Regisztráció Blogot indítok
Adatok
dchard

0 bejegyzést írt és 25 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2011.04.17. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Time Goes By Top 10 háborús film 2020.05.24 11:47:36
A háborús filmek műfajába olyan alkotások tartoznak, amelyek középpontjában valamelyik 20.-21. századi háború alatt játszódó események, és az adott háború szárazföldi, légi vagy tengeri hadviselése áll. A filmek gyakran egy-egy olyan látványos és autentikus csatajelenettel záródnak, amely bemutatja…..
dchard 2020.05.25 01:35:24
Kötélpálya blog Grúziai síbaleset - a Doppelmayr szakértői már kiutaztak 2018.03.17 22:00:46
A pénteki grúziai síbaleset megrázó képsorai már bejárták a világhálót, valamint majdnem minden hírportál tudósított az elszabadult felvonó esetéről. Külföldi és magyar híreket böngészve egyelőre csak találgatások vannak arról, vajon mi történhetett. Természetesen a felvonót gyártó osztrák cég, a…..
dchard 2018.03.17 23:36:17
Bízom benne, hogy foglalkozni fogsz a baleset utóéletével is. A mainstream média pár nap alatt elfejeti, annyi idő alatt meg nem lesz eredmény.

Engem érdekelnének ezek a bizonyos "spekulációk" is, amiket a szóvivő komolytalannak tart. Esetleg neked volna ötleted? A látottak alapján "tipikus" rollback balesetnek tűnik, ami elvileg nem történhetne meg, mégis megtörtént. Videón is csak egyszer láttam ilyet a 90-es évekből, amikor szándékosan, kísérleti jelleggel végeztek tesztelést egy bontás előtti liften (többek között a Doppelmyar is finanszírozta azt a tesztet).

A kezelők felelősségét nem pontosan értem, egy modern lift tele van olyan automatikával, aminek ki kellene zárnia az ilyen balesetek lehetőségét még kezelői mulasztás mellett is. Ha a karbantartás hiányára gondoltak, az persze más.
dchard 2018.03.17 23:41:05
A mag és az energia A földrengés és tsunami által sújtott Fukushima I atomerőmű 2011.04.12 17:41:00
TEPCO Tepco kamera Tepco fotók  NISA MEXT JAIF Fukushima pref. IAEA WHO IAEA Briefings   NHK Nikkei Kyodo Tepco beszámolók Tepco handout-ok  OAH OKF OSSKI NEI…..
dchard 2011.05.20 08:32:22
Sky.net-nek igaza van a zónaolvadással kapcsolatban. Az is lehet, hogy ha már addig fajultak a dolgok, hogy nincs hűtőközeg, és szárazra kerültek a fűtőelemek, akkor már ne is próbálják meg visszahűteni (legalább is vízzel ne) az éppen integritását vesztő fűtőelemeket, mivel nagyobb a kockázata egy konténment sérülésnek az esetlegesen keletkező hidrogén berobbanásának.

Inkább kezeljék magát az olvadékot úgy, hogy az hűthető maradjon, viszonylag nagy területen oszoljon el, és ne érhessen el kritikusságot. Jó példa erre az Avera által készített EPR nyomottvizes reaktortípus, aminek külön "láva" kezelő medencéje van, ahol az olvadék szétterülhet, és a betonon keresztül tartósan hűthető marad úgy, hogy nem történik környezeti kibocsátás.

Az alábbi anyagban a 23. oldalon látható a megoldás:
npp.hu/download/1722/EPR%20reaktor1.pdf

Egyébként ennek az EPR típusnak a medencét leszámítva is jobbnak tűnnek a műszaki megldásai a balesetek megelőzését és a kialakult balesetek kezelését illetően, mint a sokat kritizált Westinghouse-féle AP1000-esnek.

Vélemények?

Dchard
dchard 2011.05.21 18:30:25
dchard 2011.05.25 19:59:57
Érdekes elmélet a 3. reaktor másik két társához képest jóval nagyobb robbanásáról:

1. A három robbanás közül jól láthatóan 3-as blokké volt a legnagyobb, a másik kettőhöz képest 2-3-szor nagyobb.

2. A másik két robbanáshoz képest a 3-mas robbanásánál látható egy narancssárga lángoszlop is, ami a másik kettőnél nem.

3. A 3-mas blokknál a legnagyobb az épületszerkezeti kár.

4. A robbanáskor jelentős mértékű törmelék került a levegőbe, és a többitől eltérő színű sötét füst is arról árulkodik, hogy itt nem csak hidrogénrobbanás történt.

Teória:

A robbanás a 3-mas pihentetőmedencénél történt. A kirakott fűtőemelek hűtése tartósan nem volt biztosított, így azok elforralt a maradék vizet, illetve egy idő után hidrogén is keletkezett. Mivel ebben a reaktorban használtak kevert üzemanyagot (MOX) is, és a plutóniumnak alacsonyabb az olvadáspontja mint az urániumnak, így a plutónium előbb leolvadt és tavacskát formált a medence alján, prompt kritikussá vált és valójában egy "mini" nukleáris robbanás és a hidrogén berobbanása együtt okozták a többinél jóval nagyobb erejű robbanást a 3. blokknál. Ezt némiképp alátámasztják az erőműtől 2-3 mérföldre talált fűtőelem darabkák, a feltörő füst színe (amiből arra lehet következtetni, hogy aeroszollá alakult transzuránok is voltak a füstben), a vidókon látható narancssárga fény (a hidrogén ugye nem narancssárga fény kíséretében ég vagy robban), és az épületkár jóval nagyobb mértéke.

Az ötlet nem a sajátom, de kíváncsi lennék a véleményetekre.

Dchard
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása