Regisztráció Blogot indítok
Adatok
APRICOT

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Olvasod a blogot, de van olyan kérdésed, amire még nem kaptad meg a választ? Nosza, tedd fel a kérdést, és én megpróbálok válaszolni rá! Vagy kommentben, vagy akár egy teljes bejegyzésben! Kérdésre tehát fel! Üdv, Macska-fogó LEGYÉL PÁRTFOGÓ! Kérlek, ha tetszett egy cikk, vagy rendszeresen…..
Folyton azt szajkózzák körülöttünk, hogy a házasság válságban van. Nem csak a sajátunk, hanem úgy általában, az intézmény maga. Mert hogy régen milyen más volt. Persze ez a régen nagyon tág fogalom, ilyenkor kedvem lenne megkérdezni, hogy mikor volt az a régen, amelyre a…..
APRICOT 2011.04.05 17:51:42
szintén Poppernél olvastam, az 5 éves meghosszabbítás mellett, hogy "régebben" a házasságok sem tartottak annyi ideig, mint manapság válás nélkül tartanának. egyszerűen nem éltek addig az emberek. és óriási naivságnak tartanám azt feltételezni, hogy akkoriban nem volt hűtlenség. csak más volt az értékrend.

a házassággal alapvetően szerintem semmi probléma nincsen. de amíg köttetnek frigyek olyan indokokkal, hogy legfeljebb tartottunk egy jó bulit/ de hát már kiküldtük a meghívókat/ már kifizették a szüleim...stb., addig lesz vele probléma. mert az ilyenek nem megalapozott, felelősségteljes felnőttek által hozott döntések! és akkor itt már valamelyest leteszem a voksomat amellett, hogy inkább a józan ész alapján hozzak meg egy ilyen döntést, mint fülig szerelmesen! (elismerve ezzel, hogy az indiai és hasonló társadalmak „módszerében” van valami jó is).

a másik, amivel teljesen egyetértek, az Lord M véleménye. felelősségvállalás. a döntésemért. a másikért. a gyerekekért. az életemért. a közös életünkért. mindenért.

hogy nem beszélgetünk. sokszor már, csak, mint a nyuszikás viccben, azt vágjuk a másik fejéhez, hogy akkor „b… meg a fűnyíródat”. szerencsétlen másik meg azt sem tudja mi van, mert neki nem szólt senki, hogy valami nem stimmel.

hogy nincsenek igazi értékek (vannak, de a környezetünkből nem az ömlik ránk non-stop). a gyereket egyszerűbb leültetni a tv elé, „elzavarni” otthonról, mint foglalkozni vele. ő meg azt fogja látni a celebecskéktől, sztárocskáktól, hogy ha nem működik max elválok 3 óra után. milyen jó buli is az! terhes maradtam a pasimtól? na és! xyz is egyedül neveli a gyerekét (abba nem gondol bele, hogy ő nem fog dollárezreket keresni érettségivel. mert többek között éretlen, ill. nincsen aki elmagyarázza neki, hogy a dolgok nem úgy működnek, ahogyan a tv-ben mutatják).
a fogyasztói társadalom egyik cikkévé vált a házasság is. nem tetszik?! lecserélem egy másik „modellre”. az sokszor eszünkbe sem jut, hogy meg is lehetne javítani. neadjisten külső segítséget kérni, és javíttatni…

szóval a házassággal magával semmi probléma nincsen. velünk emberekkel annál inkább. meg ezzel a szép új világgal, amiben néha örülünk, hogy élünk. amiben mindig több és szebb és jobb kell….
APRICOT 2011.04.07 15:58:59
annak, hogy régen mi hogyan volt, szerintem semmilyen formában nincsen köze ahhoz, hogy van-e a házasságnak, mint "intézménynek" létjogosultsága, ill. van-e vele probléma vagy sem?!

ennyi erővel indíthatnánk vitaposztot arról, hogy életben kell-e még hagyni a mai 70-eseket, mert "régebben" kevesebben voltak....

és azt, aki egy papírtól várja azt, hogy a hites párja felelősségteljes/ hűséges/ becsületes/ odaadó/ fantasztikus szülő-szerető-társ...stb. lesz egy személyben, na azt csak sajnálni tudom. az, hogy az anyakönyvvezető a kezedbe nyom egy papírt, amin rajta van két ember neve, az nem garancia semmire. attól senki ne várja el azt, hogy varázsütésre megváltoztat dolgokat, mert nem fog.

a felelősségvállalást sem akarom egy papírhoz kötni. de ahogyan vállalom a felelősséget bármelyik pitiáner döntésemért, úgy igenis kapjam már össze magam, ha "elrángatok" valakit az oltár elé, és x-időre összecsomózom vele az életemet.

azzal nagyjából egyetértek, hogy sokan úgy gondolnak a házasságra, hogy akkor ez most aztán sírig tartó szerelem lesz, csupa móka és kacagás, és cukorkahegyek, míg meg nem halunk! hát nem. a melós része csak aztán jön.
én, ha valaha újra megházasodnék, a józan eszem alapján döntenék. kellenének, hogy legyenek érzelmek, persze, mert különben a szomszéddal is összeállhatnék. de messze nem az lenne az elsődleges, hogy annyira szeretem, nosza fussunk az oltár elé!

tizenx év után bármiből nehéz lehet kiszállni. pláne ha van közös gyerek, vagyon. (ez –nekem– még nem érv a házasság ellen) egy válás akkor sem egyszerű, ha közös megegyezéssel történik.

gyereket nevelni. igen, lehet egyedül. anyukák, ill. apukák ezrei csinálják. valószínűleg, sokan, sokkal jobb embereket nevelnek fel, adnak a világnak, mintha az a gyerek családban nőtt volna fel.
a gyerekneveléshez való hozzáállása a szülő(k)nek –megint csak szerintem– meg aztán végképp nem a papíron múlik. hanem pld. azon is, hogy tudok-e, és legfőképpen akarok-e a gyereke(i)mmel megfelelő mennyiségű és minőségű időt tölteni. úgy, ahogyan az ismerősöd is tette/ teszi. szóval, ez még mindig nem érv a házasság ellen.

és nem vagyok én megrögzött házasságpárti. egy frászt. én nagyon jól elleszek A „papír” nélkül. de ha a párom szeretné, és ez neki fontos lenne, elképzelhető, hogy beköltöznék egy „intézménybe". bár gyanítom leginkább csak akkor, ha már lennének közös gyerekeink...
Akinek sose volt benne része, az hitetlenkedhet, de elég sok házaspár él úgy évekig egymás mellett, hogy vagy nincs szex köztük, vagy van, de az annyira csapnivaló, hogy még rosszabb, mint a semmi. Nem szokás erről nyíltan beszélni, naná, hogy nem. Hiszen az elvárás az, hogy a…..
APRICOT 2011.04.04 13:52:33
hátulról előrefelé haladva... :)
az ázsiai rendszer - de ha nem is ismersz mást, akkor nem biztos, hogy annyira vágynál a másra. nekik -valószínűleg- a mi családmodellünk lenne furcsa, érthetetlen, élhetetlennek tűnő. s mivel nem jutott még el hozzájuk ez a fene nagy civilizáció, valószínűleg nincs is igazán viszonyítási alapjuk. ergo talán nagyon kitörni, változtatni sem akarnak. (bár ha jól tévedek, akkor olvastam róluk egy cikket, amiben azt írták, hogy egyre felkapottabbak a turisták körében. így aztán már befigyelhet az, hogy látnak/tapasztalnak valami egészen mást, mint az náluk megszokott...)

a szex nélküli házasság. egyszer-kétszer lehet róla beszélni, hogy mi romlott el. de, ahogyan lord m írta a túl sok ebben az esetben sem jó. többet árt, mint használ. az meg ki a fenének kell, hogy ha végre szexre kerülne is a sor, ott legyen egy abszolút nem kívánatos feszültség-típus?
akkor ha a másik hajlandó változtatni (abban az esetben, ha kell), akkor minden szép és jó (egy ideig?!?).
de ha csak nyögvenyelősen hajlandó beszélni róla, pláne tenni azért, hogy szex legyen (és akkor is csak maximum havi egy alkalommal), na akkor inkább a szerető éspervagy válás mellé teszem/ tettem le a voksomat. mert ugyan azt nem tudhatom, hogy milyen helyzeteket hoz még elém az élet, de jelen pillanatban úgy gondolom, hogy sem rossz, sem zéró szexszel nem tudnék egy kapcsolatban élni.