Adatok
Gy_A
86 bejegyzést írt és 119 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Baszont B)..
Gileadban szívás nőnek lenni, ez fix. Ha termékeny van, akkor vérvörös ruhás, apácafityulás Szolgálólány leszel, és szülsz az arisztokráciának. Ha nem, akkor Márta leszel, egyfajta házvezetőnő, szürke zsákruhában takarítasz és főzöl, azaz töltöd be a női princípium többi részét, vagy meddő feleség…..
Gy_A
2017.05.04 00:09:38
„szülőgép”, „tenyészállat” (ez uniszex kifejezés, csak jelzem) – meg az, hogy mennyire aktuális az egész sztori...
Keressük meg csak ezen az oldalon Magyarországot:
hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_term%C3%A9kenys%C3%A9gi_r%C3%A1ta_szerinti_list%C3%A1ja
Segítek, 199.! Azt hittem, nincs is annyi ország, bazmeg!!! :(
Keressük meg csak ezen az oldalon Magyarországot:
hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_term%C3%A9kenys%C3%A9gi_r%C3%A1ta_szerinti_list%C3%A1ja
Segítek, 199.! Azt hittem, nincs is annyi ország, bazmeg!!! :(
Ú...
Gy_A
2017.03.01 00:12:54
@ЯƎƧU ΜΥИОИA: @Fidesz Bérenc: Lehet-e a NET szónak többes száma, az itt a kérdés, ugyebár. Nézzük meg, hogy van-e. Bizonyos esetekben van.
1. Internetek
Az internetből mint globális hálózatból természetesen egy van, viszont beszélhetünk intranetekről, amiket kissé pongyolán fogalmazva hívhatunk „belső interneteknek”, illetve tekinthetünk a globális hálózatba nem teljesen bekapcsolódó hálózatokat „interneteknek”:
„Reding beláthatatlan következményeket, így a feltörekvő nemzetek, a brazilok vagy a kínaiak által kreált internetek születését jósolta, ha az USA nem enged álláspontjából.” (Népszabadság, 2003)
2. „Netek” mint „internet-előfizetések”, „internet-szolgáltatások”
„T- Homeos netekről mi a véleményetek?”
gyak.kerd.hu
„msn is ment régen is 384/64 es meg 512/128 as neteken is simán”
prohardver fórum, 2010. febr. 12.
amit a T-Mobile a netjei mellé ad modemeket, nem biztos hogy túl jó ping terén
s g .hu fórum, 2010. szept. 15.
3. „Netek” az informatikán kívül
„A részletes huzalozási problémában a feladatunk összekötni vezetékekkel (wire) ezeknek
az eszközöknek a csúcsainak (vagy termináljainak) az egyértelműen meghatározott részhalmazait (vagy netjeit)”
Kiss Attila: Kombinatorikai problémák a 3-dimenziós VLSI huzalozásban (szakdolgozat) (2010)
4. „Netek” a szlengben: szándékosan hibás, tréfás toldalékolás, avagy „netek” mint „sok internetes hely”:
Saját bevallásuk szerint jó ötletnek tartották szembesíteni a netek népét azzal, miket mondanak nap-nap után
ujnemzedek.hu (2013)
„Ha a neteken található Alzheimeres cikkeket nézem (hogyan fedezhető fel, mik a gyanús jelek), akkor egyszerűen is-is válaszokat tudok adni, azaz távol sem vélem felfedezni, hogy ez TÉNYLEG Alzheimer.”
index fórum 2017. jan. 8.
Nincs neked ennyi eszközöd otthon, csak a netekről kiválasztod a számodra nem tetsző eszközök negatív kritikáit
2012.09.04. mobil arena.hu fórum
50 kilós gengszterek, maffiák a neteken. Elhiszik, hogy rapperek
G.w.M. – Csak megyek (2015)
ez szeriőzli történt most az előbb. soros port, 9600bps le kellett szedjem a hyperterm.exe-t a netekről
pappito.tumblr.com (2014)
*
Míg az 1-3. típusoknál teljesen szabályos és megmagyarázható a többes szám, addig a 4. típus bizonytalan, gyéren adatolható, és sok esetben nem megállapítható, hogy téves vagy tudatos használatról van-e szó. Tehát azt hiszem, mindkét oldalról jogos a felháborodás.
Vagy egyik oldalról sem, ezt most nem tudom eldönteni. :)
1. Internetek
Az internetből mint globális hálózatból természetesen egy van, viszont beszélhetünk intranetekről, amiket kissé pongyolán fogalmazva hívhatunk „belső interneteknek”, illetve tekinthetünk a globális hálózatba nem teljesen bekapcsolódó hálózatokat „interneteknek”:
„Reding beláthatatlan következményeket, így a feltörekvő nemzetek, a brazilok vagy a kínaiak által kreált internetek születését jósolta, ha az USA nem enged álláspontjából.” (Népszabadság, 2003)
2. „Netek” mint „internet-előfizetések”, „internet-szolgáltatások”
„T- Homeos netekről mi a véleményetek?”
gyak.kerd.hu
„msn is ment régen is 384/64 es meg 512/128 as neteken is simán”
prohardver fórum, 2010. febr. 12.
amit a T-Mobile a netjei mellé ad modemeket, nem biztos hogy túl jó ping terén
s g .hu fórum, 2010. szept. 15.
3. „Netek” az informatikán kívül
„A részletes huzalozási problémában a feladatunk összekötni vezetékekkel (wire) ezeknek
az eszközöknek a csúcsainak (vagy termináljainak) az egyértelműen meghatározott részhalmazait (vagy netjeit)”
Kiss Attila: Kombinatorikai problémák a 3-dimenziós VLSI huzalozásban (szakdolgozat) (2010)
4. „Netek” a szlengben: szándékosan hibás, tréfás toldalékolás, avagy „netek” mint „sok internetes hely”:
Saját bevallásuk szerint jó ötletnek tartották szembesíteni a netek népét azzal, miket mondanak nap-nap után
ujnemzedek.hu (2013)
„Ha a neteken található Alzheimeres cikkeket nézem (hogyan fedezhető fel, mik a gyanús jelek), akkor egyszerűen is-is válaszokat tudok adni, azaz távol sem vélem felfedezni, hogy ez TÉNYLEG Alzheimer.”
index fórum 2017. jan. 8.
Nincs neked ennyi eszközöd otthon, csak a netekről kiválasztod a számodra nem tetsző eszközök negatív kritikáit
2012.09.04. mobil arena.hu fórum
50 kilós gengszterek, maffiák a neteken. Elhiszik, hogy rapperek
G.w.M. – Csak megyek (2015)
ez szeriőzli történt most az előbb. soros port, 9600bps le kellett szedjem a hyperterm.exe-t a netekről
pappito.tumblr.com (2014)
*
Míg az 1-3. típusoknál teljesen szabályos és megmagyarázható a többes szám, addig a 4. típus bizonytalan, gyéren adatolható, és sok esetben nem megállapítható, hogy téves vagy tudatos használatról van-e szó. Tehát azt hiszem, mindkét oldalról jogos a felháborodás.
Vagy egyik oldalról sem, ezt most nem tudom eldönteni. :)
Zsír helyett már megint magát égeti, ugye..
Gy_A
2017.02.07 11:06:09
@venszivar: Az ördög ügyvédjeként annyit szeretnék mondani, hogy Norbi, amikor vegyjelnek nevezi a képletet, nem feltétlenül hülye, lehet, hogy csak archaizál. Valószínűleg túl sokat olvas 19. századi orvosi, gyógyszerészeti, kémiai munkákat. :) Olyanokat, mint ez:
„A zahaolaj, mely gabonafélék és más cukortartalmu folyadékok gerjedéséből langgal együtt származik s gyártáskor vele együtt átpárolog, sajátos langul tekintetik , miért kemenyőlang-nak (Amylalkohol) is neveztetik, midőn vegyjele: C10H10OHO, s a tartalmazó langból ügyeletes töményités által kiszerezhető” (Orvosi Hetilap, 1857.)
Ez a jelentés tetten érhető egyébként a Czuczor-Fogarasi szótárban, ahol a VEGYJEL szócikk így néz ki:
„VEGYJEL, (vegy-jel) ösz. fn. Könnyebb érthetőség és felfogás végett a vegytanban az elemek és ezekből összetett testek jelölésére a latin-görög neveknek jellemző kezdő betűi használtatnak [...]; úgy hogy az összetett testeknél a vegyarány is ki van fejezve, pl. Fe2 O3 azt jelenti, hogy ezen vegyületben két vegyarány vas van egyesülve három vegyarány élenynyel, mit röviden vasélegnek hívnak”
Még az 1926-os Tolnai új lexikonába is begyűrűzött ez az irreguláris VEGYJEL szó, később viszont már csak a mai értelemben vett „elem-vegyjel”-re használták.
„Ciánhidrogén (kéksav), vegyjele: CNH” (Tolnai új lexikona)
VAGYIS: vegyjel 2. jelentése (régies) ’képlet’
*
A szacharóz kokainnal való párhuzamba állítását pedig Norbi művészi munkásságának tekinteném. Ez egy metafora, amit a mémgyár remekül tud is alkalmazni. Ez olyan, mint amikor azt mondjuk, hogy az alkohol, a cigi, a kávé is drog. (Na jó, nem olyan, mert ezek tényleg: alkohol, nikotin) A drogozást lenéző, alkoholt, cigit, kávét függőként fogyasztó emberek nem szeretik ezt hallani.
Persze Norbi ha kicsit okosabb lenne, azt posztolná:
„- Tudjátok mit jelent a drogos szlengben a „cukor”? Azt, hogy HEROIN. Véletlen? Aligha.”
Vö. mnytud.arts.klte.hu/szleng/egyeb/drog2.htm
illetve itt is (I./6.):
nagyszotar.nytud.hu/exist/apps/nsztweb/dictsearch.html?query=cukor&mode=normal
És akkor már egy link, hogy Norbi előtt már mások is feszegették ezt a dolgot:
www.origo.hu/tafelspicc/hirek/20150305-mi-a-kozos-a-cukorban-es-a-heroinban.html
„A zahaolaj, mely gabonafélék és más cukortartalmu folyadékok gerjedéséből langgal együtt származik s gyártáskor vele együtt átpárolog, sajátos langul tekintetik , miért kemenyőlang-nak (Amylalkohol) is neveztetik, midőn vegyjele: C10H10OHO, s a tartalmazó langból ügyeletes töményités által kiszerezhető” (Orvosi Hetilap, 1857.)
Ez a jelentés tetten érhető egyébként a Czuczor-Fogarasi szótárban, ahol a VEGYJEL szócikk így néz ki:
„VEGYJEL, (vegy-jel) ösz. fn. Könnyebb érthetőség és felfogás végett a vegytanban az elemek és ezekből összetett testek jelölésére a latin-görög neveknek jellemző kezdő betűi használtatnak [...]; úgy hogy az összetett testeknél a vegyarány is ki van fejezve, pl. Fe2 O3 azt jelenti, hogy ezen vegyületben két vegyarány vas van egyesülve három vegyarány élenynyel, mit röviden vasélegnek hívnak”
Még az 1926-os Tolnai új lexikonába is begyűrűzött ez az irreguláris VEGYJEL szó, később viszont már csak a mai értelemben vett „elem-vegyjel”-re használták.
„Ciánhidrogén (kéksav), vegyjele: CNH” (Tolnai új lexikona)
VAGYIS: vegyjel 2. jelentése (régies) ’képlet’
*
A szacharóz kokainnal való párhuzamba állítását pedig Norbi művészi munkásságának tekinteném. Ez egy metafora, amit a mémgyár remekül tud is alkalmazni. Ez olyan, mint amikor azt mondjuk, hogy az alkohol, a cigi, a kávé is drog. (Na jó, nem olyan, mert ezek tényleg: alkohol, nikotin) A drogozást lenéző, alkoholt, cigit, kávét függőként fogyasztó emberek nem szeretik ezt hallani.
Persze Norbi ha kicsit okosabb lenne, azt posztolná:
„- Tudjátok mit jelent a drogos szlengben a „cukor”? Azt, hogy HEROIN. Véletlen? Aligha.”
Vö. mnytud.arts.klte.hu/szleng/egyeb/drog2.htm
illetve itt is (I./6.):
nagyszotar.nytud.hu/exist/apps/nsztweb/dictsearch.html?query=cukor&mode=normal
És akkor már egy link, hogy Norbi előtt már mások is feszegették ezt a dolgot:
www.origo.hu/tafelspicc/hirek/20150305-mi-a-kozos-a-cukorban-es-a-heroinban.html
Ugye, hogy olyan semmilyen a vége? Na, mert a lényeg ki lett vágva, mint Puzsér ebből a buliból, miután beadta az év trollkirály merényletét:..
Gy_A
2017.01.17 23:41:49
@dementia praecox: @vitéz Beverneky: vitéz Beverneky istenáldotta éleslátásról tanúbizonyságot tevő hsz-ét némiképp kiegészítendő idézném az Értelmező kéziszótár vonatkozó szócikkeit:
KÖZTÖRVÉNYES Jog I. mn Nem különleges, az általános törvényes rendelkezések alá eső. ~ ügy, vádlott. II. fn biz Köztörvényi bűntettes
KÖZTÖRVÉNYI mn Jog: ~ bűntettes: a) az ált. bűntető rendelkezések szerint elítélt bűntettes; b) nem politikai bűntettes
A köztörvényes szót általában olyankor használják, amikor valamilyen, nem „az általános törvényes rendelkezések alá eső” bűncselekmény-mozzanat is tetten érhető, és ezzel szembeállítva nevezik „köztörvényesnek” a „normál” bűncselekményt. Pl.:
● [1920] XII. 20. Dzerzsinszkij rendelete arról, hogy a politikai foglyokat a köztörvényes bűnözőktől külön börtönökben, jobb körülmények között kell tartani. (Tények Könyve, 1990)
● Az első gépeltérítést 1930-ban, Peruban jegyezték fel; köztörvényes bűntettel, rablással állt összefüggésben (Tények Könyve, 1989) (gondolom, itt a terrorista gépeltérítéssel mint politikai jellegű bűncselekménnyel van szembeállítva.)
● [az] alezredes több jogsértést elkövetett. Ezek – a tegnap kihirdetett ítélet szerint – csorbítják a tiszti tekintélyt. Emiatt a bíróság lefokozás büntetést szabott ki – ez a katonai pálya végét jelenti ebben az ügyben. Az egyik jogsértés köztörvényes volt: felbujtóként elkövetett sikkasztás vétsége. (Magyar Hírlap, 2002)
Namármost, érzésem szerint dementia praecox szemét v. tudatalattiját nem önmagában a köztörvényes szó csípte, hanem a „köztörvényes strici” kifejezés. Itt Puzsér kissé túltolta a szöveget, és az értelem látta kárát: strici nem lehet más, mint köztörvényes, ezért ennek a jelzőnek a strici esetében nincs funkciója. Szerintem az van, hogy „a köztörvényes bűnöző” a szaknyelvi kifejezés jelentésének pontos ismerete hiányában az átlag beszélő számára a „közönséges bűnöző”-re kezd hajazni, így juthatunk el egy mellékvágányon a „köztörvényes strici”-hez.
De Puzsér műveltebb figura annál, hogy ilyen botlást megengedhessen magának...
KÖZTÖRVÉNYES Jog I. mn Nem különleges, az általános törvényes rendelkezések alá eső. ~ ügy, vádlott. II. fn biz Köztörvényi bűntettes
KÖZTÖRVÉNYI mn Jog: ~ bűntettes: a) az ált. bűntető rendelkezések szerint elítélt bűntettes; b) nem politikai bűntettes
A köztörvényes szót általában olyankor használják, amikor valamilyen, nem „az általános törvényes rendelkezések alá eső” bűncselekmény-mozzanat is tetten érhető, és ezzel szembeállítva nevezik „köztörvényesnek” a „normál” bűncselekményt. Pl.:
● [1920] XII. 20. Dzerzsinszkij rendelete arról, hogy a politikai foglyokat a köztörvényes bűnözőktől külön börtönökben, jobb körülmények között kell tartani. (Tények Könyve, 1990)
● Az első gépeltérítést 1930-ban, Peruban jegyezték fel; köztörvényes bűntettel, rablással állt összefüggésben (Tények Könyve, 1989) (gondolom, itt a terrorista gépeltérítéssel mint politikai jellegű bűncselekménnyel van szembeállítva.)
● [az] alezredes több jogsértést elkövetett. Ezek – a tegnap kihirdetett ítélet szerint – csorbítják a tiszti tekintélyt. Emiatt a bíróság lefokozás büntetést szabott ki – ez a katonai pálya végét jelenti ebben az ügyben. Az egyik jogsértés köztörvényes volt: felbujtóként elkövetett sikkasztás vétsége. (Magyar Hírlap, 2002)
Namármost, érzésem szerint dementia praecox szemét v. tudatalattiját nem önmagában a köztörvényes szó csípte, hanem a „köztörvényes strici” kifejezés. Itt Puzsér kissé túltolta a szöveget, és az értelem látta kárát: strici nem lehet más, mint köztörvényes, ezért ennek a jelzőnek a strici esetében nincs funkciója. Szerintem az van, hogy „a köztörvényes bűnöző” a szaknyelvi kifejezés jelentésének pontos ismerete hiányában az átlag beszélő számára a „közönséges bűnöző”-re kezd hajazni, így juthatunk el egy mellékvágányon a „köztörvényes strici”-hez.
De Puzsér műveltebb figura annál, hogy ilyen botlást megengedhessen magának...
Béltartó nöszési dühtől szenvedő kismamáknak.
Kiégek, kurva jó B)..
Gy_A
2017.01.05 00:53:07
@Georges: @vitéz Beverneky: @Lilith.Inanna.1: A NŐSZIK ige vonatkozó jelentése a Czuczor-Fogarasi szótár szerint:
„Valamely nővel elhál, honnan a nőszés Molnár A. és Calepinus szerint jelent elhálást is. Ily jelentése van Apáti Ferencz feddő énekében: Diákok (ti) elmentěk, leányokat néztěk. Szégyenséggel nősztök. (1520-as évek! – kieg. tőlem) [...] [A] nőszik tisztességesebb kifejezése azon fogalomnak, mely elhálást jelent, más egyéb aljas és pajkos, erre vonatkozó igék helyett.”
Ebből két dolgot állapíthatunk meg, egyrészt hogy dicséretes, hogy ilyen szép, „tisztességes”, és nem „aljas, pajkos” szót használt a szerző, másrész, hogy a poszt valószínűleg leszbikus kismamákra vonatkozik :)
A nőszési düh másképpen KANDÜH (francia jövevényszó, vö. candue*), <<*vicc volt:)>> vagyis ’Férfinak heves nemi vágya’ (ÉKsz.). A CzF.-ben még van egypár ilyen jelentésű kifejezés: NŐSZDÜH, NŐSZINGER, NŐSZVÁGY. És vannak női megfelelők is: FÉRFIDÜH: „Igen heves, rendetlen és tartós nemi vágy, mely valamely nőben a férfiak iránt gerjedez, s mely szinte a dühösségig növekedik. (Furor uterinus)”, MÉHDÜH „Görcsös és lázas kórállapot oly nőszemélynél, kit a nemi közösülés ösztöne tulságosan ingerel s vágya kielégíthetlen”, másképpen: NÁDRADÜH.
Ez a MÉHDÜH szó különösen viccesen hatna olyan kismamákra vonatkoztatva, akikre rájön a baszhatnék... Apropó baszhatnék, van uniszex kifejezés erre a dologra, mégpedig a Závada Pál által is használt BASZDÜH:
„ha hongyarapításunk talpasai közül olyan hódítót veszünk, ki a testnek a testre szabott hódolatából mégse ragadhatja meg a maga kézzelfogható porcióját, hát annak baszdühe is mindigre magyar düh marad” (Idegen testek)
A béltartó eleddig a magyar nyelvben maximum mécsesek, lámpások, esetleg rotringceruzák bizonyos tartozékának a megnevezésére volt használatos. Itt nem ’nagy has’ jelentésben szerepel, ahogy Lilith.Inanna.1 írja, hanem magának a „baszópárnának” a megnevezéseként. Az elnevezés alapja a bél = has metonimikus jelentésváltozás. Ezt így kapásból nem találom szótárazva (beles = hast láttam a Mini-tini szótárban), de íme egy hozzászólás-váltás a Blikk 2013-as „Vébert borlovaggá avatták” cikke alatt:
bulldog29: „[...] 43 éves létére jó nagy bele van a Gyurinak!”
nakia: „Bor-lovag,sör-has.”
www.blikk.hu/sport/vebert-borlovagga-avattak/cm4q8h5 (az inkriminált „bél” itt megtekinthető)
Vagyis tkp. ’hastartó’-t jelent a béltartó.
A „Béltartó nöszési dühtől szenvedő kismamáknak” elnevezés tehát nem mentes a problémáktól, de inkább ezekkel a problémákkal küzdjünk, mintsem a „POCAKFÉSZEK” szó által előidézettekkel...
„Valamely nővel elhál, honnan a nőszés Molnár A. és Calepinus szerint jelent elhálást is. Ily jelentése van Apáti Ferencz feddő énekében: Diákok (ti) elmentěk, leányokat néztěk. Szégyenséggel nősztök. (1520-as évek! – kieg. tőlem) [...] [A] nőszik tisztességesebb kifejezése azon fogalomnak, mely elhálást jelent, más egyéb aljas és pajkos, erre vonatkozó igék helyett.”
Ebből két dolgot állapíthatunk meg, egyrészt hogy dicséretes, hogy ilyen szép, „tisztességes”, és nem „aljas, pajkos” szót használt a szerző, másrész, hogy a poszt valószínűleg leszbikus kismamákra vonatkozik :)
A nőszési düh másképpen KANDÜH (francia jövevényszó, vö. candue*), <<*vicc volt:)>> vagyis ’Férfinak heves nemi vágya’ (ÉKsz.). A CzF.-ben még van egypár ilyen jelentésű kifejezés: NŐSZDÜH, NŐSZINGER, NŐSZVÁGY. És vannak női megfelelők is: FÉRFIDÜH: „Igen heves, rendetlen és tartós nemi vágy, mely valamely nőben a férfiak iránt gerjedez, s mely szinte a dühösségig növekedik. (Furor uterinus)”, MÉHDÜH „Görcsös és lázas kórállapot oly nőszemélynél, kit a nemi közösülés ösztöne tulságosan ingerel s vágya kielégíthetlen”, másképpen: NÁDRADÜH.
Ez a MÉHDÜH szó különösen viccesen hatna olyan kismamákra vonatkoztatva, akikre rájön a baszhatnék... Apropó baszhatnék, van uniszex kifejezés erre a dologra, mégpedig a Závada Pál által is használt BASZDÜH:
„ha hongyarapításunk talpasai közül olyan hódítót veszünk, ki a testnek a testre szabott hódolatából mégse ragadhatja meg a maga kézzelfogható porcióját, hát annak baszdühe is mindigre magyar düh marad” (Idegen testek)
A béltartó eleddig a magyar nyelvben maximum mécsesek, lámpások, esetleg rotringceruzák bizonyos tartozékának a megnevezésére volt használatos. Itt nem ’nagy has’ jelentésben szerepel, ahogy Lilith.Inanna.1 írja, hanem magának a „baszópárnának” a megnevezéseként. Az elnevezés alapja a bél = has metonimikus jelentésváltozás. Ezt így kapásból nem találom szótárazva (beles = hast láttam a Mini-tini szótárban), de íme egy hozzászólás-váltás a Blikk 2013-as „Vébert borlovaggá avatták” cikke alatt:
bulldog29: „[...] 43 éves létére jó nagy bele van a Gyurinak!”
nakia: „Bor-lovag,sör-has.”
www.blikk.hu/sport/vebert-borlovagga-avattak/cm4q8h5 (az inkriminált „bél” itt megtekinthető)
Vagyis tkp. ’hastartó’-t jelent a béltartó.
A „Béltartó nöszési dühtől szenvedő kismamáknak” elnevezés tehát nem mentes a problémáktól, de inkább ezekkel a problémákkal küzdjünk, mintsem a „POCAKFÉSZEK” szó által előidézettekkel...
Gy_A
2017.01.05 11:16:17
@vitéz Beverneky: @Georges: Nagyon szívesen!
@Malac van eladó: A nőszik (nőszés, nőszési) olyan, mint a nőzik, megkockáztatom, hogy - leegyszerűsítve - gyakorlatilag ugyanaz a szó. Az 1520-as szöveg a kódexben így volt leírva amúgy:
"Cyntalan dolgokoth twͤ ne zerezetek fodor hayatokoth meg ſéé feſoͤlyetek dyakok el mentek leanyokoth neztek ſcegenſeggel noͤztoͤk"
A nő az alapszó tehát, vagyis "nŐszési" valójában...
És hacsak nem leszbikus nimfománokról beszélünk, nincs értelme "nöszési düh"-nek megfeleltetni a nimfomániát. Ezt a beidézett mű fordítója kúrhatta el. (László Frigyes, pedig orvos volt. Valószínűleg a férfi-változatot általánosította a női megfelelőre is, és ebből jött létre ez a "műanyag üveg" típusú képzavaros kifejezés.)
Az Orvosi Hetilapban (1868) helyes(ebb)en:
"nőszési düh (priapismus), méhdüh (furor uterinus) és az önfertözés (onanismus)"
Heteroszexuális nők nem nősznek, tehát nőszési düh sem jöhet rájuk.
@Malac van eladó: A nőszik (nőszés, nőszési) olyan, mint a nőzik, megkockáztatom, hogy - leegyszerűsítve - gyakorlatilag ugyanaz a szó. Az 1520-as szöveg a kódexben így volt leírva amúgy:
"Cyntalan dolgokoth twͤ ne zerezetek fodor hayatokoth meg ſéé feſoͤlyetek dyakok el mentek leanyokoth neztek ſcegenſeggel noͤztoͤk"
A nő az alapszó tehát, vagyis "nŐszési" valójában...
És hacsak nem leszbikus nimfománokról beszélünk, nincs értelme "nöszési düh"-nek megfeleltetni a nimfomániát. Ezt a beidézett mű fordítója kúrhatta el. (László Frigyes, pedig orvos volt. Valószínűleg a férfi-változatot általánosította a női megfelelőre is, és ebből jött létre ez a "műanyag üveg" típusú képzavaros kifejezés.)
Az Orvosi Hetilapban (1868) helyes(ebb)en:
"nőszési düh (priapismus), méhdüh (furor uterinus) és az önfertözés (onanismus)"
Heteroszexuális nők nem nősznek, tehát nőszési düh sem jöhet rájuk.
Gyereknevet választani nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk. Egyfelől sokszor ott a családi nyomás, másfelől a divat – mindkettő könnyen oda vezethet, hogy az ember egy idő után megbánja a döntést. Az indokok azonban még ennél is meglepőbbek lehetnek...
Gy_A
2016.12.20 23:38:59
@para_noir: @karandash: természetesen a "mohamedánista" szó nem igazán létezett addig, amíg karandash az első kommentben meg nem alkotta - azt hittem viccből, szándékosan helytelenül, vö. nácikok, cucialista stb., de sajnos, mint kiderült, tévedésből. Ne gyártsunk ennek a szónak kamu élettörténetet szerintem. Egy Google-keresés tanulságos eredményt hoz.
Gy_A
2016.12.20 23:47:38
@Gy_A: ...miközben persze a mohamedánizmus/mohamedanizmus kifejezés valóban létezik.
Egy jó Zámbó mindent megbocsájt!..
Na melyik celeb anya vágta vigyázzba a játszótéri apukák pöckét a kiült trenyójába?..
Gy_A
2016.10.17 01:21:38
@SunyiSanyi: Hát ilyenkor látszik, hogy bár alapvetően leszarhatóak a szabályok a nyelvhasználatban, de azért a végső cél mégiscsak az üzenet eljuttatása a célba, és az nem fog összejönni, ha egy ilyen szlengtől terhes mondatba egy -baN helyett -ba kerül.
Ti. ha a „trenyójába” vágta (vigyázzba) az apukák pöckét a celeb anya, az félreérthető. Mert mi van, ha a pöcök pendrive, a kiült trenyó meg egy autó mondjuk? (Vannak arra utaló jelek a neten, hogy valaki(k) így nevezi(k) a Pontiac Trans Am-et.)
Úgy viszont már, hogy „Na melyik celeb anya vágta vigyázzba a játszótéri apukák pöckét a kiült trenyójábaN?” mennyivel értelmesebb, nem? Kiült (vagyis üléssel fényesre koptatott) trenyót, vagyis melegítő-, más néven TRÉNINGnadrágot viselve követte el a nő terhére rótt cselekményt. És milyen szépen illeszkedik a szleng rendszerébe ez a trenyó, olyanok mellé, mint trinyó, vinyó, pronyó stb.
2008-as ADAT: „Sanyi megy futni a pályára én meg ugyanúgy trenyóban , edző cipőben vele:))) + a pocak! ja és nálam van az isostaros kulacs:))), mintha én is sportolni mennék, vagy sportolásból jönnék:)) meg is néznek rendesen!”
- Ezt valószínűleg Mendesz Éva kommentelte a nlcafe „2008. májusban szülünk” topikban, innen a subbás infó a trenyójáról :)
Ti. ha a „trenyójába” vágta (vigyázzba) az apukák pöckét a celeb anya, az félreérthető. Mert mi van, ha a pöcök pendrive, a kiült trenyó meg egy autó mondjuk? (Vannak arra utaló jelek a neten, hogy valaki(k) így nevezi(k) a Pontiac Trans Am-et.)
Úgy viszont már, hogy „Na melyik celeb anya vágta vigyázzba a játszótéri apukák pöckét a kiült trenyójábaN?” mennyivel értelmesebb, nem? Kiült (vagyis üléssel fényesre koptatott) trenyót, vagyis melegítő-, más néven TRÉNINGnadrágot viselve követte el a nő terhére rótt cselekményt. És milyen szépen illeszkedik a szleng rendszerébe ez a trenyó, olyanok mellé, mint trinyó, vinyó, pronyó stb.
2008-as ADAT: „Sanyi megy futni a pályára én meg ugyanúgy trenyóban , edző cipőben vele:))) + a pocak! ja és nálam van az isostaros kulacs:))), mintha én is sportolni mennék, vagy sportolásból jönnék:)) meg is néznek rendesen!”
- Ezt valószínűleg Mendesz Éva kommentelte a nlcafe „2008. májusban szülünk” topikban, innen a subbás infó a trenyójáról :)
Gy_A
2016.10.17 01:24:15
Gy_A
2016.09.22 10:14:10
bump = dudor, úgy már van is értelme ennek a nemzetrontó poénnak
persze simán lehet h. van a csípnek a szlengben megbasz jelentése
most nincs kedvem átolvasni:
ékelés, vesszõzés, pászítás, kamatyol, kütymütyöl, pajszerol, megfarkal, megtesz, leápol, meghúz, lenyom, (meg)reszel, (meg)fûrészel, fát vág, tosz, tosszant, toszogat, taszajt, betámaszt, kavar, húz, csesz, lõ, szab, kettyint, meghág, kefél, tücsköl, töcsköl, dug, dugványoz, fáking(ol), szexel, kutyálkodik, basz, betesz, kufircol, párzik, lepisztolyoz, beakaszt, gyúr, lök, fed, bezavarja a macit a málnásba, bevág, bevágja a lompost, elmegy egy fordulóra/menetre, búbol, turucskol, prücsköl, (együtt) hál, megszervizel, megbütyköl, megabrakol, megmuffol, megburhál, répázik, döf, szúr, alávág, lukon vág, kúr, beakasztja a horgot, szeretkezik, megdolgoz, csihol, szétrakja /teszi a lábát, ungi-bungi, tifi-töfi, aktus, eksön, szuri, entyem-pentyem
forrás:
www.lib.jgytf.u-szeged.hu/alknyelv/szakdolgozatok/sz2/3.html
persze simán lehet h. van a csípnek a szlengben megbasz jelentése
most nincs kedvem átolvasni:
ékelés, vesszõzés, pászítás, kamatyol, kütymütyöl, pajszerol, megfarkal, megtesz, leápol, meghúz, lenyom, (meg)reszel, (meg)fûrészel, fát vág, tosz, tosszant, toszogat, taszajt, betámaszt, kavar, húz, csesz, lõ, szab, kettyint, meghág, kefél, tücsköl, töcsköl, dug, dugványoz, fáking(ol), szexel, kutyálkodik, basz, betesz, kufircol, párzik, lepisztolyoz, beakaszt, gyúr, lök, fed, bezavarja a macit a málnásba, bevág, bevágja a lompost, elmegy egy fordulóra/menetre, búbol, turucskol, prücsköl, (együtt) hál, megszervizel, megbütyköl, megabrakol, megmuffol, megburhál, répázik, döf, szúr, alávág, lukon vág, kúr, beakasztja a horgot, szeretkezik, megdolgoz, csihol, szétrakja /teszi a lábát, ungi-bungi, tifi-töfi, aktus, eksön, szuri, entyem-pentyem
forrás:
www.lib.jgytf.u-szeged.hu/alknyelv/szakdolgozatok/sz2/3.html
Gy_A
2016.09.22 10:47:35
@vitéz Beverneky: ja, vagyogatok, csak a hozzászólási libidómmal akadnak néha problémák :)
Bobafett és Jancsika története :D
Dobtam visszahozta, dobtam visszahozta, dobtam visszahozta...
Gy_A
2016.04.21 11:37:21
@Zsuzsikám (the 4th): „Nem van takarékon a kotorékszeretet” lenne normális helyesírással. A költőt szerintem az izgalmas kotorék(eb) szó, és annak a takarék szóval való tréfás összecsengetése vezérelte, amibe beleplántálta a mondanivalóját is: nagyon hevesen ("nagy lángon") szereti tacskóját. A probléma az, hogy a kotorék még nem kutya, a kotorékeb, vagy kotorékkutya lenne helyes. (A kotorék ti. a borz, róka ürege. Kotorékszeretetről tkp. a borz és a róka esetében beszélhetünk.)
Persze a szándékoltan, tréfásan hibás szerkezet (*„nem van” nincs helyett) mellett lényegében ez a hiba is beleférhet. A kortárs költészet minden igyekezetével próbálja kiaknázni az efféle „hibák” költőiségét. Hiszen tkp. a költészet is eleve eltérés a normál beszédtől, miért ne lehetne költészet a hibás beszéd, a szótévesztés? (Ajánlott irodalom: Joyce: Finnegans wake)
Mira vize Mira vize / diaré / összevize összevize / s beszaré
(Parti Nagy Lajos)
Persze a szándékoltan, tréfásan hibás szerkezet (*„nem van” nincs helyett) mellett lényegében ez a hiba is beleférhet. A kortárs költészet minden igyekezetével próbálja kiaknázni az efféle „hibák” költőiségét. Hiszen tkp. a költészet is eleve eltérés a normál beszédtől, miért ne lehetne költészet a hibás beszéd, a szótévesztés? (Ajánlott irodalom: Joyce: Finnegans wake)
Mira vize Mira vize / diaré / összevize összevize / s beszaré
(Parti Nagy Lajos)
Cirógatós prank a mozgólépcsőn, még jó, hogy senkinek lett baja B)..
Gy_A
2016.03.08 00:46:04
:D..
Gy_A
2016.02.16 09:52:10
Gy_A
2016.01.24 23:26:55
@SzerződésSertés: @AvgDvl: @Állítsátok,meg,Fartúró,Gyurit: @Slepslepárszkyslepárszkisovslepárszkisovics Slepy: Sziatok!*
Imre vagyok. Hogy' dugnám meg Jázmint? Levetném melltartóját, piros bugyikáját. Ott állna meztelenül előttem, nézném a szép popsiját, szexi punciját, elkezdeném nyalogatni a melleit, közben simogatnám a szép popsiját. Lejjebb hatolnék, csókolgatnám a hasát, közben simogatnám a szexi punciját. Lejjebb hatolok, nyalogatnám a szexi puncit, mígnem kinyílna, mint a rózsa. Élvezettől dobálná magát, beleremegne. Ekkor betenném a puniba a 16 cm-es, átlagosnál vastagabb farkamat. Először gyengéden, később keményen tolnám neki. El is sikítaná magát. Szeretnék ötször a puncijába élvezni! Így dugnám Jázmint, utána hasra fektetném, elkezdeném kényeztetni az isteni szép popsiját, csókolgatnám, nyalogatnám, megharapdálnám. Remélem benedvesedett a puncid! Ha este lefekszel, tegyél kispárnát a lábad közé, jól rá lehet élvezni, ha eldurran a puncid. Sok élvezést kívánok neked, Kedves, meg minden hölgynek! Üdv: Imre
* vö. "Helótok!"
--- Itt bizony semmi baj nincs se a magyar nyelvvel, se a nyelvtannal, itt a közvetítővel van probléma, amelyen keresztül Imre választékos nyelvezetű gerjedelme eljut mihozzánk: biztosan telefonon írta, ezért kimaradnak, ill. felcserélődnek betűk, és igen, úgy tűnik, a helyesírás alapvetően hidegen hagyja őt, de hát senki se tökéletes (*"nyelvtan tanárnő" => nyelvtantanárnő) :)
Ennek ellenére Imre igenis legalább annyira ura a magyar nyelvnek, mint amennyire szeretne ura lenni Jázmin testének.
Imre vagyok. Hogy' dugnám meg Jázmint? Levetném melltartóját, piros bugyikáját. Ott állna meztelenül előttem, nézném a szép popsiját, szexi punciját, elkezdeném nyalogatni a melleit, közben simogatnám a szép popsiját. Lejjebb hatolnék, csókolgatnám a hasát, közben simogatnám a szexi punciját. Lejjebb hatolok, nyalogatnám a szexi puncit, mígnem kinyílna, mint a rózsa. Élvezettől dobálná magát, beleremegne. Ekkor betenném a puniba a 16 cm-es, átlagosnál vastagabb farkamat. Először gyengéden, később keményen tolnám neki. El is sikítaná magát. Szeretnék ötször a puncijába élvezni! Így dugnám Jázmint, utána hasra fektetném, elkezdeném kényeztetni az isteni szép popsiját, csókolgatnám, nyalogatnám, megharapdálnám. Remélem benedvesedett a puncid! Ha este lefekszel, tegyél kispárnát a lábad közé, jól rá lehet élvezni, ha eldurran a puncid. Sok élvezést kívánok neked, Kedves, meg minden hölgynek! Üdv: Imre
* vö. "Helótok!"
