Ágói 2014.06.22 06:14:34

@szomszédmarinéni: Nem hiszti ez. Habár lehet olyan akiknek olybá tűnik. Ez inkább figyelmeztetés! Nem szabad keverni a dolgokat. Legalább valaki felhívja a figyelmet a reális veszélyekre. Véleményt nyilvánított.

A Fórumoknak és cseteknek az a hátránya, hogy nincs bennük hangsúly és érzelem. Akik nem járatosak ezen kommunikációs eljárásokban, hajlamosak félreértelmezni azok mondanivalóját akik a véleményüket mondják el egy-egy témában. Így gyakorta a félreértés oka az, hogy a saját érzelmi valóságukat is beleviszik, aminek következtében másokra vetítik ki a saját érzelmeiket, de nem vagyunk egyformák.

Érdemes elolvasni a Google+ közösségi oldalon lévő Ébresztő alatt lévő írásokat, amiben olyan valós dolgok kerület leírásra, amik valós veszély lehetőségét rejtik magukban.

plus.google.com/u/0/communities/114993852548530713965

Ágói 2014.06.25 17:29:21

@Datsyuk: Látom eladat a lelked! Igazad van nem is érdemelsz mást. A vakoknak csak ennyi jut. Majd imádkozom lelkedért, meg az Urad, a Sátán lelkéért! Nem sokára az Uradnak szobrot állítanak Amerikában, csak azt nem tudom, hogy Bostonban, vagy Washingtonban.
Élvezd ki az életedet, mert már legfeljebb csak 10 év van hátra belőle, azután annyi.

Ágói 2014.06.25 18:29:31

@Datsyuk: Amit mondtam megmondtam!

Ágói 2014.06.07 20:42:26

Talán aktuálisabb most, mint bármikor!

Ágói 2014.05.20 14:18:08

Szeretném megtudni, hogy Ferenc pápa miért mondja azt, hogy "...Az ember az egyetlen állat,...", ha Isten előbb az állatokat, majd az embert teremtette, főleg ha az embert a saját hasonlatosságára és az állatok fölé?

Ágói 2011.02.26 09:02:19

Tegnap beszélgettem egy szerzetes testvérrel, aki lényegében elmarasztalta az érdeklődési, kutatási területemet és olybá fogalmazott, hogy elpazarlom a drága időmet sok haszontalan dologra. Próbáltam felé észérvekkel indokolni, mondván, hogy ha az ember nem lesz nyitott más véleményekre, akkor nem ezzel az igazságot is kizárhatja magából. persze ez az indok nem használt. Nem is ez a lényege sok "hülyeség" iránti érdeklődésemnek. Azért mondom ezeket, mert habár érdekelnek, de nem teszem magamévá ezen véleményeket, de megpróbálom azokat megérteni. Miért? Na és akkor elmondtam neki a konkrét magyarázatot. Ugyanis a legtöbb kutatási területen, az legyen háttér, vagy valódi tudomány, annak eredményeit mindig fenntartásokkal fogadom el. Manapság egy-egy cikk szerzőjének élet és szakmai pályafutása terén és utánanézek. Ennek ellenére néha beleütközöm olyan nevesebb személyiségek véleményébe, akiket a tudományos világ is elismer. A mai rohanó világban fantasztikusabbnál fantasztikusabb eredmények születnek a tudományos világban, de előfordulnak sajnos olyan tudományos, vagy áltudományos eredmények, amiket csak kemény fenntartással lehet és szabad csak elfogadnunk. De mindaddig nem alakíthatunk ki róla véleményt, amíg azokat nem ismerjük meg, és nem utolsósorban nem értjük meg. Ehhez viszont az adott és publikált eredményeket el kell olvasnunk és meg kell értenünk. Kicsit hosszúra engedtem a bevezetést, ezért elnézést. Na szóval a másik magyarázatom az, hogy igenis vannak olyan emberek a mi világunkban, környezetünkben, akiket a szélsőséges, háttértudományos, fikciós elméletek sokkal jobban érdekelnek, mint Istent. Ezeket az embereket megszólítani közvetlenül úgy, hogy "figyu! Istenről akarok neked beszélni" képtelenség. Ellenben ha a partnered érdeklődési köre felől közeledsz felé, pláne úgy hogy érted is amit ő mond és járatos vagy benne (ami nem jelenti azt, hogy az adott nézettel egyetértesz), egy kaput nyitottál ahhoz, hogy beszélhess Istenről vele. Én ezért olvasom és tanulmányozom a szélsőséges véleményeket fejtegető írásokat, véleményeket, hogy ha majd "felnövök" ahhoz, hogy élesben közvetítsem az üdvösséget, akkor megtaláljam ezeket a célközönségeket.
Nagyon remélem, hogy ezzel a hosszúra nyújtott eszmefuttatással megtudtam értetni magam veletek, hogy milyen célok hajtanak.

Ágói 2011.02.27 17:36:40

@anncae: Ha azt mondod, hogy „Nem kritizálom..” és mégis a továbbiakban azt írod, hogy „ hogy kicsit elpazarolod az idődet a lényegtől”, mi ez, ha nem kritika? Na de hagyjuk! Egyébként a mai világban a legnagyobb baj a hitetlenség. Már az is jó, ha valaki hisz valamiben, mert megszólítható, míg a hitetlennél ez járhatatlan út. Ha mondjuk valakihez odamész (akiről tudod, hogy hisz kósza tudományokban), hogy rávezesd az Igazságra, de fogalmad sincs arról, hogy az ő hitének mi az alapja és lényege, hol téved és hol terelheted a megfelelő irányba, akkor legfeljebb csak addig lökheted neki a sódert, amíg ott nem hagy. Ha nem vagy befogadó a másikkal szemben, akkor mi alapon várhatjuk el bárkitől is, hogy felénk legyen nyitott? A mai világban sajnos az emberek csodákat várnak és csodákban hisznek, de rossz helyen keresik azt. Ha ismerjük nézeteiket, ha tisztában vagyunk azzal, amiről ők beszélnek és látják, hogy ismerjük a témát, ezzel ablakot nyitottunk egymás felé. Ellenben ha az általuk vélelmezett nézeteiknek ellenállunk, sőt felháborodva fogadjuk véleményeiket, legfeljebb azt érhetjük el, hogy rövidre zárjuk a beszélgetést. A kommunikációt nem csak azok felé kell megvalósítani akik keresik Istent, sőt elsősorban nem azok felé, hanem akik az igazságot keresik, habár azt eddig nem találva tévútra siklottak. Itt lépnek be a szélsőséges nézetek, vélemények. Én azért örülök ezeknek az embereknek, mert ők legalább hisznek valamiben, mint annakidején becsültem azt a munkáspárti aktivistát is, aki hitt is benne. Az én véleményem az, hogy ott kell keresni a kapcsolatot, ahol van készség a befogadásra, ahol keresnek, ahol valóságos és áltudományos eszmékben hisznek, mert hisznek. Sajnos sok olyan embert ismerek, akire még a hit sem jellemző. Sajnos ezek között sok a tanult ember. Ha csak az Istent keresőkre figyelünk és várjuk, hogy mások bejöjjenek az utcánkba, akkor nagyon gyér eredményt fogunk elérni. Az eddigi tapasztalatom győzött meg arról, hogy ha valakinek a nézetével tisztában vagyok, ismerem kényszerképzeteit, és nem utolsósorban tudom miről beszél, akkor megnyílik a lehetőség az IGE magvának elültetésére.
Igaz sok ember, különféle módon, helyen, időben, szándékkal cselekszi a szeretetet. Egy kereszténynek az a feladata, hogy egész életét eszerint élje. Jó ha ez látszik a mindennapjainkban és megkérdezik az emberek boldogságunk okát. Ez lenne az ideális, ha, ha … figyelnénk egymásra és nem zárkózna be mindenki hitétől, vallásától ideológiájától, világnézetétől függetlenül. Hiába nem zárkózom be én, te, ő, vagy néhányan, ha nagyságrendileg nem élünk egy akkora lakókörnyezetben többen, hogy felfigyeljenek ránk. Így legfeljebb (ha egyáltalán látnak bennünket mások az általuk felhúzott falaiktól) bolondnak néznek minket. Keresnünk kell azokat az ablakokat, kiskapukat, amik útján nyithatunk a másikra. Mindenki más-más karizmát, kegyelmet kap Istentől. Mindenki más-más területen kap hivatást és ez így van jól. Én úgy gondolom, hogy számomra járható út amit kifogásoltál. A testvérem, ha bármi hasonló szélsőséges nézetet hall egyből, hangosan felhorkan és bezár minden ablakot, amivel a másik felé nyithatna. Még bennem is védekező reakciót váltott ki, pedig mi ugyanabban hiszünk. Mit ért el vele? Nem csak a témáról, de másról sem beszélgettünk. Száz szónak is egy a vége, nekem az a véleményem, hogy igenis ismernünk kell, hogy embertársaink milyen téves utakon járnak.

Ágói 2011.02.27 19:59:41

@anncae: Csak abban a beszélgetési menetben hallgattunk, de aztán az történt, amit legelőször leírtam, azaz az indokokat, indokaimat. Az hogy a beszélgetés fonala megszakadt, nem azt jelenti, hogy valamiféle érzelmi hatást gyakorolt volna bármelyikünkre is, hanem csak, a párbeszéd ajtaja szakadt meg abban a pillanatban és nem kezdtünk másik témába, sem ő sem én. Ezért nem bírom ezt a fajta gondolatcserét, mert nincs arcmimika és nem lehet egy félreértést azonnal korrigálni.
Annak idején valamikor úgy 6-8 éve a jezsuitákhoz jártam rendszeresen hetente egyszeri alkalommal, mert minden évben elemeztünk ott többedmagunkkal, Beöti Tamás atya vezetésével, egy-egy könyvet. Egyik évben azt a könyvet elelemeztük, aminek az volt a címe, hogy "A szavak falak vagy ablakok". Akkor értettem meg igazán, mennyire fontos ismernünk partnerünk nézetét. Azóta már néhányszor használtam ezt a taktikát. Istennek hála, csak olyanokkal vetett össze a sorsom, akikkel értelmesen tudtam beszélni, annak ellenére, hogy beszélgetésünk kezdetén nem igazán az Istenbe vetett bizalom dominált.
Egyébként nem szeretem az Internetet, a blogot, a chat-et, mert olyan dolgok hiányoznak belőle a mi egy kommunikációhoz szerintem elengedhetetlen (vegyük csak a szemkontaktust). Csak használom, elsősorban információk szerzésére, illetve levelezésre. A gondom leginkább azért van az elektronikus Internetes formával, mert amikor vkinek a véleményét olvasom, befolyással van annak értelmezésére az én lelki állapotomnak, ami viszont alkalmat adhat egy szeretetteljes gondolattovábbítást a másik oldalon akár rosszindulatúnak itéljenek.