Steiny 2011.02.28 01:21:06

@mcs: elfelejtettem az előbb kitérni a populista világ kitételedre. Ez sajnos a demokrácia szülötte, erőskezű diktátoroknak bőven elég volt ha féltek tőlük.

Steiny 2011.02.28 01:44:41

@Lord_Valdez: Úgy érzem, hogy nagyon hasonlóan látjuk a világot, mégi "belekötök" néhány megjegyzésedbe. Azt irod, hogy az erkölcs szerint a kockázatot ki kell zárni. Én ott látom másként, hogy az erkölcs mindig rám vonatkozik (a te esetedben rád, stb) sosem a másikra. Vagyis erkölcsi alapon nekem kell úgy közlekednem, hogy a kockázatot kizárjam, és ha összadom az erkölcsi alapon kockázatkizárókat, vagyis minden közlekedőt, akkor a kockázat ki lesz zárva. Az autóipar tök ingyen kapott most tőlem egy felmentőlevelet :-)
A másik problémám a praktikum kérdése, amit úgy emlitesz mint a jog plusz terhét, amire figyelemmel kell lennie. Mi lenne az a praktikum ami egy erkölcsi alapot felülirhat, vagy módosithat ? Nyilván az alkalmazhatóságra gondoltál, ami
viszont inkább abból a szempontból lép be a képbe, hogy lehetőségek tipizálásán keresztül közelitjük a nullához a valós eseményekkel egybeeshető esetfeltételezések számát, igy téve a törvényeket alkalmatlanná arra, hogy egy az egyben alkalmazni lehessen egy valós eseményre. Azzal, hogy tipizálással öszevonunk majd specifikálással különsoroljuk a részeket, már olyan gyönyörűen össze is kavartuk az egészet, hogy az erkölcsi alap nem lesz visszafejthető, az eset megitése pusztán részinformációk partikuláris értelmezésének szintézise lesz, egy mesterséges valami (ennek érzékeltetése volt a célom az egyébként felesleges idegen szavak használata a normális magyar szavak használata helyett)

Steiny 2011.03.04 01:49:21

Pár napot ki kellett hagynom, de látom szépen halad a téma. Nagyon jó dolgok vannak leirva, de inkább vitatkozni fogok egy kicsit. (mindent elolvastam, de többet nem akartam irni, nehogy steiny mérgezést okozzak valakinek).

Lord 2/28 7:19:
„Ha azt mondjuk, hogy az abortusz gyilkosság, akkor az akkor is az, ha az anya életét mentené meg, de mivel két halott senkinek sem jobb, mint egy, ezért gyakorlatban a jog megszokta engedni.”
Nyilván olyan esetekre gondolsz amikor a gyermek az „életére tör” az anyának. Ilyen esetben én jogos önvédelemre gondolnék, és az szabályozva van más törvényi helyeken.

Terézágyú 2/28:
„Azért ne mossuk már össze az ilyen tiltásokat azzal, hogy valakit zavar az, hogy a feje fölötti lakásból áthallatszik a tévé... „
És szerinted hol van a határ, a foglalkozzunk vele és ne foglalkozunk vele kategóriák között ?

Sztd 2/28 mcs-nek válasz:
„A zsidóság pl. azért létezik egyáltalán, mert évezredek óta megtartotta a törvényeit, és ezzel a törvények megtartották a zsidóságot. Enélkül már régen eltűntek volna. „
Pontosabban a jórésze megtartotta egyik törvényét, a ne keveredj törvényt, ami viszont szintiszta önkirekesztés, vagy másként nézve a nem-zsidók kirekesztése.

Mcs 2/28 10:39:
„az állampolgárok felnőttek, szabad emberek, hogy mit tesznek saját magukkal, ahhoz baromira nincs köze az államnak. nem szabadna, hogy legyen.”
Ha kivesszük a képletből azt, hogy a szülők és az állam invesztált abba leginkább, hogy ő felnőtt lehessen, és ezáltal érdekeltek a „befektetésükben”, akkor talán igaz is lehetne. Viszont ott vannak Sztd érvei is.

