Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Meszely

0 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ahogy telnek az évek, egyre gyűlnek a tokaji termelők és egyre több száraz bor tűnik fel a piacon. A növekedési tendencia dicséretes, áramlik a tőke Hegyaljára. Ami 20 éve Villány volt, az most már végérvényesen Tokaj. Ezzel párhuzamban szépen emelkednek az árak és a dűlős boroknál nem épp ritka a…..
Meszely 2016.01.15 11:17:36
@akov: Attól tartok ismét nézetkülönbségünk van.

A TT T5 valóban csodálatos eredményeket tud produkálni, elsősorban a nem kiugró alkoholú, nagyobb tannintartalmú, hosszú érlelésű borokhoz. Sok olyan bort tudnánk felsorolni, ahol valóban verhetetlen. DE, azoknál nem csak egy magyar hordó, egy másik francia sem tudja ugyanazt nyújtani. Tehát nem általában a „francia” a jobb, hanem azokhoz a bizonyos borokhoz a Taransaud.

Jó példát találtál a Rioja-Demeter Z. példára. Próbáld ki egy rövid érlelésű fehérhez. Most akkor mégis rossz a T5??? Ahol a TT T5 jó (egyébként mennyi is, 1300 EUR (?)), ott franciáknál maradva pl. a Francois Freres hordó lényegesen gyengébben muzsikál, ugyanakkor nagy általánosságban a FF Burgundy fajtákhoz szebb eredményt nyújt. És még lehet sorolni a sort.

Összességében, számomra ugyanaz a két következtetés adódik, amit korábban próbáltam hangoztatni, hogy a.) nem általánosságban „a francia” a jobb, hanem egyes boroknál sokszor egy-egy francia, miközben más francia hordóhatása akár csapnivaló is lehet. Hasonló logika alapján nem mondom azt sem, hogy a magyar jobb. Maradva az általad említett cégeknél, bizonyos borokhoz nagyon jó, vagy éppen legjobb a Kádár (sok, valóban jó francia gyártókkal összevetve is. Egyébként mindkét jelentős magyar hordógyár döntően külföldre dolgozik). De ugyanezt a hordót használd ugyanahhoz a borhoz, és csak annyit változtass, hogy rövidebb idő alatt kiveszed. Egy akár T5, akár más, hosszú érlelésre fejlesztett hordóban kóstold meg a bort 3 hónapos korában. Legtöbb ember sírva elszaladna. Vagy pl. egy optimális 500 ltr MT helyett válassz pl. 225 ltr M+ (tök mindegy melyik, de ugyanattól cégtől). A kettő ég és föld lesz. Ez is alátámasztja a b.) következtetést, hogy a hordó nem önmagában jó, vagy rossz.

Az, hogy „.. a kádár eljárás hibája..”, vagy „..csúcsszelektált hordóinál is gond van..” szerintem megint megalapozatlan felületes kinyilatkoztatás, de erre most nem reagálnék. Túlragozni, vagy feleslegesen ugyanazt ismételgetni fölöslegesnek gondolom, csak azt nem értem, miért kockáztatja az a sok borász, hogy ilyen rossz hordót használ a drága, akár több száz EUROs boraihoz? Anyagilag megteheti, hogy a borához a legjobbat válassza ki, de nem teheti meg, hogy rossz bort készítsen. Akkor meg miért?
Meszely 2016.01.15 12:42:27
@akov: Attól a hordógyártól, akinél ezt érzed, minden bornál ezt érzed? A cappuccinos hatás valóban a pörköléssel függ össze, de nem lehet, hogy egyszerűen más pörkölést kellene alkalmaznia az adott borhoz (nem maga a technológia, csak a választás)?

Mi volt a borász véleménye? Tetszett neki? Volt beszélgetésem borásszal, akivel messze nem értettünk egyet azzal, hogy a pörkölés megfelelő-e az adott borhoz, vagy nem, de a borász – és nem a mundér védelmében- ragaszkodott, hozzá, hogy márpedig ő annál jobbat elképzelni sem tud.

