Regisztráció Blogot indítok
Adatok
novenyvedo

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Grapefruit. A régen Barbados tiltott gyümölcsének is nevezett citrusfélét sokan fogyasztják különleges, kicsit kesernyés íze miatt. Levét palackozva italként árusítják, héját az élelmiszeripar használja. Mi mást lehetne mondani a grapefruitról, mint azt, hogy finom, egészséges gyümölcs? A 70-es…..
novenyvedo 2007.09.07 13:03:11
A blogbejegyzés korrekt, szakszerű. Egy dolgot nem értek, mégpedig az eredeti cikk kivonatában: "An increased risk of similar magnitude was seen in users of oestrogen therapy, users of oestrogen+progestin therapy, and among never users of hormone therapy." Ha valaki (pl. a cikk írója) hozzáfér a teljes cikkhez, magyarázza meg nekem, a mondat utolsó 7 szavát. Tehát mi is van a hormonkezelésben nem részesültekkel?

Egy adalék: a grepefruit egyes vegyületei nem csak a májenzimekre hatnak, hanem a gyógyszerek felszívódásában és a méregtelenítésben szerepet játszó P-glikoproteinekre is, azaz már a felszívódás, biohasznosulás szintjén befolyásolják egyes gyógyszerek hatását. Elgondolkodtató azonban - és ez is a szkepticizmushoz tartozik - hogy a kísérleti körülmények között, in vitro (ritkán állatkísérletekben) megfigyelt grapefruitkölcsönhatások humán relevanciáját nem támasztják elő esetleírások. Magyarán: bár a kölcsönhatások léteznek, a valós életben ritka az olyan eset, amikor komoly következményekkel jár. Sajnos, az utóbbi időben az ismeretterjesztő lapokban, fórumokon gyakrabban jelennek meg a növények kölcsön- és mellékhatásaival kacsolatos cikkek, mint a hatásukkal foglalkozók. Beszélni kell a veszélyekről, de a hatásosságot, a hatást igazoló bizonyítékokról is, különben a lakosságban torz kép alakul ki a nöüvényekről, tovább polarizálódik a gyógynövényekkel kapcsolatos kép (ti. a gyógynövényekben vakon, irracionálisan hívők és az azokat hatástalannak, ill. csak veszélyes mellékhatásokkal rendelkezőkne tartók között).

Persze mindez a megjegyzés nem vonatkozik a referált cikkre, amely fontos, és elgondolkodtató. Várom a további, még ennél is nagyobb beteganyagon elvégzett felméréseket.
novenyvedo 2007.09.07 16:13:54
Na, nekem akkor így viszont egy kicsit sántít. Ugye az alapfeltevés az, hogy a magas ösztrogénszint fokoza a mellrák kialakulásának kockázatát, valamint hogy a grapefruit növeli az ösztrogénszintet, mivel gátolja a hormon metabolizmusát. Nem tudom, ez mennyire van összhangban azzal az állítással, hogy ha a szervezetben alacsonyabb az ösztrogénszint, akkor nagyobb kockazatot jelent a grapefruit. Szerintem itt ellentmondás van.
Nem vonom kétségba a felmérés eredményét, az biztosan stimmel, de az nok-okozati összefüggések nem biztosan. Akkor lenne meggyőző számomra, ha a morbiditási adatok mellé odatennék a vizsgált populáció (grapefruitevők ill. nem evők) vérplazmájának átlagos ösztrogénkoncentráció-értékét, és az érték (alacsony ill magas) összhangban lenne a grapefruitfogyasztással (nem eszik/eszik) és a mellrák incidenciájával.
A szkepticizmusom mondatja velem, hogy várjuk ki a történet végét, még mielőtt farkast kiáltanánk. 1998-ban jelent meg egy cikk, amelyben azt állították a szerzők, hogy a grapefruitlé fogyasztása akár 16-szorosra emelheti a vérlipidszintcsökkentők közé tartozó sztatinok plazmakoncentrációját, ami izomkárosodáshoz vezethet. A szakirodalomban közismert cikk ellenére feltehetőleg sok magas koleszterinszintű beteg fogyaszt sztatinokat és grapefruitlevet, ennek ellenére elvétve találhatóak esetleírások (és azokben sem egyértelmű az összefüggés) grapefruit okozta izomkárosodásról. A napokban fejeződött be egy konferencia, ahol egy amerikai kutatócsoport arról számolt be, hogy eredményeik szerint a grapefruit (ésszerű dózisban alkalmazva) nem emelte a sztatinok koncentrációját. A látszólagos ellentmondás egyik lehetséges magyarázata az, hogy a vizsgálatokat állatkísérletes modellen végezték, részben eltérő pőrotokollok alapján.

A legjobb az lenne, ha lennének humán adatok is. Sőt, a legjobb az lenne, ha több humán tanulmány is foglalkozna a témával, akkor könnyebb lenne "igazságot tenni". És ez igaz a grapefruit-mellrák ügyre is, ti, egy adat nem adat, egy vizsgálat nem vizsgálat, még ha ilyen nagy populációt tanulmányoztak is.