sosperi 2012.03.15 20:09:02

éljen soká! remélem, sokan követik a sorban. (off: a honlapot viszont letiltja a vírusirtóm, azzal, hogy "rajta van az ártó kódokat tartalmazó oldalak listáján" - lám, már a víruskereső szoftverek piacára is betette a lábát a nőgyógyászlobbi;)
nagyon örülök, és köszönöm a friss infot.

sosperi 2012.03.17 20:45:57

@bes3: húsz évvel ezelőtt a nővérem így szült, felkötözött lábbal - teljesen sima, komplikációmentes hüvelyi szülés. biztos. fénykép is készült róla. én gyereklány voltam, néztem a képeket, és emlékszem, mennyire megdöbbentem. anyukámnak fel sem tűnt, azt mondta, ez a dolgok rendje.
nagyon remélem, hogy azóta tényleg nincs már ilyesmi.

sosperi 2012.03.18 01:56:51

@bes3: sosem akartam ezzel érvelni a kórházi szülés ellen. sosem akartam egyáltalán semmivel érvelni a kórházi szülés ellen. ostobaság lenne a részemről - azt gondolom, hogy bárki más részéről is az.
a honlapot, ahol ez felbukkant nem láttam, letiltja a víruskeresőm.
nem hiszem, hogy ez a felkötözött láb dolog manapság kicsit is aktuális vagy fontos lenne. de tény, hogy régen megtörtént - és azt hiszem, nemcsak az én családom tagjaival. szerintem fontos, hogy ne tegyünk úgy, mintha ez és ehhez hasonló dolgok nem léteztek és nem is létezhettek volna soha. ugyanannyira fontos, mint hogy ne álljunk neki a kórházi szülés ellen érvelni (sem ezzel, sem mással). a józan ész és önmagunk érdekében.

sosperi 2012.03.03 02:44:32

@zzsuzsici: biztos igazad van, ki kell állni a zivatarba, de ők ugye bábák, nem kommunikációs szakemberek, és biztos vagyok benne, hogy úgy érzik, nagyon régóta állnak már a zivatarban és már évekkel ezelőtt bőrig áztak.
ezért is kellene szakmai összefogás a bábák között, egy kollégium, amelyik a kommunikációs kérdésekért is felelősséget vállal, Felicitasz már írt erről.

sosperi 2012.02.20 03:26:45

@labirint: "Az ANTSZ-től az Igazgatási főosztály vett részt az egyeztetésen. Épp ezért - és lehet, hogy tévedek - nem hiszem, hogy ők nyilatkozták volna, hogy náluk nem jelentkezett senki, mikor már van is náluk véglegesre is beadva kérelem, és hamarosan meg is adják az engedélyt. (kb. két hét)"
eszerint kb két hét múlva lesz Magyarországon olyan bába, aki hivatalos engedély birtokában járhat otthonszüléshez? ez nagyszerű!
a módosított rendeletet hol lehet megnézni?

egyébként a 20 perc még mindig 20? és ezt hogy kell érteni? rohammentővel vagy normál forgalomban 20? és mire alapozzák? miért nem 15 vagy 27? ha ez itt off, akkor tekintsétek tárgytalannak, teljesen szubjektív, otthonszülő-női szempontrendszerből fakadó kérdések.

sosperi 2012.03.02 07:50:15

@zzsuzsici: a dolog ennél picit bonyolultabb. Hegedűs Zsuzsát és a tevékenységét nem ismerem, de az intézményen kívüli szüléssel kapcsolatban nagyon igaz, hogy nehéz a tévékben rendelkezésre álló öt perc alatt jól és pontosan beszélni, főleg úgy, hogy a kérdezők általában előítéletesen viszonyulnak a dologhoz, tévesek az információik, vagy nincs információjuk, és kb. azzal a kérdéssel kezdik, h kitekerte-e Ön egy kisbaba nyakát vagy nem. nagyon régen, még 2007 szeptembere előtt néha G.Á. is elment a tévébe beszélni, de azt hiszem, rossz tapasztalatokat szerzett. a habitusa sem tipikusan olyan, amivel könnyen érvényesülni tudna a médiában.
ezzel együtt abban igazad van, hogy a tudatos, egységes és szakmailag korrekt kommunikáció nagyon jót tenne az ügynek. vannak is erre törekvések.
@labirint: nagyon köszönjük, én személyesen is köszönöm a pontos értesüléseket. ez megynugtató, és hogy ezek otthoni bábák az még inkább. ha meglesznek az engedélyek, arról vajon értesülünk majd a médiából?
drága jó Csákány doktor, és amit neki alá kéne írni, ezt inkább nem kommentálom.

sosperi 2012.02.21 15:05:48

@Felicitasz: @bes3: köszönöm a válaszokat a 20 perccel kapcsolatban, így már világos.

@zzsuzsici: semmi szín alatt nem értek azzal egyet, h Geréb Ági fanatikus. személyesen ismerem őt, és mindig éppen ennek az ellenkezőjét tapasztaltam: nagyon megfontolt, józan, tudatosan kommunikál, tisztában van a szavai súlyával, bizonyos esetekben kíméletlenül őszinte. soha nem mondja pl., hogy "minden rendben lesz", ami a magyar nőgyógyászoknál sztenderd szöveg, és nettó hazugság. senki nem tudhatja, hogy rendben lesz-e minden.
a fatalizmus elkerülésében is tudatosnak látom, mégis akkora ordítókórus nyomul ellene, annyi igaztalan állítás kering közkézen a munkáját illetően, olyan agyatlan az, amiben része van idehaza, hogy nem tudja az összes energiáját arra fordítani, ami a munkája, és amiben egyébként szerintem ő a legjobb ma Magyarországon: hogy megmaradjon azon a vékony mezsgyén ami a fatalizmus és kontrollmánia között éppen félúton van. pedig szerintem sok-sok szakmai kritériumon túl ez az egyik leglényegesebb és legnehezebben megfogható tulajdonság, ami egy jó bábát jó bábává tesz.

sosperi 2012.02.22 00:28:55

@kicsinap: részvétem. sok erőt kívánok. gondolni fogok rád, így ismeretlenül is.

@zzsuzsici: ez egy lehetséges nézőpont, de ő nem akarja beteljesíteni az életművét, ahogy írod. ő még él, és dolgozni szeretne, szülésekhez menni, mert ez a szakmája, és nagyon jól csinálja. ez egy nagyon konkrét élethelyzet, amiben a beteljesedett életmű sovány vigasz. és azt hiszem, az ő véleménye az lehet, hogy a most hatályos rendelet, eddig nulla kiadott működési engedéllyel beteljesedésnek is elég ironikus (és használhatnék itt más jelzőket is).
az én véleményem az, hogy ez mélyen jellemző erre az országra, hogy egy ilyen erejű és tudású ember most két évig három köztörvényes bűnözőnek fog segíteni a zárkájában. hogy ez szociológiai értelemeben micsoda, hát azt mondja meg, akinek ez a dolga.

sosperi 2012.02.24 23:01:47

@Felicitasz: bug és feature ügyben nekem is szívemből szólsz. csináljunk pár ilyen tacepaot a megfelelő helyekre, tényleg :)

@Lapis Lazuli: @Grabb: mielőtt nagyon belemelegedtek, GÁ a fent linkelt interjúban egyetlen ponton sem beszélt normálisról és abnormálisról (amennyire én tudom, máskor sem nagyon szokott), erről ti beszélgettek itt.
az meg, hogy az elején, kiemelt helyen szerepelnek a halállal kapcsolatos gondolatok, valóban lehet szerkesztői önkény, nekem is annak tűnik, nem tudjuk, hogy az eredeti beszélgetésben, hol és mennyire hangsúlyosan került ez szóba.
azzal egyetértek, hogy ez így ebben a formában nem feltétlenül segít a magyarországi otthonszülés ügyének. hiányzik mellőle kb. 138 tény, ami árnyalja ezt a gondolatot.
ez a szerkesztői hiba, vagy aránytévesztés megint a magyarországi közegből következik. ahogy Felicitasz is írta, ahol nincs ez a hisztéria az intézményen kívüliséggel kapcsolatban, ott mi sem egyértelműbb, minthogy intézményen kívül beszélni kell arról, hogy mi a bug és mi a feature a szülés kapcsán. itthon kb. egyvalaki van, aki intézményen kívül működik, és aki éppen ezért a dolog természetéből fakadóan beszél is erről. amit ő mond, azt viszont nagyon nehéz meghallani, mert a hazai közegben ő az első, aki mondja.
és ezen a ponton jön a "lám, otthonszüléshez jár, és a halálról beszél". ez pro és kontra is működik - van, aki a tabuszegés miatti félelmében gyűlölködni kezd ("halálról beszél, micsoda arcátlan kuruzsló"), van, aki meg isteníteni a tabuszegőt ("halálról beszél, micsoda orákulum"). mindkettő egyformán messze van az igazságtól, a lényegtől, és mindkettő egyformán ártalmas.
az informált döntéshez jó esetben elég 9 hónap komoly kutatómunka.

sosperi 2011.12.26 22:34:21

én nem vagyok politológus meg semmi, és a kommenteket sem olvasom végig. egy dolgot szeretnék: hogy az én halálos ítéletemet ne írja alá ez az ember. ne kelljen rőzsét gyűjtenem a szomszédos erdőben, parkettával tüzelnem a panellakásban, feketepiacról vennem a tejet meg a tojást a gyerekeimnek. nem lenne rá pénzem.
én félek, mert ha csak pár százalék esély van rá, h ez az ember meg a másik szemüveges rosszul gondolják, az nekem már soknak tűnik. láttunk már ebben az országban gazdaságpolitikai kísérleteket. nekem az egész családom szinte mindegyik tagja ebbe roppant bele. és most lelkesen tapsolnak ennek az embernek. semmi más nincs. csak félek. érdemes lenne szerintem biztosra menni. vagy kitalálni legalább a vészforgatókönyvet arra az esetre, ha az ő tervük kudarcba fulladna.

sosperi 2011.08.31 21:30:11

úgy mentem iskolába, hogy júliusban töltöttem be a hatot. én a szorongásra emlékszem az első iskolaévből. befojtós frusztrálódós fajta voltam - vagyok, mindent megcsináltam hibátlanul és közben rettegtem. Iluci néni nyakleveseket osztogatott - a jó öreg Makarenkó, ugye - nagyon féltem tőle. egyetlen egyszer kaptam én is, azt ma is érzem a tarkómon. nem legyintgetett, odasózott rendesen. akkor ez fel sem tűnt, ez volt a rend, nem kérdőjeleztem meg semmit.
visszanézve azért látom az eredményét - kontrollálhatatlanul megélem ugyanezt a szorongást szakmai feladatok kapcsán, ez is közrejátszik abban, hogy eddig még egy szakmába sem mertem igazán belekezdeni. sokszor van, hogy nem is tudom, miért halogatom ezt vagy azt a feladatot napok óta, nem is különösebben nehéz, mégis egyszerűen képtelen vagyok megcsinálni, leülök a géphez és mással foglalkozom (most is). megyek is.
nagyon féltem a gyerekeimet a magyar iskolától. főleg a magyarországi helyzet fényében, egyértelműen azt gondolom, hogy az első iskolaévnek kell az óvodához közelíteni, semmiképp sem fordítva.

sosperi 2011.07.15 23:27:51

a nurofen is ez a májkárosító típus?

sosperi 2011.07.15 23:40:09

megnéztem: ibuprofen. azzal van valami gáz?

sosperi 2011.07.20 23:09:01

köszönöm a kimerítő választ. hasznos volt.

sosperi 2011.03.31 03:02:56

Gerébékről csak annyit, a hit és a hozzáértés kevés, a biztonságos otthonszülés csak szabályozott környezetben, és a kórházak szíves együttműködésével valósítható meg. Ma nálunk egyik sem adott, ezért felelőtlenség otthon szülni. Nem láthatod előre a következményeket. (A mentő jön-e előbb, vagy a rendőr...) :-(

engem annyira bánt mindig, hogy lefelelőtleneznek. gyorsan leszögezem, igazad van abban, amit itt írsz - tökéletesen, a felelőtlenséget kivéve. tudatosan vállaltam egy kockázatot - ami itt Magyarországon nagyobb - vitatkozhatunk rajta, hogy mennyivel - vszeg nagyságrendekkel, mint más helyeken, ahol az otthon szülés megszokott dolog. mérlegeltem, mi a nagyobb kockázat számomra, bemenni vajúdás közben egy olyan helyre, ahova, ha alapállapotban - mikor semmi különös nincs velem - belépek, izzadni kezd a tenyerem, hevesebben ver a szívem, néha hányingerem is lesz (nekem minden kórház ilyen, nem tudom eléggé megszokni) vagy megfelelő szaksegítséggel otthon maradni - és csak akkor menni, ha muszáj. aztán döntöttem. jól döntöttem. megalapozott döntés volt. nem vagyok felelőtlen.
nem tudom persze belátni, mi lett volna, ha vajúdás közben el kell kezdődjön a kórház-érzés, de nem akartam kipróbálni, csak akkor, ha valóban és aktuálisan a gyerekem élete vagy az enyém múlik rajta. azon a ponton ez már nem fontos. addig viszont nagyon.