Regisztráció Blogot indítok
Adatok
DobayAdam

83 bejegyzést írt és 349 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A Fairlight sampler-munkaállomásai voltak annak idején (nagyjából 1979 és 1986 között) a világ legdrágább hangszerei. Peter Vogel, a kreátor most, hosszú idő után nemcsak új munkaállomással rukkolt elő, hanem ezzel egyidőben iPhone- és iPad-verzióban is kihozza hamarosan…..
DobayAdam 2011.03.01 10:17:43
Csiki kedvenc sorozatunkból talált még egyet. Van-e olyan perce a Jóbarátoknak, amiben nincs semmi durvulás?Újabb Jóbarátok butaság, mert abból sosincs elég.Eredeti mondat: "Anybody got a length of rope about 6 feet long, with a noose at the end?"Magyar: "Nincs nálatok…..
Lordvico fedőnevű kommentelőnk küldte el a The Company nevű lengyel csapat weboldalának a címét, és napokra ott ragadtam. Az oldalon az EXE menüpont ugyanis olyan amigás klasszikusokat rejt, amikre C64-tulajdonosként csak csorgathattam a nyálam kb. húsz évvel ezelőtt. Egy újabb…..
Le a kalappal Steven Moffat előtt: aki ilyen bátran nekilát egy brit nemzeti intézménynek számító történet, azaz Sherlock Holmes kalandjainak átírásához és modern korba helyezéséhez, annak a tökei akkorák, mint egy bowling-golyó. Egy ilyen vállalkozásba iszonyú nagyot lehet…..
DobayAdam 2010.08.03 10:31:20
Ez a Sherlock-pilot tényleg az elmúlt idők egyik legjobb bármilyen tévés része, abszolút AAA-minőségű gyártás, Steven Moffat zseniális forgatókönyvével (jó, kisebb bakikkal, amit többen szétszedtek, nekem nem volt zavaró egyik sem). Tökéletesen integrálja a modern technológiát, a képernyőn megjelenő feliratok nem törik meg, hanem gyönyörűen illeszkednek a történetmesélésbe. És végre egy Watson, aki aktív, intelligens, szerethető, és nem a csetlő-botló hülye, mint majdnem az összes klasszikus Sherlock-adaptációban. Amilyen világtól elrugaszkodott Sherlock, nagyon sok múlik azon, hogy a Watson-karakterrel mennyire lehet azonosulni.

Mindezt azért írtam le, mert ezek a zseniális, újító dolgok a második részből teljesen hiányoznak. Egyáltalán nem használja ki az első részben bevezetett technikai újításokat, néha csapja csak oda a képernyős feliratokat, anélkül, hogy kreatívan eljátszana velük. Watson pedig csetlik-botlik, semmi aktív szerepe a cselekmény alakításában, ténylegesen nem tesz hozzá semmit a bűntény megoldásához, csak a klasszikus Watsonok bénázását hozza, és ez azon mérhető a legjobban, hogy -- anélkül, hogy bármit is lelőnék -- az utolsó kb. tíz perc kivételével nem sokat nyomott volna a latban, ha nincs a történetben. Az az író aki ezt a részt jegyzi, valószínűleg elaludt a megbeszélésen, vagy nem tudom, mi történhetett. Pedig az alapbűntény nagyon izgalmas is lehetett volna, a végére teljesen kifulladt.

Viszont nagy reményekkel várom Mark Gatiss harmadik részét, mert ő is elég jól ír, meg hát mégiscsak ők ketten találták ki a rebootot Moffattal, hátha az megint jó lesz.
Az Easy Joe csak pár perc szünetre elég a napi stressz tengerében, viszont ahhoz képest elég sok melót belefeccöltek. Egyszerű point'n'click játék logikai felhangokkal, szembántó színű, de aranyos grafikával (ciklámen alapon zöld nyúl), remek zenével, happy enddel.…..
Gondolom, tegnap többen rácsodálkoztatok a Google-logóra, aminek a témája ezúttal a Pac-Man volt – sőt, nem csupán egy állókép, hanem egy játszható Pac-Man! És gondolom, sokan kitaláltok, hogy a játéknak születésnapja van. Ráadásul kerek születésnap: Pac-Man…..
w Sorstalanság 2009.12.17 05:00:00
Valaha sokat, eleget írtam arról, hogy melyik konkrét tévéműsor miért és hogyan szar. Majd amikor számot vetettem az addigi munkásságommal, feltettem magamnak a kérdést: vajon miért nézek tévét, ha egyszer szar a műsor? Ezt egyébként egyes olvasók már évekkel korábban…..
DobayAdam 2009.12.18 12:32:27
Kis pontosítás a definíciókhoz: a serialhoz leírtak inkább a proceduralokra jellemzők. A serial definícióbeli különbsége nem a főszereplő vagy főszereplő csoport kibenlétére vonatkozik, hanem hogy a cselekmény a procedurallal ellentétben nem egy részen belül lezáródó és ezért részenként külön kezelhető, hanem egy nagy, x részből (x = az adott évad hozza, esetleg a teljes sorozat hossza) álló történet, aminek a hangsúlypontjait tévés formátumra írtak át. Persze ma már elég kevés igazi procedural sorozat van, hiszen még a klasszikus proceduralokba is msot már igyekeznek személyes fejlődési szálakat írni.
Mindenesetre magától a formátumtól még nem lesz rossz valami, és a szerzőiség lehetősége sincs kizárva, ha az adott készítőnek mázlija van. A jelenleg futó sorozatok közül például a Being Erica tudja ezt hozni (bár nem is véletlen, hogy ezt egy kanadai és nem USA-sorozat érte el), aminek a részeinek nagy részét a megalkotója írja, és így valóban regényszerűen (és nem "teleregény"-szerűen) következnek egymásból az epizódok. Hogy mennyire nehéz Amerikában ugyanezt véghezvinni, mutatja, hogy mindössze egyszer történt olyan, hogy valaki végigvigyen egy teljes sorozatot nagyjából egyedül, ez J. Michael Straczinsky volt a Babylon 5-tel, amit fix 5 évados sorozatra tervezett és írt meg - és még ez sem sikerült teljesen, mert aztán neki is felülről szóltak be, hogy bocs mégis négy évad, aztán meg bocs, mégis öt évad. A jelenleg legesélyesebb a sorozatok közül a Lost, aminek már az utolsó előtti évadában látszott az egy nagy történet lekerekítése, és a nemsokára kezdődő utolsó évadban végleg eldől, hogy sikerült-e véghezvinni a 2 darab főalkotó szándékát, hogy az előre megírt teljes történetet egy darab baromi hosszú filmként sikerült-e megcsinálni.
Szóval én azért nem egyáltalán nem temetném a tévésorozatot, mint médiumot, akkor sem, ha mostanában nem azt látjuk, hogy a lehető legjobban használnák ki a formátumot.
Döbbenetes élmény a Small Worlds, nem is a flashjátékipar, inkább a művészet remekének kell tekintenünk. Játszani amúgy sem nagyon lehet benne: mehetünk jobbra, balra és ugrálhatunk – ennyi. Az egyszerű játékmeneten túl azonban ott a felfedezés öröme, ami minden…..
DobayAdam 2009.11.20 09:51:44
A Full Moont az a Bart Bonte készítette, akinek a Me and the keyt köszönhetjük, és a játék le sem tagadhatja alkotóját. Ugyanazért remek, mint elődje: ötletes pályákon kell megtalálni valamit – ezúttal egy-egy gyümölcsöt a főhős nyúlnak –, a későbbi feladatok…..
A bizonyítékokon alapuló tudományos orvoslás és a homeopátia szinte egy időben, egyazon kihívásra adott válaszként alakult ki a 19. század elején. Az érvágással, hánytatással, purgálással, mérgekkel kezelt pácienseknek valami drasztikusan új dologra volt szükségük. Az egyik vonalon elkezdték…..
Minden, ami... Jóga 2009.03.17 08:43:00
Félreértés ne essék, tudom,miről beszélek: régebben jártam jógázni. A pici jógastúdió azonban megszűnt, az oktató elment szülni és azóta nem is tudom mi van vele. El kell hogy mondjam, nagyon szerettem a jógát: megnyugtat, nyújt, feszesít, pihentet... Egy ideje újra elkezdtem…..
Hétvégén újra elővettük a néhány havonta aktuálissá váló "Vajon benne van-e még a kábeltévés csomagban az a csatorna, amit most éppen szeretnénk nézni" című játékunkat, és megint mi vesztettünk, viszont a mindössze pár perces csatornaszörfözés alatt sikerült…..
DobayAdam 2009.03.09 15:44:29
@Kabeka: Az eddigi tapasztalat az, hogy nem nagyon érdekel senkit. Nekem személyesen az a tapasztalatom, hogy kb. fél évig majdnem mindennel, amit meg akartunk nézni, nagyon rosszul jártunk, ezért néhány hónapja egyszerűen leszoktunk a tévézésről - amit tudunk, megszerzünk angolul.

Rengeteg szempont van. Régen, mint ez egy hosszú talán origo-cikkben volt pár hónapja, volt lektor, most nincs, nincs rá pénz, mert a külföldi film sokba kerül, a magyar tévé minimalizálni szeretné a költségeket, ezért gyakran az kapja a munkát aki a legjobban aláígér, adott összegből kell kifizetni a színészeket, hangmérnököt, szinkronrendezőt, és nem utolsósorban a dramaturgot. Akkor meg nem fognak pénzt adni plusz emberre, lektorra, szakértőre, a dramaturg leadja a munkát és azonnal megy felvételre. Mondom, van olyan szinkronstúdió, aki válogat és csak jó embert vesz fel, illetve a dramaturg kérésére fizet szakértőt, de természetesen nincs 100%-os munka, mindenben vannak hibák, sokszor egyszerűen arról van szó, hogy az ember nem veszi észre a százszor látott hatvanoldalas szövegben azt a hibát, amit egy friss szem rögtön kiszúr. Ezért van az az optimális rendszer könyvkiadástól kezdve mindenhol, hogy fordító, lektor, korrektor, utána vissza a fordítóhoz, szakmai egyeztetések sora, stb. Persze az is pénzbe kerül(ne), hogy egy ilyen hosszú folyamat végigmenne, azt nem tudod megcsinálni, amikor egy csatorna mondjuk szól, hogy figyi kitaláltuk, hogy ezt a sorozatot három hét múlva adásba tesszük, kérjük jövő hétre az első tíz részt. Így sokszor már a néző lesz az, aki kiszúrja a hibát, az meg már rég késő.
Ez csak néhány szempont a sok közül.
in_my_opinion beküldésében különösen a második az ütős:Két félrefordítást csíptem el kb. 12 óra leforgása alatt:január 2. éjjel, Story TV: híres emberekről szóló műsor Steven Spielbergről szóló epizódja. Sorolják a filmsikereit, amikor megüti a fülem: Világok…..
Tegnap délután fadíszítés közben tettük be háttérzajnak a Muppet-show különkiadás: Karácsonyi ének című Dickens-feldolgozást. Karácsonyi klasszikushoz  márpedig klasszikus leiterjakab illik. És nem is kellett rá sokat várni. Amikor az első feliratok között megjelent,…..
Egyik kedves félrefordítás-honlapom az Engrishfunny.com, ahova általában távol-keleti feliratoknak és termékeknek a magyarországi félrefordításokat megszégyenítő mértékűen rossz angol fordításai kerülnek fel. Az egyik kivétel viszont épp kis hazánkból került fel.A kép…..
A véletlen hozta, hogy egymás után két poszt is köszönésekkel foglalkozik. Ezt posmark küldte: Ez tulajdonképpen nem félrefordítás, csak csúnya tükörfordítás, és rengeteg filmben, sorozatban láttam. Legutóbb a McLeod lányai sorozatban telefonált az egyik szereplő, majd így…..
UV pót nem aprózza, elsőre rögtön hármat küldött be, és rögtön igazi klasszikusokat:1. De mortuis nil nisi bene. Ezt következetesen úgy fordítják, hogy "Halottakról jót vagy semmit". Ez mindenképpen helytelen, mert a latin "bene" jelentése 'jól'. A 'jót' az…..
DobayAdam 2008.12.11 11:31:18
A bibliafordítások "helyességének" megállapítása szerintem lehetetlen vállalkozás nekünk, akik nem foglalkoztunk évtizedekig a témában. A rendelkezésre álló szövegváltozatok és a szövegváltozatok közti változások-változtatások mennyisége rendkívül sokat bonyolítanak az értelmezésen (a hamisításokról nem is beszélve, ami külön téma).
Egyszer lektorként dolgoztam egy kiadónál, ahol elém került Bart Ehrman bibliakutató több könyve is a különböző bibliaváltozatokról és az évszázadok során bekövetkezett különböző változatokról (és ő még csak a görögről beszél, gyakran még szó sincs fordításról). Sajnos végül nem kerültek kiadásra ezek a könyvek magyarul (más témájú könyvei kaphatók csak), de a szerzőt ajánlom mindenki figyelmébe, elismert szaktekintély és közérthetően ír.

Ehrman teljes könyvet írt Jézus beszédeinek a kor szövegkörnyezetében elhelyezett értelmezéséről, ami számomra igen logikusnak és meggyőzőnek tűnik. Röviden összefoglalva azt mondja (hosszú levezetés és indoklás alapján), hogy a hegyi beszéd mondatai az ellentétekre épülnek. Oly módon, hogy szembe van állítva egymással a mostani rossz világ és Isten országának eljövendő jó világa. Ezekben az ellentétpárokban az első tag mindig a jelen, a második tag pedig a jövő, és - az érvelés szerint - a szövegek alapján az eljövendő Isten országa a mostani világ képletes feje tetejére állítása. Ebből következően aki most szegény, az majd gazdag lesz, aki azonban evilágon gazdag, annak meg rossz lesz. Ez a "lelki szegények" szóösszetételt ugyan nem magyarázza (erre is volt valami magyarázat, de már nem emlékszem), viszont a tű fokát igen. Mert ez a hasonlat így arról szól, hogy nem kell irigyelni a gazdagokat, mert nekik csak itt vannak javaik, és őszámukra, akik most csak anyagi javakban, bűnökben stb. gondolkodnak, nem jön el Isten országa. Vagyis mivel ők ilyen életet élnek, nehezebb bejutni isten országába mint a tevének átjutni a tű fokán. Nekem ez így teljesen értelmes érvelésnek tűnik.
Ha végignézünk a blog eddigi bejegyzésein, feltűnően nagy arányban fordulnak elő azok a fajta hibák, amikor a rossz fordítás oka a pragmatikai kompetencia hiánya. Ez annyit tesz, hogy a fordító nem azt ülteti át magyarra, amit egy párbeszéd a szavakon túl, a beszélő szándéka…..
DobayAdam 2008.12.05 17:43:26
Andris|bandis:
Egyfelől a Tesco brit, és a brit angolban az "every little" tud head noun-ként viselkedni (ld. az épp erről szóló, amerikai-brit nyelvészeti vita bejegyzésének update-jét:
languagelog.ldc.upenn.edu/nll/?p=749 ).
A dolog fontosabbik része viszont, hogy (számomra legalábbis, nem tudom, hogy a britben, ahol az every little helps kifejezés már a Tesco előtt is létezett, nem úgy, mint a magyarban, ahol a köznyelvben nem hallottam még "a legkisebb is számít" kifejezést nem a Tesco-szlogenhez kötődve használni) a magyar kampányban "a legkisebb is számít" nem következik a kontextusból, míg a brit reklámban igen. A brit Tesco-reklám arról szól, melyik termék _mennyivel kerül most kevesebbe_, és ezt erősíti meg a végén az "every little helps". A magyar Tesco-reklámban azt látod, hogy melyk termék _mennyibe kerül most_, és erre jön rá "a legkisebb is számít". Vagyis a kampány strukturájából is következik a mondat, míg ezt a magyar kampányról szintén nem mondhatod el.
Eltelt egy év, a magyarországi fizetések nem nőttek számottevően és a videojátékok sem lettek olcsóbbak. A számuk viszont egyre nő és lassan megint itt vannak az ünnepek, úgyhogy tavalyhoz hasonlóan összeszedtem, milyen játékokba volt szerencsém belepillantani az elmúlt…..
Semmi trágárság nincs a címben, ne tessék felháborodni. Rénhírek (renhirek.blogspot.com) ezzel lepett meg: Ez ugyan nem tipikus félrefordítás, de megéri: http://bookline.hu/product/home!execute.action?type=10&_v=Krulov_I_A_Baszni&id=1760844 A helyes megoldás: Крылов:…..