--- Itt bizony semmi baj nincs se a magyar nyelvvel, se a nyelvtannal, itt a közvetítővel van probléma, amelyen keresztül Imre választékos nyelvezetű gerjedelme eljut mihozzánk: biztosan telefonon írta, ezért kimaradnak, ill. felcserélődnek betűk, és igen, úgy tűnik, a helyesírás alapvetően hidegen hagyja őt, de hát senki se tökéletes (*"nyelvtan tanárnő" => nyelvtantanárnő) :)
Ennek ellenére Imre igenis legalább annyira ura a magyar nyelvnek, mint amennyire szeretne ura lenni Jázmin testének.
..
Gy_A
2015.09.09 06:23:01
@Subba Rabbi: „Ó Kasza Tibi
Ó Tibi Kasza
csepül[j]ön sátán fasza” [sajtóhiba!]
Ez a kellemes kis refrén egy Tandori-vers (Egyebek) egyik szakaszának végkicsengését hívja játékba:
„És ha már ilyen jól együtt-
vagyunk, a kiindulópontot is elejthetjük.
Isten áldja! Ördög csepülje!
Fordított Sorrendben A Maga
Mr. Hyde-ja s Dr. Jekyll-je”
Bár itt a csepül szó a gyakoribb, köznyelvi értelemben, ’szid, ócsárol’ jelentésben szerepel.
A magyar értelmező szótárak viszont ismerik a szóbanforgó ’ver, csépel’ jelentést is, tájnyelvinek minősítve: pl. Értelmező kéziszótár: CSEPÜL 2. táj Ver, csépel, páhol. (Megjegyzem, hogy kollégáimnak a Nagyszótárnál nem sikerült adatolni ezt a jelentést, ezért nálunk sajnos nem szerepel ez a jelentés − remélhetőleg majd vmi update során kiköszörüljük a csorbát.)
Ez a jelentés azonban késői fejlemény. Tulajdonképpen a hangalakilag közel álló CSÉPEL szó vonatkozó jelentése ragad át a csepülre. A hangalaki hasonlóság mellett egy közös pont: a ’szid’ jelentés is segít ebben. A csépel részéről ’szid’ a ’ver’ jelentés átvittjeként jelenik meg (1845-től adatoltuk). A csepül esetében jó 200 évvel régebbről adatolható a ’szid’. Kialakulásával kapcs. l. TESz. CSEPŰ: „a csepül, lecsepül származékszó jelentése a csepű értéktelenségével kapcsolatos, tulajdonképpen annyit tesz, mint ’csepűnek mond, tart’.” (csepű = Kender, len v. juta gerebenezésekor keletkező kóc.) Nyilván vice versa alapon a csépel ’szid’ jelentésének kialakulásában is közrejátszik a csepülnek ez a régi szid jelentése.
Érdekes adatot találtam a keveredés bizonyítására:
„Szilágyi Dezső, akit ebben a korban «cséplőgép»-nek neveztek, meghatottan, könnyes szemmel hallgatott, hiszen itt nem volt szerepe: nem csepülhetett, nem vághatott le senkit” (1928, SZINI GYULA)
Ó Tibi Kasza
csepül[j]ön sátán fasza” [sajtóhiba!]
Ez a kellemes kis refrén egy Tandori-vers (Egyebek) egyik szakaszának végkicsengését hívja játékba:
„És ha már ilyen jól együtt-
vagyunk, a kiindulópontot is elejthetjük.
Isten áldja! Ördög csepülje!
Fordított Sorrendben A Maga
Mr. Hyde-ja s Dr. Jekyll-je”
Bár itt a csepül szó a gyakoribb, köznyelvi értelemben, ’szid, ócsárol’ jelentésben szerepel.
A magyar értelmező szótárak viszont ismerik a szóbanforgó ’ver, csépel’ jelentést is, tájnyelvinek minősítve: pl. Értelmező kéziszótár: CSEPÜL 2. táj Ver, csépel, páhol. (Megjegyzem, hogy kollégáimnak a Nagyszótárnál nem sikerült adatolni ezt a jelentést, ezért nálunk sajnos nem szerepel ez a jelentés − remélhetőleg majd vmi update során kiköszörüljük a csorbát.)
Ez a jelentés azonban késői fejlemény. Tulajdonképpen a hangalakilag közel álló CSÉPEL szó vonatkozó jelentése ragad át a csepülre. A hangalaki hasonlóság mellett egy közös pont: a ’szid’ jelentés is segít ebben. A csépel részéről ’szid’ a ’ver’ jelentés átvittjeként jelenik meg (1845-től adatoltuk). A csepül esetében jó 200 évvel régebbről adatolható a ’szid’. Kialakulásával kapcs. l. TESz. CSEPŰ: „a csepül, lecsepül származékszó jelentése a csepű értéktelenségével kapcsolatos, tulajdonképpen annyit tesz, mint ’csepűnek mond, tart’.” (csepű = Kender, len v. juta gerebenezésekor keletkező kóc.) Nyilván vice versa alapon a csépel ’szid’ jelentésének kialakulásában is közrejátszik a csepülnek ez a régi szid jelentése.
Érdekes adatot találtam a keveredés bizonyítására:
„Szilágyi Dezső, akit ebben a korban «cséplőgép»-nek neveztek, meghatottan, könnyes szemmel hallgatott, hiszen itt nem volt szerepe: nem csepülhetett, nem vághatott le senkit” (1928, SZINI GYULA)
..
Gy_A
2015.08.06 23:20:39
@lábatlan: Éppenséggel, kissé paradox módon, éppen azért, mert sosem volt egy túlságosan nyerő hely a disznómakkoltatásra egyébként kiváló Zselicet is magában foglaló Somogyország, tudott megmaradni csaknem érintetlenül a somogyi magyarság. És tudott megőrizni számos régi néprajzi jellegzetességet, valamint olyan nyelvjárási elemeket, amik szintén nagyon régre mutatnak vissza.
"A honfoglaló magyarság sűrűn benépesítette a vidéket. Somogy legrégibb tájneveink egyike, első említése 1055-ből származik. A Somogyország elnevezés valószínűleg a „kisebbik királyság” intézményének, a dukátusnak az emléke. Somogy területén a honfoglaláskor talált kisebb csoportokban élő szlávság már az Árpád-kor elején eltűnhetett, mert a középkorban a nagytájjal megegyező határú Somogy-vármegyét viszonylag sűrű magyarság lakta. A török hódoltság idején a Nagykanizsa–Szigetvár végvár-rendszer ellenőrzése alá tartozó déli vidék sokat szenvedett a háborúskodástól. Mintegy 300 falu néptelenedett el Somogyban. Az újratelepülés részben a pusztítást átvészelt községekből, részben az É-i magyar vidékekről történt. Viszonylag nagy számmal maradtak meg kuriális nemesi falvak is. A Nagyberek környéki pár szlovén, a Dráva menti néhány horvát és a zselici, valamint a Tolnával határos sáv német falvain kívül nagyobb nemzetiségi telepítés nem történt. Így Somogy az újkorban a Dunántúl legegységesebben magyarlakta megyéjének számított" (Néprajzi lexikon)
"A honfoglaló magyarság sűrűn benépesítette a vidéket. Somogy legrégibb tájneveink egyike, első említése 1055-ből származik. A Somogyország elnevezés valószínűleg a „kisebbik királyság” intézményének, a dukátusnak az emléke. Somogy területén a honfoglaláskor talált kisebb csoportokban élő szlávság már az Árpád-kor elején eltűnhetett, mert a középkorban a nagytájjal megegyező határú Somogy-vármegyét viszonylag sűrű magyarság lakta. A török hódoltság idején a Nagykanizsa–Szigetvár végvár-rendszer ellenőrzése alá tartozó déli vidék sokat szenvedett a háborúskodástól. Mintegy 300 falu néptelenedett el Somogyban. Az újratelepülés részben a pusztítást átvészelt községekből, részben az É-i magyar vidékekről történt. Viszonylag nagy számmal maradtak meg kuriális nemesi falvak is. A Nagyberek környéki pár szlovén, a Dráva menti néhány horvát és a zselici, valamint a Tolnával határos sáv német falvain kívül nagyobb nemzetiségi telepítés nem történt. Így Somogy az újkorban a Dunántúl legegységesebben magyarlakta megyéjének számított" (Néprajzi lexikon)
A kaposvári Eminem Rol nagyon kivan, hogy a retek városában mennyire nehéz a rapperek élete
..
Orben nagyot ment megint Tusnádfürdőn, volt niggerezés, nőnememberezés, újullámos matek és sok-sok nemzetezés, de a legjobb, hogy kitalálta miért nem szeretnek minket:
Jesz B)..
Dzsondér :D Jó pofók.
..
Gy_A
2015.07.02 23:36:43
@subbagoly: ja, nem, a nyelvi sokszínűség híve vagyok, nem bántom az öreget :) És inkább hegyre menet (gyalog, nem Dzsondérral) szoktunk ilyenekről társalogni, a vasárnapi ebéd (pláne nagy, családi) annyira nem jellemző. A csigalevesről ne is beszéljünk, remélem, h. csak csigatésztás levest értesz alatta...
Az alak megint felülüberelte önmagát, azzal együtt meg persze az egész szakmát. Nem lesz könnyű dolga a többi mulatós atlétának, ha versenyben akarnak maradni mellette. Miki ezekkel az egzotikus táncosnőkkel, extrém helyszínválasztásokkal, és a személyiségéből fakadó…..
Gy_A
2015.05.09 04:20:50
@ergerberger: A bejegyzés első olvasásakor nekem is rögtön szemet szúrt ez a kifejezés, rögtön tudtam, hogy valaki kiveri... vagyishogy valakinél kiveri biztosítékot :). Viszont, mint oly sok hasonló esetben, itt is mérlegelendő, hogy van-e olyan, hogy „hibás kifejezés”, „fölösleges szóelem”, vagy esetleg a „fölösleges szóelemnek” mégiscsak funkciója van, a „hibás kifejezés” pedig valójában valamilyen céllal, valamilyen jelentésnek, információnak a megformálására, kifejezésére jön létre.
Párezer találat van a felülüberelre a Google-ön (a különféle toldalékolt adatokra külön keresve), szerencsémre már az első találatok között van nyelvtannáci gyűjtés a hasonló, „hibás”-nak, „fölösleges” szóelemekkel MEGspékelt kifejezésekre, úgyhogy ezt megspórolták nekem. Ide teszek néhányat, hogy érzékeltessem, sokszor az ilyen gyűjtésekbe nemhogy be-becsúsznak szótárazott és széles körben használt kifejezések, hanem az van, hogy a kifogásolt szavak nagy része ilyen!
átkonvertál (AB), áttranszformál (AB), beazonosít (Bx), bebiztosít (Bx), behoz (divatba) (BX), beinhalál (A), beintegrál (A), beinvesztál, bejelentkezik (BX), bepótol (Bx), beregisztrál (AB), bevállal (Bx), eldeformálódik (AB), elszeparál (AX), felfokoz (BX), felvállal (BX), felülüberel (A), kiemigrál (A), kiértesít (Bx), kiexportál (A), kihangsúlyoz (BX), kikézbesít (Bx), kipótol (BX), leamortizál (AB), leamputál (AX), lecsökken (BX), ledegradál (ABx), leellenőriz (B), lefedez (BX), lefixál (Ax), lefogad (Bx), legideálisabb, legoptimálisabb, legyárt (BX), leigazol (BX), lejelentkezik (Bx), leközöl (BX), leláttamoz (B), lepontosít (B), lereagál (B), leredukál (Bx), lerendez (BX), lesokszorosít (B), lestrapál (ABX), leszabályoz (B), leszámláz (BX), leszerződik (BX), letesztel (AB), leutánoz (Bx), megfinanszíroz (BX), összekombinál (BX)
(A.) ezeknél valóban ugyanazt jelenti a két szó, de „másodlagos jelölés” történik, „magyarabbá alakítás”, mert biztosra akarunk menni, és az idegen szót, amelyet nem érzünk kellőképpen „jelölt”-nek, magyar igekötővel biztosítjuk be (ilyen a felülüberel is). Ezekben az esetekben szerintem egyfajta szóalakkeveredésről, összeolvadásról is szó lehet: a dolog, amit meg akarunk fogalmazni, előhív több kifejezést: felülmúl, felülteljesít, überel − a kimeneti oldalon ebből lesz a felülüberel.
B. jelentéstöbblet v. jelentéshangsúlyozás: az igekötőnek a jelentése hozzákapcsolódik az ige alapjelentéséhez, amely lehet akár sokkal általánosabb, semlegesebb is (pl. „közel húsz éve amortizálják a rendőrséget” ez folyamatosságot fejez ki, „leamortizálták a rendőrséget” ez meg befejezettséget), ill. az is lehet, hogy az igekötő olyan jelentésmozzanatokat egyértelműsít, amelyet más esetekben az alapigéhez kapcsolódó egyéb mondatrészek szoktak kifejezni (pl. „másik kiadóhoz szerződik” = átszerződik, „szerződik a kiadóhoz” = leszerződik, „szerződik” = tkp. akár ’éppen szerződést ír alá’ jelentésű is lehet). Olyan is van, hogy speciális jelentéstöbblet keletkezik, vagyis inkább hangsúlyozódik az igekötő használatakor: „értesít” (általános jelentés) – „kiértesít” (hivatalos, rendsz. írásban). „Közöl” (többjelentésű) – „leközöl” (csak ’nyomtatásban megjelentet’). Az ige tárgyasságában is bekövetkezhet változás (nyilván jelentésváltozással együtt): „reagál valamire”, de: „lereagál vmit”.
X. szótárazott
x. szótárazott, de „pongyola” v. „helyes(ebb)en így és így” megjegyzéssel az Értelmező kéziszótárban
Párezer találat van a felülüberelre a Google-ön (a különféle toldalékolt adatokra külön keresve), szerencsémre már az első találatok között van nyelvtannáci gyűjtés a hasonló, „hibás”-nak, „fölösleges” szóelemekkel MEGspékelt kifejezésekre, úgyhogy ezt megspórolták nekem. Ide teszek néhányat, hogy érzékeltessem, sokszor az ilyen gyűjtésekbe nemhogy be-becsúsznak szótárazott és széles körben használt kifejezések, hanem az van, hogy a kifogásolt szavak nagy része ilyen!
átkonvertál (AB), áttranszformál (AB), beazonosít (Bx), bebiztosít (Bx), behoz (divatba) (BX), beinhalál (A), beintegrál (A), beinvesztál, bejelentkezik (BX), bepótol (Bx), beregisztrál (AB), bevállal (Bx), eldeformálódik (AB), elszeparál (AX), felfokoz (BX), felvállal (BX), felülüberel (A), kiemigrál (A), kiértesít (Bx), kiexportál (A), kihangsúlyoz (BX), kikézbesít (Bx), kipótol (BX), leamortizál (AB), leamputál (AX), lecsökken (BX), ledegradál (ABx), leellenőriz (B), lefedez (BX), lefixál (Ax), lefogad (Bx), legideálisabb, legoptimálisabb, legyárt (BX), leigazol (BX), lejelentkezik (Bx), leközöl (BX), leláttamoz (B), lepontosít (B), lereagál (B), leredukál (Bx), lerendez (BX), lesokszorosít (B), lestrapál (ABX), leszabályoz (B), leszámláz (BX), leszerződik (BX), letesztel (AB), leutánoz (Bx), megfinanszíroz (BX), összekombinál (BX)
(A.) ezeknél valóban ugyanazt jelenti a két szó, de „másodlagos jelölés” történik, „magyarabbá alakítás”, mert biztosra akarunk menni, és az idegen szót, amelyet nem érzünk kellőképpen „jelölt”-nek, magyar igekötővel biztosítjuk be (ilyen a felülüberel is). Ezekben az esetekben szerintem egyfajta szóalakkeveredésről, összeolvadásról is szó lehet: a dolog, amit meg akarunk fogalmazni, előhív több kifejezést: felülmúl, felülteljesít, überel − a kimeneti oldalon ebből lesz a felülüberel.
B. jelentéstöbblet v. jelentéshangsúlyozás: az igekötőnek a jelentése hozzákapcsolódik az ige alapjelentéséhez, amely lehet akár sokkal általánosabb, semlegesebb is (pl. „közel húsz éve amortizálják a rendőrséget” ez folyamatosságot fejez ki, „leamortizálták a rendőrséget” ez meg befejezettséget), ill. az is lehet, hogy az igekötő olyan jelentésmozzanatokat egyértelműsít, amelyet más esetekben az alapigéhez kapcsolódó egyéb mondatrészek szoktak kifejezni (pl. „másik kiadóhoz szerződik” = átszerződik, „szerződik a kiadóhoz” = leszerződik, „szerződik” = tkp. akár ’éppen szerződést ír alá’ jelentésű is lehet). Olyan is van, hogy speciális jelentéstöbblet keletkezik, vagyis inkább hangsúlyozódik az igekötő használatakor: „értesít” (általános jelentés) – „kiértesít” (hivatalos, rendsz. írásban). „Közöl” (többjelentésű) – „leközöl” (csak ’nyomtatásban megjelentet’). Az ige tárgyasságában is bekövetkezhet változás (nyilván jelentésváltozással együtt): „reagál valamire”, de: „lereagál vmit”.
X. szótárazott
x. szótárazott, de „pongyola” v. „helyes(ebb)en így és így” megjegyzéssel az Értelmező kéziszótárban
Mit ne mondjak szlengügyileg a videó készítői is eléggé le vannak maradva úgy vagy jó öt évvel minimum
..
Meg-sza-ka-dok : DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
:DDDDDDDDDD..
Gy_A
2015.04.13 04:28:53
@samcro: A monitor védelmében elmondanám, hogy a „hagy” („hagy használjam ezt a kifejezést”) nyelvhelyességi szempontból bizonyos értelemben éppolyan jó, mint a „hadd” („hadd használjam ezt a kifejezést”). Ugyanis a hadd is, csakúgy, mint a hagy határozószó a hagy igéből származik, evolúciójuk pedig valami ilyesmi: „hagy(ja)d (régiesen: hadd), hogy használjam...”, „hagyd használjam...”, A. „hadd használjam”, B. „hagy használjam”.
A köztes, elliptikus szerkezetű állapotra vannak még adatok a 19. század közepéig: „Ha égni mondja szívét, Hagyd égjen el!” (Vörösmarty Mihály, 1833). „Vesse oda a vékony tehetségü atyafiaknak, hagyd legyen ezeké a nyereség, övé pedig a dicsőség” (Vasárnapi Újság, 1855)
Mivel ezek a szerkezetek grammatikailag elhomályosultak, az E/2. felszólító módú igéből határozószó lett, és ez a szóalak tekintetében is változással járt: a „hagyd” maradt az igealak, a régies hadd lett pedig a határozószó. Viszont volt egy alternatív megoldás is, amely megvalósította az elhomályosult E/2.-re való utalás megszüntetését: ez az üres végű „hagy”. (A hétkötetes Értelmező szótár tartalmazza ezt mint „népies” hagy2 címszót, a Kéziszótár viszont már nem tud róla, valószínűleg preskriptív, „nyelvvédő” szempontok miatt.)
Ebbe a „hagy”-ba egyébként még lehet, hogy egy régies „hagyj” is belejátszik, amelyet hasonlóképpen használtak, mint a „hadd”-ot, csak nem tárgyas, hanem tárgyatlan igékkel. Erről a Czuczor-Fogarasi szótár ír részletesen a HAGYJ címszó alatt:
„A hadd (v. hagyd) nógató szóval váltva gyakran szolgál a parancsoló vagy kapcsoló mód erősbítésére, hagyd tárgyilagos, hagyj pedig tárgyatlan értelemmel, (ez utóbbihoz tartozván, mint tudjuk, az engem, minket v. bennünket tárgyesetek is, pl. hagyj olvassak, így egészitendő ki: hagyj engem, hogy olvassak; hagyd olvassam, am. hagyd (azt v. azokat), hogy olvassam (azt v. azokat); hagyj menjünk, am. hagyj bennünket, hogy menjünk; hadd lássuk, am. hagyd (azt vagy azokat), hogy lássuk (azt vagy azokat).”
Tehát az is lehet, hogy az volna a „helyes”, ha megkülönböztetnénk „hagy olvassak”-ot, és „hadd olvassam”-ot, viszont mivel az elhomályosult eredet miatt a mai beszélő számára ez nem lekövethető, szerintem az a jó megoldás, ha mindkettőt megengedjük tárgyas és tárgyatlan igék mellett is.
A köztes, elliptikus szerkezetű állapotra vannak még adatok a 19. század közepéig: „Ha égni mondja szívét, Hagyd égjen el!” (Vörösmarty Mihály, 1833). „Vesse oda a vékony tehetségü atyafiaknak, hagyd legyen ezeké a nyereség, övé pedig a dicsőség” (Vasárnapi Újság, 1855)
Mivel ezek a szerkezetek grammatikailag elhomályosultak, az E/2. felszólító módú igéből határozószó lett, és ez a szóalak tekintetében is változással járt: a „hagyd” maradt az igealak, a régies hadd lett pedig a határozószó. Viszont volt egy alternatív megoldás is, amely megvalósította az elhomályosult E/2.-re való utalás megszüntetését: ez az üres végű „hagy”. (A hétkötetes Értelmező szótár tartalmazza ezt mint „népies” hagy2 címszót, a Kéziszótár viszont már nem tud róla, valószínűleg preskriptív, „nyelvvédő” szempontok miatt.)
Ebbe a „hagy”-ba egyébként még lehet, hogy egy régies „hagyj” is belejátszik, amelyet hasonlóképpen használtak, mint a „hadd”-ot, csak nem tárgyas, hanem tárgyatlan igékkel. Erről a Czuczor-Fogarasi szótár ír részletesen a HAGYJ címszó alatt:
„A hadd (v. hagyd) nógató szóval váltva gyakran szolgál a parancsoló vagy kapcsoló mód erősbítésére, hagyd tárgyilagos, hagyj pedig tárgyatlan értelemmel, (ez utóbbihoz tartozván, mint tudjuk, az engem, minket v. bennünket tárgyesetek is, pl. hagyj olvassak, így egészitendő ki: hagyj engem, hogy olvassak; hagyd olvassam, am. hagyd (azt v. azokat), hogy olvassam (azt v. azokat); hagyj menjünk, am. hagyj bennünket, hogy menjünk; hadd lássuk, am. hagyd (azt vagy azokat), hogy lássuk (azt vagy azokat).”
Tehát az is lehet, hogy az volna a „helyes”, ha megkülönböztetnénk „hagy olvassak”-ot, és „hadd olvassam”-ot, viszont mivel az elhomályosult eredet miatt a mai beszélő számára ez nem lekövethető, szerintem az a jó megoldás, ha mindkettőt megengedjük tárgyas és tárgyatlan igék mellett is.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
szem-szajnak.reblog.hu/eper-vagy-szamoca/oldal/1#c2824672