Adatok
tinu
0 bejegyzést írt és 66 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az élet onnan küldi a pofonjait, ahonnan sose várnád. Azt veszed észre, hogy az otthon maradottak közül a legtöbb embert már nem érdekli a történeted. Erről, a külföld pszichológiájáról szól a mai poszt, Péter írása.
„Miután oly sokat olvastam a mások által beküldött…..
tinu
2013.01.05 20:33:11
@tildy:): Mert te ilyen vándorlélek vagy ;).
Ismét jelentkezett egy régi szerzőnk, Lobelt Ledfold, aki egy korábbi posztra reagálva írt arról, miként működik a protekció a multivállalatoknál. „Az én munkaadó cégemen belül az állások, különösen a jó állások Svájctól Ausztráliáig, Kínától Argentínáig ismerős…..
tinu
2012.12.29 10:20:46
@enrobag: gondolom, öndiagnózis útján állapított meg az Aspergert. :)))
tinu
2012.12.29 10:23:13
@maxval, a gondolkodni próbáló birca: a DSM-ből most kivették az Aspergert, mint önálló diagnózist. Bár gondolom, már olvastad. :)
tinu
2012.12.29 10:34:05
@maxval, a gondolkodni próbáló birca: a döntés már megszületett, de az új kiadás nyáron jelenik meg, ha minden igaz.
Elveszik a munkát. Biztosan bűnözők. Cionista összeesküvés áll mögöttük. Ismerős? Pedig ezek nem valamelyik kommentcunamiból vett idézetek, hanem az angolok egy része reagál így az országukat elöntő külföldiekre. Érdekes gondolatok Lászlótól. (Az írás alapjául szolgáló…..
tinu
2012.12.15 20:55:15
@ByA: az a baj, hogy te magad sem emlékszel arra, hogy mik voltak a vizsgálat körülményei. Akkor miről beszélünk? Miért kéne azt feltételezni, hogy azok a kutatók, akik a vizsgálatot vezették, minden tényezőt kézben tartottak? És egyáltalán honnan tudjam, hogy a te interpretációd azonos volt-e az övékkel?
tinu
2012.12.15 20:59:14
@váj mí: hát nincs is olyan nagy jelentősége az IQ-nak. Szerintem.
tinu
2012.12.15 21:03:21
@ByA: ez a baj, igen. Hogy bármit is mondok, neked az ugyanazt jelenti. : (
Tegnap a német vendéglátóipart néztük meg egy kicsit közelebbről, ma a spektrum másik vége kerül terítékre. Mai szerzőnk, Er ugyanis egy angliai egyetemen végzi a PhD-jét, onnan küldte el beszámolóját.
„Valamikor összevitatkoztam az osztályfőnökömmel a kis falusi…..
Még véletlenül sem Magyarországról szól a mai poszt (...), hanem Thaiföldről, ahol a rendőrök esőben nem szívesen mozdulnak ki az őrsről, ellenben jogosítványt szerezni finoman szólva sem túl bonyolult, de legalább vicces. Erről és sok más érdekességről is szól Cooper mai…..
tinu
2012.11.18 17:37:14
@Korpásék lyánya: azért nem nevezném beteges kötődésnek a nagyszülők szerepét a család életében... Sőt inkább azt nevezném "betegesnek", ha egy nagyszülő inkább az au-pairre hagyja az unokáját, hogy lehetősége legyen "önmegvalósítani". Á, hagyjuk, ez most egy kicsit kiakasztott.
@Mirjam2: Pekingből jöttem haza az idén január végén. Szóval frissek az élményeim. Pekingben is sok a külföldi. De még Pekingben is fehér majom a fehér ember. Nem csak abban az értelemben értettem, hogy megbámulnak-e, furcsállnak-e (habár mivel kisgyerekekkel voltam, ők persze még különlegesebbek), hanem hogy mindig a fehér lesz az, akit majd kitesznek díszpintynek a konferencián, a tárgyaláson, a mittoménhol. Akivel lefotózkodnak, elkérik a névjegykártyáját, hogy aztán dicsekedhessenek a külföldi baráttal. És akit arra használnak, hogy aztán külföldre lehessen kijutni. Vagy arra, hogy pénzzel húzzanak le (lsd. ebben a posztban is), mert ha külföldi vagy, biztos tele a zsebed pénzzel. Biztos tudnám még sorolni, ha kicsit összeszedném az élményeimet. :)
@Mirjam2: Pekingből jöttem haza az idén január végén. Szóval frissek az élményeim. Pekingben is sok a külföldi. De még Pekingben is fehér majom a fehér ember. Nem csak abban az értelemben értettem, hogy megbámulnak-e, furcsállnak-e (habár mivel kisgyerekekkel voltam, ők persze még különlegesebbek), hanem hogy mindig a fehér lesz az, akit majd kitesznek díszpintynek a konferencián, a tárgyaláson, a mittoménhol. Akivel lefotózkodnak, elkérik a névjegykártyáját, hogy aztán dicsekedhessenek a külföldi baráttal. És akit arra használnak, hogy aztán külföldre lehessen kijutni. Vagy arra, hogy pénzzel húzzanak le (lsd. ebben a posztban is), mert ha külföldi vagy, biztos tele a zsebed pénzzel. Biztos tudnám még sorolni, ha kicsit összeszedném az élményeimet. :)
tinu
2012.11.18 17:54:20
@Mirjam2: pedig Ázsiában sem hagyják ott a nagyszülők a p...-be az unokáikat ; ). Na jó, nem beszélek egész Ázsiáról, csak Kínáról. De ott konkrétan a nagyszülők vigyáznak az unokákra a baby sitter helyett a csecsemőkoruktól kezdve, míg a szülők dolgoznak. De még a Magyarországon élő kínaiaknál is így van, már ha a nagyszülők is itt élnek. A lányom kínai ovistársát is a nagypapa hordja.
Én se feltétlen a kihasználásról írtam amúgy, hanem a fehér majom érzésről általánosságban. (Az ő fogalomrendszerükben pl. szinte biztosra veszem, hogy nem számít kihasználásnak mindaz, ami nálam az lenne.)
Én se feltétlen a kihasználásról írtam amúgy, hanem a fehér majom érzésről általánosságban. (Az ő fogalomrendszerükben pl. szinte biztosra veszem, hogy nem számít kihasználásnak mindaz, ami nálam az lenne.)
tinu
2012.11.18 19:45:24
@Korpásék lyánya: aj, hagyjál már ezzel a hülyeséggel, most már tényleg felbosszantasz. : / Én spec. jártam Shanghaiban is, nyilván, ott is sok a fehér, mint Pekingben, ettől függetlenül nem azt jelenti, hogy egyúttal úgy is fognak kezelni, mint egy kínait. Én nem tudom, valami szövegértelmezési problémátok van, hogy nem megy át, amit írtam? A fehér majmot amúgy nem is én találtam ki, mármint a szóösszetételt, hanem svéd, olasz kollégáim fogalmazták meg, akik Shanghaiban, Hangzhouban dolgoztak, én csak szintén átéltem, miről is van szó. És egyáltalán nem költöznek ki fehérek százezrével, legalább nem letelepedés szinten. Dolgoznak kint külföldiek, igen, de ha jól emlékszem, Ledford írt erről, hogy miért (mert többet fizetnek nekik kint, mint ha máshol dolgoznának külföldön, ráadásul kevesebbet is kell költeniük, mintha Nyugaton élnének). Sokan egyáltalán nem szeretik Kínát, akik kint vannak, csak pénzt keresnek, ennyi. Én is ismerek jó pár nyugatit, aki meg imádja Kínát, de tegyük hozzá, hogy épp azért, mert ott tud "valaki" lenni, míg esetleg otthon, a saját országában csak egy a sok közül.
A külföldi élet kipróbálásának egyik legegyszerűbb és legelterjedtebb módja, ha valaki au-pairként vállal munkát. A rengeteg buktató (például elég nagy lutri, milyen családhoz kerül az ember, még akkor is, ha előtte tájékozódik) mellett viszonylag biztos egzisztencia…..
tinu
2012.11.15 10:44:40
Nem is olyan régen, a múlt héten volt egy poszt, melyben egy apa búcsúzott külföldre költöző lányától. Akkor az otthon maradó szülő szempontjából láttuk a történetet. Az a levél elég nagy visszhangot keltett, többek között Lászlót is írásra késztette. Ő a másik…..
tinu
2012.11.15 09:37:39
@tildy:): a kulcsszó a "nálam". Lehet, hogy téged bánt ez a szó, ugyanakkor a jelentéstartalmának semmi köze nincs ahhoz, amiről te írsz. Ha te nem érzed magad gyökértelennek, az tök jó, miért gondolod, hogy bárki ezzel akarna téged befolyásolni? Fura.
tinu
2012.11.15 09:47:47
@pappito: én is úgy gondoltam a gyerek identitásának változását, ahogy te (csak nem írtam le). :) A vándorló léthez meg végképp nem akartam semmiféle értékítéletet társítani. Ez vagy megvan, mint családi történet, vagy nincs. Mivel az én apám kb. egyetlen munkahelyen dolgozta le az egész életét, nekem más jelent evidenciát, mint annak, aki a gyermekkorát végigvándorolta országról országra.
tinu
2012.11.15 10:37:00
@tildy:): értem, hogy nálad ezért piros posztó ez a szó, de alapvetően szerintem nem azt jelenti, amit neked jelent. Szerintem a gyökértelenség és a kirekesztettség nem ugyanazt a fogalmat takarja.
@pappito: hát az identitás szerintem nem csak a nemzeti identitást jelenti. Nekem mondjuk annyira nem fontos, hogy magyar, vagy tót, vagy sváb, vagy akármi (bennem is van mindenből). De ebben a kultúrában nőttem fel, ezt ismerem, értem, a szüleim, rokonaim itt élnek, itt értem a viszonyokat, itt kötődnek emlékek, élmények, fontosságok helyszínekhez, emberekhez, speciális értékekhez. Ezek miatt úgy határozom meg magam, mint X.Y., nő, ennyi éves, ilyen foglalkozású, magyar anyanyelvű és kultúrájú, ebből a városból való stb. Ezek is hozzátartoznak az identitásomhoz. Ez minden nép fia életében így van, nem kell hozzá k-európainak lenni.
@pappito: hát az identitás szerintem nem csak a nemzeti identitást jelenti. Nekem mondjuk annyira nem fontos, hogy magyar, vagy tót, vagy sváb, vagy akármi (bennem is van mindenből). De ebben a kultúrában nőttem fel, ezt ismerem, értem, a szüleim, rokonaim itt élnek, itt értem a viszonyokat, itt kötődnek emlékek, élmények, fontosságok helyszínekhez, emberekhez, speciális értékekhez. Ezek miatt úgy határozom meg magam, mint X.Y., nő, ennyi éves, ilyen foglalkozású, magyar anyanyelvű és kultúrájú, ebből a városból való stb. Ezek is hozzátartoznak az identitásomhoz. Ez minden nép fia életében így van, nem kell hozzá k-európainak lenni.
A mai poszt érdekes körülmények között született. Nemrégiben kaptam ugyanis egy levelet a szerzőjétől, melyben viszonylag markánsan kifejezte nemtetszését a blog tematikájával, illetve üzenetével kapcsolatban. Válaszul én megkértem (miként ezt minden esetben teszem), hogy írja…..
tinu
2012.11.02 19:37:09
@mommmmo: Hát ez az, ezen pl. kéne változtatni, hogy ne csak dohogjunk magunkban, hanem mondjuk meg, ha van valami bajunk, vagy egyáltalán ha valamit nem értünk. Kis dolog, de én érzem magam okvetetlenkedőnek, ha a szülői értekezleten megkérdezek valamit, amit nem értek. Pedig simán lehet, hogy más se érti, csak egyszerűen nem kérdezünk.
tinu
2012.11.02 19:50:53
@Frau Holle: nem tudom, csak egy idő után észreveszem, hogy már megint csak én kérdezek. :))))) Most én vagyok a fura vagy a többiek? Ez itt a kérdés. : ))))
tinu
2012.11.02 21:16:51
@Frau Holle: szerintem nagyon sok múlik az adott tanszék hozzáállásán. Van, ahol nagyon jól működik ez a rendszer, amit leírtál (már szakdolgozati szinten is, én emlékszem, ez a TTK-n anno attól függött, hogy kihez írta a szakdoliját, mert volt, ahol volt ilyen, volt, ahol nem), máshol kevésbé. Ahol én voltam doktorandusz, ott is volt elviekben ilyesmi, de sokkal ritkábban, kisebb hatékonysággal (én nem is voltam ilyenen, inkább önkéntes jellege volt, mint kötelező, én meg valahogy úgy alakult, hogy kimaradtam a szórásból - viszont szakdolgozóként meg kipróbáltam, de inkább az előadóképességemen javított, és nem adott hozzá szakmailag).
A minap Ókidli írta meg Németországban au pairként szerzett, finoman szólva sem túl pozitív tapasztalatait. Akár e történet párjának is tekinthető a mai poszt, melynek szerzője, Adri szintén au pairként kezdte, ám az ő útja teljesen más irányt vett.
„Két és fél…..
tinu
2012.11.01 16:56:51
@TilosazA: szerintem nem olyan nagyon egzakt dolog az, hogy mi tartozik a szépirodalom kategóriájába és mi nem, hiszen részben a kor megítélésének is kérdése. Szerintem alapvetően ott van a különbség, hogy a szépirodalom művészet, míg a ponyva szórakoztató műfaj, vagyis nem célja, a világ sajátos szempontú leképezése, vagy valamilyen mondanivaló átadása (nem didaktikusan persze).
@Frau Holle: én szinte csak kizárólag szépirodalmat olvasok, nem azért, mert sznob vagyok, hanem mert szeretem. : ) De legtöbbször úgy érzem magam, mint valami fura lény, vagy őskövület az ember között, ha ez szóba kerül (mármint hogy ki mit olvas). A legritkább esetben látok a buszon, metrón olyan embert, aki szépirodalmat olvas. Én csak örülök, ha másnak más a tapasztalata, legalább nem érzem magam dinoszaurusznak. :))
@Frau Holle: én szinte csak kizárólag szépirodalmat olvasok, nem azért, mert sznob vagyok, hanem mert szeretem. : ) De legtöbbször úgy érzem magam, mint valami fura lény, vagy őskövület az ember között, ha ez szóba kerül (mármint hogy ki mit olvas). A legritkább esetben látok a buszon, metrón olyan embert, aki szépirodalmat olvas. Én csak örülök, ha másnak más a tapasztalata, legalább nem érzem magam dinoszaurusznak. :))
tinu
2012.11.01 17:05:30
@Frau Holle: Én a gyerekek (meg az internet) miatt otthon nem tudok olvasni, ezért kihasználom az időt a közlekedési eszközökön. Nem mondom, hogy soha nem mentem túl a kívánt megállón. :)))
Mindenkinek van véleménye róla, de kevesen ismerik. Bár ezt elég sok mindenről elmondhatjuk, ebben az esetben Izraelről van szó. Éva posztjából (eddigi két írása itt és itt olvasható) kiderül, hogy egy átlaglakás megvásárlásához 130 havi átlagjövedelem szükséges, a 3…..
Az sem jelent mindig garanciát, ha az ember hosszú, alapos tervezés és tájékozódás után indul neki a világnak. Erre példa a mai poszt is, melynek szerzője, ana Kanadában próbált meg boldogulni, Érte pár kellemetlen meglepetés...
„Elsősorban azért írom meg történetemet,…..
A döntéstől a barátságig számtalan vetületét veszi végig az új otthon keresésének mai szerzőnk, aT, aki tapasztalatból beszél, hiszen több mint egy évtizede él Kanadában.
„Olvasgatom ezt a blogot már egy ideje, annál is inkább, mivel jómagam is átkeltem az óceánon. Ez…..
Rendre visszatérő kritika a bloggal szemben, hogy a külföldi élet és munkavállalás pozitív oldalára koncentrál. Hát akik ezt róják fel, azok ma jól figyeljenek, mert Beáta posztja mindennek tekinthető, csak elfogultan pozitívnak nem. Lassan közeledünk az 500. poszthoz, de…..
Nagyon izgalmas írás következik, hiszen Balázs segítségével megjárjuk benne Ausztráliát és Norvégiát (az út során lesz majd másfél méteres gyík és kedves biztonsági őr is), de engem nem ez fogott meg benne a legjobban, hanem az, ahonnan az egész kiindult.
„Egyik délután…..
tinu
2012.10.17 19:17:59
@váj mí: igen, néhányszor már tapasztaltam, hogy az internetes kommunikáció milyen kevéssé hatékony. : ) Nos, hogy nézegettünk-e képeket vagy sem, arra nem emlékszem, de szinte biztosra veszem, hogy a lányom látta már a fényképalbumunkat, ami Kínáról szólt. Bár még mindig kétkedek abban, hogy néhány fénykép, vagy akár film megnézése sokat segített (volna) a későbbi beilleszkedésben. Te olyan élményekből indulsz ki, amik már nagyobb korodban értek. Mindegy is, ezen kár vitatkozni. Mindenesetre még mindig azt gondolom, hogy az, hogy a lányom nem igazán szerette meg Kínát, nem ezeken múlt. (Kicsit félreértetted azt is, amit a közvetlen környezete megváltozásáról írtam, de nem akarom most mélyebben kifejteni, mert lehet, ez rajtunk kívül senki mást nem érdekel. : )))
tinu
2012.10.17 19:41:53
@váj mí: oké, mást nem tudok mondani, mint hogy szerintem amennyire lehetett, felkészítettük a lányomat a változásokra, de ő mégsem érezte jól magát a csodás Középső Birodalomban. Szerintem van ilyen is. ; )
tinu
2012.10.17 19:47:18
@váj mí: : D
Kell némi bátorság ahhoz is, hogy az ember Európán (vagy tágítva a kört: a nyugati kultúrkörön) belül találjon magának munkát és változtasson lakhelyet, ám szerintem ez mind semmi ahhoz képest, amit mai szerzőnk, Liping meglépett: ő ugyanis egészen Kínáig ment. Ráadásul…..
tinu
2012.10.17 15:19:53
Hatalmas házunkat egy kis kunyhóért – ez lehetne a mai poszt mottója, amely – őrület! – Kenyából érkezett, András küldte, aki párjával egy búvárbázist vezet az afrikai országban. Jó olvasást és nézelődést!
„Idén január első napjaiban készítettünk feleségemmel…..
Anita élt már külföldön, nem is keveset, aztán visszakeveredett Magyarországra, és most szomorúan kapkodja a fejét, hogy mi is folyik szülőhazájában. Megint menne, mint mondja, elsősorban nem a pénz miatt, hanem az egymás iránti tisztelet és megbecsülés hiánya miatt.
„25…..
tinu
2012.10.09 21:46:59
@váj mí: én nem is az életszínvonalról beszéltem : ). A legtöbb dolog kulturális különbség, és ez nem fog változni, mert viselkedéskultúránkat tekintve mégis csak európaiak vagyunk.
tinu
2012.10.10 07:02:10
@Sanyi9: nem akarnék írni Kínáról, vagyis az én (mi) élményeimről, mert én utálom Kínát. Most miért akarnék negatívat írni? Nem célom senkit elriasztani Kínától. Mondjuk nem is hiszem, hogy tudnék. Aki szereti, vagy vágyik oda, az úgyis megy, aki nem, az meg úgyse megy, akkor miért értelme lenne egy negatív hangvételű, kiábrándult írásnak? : )))
tinu
2012.10.10 17:08:44
@Sanyi9: Mikor először mentem ki Kínába, csak követtem a leendő férjemet. Hazajövetelemkor megfogadtam, 2 hétnél hosszabb időre nem megyek többet Kínába. Aztán 5 év alatt halványultak a negatív érzések. Jött egy lehetőség számomra, és a családunk jövője érdekében hoztuk meg azt a döntést, hogy irány Kína megint. Gondoltam, minden más lesz, talán jobb lesz, és hát nem utolsósorban már tudom, mi vár rám, nem lesz meglepetés. Két kisgyerekkel mentünk. Most már turistáskodni sem mennék Kínába. Amúgy pedig minden ellenére is megérte nekünk kimenni, ha újra döntenék, ugyanarra a döntésre jutnék.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
@abaya-oman: én sem vagyok vándorlélek. :) De ezek szerint ez valami általánosabb lehet, mármint a poszt szerint másnak is vannak ilyen érzései, hogy az otthon maradottakat annyira nem érdeklik a nagyvilág dolgai. :)