Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Mordechai Carcosa

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Eibon által idézett Carcosa őr(Hangulatzenéért kattints ide.)Amióta a Carcosa nemzetség, család csak létezik, mindig volt valaki, aki vagy névleg, vagy erős kézzel irányította azt. A kezdeti időkben, mikor a hírhedt Kar Khosa lovasok a kimmer-szkíta törzsi szövetség tagja…..
Mordechai Carcosa 2011.04.20 20:28:46
Ami Deodata ügyét illeti: Santiagónak szeniorként joga, sőt kötelessége volt védelmébe venni őt, és elégtételt követelni Leonortól a sértés miatt. Leonor bocsánatkéréssel tartozik vagy Dedotának személyesen, vagy az ő képviseletében eljáró Santiagónak, de nem mindkettejüknek: egy konkrét sérelemért nem igényelhető kétszeres jóvététel.

Milagros Sandalfón egészen más lapra tartozik. A családon belüli nézeteltéréseket nem visszük ki családon kívülre, és a szövetségeseink csak akkor várhatnak tőlünk bármiféle elégtételt, ha őket saját személyükben érte sérelem. Ha Santiago valóban tájékoztatta az esetről Milagros nagyasszonyt, az a család szennyesének botrányos és megbocsáthatatlan kiteregetése; továbbá ékesszóló jele annak, hogy a saját tekintélyét kevésnek véli az ágán esett sérelem jóvátételének kieszközlésére.

Az Abramelinek pénze az utóbbi esztendőkben számolatlanul ömlött a kontinensre, levantei kuzinjaink erőfeszítéseitől eltekintve mindenféle viszonzás nélkül, és én ezt egy idő után szóvá is tettem; de soha eszembe nem jutott volna, hogy akár a legprédább európai rokonomat Johanán Abramelin elé citáljam, megalázó bocsánatkérésre kényszerítve. A családunk sokkal tartozik a Sandalfónoknak, és ezt a tartozást nem is fogjuk elfelejteni, az outrémeri ág éppoly kevéssé, mint a többi; de a belügyeinkbe – azon túl, hogy megfigyelőt küldenek a nagytanácsba –, nincs se betekintésük, se beleszólásuk.

Amennyiben Santiago és Leonor továbbra sem tud megállapodni az elégtétel módjában és mértékében, két lehetőség áll előttük. A zászlósúr nem dönthet hatalmi szóval két szenior vitájában: de az érintett felek folyamodhatnak hozzá párbajengedélyért, illetve kérhetik becsületbíróság összehívását. Rigorel, kérlek, ismertesd az erre vonatkozó procedurális szabályokat; nekem még volna némi mondanivalóm, az egész család nyilvánosságához.

Mordechai Carcosa
Mordechai Carcosa 2011.04.20 20:30:53
A szívességek és tartozások rendszere, amely hosszú évszázadok során alakult ki családunk belső életének szabályozására, nem holmi öncélú intézmény az egyéni érdekérvényesítés szolgálatában. Éppen ellenkezőleg: a szívességek a család javára szerzett érdemeket honorálják, a tartozások pedig a család kárára elkövetett hibák törlesztésére nyújtanak lehetőséget. Összességében meglehetősen jó képet adnak róla, hogy ki milyen hasznosan és tevékenyen szolgálja közülünk a családot.

Persze, ez a rendszer hosszú-hosszú idővel ezelőtt forrott ki; és manapság divatba jött ész nélkül gyalázni mindent, ami régi. Hogy hová vezet a hagyományok megvetése és az újdonságok hajszolása, holmi ércbe öntött alapértéknek tekintett jóslatok alapján, arra remek példát mutatott nekünk a bukott zászlósúr tevékenysége – akinek a nevét nem azért nem veszem a számra, mintha Rigorel átka tiltaná, hanem mert egyszerűen undorodok még az említésétől is.

A megújulásra természetesen időnként szükség van; ám lássuk, mit kínálnak az új viselkedési formák a hagyományok által megszentelt rend helyett! Például, mindenféle viszonzás kilátásba helyezése nélkül olyan követeléseket támaszthatunk rokonainkkal szemben, amelyek nemleges válasz esetén politikai hullává degradálják őket, igenlő válasz esetén pedig zérusra csökkentik cselekvési szabadságukat a nagytanácsban. Aztán, mindenféle fellengzős okoskodással semmissé nyilváníthatjuk a saját napnál is világosabban fogalmazott kijelentéseinket, mintha bizony a hagyományok megvetése feljogosítana minket a nyílt és orcátlan szószegésre. Végezetül, egy rinocérosz minden taktikai érzékével beavatkozhatunk a zászlósúri szavazás ügyrendjébe, aminek a legjobb esetben is az lesz a következménye, hogy a nagytanács elhúzódása miatt a család anyagi romlásba dől; de ha nincs szerencsénk, még családon belüli vérontásba is torkollhat, amelyben egymás kezétől fogunk elhullani.

Hát ha ez az új szokás, az újfajta magaviselet, akkor én köszönöm szépen, de nem kérek belőle. Óva intenék tőle mindenkit, hogy túl messzire merészkedjen ezen az úton. Életem delén ugyan már túlhaladtam, de még érzek elég erőt magamban ahhoz, hogy kíméletlenül szembeszegüljek minden olyan törekvéssel, amely hagyományaink szétverésével és méltóságunk meghurcolásával a gerinctelen véglények szintjére zülleszt minket.

A leszerepelt zászlósúr túl sokáig forgatta bunkóként a fejünk fölött azt az unos-untalan fölemlegetett jóslatot. Ezúton szeretném bejelenteni, hogy köpök rá. Becsületben elbukni még mindig jobb, mint hitványan élni. Tizennyolc éve engem ellenségeim ármánya Outrémerben marasztott, így nem eshettem el kastélyunk falain Berengar Carcosa, az Öreg Ördög mellett. A sors őt kegyelte jobban: nem kellett látnia, mivé hígult a Carcosa vér korcs fiának ereiben.

Hogy ÉN büszke lehetek-e a gyermekeimre, az még nem dőlt el; eltérően egyesektől, én nem látok a jövőbe. De amíg lábuk nem téved a biztos romlásba vezető útra, addig bízom bennük és támogatom őket, még ha időnként másként is látják a dolgokat, mint én – atyaként és szeniorként ez kötelességem.

Mordechai Carcosa
  „A gazt akkor is ki kell gyomlálni, ha menekülni próbál!” (Hangulatzenéért kattints ide) Keleten az európai civilizáció peremterületét a gyéren lakott rusz fejedelemségek alkotják, melyek javarészt értelmetlen torzsalkodásra fecsérlik erőforrásaikat, miközben…..