Adatok
zipar
0 bejegyzést írt és 36 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A rómaiakat és a leprásokat is szolgálta, a szárazföldhöz hidakkal kötött Fürdősziget. De vajon mi okozta a vesztét?
Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár / Királyi Magyar Természettudomnyi Társulat Évkönyv 1851..
zipar
2020.04.30 17:36:23
@bandika57: Azért ez némi túlzás, mivel minden talján római volt. Sőt egy-két évszázadig Róma uralma csak Itáliára vonatkozott, akkor minden római italian volt. De az igaz, hogy ebben az esetben nem volt túl jó választás a római szinonimájára a talján.
A „Besenyőfutás 558-ban” c. fejezetben arra a következtetésre jutottunk, hogy középkori krónikáink közlését, mely szerint Attila halála és a magyarok második bejövetele között valóban csupán 104 év telt el, sokkal komolyabban kell vennünk, mint gondoltuk. Ezen a…..
Az előző részben elvetett gondolatok után eszembe jutott, hogy a Tarih-i Üngürüsz milyen sokszor sietett már a segítségünkre. Az abban található különös módon leírt nevek már több alkalommal is továbblendítették a kutatást a holtpontról. Bizonyára emlékszünk, hogy a…..
zipar
2013.04.10 06:33:04
@Vágtázó Csiga:
Kánnai Zoltánnak van egy írása a besenyőkről.
Ott levezeti, hogy a DAI-ban (és csak ott) szereplő Etelkuzu/Etel kai Uzu/Eteluzu téves olvasata az Etelköz.
Egyrészt a magyar névadásban a folyó-köz összetételekben a folyónév mindig a kisebbik folyóé, és így eleve nem stimmel ez a név.
Ennek a megnevezésnek a feloldása valószínűleg Etel és Uzu. Tehát a turkok korábbi lakhelye a Don (vagy Dnyeszter) és a jászok szállásterülete között volt. Etelköz nem létezik.
A wlach a blak/bulak pásztornép nevének variánsa, és talán, hogy a turáni Balkh városa környékéről származó bolgárok egy része.
Kánnai Zoltánnak van egy írása a besenyőkről.
Ott levezeti, hogy a DAI-ban (és csak ott) szereplő Etelkuzu/Etel kai Uzu/Eteluzu téves olvasata az Etelköz.
Egyrészt a magyar névadásban a folyó-köz összetételekben a folyónév mindig a kisebbik folyóé, és így eleve nem stimmel ez a név.
Ennek a megnevezésnek a feloldása valószínűleg Etel és Uzu. Tehát a turkok korábbi lakhelye a Don (vagy Dnyeszter) és a jászok szállásterülete között volt. Etelköz nem létezik.
A wlach a blak/bulak pásztornép nevének variánsa, és talán, hogy a turáni Balkh városa környékéről származó bolgárok egy része.
zipar
2013.04.12 15:14:16
@Vágtázó Csiga:
Így van, ahogy Hun77 mondja, az év márciussal kezdődött régen: Tavasszal, amikor ujjá éledt a természet. A szökőnap ezért februárban van, mert az volt az év utolsó hónapja.
Így van, ahogy Hun77 mondja, az év márciussal kezdődött régen: Tavasszal, amikor ujjá éledt a természet. A szökőnap ezért februárban van, mert az volt az év utolsó hónapja.
Mindeddig senkinek sem sikerült megnyugtató módon rendet tenni a Csaba királyfi történelmi hitelességével kapcsolatos különféle elméletek és egymásnak is ellentmondó magyarázatok káoszában. Csaba királyfit ugyanis - aki krónikáink szerint Attila király Honorius görög…..
Mindeddig csupán ilyen és ehhez hasonló véleménykülönbségek mentén feszült egymásnak a honi történetírás hivatalos és nemzeti irányzata. Természetesen nem szeretném e kérdések súlyát és jelentőségét csökkenteni, jelen tanulmányommal azonban nem célom, hogy az eltérő…..
zipar
2013.04.06 20:36:27
@( Tóth Gyula ):
Köszi, igyekszik az ember:-)
Felvetődik egy kérdés, hogyha a 895-ös változatban a besenyők voltak az utrigurok, akkor hogy lettek a 1091-esben pedig a kutrigurok.
Szerintem ott lehetne keresgélni, hogy a nyugati és bizánci források teljesen máshogy ismerik a honfoglalás menetét. Sőt se a személy, se a népnevek se nagyon egyeznek. Ehhez még hozzájön, hogy ahány gesztánk van ott is annyi változat szerepel. Logikusnak tűnik, hogy több esemény elemei lettek összekeverve.
Ráadásul még a bizánciból is két változat van. Sajnos nem rémlik, hogy hol olvastam, de először náluk sem szerepelt a besenyő-futás rész, hanem azt a Szimeon-párti konstantinápolyi körök terjesztették, hogy ilyen furfangosnak és veszélyesnek állítsák be a bolgár uralkodót.
Elméletileg az 1068-es kerlési csata is lehet a kangar honfoglalás egyik hozzávetőleges dátuma, ami a máshol is kimutatható 23 évre van a lebunioni csatától. Itt lappang a szokásos dilemma, hogy a balkáni és a kárpát-medencei besenyő támadások összetartoznak, vagy egymástól független események.
Viszont egy másik dolog is felmerül, hogyha a második bejövetelt a kangar-besenyőknek tulajdonítjuk, és a krónikáink időrendje is meg van bolygatva. Ebből az következne, hogy Attilának nagyjából száz évvel korábban kellett volna meghalnia, ami magyar viszonylatban Géza fejedelem, német-római szempontból pedig az Ottók kora. Az Ottó-Attila első ránézésre kecsegtető. Géza nevének pedig egyik változata Geisa pedig Geiserikre hajaz, akiről azt mondják, hogy mindig Attilával összhangban tevékenykedett, és legtöbbet mondó tette, hogy az Afrika meghódításáról álmodozó Alarik után 45 évvel ugyanúgy elfoglalta Rómát.
Köszi, igyekszik az ember:-)
Felvetődik egy kérdés, hogyha a 895-ös változatban a besenyők voltak az utrigurok, akkor hogy lettek a 1091-esben pedig a kutrigurok.
Szerintem ott lehetne keresgélni, hogy a nyugati és bizánci források teljesen máshogy ismerik a honfoglalás menetét. Sőt se a személy, se a népnevek se nagyon egyeznek. Ehhez még hozzájön, hogy ahány gesztánk van ott is annyi változat szerepel. Logikusnak tűnik, hogy több esemény elemei lettek összekeverve.
Ráadásul még a bizánciból is két változat van. Sajnos nem rémlik, hogy hol olvastam, de először náluk sem szerepelt a besenyő-futás rész, hanem azt a Szimeon-párti konstantinápolyi körök terjesztették, hogy ilyen furfangosnak és veszélyesnek állítsák be a bolgár uralkodót.
Elméletileg az 1068-es kerlési csata is lehet a kangar honfoglalás egyik hozzávetőleges dátuma, ami a máshol is kimutatható 23 évre van a lebunioni csatától. Itt lappang a szokásos dilemma, hogy a balkáni és a kárpát-medencei besenyő támadások összetartoznak, vagy egymástól független események.
Viszont egy másik dolog is felmerül, hogyha a második bejövetelt a kangar-besenyőknek tulajdonítjuk, és a krónikáink időrendje is meg van bolygatva. Ebből az következne, hogy Attilának nagyjából száz évvel korábban kellett volna meghalnia, ami magyar viszonylatban Géza fejedelem, német-római szempontból pedig az Ottók kora. Az Ottó-Attila első ránézésre kecsegtető. Géza nevének pedig egyik változata Geisa pedig Geiserikre hajaz, akiről azt mondják, hogy mindig Attilával összhangban tevékenykedett, és legtöbbet mondó tette, hogy az Afrika meghódításáról álmodozó Alarik után 45 évvel ugyanúgy elfoglalta Rómát.
zipar
2013.04.07 19:33:50
@( Tóth Gyula ):
Valóban az is lehet, hogy az időcsúsztatások miatt kerültek egymáshoz közel ezek az események.
Ez a kereszteshadjárat is jó téma. Még a hivatalos sereg el sem indult, de több előhadat kellett szétvernie Kálmánnak, amelyek valahogy célt tévesztettek és végig pusztították az útjukat. Megfordítva az akadémiai szereotípiát, végeredményben a vallás csak ürügy volt, hogy a nyugati zsákmányra éhes barbárok kalandozhassanak kelet felé.
Elméletileg a szeldzsukok hódításai miatt szervezték az első hadjáratot. A 1071-es Manzikerti csatában özönlötték el Anatóliát. Az 558-as eseményekkel párhuzamba állítva, Huszrau 540-ben rugta fel Bizánccal az örök békét, és hódításokba kezdett, bár közel sem akkora horderejű volt.
A szasszanidákat, a türk Asina diansztiát és a szeldzsuk törököket is valahogy össze lehetne kapcsolni.
Valóban az is lehet, hogy az időcsúsztatások miatt kerültek egymáshoz közel ezek az események.
Ez a kereszteshadjárat is jó téma. Még a hivatalos sereg el sem indult, de több előhadat kellett szétvernie Kálmánnak, amelyek valahogy célt tévesztettek és végig pusztították az útjukat. Megfordítva az akadémiai szereotípiát, végeredményben a vallás csak ürügy volt, hogy a nyugati zsákmányra éhes barbárok kalandozhassanak kelet felé.
Elméletileg a szeldzsukok hódításai miatt szervezték az első hadjáratot. A 1071-es Manzikerti csatában özönlötték el Anatóliát. Az 558-as eseményekkel párhuzamba állítva, Huszrau 540-ben rugta fel Bizánccal az örök békét, és hódításokba kezdett, bár közel sem akkora horderejű volt.
A szasszanidákat, a türk Asina diansztiát és a szeldzsuk törököket is valahogy össze lehetne kapcsolni.
A hivatalos történelemtudomány szerint Attila galliai hadjáratára és a katalaunumi csatára 451-ben került sor. Ehhez az eseménysorozathoz kötik a magyar krónikák a Miramammona szultán ellen küldött hun sereg hispániai letelepedésének történetét is. Ha feltételezzük, hogy ez a…..
zipar
2012.11.05 21:29:59
@nakara:
Hát nem tudom, hogy van-e ennek nagy jelentősége, mivel az ász és az alán rokonnépei egymásnak állítólag. Az iron meg csak az irán-alán egyik variánsa. Konkrétan a népnevekből sokat nem lehet levonni, a franciák sem germánok.
Hát nem tudom, hogy van-e ennek nagy jelentősége, mivel az ász és az alán rokonnépei egymásnak állítólag. Az iron meg csak az irán-alán egyik variánsa. Konkrétan a népnevekből sokat nem lehet levonni, a franciák sem germánok.
Ahogy azt A Nagy ciklus c. fejezetben láttuk, Antonio Bonfini még tudott olyan évkönyvekről, amelyek Attila galliai hadjáratát és Szent Orsolya mártíromságát Anterus pápasága és Maximinus császársága idejére tették. Mivel Anterus néven csak egyetlen pápa élt, és ő is csak…..
Az utóbbi néhány tanulmány publikálása után magam is meglepődve tapasztaltam, hogy a téma iránt érdeklődő olvasóközönség még a szokásosnál is jobban felélénkült. Számtalan kérdés, rengeteg megfontolásra váró új szempont, és a témákhoz kapcsolódó adalék jutott el…..
A szlávok kilétével kapcsolatos problémára az előző fejezetben egy merőben szokatlan és újszerű megközelítést alkalmaztunk. Azzal a feltételezéssel éltünk ugyanis, hogy a szláv népek valójában közeli rokonaink, a nagy szkíta-hun nemzet nyugati, azaz fehér ága. Láttuk, hogy…..
Immár tíz éve foglalkozom az egymással párhuzamosan futó időszámítási rendszerek problémájával, és próbálom feltérképezni régi krónikáink látszólagos időrendi ellentmondásait. Ezen kutatások eredményeképp történelmünk kulcsfontosságú eseményei lassan elkezdtek a…..
zipar
2012.08.12 18:25:13
@Miklóssy Tibor:
Üdv Tibor!
Nagyon jó, hogy írod, ez nekem is gyanús. És is felvetettem már az Index Fórumon. Szerintem ez lesz a sluszpoén a végén:-)
Például a bizánci türköknek hívnak minket abban az időszakban, amit az utókor honfoglalásnak, meg kalandozásoknak tart. A türk eredetileg a fehér hunok neve volt, akik szerintem a pártusok indiai nyúlványát alkották. Aztán a Pártus Birodalom bukását követően közösen, mint var-hunok elindultak Európába a 3. században, és Attila révén megdöntötték a Római Birodalmat.
Viszont egyszer csak a Bizánciak a XI. századtól, tehát a Magyar Királyság korában elkezdenek minket hungároknak hívni. Ugye erre az időszakra teszi Hunnivári a magyarok (szerintem besenyők) bejövetelét. A hungár elnevezés a besenyők 3 kangar törzsének a nevére megy vissza.
Az Index Fórumon Hunnivári egy topikjának a címe, hogy Szent István Árpád unokája volt-e. Azt mondja, hogy nem, de én tovább mennék: Szent István inkább Attila (ük)unokája lehet.
Gyula azt mondja, hogy a vandal név a venger-hungár egyik változata, így a magyarok értendőek rajta. Lehet más etimológia is: a vándor jelenthet egyszerűen vándort is. Vagy akár a fehér hunok var (pártus) csoportjának egyik variánsa, mint az onogur-onogundur esetében. De amiért felhoztam a vandálokat, az Geiserik. Azt hiszem Gyula vetette fel Geiserik és Szent István apja, Géza (Geysa) nevének hasonlóságát. Talán nem csak hasonlóság? Azért meredek lenne Kárthágóból a Kárpát-medencébe, de várjuk meg, hogy mi lesz a vége. Elvégre kell majd valamit kezdeni az afrikai vandál királyság problémájával valamit, ha a korszak az arab időkre csúszik.
Üdv Tibor!
Nagyon jó, hogy írod, ez nekem is gyanús. És is felvetettem már az Index Fórumon. Szerintem ez lesz a sluszpoén a végén:-)
Például a bizánci türköknek hívnak minket abban az időszakban, amit az utókor honfoglalásnak, meg kalandozásoknak tart. A türk eredetileg a fehér hunok neve volt, akik szerintem a pártusok indiai nyúlványát alkották. Aztán a Pártus Birodalom bukását követően közösen, mint var-hunok elindultak Európába a 3. században, és Attila révén megdöntötték a Római Birodalmat.
Viszont egyszer csak a Bizánciak a XI. századtól, tehát a Magyar Királyság korában elkezdenek minket hungároknak hívni. Ugye erre az időszakra teszi Hunnivári a magyarok (szerintem besenyők) bejövetelét. A hungár elnevezés a besenyők 3 kangar törzsének a nevére megy vissza.
Az Index Fórumon Hunnivári egy topikjának a címe, hogy Szent István Árpád unokája volt-e. Azt mondja, hogy nem, de én tovább mennék: Szent István inkább Attila (ük)unokája lehet.
Gyula azt mondja, hogy a vandal név a venger-hungár egyik változata, így a magyarok értendőek rajta. Lehet más etimológia is: a vándor jelenthet egyszerűen vándort is. Vagy akár a fehér hunok var (pártus) csoportjának egyik variánsa, mint az onogur-onogundur esetében. De amiért felhoztam a vandálokat, az Geiserik. Azt hiszem Gyula vetette fel Geiserik és Szent István apja, Géza (Geysa) nevének hasonlóságát. Talán nem csak hasonlóság? Azért meredek lenne Kárthágóból a Kárpát-medencébe, de várjuk meg, hogy mi lesz a vége. Elvégre kell majd valamit kezdeni az afrikai vandál királyság problémájával valamit, ha a korszak az arab időkre csúszik.
zipar
2012.08.14 21:27:33
@Hun77:
Ez jó:-)
Akkor viszont még van idők készülni a Mohácsi csatára is. Szerintem Szapolyai már most induljon el, hogy biztosan időben oda érjen!
Ez jó:-)
Akkor viszont még van idők készülni a Mohácsi csatára is. Szerintem Szapolyai már most induljon el, hogy biztosan időben oda érjen!
zipar
2012.09.18 18:15:08
@Hun77:
Nem teljesen, alapjában véve Grandpierre egy hagyományos csillagász. Ilyen titulusai vannak többek között, hogy a természettudomány doktora, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
Bár az is igaz, hogy a címek még nem jelentenek semmit... de az is igaz, hogy akik ezt előszeretettel hangoztatják, azoknak nincs is:-)
Nem teljesen, alapjában véve Grandpierre egy hagyományos csillagász. Ilyen titulusai vannak többek között, hogy a természettudomány doktora, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
Bár az is igaz, hogy a címek még nem jelentenek semmit... de az is igaz, hogy akik ezt előszeretettel hangoztatják, azoknak nincs is:-)
„Elsőként tehát a király kérte, hogy a püspök keresztelje meg. Odavonul az új Konstantin a keresztelőkúthoz, hogy lemossa a régi lepra betegségét, és hogy a szennyfoltokat, amelyeket oly régóta hordozott, friss vízzel lemossa. Amikor odalépett a kereszteléshez, így szólt…..
Akik a kitalált középkorral kapcsolatos kutatást már a kezdetektől figyelemmel követik, azok valószínűleg emlékeznek rá, hogy „A magyar krónikák és a kitalált középkor” c. tanulmányomban már foglalkoztam Antonio Bonfini munkásságával. Bonfini egy itáliai humanista…..
E mostani fejezetben több, egymástól kezdetben teljesen különálló gondolat találkozott és forrt össze egyetlen egységes egészé. Történelmünk nagy mozaikjának restaurálásakor sokszor előfordul, hogy némely kezem ügyébe kerülő apró mozaikkockáról már első látásra is…..
zipar
2012.08.03 06:53:42
@igazicartwright:
Tényleg beszélnetek kellene!
Jó kis felfedezés volt Tetricus és a III. századi Catalanumi csata. Régen olvastam a cikkedet, nem emlékszem rá, hogy párhuzamba állítottad-e a kaprok beköltözést is a Kárpát-medencébe, mert olyan időtávolsággal előzi meg ezt a csatát, mint a hunok 5.századi bejövetele Attila catalanumi csatáját.
Ha egy kicsit messzebbről nézzük, akkor elképzelhető, hogy ezek a hunok valójában azok a pártusok, akiket a szasszanidák 226-ban győztek le, és utána indultak el Európába.
Nekem már régóta mániám, hogy a pártusok és a fehér hunok története ugyanaz, csak el van csúsztatva időben. Igaz nem ástam bele magam nagyon, és a hely sem alkalmas arra, hogy jobban kifejtsem, de egy-két észrevételt leírnék.
A pártus időkben Indiában kialakult egy indoszkíta uralom a szakák révén, szerintem ők lennének a fehér hunok. És különösen az a gyanús, hogy a pártusok mindenhol meghagyták a helyi dinasztiákat, az uralmuk nem volt annyira szoros, így az akkori hűbéreseket el lehetet tolni egy későbbi korba, mint szuverén uralkodók.
Turáni megjelenésük között (ie 247, isz 350) nagyjából 596 év van. És ami érdekes, hogy Zarathustra ie 588-ban térítette meg a horezmi uralkodót, ez egy 7-8 éves szokásos csusztatással kiadja a két dátum közötti különbséget. A hagyomány szerint 586-ban 33 éves volt: Jézus a pártus herceg?
Igaz a legtöbb esetben nem jön ki pontosan ez az évszám, főleg a két korszak vége nagyon eltérő, de alapos kutatással erre is választ lehetne adni, de azért nagy vonalakba elég sok párhuzam felfedezhető.
Pl. ie 171-ben a pártusok nagy dék-kaszpi hódításai egybe esik azzal, hogy a fehér hunok a Szir-Darján tól is megvetik a lábukat 425-ben.
Vagy Mezopotámia elfoglalása és a szelekuida uralkodó elfogása (ie 140) a kidáriták megdöntésével és a Heftalita uralkodóház megjelenésével (456)
Ezután mindenféle népcsoportok (wuszun, jüecsi, észi, szaka) elkezdenek Baktriától Indiáig területeket szerezni, amikor 600 évvel később kialakul az indiai hun uralom.
Pártus korban van még egy érdekes nép, a kusánok. Velük kapcsolatban is sok kavarás, hogy kik voltak, hivatalosan a tochárok. Egy birodalmat hoztak létre az arszakidák és a szakák kárára. Elsőre egy tochár-türk szóbeli hasonlóságot eröltetni talán meredeknek tünik, de a türkök dinasztiája az Asina volt. Kusán-Asina. Ez is gyanúsan hasonlít, kb, mint a kavar-avar. mitöbb a kusánokat mindenképpen indoeurópainak próbálják beállítani, mikozben az Asinák kapcsán azon megy a diskurzus, hogy egy iráni uralkodóház lehetett. A pártusokat megdöntő szaszánidákat meg már csak óvatosan említem, hiszen itt már az időrendi csúsztatás nagyon nem egyezik. (A hangtani párhuzamot folytatva: szabar/szabir-kabar/kavar-avar).
Még egy dátum: az arszakidák megdöntése 226, illetve Horezmben a tarihidák hatalomra kerülése 822. Ezt egy kicsit tovább gondolva, hogy a 200-as évek végén megjelennek a hunok Európában az jönne ki, hogy amit meg mi honfoglalásnak gondolnánk, az még mindig csak a hun bejövetel lenne. Szerintem eleve ez a kettő bejövetel nagyon össze van már keverve, az is megérne egy külön kutatást, hogy szét lehessen választani. Hunnivári elméletét is idekapcsolva a problémát úgy lehetne feloldani, hogy szerinte Árpád népe a 11.században jött be Szent Lászlóék korában, onnan visszaszámolva a 104 évet tényleg egy mai tudásuk szerinti honfoglalás kori számot kapunk.
Reggel így hirtelen ezek jutottak eszembe.
Tényleg beszélnetek kellene!
Jó kis felfedezés volt Tetricus és a III. századi Catalanumi csata. Régen olvastam a cikkedet, nem emlékszem rá, hogy párhuzamba állítottad-e a kaprok beköltözést is a Kárpát-medencébe, mert olyan időtávolsággal előzi meg ezt a csatát, mint a hunok 5.századi bejövetele Attila catalanumi csatáját.
Ha egy kicsit messzebbről nézzük, akkor elképzelhető, hogy ezek a hunok valójában azok a pártusok, akiket a szasszanidák 226-ban győztek le, és utána indultak el Európába.
Nekem már régóta mániám, hogy a pártusok és a fehér hunok története ugyanaz, csak el van csúsztatva időben. Igaz nem ástam bele magam nagyon, és a hely sem alkalmas arra, hogy jobban kifejtsem, de egy-két észrevételt leírnék.
A pártus időkben Indiában kialakult egy indoszkíta uralom a szakák révén, szerintem ők lennének a fehér hunok. És különösen az a gyanús, hogy a pártusok mindenhol meghagyták a helyi dinasztiákat, az uralmuk nem volt annyira szoros, így az akkori hűbéreseket el lehetet tolni egy későbbi korba, mint szuverén uralkodók.
Turáni megjelenésük között (ie 247, isz 350) nagyjából 596 év van. És ami érdekes, hogy Zarathustra ie 588-ban térítette meg a horezmi uralkodót, ez egy 7-8 éves szokásos csusztatással kiadja a két dátum közötti különbséget. A hagyomány szerint 586-ban 33 éves volt: Jézus a pártus herceg?
Igaz a legtöbb esetben nem jön ki pontosan ez az évszám, főleg a két korszak vége nagyon eltérő, de alapos kutatással erre is választ lehetne adni, de azért nagy vonalakba elég sok párhuzam felfedezhető.
Pl. ie 171-ben a pártusok nagy dék-kaszpi hódításai egybe esik azzal, hogy a fehér hunok a Szir-Darján tól is megvetik a lábukat 425-ben.
Vagy Mezopotámia elfoglalása és a szelekuida uralkodó elfogása (ie 140) a kidáriták megdöntésével és a Heftalita uralkodóház megjelenésével (456)
Ezután mindenféle népcsoportok (wuszun, jüecsi, észi, szaka) elkezdenek Baktriától Indiáig területeket szerezni, amikor 600 évvel később kialakul az indiai hun uralom.
Pártus korban van még egy érdekes nép, a kusánok. Velük kapcsolatban is sok kavarás, hogy kik voltak, hivatalosan a tochárok. Egy birodalmat hoztak létre az arszakidák és a szakák kárára. Elsőre egy tochár-türk szóbeli hasonlóságot eröltetni talán meredeknek tünik, de a türkök dinasztiája az Asina volt. Kusán-Asina. Ez is gyanúsan hasonlít, kb, mint a kavar-avar. mitöbb a kusánokat mindenképpen indoeurópainak próbálják beállítani, mikozben az Asinák kapcsán azon megy a diskurzus, hogy egy iráni uralkodóház lehetett. A pártusokat megdöntő szaszánidákat meg már csak óvatosan említem, hiszen itt már az időrendi csúsztatás nagyon nem egyezik. (A hangtani párhuzamot folytatva: szabar/szabir-kabar/kavar-avar).
Még egy dátum: az arszakidák megdöntése 226, illetve Horezmben a tarihidák hatalomra kerülése 822. Ezt egy kicsit tovább gondolva, hogy a 200-as évek végén megjelennek a hunok Európában az jönne ki, hogy amit meg mi honfoglalásnak gondolnánk, az még mindig csak a hun bejövetel lenne. Szerintem eleve ez a kettő bejövetel nagyon össze van már keverve, az is megérne egy külön kutatást, hogy szét lehessen választani. Hunnivári elméletét is idekapcsolva a problémát úgy lehetne feloldani, hogy szerinte Árpád népe a 11.században jött be Szent Lászlóék korában, onnan visszaszámolva a 104 évet tényleg egy mai tudásuk szerinti honfoglalás kori számot kapunk.
Reggel így hirtelen ezek jutottak eszembe.
zipar
2012.08.08 23:39:47
@igazicartwright:
Jó összevetés.
Atilusz, Buda = Achiulf, Oduulf v. Odwulf
Erről meg az jut eszembe, hogy az Attilával azonosított Alarik utóda Atawulf. Egy másik ciknél említettem, hogy Alarik-Attila esetleg nem halt meg olyan hirtelen. Tehát akkor Attila Geiserk néven élhetett tovább, míg Alarik Atawulf néven.
Meg ezek a fránya gótok és kut-urgurok ugyanott laktak. Ráadásul a gótoknak két águk volt, míg a kuturguroknak az uturgurok voltak a párjuk.
Jó összevetés.
Atilusz, Buda = Achiulf, Oduulf v. Odwulf
Erről meg az jut eszembe, hogy az Attilával azonosított Alarik utóda Atawulf. Egy másik ciknél említettem, hogy Alarik-Attila esetleg nem halt meg olyan hirtelen. Tehát akkor Attila Geiserk néven élhetett tovább, míg Alarik Atawulf néven.
Meg ezek a fránya gótok és kut-urgurok ugyanott laktak. Ráadásul a gótoknak két águk volt, míg a kuturguroknak az uturgurok voltak a párjuk.
..
Az 558-as besenyőfutásról szóló fejezetben idéztem egy fontos részletet Illig és Weissgerber könyvéből a „kutrigur honfoglalással” kapcsolatban. Ez a részlet indította el azt a gondolatmenetet, amely során feltűnt, hogy a magyar honfoglalás története egy az egyben…..
Vizsgáljuk hát meg kissé alaposabban, hogy kik is ezek a titokzatos kutrigurok és utigurok! Láttuk, hogy Illig és Weissgerber a Magyarok a kitalált középkorban c. könyvben „hun” kutrigurokat és „szintén hun” utigurokat említ.Zichy István A magyarság…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz