hidier 2012.08.12 13:20:58

Csodálatos küzdelem, gratulálok!
Kommentelők, azért ne felejtsétek, hogy itt azért 5 évről van szó, azok a tanárok akik titeket tanítottak, és akikről nem maradt szép emlék, talán már 20 kudarcokkal teli év is mögöttük volt.
Ottília kudarcról-kudarcra járt, és egy magángimnáziumban talált megoldást.
Én is tanítottam. Egy jobb középiskolában. Elképzelhetetlen mit tudnak a tanárok, és a diákok. A magyarok! MIndig gyönyörűséggel vettem részt egy érettségin.
Nyugaton élő rokonaink gyerekei egy-egy évre hazajöttek, hogy magyarul is járjanak egy gimnáziumi évet. Sehol nem voltak szegények.
Gyermekeink óvodát, iskolát jártak, járnak. Átlagos (tehát helyi, vidéki iskolában). 90% fantasztikus pedagógusokkal találkoztunk.
Úgy tűnik, hogy vagy nem ismeritek, vagy nem becsülitek őket. Vagy valami más...
Egy szép beszámoló nem arra szolgál, hogy mindenki kiélje frusztráltságát...

hidier 2012.08.11 12:24:25

@1. Zaphod Beeblebrox: Igen, a portugáloknál volt az említett benyomásom, de Olaszhonban is közelített hozzá.
"Hónuk alá nyúlt" - igen, a diszkontárra gondoltam, a linket már nem találtam meg.
Amúgy persze 6-7 százalékos állampapír, egy rosszul teljesítő országban... Merthogy e tekintetben (erős piaci szereplők szempontjából) szinte mindegy, hogy kinek van eladósodva az állam, a helyzet számukra rózsás.
Nem tudják elinflálni valutájukat - de miért is kellene? Mert évtizedek óta ezzel machináltak, a népszerüséget kereső kormányok, reális gazdasági alternativák helyett.
Versenyképességük soha nem volt az északi országok szintjén, akik közül egyesekkel valutaunióba került. Ez így valóban gáz.
Nem arról van szó, hogy nem szeretnek dolgozni, ezt így kijelenteni vérlázító lenne, de más a munkakultúrájuk. Ezért nem élhetnének úgy, amint élnek. Csak szerényebben. Akkor nem lennének kiszolgáltatva. Persze tudom, hogy ez így primitívség, de az a fajta kitettség, ami talán 8, vagy akárhány év múlva bekövetkezhet, amiatt, mert a jelenben nem tudják helyén kezelni a gazdasági folyamatokat, sokkal súlyosabb fenyegetésekez hordoz. Mert eleve ott van egy belső ellentét (Észak-Dél), ami elvadulhat, és amihez jöhet egyéb is.

A húsipar említése övet súrolt. Fenntről persze. Kevesek egyike, amiben nem lehet kétség, de az ipar többi részével már nem ez a helyzet. Vagyis nem annyira egymással versenyzünk.

Jó volt olvasni néhány megjegyzésed. Elgondolkoztató, tanulságos

hidier 2012.08.11 10:56:46

@1. Zaphod Beeblebrox: Köszönöm.
A lényeg persze majd ugyanaz, bár vannak makrogazdasági vonatkozású eltérések, hogy ugyanis - ismereteim szerint - az olaszok nem takarékosak, hanem az adó alacsonyabb, ami a belső fogyasztást elevenné tette, de a fontosabb állami kiadások (beruházás, szociális) egy része folyton fedezet nélkül maradt.
- Az államkötvények vásárlásakor is a honpolgárok "hóna alá nyúlt" az állam!
Az eladósodottság tünet persze, de ha gazdaság nem teljesít, a kormányoknak nem lenne kötelező évtizedek óta fenntartani egy hamis mechanizmust, és garantálnia, sajna, egy nem reális életszínvonalt.
Minimális tapasztalatom van a munkamoráljukról, pénzügyi komolyságukról, és csak erről írok: ezekben az országokban szerzett tapasztalataim elgondolkozatattak, és megfogalmazódott bennem valami, amit tudom, hogy kegyetlen dolog kimondani, de ez volt: ezek az országok nem élhetnek ilyen szinten. Ehhez nem lehet meg a fedezet. És kiderült, hogy valóban nincs.
Versenyképességről beszélek.

"Világosan látszik hogy a német kumulált külker-mérleg többlet 2001 óta kb. ugyanannyi, mint a piigs országok kumulált külkermérleg-hiánya"?
Európai tagállamok, egymás rovására növekednek/növekedhetnek?
Akkor erős nemzeti kormányok, vagy erős központi kormányzás?

hidier 2012.08.11 11:15:42

@Lajosforras: Akkor tegyük fel: mi lenne, ha nem lennének...
Persze ennek semmi értelme, ezért nem is folytatotm.
De megrögzött vagyok az adósság dolgában: ha nem lenne egy állam kiszolgáltatott, ilyen hatalmat minősítők, alapkezelők nem birtokolhatnának.
Ezzel kellene valamit kezdeni.
Kövezzetek meg, de én Eu-szintű összefogást és intézkedést látok indokoltnak, hogy ez a folyamat megálljon...

Egy újragondolt svéd modellt, brutális adókkal, szociális egyensúllyal, saját gazdaság védelmével (kilépni a nemzeti keretek közül, nem magyar, de Eu-áruk, és csak azok,... na jó).

Világszinten egy másik gazdasági nagyhatalommal kell szembenéznünk. És a pénznek nincs szíve. Ahol az EU támadható, hogy támadni fogják, és nem gonoszság, összesküvés, meg ilyesmi. Hanem mert ez a gazdaság (a tőke) logikája. Pár forinttal valamennyien mi is talán eljátszuk naponta ezt a játékot.

hidier 2011.08.24 12:48:08

Nem szoktam ilyen magas indulati együtthatójú irományt olvasni, de most unatkozom, kint rekkenőség, a számítógép ilyenkor jó barát.
Újabb esete az Orbán-komplexusnak. Mert a buta ember nehezen viseli el, hogy okos ember ül a miniszterelnöki székben, 25 éve a pályán, és nem sikerült kompromittálni, pedig lett volna igény rá... Bezzeg Megyó, akinek elméje egy összetett mondatba belerokkant, vagy Horn, a szovjet zártvárosi gazdasági diplomájával, micsoda remek irányítói voltak a zorságnak. Tegyem hozzá: egyiket sem tartom utolsó alaknak, és politikájuk megkapná nálam a közepes alá-t.Csak mondom, hogy nem gúnyolom őket, csak sajnálom az országot a ki nem használt lehetőségekért.
"Gyurcsány idején épült" - a demagóg szlogenek párosítva bunkósággal. Ez utóbbi azért, mert a "mikor épül" kérdés önmagában semmit nem árul el, mert a három adandó válaszban a lényeg, amit a "miből épült" kérdés tisztáz. Ez a három pedig:
- kölcsönből (ide tartoznak a PPP konstrukciók is!),
- adóból, vagyis az ország gazdasági teljesítőképessége áll a háttérben
- uniós forrásból (részben), vagyis ha tetszik, ha nem: nyugati segélyből.
Az ország gazdasági teljesítőképessége jelentősen csökkent Gy.F. idején, amiben
a globális gazdasági összeomlásnak is jelentős szerepe volt. Tehát nem hiszem, hogy Gy. F. "eladta az országot", vagy hasonló, de amit művelt kormányával, arra jött a kétharmados válasz. Mert a társadalom nem csak egy kormányzati ciklusról, hanem kettőről mondott véleményt. Ha tetszik: visszamenőlegesen ítélt.
Államadósság: bár az írás megpróbálja összezavarni a tényeket, de azok, mint tudjuk, makacsok. Mert a számok önmagukban megint semmit nem jelentenek, hiszen a kilencvenes évek elején a gazdasági szerkezetváltás egészen más helyzetet teremtett, mint amibe az ország a kétezres évek végére, közepére került (juttatták). Előbb ugyanis befektetési célpont volt az ország, nemzeti vagyon jórészt érintetlen, stb. Később egészen más volt a gazdasági környezet, kilátás, és itt jött a tisztességtelen döntés, hogy tovább növelték a szociális kiadásokat, nehogy Orbán előzzön, miközben a puma legegett a délibábon.
Orbánék nem kis demagógiával rá is kényszerítik a kormányt a kölcsönből vett költekezésre (korházas történetek, pl.), ahol a "kényszerítés" olyan értelmű, mint emez, vagyis idézőjeles. Gy. idején felvett adósság már fedezetlen, és megítélésével bátran túlléphetünk a "felelőtlen" jelzőn. Bajnai józanon politizált, gazdasági kérdésekben legalábbis, és ha évekkel korábban így tesznek, nem itt tartanánk. Gy. felelős a min.elnöksége idején jelentősen, kilátástalanul megnőtt államadósság tekintélyes hányadáért. Orbán-koplexusát hozhatja fel mentségnek. Van neki, mert nem ér fel hozzá. Erkölcsileg sem.
De nem Orbánnak teher már, hiszen ellenlábasa többé nem lesz, inkább a baloldalnak van már útban, amelyik szebb feladatokat kapott a társadalomtól, semmint hogy csupán orbánozzon.
Csak még egy, pedig lehetne csemegézni a marhaságokból: "magánnyugdíjpénztárak ellopása". Közpénzből támogatott magánnyugdíjakról van szó. Ezzel a fogalmazással persze nagyobb lesz az indulat, amit gerjeszteni tudunk, de ezzel és bután maradnak a felindultak. Tehát egy közpénz-szippantyút állítottak le. Vitatható, nem állítom hogy nem, de a "lopás" és a blogíró gazdasági ismerete, társadalmi felelősségérzete érvénytelen.
Nem hiszem, hogy minden tekintetben jó irányban halad az ország, de hgy O.V. egy év alatt tönkretette volna az országot, azt én nem állítom, mert ha ilyet mondanék, a blogíróval kerülnék egy szellemi és érzelmi szintre, amit nem óhajtok.

hidier 2011.01.31 14:38:19

a szemmellenzőt a szem mellé és nem elé teszik, de ez lenne a legkisebb baj...
Azt csípem, amikor valaki nagyon okosnak gondolja magát, de csak egyetlen nézőpontot ismer: "én". Ezzel vége is világnézetének, azaz én-nézetének.
Most persze divat a médiatörvényt cikizni, hogy finoman fogalmazzak, és ne járjon piros karika a bloghoz.
Nem részletezem, úgyis felesleges, észérvektől nem döglik az előítélet...
Szóval van értelme (a karikának), mert nem láttam a filmet/műsort, azért nézem, és az aprónépet a 16-tól elküldöm. És ha ismerős az internetbeállítások c. középiskolai fejezet, akkor nem kell tovább ragoznom a témát.
Akkor működik, ha van felelős felnőtt a karika mellett. Nem azért, hogy a gyerek ne lásson pucért, hanem azért, hogy ne nézzen olyan tartalmakat, amiket nem tud feldolgozni, mert nincs hozzá érzelmi/fogalmi készlete. Mindegy.
Illetve még egy nagyon sántító, de nem teljesen béna párhuzam: kellenek-e közlekedési szabályok, ha senki nem tartja be?
Tulajdonképpen azzal van bajom, AMINT a kérdést tálalja a blogíró és társai. Mert igaza van abban, hogy nagyon közel áll a porhintéshez a dolog, ámde a társadalom konzervatív tagjait, akik valamilyen oknál fogva a szigort gondolják a megoldásnak, nem lehet ennyire kiírni a világból. Nem tartozom közéjük. Mindegy.
Empátia nélkül azonban semmit nem szabadna írni/beszélni. Semmit nem javít ugyanis, csak felületet/tárhelyet foglal. Igaz a bit-ek nem pirulnak, és valamivel el kell foglalják magukat.

hidier 2011.01.16 13:36:53

Miként lehet a demokráciát védeni úgy, hogy közben az ország felét csürhézem, jószándékú emberek ámbár nem szerencsés (írhatnék keményebbet is, de mégsem), mégis sokakat megnyugtató elképzelését, célját, törvényét, és ezzel közvetve az ő állampolgári mivoltát gyalázom, mi több: kétségbe vonom?
Természetes, hogy nem ért velem az ország fele, mert más a neveltetése, habitusa, iskolázottsága, világnézete, és a hungarikum: más oldalról érte sérelem valamikor régen, nem is olyan régen, a rendszerváltáskor, azt követően stb.
Hogy mit kezdek a másik felével, - no ez itt a kérdés. Ha a mocskolódás a cél, akkor minden mehet. Nincs szabály, nincs korlát.
Ha viszont elemzőnek vallom magam, akkor fel kellene mutatnom az empátia parányi jelét, és elemeznem kellene, nem az igazamat bizonyítanom, ráolvasnom, mitizálnom, csürhéznem. Csak mert nem értek egyet. Lehet ezt művelni, de akkor lazán, felhajtás nélküil, és a cél a saját dühöm kiadása, nem pedig valaminek az előmozdítása.
Sajnálom, hogy értelmes emberek, akik valóban komoly felelősséget éreznek, a legkisebb küszöbben elbotlanak, és hozzájárulásukkal semmit nem csökken az, aminek csökkennie kellene, inkább terjed az indulat.
Igazán sajnálom. Ami banális érzés, de kénytelen vagyok beérni. Máskülönben sokmindenben egyet értenék.

hidier 2011.01.17 00:36:57

Mindenképpen köszönöm a választ, legalábbis úgy érzem, hogy tulajdonképpen két utóbbi kommented egy felvetésnek szól, amit én fogalmaztam meg.
Késő van már érdemi választ írni (úgy értem elmúlt éjfél, és közel a reggel), de egy dolgot leírok még röviden.
Környezetem tele van [ideges] indulatos emberekkel, és úgy érzem, hogy ezért az állapotért nagyban felelős minden médium (illetve betűvető), ami/aki úgy közli a tényeket/dolgokat, amint.
Vannak felületek, ahol nem vár senki komoly megnyilatkozásokat, illetve olyanok, ahol éppen dühöngeni illik. Vannak viszont komoly oldalak, ahol másra vár, és ez keltett újra és újra csalódást bennem, mert egyébként gazdag az anyag, sok érdekes téma tárgyalódik, de a végszó mégsem lehet annyi csupán, hogy "dögöljön meg a F/M..." (mást idéztem.)
Nem lehet elfogulatlanul írni, ez tény, és jobb ha előbb számolunk ezzel, hogy ne a téma gyűrjön maga alá, hanem mi uralhassuk, - mégis, jó lenne már a komolyabb felületeken normálisan értekezni. Mint normális ország n. polgáraihoz illene...
Nem hiszem, hogy mindenért a politika a hibás. Mintha senkinek sem kellene már társaság, szolidaritás, csak a lé... Jobban tudod.
Reakciód nagyon szerteágazó, kissé szertelen, kusza is, alig értem. Talán valóban késő van.
Visszatérek, addig is jó éjt, és ne hidd, hogy munkád elvégezted. Annyi itt (és másutt is) még a teendő e téren. Egyre több.