Adatok
polyak.gabor
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nem látszanak csillapodni a kedélyek az új médiaszabályozásról szóló vita kapcsán - még a szakmaiak sem. Bár a kormány azt állítja, hogy a vita most már kezd normális - professzionális? - mederbe terelődni, érdekes módon a több éves szakmai tapasztalattal rendelkezők…..
A Facebookon szervezett péntek esti, új médiaszabályozás ellen tiltakozó demonstráció kiáltványának két pontjával szeretnék kicsit foglalkozni, mert szerintem a legtöbb kritika az utóbbi három hétben ebben a két pontban foglalható össze a leginkább. Most kezdem a harmadikkal,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Bár a kommentelők már minden érdemi szakmai érvet összegyűjtöttek, nagyon szívesen csatlakozok be a szakmai vitába. Mert határozott meggyőződésem, hogy a szabályozás rossz, koncepciójában és részleteiben egyaránt. Szakmai érvekkel szemben, amiket ez a bejegyzés is tartalmaz, nagyon szívesen hozok fel ellenérveket. Abban is egyetértek, hogy a törvényt csak azokon a pontokon szidjuk, ahol hiba van. És a tévedés lehetősége nyilvánvalóan nálam is fennáll.
Az információforrások felfedéséhez: az Smtv. 6. § egyetlen konkrétan meghatározott szervhez sem telepít hatáskört. Kizárólag úgy értelmezhető, mint a bírósági és hatósági eljárásokban általánosságban irányadó rendelkezés. Gyakorlatilag a bizonyítási eljárások speciális szabálya - nem ártott volna hozzáigazítani az eljárási törvényeket -, arra az esetre, ha tanúként egy újságírónak kellene vallomást tennie.
Az az érvelés, hogy a hatóság alatt nyomozó hatóságot kell érteni, alaptalan. Ugyanis nem az van odaírva. Sőt volt olyan módosító indítvány az Smtv. elfogadásakor, ami ezt a pontosítást akarta keresztülvinni. Sikertelenül. Jelenleg tehát bármely hatóság, a közrend védelmére hivatkozva követelheti az informátor felfedését. Akár a vízügyi is, mondjuk a gátak állapotáról szóló cikk miatt. Köszönjük a Médiatanács önmegtartóztatását, de ettől még jogilag nincs igazuk. És mi lesz, ha kilenc év múlva egy másik Médiatanács másképp érti a törvényt?
Ráadásul nem is a legfontosabb rendelkezés az információforrás megismeréséhez. Ahogy az interjúban is mondom, a Médiatanács és az NMHH bírósági határozat nélkül a szerkesztőség bármely dokumentumát megismerheti, lemásolhatja, sőt harmadik személyt is információközlésre kötelezhet. A megszerzett információkat ráadásul későbbi eljárásokban is felhasználhatja. Mttv. 155. és 175. §.
Nehezebb ügy a közerkölcs. Az Mttv. valóban két egymásnak ellentmondó rendelkezést tartalmaz. A hatósági hatáskörök felsorolásánál nincs közerkölcs, a szankció-alkalmazásnál van. A 185. § alapján szankcióalkalmazásra a „médiaigazgatásra vonatkozó szabály” megsértése esetén kerülhet sor, amibe az értelmező rendelkezések a teljes Smtv.-t beleértik. A 182. § viszont szűkebb körben, az Smtv. 13-20. §-ai esetében nevesít hatósági felügyeletet. Sem a rendszertani, sem a nyelvtani értelmezés nem vezet egyértelmű megoldáshoz. De az tény, hogy benne van a szűkebb értelmezés lehetősége. Meg a tágabbé is.
A sajtótörvény valóban tartalmazta a közerkölcsöt, mint a sajtószabadság korlátját, de 34/2009. (III. 27) AB határozat az utolsó jogkövetkezményt is megsemmisítette, ami ehhez kapcsolódott, mégpedig a nyilvántartásba vétel megtagadását. Más jogkövetkezmény, különösen a nyilvános közlés tilalma 1997 óta nem kapcsolódott a közerkölcshöz. Azaz Orbán Viktor ide vonatkozó válasza az EP-ben nem volt helytálló.
Ami ennél fontosabb, az az, hogy nem a közerkölcs az egyetlen objektív tartalom nélküli rendelkezés. Az Smtv. 13-20. §-ai csak ilyen rendelkezéseket tartalmaznak. Soha nem tagadtam, hogy e rendelkezések korábban is részei voltak a médiatörvénynek, sőt az ORTT alkalmazta is őket. Viszont számos tanulmányomban jeleztem a szabályozással, valamint a hozzá kapcsolódó AB-határozatokkal kapcsolatos komoly fenntartásaimat. Ráadásul az emberi méltóságot sértő, vagy éppen a kisebbség vagy többség burkolt megsértését megvalósító tartalmak médiajogi szankciókkal való korlátozását az Alkotmánybíróság kizárólag a televíziós és rádiós műsorszolgáltatásra vonatkozóan, éppen e médiumok sajátosságai alapján találta alkotmányosnak. Ebből éppen az következik, hogy a szabályozás kiterjesztése más médiumokra alkotmánysértő. És a kérdésem megint: mi lesz kilenc év múlva?
És ha már írok, nézzük az Európai Bizottság kifogásait is. A legfontosabb az, hogy a Bizottság a törvényt ebben az eljárásban kizárólag az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek való megfelelés szempontjából vizsgálta. Ez egy nagyon szűk látószög, egyáltalán nem érinti az érdemi kifogásokat. Az EU-nak például semmilyen hatásköre nincs a nyomtatott médiára. Már ebben a szűk látószögben három kifogás merült fel. Az ún. származási ország elvét a törvény nyíltan megsérti, mégpedig azért, hogy legalább a digitális földfelszíni csatornákat, illetve az összes .hu domain alá bejegyzett honlapot magyar joghatóság alatt tartsa. Csakhogy ez tökéletesen ellentétes az irányelvvel. A szándékot értejük, de az eszköz éppen az lenne, hogy egy normális szabályozással itthon tartsuk a szolgáltatókat.
A kiegyensúlyozottság a lekérhető audiovizuális tartalmakkal szemben teljesen abszurd. Mitől lesz az Inda vagy a NOL Video kiegyensúlyozott? És hogyan orvosoljuk, ha nem az? Attól, hogy feltöltünk egy másik videót, jobb lesz a helyzet. Ennek a közösségnek nem kell magyarázni, milyen ostobaság ez. A Bizottság baja az, hogy teljes jogbizonytalanságot eredményez a szabályozás. Igaza van.
A regisztrációval kapcsolatban, bevallom őszintén, nem pontosan értem a kifogást. Valószínűleg arról lehet szó, hogy törölni ugyan nem lehet a nyilvántartásból az online tartalmakat, de a bejelentés elmulasztása esetén alkalmazhatók a törvény szerinti szankciók. Megint ettől a közösségtől kérdezem: hiányzik nekünk, hogy nyilvántartsák bármelyik honlapot? Mi lesz ettől jobb? És elfelejti a honlap készítője, hogy dolga lenne a Médiatanáccsal - mert eddig semmilyen hatósággal nem volt dolga -, akkor megbírságolják? És ki veszi észre, hogy egyes oldalak nincsenek regisztrálva? És mi az, hogy internetes újság vagy hírportál?
Tudom, hogy itt és most nem tűnik hitelesnek, de mégis: a törvény nem azért rossz, mert a Fidesz csinálta. Ugyanilyen vehemensen támadtuk (akkor Majtényival az ORTT-ből) az ún. ötpárti médiatörvény-tervezetet. És lehet jó törvényt csinálni, ami nem piszkál bele olyan ügyekbe, ahol az államnak nincs dolga. Rövid lenne és egyszerű.
Jelezném, hogy bármikor szívesen állok egy nyilvános vita elébe a törvény alkotóival és alkalmazóival. Csak szóljanak.
Üdvözlettel,
Polyák Gábor