk (Kossuth), de nem tudom, mikor lesz erre pénz. Talán jövőre.

foldeslaszlo 2011.04.23 10:50:57

Az e-könyvekkel kapcsolatos tdk-kat, szakdolgozatokat, tanulmányokat szívesen elhelyezük a mmplázában ingyenes publikációként, ha érdekel valakit. Hadd okuljanak azok is, akik epubot olvasnak. (Ha sok a nagy ábra és táblázat, pdf lesz belőle...) Most is van fönn néhány, és várjuk a nagybecsű jelentkezőket.

foldeslaszlo 2011.04.19 17:08:27

@Karma17: A felső, változó banner számunkra kifejezetten jópofa újdonság volt, elirigyeltük más portálokról. Lehet, hogy nem kellett volna?
Örülök annak, amit amit az SF-portálos könyvekről írsz. Nagy dilemma most számunkra a drm, és ez pont az egyik érv (mellette), amit el szoktam mondani, ha kérdeznek: ha valaki fizet egy e-könyvért, talán nem örül, ha száz másik ipse mosolyogva újságolja, hogy letöltötte ingyen. Ez a drm-dolog részünkről korántsem végleges, de nem csak a saját könyveinket forgalmazzuk...
no mail, no problem: a Kindle-rendelés napok kérdése, asszem. A mulasztás magyarázata, hogy egyfelől kizárólag az epubokra koncentráltunk, másfelől nem gondoltuk, hogy rövid idő alatt ennyi Kindle jön az országba. Az első tervek között még szerepelt a prc-formátum is, de erőforrás-okokból lemondtunk róla. Mi véleményetek a pdf-ről? Használható kompromisszum lenne a kizárólag szöveges olvasmányokra (regények, novellák)? A prc-konverzió 1000 könyvre nem lesz rövid menet...
Komavary: Az említett tanulmány (engem megdöbbentő) legfőbb tanulsága a csekély átlagos árkülönbség a bestseller szegmensben. A többi igazából szorgalmi feladat volt a lányoknak, és a próbavásárlás valóban elmaradt.
Színes e-könyvek: milyen jellegű címekre gondolsz? A szöveges regények, novellák, ismeretterjesztők nem igénylik ezt. A borítók csak a pláza felületén színesek, az epubokban természetesen ff-ek. Egyébként mindenképpen fogunk színes e-könyveket is létrehozni, de ez sajna már a drm (és a fájlméret viszonya) felé vezet. Illetve, azt hiszem már is van egy fenn, csak most hirtelenjében nem tudom melyik. (Talán a NEM?)
A hangoskönyvek között eddig kizárólag a saját kiadásúak voltak jelentette, de (az ígéret szerint) május végéig felkerülnek a Hungaroton irodalmi felvételei, és azokban lesznek nagyon finom dolgok, amikre vársz. Sajna, az árakat még nem tudom, a jogtulajdonos kavarja... Ami a bolti árusításukat illeti, nem táplálok nagy reményeket. Szerintem ezeket már nem nagyon fogják gyártani, majd rákérdezek legközelebb.
Igen, a letölthető hangoskönyvek nélkülözik a drm-et. (Bármily hihetetlen, ebben a MAHASZ egyetért velünk!) Úgy vélem, itt a drm még komolyabb kompatibilitási gondokat vetne fel, mint az e-könyveknél. Az a romantikus elképzelésünk, hogy az illegálisan letöltők egy része hajlandó fizetni értük, ha van legális forrás.
Üdvözlet.

foldeslaszlo 2011.04.20 10:00:01

Atyaman: a javaslatokat továbbítottam a konvertálást vezénylő kollégámnak.
A PDF-fel kapcsolatban a helyzet a következő: vannak olyan e-könyveink, amelyek nagyméretű táblázatokat, feliratozott ábrákat tartalmaznak, jellemzően szakkönyvek. Ha ezeket epubban adjuk, vagy képként kell berakni az ábrákat (nem férnek ki a kijelzőre), vagy újra kell rajzoltatni, feliratozni őket (+költség). Az előbbi eset nem használható, marad a pdf. Az utóbbi esetén a konvertálási költség túlzottan megnő a várható bevételhez képest. Ez azért gond számunkra, mert bevételünk alig van, és befelé nehéz megvédeni az ilyen pluszkiadásokat, ezt a szituációt most nem részletezném.
prc helyett pdf akkor nem játszik. Minden forrás rtf megvan.
zlaboncz: Hát igen, a különféle szempontok különböző súllyal esnek latba e-könyveknél és zenénél. Utóbbinál nagy lökést jelentett, hogy a MAHASZ is egyetértett a drm nélküli kiadással. Szóval a drm-mel kapcsolatos összképünk fokozatosan alakul(t) ki.
Előrefelé alkalmazhatunk színes borítókat, a meglévők cseréje előrefelé hosszadalmasabb lesz.

foldeslaszlo 2011.04.22 08:29:15

Ezután már színes borítóval rakjuk fel őket, a régieket meg valamikor átszínezzük:-)