Magyar bor? Persze a magyar boroknak is csak kis százalékát kóstoltam hordóból, de hátha van olyan, amit mindketten kóstoltunk. Konkrétan melyik borokra gondolsz, ahol ezt a hatást érezted? A kis kádárok hordóit most hanyagoljuk, koncentráljunk csak a Kádárra és Trustra.

Egyébként én is kóstoltam ilyen bort is, magyar hordóból is, tehát nem állítok olyat, hogy magyar hordóból márpedig csak szép bor jöhet ki, de korábban írtakat fenntartom.
Meszely 2016.01.14 13:22:34
@Szten00: Sajnálom, hogy csalódást okoztam. Nincs egy fontos érdekes elem. Nagyon sok van. És rengeteg kereszthatással. Érintőlegesen sem egy blog kommentárának kereteihez mérhető. Itt csak annyi fér bele, hogy megpróbáltam felhívni a figyelmet az általánosító állítások elkerülésére. Az alapkutatásokban érintett pár tucat ember is nagyon óvatosan fogalmaz, Akovnál pedig már többször éreztem úgy, hogy kinyilatkoztat, ezért szálltam be.

Egyébként valóban nem érte meg, de a túl sok hordós megjegyzés mögött csak a felületes divatot látom. Most ez a divat éppen hordó-ellenes hullámában van. A világ bortermelésének kb. 5-6% környéke kerül hordóba. Az új hordó arány kevesebb, mint 1%. Készíts egy 100-as listát, hogy mik lehetnek szerinted a világ legjobb borai. Gondold végig, annak mekkora aránya érett hordóban, és mekkora lehetett az új hordó aránya. Egyszerűsítve – egy-két rajnai, SB kivételével - általában kiemelkedő bor hordó nélkül nem nagyon születik. Ráadásul, ha jó a hordó-bor együttműködés az új hordó majdnem mindig többet nyújt. Ezt párosítsuk az említett divattal!

Ugyan eredetileg már ezt a kommentet sem akartam megírni, de ha már belemelegedtem, hasonló ellenérzéseim vannak a „francia hordó” sztereotípiákkal kapcsolatban. Nem számoltam, de jó pár ezer francia hordót (hordóból vett bormintát) kóstoltam. Voltak csodás harmóniák a hordó és bor között, és pocsékok. Vannak gyártók akik PN, CH, vagy éppen Grenache területén erősek, de gyengék BX fajtákhoz vagy Nebbiolo-hoz, vagy éppen fordítva, stb., stb.. Gondoljunk bele; ha csoportosítjuk nagyjából talán 20 hordójelleg csoport különböztethető meg, ezen belül a hordó karakterek száma 1000 fölötti; nem lehet egyszerre mind, mindenhez jó. A „francia” hordó uralja a világ boroshordó-termelésének 85+%-át, tehát a dominancia miatt, statisztikailag legtöbbször egy, vagy másik francia hordó produkálja a legkiemelkedőbb eredményt. Arról már nem szól a fáma, hogy mondjuk másik 20, szintén francia milyen gyengén muzsikált az adott borhoz. Szóval az, hogy a „francia hordó a legjobb” körülbelül úgy értelmezhető, mint önmagában a „jó hordó”. Értelmetlen. Meggyőződésem, hogy egy jó magyarországi termőhelyről származó, magas technikai szinten elkészített magyar hordó minden tekintetben felveszi a versenyt. Ahogy az egyetlen megmaradt komolyabb osztrák cég hordói is vannak, ahol remekül teljesítenek. Kaukázusi, román, lengyel, ukrán, balti fából még nem kóstoltam harmonikus, komoly bort (bár lehet, hogy csak az átkeresztelés miatt nem tudok róla), de lehet, hogy csak a megfelelő, fához illő technológiát kell a megtalálniuk a kádároknak. Amerikai vonalba most nem megyek bele.
Azt hiszem a kommentelés világa nem nekem való. Mindig hosszúra sikerül.
A Borrajongó Somlai széljegyzet 2015.05.26 06:00:00
Táncoló Medve kollégánk/barátunk készített interjút Cartwright Évával, a Somlói Borok Boltjának tulajdonosával, a rengeteg visszhangot kiváltó „Somló Újratölt” c. kóstoló főszervezőjével. Az interjúban szerepelt pár mondat, ami mellett ép ésszel egyszerűen nem tudok…..
Meszely 2015.05.26 20:04:20
Vártam a reakcióval, bár már a korábbi cikkek alapján megfogalmazódott bennem valami hiánya. Ez igaz a kritikákra, és az azokra adott reakciókra is. Valahogy nem leltem a bor iránti tiszteletet.
Nem akarom védeni a somló borászokat, számomra már évekkel korábban Somló a nem kihasznált természeti értékek mintája volt, amikor még a Somlói Tavasz keretében mutatták be boraikat, és az értéket felmutatni képes tételek aránya elszomorítóan alacsony volt. Mostanra az arány biztos nőtt, de a kép nem sokat változott. Ennek ellenére gondolom, hogy az ihatatlan, vagy egyszerűen gyenge borok termelői sem mind csak ostoba, pénzéhes alakok. Ennek megfelelően talán lehetséges lenne (?) irányt mutatni nekik. A pofon, a földbedöngölés a gyereknevelésben sem célravezető. Ugyanakkor a fejlődéshez kell a másik oldal akarata is. Aki számára a nyugati borkultúra csak a műanyag borokat jelenti, annak nehéz megérteni, hogy az olasz, spanyol, francia szőlőműves, borász lehet ugyanúgy elkötelezett, ráadásul mérhetetlen ostobaságnak gondolom összemosni a francia, dél-afrikai, amerikai etc. borokat a pancsolt borokkal. Attól tartok arányaiban a magyar borászat sem fogyaszt kevesebb "cuccot", csak a magyar mű-borok ráadásul lényegesen rosszabbak. Ha a "nyugat után menni" azt jelenti, hogy tiszta, értékében árhoz arányos borokat próbálni meg készíteni, akkor csak támogatom a nyugatosokat.
Akink ráadásul a francia rhone völgyi syrah vagy a dél-afrikai siraz ugyanaz, vagy nem képes különbséget tenni egy carneros-i, egy oregoni pinot, vagy egy burgundy között, az ne foglalkozzon borral
Rokonszenvvel figyelem a fehérborok fátlanítására irányuló kísérleteket. Se szeri, se száma az olyan fehéreknek, amik szerintem már soha nem találnak ki a tölgyerdőből (adja az ég, hogy ne legyen igazam). Vanília és pörköltmogyoró, kivasalt savak, savanykás faíz, cseresség…..
Meszely 2011.05.10 18:04:32
Nem a Hollóvárral kapcsolatban van megjegyzésem, hanem a fátlanításhoz. Örömmel veszem, hogy újabb és újabb utak jelennek meg a fehérborok világában, hiszen minél több féle borstílus van jelen a piacon, annál nagyobb a választás lehetősége, azonban az írásodban megjelenő hordóellenesség ma már divattá vált. Mint minden divat ez is - véleményem szerint - eltorzítja az értékeket, és felszínes. A csúcsa ennek, mikor "borértő" személyek arról disputálnak, hogy a borban jelenlévő fa durva, és nyers, vagy éppen szépíti a bort, mindezt olyan reduktív fehérbor kapcsán ami a dugó paratölgyén kívül bármilyen fásszárú elemmel csak akkor találkozott, ha kóstoláskor az asztalra csöppent. Én kifejezetten értékelem, ha nem durván, de bizony plusz eleganciát, vagy éppen lágyságot adva a háttérben, nehezen azonosíthatóan, de ott érzem a hordó hatását. Kérlek sorolj föl magadban pl. 30 komoly fehérbort, amit kedvelsz, és gondold végig, hogy abból mennyi volt reduktív, acéltartályos.
Bizonyos szőlőfajtákból nagy borok készítéséhez (ilyen számomra pl. a Chardonay, Olaszrizling, Furmint is) a hordós érlelés -nagyon limitált kivételtől eltekintve (ráadásul Demeter Z.-t személyesen is nagyra tartom)- szinte elengedhetetlen. Vannak ugyan fajták, amelyek akár hordós, akár reduktív módon szép borokat eredményezhetnek különösen mélyebb erőfeszítések nélkül(pl. Viognier, Rajnai, Hárslevelű, Sauvignon Blanc, Semillon etc.), de hordó nélkül nagyon ritkán érik el az "igazán komoly" jelzőt.
Személy szerint nagyon sajnálnám, ha bármelyik általad felsorolt bor eltűnne a palettáról. Tiszteletben tartva mások ízlését, hiszen az egész borvilágnak az egyik legnagyobb erénye a szubjektivitás és sokrétűség, azt gondolom azért az sem véletlen, hogy a világ bármely részén a legkomolyabb fehérborok bizony hordóban erjednek/érlelődnek.
Meszely 2011.05.10 19:32:24
@demisec: Örülök, ha részben egyetértesz. Nem a különböző ízlésekkel van gondom, sőt minden tisztességes bornak megvan a maga helye és ideje, hanem ha ez már a valós értékítélet nélküli divattá válik.
Úgy tűnik, Sauternes a magyar borlélek egy súlyos traumája, és a vele kapcsolatos elfojtások az ismétlési kényszer hatására – bár mindig kicsit más formában – újra és újra a felszínre törnek. Néhány éve még egy veszélyes új stílus képviselőjét látták benne…..
Meszely 2011.05.10 18:55:24
@lackó: Kérlek adj javaslatot. Van alkalom, amikor úgy veszek bort, hogy nagyobb, nem túl érzékeny társaságnak akarok elfogadható árú, de viszonylag normális vörösbort venni. Ezek az alkalmak nem a borról szólnak, de a poharazás benne van, és nem egy palackról szól, hanem 5-10 literről. Egerben rendszeresen járok, meglehetősen sok pincét végiglátogattam a Szépasszonyvölgyben, és volt is, hogy sikerrel jártam, de sajnos a legtöbbször nem sikerült mondjuk 800-1000 forintos kategóriában elfogadható borhoz jutnom. Így borecetem már több tíz literem van, de nem ez a cél.
Egyre több a borvidéki összefogásra épülő rendezvény - Eger, Somló, Szekszárd és Tokaj már visszatérő vendég a fővárosban - ezúttal pedig a Balatonboglári Borvidék tart bemutatót Budapesten. Május 5-én délután négytől este kilencig egy híján húsz pince borait lehet majd…..
Meszely 2011.04.26 09:34:48
@fugu: Fogyasztóként is a magasabb árat preferálom. Egyrészt a borász munkáját és borait degradálja le, ha az olcsó belépő miatt a a látogatók jelentős része csak minél kedvezőbb áron akar sok bort inni, és nem feltétlenül a borra kíváncsi. Másrészt, és részben az előzőből következik, hogy van egy optimális hely-résztvevő arány. Ahol megfelelően sokan vannak, de még normálisan lehet kóstolni, és még néhány szót a borásszal is lehet váltani. Az elmúlt években számos ilyenre volt példa, és általában nem az olcsóbb áru rendezvények között. Ha túl alacsony árért lehet hegyekben inni, akkor általában a tömeg miatt sem normálisan kóstolni, sem a borásszal beszélni nem lehet.