sztahanovica 2012.08.05 17:39:40

@Schwerer Gustav: Tisztelt Schwerer Gustav! Elmondom mi a különbség a rasszizmus és a nacionalizmus között. A nacionalizmus lehet befogadó, a rasszizmusnál ez ki van zárva. Miért? Mert az nem döntés kérdése, hogy melyik rasszhoz tartozom. A palotapincsi sosem lehet pit bull. A nemzeti identitás viszont lehet választott. Ezt csak az zárja ki, ha a nacionalizmus rasszizmussal kapcsolódik össze; ez azonban nem szükségszerű kombináció. A 19. századi Magyarországon pl. a nacionalizmusnak egy különösen befogadó verziója jött létre. Miért? Azért, mert a Refomkorra a magyar politikai elit rá kellett hogy döbbenjen, hogy magyarként kisebbségbe kerülhet a saját történelmi határai között, tehát mindenkire szüksége van, aki magyarnak vallja magát, függetlenül attól, hogy milyen vallású, milyen származású. Bíztak abban, hogy a "felsőbbrendű" magyar kultúra elég vonzó ahhoz, hogy a nemzeti és vallási kisebbségek tagjai nagy számban válasszák. Legnagyobb számban a német és a zsidó eredetű, különösen polgárosodott állampolgárok választották ezt az utat. Tudjuk pl., hogy a Szabadságharc ügyéért rengeteg német és zsidó származású magyar is harcolt. -- Tehát a nacionalista a kultúráját tekinti felsőbbrendűnek, nem a genetikai felépítését. Egy magyar nacionalista lehet büszke a cigányzenére pl., mint a magyar kultúra egyik kiemelkedő teljesítményére. Merthogy történetesen az. Cigányok sok helyütt élnek, de a cigányzene itt jött létre, a Kárpátmedencében, sehol másutt nincsen párja. -- Magyar rassz mint genetikailag megalapozott kategória egyébként nincsen. Mi, magyarok ugyanis genetikailag annyira kevertek vagyunk történelmi okokból miatt, hogy nem lehet megállapítani a "magyarság" genetikai sajátosságait. (Viszonylag kevés ilyen nép, ilyen kultúra van egyébként. A legtöbb népnek valóban vannak genetikailag is felismerhető, általánosan jellemző sajátosságai.) Örülök, hogy segíthettem. Ez a szakmám. :)

sztahanovica 2011.07.31 16:49:06

Kedves Posztoló!

Nagyon tetszett kultúrált és intelligens írásod, és majdnem minden szavaddal egyetértek, de miután Jakab Andort is elolvastam, az a benyomásom alakult ki, hogy szerintem Őt félreértetted. Jakab Andor vitriolos kritikát írt, de ez a kritika nem az anyák ellen irányul, hanem a magyar adó és járulékrendszer vállalkozás-ellenes jellege ellen szól.

Igen, nő vagyok, igen, szültem 4 gyereket, igen, utána alaposan szívtam az elhelyezkedéssel, pedig igen, van két középfokú nyelvvizsgám és két egyetemi diplomám.

De igyekszem nem paranoiás lenni.

Senkinek sem jó ez a rendszer a politikai eliten kívül, amely remekül élősködik a magyar társadalmon.

Ne hagyd, hogy újabb árkok keletkezzenek ebben az amúgy is árkokkal teli társadalomban. A magyar asszonyok, a magyar anyák nem ellenfelei, hanem szövetségesei a magyar férfiaknak, a magyar apáknak, akár munkáltatók, akár nem, vagy legalábbis így kéne, hogy legyen. Ezt mantrázd magadnak, ne azt, hogy Jakab Andor megtámadta a magyar anyákat. Nem a magyar anyákat támadta.

Üdv, SZ

sztahanovica 2011.06.04 14:16:42

1. Nagyon együttérzek a posztolóval, rémes lehet ilyen helyen dolgozni.
2. Azt is el tudom képzelni, hogy esetleg olyan régióban él, ahol egyszerűen nincsen más munkalehetőség.

De könyörgöm, azt nem értem meg, hogy miért kellene a fél fokkal jobb körülmények között dolgozónak szégyellnie magát és eltűrni a vele megeső jogtalanságokat csak mert Ancsnak még rosszabb!

Mindenki, aki Magyarországon szóvá tesz valami nyilvánvaló jogtalanságot, mindenki, aki azért kűzd, hogy humánusabbak legyenek a munkaadók, hogy ne tehessenek meg bármit a nekik kiszolgáltatott dolgozókkal valójában Ancsért is kűzd. Mert ha sikerrel jár, akkor esetleg Ancs munkaadója is szembesül azzal, hogy már nem tehet meg bármit, és Ancs kollégáinak is reményt ad, hogy érdemes kűzdeni.

Kedves Ancs, ne a nálad kevésbé kiszolgáltatott munkavállalókban lásd az ellenséget! Neked semmivel sem lesz jobb attól, hogy ha nekik nem teljesen jó. Viszont neked is jobb lehet attól, ha nekik jobb.