Adatok
TulipánPalota
0 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Csipp... csepp... akkor nekikezdek.Az őszi indulásra tervezett struktúránk teljes egészében készen van.Elsőként azt mutatom meg, a terveink szerint hogyan fog festeni egy hétköznap a majdani gyermek-, ifjúsági és családi csatornán. Amit a táblázatról…..
A múlt csütörtöki konferencián tartalmi, szervezeti és elvi kérdésekről is szó esett. A sajtóban több interpretáció is megjelent, szerintem a valósághoz legközelebb az előbb linkelt MTI-összefoglaló áll, ehhez közelebb már csak az alábbi, mert ebben én foglalom össze azt,…..
TulipánPalota
2011.02.09 14:13:20
TulipánPalota
2011.02.09 20:36:39
@Süveges Gergő: Jaj :-)) No mi is a baj...
Az eddig olvasottak alapján bennem egy nagyon konkrét és káprázatos csatorna képe rajzolódik, ami hiánypótló, a maga nemében egyedülálló, ami nem versenytársa vagy alternatívája a jelenlegi gyerekcsatornáknak, hanem valami merőben más, valami sokkal jobb! Ami végre megszólítja és képernyő elé ülteti azokat is, akik eddig nem szívesen kapcsolták be a készüléket, és felemeli egy bizonyos igényszintre azokat, akik eddig megelégedtek a jelenlegi kínálattal, mondván: jobb nincs.
De ezután a post után elkezdtem picit aggódni, félteni a csatornát, nehogy mégis elkóboroljon a könnyebb út felé, nehogy - engedve a tömeg nyomásának - megelégedjen mégis a "langyosvízzel".
Lehet, eddig is ott lebegett már a középút keresés, csak én nem láttam (vagy nem akartam meglátni), de ennél a postnál azt kezdtem érezni, hogy az eddigi sziklaszilárd elvek és elképzelések hajszálnyit meginogtak, egy-egy tyúklépés hátra:
- Nem lesznek erőszakos mesék (egy nagy lépés előre) - de ugye mi is az az erőszak?! (tyúklépés hátra)
- Értékteremtő és értékőrző műsorok lesznek (nagy lépés előre) - de nem feltétlenül jobb a régi és rossz az új (kicsi tyúklépegetés hátra) - ami tulajdonképpen igaz is, de így leírva, kihangsúlyozva ez most inkább egy nagy gesztus azok felé, akik eddig azt harsogták, úgyis csak poros retro TV lesz az új TV. De félő, hogy ez az a réteg, akiknek úgysem lesz semmi elég jó.
Alapozni fogunk a régi értékrendre (nagy lépés előre) - de a gyerek nem tabula rasa, más ingereket kap, mint mi 30 éve (tehát túl nagy változást azért ne várjunk) - ez fájt a legjobban, mert örök szélmalom harcot vívok emiatt a sztereotípia miatt :-))
Nem tabula rasa a gyerek, és sokkal több (és veszélyesebb) inger hat rá, mint ránk anno, de épp ezért kellene nagyon óvatosan, finom kézzel formálni, terelgetni őt azoknak, akik ezt megtehetik, mert lehetőségük van rá. Nem perdíteni az amúgy is pörgőn, hanem épp hogy lassítani rajta.
Aki ezt az első években megteheti, és kellene is, hogy megtegye, az a szülő. Övé a teljes felelősség.
Ami pedig a kezdő, bizonytalan szülőre óriási hatással van, az a média.
Ma már nincsenek mammutcsaládok, ahol több generáció él egy háztartásban, és a tapasztalatlan szülőknek lehetőségük van ellesni a tapasztaltaktól a nevelési fortélyokat. Ellenben van TV, internet, amiből rengeteget hasznosat (is) lehet tanulni, ha rátalál a szülő a hiteles, értékes forrásra.
Nekem az a tapasztalatom, hogy már a babavárás idején óriási tudásszomja van a leendő szülőknek, főleg az anyáknak. Virágzanak a neten a kismamás-kisbabás honlapok, fórumok, mert tanulni akarnak, a legjobbat akarják nyújtani a gyereküknek.
Ez a tendencia kb. az óvodás korig tartja magát (utána elapad a külső segítség is, és elveszőben az önkontroll is, győznek a sztereotípiák, hogy az oviban a többiek majd kiközösítik, ha nem tudja, ki az a Bakugan, stb.). De addig mindenre nagyon figyelnek, mit egyen, hogy aludjon, milyen ruhában játsszon, milyen dalokat, verseket, mondókákat tanuljon, milyen meséket hallgasson, nézzen, mivel mit és hogyan játsszon....stb. Mindenből a legjobbat akarják, a buktató csak az, ha értéktelen forrásból merítenek, mert nem találják meg a jót, vagy mert a jónak nincsa akkora reklámja, hogy elhigyje a szülő, hogy tényleg az a jó, vagy legalábbis a jobb.
Csak hát az elanyagiasodott világban ki meri azt hirdetni, hogy a játékboltok polcain lévő legtöbb játék mit sem érő vacak (különösen a márkás, "fejlesztőnek" kikiáltott játékok, amik épp hogy gátolják a fejlődést, mint segítik).
Hogy játékot nem csak vásárolni, hanem KITALÁLNI is lehetne.
Hogy a DVD-s polcokon a gyerekeknek szánt mesefilmek, rajzfilmek zöme silány, harsány, agymosó, butító, személyiségromboló.
Hogy a mesét nem csak nézni, hanem HALLGATNI és ELJÁTSZANI is lehetne, ha van, aki elmeséli, és aki benne van a közös mesejátszásban.
A kezdő szülők nyitottak lennének rá, ha lenne egy hiteles, stabil, megbízható és erős befolyással bíró forrás, ami erre tanítja őket. Ha 10 (vagy 100?) szülőből ennek hatására akár csak 1 is a legcsúcsszuperebb zenélő fejlesztőjáték helyett egy fakockás készletet veszi le a játékpolcról, az Eperke DVD helyett a Varázsceruzát (vagy legyen mai mese: a Nouky és barátait)....vagy tegyük fel egy Bálint Ágnes meséskönyvet, akkor már nem dolgoztak hiába!
Ha pedig egy ilyen értékek nyomán szülővé váló ember elülteti az igényesség csíráját a gyerekében a legfogékonyabb első években, talán van remény, hogy később a gyerek, amikor már önllóan választ, képes lesz megkülönböztetni a bóvlit az értékestől.
Nem ez lenne a nevelés lényege? Hogy ne alkudjunk meg, ne keressünk kifogásokat, hanem a valódi értéket közvetítsük?
Vagy inkább legyintsünk, hogy bár mi szeretnénk de hát a környezet....hogy az oviban majd úgyis...meg egy fecske úgyse csinál nyarat... meg hát ez a felgyorsult világ, gy íakkor dobjuk csak be a gyereket a "centrifugába"....
Tehát szerintem akiket meg kellene, és még meg lehetne fogni, azok a leendő és kisgyerekes szülők, illetve a legkisebb korosztály. Ha nem is tabula rasa, de azt egyszerűen nem hiszem el, hogy ha 2,5 - 3 évesen életében először Fülesmackót vagy Futrinka utcát lát a gyerek a TV-ben (vagy legyen akkor Bob mester és Postás Pat), akkor azt mondja majd, hogy ez nem elég pörgős, valami harsányabbat kér. Persze ehhez az kellene, hogy ne legyen hozzászoktatva a háttértévézéshez már magzati korától kezdődően. Ha a szülő partner ebben (márpedig, ha elcsíptük és megfogtuk a szülőt még babavárás idején, akkor hitelesnek lát bennünket, és partner lesz), akkor igenis van remény arra, hogy a gyerek ne harsány, idióta mesékkel váljon tévénézővé.
Az iskolás korosztály már problémásabb, ez kétségtelen. De jó lenne felrakni a lécet egy bizonyos magasságba, és nem learaszolgatni a jelenlegi igényszintjükre, hanem felemelni őket oda! Csak így lehet ez a csatorna más, több, jobb, mint az eddigiek.
Maratoni hozzászólásaimból biztosan jól látszik, hogy én vagyok az egyik legnagyobb drukker. Nagyon szeretném, ha lenne egy kiváló gyerekcsatornánk, és tudom, hogy innen kívülről könnyű tanácsokat osztogatni, se gazdája se felelőse nem vagyok a TV-nek, csak egy néző, aki vagy nézi majd, vagy nem....
De itt most az a kérdés, próbálunk-e a biztos túlélésre alapozva lavírozgatni, az eddig is kiszolgált tömegigényt tovább szolgálni, kicsit megszűrve, de azért az eddigi trendet követni, mert ez már bevált, így biztosan lesz néző, nem lesz éles kritika......
Vagy felvállaljuk, hogy nem lesz osztatlan a siker, de az elveinkhez ragaszkodva megteremtünk egy kulturált, igényes, irányt mutató csatornát, és próbáljuk felhúzni a gyerek- és szülőtársadalmat a kijelölt szintre.
Nagyon drukkolok, hogy ez utóbbi legyen a cél, és sikerüljön is megvalósítani!!! :-)
Az eddig olvasottak alapján bennem egy nagyon konkrét és káprázatos csatorna képe rajzolódik, ami hiánypótló, a maga nemében egyedülálló, ami nem versenytársa vagy alternatívája a jelenlegi gyerekcsatornáknak, hanem valami merőben más, valami sokkal jobb! Ami végre megszólítja és képernyő elé ülteti azokat is, akik eddig nem szívesen kapcsolták be a készüléket, és felemeli egy bizonyos igényszintre azokat, akik eddig megelégedtek a jelenlegi kínálattal, mondván: jobb nincs.
De ezután a post után elkezdtem picit aggódni, félteni a csatornát, nehogy mégis elkóboroljon a könnyebb út felé, nehogy - engedve a tömeg nyomásának - megelégedjen mégis a "langyosvízzel".
Lehet, eddig is ott lebegett már a középút keresés, csak én nem láttam (vagy nem akartam meglátni), de ennél a postnál azt kezdtem érezni, hogy az eddigi sziklaszilárd elvek és elképzelések hajszálnyit meginogtak, egy-egy tyúklépés hátra:
- Nem lesznek erőszakos mesék (egy nagy lépés előre) - de ugye mi is az az erőszak?! (tyúklépés hátra)
- Értékteremtő és értékőrző műsorok lesznek (nagy lépés előre) - de nem feltétlenül jobb a régi és rossz az új (kicsi tyúklépegetés hátra) - ami tulajdonképpen igaz is, de így leírva, kihangsúlyozva ez most inkább egy nagy gesztus azok felé, akik eddig azt harsogták, úgyis csak poros retro TV lesz az új TV. De félő, hogy ez az a réteg, akiknek úgysem lesz semmi elég jó.
Alapozni fogunk a régi értékrendre (nagy lépés előre) - de a gyerek nem tabula rasa, más ingereket kap, mint mi 30 éve (tehát túl nagy változást azért ne várjunk) - ez fájt a legjobban, mert örök szélmalom harcot vívok emiatt a sztereotípia miatt :-))
Nem tabula rasa a gyerek, és sokkal több (és veszélyesebb) inger hat rá, mint ránk anno, de épp ezért kellene nagyon óvatosan, finom kézzel formálni, terelgetni őt azoknak, akik ezt megtehetik, mert lehetőségük van rá. Nem perdíteni az amúgy is pörgőn, hanem épp hogy lassítani rajta.
Aki ezt az első években megteheti, és kellene is, hogy megtegye, az a szülő. Övé a teljes felelősség.
Ami pedig a kezdő, bizonytalan szülőre óriási hatással van, az a média.
Ma már nincsenek mammutcsaládok, ahol több generáció él egy háztartásban, és a tapasztalatlan szülőknek lehetőségük van ellesni a tapasztaltaktól a nevelési fortélyokat. Ellenben van TV, internet, amiből rengeteget hasznosat (is) lehet tanulni, ha rátalál a szülő a hiteles, értékes forrásra.
Nekem az a tapasztalatom, hogy már a babavárás idején óriási tudásszomja van a leendő szülőknek, főleg az anyáknak. Virágzanak a neten a kismamás-kisbabás honlapok, fórumok, mert tanulni akarnak, a legjobbat akarják nyújtani a gyereküknek.
Ez a tendencia kb. az óvodás korig tartja magát (utána elapad a külső segítség is, és elveszőben az önkontroll is, győznek a sztereotípiák, hogy az oviban a többiek majd kiközösítik, ha nem tudja, ki az a Bakugan, stb.). De addig mindenre nagyon figyelnek, mit egyen, hogy aludjon, milyen ruhában játsszon, milyen dalokat, verseket, mondókákat tanuljon, milyen meséket hallgasson, nézzen, mivel mit és hogyan játsszon....stb. Mindenből a legjobbat akarják, a buktató csak az, ha értéktelen forrásból merítenek, mert nem találják meg a jót, vagy mert a jónak nincsa akkora reklámja, hogy elhigyje a szülő, hogy tényleg az a jó, vagy legalábbis a jobb.
Csak hát az elanyagiasodott világban ki meri azt hirdetni, hogy a játékboltok polcain lévő legtöbb játék mit sem érő vacak (különösen a márkás, "fejlesztőnek" kikiáltott játékok, amik épp hogy gátolják a fejlődést, mint segítik).
Hogy játékot nem csak vásárolni, hanem KITALÁLNI is lehetne.
Hogy a DVD-s polcokon a gyerekeknek szánt mesefilmek, rajzfilmek zöme silány, harsány, agymosó, butító, személyiségromboló.
Hogy a mesét nem csak nézni, hanem HALLGATNI és ELJÁTSZANI is lehetne, ha van, aki elmeséli, és aki benne van a közös mesejátszásban.
A kezdő szülők nyitottak lennének rá, ha lenne egy hiteles, stabil, megbízható és erős befolyással bíró forrás, ami erre tanítja őket. Ha 10 (vagy 100?) szülőből ennek hatására akár csak 1 is a legcsúcsszuperebb zenélő fejlesztőjáték helyett egy fakockás készletet veszi le a játékpolcról, az Eperke DVD helyett a Varázsceruzát (vagy legyen mai mese: a Nouky és barátait)....vagy tegyük fel egy Bálint Ágnes meséskönyvet, akkor már nem dolgoztak hiába!
Ha pedig egy ilyen értékek nyomán szülővé váló ember elülteti az igényesség csíráját a gyerekében a legfogékonyabb első években, talán van remény, hogy később a gyerek, amikor már önllóan választ, képes lesz megkülönböztetni a bóvlit az értékestől.
Nem ez lenne a nevelés lényege? Hogy ne alkudjunk meg, ne keressünk kifogásokat, hanem a valódi értéket közvetítsük?
Vagy inkább legyintsünk, hogy bár mi szeretnénk de hát a környezet....hogy az oviban majd úgyis...meg egy fecske úgyse csinál nyarat... meg hát ez a felgyorsult világ, gy íakkor dobjuk csak be a gyereket a "centrifugába"....
Tehát szerintem akiket meg kellene, és még meg lehetne fogni, azok a leendő és kisgyerekes szülők, illetve a legkisebb korosztály. Ha nem is tabula rasa, de azt egyszerűen nem hiszem el, hogy ha 2,5 - 3 évesen életében először Fülesmackót vagy Futrinka utcát lát a gyerek a TV-ben (vagy legyen akkor Bob mester és Postás Pat), akkor azt mondja majd, hogy ez nem elég pörgős, valami harsányabbat kér. Persze ehhez az kellene, hogy ne legyen hozzászoktatva a háttértévézéshez már magzati korától kezdődően. Ha a szülő partner ebben (márpedig, ha elcsíptük és megfogtuk a szülőt még babavárás idején, akkor hitelesnek lát bennünket, és partner lesz), akkor igenis van remény arra, hogy a gyerek ne harsány, idióta mesékkel váljon tévénézővé.
Az iskolás korosztály már problémásabb, ez kétségtelen. De jó lenne felrakni a lécet egy bizonyos magasságba, és nem learaszolgatni a jelenlegi igényszintjükre, hanem felemelni őket oda! Csak így lehet ez a csatorna más, több, jobb, mint az eddigiek.
Maratoni hozzászólásaimból biztosan jól látszik, hogy én vagyok az egyik legnagyobb drukker. Nagyon szeretném, ha lenne egy kiváló gyerekcsatornánk, és tudom, hogy innen kívülről könnyű tanácsokat osztogatni, se gazdája se felelőse nem vagyok a TV-nek, csak egy néző, aki vagy nézi majd, vagy nem....
De itt most az a kérdés, próbálunk-e a biztos túlélésre alapozva lavírozgatni, az eddig is kiszolgált tömegigényt tovább szolgálni, kicsit megszűrve, de azért az eddigi trendet követni, mert ez már bevált, így biztosan lesz néző, nem lesz éles kritika......
Vagy felvállaljuk, hogy nem lesz osztatlan a siker, de az elveinkhez ragaszkodva megteremtünk egy kulturált, igényes, irányt mutató csatornát, és próbáljuk felhúzni a gyerek- és szülőtársadalmat a kijelölt szintre.
Nagyon drukkolok, hogy ez utóbbi legyen a cél, és sikerüljön is megvalósítani!!! :-)
Minden nap tanulunk valamit. Ma éppen felébredni tanultunk.Bár eddig minden interjúban lelkesen ecseteltem, nem lesz bemutatkozó napja a gyermek-, ifjúsági és családi csatornának március 15-én.Itt véget is érhetne a mai bejegyzés, de hogy legyen valami pozitív kicsengése is, bár…..
TulipánPalota
2011.02.06 12:14:46
@iszit: Virág, szerintem meg nagyon jó lesz, ha egész napos csatorna lesz, mert így minden korosztály kaphat magának egy sávot. A 24 órás sugárzás nem azt jelenti, hogy 24 órán keresztül előtte legyen a gyerek, de így lehet sáv az ovisnak, a kisiskolásnak, a kamasznak, a fiatal szülőknek, a retroőrülteknek... figyelembe véve, mikor ér rá az a korosztály TV-zni, és ez így nagyon jó, mert elméletben csaknem a teljes lakosságot leültetheti a képernyő elé a neki szánt műsoridőben.
Hogy a Minimaxon nem futnak bele a gyerekek erőszakos és idióta mesékbe, azt erősen kétlem, ugyanis mi épp azért vettük ki a csatornalistából, mert alig találtunk rajta olyan mesét, amit nyugodt szívvel mutattam a gyerekeimnek. És az is nagyon sokszor megesett, hogy egy bárgyú kis mese után, mint mondjuk az Eperke (amitől egyébként a hideg ráz), beraktak egy rajzolt akciófilmet (Mentőosztag), vagy egy félelmetes animációs filmet (Animália), amik már nem kisovisoknak valók. Bár én az Eperke-féle meséket sem szerettem a modoros, nyafogó szinkronok miatt (sem).
Hogy a Minimaxon nem futnak bele a gyerekek erőszakos és idióta mesékbe, azt erősen kétlem, ugyanis mi épp azért vettük ki a csatornalistából, mert alig találtunk rajta olyan mesét, amit nyugodt szívvel mutattam a gyerekeimnek. És az is nagyon sokszor megesett, hogy egy bárgyú kis mese után, mint mondjuk az Eperke (amitől egyébként a hideg ráz), beraktak egy rajzolt akciófilmet (Mentőosztag), vagy egy félelmetes animációs filmet (Animália), amik már nem kisovisoknak valók. Bár én az Eperke-féle meséket sem szerettem a modoros, nyafogó szinkronok miatt (sem).
Nyilván nem én, és még csak nem is mi vagyunk a világ legokosabb emberei. Nyilván vannak olyan szempontok, amelyek nem jutnak eszünkbe.Ezen az oldalon várom az ötleteket - mindenféle ötletet. Lehet az kósza ötlet, félig kiforrott gondolat vagy kész szinopszis. Lehet jótanács,…..
TulipánPalota
2011.02.02 16:38:00
@zKiszelly:
A dobos tortára én is emlékszem!!!! Legalábbis egy dobos tortás iskolaTV-re emlékszem, amikor az volt az egyik kérdés, hogy vajon miért nevezik dobosnak a dobos tortát. Nagyon büszke voltam, hogy "tudom" a választ, hisz nyilvánvalóan azért, mert kerek és kemény tetejű, akárcsak a dob! :-)
Aztán sajnos kiderült, hogy feltalálójáról, Dobos József cukrászmesterről kapta a nevét! Olyan kiábrándító volt! :-(
A dobos tortára én is emlékszem!!!! Legalábbis egy dobos tortás iskolaTV-re emlékszem, amikor az volt az egyik kérdés, hogy vajon miért nevezik dobosnak a dobos tortát. Nagyon büszke voltam, hogy "tudom" a választ, hisz nyilvánvalóan azért, mert kerek és kemény tetejű, akárcsak a dob! :-)
Aztán sajnos kiderült, hogy feltalálójáról, Dobos József cukrászmesterről kapta a nevét! Olyan kiábrándító volt! :-(
TulipánPalota
2011.02.05 10:01:19
@Süveges Gergő: Nagyon szépen köszönöm a választ!!! A "jogtiszta" kérdéshez sajnos nem értem, és nem is igazán értem, mitől jogtiszta például egy Tündér Lala, és mitől nem jogtiszta (talán) egy Bűvös erdő, ha emiatt nem vetítették eddig.
A szombat délelőtti színháznak nagyon örülök, így a harmincas éveim közepén az az első, amit a következő heti TV újság felütésekor megnézek, hogy szombaton vagy vasárnap vetítenek-e délelőtt valamilyen mesejátékot az M2-n vagy a Duna TV-n! :-)
A szombat délelőtti színháznak nagyon örülök, így a harmincas éveim közepén az az első, amit a következő heti TV újság felütésekor megnézek, hogy szombaton vagy vasárnap vetítenek-e délelőtt valamilyen mesejátékot az M2-n vagy a Duna TV-n! :-)
Azok aztán vannak tömegével... most még több, mint a bizonyosság. Egyik kolléga féltő és jószándékú leveléből idézek - nyilván név nélkül. Vitaalapnak sem rossz.Ha érdekel, (ha nem,) elmondom, hogy őrültségnek tartom az egész napos ifjúsági csatornát. Talán még nem…..
TulipánPalota
2011.02.02 16:31:41
@seresv:
Remélhetőleg nem csak mesecsatorna lesz, és remélhetőleg nem olyan értelemben menő, mint amilyenek a jelenlegiek. Hanem hiánypótló. Mert hiány az van!
Remélhetőleg nem csak mesecsatorna lesz, és remélhetőleg nem olyan értelemben menő, mint amilyenek a jelenlegiek. Hanem hiánypótló. Mert hiány az van!
Már egy hete csak az új bejegyzésen töröm a fejem, és közben gyűlnek, gyűlnek a mesélnivalók. Rengeteg terv született, némelyik elindult a megvalósulás felé... de haladjunk sorban.1. Legtávolabbi tervekElső és legfontosabb fegyvertény: megszületett az őszi alapstruktúra,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
MÁS: azt tudjuk, hogy Gergő sajnos lemondott. Olvastunk kósza híreket, hogy talán a blog miatt.
DE! Lehet már tudni, mi az igazság? Mert én hiteles tájékoztatást erről még nem olvastam (mármint az indokról), azt hittem, az csak kósza mendemonda, hogy a blog miatt, itt most mégis egy ideje tényként kezelik.
Megjelent erről valamilyen pontos hír, vagy azt ne is várjam?