Mcs 2/28 11:32 :
„én ellenben úgy vagyok evvel, hogy amíg teljesítem a törvények által megkövetelt társadalmi kötelezettségeimet, addig senki se vegye a bátorságot (és főleg a nagyképűséget), hogy eldöntse helyettem, hogy számomra mi a jó, vagy mi a káros.”
Melyik is volt az korlátozási kisérlet amelyik arra irányul hogy megmondja neked, hogy a mi a jó neked ? Vedd már észre, hogy ez senkit nem érdekel úgy igazából. A szabályok arra irányulnak, hogy amit te teszel az MÁSOKRA nézve milyen hatással van. Annyit dohányzol, és ott ahol akarsz, feltéve, hogy másokra nem kényszerited rá a dohányfüstöt (például lenyeled és benntartod még a parázs füstjét is), vagy úgy tévézel ahogy akarsz, feltéve hogy a tévéd csak neked szól (mert szigeteltek a falaid, és zárva az ablak), vagy ezerrel közlekedsz (pl. egy zárt pályán) stb. stb. Optimális esetben minden cselekedeted annyira van kitéve a közösség szabályozásának amennyire az a cselekedet hat a közösségre. Mondhatod, hogy a gyerekvállalás az már aztán végképp magánügy. Ezért nem is tiltják, és nem is köteleznek rá. Viszont az állam a saját prefernciái szerint jutalmazhat vagy büntethet a gyerekek száma szerint, de ezt is csak azért mert a majdani gyerekek alkotják a majdani közösséget, ezért az ő létük vagy nemlétük már közösségi kérdés.

Steiny 2011.03.04 00:31:52

@Lord_Valdez: Szerintem a közös érdek fennáll, hiszen a versengő piac csak a torta feldarabolsáról szól, a torta méretének növelésében valahogy mindig egyet tudnak érteni, és fel tudnak lépni közösen.

Steiny 2011.02.28 03:14:09

Először is leszögezem, hogy én sem mindig tudom követni a bogári eszmefuttatásokat.
DE, abban nem látok furcsaságot vagy következetlenséget, hogy van egy alap amihez mindig viszanyúl. Nevesül az, hogy az azonos érdekek azonos irányú cselekvéseket szülnek, az azonos cselekvés a szövetkezést előrevetiti, a szövetkezés pedig extra erőt és hatalmat jelent, az erővel és a hatalommal pedig élni szoktak azok birtokosai, és oly módon élnek vele, hogy az a közös érdeküket szolgálja, a tőke közös érdeke pedig a profit. Ez a gondolatmenet egy egyszerű példával élve a következő (zárójelben a tőkés analógia): Egy messziföldről odavetődött ember megpróbál kirabolni egy postakocsikat (profitéhség), de csak gyengén védettekkel tud elbánni (eredeti tőkefelhalmozás). Összeáll a többi rablóval aki ugyanezt csinálja ugyanazon a környéken, és együtt már nagyobb zsákmányra is rá tudnak menni (tökekoncentráció). A nagyobb zsákmány egy részéből toboroznak további martalócokat és az egész környéket végigfosztják (gyarmatositás). Időnként összemarakodnak a koncon (versengő piac) de ez nem csökkenti a közös erejüket (globális tőke). Olyan hatalmasra duzzadnak, hogy már a reguláris erőkkel szemben is ütőképesek (országérdekekkel szembemenő tőke). Már nem csak fosztogatnak, hanem irányitják is a vidéket, oly módon, hogy megfélemlitik vagy megveszik a hangadókat mindenfelé (médiahatalom). Az irányitás révén konkrét rablások nélkül is folyamatos és növekvő bevételük van (monopolhelyzet). Az idő múlásával a környék legálisan is az ő fennhatóságuk alatt áll hiszen ők neveztek ki minden elöljárót, és már nem erőszakoskodnak látványosan. (háttérhatalom) Elfogadottá válik az új struktúra, mégpedig az egykori messziről jött rablócska láthatatlan irányitása mellett.
És akkor a rablócska elkezdi kevesellni a saját kis birodalmát….
Szerintem valami ilyesmi lehet az ő alapsztorija, és e kis történet végpontja az ő történetének a kiindulópontja. Furcsa vagy sem, de a kisértetekkel ijesztgető szakállas karcsika is pont ezt a mesét taglalja nem egy irásában. Mondjuk ez utóbbi nem kever bele spirituális szálakat a történet folytatásába, ő inkább harcra buzditott ellene, amit a világ egyhatodán meg is tettek kellő körültekintéssel :-)