Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Fűzfánfütyülő Rézangyal

2 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A tudomány újfent érdekes kérdéseket feszeget, ugyanis nemrégiben bejegyeztek egy szabadalmat, miszerint a születendő csecsemők génjeit szabadon meghatározhatják a szülők. Ezzel lehetőség nyílik továbbá arra is, hogy egy spermabank állományából a kívánatos tulajdonságokhoz…..
Ma délután kezembe akadt egy ősrégi Mad magazin. Tudjátok, ami a magyar Kretén magazin amerikai házastársa volt és csikicsuki kapcsolatban éltek majd négy évig még a kilencvenes évek végén.Zseniális volt, ahogyan ebben a számban bemutatták a konzervatív és a liberális…..
Az Indafon egyik legfőbb újdonsága, hogy chatelni már nem csak az Indafonos ismerősökkel, hanem akár a Google Gtalk rendszerében regisztrált barátokkal is lehet.Ha van olyan ismerősöd, akinek valaki@gmail.com alakú az e-mail címe egyszerűen felveheted őt a kapcsolataid közé az…..
Fűzfánfütyülő Rézangyal 2009.04.26 08:46:31
Kedves olvasóink, vége a szájkaraténak, ha eddig úgy tetszettek érezni, hogy a címadás egy könnyű szakma, akkor itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy végleg bevonuljanak a magyar tévétörténelembe. Az RTL Klub nyáron mutatja be a Grace klinika spinoffját (testvérsorozatát), az…..
Fűzfánfütyülő Rézangyal 2008.05.21 21:17:58
Negatív ateizmus = teizmus? 2007.06.15 02:17:00
Napjainkban a sok szektás és kisegyházas hitbuzgóság mellett megtalálható az ateisták népes csoportja is. Kezdjük talán azzal, hogy mit is jelent ateistának lenni. A lényeg, hogy nem hisznek semmilyen természetfeletti erőben, istenségben, nevezzük bárhogyan. Vagy azért nem…..
Fűzfánfütyülő Rézangyal 2008.01.25 02:28:18
Szia mocsokdream :)

Tulajdonképpen nem érdemes lovagolnunk akár a negatív, akár az akarat szavon, nyilvánvaló, hogy te is mást értesz alattuk és én is. Más élményeket társítottunk hozzájuk, amikből nem pontosan ugyanazokra a következtetésekre jutottunk. Talán még egyelőre túl szegényes is a nyelvezetünk arra, hogy az emberekben található erőket pontosan meg tudjuk fogalmazni. Pl neked az akarat fogalmába belefér a türelem. Nálam a kettő kizárja egymást.

Hogy hogyan érezhetjük szabadnak magunkat, már leírtam – és szerintem az a fontos, hogy képesek legyünk az életünket szabadnak megélni – és akkor nem is fog igazán izgatni minket, hogy van-e szabad akarat, vagy nincs. Élünk és virulunk, hirtelen belső értéke lesz a dolgoknak, látszólag mi tereljük az életünket és boldogulunk. Akkor meg egyáltalán miért foglalkoztatna, hogy van-e eleve elrendelés vagy nincs? Hiszen a helyén van minden. Miért olyan lényeges, hogy learatjuk-e érte a pálmát, vagy a sorsot, akár Istent magasztaljuk örömünkben? Ha biztonságban érezzük magunkat, és tényleg működőképes életet élünk, akkor tkp mindegy is.

Aki összeomlik az nincs mese, kiszolgáltatott. És igényli a környezet törődését. És szépen a „lassan járj, tovább érsz” kifejezés fényében kénytelen felépíteni magát az alapoktól. Még akkor is egyedül van ezzel a problémával, ha kap külső segítséget. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, vagy vannak dolgok, amin összedőlhet az életépítményünk, akkor első lépésként érdemes kiépíteni némi bizalmi helyzetet magunk köré és önmagunkba is vetni némi hitet. Aztán szépen megoldani a buktatóinkat. Időnk van rá, csak hajlamosak vagyunk ellustulni és azt hinni, hogy a szándékaink kajtatása fontosabb.

Erről egy mondat jut eszembe a mindenható című filmből, amit nem tudok pontosan idézni, de Morgan Freeman szájából hangzik el, aki Isten szerepét alakítja. A mondat így hangzik: „Vajon tudják az emberek, mit akarnak?”
Szerintem sok esetben nem – érdemes a hosszú távú döntéseinknél kicsit magunkba nézni és felgöngyölíteni, mit miért akarunk. Ugyanakkor kiértékelni, amit elérünk (ha úgy véljük, nem mi tereljük az életünket, akkor a sorstól, Istentől…stb megkapunk), és a tapasztalatok fényében alkotni új szándékokat.

Bár szerintem annyira nem vészes a helyzet, sokan úgy élik az életüket, ami szerintem a leírtak fényében egy (de meglehet, hogy nem az egyetlen) működőképes megközelítés. Persze jócskán akadnak olyanok is, akiknek ez a téma komolyabb gondot okoz. Nekik meg segítsenek azok, akik tudnak élni, hogy sínre kerüljenek. Közös világban élünk végtére is, és ha képviselhetünk pozitív értéket egymás számára, miért ne tennénk? Jó hatással van az arra is, aki ad magából és arra is, aki elfogadja azt.

Amennyiben a konstruktív vita, vagy a görbe tükör, akár kritika, vagy a környezet egy frappánsan bemutatott karikatúrája visz afelé, hogy kiteljesedettebb életet éljünk, akkor helye van. Ellenben ilyen esetben nincs helye reklamációnak. Így én sem fogok szólni egy árva mukkot se, még akkor sem, ha alapvetően más módszerekkel szeretem megoldani a problémáimat. :)

Üdv :)
Rézangyal

Fűzfánfütyülő Rézangyal 2008.01.22 14:01:31
Helló :)

Miért az idő? Mert azonnal akarjuk a megoldást. Az akarat általában türelmetlen.
Nem azt mondom, hogy küzdjünk az ellen, hogy akarjunk, egy kényszeres küzdelemmel az akarat ellen éppúgy az akaratos oldalunkat erősítjük.
Csak azt mondom, élvezhetőbb életet élhetünk, ha megelőzzük azokat a helyzeteket, ahol kényszeres helyzetben vagyunk, tehát ösztönösen akarni kezdünk. Persze ha jön egy erős kényszer, nyomás - cselekszünk. De az, hogy erőfeszítéseket teszünk célok elérésére, szerintem nem akarat, inkább szándék. Abban benne foglaltatik a türelem is. Akarattal senki sem fog megtanulni pl újra járni, inkább odafigyeléssel, türelemmel, környezetre érzékeny és következetesen kitartó szándékkal.

Nos, szerintem könnyebb azt mondani, hogy lehetetlen terelni a sorsunkat, mint megpróbálni és kitartóan kifejlesztenünk az arra való képességünket.
Az alapokban történő változtatás elhatározás kérdése, odáig kell hozzá eljutni, hogy tényleg nagyon gyűlöljük magunkat azért, amilyenek vagyunk - és önmagunk alapokban történő összeomlasztása cseppet sem veszélytelen dolog. Ha a felépült bábeltornyunkat módszeresen ledöntjük, roppant kiszolgáltatottak leszünk a környezetünknek és a berögződött rutinok hiánya miatt meglátjuk az őrület határmezsgyéjét.
Ki vágyik erre az élményre és ki vállalkozik rá? Kétlem, hogy sokan.
Ennek ellenére létezhet ilyen eset, csak ritka mint a fehér holló.

Tehát a negatív nem is jelent negatívot, csak a pozitív fonákját, nem...? Sőt a negatív akár pozitív is lehet, ha tágan értelmezzük? Ez kicsit olyan, mint ha azt mondanám, hogy élet=halál... :)

Üdv :)
A szerelem és a vallásos hit (sőt még az ateizmus) is olyan, mint a Selye János által leírt stressz és antistressz hatásmechanizmusa. Van egy mérték, ameddig építő hatású az egyénre, de túlzott mérték esetén leépítő.     Ebben a cikkemben egy régebbi…..
Fűzfánfütyülő Rézangyal 2008.01.21 17:45:56
Szerintem tökéletesen mindegy, mi az igazság Isten létezése mögött. A lényeg, hogy a saját hited hatására hogyan kezeled a többieket, akik esetleg más állásponton vannak, mint te. Hogyan nyilvánulsz meg, konstruktív vagy-e vagy destruktív.
Vannak emberek, akik mély istenképpel élnek, és segítenek másoknak a terheik megoldásában, és vannak olyanok akik misére járnak és mindenféle mély meggyőződés nélkül neveltetésből csinálják végig az egész ritust. Mindkettő vallásos, mindkettőnek adott időpontban szüksége van egyfajta istenképre, ha úgy tetszik, megkönnyíti a saját életét. Persze vannak, akik a vallásban a hatalom eszközét látják: háborúznak, puszítanak, konfliktusokat generálnak, stb.
Te melyik ellen harcolsz? És miért?
Visszaolvasva, úgy látom, teljesen ki akarod hagyni az embert, mint tényezőt a folyamatból és Istenre koncentrálsz. Isten csak az emberrel összefüggésben létezik - mindenkinek a saját olvasatában, és éppen úgy jelen levő erő, pontosan az emberi képzelet teremtő erejének köszönhetően.
Látom, foglalkoztat a hit, talán egyszer ki kellene próbálnod igazán hinni valamiben és látni a hit teremtő erejét, hogy esetleg meglásd annak az értékes oldalát is. Aztán ha megtapasztaltad, mi is igazán a hit, akkor tudsz majd objektívan ítéletet mondani a hitről pro és kontra - addig elég könnyű sarat dobálni ellene, mert nem a tied, ergo nem is ismered.
Addig is... ameddig a saját hitetlenségedet erőlteted másokra, nem különbözöl azoktól, akik Istent erőltetik másokra. Ugyanolyan intoleráns és agresszív magatartás mind a kettő.
De a teisták legalább adni próbálnak valamennyi reményt, nyugalmat és egyéb pozitív értékeket. A te vallásod ad ilyeneket?
Nergal blogja Erőszak, szerelem 2007.11.15 12:02:00
Egy blogger hölgy bejegyzésére reagálva:http://aranyhaj.blogspot.com/2007/11/frfikzpont-korban-lnk.html..
Fűzfánfütyülő Rézangyal 2008.01.04 12:50:56