Regisztráció Blogot indítok
Adatok
horpett

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2011.01.14. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Fővárosi Blog Eladó a MAHART-ház 2012.07.14 08:00:00
Az V. Apáczai Csere János utca 11. alatti épület eladósorban van. Az első világháború előtti építészet egyik jeles fővárosi épülete látott már dicsőbb időket is - a Horty-korszakban és a szockorszakban is. A KÉK jóvoltából bejutottunk és szétnéztünk az idén 100 éves…..
horpett 2012.07.16 10:46:25
A nap izéje Duna: az elherdált lehetőség 2011.09.14 15:52:00
A dunai teherhajózás nem is olyan régen a közép-európai áruszállítás egyik meghatározó szegmense volt. Ma is az – de ma már a magyarok nélkül. Miért csak mi vagyunk olyan ostobák, hogy nem aknázzuk ki a Dunában és a Tiszában rejlő lehetőségeket? Teherhajók a…..
horpett 2011.09.15 09:05:50
Tavasszal egyre többször és többet olvashattam a különféle közösségi oldalakon a Duna, a dunai hajózás és a magyar dunai hajósok keserű és sanyarú helyzetéről. Sőt a "királyi" TV-ben egy rövid interjúig látható és hallható volt egy gazdag múlttal rendelkező és széles látőkörű hajóskapitány is, aki - ostyába csomagoltan ugyan - de elmondhatta véleményét a Duna szabályozásának szükségessé válását. És mindezt követte a Duna-charta, ami a magyar EU-elnökség sikerének lett kikiáltva... Szóval valami történésnek kellett következnie végre már szegény Dunánkon.
Következett is, egy vasárnap reggel a Kossuth rádióban nyilatkozott "zöld prófétánk". Amellett, hogy kinyilatkozta, hogy márpedig a Duna marad olyan, amilyen, magyar dunai hajózásra pedig szükség nincsen, hiszen...., és következett egy olyan zavaros, minden gazdasági realitást nélkülöző indoklás, amit az ember felkészületlenül és mérgében tesz csak...
Mikor veszik már tudomásul végre megválasztott vezetőink, hogy az érintetlen természet (és vizeink) csak egy zöld álom ma már, és aki a szabályozás mellett van, az nem feltétlenül egy retrográd "vörös ördög", hogy kővel, betonnal is lehet pozitív maradandót és hasznosat alkotni.
Manapság "módi" Széchenyire hivatkozni jogosan.Azt viszont illik elfeledni, hogy Széchenyi nem csak a legnagyobb magyar volt, hanem a legnagyobb magyar hajós is, Ő volt az aki a legtöbbet tett a magyar dunai hajózásért.
A mai Széchenyire hivatkozók ezt elfelejtik - sajnos.
Hajók, gépek, tengerészek A mai helyzetről írt cikkem az "Európai Tükör"-be - A külügyminisztérium kiadványa 2011.02.08 14:54:00
A magyar hajózás és a Duna Stratégia, valamint a Széchenyi terv.   I. Az alapok:  A közlekedést úgy vizsgálhatjuk, mint az ország ideg, ér és nyirokrendszerét. Figyelnünk kell rá, és folyamatosan karban kell tartanunk. Bármelyik részének elhanyagolása tragédiához…..
horpett 2011.02.11 11:47:58
Az utolsó bekezdésben taglalt óhaj megvalósítása sajnos továbbra is „lila” ábránd marad, a politika közismert arroganciával a Duna stratégiát kiherélte: szó sem lehet vízlépcsők építéséről. (Ld: FIDESZ-KDNP siófoki frakcióüléséről kiadott sajtóközlemény.)
Ismételten bebizonyosodott, hogy politikusaink (mindegy, hogy milyen színű lobogó alatt politizálnak) félnek attól, hogy elfogadják a Duna komplex szabályozását. Pedig a dolog egyre inkább a körmükre ég, azonban a besulykolt téveszme rendíthetetlen: az aki a Duna duzzasztásáról ábrándozik, az tagadja a rendszerváltást, az környezetromboló.
Nem merik vállalni országunk nagyjai, hogy letegyék a Nagymaros-szindróma terhét, hogy elismerjék végre, hogy Nagymaros már akkor is csak politikai kérdés volt.
De félnek. Mitől félnek? Elveszíthetik hatalmukat?
Merjünk nagyokat álmodni – ez az új politikai szlogen. Tessék mondani a Duna komplex szabályozása csak a hajósok álma marad? Mindenki másnak rémálom?
Tudomásul kellene már venni nekik és minden zöldsapkásnak, hogy szabályozás, rendezés és hosszú távú hasznosítás nincs beton és kövezés nélkül!
Ha bátortalanok maradnak és maradnak begyöpösödött gondolkodásúak, akkor lemarad ez az ország! Ha vesztesek maradunk a nemzetközi gazdasági és életben-maradási versenyben, akkor nem csak én, és a hozzám hasonló Duna-barátok lesznek vesztesek, hanem Ők is!

A tanulmány minden egyes sorával egyetértek, többször is átolvastam. Elolvastam Somlóvári László gondolatit is, meghallgattam a TV-ben is – és reménykedtem. Lám-lám, végre valakik megszólaltak, megszólalhattak, merték megfogalmazni a Dunát féltő és fejleszteni óhajtó gondolataikat. És főrumot is kaptak, kaphattak.
Az ellentámadás gyors, kíméletlen és arrogáns volt – és maradi.

A mostani hatalmasságok lassan elérik azt, amire nem gondoltak 20 éve: tőlük kell félteni a Dunát.
Duna blog Duna szabályozás = politikai öngyilkosság? 3. rész 2011.01.24 11:42:00
Tisztelt Olvasók! Megismétlem, az előző rész befejező gondolatát: a vízi áruszállítást nem önmagáért érdemes és szükséges fejleszteni, hanem elsődlegesen a társadalmi hasznossága miatt.           De lássuk, valójában mit…..
horpett 2011.01.26 17:34:49
Végre, végre! Végre valaki, akinek nem csak affinitása, hanem megalapozott szaktudása is van elindított egy fórumot, ahol szóba kerülhet a Duna hasznosítása. Ahol fórumot kaphatnak azok is, akik nem dunaparti andalgásaikat, nosztalgikus élményeiket idézik fel, hanem a ma és a jövő érdekében komplexen merik nézni a Duna jövőjét.
A vitaindító elemzésben a Duna mint gazdasági erőforrás, mint lehetséges tőke szerepel, ami jelentősen eltér az eddigi gazdaság-irányító gondolkodásmódtól. Végre, végre !
Beszélni kell róla, vitázni kell róla és végre tenni is kellene már valamit, méghozzá olyat, amit unokáink is látni fogják.
A Duna jövőbeni sorsát nézve csak visszafogottan tudok optimista lenni, hiszen még mindig nagyon sokan vannak, akik a Dunát csak ősállapotában tartják ideálisnak, akik szívesen andalognak a szabályozatlan, ezerágban folyó partján, de hazatérve azonnal felháborodva követelik az intenzívebb és hatékonyabb szúnyogirtást, mivel a gyerek agyon vakarta magát…Hogy a sörének hűtéséhez energia kell azt tudja ugyan, de az már nem érdekli, hogy ahhoz az energiát meg is kell termelni.
Csak a Dunát ne bántsák, a Duna meg kell hogy maradjon régi állapotában! Ősbálványként, kikezdhetetlen kövületté vált ettől a begyöpösödött gondolkodástól a Duna, holott a fejlődés kikényszeríti, hogy ahhoz (is) hozzányúljunk.
Tudomásul kellene már mindenkinek venni, hogy aki a Duna gazdaságos és komplex használatbavételét és rendbetételét sürgeti, az nem retrográd, bigott, rendszerellenes és környezetromboló kommunista!

Talán valami dereng, talán a józan ész úrrá lesz ezen a rossz beidegződésen.
Olvasom, hallom a TV-ben, hogy a környezetvédelemért felelős államtitkár sürgeti a Bódván és a Sajón vízügyi szakemberek bevonásával a záportározók építését, és az érintett terület vízügyi rendezését.
Úristen, csak nem? Szükség van vízügyi szakemberekre? Csak nem ráébredtek arra, hogy az
önkormányzati tisztségviselők nem értenek a vízrendezéshez?
De miért kell ehhez több száz összeomlott ház? Biztos vagyok benne, hogy az érdekelt vízügyesek évek óta fújják a riadót, csak nem akarták Őket meghallani, mert vízlépcső-pártiak. Azok meg élből ellenségeink, csak rosszat akarnak.
Az ezerszer emlegetett kiöntött lavór pedig tele volt velük, velük és annyi, de annyi a vízhez értő szakemberrel.

Tessék mondani nekünk miért kell mindig Mohács?

Tetszik, nem tetszik, hogy a Duna ne váljék Bódvává, ahhoz szakértelem és szabályozás kell. És a szabályozáshoz beton is kell, meg műtárgy, meg kövezés.
Meg persze vita is. Hogy költői legyek ismét: „A hozzáértő okos nép gyülekezetében hányni, vetni meg száz bajunk”
Egy nem kell csak: a Pató Pálos, nosztalgikus, maradi , „aki nem velem az ellenem” mentalitás.
Duna blog Duna szabályozás = politikai öngyilkosság? 2011.01.11 13:01:00
A latin mondás szerint navita de ventis, de bobus narrat arator, azaz a hajós a szélről, a szántóvető az ökreiről beszél. A legtöbben szívesen beszélünk szakmánkról, különösen, ha még szeretjük is. Én pedig egy ilyen megszállott hajóskapitány vagyok. Ráadásul abból a…..
horpett 2011.01.14 08:57:41
Sajnálattal tapasztaltam, hogy közlekedés-politikusaink a rendszerváltás óta gyávák, ha a Duna szabályozása és hasznosítása kerül szóba. Nagy többségük még mindig zöld szemellenzőt hord, és fél attól, hogy ha reálisan megnyilatkozik ebben a témában, akkor azonnal rásütik, hogy vörössé válik nem csak a szemellenzője, hanem Ő maga is.
Csak azok a civilek mernek mozgolódni és véleményt nyilvánítani, akiknek a legtöbb - a kenyerük, a jövőjük - a vesztenivalójuk. Azok mernek csak kiállni a hathatós és komplex megoldás mellett, akiknek a hangjuk (sajnos még) elég nyenge, nem tudja áttörni azt a falat amit a vízlépcső-ellenzők és egyben rendszerváltók emeltek.
Örömmel látom, hogy a kommentezők döntő többsége elégedetlen a jelenlegi és múltkori Duna-politikai hozzáállással, a hanemtörődünkvelenincsis mentalitással.
Beszéljünk róla, hátha valakiben a magas politikában lesz annyi merészség hogy félreteszi az idejétmúlt gondolkodást, és felvállalja azt, hogy a Dunával törődni kell, a Duna értékét és hasznosságát növelni kell úgy hogy a fejlesztés tényleges hasznot hozzon.
Hogy is írta József Attila? "Gyilkosok közt cinkos aki néma"
(Belénk ivódott a félsz, hisz én sem írtam le egyszer sem azt a szót hogy duzzasztó, vagy azt hogy vizienergia, vagy zsilip...)
Le kell tennünk azt a terhet, amit 89-ben politikusaink ránk raktak.
Hátha észretérnek nagyjaink, és végre a Duna betölti azt a funkcióját, amit Széchenyi mert közel 200 évvel ezelőtt vizionálni
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása