Adatok
-i
0 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
minden kapuvár
Önök kérték - "A Hanságnak reggeli gyönyerősége" című, rozmaringszállal díszbe kötött csudálatos számot, melybűl tsak úgy folyik a magyarság a pörkűttszaftos otthonkára, szív küldi szívesen Mencinek, Jóskának, Kisgijézának, anyósának, meg aki cereti
2009.08.25 20:15:00
Menci írta:
Kedves P. Mester! Rajzoljuk mán meg, vagy legalábbis próbáljuk meg elképzeltetni a Hany Istók korát, meg a hozzá tartozó geo- és hidrográfiát. Mer sokan csak a mából indulnak ki, mintha az örörkérvényű volna... Bizon volt másképp is, meg lészen másképp…..
-i
2013.06.29 22:49:06
@kukabenko: A Metszés alatt átbújik a Kis-Rába.
"Röpködtek a cinikus, elmés ötletek, hogyan ússzák meg a felelősségre vonást, miközben az ország éppen csak szembesült a tragédiával. Nagyobb baj is lehetett volna - állapította meg tegnap Takács Albert ombudsman-helyettes. Tegyük hozzá: nem az ország irányítóin múlt, hogy…..
-i
2013.03.17 20:22:16
-i
2013.04.08 11:05:08
-i
2013.04.25 22:43:33
Ismét rajtakaptam Német Szilárdot. Még mielőtt félreértenék, gyorsan leszögezem: csak újabb lódításaival bukott le. A november 29-i képviselő-testületi ülésen ugyanis kétszer is elengedte magát. Első, veretes mondata a 2013. évi költségvetési koncepció vitájában hangzott…..
-i
2013.02.04 12:36:17
Bár már 2002-ben megjelent, barátaim jóvoltából - ezúton köszönet érte - csak most volt alkalmam Devecseri Zoltánnak a kapuvári utcanevekről írt könyvét olvashatni. A csornai születésű Devecseri Zoltán ezúttal helytörténeti és névtani munkára vállalkozott, noha a…..
minden kapuvár
Egy Felejtés bársonyával bé-takart szótáríróra való ró’sás Traktátus (Vargyas István)
2010.02.08 21:21:00
Valamint a’ három drága veres kövek, ’ki rubintnak nomináltatik, kihullván az aranyozott keretnek Foglalattyábúl, úgy sodortatik el az üdő forgandóságival tudós Vargyas István szótárának Emlékezetje. ’S a’ mint az Tudás veteményes kertjében a petrezsilom…..
Ha már a fővárosi Igazi Polgármester milliók együttes óhajára Moszkva városát átkeresztelte Széll Kálmánnak, a Lágymányosi hidat pedig Rákóczinak, az up-to-down struktúrában épülő Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretében az el-, át-, össze-, vissza- és…..
-i
2012.01.07 18:47:57
I. István uralkodásának derekára radikális fordulat következett be a német-magyar viszonyban, és II. Henrik 1024-ben bekövetkező halála a császári expanziós politikának engedett teret, amely az egész 11. századi külpolitikára rányomta bélyegét. II. Konrád, az új uralkodó és…..
-i
2011.03.09 19:17:41
A műfaj, mint valami megereszkedett gyomor, ugyan eléggé kitágult, de azért a blog mégiscsak (nem) napló. Ezért a kedves publikum, kit orcájának két rózsáján ezúton is csókoztatok, talán nem veszi zokon, ha személyes kisszínessel indítok. A tegnapi délelőttöm ugyanis…..
-i
2011.03.09 18:47:55
-i
2011.03.09 18:48:26
-i
2011.03.09 18:49:40
Úgy néz be, hogy a Rábaköz nyugati felének vízrajza a középkorban gazdagabb lehetett, mint a mai napon, ezek összefügghettek a Kis-Rábával, és mesterséges árkolásuk kérdése is napirendre kerülhet. Az oklevelek szerint a Kis-Rába nem csupán egyetlen ággal rendelkezett,…..
-i
2011.03.09 16:04:19
Stessel József írja a Századok 1904. évfolyama 244-245. oldalán (RÉGI FÖLD- ÉS VÍZRAJZI ADATOK), hogy a LUSA és BÁLVÁNYOS, a Kis-Rába két ága. Lusa már 1280-ban előfordul Vicza falu szomszédságában. 1426-ban Mihályi, Kisfalud s a Kanizsaiak birtokai közt teljesített határjárás megindult a déli részen a Rába ága Lusa mellett, s nyugatnak tartva, a Rába másik ágát a Bálványost, és harmadik ágát, az Ásvánt is átszelte. Majd így folytatja: 1429-ben olvassuk, hogy Mihályi és Linkóhát határában a Bálványos és Lusa vizein (super fluviis utriusque Rabé, alio nomine Balvanus et Lusa) malmok vannak. Minthogy 1231-ben Kázmér területe (ma Kisfalud és Mihályi határában) körűljáratván, az oklevél csak a Bálványost, de Lusát nem említi határhelyül: azt kell hinnünk, hogy a Lusa még a mai Mihályi határában egyesült a Bálványossal. Néhány mondattal később: Ha az 1227-ben kelt oklevelet tekintetbe veszszük, a hol Vicza határában a Kis-Rába jobb partján leírt területről az mondatik, hogy keletről stagnum Balvanus a határa, itt alapos a kétségünk, hogy az »ab orientale« helyes lenne, mert a keleti és déli határt már előbb úgy is leírta az oklevél, s így nem is volt szükséges, tehát nem is valószínű, hogy a keleti vonalra megint visszatért legyen; hanem Bálványos talán a nyugati pont volt, mely után jött az északon fekvő Fortunád. És ha itt a Bálványos névvel az oklevél mégis a Rába föntebb említett ágát akarta volna jelezni, akkor ismét egy másik nehézség áll utunkban: meg kellene határozni, hogy hol szakadt kétfelé a Kis-Rába, vagyis hol keletkezett a két ág? E kérdés megoldását azonban a mai állapot segítségével megkisérleni hasztalan törekvés lévén, csakis olyan egykorú, eddig még napfényre nem került adatokból lehetne a valóságot megismernünk, melyek a Rába vízkörére vonatkozva, a XIII-ik század tényleges állapotát legalább főbb vonásaiban ismertetnék meg velünk. A felderítés tehát itt megfeneklett. Ki kell azonban vizsgálatainkat a Répcére is terjesztenünk, mert a Rába-Répce-Rábca nevek hasznélatában felfedezhető némi bizonytalanság. Olvassuk tovább Stesselt: Kézai krónikája szerint Henrik német császár serege 1044-ben Magyarországba ütvén, »midőn Babóton át akart vonulni, a vizek miatt nem lehetett; a magyarok tehát, kik a császárral és Péter királlyal valának, a császár seregét fölvezeték a Répcze (Rebche) folyó mellett, s egész éjjel lovagolva, napkeltekor mind a két folyón könnyű gázlón átkelének. »
A Budai krónika ez alkalomra vonatkozólag Rábcha alakban írja a folyót, de bár a régi időben a Répcze és Kis-Rába neveket összetévesztették is, azért mégis azt hiszem, a Répczét értette. Minthogy a sereg a Répcze balpartján vízfolyás ellen egész éjjel lovagolt, a tizennégy kilométernyi utat hajnalig Czirákig és Viczáig könnyen megtehette, s ott a Répczét, illetőleg a Kis-Rábát átgázolhatta ugyan, de hátra volt a Nagy-Rába, melynek vizei az árpási révnél újra nagy akadályt képeztek.
Fölmerülhet tehát az a kérdés is, vajjon a Kézai két folyója alatt nem lehetne-e a Répczét és Nagy-Rábát érteni? mert erőltetett éjjeli lovaglással a huszonöt kilométernyi úton a sereg talán Répcze-Szemeréig is eljuthatott, a hol a Répczét átlépve, a Rábatoroknál azután magát a Nagy-Rábát is átgázolhatta volna, úgy hogy ennek a folyónak jobb partján minden további nagyobb akadály nélkül könnyebben eljuthatott volna Ménfőig, a hol a csata színhelye volt.
Eljutottunk tehát minden gond forrásához, a Rábatorokhoz. Itt ered ugyanis a Kis-Rába. De csak a Kis-Rába? Ha régebbi térképeket megnézünk (amelyek az Arcanum Adatbázis Kft jóvoltából már a neten is vizsgálhatók, mind az Arcanum (www.arcanum.hu/), mind a Soproni Levéltár honlapján (www3.arcanum.hu/sopron/), a Rábatorok és környékének elemzése arra enged következtetni, hogy Nick, Kecöl térségében több vízfolyás is kiszakadt az öreg Rábából. Ezek közül ma a Kis-Rába és a Keszeg ér maradt meg. A Kis-Rábát gáttal kellően felduzzasztották, hogy nagyobb biztonsággal malmokat hajthasson.
Figyeljük meg először a Keszeg ért. Vajon mi az oka, hogy Vásárosfalu és Beled környékén ezt a vízfolyást Linkónak hívják? A fentebb idézett forrásokból kiderül, hogy Linkóhát pedig Mihályi, Vica és Vadosfa határában van. Ez csak úgy lehet, ha a Linkó valamikor Vadosfa és Mihályi közt folyt. Van is egy térkép (Sm_T_047) Páli határáról, amit ha megfelelően betájolunk, láthatjuk, hogy a Keszeg ér valahonnan Edve felől folyik, s a beledi határ felé nincs folytatása. Mi következik ebből? Hát az, hogy a Linkó még Páli előtt északnak fordult, s a Kis-Rábával „párhuzamosan” folyt a Hanság irányába. Így juthatott el – például - Vadosfa határába, ahol valamikor malmot is hajtott. Hogy nem egy a valóságtól elrugaszkodott feltételezésről van szó, nézzük meg a 2. katonai felmérés térképét! Világosan feltűntették rajta az akkor már kiszáradt folyómedret. S még egy érdekes térkép, az Sm_T_039-es. Mihályi határában a kiszáradt Linkó medrét ábrázolták félre nem érthető módon.
No, akkor már fellélegezhetünk, mert a három folyómederből kettőt már megtaláltunk. Ha valaki az okfejtésemmel nem ért egyet, szívesen megvitatom vele a témát – esetleg további tényekre alapozva.
A harmadik folyómederre csak tippjeim vannak, ezért azzal még nem hozakodnék elő. Ha másnak is van feltételezése, vezesse elő, s majd csak kialakul belőle egy megvitatás után valami, vélhetően a legvalószínűbb jó megoldás.
A Budai krónika ez alkalomra vonatkozólag Rábcha alakban írja a folyót, de bár a régi időben a Répcze és Kis-Rába neveket összetévesztették is, azért mégis azt hiszem, a Répczét értette. Minthogy a sereg a Répcze balpartján vízfolyás ellen egész éjjel lovagolt, a tizennégy kilométernyi utat hajnalig Czirákig és Viczáig könnyen megtehette, s ott a Répczét, illetőleg a Kis-Rábát átgázolhatta ugyan, de hátra volt a Nagy-Rába, melynek vizei az árpási révnél újra nagy akadályt képeztek.
Fölmerülhet tehát az a kérdés is, vajjon a Kézai két folyója alatt nem lehetne-e a Répczét és Nagy-Rábát érteni? mert erőltetett éjjeli lovaglással a huszonöt kilométernyi úton a sereg talán Répcze-Szemeréig is eljuthatott, a hol a Répczét átlépve, a Rábatoroknál azután magát a Nagy-Rábát is átgázolhatta volna, úgy hogy ennek a folyónak jobb partján minden további nagyobb akadály nélkül könnyebben eljuthatott volna Ménfőig, a hol a csata színhelye volt.
Eljutottunk tehát minden gond forrásához, a Rábatorokhoz. Itt ered ugyanis a Kis-Rába. De csak a Kis-Rába? Ha régebbi térképeket megnézünk (amelyek az Arcanum Adatbázis Kft jóvoltából már a neten is vizsgálhatók, mind az Arcanum (www.arcanum.hu/), mind a Soproni Levéltár honlapján (www3.arcanum.hu/sopron/), a Rábatorok és környékének elemzése arra enged következtetni, hogy Nick, Kecöl térségében több vízfolyás is kiszakadt az öreg Rábából. Ezek közül ma a Kis-Rába és a Keszeg ér maradt meg. A Kis-Rábát gáttal kellően felduzzasztották, hogy nagyobb biztonsággal malmokat hajthasson.
Figyeljük meg először a Keszeg ért. Vajon mi az oka, hogy Vásárosfalu és Beled környékén ezt a vízfolyást Linkónak hívják? A fentebb idézett forrásokból kiderül, hogy Linkóhát pedig Mihályi, Vica és Vadosfa határában van. Ez csak úgy lehet, ha a Linkó valamikor Vadosfa és Mihályi közt folyt. Van is egy térkép (Sm_T_047) Páli határáról, amit ha megfelelően betájolunk, láthatjuk, hogy a Keszeg ér valahonnan Edve felől folyik, s a beledi határ felé nincs folytatása. Mi következik ebből? Hát az, hogy a Linkó még Páli előtt északnak fordult, s a Kis-Rábával „párhuzamosan” folyt a Hanság irányába. Így juthatott el – például - Vadosfa határába, ahol valamikor malmot is hajtott. Hogy nem egy a valóságtól elrugaszkodott feltételezésről van szó, nézzük meg a 2. katonai felmérés térképét! Világosan feltűntették rajta az akkor már kiszáradt folyómedret. S még egy érdekes térkép, az Sm_T_039-es. Mihályi határában a kiszáradt Linkó medrét ábrázolták félre nem érthető módon.
No, akkor már fellélegezhetünk, mert a három folyómederből kettőt már megtaláltunk. Ha valaki az okfejtésemmel nem ért egyet, szívesen megvitatom vele a témát – esetleg további tényekre alapozva.
A harmadik folyómederre csak tippjeim vannak, ezért azzal még nem hozakodnék elő. Ha másnak is van feltételezése, vezesse elő, s majd csak kialakul belőle egy megvitatás után valami, vélhetően a legvalószínűbb jó megoldás.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz