Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Pimi

0 bejegyzést írt és 34 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2011.03.19. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sírásók naplója Se régészet, se útépítés 2012.09.24 15:52:00
..
Pimi 2012.10.03 08:23:38
Sírásók naplója Két írás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetéséről 2012.09.25 15:45:53
Szeptember első napjaiban a kormányzat úgy döntött, hogy megszünteti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Bár L. Simon László, kultúráért felelős államtitkár múlt héten a Parlamentben úgy fogalmazott, hogy: "Soha senki nem mondta azt, hogy meg fogjuk szüntetni a…..
Pimi 2012.10.03 08:07:21
Sírásók naplója Megmentett örökség - kiállításajánló 2012.04.23 22:29:00
Alig egy hétig látható az Országházban az a kiállítás, amely elsősorban az elmúlt tíz év nagy építkezéseihez kapcsolódó ásatásokon előkerült legjelentősebb tárgyakból válogat. A Magyar Régész Szövetség és a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége által…..
Pimi 2012.04.24 13:23:11
Sírásók naplója Régészeti lelőhelyek elfedése? 2012.04.10 11:45:00
Az Országgyűlés által 2011. november 15-én elfogadott törvénymódosítással új fogalom, az elfedés került be a kulturális örökség védelméről szóló törvénybe. A törvényalkotók minden bizonnyal arra gondoltak, hogy a költséges és időigényes feltárások helyett,…..
Pimi 2012.04.10 16:23:07
Minden régészeti lelet amely előkerül az állam tulajdonát képezi.Tehát most ha jól értelmezem az állam nem tart igényt a saját tulajdonára!Mert ezzel a fedjük le, tagadjuk meg múltunk,ideológiával nem fog gyarapodni régészeti leleteink száma, a régmúlt titkainak megfejtése,a tudás gyarapítása is jókora csorbát szenved. A pénztelenség pedig csak további pénztelenséget szül! a problémák elodázásából még senki sohasem jött ki jól. Ez a rendelet, fogalom, csak arra jó, hogy a befektetők kisebb költséggel dolgozhassanak. Továbbra is az a véleményem, hogy az állam a lehető legrosszabb "gazda",A kasszába befolyt pénz nem tudja beosztani. Lehet apellálni a jóhiszemű emberek segítőkészségére,de abból a múzeumoknak nem lesz jelentősebb bevétele. Én a magam részéről megteszek mindent. Ami leletet találok azt viszem feldolgozásra,de lehet,hogy csak ezzel a régészeti osztály munkáit szaporítom (eddig szerettem nézni a régészek örömtől csillogó szemeit). Az elmúlt héten láttam egy feltárást ahol a Pilinyi kultúra népének egy telepét tárták fel. Itt is jellemző volt, hogy a humuszolással levitték a cserépedények felét. Ami addig egyben volt azt most szépen menthetetlenül összetörték. Ezzel az új módszerrel élve pedig a kárértékek csak fokozódni fognak. Minden esetben ezt a törvény alkotónak is tudnia kell. Úgy illik megalkotni a törvényt, hogy az alkotó átgondolja a következményeket.
Sírásók naplója Légirégészeti kutatás robotokkal 2012.01.12 05:00:00
Gyakori vitatéma szakmai körökben, hogy milyen eszközt is használjunk, ha a levegőből kívánjuk vizsgálni a régészeti lelőhelyeket. Az igazság valahol ott lehet, hogy „az attól függ”. A repertoár széles, azt viszont már csak kevesen gondolják, hogy légirégészkedni…..
Pimi 2012.01.12 16:16:56
Sírásók naplója A simontornyai vár számítógépes rekonstrukciója 2011.06.29 09:35:00
A simontornyai vár 3D modellezésének munkái 2008-ban kezdődtek, egy a Vármúzeum állandó kiállításnak megújítását célzó, az Alfa Programon nyertes pályázat részeként. Szőke Balázs először a vár 13. század végi, 14. századi, illetve 16. század eleji periódusának…..
Pimi 2011.07.04 13:25:48
@Pazirik: Köszönöm a válaszát! Az tény, hogy még én sem láttam a várat,de azért azt elmondhatom, hogy Buzay Mózes másik várában Csókakőn már jártam igaz akkor még romokban hevert azóta már a várbarát kör segítségével elég sok falrészleten javítottak, a változásokat az interneten is nyomon lehet követni.A pénz hiányt meg valóban csak a folyamatos pályázati kiírások figyelésével lehet pótolni.
Pimi 2011.10.02 14:11:20
Tisztelt Muster Mark!
Előre kijelentem, hogy senkivel sem szoktam személyeskedni történelemmel, régészettel kapcsolatos portálokon. Egyenlőre nem kell szednem emlékezet javító pirulákat, nem írtam olyan kommentet amelyben az Ön írására, vagy véleményére reagáltam volna, de ezt most megteszem. Mondataimat, véleményemet vesszők nélkül is lehet értelmezni. Egyébként kiválóra érettségiztem és jóra államvizsgáztam, igaz azóta már eltelt több mint harminc év. A tudásomat igyekszem karban tartani, sokat dolgozok, sokat olvasok, közel 3000 kötet van a könyvtáramban. Szinte heti rendszerességgel találkozom régészekkel, ahol csak lehet segítem a munkájukat. Gyermekkoromtól érdekel a múltunk, a történelmünk ezért is írom meg itt is a véleményemet az engem érdeklő cikkekhez, remélem, hogy több embernek is tudtam már újdonságot közölni. Szeretnék olyan írásokat olvasni ahol az Ön hozzászólásaiból is tudok én is tudok új ismeretre szert tenni. Ugyanis ezt a portált is azért hozták létre, hogy ismeretet terjesszen, osszon meg minden ide látogató érdeklődővel. Itt nem az egymás nullázása a cél, hanem a régészeti feltárások értékelése, ismertetése, a közös tudás gyarapítása
Pimi 2011.10.16 21:48:10
@Pazirik: Tisztelt uram! Amit tett a Mohos várával, az lenyűgöző! Engedje meg hogy idézzem Tompa Mihály néhány vers szakát az 1870-es kiadásból:

Mohos váromladékon
Borong az ősz vitéz,
Bágyadt fényű szemével
Merőn a romra néz.

Körűle nincsen élet,
Egy sír a várvidék,
Hír, pompa és dicsőség
Ott eltemetteték.

Hol a fénylakta csarnok?
A puszta termeken,
A zúgószél dühének
Bogáncskóró terem!

Önnek sikerült választ adnia a költőnek is és másoknak is akik valaha jártak-e romoknál. Még 1975.-ben jártam ott Andók tanár úrral. Megnéztük a suvadással keletkezett kis és nagy Mohos ingó tőzegmoha lápját és a várat. Megmondom őszintén azok a moha lepte kövek köszönő viszonyban sem volt azokkal az animációkkal, rekonstrukciós rajzokkal amelyet Önök készítettek róla. Valahol itt kezdődik a csoda. Meglátni egy vár helyét, felmérni a maradékát,és elképzelni azt az állapotot amelyet fénykorában mutathatott. Gratulálok önnek és munkatársainak ehhez a színvonalas munkához. Talán illik ide az utolsó előtti vers szak:

Behinti azt virággal,
És márvány- oszlopát
Lomb- és repkényfüzérrel
Köríti, fonja át.

S az ifjú nemzedékben
Tettek csírája kél,
Szívének égi hangja,
Hogy csak honának él.
Köszönet érte!
Sírásók naplója Végveszélyben a magyar régészeti lelőhelyek 2011.09.30 14:00:00
- Emberek, van egy jó, meg rossz hírem! – hirdeti ki a hajcsár az evezősöknek a gályán. - A jó hír az, hogy holnap mindenki dupla fejadagot kap, a rossz az, hogy a kapitány vízisíelni akar! Ez a régi vicc jut az ember eszébe, arról a parlamentnek benyújtott új…..
Pimi 2011.10.12 21:12:49
Végig olvastam a hozzászólásaitokat. Elég baj az, ha a hatalom az erejét nem állítja a tudás szolgálatába! A gazdasági érdekek nem csorbulhatnak! Ezt is tudomásul lehet venni, de a gazdasági lobbit képviselő emberek is legalább annyit veszítenek mint a többi történelmet szerető, múzeumba járó emberek azokkal a beruházásokkal ahol a régmúlt emlékei, tárgyai mennek veszendőbe. Az 1980-as évek közepén én is fejet hajtottam a főnököm fenyegetése miatt és nem jelentettem be egy építkezésen előkerült szkíta kori település maradványait. Azóta is bánom. Az elmúlt harminc évben igyekeztem minden tudomásomra jutott lelőhelyet bejelenteni, regisztráltatni. Az utolsó alkalom az elmúlt héten volt, egy dombot néztünk végig egy régésszel. Az őskortól a középkorig találtunk cserép edény, őrlőkő maradványokat. Úgy gondolom, hogy minden józanul gondolkodó, felelősségteljes döntéseket hozó embernek kötelessége az, hogy úgy építse a jövőt, hogy a múltat, annak tárgyi leleteit megőrizhesse az utókornak. E gondolat alapján kellene a törvényeket is megalkotni és alkalmazni.Az átlag embertől több feltárást láttam, a legtöbb esetben nem lehet tudni, hogy mit rejt a föld. A régészeti feltárások idejét nem lehet előre meghatározni, hiszen lehet, hogy "csak" egy kisebb lakóház kerül elő, de lehetnek több százas temetők is. Minden feltárásnak más- más a feltárási idő, eszköz és pénz igénye. El kell jönni annak az időnek amikor a józan észnek kell diktálni a törvényalkotásban, nem a politikának és a gazdasági hatalommal, pénzel rendelkezőknek.
Sírásók naplója „Nem múlt el nyomtalanul” - Honfoglalás kori leletek Pest megyéből 2011.10.10 10:59:00
Mint korábban mi is hírt adtunk róla, Pest megye honfoglalás kori gyűjteménye az utóbbi egy évben csodás leletekkel gazdagodott, beruházásoktól és gazdasági tőkétől függetlenül – elkötelezett civil örökségvédőknek köszönhetően. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága…..
Pimi 2011.10.10 21:14:27
Sírásók naplója Nyolc rejtélyes holttest - Egy Tisza-parti település sorsa a hun korban 2011.07.16 13:20:00
A Kárpát-medencei hun kori elit sírjai, áldozati leletei széles érdeklődésnek örvendenek. Ezzel szemben az alacsonyabb társadalmi és vagyoni helyzetű lakosság, a hun birodalom alattvalóinak élete jóval kevésbé ismert. A települések régészeti kutatása erről a korszakról is…..
Pimi 2011.08.24 21:00:11
@Hajra777: Szia! Én is csak feltételezésekről tudok.Ipoly Márta és Perjés Géza szerint 30000-35000 halott lehetett összességében a mohácsi csatamezőn, de nem tudom, hogy feltételezésüket mire alapozták. Állítólag a törökök ezer embere 9-11 napon keresztül temette a halottakat. A pilismaróti tábor elpusztítása után állítólag 25000 magyar halott maradt, az ők halomsírjaik is feltáratlanok. Olvastam olyan feltételezést is amely szerint 5000-10000 fő lehetett a törökök vesztesége. A péterváradi vár elfoglalása során legalább 1000 török katona halt meg, a kb. ezer fős védőseregből azt a kilencven embert engedték el akik a végsőkig kitartottak egy toronyban, ők Tomori seregéhez csatlakoztak.A többieket lemészárolták épp úgy mint a mohácsi csatatér foglyait. Állítólag Buda kirablása után 200ezer rabszíjra fűzött magyart vittek el a törökök magukkal.
Pimi 2011.08.25 15:50:36
@Hajra777: Szia! Ellentmondásból van bőven, hiszen lassan 500éve történtek ezek az események. Az eltelt bő tíz emberöltő sok emléket, dokumentumot megsemmisített. A kard rövidségén segít a fegyverkovács, a mohácsi csatával kapcsolatosan pedig csak a szakirodalom olvasása, előadások meghallgatása adhat plusz információt .Amennyiben ez téged érdekel fel kell kutatnod ezeket. Szabó János nemrég irt egy könyvet a mohácsi csatáról,Perjés Géza mint hadtörténész is sokat foglalkozott a mohácsi csatával, erről írta A Mohács , az országút szélére vetett ország című könyveit. A Perjés Géza életművét, munkásságát az értelem bátorsága című könyv szerzői méltatják.Négyesi Lajos foglalkozott a muhi és a mohácsi csata elemzésével, a helyszín bejárásával, az Ő írásait is érdemes lenne felkutatnod. A Kanizsai Dorottya és jobbágyainak szerepe sem tisztázott, sokak szerint pár száz halottat temettetett el, a török hadsereg elvonulása után.A pilismaróti halomsírok sincsenek meg, így sajnos nincs mit megjelölni. Itt van nagy szerepe a civil kezdeményezéseknek, hiszen ha valaki talál csontvázakat nem biztos hogy bejelenti, bejelentés esetén pedig lehet egy jól sikerült feltárás is(lásd Dabas). Ebben az országban ezeknek a sikereknek is örülni kell.
Pimi 2011.09.02 18:34:10
@Hajrá777: Szia! Ma délután a Kossuth rádióban volt a történelmi csatákról egy beszélgetés melyen részt vett Négyesi Lajos és Fekete Domonkos is. A csatákról és azok számítógépes animációiról beszélgettek. Próbáld meghallgatni az internetes rádió honlapról. Én is csak az utolsó tíz percet hallottam,de érdekes volt.
Sírásók naplója Két ujjnyi történelem 2011.06.07 15:25:00
Tavaly tavasszal egy apró, feliratos bronztöredék fotójára lettem figyelmes egy fémkeresős fórumon. Megtalálója a fórumozók segítségét kérte a tárgy azonosításában, mivel nem ismerte annak korát és funkcióját. Mind a betűk formája, mint a felirattöredék tartalma alapján…..
Pimi 2011.06.07 21:22:10
Kedves Lassányi Gábor! Számtalan lakódomb van hazánkban ahol a Bükki kultúrától a középkorig kisebb nagyobb megszakításokkal éltek emberek. Ez a lelőhely is ilyen. A római birodalomban szinte minden nemzetiségből, törzsből szolgáltak katonák így akár Szarmata harcos is lehetett aki szolgálati ideje után hazatért. A leletek alapján a római korban 114-től 375 utánig biztosan volt személyes illetve kereskedelmi kapcsolat a Szarmaták és a birodalom polgárai között is. Erre utal a nemrégiben feltárt szarmata korból származó mérleg is amely nemesfémek, pénzek mérésére szolgált.Sajókeresztúr mellett volt egy kisebb feltárás amelyet Gál-Mlakár Viktor régész úr vezetésével végeztek itt is találtak i.u.100 kőrül és I.Licinius császár (313-317) által veretett bronz pénzt. Itt akkoriban nagy valószínűséggel Kelták éltek.A Kelták is sokszor szolgáltak katonaként a római birodalom területén. Reménykedni lehet még abban is, hogy az obsit lemez más töredékei is előkerülnek még egy mélyebb rétegeket átvizsgáló szondázás során.
Sírásók naplója A régi magyarok köntösirül - Magyar női viselet a 16-17. században 2011.05.14 05:00:00
Talán nincs is olyan ember, aki ne szeretné a történelmi filmeket, amik többsége azonban egy kutató számára inkább okoz derültséget, mint történeti élményt. Felmerülhet azonban, hogy akkor hogyan kéne elképzelni egy középkori, kora újkori ember viseletét? És egy magyar…..
Pimi 2011.05.16 21:49:04
A női ruházat és divat, a célszerűségből indulhatott ki.A középkori női viseletek sokszor valóban az olasz, spanyol, német hatásokat mutatják egész Európában. Voltam a füzéri várnapokon ahol a helyi hagyományőrző egyesület bemutatta a Perényi Péter idejében viselt női és férfi ruhákat, ők is hangsúlyozták a nyugat-európai hatásokat a magyar viseletre. Tulajdonképpen a ruházkodási divat sokszor évszázadokon keresztül érezhette a hatását. Itt utalnék Gáborján Alice írására amely A tardi "felakasztott" szoknya viseléséről szól. Tulajdonképpen a szoknya-e változata az 1500-as évektől használatban volt az 1890-es évekig.A sárospataki vár kiállításán is látható több 16.-17.századi női ruha. Szerintem, szépek, csak én a kis méreten csodálkoztam. A 16-17 éves hölgyek ruházata ma szerintem csak a 11-12 éves kislányokra lenne jó méretben.Az is biztos, hogy a ruházatot szinte addig hordták míg teljesen tönkre nem ment. A nagyobb városok árú megállító joga is mindenképpen hatott a divatra hiszen ezeken a helyeken könnyeben hozzá lehetett jutni az értékesebb szövet anyagokhoz. Míg a köznépnek megmaradt a len, kender vászon, a gyapjú alapanyag a ruhák elkészítésénél. Az, hogy mennyire kevéssé kutatott ez a területe a néprajznak még az ópusztaszeri Feszty körképen is meglátszik, hiszen Feszty Árpád is a 18.századi viseletet festette meg a magyarok bejövetele című képén mintha az eltelt közel ezer évben nem változott volna a viselet. A hímzések kialakulása szín, forma, motívum kincse is néprajzi köteteket tölt meg. Ma már szinte csak néhány erős akaratú,elhivatott népművész foglalkozik ezek készítésével. Meg kell mondani, hogy kevés rá az igény, és a fizetőképes kereslet. Lehet, hogy nem véletlen az, hogy a "népművészeti" boltok árú választékának egy részét már nem hazánkban hanem Kínában készítik.
Pimi 2011.05.17 22:05:55
Kedves Zay Orsolya!
Köszönöm a választ a hozzászólásomra.Elismerem, hogy nehéz dolog lehet megbízható forrásból származó anyagot találnod a 16.-17. századi ruhaviseletek, divat irányzatok kutatásához.A későbbi korokkal foglalkozóknak valamivel könnyebb dolga van, hiszen használhatják a váci templom kriptájából előkerült és restaurált ruhákat, a 18.-19.századdal foglalkozók pedig valósággal bolyonghatnak a különböző tájegységek ruha típusai, varrott, hímzett ing, nadrág,kötő, mellény,szűr mintakincsekben Kalocsától -Kalotaszegig,Beregdaróctól- Sárközig.A matyó ruha készítőkről, hímzőkről is elég sok anyag maradt meg.Nagy probléma még az is, hogy a 20. század elején nagyon sok ruhakészítéssel kapcsolatban lévő szakma tűnt el, a takácsok, hímes takácsok, szűr, suba, guba paszomány készítők. Talán legtovább a horgolás, csipkeverés, hímzés maradt meg. A szövet festés is mint szakma szinte kihalt ma már a kékfestők remekeit, mintáit néhány bezárásra ítélt múzeumunk mutatja be mint a pápai, a szendrői . Ezeknek a majdnem kihalt szakmáknak a bemutatására sok városban kerül ma már sor, jártam én is a budai várban megrendezett mesterségek ünnepén, a kecskeméti hírős napokon ahol sok bemutatót lehet látni.Mindenképpen érdemes elmenni turista csalogató rendezvényekre is hiszen én is voltam a győri reneszánsz esküvőn, elmondhatom, hogy pazar látvány volt a sok ruhaköltemény.
Sírásók naplója A „hétfejű” öregember sírja 2011.04.29 14:05:00
A „hétfejű” öregembernek hat emberfeje és egy lófeje volt, és az egyik legfurcsább temetkezés volt, amit valaha láttam. 2006 őszén közel másfél éve folytattuk – kisebb megszakításokkal - egy hatalmas római kori temető feltárását az óbudai Duna-parton,…..
Pimi 2011.04.30 21:15:14
Pimi 2011.05.03 15:32:40
@Lassányi Gábor: Kedves Lassányi Gábor és G.d.Magister ! Köszönöm a válaszotokat. Az biztos csak, hogy a mai kor emberei nem ismerik azokat a szinte folyamatosan változó hiedelmeket, magatartási, viselkedési normákat amelyek a különböző történelmi korok embereinek tevékenységét befolyásolták. Így a mai kor régészeinek, kutatóinak sok elképzelést kell végig gondolniuk ahhoz, hogy reális, tudományos véleményt tudjanak alkotni ilyen jellegű feltárások esetén. Biztosan számtalan elképzelés van és a kritikusok részéről éppen annyi megcáfolás lehet. Így kétséges, hogy bármelyik fél is teljesen pontos, logikai úton alátámasztott jó elképzelést tudjon alkotni. A szerb cikket ha már meglesz biztosan le tudja valamelyik fordító iroda fordítani. Ha jól emlékszem Szentendrén van ortodox templom jártam benne vagy 7 éve szerintem az ottani pópa is biztosan tud segíteni a fordításban.
Sírásók naplója Honfoglalás kori tarsolylemezes sír került elő Pest megyében 2011.04.12 13:15:00
Különlegesen gazdag honfoglalás kori temetkezések kerültek elő múlt héten Pest megye délkeleti részén. A korábban teljesen ismeretlen, a mezőgazdasági munkálatok miatt bolygatott és veszélyeztetett lelőhely első leleteit fémkeresőt használó civilek találták meg, és ők…..
Pimi 2011.04.14 20:05:18
@Dendrobatidae: Amennyiben hozzá tudsz jutni a Révész László által irt A karosi honfoglalás kori temetők című könyvhöz abban találsz arc rekonstrukciót amelyet Skultéty Gyula úr végzett el. Az embertani vizsgálatokat Kustár Ágnes végezte el.DNS vizsgálati eredményről nem tudok.
Pimi 2011.04.15 21:33:35
Pimi 2011.04.21 23:10:25
Sírásók naplója Előadás a Muhi csatáról Miskolcon - programjánló 2011.04.07 09:15:00
A magyar történelem egyik legismertebb eseményét, a Muhi csatát 770 éve, 1241. április 11-12.-én vívták. Lefolyásáról, lehetséges rekonstrukciójáról számos dolgozat született, ugyanakkor biztosan a csatához köthető régészeti leleteket mindmáig nem publikáltak. Szemben a…..
Pimi 2011.04.10 21:16:33
Elmentem az előadásra, nagyon jó térképeket mutatott be a csata feltételezett környékéről, az elpusztult településekről, azok határbejárásairól Bodnár Tamás. Voltak fotók a Szlabóczky Pál geológus úr által már ismertetett körömi fahídról amely már ekkor is használatban volt. A sajóhídvégi fahíd ettől a helytől pár kilométerrel fentebb volt. Pusztai Tamás bemutatta a Mohi mezőváros feltárásáról készített képeit a feltételezett kun csontvázakat és megmaradt vas mellékleteit,(sodronypáncél darabból készített tarsoly dísz,csikó zabla, kés tok felfüggesztő vas) IV. Béla ezüst pénzeit. Több érdeklődő hiányolta a csatában elesettek csontvázait, de ezek még nem kerültek elő, bár Hellebrandt Magdolna megjegyezte, hogy a Muhi kocsmadombon feltárt csontvázaknak esetleg lehet közük a csatához is. Ezzel a csatavesztéssel kapcsolatban érdemes elolvasni Négyesi Lajos úr véleményét a csata körülményeiről aki régebben ezt a területet is kutatta.
Sírásók naplója A szkíták eredete – az arzsani halomsír 2011.03.29 15:00:00
A középső vaskorban, a Kr. e. 7. század végén – 6. század elején a Kárpát-medencében megjelent a szkíta jellegű leletanyag. Azért csak szkíta jellegű leletekről beszélhetünk, mivel nem tudjuk biztosan, hogy a Jenyiszejtől a Fekete-tengerig húzódó óriási sztyeppén…..
Pimi 2011.03.29 22:31:03
Már van 30éve, hogy megvettem a szkíta kincsek nyomában című könyvet. Azóta is igyekszem minden hozzáférhető cikket elolvasni róluk. Az oroszországi leletek fantasztikus anyagi, szellemi kultúráról, ötvös, arany művességről tájékoztatnak bennünket. 1984-85-ben végignéztem,egy 5.századi köznépi szkíta temető feltárását amelyet Dr. Hellebrandt Magdolna vezetett. Tudott örülni minden apró kis leletnek. Kevés melléklet volt a sírokban. Fegyverek:egy lándzsahegy, vas kés, köpűs nyílhegy, fokos. Cserépedények, orsógomb,agyag gyöngyök. Amin csodálkoztam az hogy milyen változatos volt a csontvázak elhelyezkedése. Volt hason fekvő, háton, bal ,jobb oldalt fekvő,béka pózos. A csontvázas temetkezések között elég sok volt a hamvasztásos, urnás temetés is. Visszatérve az eredeti cikkhez, érdekesek ezek a zablák, felülről a harmadik olyan mintha nem egy zabla hanem két megmaradt fél zabla összetétele lenne. A felső kettőn meg mintha szíj hurok lenne. A zabla oldaltagnak ugyan az a szerepe mint a mai feszítő zabláknak? Mert ha csatlakoztatva lenne a zablához olyan mintha feszítő szerepe lenne. Az arany-ezüst korong meg lehet, hogy a napot és a holdat jelképezi?A szkíták évszázadokon keresztül sok nép kultúráját,sorsát befolyásolták, még a mienket is. Ez a cikk is méltóképpen megemlékezik róluk.
Pimi 2011.03.30 20:24:23
Pimi 2011.03.31 20:39:13
Köszönöm szépen mindkét képet! A bőr szíjjakkal kapcsolatosan úgy gondolom, hogy a temetés után aerob baktériumok, gombák lehettek túlsúlyban a kurgánok belsejében. Lehet, hogy ebben az időszakban a bőrben lévő cserző anyagok védhették a szíjat a bomlási folyamattól. Később amikor a levegő elfogyott, illetve a föld behatolt a kurgán helyiségeibe már az anaerob baktérium és gombafajok vehették át a szerves anyag bontási folyamatának irányítását, ekkor talán már a bronzból származó, a környezetbe kikerülő réz ionoknak a gomba és baktérium ölő hatása gátolhatta meg a bőr teljes lebomlását, legalább is a zabla közvetlen környezetében. Persze az sem zárható ki, hogy a földben lévő agyagásványok némelyikének is van baktérium és gomba ölő hatása. Itt nem lehettek jelen a mocsarakban, lápokban a szerves anyag tartósítását elvégző humin savak amelyek eredményesen tartósították a mocsári múmiákat.
Sírásók naplója Film a szegedi vártemplom feltárásáról és középkori járványokról 2011.03.24 11:28:00
Köszönjük a filmet annak rendezőjének, Kardos Józsefnek! Szintén ajánljuk olvasóink figyelmébe az alkotó egy másik, a történeti korú járványos betegségékről: a szifiliszről, lepráról és a TBC-ről szóló ismeretterjesztő filmjét:   ..
Pimi 2011.03.26 12:40:10
Sírásók naplója Kocsi a Hallstatt-kultúrában 2011.03.19 05:00:00
Ahogy a márkás autók napjainkban, a járművek az őskorban is többletjelentéssel bíró tárgyak voltak, bár használatuk és az emberek életében betöltött szerepük nyilván eltért a maitól. Jelen írás a kora vaskori Hallstatt-kultúrához (Kr.e. 8-5. század) tartozó kocsikról…..
Pimi 2011.03.19 09:11:22
Gyerekkoromban tíz szekérre jó ha jutott egy autó, így nosztalgiázva olvastam a cikket. Jártam a parádi és a Festetics múzeumban csodaszép hintók és kocsik vannak kiállítva,de ez az cikk viszi a prímet.A Strettwegi kocsimodell lenyűgöző! Szinte mindegy,hogy az alakokat külön külön öntötték ki vagy egyben, bár ezt nem tartom valószínűnek az öntőminta bonyolultsága miatt. Minden esetre igazi öntési mestermunka. Kíváncsi vagyok arra, hogy a feltárt leletek esetében a kocsik tengelye fémből vagy esetleg fából készült-e?Amennyiben fémből volt, találtak-e perselyre (puska)utaló leleteket amely a kocsikerék agyában volt? A vixi kocsi rekonstrukció is nagyon szép. A kerék készítés technikájánál leírjátok, hogy a fa karikára volt hajtva. Ezek szerint gőzölés, vagy nyílt láng használatával valamilyen módla segítségével tudták a kört leképezni?Mert én csak így tudom elképzelni a fa hajlítását. A skallerupi kocsi modellek bronzból vagy agyagból készültek? Minden esetre sokkal szebben vannak kivitelezve mint az urnákon látható szekér rajzok.
Pimi 2011.03.20 21:54:53
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása