Regisztráció Blogot indítok
Adatok
pauza l.

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Tisztelt Olvasók, engem is meglepett, hogy előző írásommal így felkavartam az állóvizet. Örvendetes a sok hozzászólás, mert a legnagyobb veszélynek éppen a hallgatást éreztem, azt, hogy jó ideje már nem is beszélünk a Duna folyó problémáiról.Mint írtam, a valódi szakemberek…..
pauza l. 2011.01.29 09:22:27
Olvasva a hozzászólásokat, egyértelmű, hogy nemcsak a Duna hajózhatóságának kérdésében, de általában a hajózáshoz, mint közlekedési ágazathoz való hozzáállás tekintetében teljes a megosztottság. Két tábor alakult ki, a hajósok és az un. "környezetvédők", akiknek a véleménye a leginkább környezet kímélő szállítási módról egyértelműen elítélő. Riogatnak mindennel, óriási acél szörnyetegekről vizionálnak, melyek tönkre teszik a folyók élővilágát, miközben "megfeledkeznek" a Bős-Nagymaros elleni "hősies" küzdelmük eredményeként kiszáradó Szigetközről. Én csupán azt nem értem, hogy a nálunk fejlettebb európai államok - ahol szintén van "zöld" mozgalom - miért invesztáltak, és invesztálnak be a mai napig komoly összegeket a víziközlekedés fejlesztésére, beleértve a csatornázást is, hogy lehetőleg minél nagyobb területeket bekapcsoljanak a vízi áru- és személyszállításba, csökkentve ezzel a lassan elviselhetetlen kamionforgalmat. Tavaly ősszel egy belga hajót vittem le Újvidékre. A tulajdonossal beszélgetve szóba került a Tisza, mint Magyarország második legnagyobb folyója. Elmondtam neki a legfontosabb paramétereket, mire megkérdezte, hogy milyen nagyságú flotta dolgozik az ottani áruszállításban. Amikor azt hallotta tőlem, hogy kisebb helyi sóder és kőszállításon kívül nem beszélhetünk másról, hogy a "flotta" nagysága és állapotáról jobb nem is említést tenni, nem hitt a fülének! Tőlünk nyugatabbra egy ekkora víziutat már régen rendbe tettek volna és intenzív hajóforgalom biztosítaná az ottani mezőgazdasági áruk fuvarozását, hogy a Duna-Tisza csatorna megépítéséről már ne is beszéljünk.
De biztosan mi tudjuk jobban: a hajózás kifejezetten környezet szennyező, hogy a vízlépcsőkről már ne is beszéljünk!
pauza l. 2011.01.29 09:39:10
@aeidennis:
Ami a dunaszekcsői és kulcsi helyzetet illeti:
Biztos vagyok benne, hogy a vízlépcsők megépítése során ez a probléma is megoldódna, pontosan azért, mert a duzzasztás miatt rengeteg járulékos beruházást kell megvalósítani. Mindenekelőtt a gátak, a part menti települések szennyvíz elvezetése, stb. Ebbe beleférne bőven a löszfalak megtámasztása is.
Mondok egy példát:
a 70-es évek legvégén épült meg a német Duna szakaszon Regensburg alatt a geislingi duzzasztó. Több, mint egy évig mindössze jelképes, mintegy jó fél métert duzzasztott csak, mert nem készültek el a járulékos beruházások. Tehát átmentünk a kamrán, de fölötte a régi hajóút volt, mintha mi sem történt volna. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a duzzasztókat meg kell csinálni, de természetesen nem maradhat el semmi, ami a biztonságot, ill. a környezet védelmét szolgálja. Ezt kellett volna Nagymarosnál is csinálni, nem pedig kidobni az egész addigi beruházást, sőt azóta is fizetni az adósságot. Iszonyú károkat okoztak a politikusok és a hozzájuk csapódott "környezetvédő" szakemberek(?)!
pauza l. 2011.02.12 18:09:45
@aeidennis: Furcsa választ kaptam reagálásomra. Az általam elmondottakra csak általánosságok hangoztatása, semmi konkrétum. Én is beszéltem, beszélek a Duna mentén élőkkel, sőt én is itt élek, mi több 43 éve hajós vagyok. A szigetközi emberek véleménye nem éppen hízelgő azokról, akik miatt súlyos károkat szenvedett az ottani természet. ÉS EZEK NEM A VÍZÜGYESEK, HAJÓSOK! Még egyszer mondom: nem a hajózás az első abban a felsorolásban, ahol a duzzasztás (mai divatosabb meghatározás szerint "vízvisszatartás") haszonélvezői vannak! Tessék talán azokat az osztrákokat, németeket megkérdezni, akik a Wachauban, vagy a Majna mentén élnek. Érdekes módon a teljes környezet átalakítás ellenére békésen megférnek a hajósokkal. Eszükbe sem jut őket kárhoztatni, hiszen nincsen miért! Természetesen ott a vízügyi szakembereket, hajósokat nem tekintik kártékony természetrombolóknak! Miért akarunk mi mindig okosabbak lenni azoknál, akik már bejártak egy utat?!
A latin mondás szerint navita de ventis, de bobus narrat arator, azaz a hajós a szélről, a szántóvető az ökreiről beszél. A legtöbben szívesen beszélünk szakmánkról, különösen, ha még szeretjük is. Én pedig egy ilyen megszállott hajóskapitány vagyok. Ráadásul abból a…..
pauza l. 2011.01.12 18:47:44
Január 6-án leadták a Duna TV-n a "Fejezetek Magyarország közlekedéséből" c. sorozat hajózásról szóló részét. A folyamhajózásról Laci és én beszéltem. Sajnos - nyilván az idő rövidsége miatt - mindkettőnk mondandójának nagy része kimaradt. Részemről a Duna hajózhatóságának problémáiról beszéltem, többek között a nagymarosi vízlépcső építésének politikai indíttatású leállításáról. Emlékezetem szerint nem csak az anyagban elhangzott árhullám ellenőrzött módon történő leengedéséről, hanem a meder kimosódás miatti talajvízszint csökkenés megállításáról, öntözésről, áramtermelésről is beszéltem, pontosan azért, amit Laci is említ, miszerint mesterségesen elterjesztették a vízlépcső elszánt ellenfelei, hogy ebből egyedül a hajózás profitál. Kár, hogy ezek kimaradtak a filmből. Mindenesetre azóta is minden lehetséges fórumon hangoztatom, hogy a hajózás csak sokadik a sorban a vízlépcső hasznát élvezők között. Kérek mindenkit, hogy bármely megszólalási lehetősége van, erre mindenképpen térjen ki!
Persze azt is ki kell mondani, hogy nemcsak a Duna hajózhatósága nehezíti az életünket. Szintén régóta szajkózom, hogy a hazai hajózási vállalkozók eszközbeszerzéshez hitelhez jutási lehetősége szinte a nullával egyenlő! A bankoknak nálunk ismeretlen fogalom a hajóvásárlási hitelkonstrukció. Félnek, hogy a vállalkozás becsődölése esetén nyakukon marad a drága hajó. Állami garanciavállalásról, netán pályázati pénzekről szó sincsen. Pedig a MÁV évenkénti százmilliárdos nagyságrendű támogatásához képest 2-3 milliárdos hitel alap létesítése egyszeri invesztálással a költségvetést nem terhelné meg. Ebből az alapból - pályáztatással - kaphatnának visszafizetendő hitelt az önerő előteremtéséhez a hajózási vállalkozók, tehát kamatostól visszatöltődne. Ez a bankoknak is egyfajta állami garancia vállalást jelentene. A jól megválasztott hajó képes kitermelni a törlesztő részleteket és még haszon is képződik. Tudom, erre az a válasz, hogy tiltják az EU-s szabályok, de mi, akik ezen a piacon dolgozunk, azt is tudjuk, hogy a németeknél, hollandoknál ilyen-olyan burkolt módon támogatják a hajózást!
Nálunk csupán arra "telik", hogy inkább rúgjanak még egyet a bürokraták a hajósokba:
2011. január 1-től hajóskapitányi oklevéllel nem lehet hajót vezetni!
Szégyen, gyalázat!
pauza l. 2011.01.14 18:08:03
@horpett:
Szia Péter!
Szívemből beszéltél!
Üdv.