Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Magyari Péter

11 bejegyzést írt és 20 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az MSZP elnöke inkább lenne nagy kakas egy kis szemétdombon, mint egy kis kakas a nagyobb kupacon. Az Együtt 2014-ben riválist lát és megpróbálja ellehetetleníteni. (Fotó: Barakonyi Szabolcs/Index) Úgy tűnik, Mesterházy Attila mindenképpen rendezni akarja a viszonyokat, még…..
Magyari Péter 2012.11.29 09:52:24
Ez várható volt. Bajnai hibázott, amikor nem pártot alapított, hanem felszólította a többi ellenzéki pártot, hogy álljanak mögé.
Eddig annyit ért el, hogy sikerült az LMP-t a szétesés szélére bombáznia, most pedig ott maradt neki az MSZP és a DK, akik teljesen érthetően a saját stratégiáiknak megfelelően akarnak építkezni vele. Baja Ferenc, Szekeres Imre, Kovács László, Havas Szófia és Veres János vannak a tárgyalni küldött szocialista delegáltak között. Ehhez jöhet még esetleg Gyurcsány Ferenc, illetve az eddig jelentkező volt SZDSZ-esek.

Teljesen nyilvánvaló volt, hogy ha Bajnai nem alanyi jogon akar visszatérni a politikába, hanem mások nyakába ülve óhajtja a rezsimváltást, akkor az konzerválja az ismert szereplős, kétosztatú rendszert. (Épp erről írtam október 22-én:
index.hu/belfold/2012/10/22/a_part_nelkuli_ember/ )

A nagy győzelem sóvárgása felülírta a racionalitást.

Bajnainak először egy értelmezhető ellenzéket kellett volna felépítenie, és csak utána a győzelemre gondolnia. Reálisan 2018-ra lehetett volna így komoly esélye kormányra kerülni, és 2014-18 között a parlamentben elszürkíthette volna a bajaferi értelembe vett legfőbb riválisait. És hidat verhetett volna jobbközépre is akár.

Hosszabb távon így járt volna jobban az ország. És még az sem kizárt, hogy egy ügyes kampánnyal akár 14 tavaszára maga mellé állíthatta volna az szocialistákat kedvelő nyugdíjasok egy értelmezhető részét, és olyan helyzetbe került volna, hogy diktálhasson választási együttműködési feltételeket.

Az MSZP mostani reakciója a maguk szempontjából teljesen logikus, és a lehető legjobb döntés volt. Teljesen érthető, hogy ők akarják diktálni a feltételeket, és próbálják elérni, hogy Bajnai legyen a bokréta az ő kalapjukon, és ne csak úgy átadják neki az infrastruktúrát és a szépkorú szavazókat.

A stratégiai hibát Bajnai követte el.
A 2014-es választások eredményét az ellenzék egységesen semmisnek fogja tekinteni, amennyiben alulmaradnak. Sem az ország egyik fele, sem a nemzetközi közvélemény egy része nem fogja a Fidesz hatalmát legitimnek tekinteni. (Fotó: Reviczky Zsolt/Népszabadság) Az elmúlt két…..
Magyari Péter 2012.10.31 11:26:04
Elég veszélyesnek érzem ezt a forgatókönyvet, amihez hozzá tartozik az ellenzék felelőssége is. Akárhogyan is írja át ugyanis a kormánytöbbség a választási törvényeket, amíg konkrét választási csalás nem történik, addig fel sem szabad hogy merüljön bennük a választás legitimációjának megkérdőjelezése. Pláne, ha elindulnak a választáson. Az milyen már, ha mi nyerünk akkor ért, ha a másik akkor nem? Ennél infantilisabb és károsabb hozzáállás nehezen elképzelhető, bízzunk benne, hogy igazából fel sem merült ellenzéki körökben, és csak a VV fantáziájában létezik. Az ellenzéki bojkottot is nagyon rossz ötletnek tartanám, mert annyira nem antidemokratikus ez a rendszer, hogy polgárháborús hangulatot kelljen szítani. De ha már elindul az ellenzék a választáson, akkor el kell fogadnia annak eredményét is.
(Az 1999-es amerikai elnökválasztás egy erősen vitatott helyzetben bírósági ítélet alapján dőlt el, miközben a vesztes Al Gore nettó több szavazatot kapott mint Bush. Ment az éles vita az utolsó percig, de aztán amikor eldőlt, a demokraták megálltak, és együtt éltek a helyzettel. A párhuzam nem teljesen egyértelmű, de az fontos üzenet, hogy a polgárháborús hangulat gerjesztése rosszabb, mint a vereség.)
Akárhogyan is írta is át a kormányoldal a választási törvényeket - szerintem egyébként nagyon rossz irányba, és kifejezetten tahó módon - nem lehet az ellenzéknek megkérdőjelezni az eredményt, ha nem történik konkrét csalás.
Az ellenzék ha tudja, akkor győzze meg a választók kellően nagy tömegét, hogy ez rossz, ők mást akarnak, és ha ezt elhiszik nekik, akkor rájuk fognak szavazni. Nincs más megoldás. A választások megkérdőjelezése, a polgárháborús állapot szítása többet árt az országnak, mint bármilyen szigorú regisztráció.
A mostani változtatások arról szólnak, hogy a nagy és szervezett egységek előnyhöz jutnak. Ez egyszer még a Fidesznek is rossz lehet. A törvények aktuálisan a mostani kormányoldal előnyére készültek, ám közben kikényszeríti a túloldal egységbe szervezését is, illetve semmi sem garantálja, hogy egy mélyülő gazdasági válság nem kezdi el felaprózni a jobbközép tömböt néhány éven belül.
És a módosítások mögött azért létezik elvi állásfoglalás is, Orbánnak az a mániája, hogy erős kormányra van szükség, mert a koalíciós kényszer béklyó. Lehet ezt persze vitatni, hogy például az arányos rendszer kompromisszumra kényszerít, és ettől demokratikusabb; meg mellette is érvelni, hogy a politikát nem emészti így fel az állandó kormányválságok kezelése, és az érdemi feladatokra lehet figyelni.
Mindenesetre ha a választókat annyira felháborítja a regisztráció, (és sok más egyéb intézkedés), akkor 2014-ben majd nem a Fideszre szavaznak. Ha meg nem zavarja annyira, akkor ezt az ellenzéknek el kell fogadnia, és kivárnia, hogy az ő üzenetük, vagy a Fidesz elleni ellenszenv egyszer őket segítse majd hatalomra.
Joób Sándor Sanyi szóviccben is 2012.08.29 14:13:21
nagy király. Hogy ez kiderüljön, ahhoz elég tőle egy rágót kérni. Vigyázat, rekonstruált párbeszéd következik! ÉN: - Sanyi, van egy rágód? SANYI: - Megnézem. (Táskájában kotorász) Csak egy Mentosom van. ÉN: (Megkönnyebbülten) - Nem baj, jó lesz az. SANYI: - Athos,…..
Magyari Péter 2012.08.29 17:14:10
Magyarország 997-1301 8. EMESE 2012.08.20 08:32:29
Kormány hatalom nélkül István V. halála után nem rendeztek választásokat. A Magyar Nemzeti Front néven egyesült, korábban rivalizáló csoportok a parlamentben szinte egyhangúan választották meg miniszterelnöknek László IV-et. Ő elsősorban a kun tábornoknak köszönhette…..
Atomtámadás Magyarországon ellen 1241 április 10-ről 11-re virradó éjjel a korábban dicsőséges magyar hadsereg elpusztult. Muhinál állította hadrendbe az ország alakulatait a belpolitikai válságoktól egyébként is meggyötört magyar kormány. A csapatokat egyetlen éjszaka…..
Magyarország 997-1301 6. HUBA 2012.08.20 08:32:24
András új gazdasági mechanizmusa András II. 1205-ben gyorsan hozzálátott programja megvalósításához. A neoliberális gazdaságpolitika meggyőződéses híveként indította el "új gazdasági mechanizmus" nevű programját. Azonban a Mol, a Matáv és a paksi atomerőmű eladása után…..
Magyarország 997-1301 5. TAS 2012.08.20 08:32:21
Alex rendet tesz Az Esztergomból titokban útnak indult repülőn három miniszter, stratégiailag fontos üzemek vezetői, és a hadsereg több tábornoka is rajta volt. Egy dologban értettek csak egyet: ha bárki alakítana kormányt a magyarországi jelöltek közül, azonnal…..
Magyarország 997-1301 4. KOND 2012.08.20 08:32:16
A fattyú és a NATO Béla II. elment, de a vérrel és gumibottal megerősített párt hatalma megmaradt. Béla halála után nemzetközi megfigyelők is azt várták, hogy összeomlik a kormánypárt, de nem ez történt. A rendkívül agilis, inkább technokratának tartott, legendásan nagy…..
Magyarország 997-1301 3. OND 2012.08.20 08:32:08
A Kálmán-féle puha diktatúra Kálmán miniszterelnöki kinevezésével tehát a Béla Párt liberális frakciója jutott hatalomra. Álmost tárgyalásra hívta az új kormányfő, és az eredmény meglepte a közvéleményt: a régi ellenfelek kibékültek, és megpróbálkoztak azzal a…..
Magyarország 997-1301 2. ELŐD 2012.08.20 08:31:13
Salamonék Jugoszlávia ellen 1063 szeptember 27-én, a Béla halála utáni káoszt kihasználva Salamon Székesfehérváron átvette a kormány vezetését. Az amerikaiak megnyugodva üdvözölték, hogy visszaálltak a jogállam keretei Magyarországon, és az András idején kijelölt…..
Magyarország 997-1301 1. ÁRPÁD 2012.08.20 08:26:23
A rendszerváltás A kommunista párt diktatúrája lassú erjedéssel hanyatlott. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselői már a Géza-rezsimmel is több fontos szerződést aláírtak. Az Egyesült Államok tanácsadókat küldött az országba, a nyugati államok sorra…..
A központilag kierőszakolt összefogás éppen két különlegességünket, a joguralom évszázados hagyományát és a szabadságvágyat darálta és darálja le, egyre mélyebbre rántva minket a kelet-európaiság bugyraiba. Egyre nehezebb elviselni, ahogy Orbán Viktor belelovallja magát…..
Magyari Péter 2012.07.27 10:31:00
Nagyon nehéz egy mondatból komoly értelmezést leszűrni, mert OV azért nem fejtette ki részletesen, hogy mit ért ezen a dolgon. De megpróbálkoznék én is egy értelmezéssel, ami szerintem legalább annyira reális mint a Véleményvezéré, csak éppen teljesen más végkicsengésű.

Orbánnak szerintem teljesen igaza van a félázsiai és erőre vágyó társadalmi lelkületről, és hogy még tovább csavarjam, kb. ugyanerről a kelet-nyugat határon tipródásról beszélt Bajnai is a búcsúbeszédében a parlamentben.

Ha megnézzük a vonatkozó közvélemény-kutatásokat, akkor azt látjuk, hogy a Kádár-korszakot tartja a lakosság nagy többsége a magyar aranykornak, míg az egész régióban itt a legnagyobb elutasítottsága a többpártrendszernek és a kapitalizmusnak. A szabadságszerető magyar nép mítosza a Véleményvezér fantazmagóriája, ezzel szemben az erős vezető utáni vágy remekül megmagyarázza például Orbán Viktor karrierjének történetét.

De ennél komolyabban érvelve: nézzük meg a társadalom hétköznapi viszonyrendszerét: az iskolákat, az egészségügyet, a hivatalokat, a bíróságokat. Alapvetően ezek csicskáztatásra, feudális hangulatra épülő rendszerek, Elnyomáson, önkényeskedésen, megalázáson alapuló érintkezési formák jellemzőek a magyar társadalomban akkor, amikor csak ezt a hierarchikus rend megengedi. A tanárok megalázzák a diákokat, az orvosok a betegeket stb. stb.

Csak annyit hadd írjak ide, hogy

"Szervusz, elnök úr!"

és máris világos talán, hogy az úgynevezett piaci szereplők körében is mennyire feudális értékrendek alapján működnek itt a dolgok.

A magyar társadalomban a megalázás és az erőfitogtatás szerepe meghatározó, erős, megkerülhetetlen.

Akihez szólt már rendőr Észak-Európában, annak pontosan világos lesz, hogy miről beszélt Orbán Viktor.

És ez lengi be a politikai életet is, nem véletlen, hogy nincsenek nyilvánvaló körvonalakkal értelmezhető belső, pártokon belüli rivalizálások, alig vannak jól kivehető párhuzamos vélemények. Az erő logikája ezt nem engedi komolyan sehol. Még a bázisdemokrata gyökerű LMP-ről sem tudjuk, hogy például Schiffer akkor most miért is sokallt be pontosan, amikor otthagyta a frakcióvezetést.

És teljesen igaza van Orbánnak abban is, hogy a nemzeti összefogás értelmezhetetlen kategória a magyar társadalom számára. (Persze ha ezt ilyen jól tudja, akkor mennyire cinikus volt már a NER.)

A magyar pártpolitika az ellenfél megsemmisítésére és megalázására épül, kegyetlen és kompromisszumot nem ismerő világ. (Nem egyedülálló ez a demokráciák között persze, lásd a mostani romániai fejleményeket.) Itt a szemben állók soha semmilyen gesztust nem tettek egymás felé. Ott volt például a tisztelet kultúrájáról szóló Áder-beszéd, amit a legnagyobb ellenzéki párt még csak meg sem hallgatott. (És nyilván a végtelenségig lehetne minden oldalról sorolni a félázsiai gesztusokat.)

Valóban reménytelen, elképzelhetetlen, irreális hogy itt bárki gesztust gyakoroljon, aki kicsit is enged, azt rúgni kezdik. És innen következik, hogy nem lehetnek értelmes belső viták vagy felelősségre vonások, mert aki az egység látszatán sebet üt, az áruló lesz. Törzsi gondolkodás, félázsiai modell jellemzi a magyar politikát.

Orbánt éppen az tette a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb politikusává, hogy rájött, hogy erőből kell csinálni. Persze pont ez jó sok bajt is okoz, de személyes szempontból átélte, hogy ez a sikeres út ebben a közegben.

Hogy a politikának mennyire felelőssége, és milyen eszközei lehetnek e félázsiai társadalmi rendszer megváltoztatására, az megint érdekes kérdés, meg az is, hogy például a Fidesznek és Orbánnak mennyi a felelőssége e tekintetben. Ugyanakkor azt se feledjük, hogy a demokráciában nem a népnevelés, hanem a népképviselet a politikusok legfontosabb feladata.
Egységes európai kormányt vizionál a német pénzügyminiszter és a nemzetállamokról megkerülendő akadályként beszél. Az európai elit jó része hisz az egységesülésben, a nép azonban „nacionalista". A Der Spiegelnek adott interjújában Wolfgang Schäuble német…..
Magyari Péter 2012.06.26 14:55:18
Vannak itt még fura kérdések. Például a nagy közös kormányt leginkább erőltető németek sem gondolták mindig így. Ugyanez a német kormány még tavaly nyáron például a hatos csomagról szóló vitában éppen azon a véleményen volt, hogy legyen erősebb a tagállami kontroll a büntetések kiszabásakor, szemben a parlament automatizmust támogató törekvésével.

Vagyis a mostani integrációs elkötelezettség nem az elitek evolúciós felismerése, hanem egy kényszerhelyzetben kipréselt reakció. Arról szól, hogy világossá vált: ha a németek nem vállalnak nagy áldozatot, akkor vége lesz az eurónak. És gondolom kiszámolták, hogy jobban megéri kifizetni Dél-Európa számláit, mint a visszatérés a márkához. Viszont hogy garanciát kapjanak ezen befektetésükre, szeretnének egy olyan összeurópai gazdasági rendszert, ahol senki sem improvizálhat.

Ám az aktuális problémakezelésen túl is sok nagy kérdés van. Arról alig készültek nyilvános koncepciók, hogy az összeurópai politikai - pénzügyi vezetést ki és hogyan válassza és ellenőrizze. Vagyis nemcsak nacionalizmus kérdés egy föderalista rendszer beüzemelése, hanem demokrácia kérdés is. Sőt, szerintem leginkább az.

Az nem tűnik életszerűnek, hogy kőbe vésett összeurópai szabályokat csak számonkérjen egy majdani brüsszeli szuperkormány. A világ nem olyan egyszerű, hogy csak a törvényeken múljon boldogulása. Vagyis politikai felelősség és megfelelő felhatalmazás kell a hatalom mellé.

Vannak ötletelések, például hogy a bizottság következő elnöke legyen egyszerre a tanács elnöke is, és válasszák meg összeurópai módon, vagy az EP válassza meg. De azért átfogó koncepciót még nem mutogatott senki.

És akkor még külön probléma, hogy egy EU-s kvázikormány mit kezdjen az eurót nem használókkal, hiszen a politikai unió kényszere a közös pénz miatti egymásrautaltságból adódik. Lesz két bizottság? Vagy az egyik tagállamnak ajánl, a másikat meg kötelez a bizottság?

Egy ilyen rendszer kialakítása hosszú évekbe szokott telni, népszavazások buktathatják, és ott az örök kockázat: mi lesz ha egy vagy több meghatározó országban egy kormányváltással újra kell tárgyalni az egészet? A francia választások óta mintha a fiskális uniót sem sietnének ratifikálni szerte Európában, hiába a sikeres ír népszavazás. (Az eurót használó országok közül még csak Görögország és Szlovénia ratifikálta.)

Szóval inkább egy aktuális állapot, hogy a pénzüket féltő németek, és a csődtől rettegő spanyolok most éppen erősen központosított Európát akarnak. Ez nem annyira a felvilágosult európai elit szellemének lobogása. Persze lehet, hogy az is benne van, de azért egész jól hallgatott ez a szellem az utóbbi hónapokig.

Amikor 2009 végén megválasztották Rompuyt és Ashtont a két új EU-s tisztségre, és életbe lépett a lisszaboni szerződést, kivétel nélkül minden európai politikus azt mondta, hogy akkor most nagyon sokáig ne nyúljunk az európai intézményrendszerhez. Bottal se piszkálták volna az összeurópai überkormány gondolatát, ha van az az EFSF, vagy akármi más, ami megmenti az eurót.
Az Orbán által bejelentett regionális együttműködésről a többi ország vagy nem tud, vagy nem kér belőle. Közben Spanyolország komoly engedményeket kap, amiről mi nem is álmodhatunk. (Fotó: MTI) Orbán Viktor félrevezetett minket. Még májusban fejeztük ki egyetértésünket…..
Magyari Péter 2012.06.12 10:46:24
Mindig ugyanaz van.

Egy 2009 márciusi cikkből idéznék:

Fityiszt kapott Gyurcsány

A második, kifejezetten Gyurcsányhoz köthető igény egy 160-190 milliárd eurós nagy segélyről szólt, amit a kelet-közép-európai országok kaptak volna az EU-tól. Az ötletet már a kedvezményezettek is elvetették, szinte megsértődtek azon, hogy a magyar kormányfő a nevükben is pénzt kért. A szlovák miniszterelnök azt mondta, hogy „Magyarországnak például ezerszer nagyobb problémái vannak, mint Szlovákiának". A lengyel EU-ügyi miniszter a Bruxinfonak [2] azt mondta, hogy „nem kell túldramatizálni a helyzetet, és ugyanabba a kategóriába helyezni minden országot. És egyébként is, nekünk egyáltalán nincs szükségünk erre a pénzre." A cseh miniszterelnök is elvetette a magyar javaslatot.

Ha még a keletieknek tetszett is volna Gyurcsány ötlete, akkor sem lett volna sok haszna, mert Angela Merkel német kancellár határozottan megmondta, hogy keletnek szánt mentőcsomagról szó sem lehet. Merkel is kioktatta a magyar kormányfőt, amikor arról beszélt, hogy egyáltalán nem áll egyformán rosszul az összes régióbeli ország, Szlovákia vagy Szlovénia például nem vehető egy kalap alá Magyarországgal. Ráadásul emlékeztetett arra is, hogy amikor egyszer már nagy baj volt Magyarországon, akkor az EU gyorsan adott segítséget, és jelezte, ha megint nagy lesz a baj, akkor egy-egy állam megint kaphat valamit.

„A nem mindenütt egyforma a baj" érvelés egyébként már a csúcs előtt megindult, a cseh pénzügyminiszter például alig egy héttel a brüsszeli találkozó előtt arról beszélt, hogy Csehországot nem kell annyira félteni, nincs olyan rossz helyzetben, mint Magyarország.

Innen:
index.hu/kulfold/eu/2009/03/04/a_magyarok_egyek_meg_amit_foztek/
Egy tartósan 20% alá csúszó Fidesz teljesen megváltoztathatja a politikai dinamikát. Amint a 2014-es győzelmet már nem lehet készpénznek venni, valamennyi szereplő gondolkodásmódja meg fog változni. (Fotó: MTI) A Tárki tegnap közölt, igen meglepő közvélemény-kutatási…..
Orbán Viktornak nem a puccsisták miatt kellett a székét féltenie. Hanem azért, mert az ország a csőd szélére került, miközben összeveszett szinte valamennyi hitelezővel. (Fotó: AFP) A hvg.hu értesülései szerint a miniszterelnök a Fidesz és a KDNP frakcióülésén…..
Magyari Péter 2012.02.11 00:39:54
Az nekem biztosnak tűnik, hogy a magyar külügyben úgy érzik, lett volna nemzetközi igény Orbán eltávolítására. Számos európai kormányt, és az USA kormányát is nyilvánvalóan taszítja Orbán Viktor. Külföldön járva tényleg különösen erősen látszik a konszenzus, hogy utálják a magyarokat, mint a szart.

A lengyel külügy egyik elég magas rangú hivatalnokával beszélgettem az Orbán-évértékelő után. Mondtam, "na megköszönte Viktor nektek a kiállást". Azt mondta, hogy olvasta a varsói külügy belső használatra készült feljegyzését a beszédről, de abban erről nem volt szó, csak arról, hogy csinálja ugyanezt tovább és megy neki megint a falnak. Egyszerűen nincs Orbánnak külföldön nemhogy barátja, de még jóindulatú semlegességgel közelítő kollégája sem.

Ezzel együtt nyilvánvalóan más egy puccs, mint az hogy, sok (egyébként szövetséges!) ország kormánya örülne, ha Orbán abbahagyná. Papandreau vagy Berlusconi estében sem beszélhetünk puccsról: nyilvánvaló, hogy például a németek közvetítettek, szervezkedtek a helyi erők között, Merkel ugye telefonon győzködte Napolitanót, stb. De azért ezt puccsnak nevezni - vagy ilyen típusú nyomást kivédve győzelmet emlegetni, az azért erős túlzás.

Nyilvánvaló, hogy a visszamenőleges adóztatás és a végtörlesztés egy csomó európai kormány számára ellenséges gesztus volt. Hogy egy osztrák diplomatát idézzek "ha tankkal jöttek volna Orbánék Bécsbe, az is jobb lett volna" . Ugyanígy az egyházi törvény teljesen kiakasztotta az amerikaiakat. Ahol októberben százmilliárdokra lehet év eleji hatállyal adóztatni, ott a jogállam minden típusú széttiprását el fogják hinni. El is hiszik sajnos.

Nem puccs volt ez, hanem pont az a tempó, amit például a Fico-kormány ellen igyekeztünk mi is nyomni: ezek nem európaiak, menjenek az anyjukba, stb stb stb. A különbség annyi, hogy Ficót kulturáltabb, az európai együttélés szabályait jobban ismerő politikusnak ismerik el Berlintől Washingtonig, mint Orbánt. Amit elég furcsa, sőt kifejezetten bizarr érzés megtapasztalni.

Hogy a dolgok várható következményeit Orbánék nem mérték fel, az volt az igazi butaság. Innentől az, hogy a fideszes politikusok többsége beszopja-e, hogy a CNN puccsolja meg a Viktort, szinte már részletkérdés. Majd nyilván sokkal okosabbak lesznek mint a főnökük, hahahaha.
Az uniós csődgondnok küldése legalább valamifajta garanciát jelenthetne arra, hogy többé-kevésbé felelősségteljes gazdaságpolitikát valósítson meg a más pénzén élő görög kormány. (Fotó: AFP/Getty Images) A hétvégén nagy port kavart a hír, miszerint Németország…..
Magyari Péter 2012.01.30 10:23:38
Logikus a poszt érvelése, de azért a helyzetet egy kicsit tovább árnyalnám, inkább csak bonyolítva a posztban is megjelenő problémákat, mintsem vitatkozva az állításokkal.

Egyrészt nem szabad elfelejteni, hogy a görög eladósodást csak a görög kormányok ostobaságából levezetni csak részben (bár valószínűleg nagyobb részben) helytálló érvelés. Egyrészt ugyanis az olcsó pénz, ami a görög lakosság és a görög állam felé is áramlani kezdett az euró bevezetésével a német iparnak volt nagyon hasznos. Leegyszerűsítve: a felelőtlenül költekező peremországok az EU-magországainak termékeire költötték hiteleik egy jó részét, így a rendszer nyertesei a hitelválság alatt részben éppen a németek voltak. A közös pénz bevezetésének legnagyobb nyertese eddig Németország volt.

Másrészt az is fontos szempont, hogy éppen német nyomásra vizezték fel korábban az EU-ban az eladósodottak szankcionálási lehetőségeit. Vagyis a görögök csak szemérmetlenül éltek azzal a lehetőséggel, amit a hitelbőség idején az EU erős tagállamai tálcán kínáltak nekik. Ettől még persze lehettek volna belátóbbak, de a német pálfordulás a szigor kikényszerítésére ettől még egy szintén fontos jelenség, amit kár volna elfelejteni.

Harmadrészt a legitimációs kérdés élesen megfogalmazva úgy hangzik, hogy mennyire rombolja az európai demokráciát az, ha nem választott személyek határozhatják meg egy ország sorsát. Innen nézve az egész európai integráció jövőjét veszélyeztetheti, ha előbb születik új intézmény (esetünkben mondjuk csődbiztos, vagy éppen oktrojált költségvetési tanács) és csak utána rendezik a tagállamok (és azok polgárai) az intézmény ellenőrzési és legitimációs helyzetét.

Nyilván a jelenlegi görög válság jelent akkora bajt, hogy azonnali és radikális megoldást kényszerítsen ki. Ugyanakkor látni kell, hogy minden radikális lépés és egyoldalú bűnbakkeresés olyan későbbi problémákat termelhet ki, ami további gondokat okozhat majd az uniónak.

A magyar vonallal egyetértek, feltűnő, hogy Görögország mellett a másik kiszemelt feketebárány éppen mi vagyunk, pont ma írtam erről:

tagokvagyunk.blog.hu/2012/01/29/magyarorszagon_statualhat_peldat_az_eu
A szerző újságíró, az Index.hu munkatársa   A pénzügyminiszterek tanácsa január 24-én jóváhagyta, hogy a Bizottság kezdje el tervezgetni, hogyan büntessék meg Magyarországot a stabilitási és növekedési egyezmény notórius megszegéséért. A szankció a kohéziós…..
Ha a Jobbikban megvan a politikai akarat és persze a tehetség ahhoz, hogy keményen a Fideszre olvassa a nyugat- és kapitalizmusellenesség feladását, akár százezrekkel is gazdagodhat a szavazóbázisa. (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI) A szombati tömegtüntetés tisztán megmutatta,…..
Magyari Péter 2012.01.24 11:12:13
Egyetértek mindkét előttem kommentelővel, a poszt szerintem is téves következtetésre jut. Ráadásul - amennyit láttam a tüntetésről, illetve hallottam az ott lévőktől - ez nem egy nyugat-ellenes, radikálnacionalista menet volt. Az a Jobbiké volt az, az előző héten.

A szónokok nem követelték a kilépést az EU-ból, nem volt Merkelt náci kápóként ábrázoló plakát, nem gyújtottak fel kampósorrú Barroso bábot, és persze nem olvasztottak EU-s zászlót sem. Sőt: Bencsik András külön köszöntötte cigány tüntetőtársainkat. Az egész szép ruhás koncepció inkább nagyon ügyes egyensúlyozás volt a nacionalizmus és a nyugatosság között. Közelebb volt az egész a giccshez mint bármilyen szélsőségességhez.

A tüntetés egyértelműen Orbán Viktor támogatásáról ("csináljon amit akar, mi csak benne bízunk") szólt, és sokkal inkább a belföldi támadások, mintsem úgy általában az EU ellen. A "nem leszünk gyarmat" típusú védekezés az egyre erősebb brüsszeli hatalommal szemben egyáltalán nem radikális vagy különleges Európában. Vaclav Klaushoz vagy Richard Sulikhoz képest Orbán Viktor brüsszeli báb csupán.

És hát azért nagy leegyszerűsítés akár még a sámándobos felvonulókat is népnemzeti-ősmagyarkodó-nyugatellenes közönségnek nevezni. Nekem nem tűnt szélsőséges menetnek ez, és a legrosszabb magyar politikai kultúrát idézi kvázi lecsürhézni a nekünk nem szimpatikus oldal táborát.
Abortusztilalom? Félniük kell a zsidóknak? Valószínűleg Orbán csak most kezdi belátni, az igazi probléma az, hogy egyáltalán idáig fajulhattak a dolgok. Most minden jogos és jogtalan, tényszerű és irracionális bírálat az országra zúdul. (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)…..
Magyari Péter 2012.01.19 16:24:19
Lánczi Tamás írására reagálva: "csak néhány és nem stratégiai jelentőségű ponton kellett visszalépni" - lehetséges, de ha ez ennyire egyértelmű, akkor miért ragaszkodott ezekhez ennyire a kormány? Már december elején világos volt, hogy ezekben az ügyekben a bizottság nem enged majd. Hülyeség miatt kötekedett a kormány, és ezzel kiprovokálta, hogy (akár érdemtelenül, akár joggal) Magyarország nemzetközi sajtója olyan legyen mint Fehéroroszországé? Vagy pedig ez egy retorikai terelés, "hogy ezek nem is fontos ügyek"? A kormány volt idióta, vagy az, aki elhiszi, hogy ezek komolytalan ügyek? Nem tudom egyébként a választ.

Kétségtelen, hogy a tegnapi napot retorikai szempontból Orbán jól zárta, ebben teljesen egyetértek. Összességében azonban vesztesen jött ki a háborúbál, úgy járt mint Károlyi Sándor 1711 április 30-án (talán nem erőltetett a párhuzam, ha már úgyis ez a szabadságharcosok földje - Károlyi úgy tette le a fegyvert a labancok előtt, hogy teljes amnesztiát kaptak a kurucok, sok Rákóczi-féle kiváltság megmaradt, de a szabadságharc mégiscsak elbukott).

Orbán mindenben engedett, felemelt kézzel érkezett Strasbourgba, egyetlen ügyben sem meri bíróság előtt megvédeni az igazát (valószínűleg mert tudja a kormány, hogy úgyis vesztene). A kormány mozgástere a közelgő IMF-EU hitelmegállapodással nagyon erősen szűkül, ellentétben a kommentben remélt bővüléssel. A jegybank ellenőrzéséért vívott harcban a kormány alulmaradt. A bíróságok tervezett személyi felfrissítése várhatóan szintén elmarad.

És ami legalább ilyen fontos: függetlenül a sokszor valóban méltatlan EP-s vitától, Magyarország képe a rendszerváltás, de talán 1957 óta nem volt ennyire rossz a világban. És attól, hogy egy idő után már az időjárást is leverik az országon - ahogy Gyürk András szellemeskedett tegnap Strasbourgban - attól még nincs ok örvendezni, ez nem a konszolidáció kezdete, hanem éppen szétesés csúcspontja. Ha már az NDK-s utódpárt is erkölcsi fölényben érzi magát a Fidesz-kormánnyal szemben, akkor ez legalább annyira minősíti az utóbbi teljesítményét mint az előbbi képmutatását. (Lásd a Die Linke képviselőnőjének tegnapi felszólalását.)

És még egy megjegyzés: nyilván bohócos hely az EP, ahogy a magyar parlamentben elhangzó szövegek elsöprő többsége is demagóg butaság. Ilyen a népképviselet. Jobb ötlet?
Egy baloldali összefogásnak a súlypontját a kommunista utódpárt és Gyurcsány Ferencék jelentenék, az LMP-re pedig az SZDSZ sorsa várna. Schiffer András ehhez nem adná a nevét. (Fotó: Tuba Zoltán/origo) Schiffer András a hétvégén lemondott az LMP frakcióvezetői posztjáról…..
Magyari Péter 2012.01.16 14:51:53
Annyiban vitatnám a cikk sugallatát, hogy az az elképzelés, hogy az LMP-nek a centrumban volna a helye, esetleg váltópárttá nőhetné ki magát valaha, erősen ellentmond a párt identitásának. A belső megosztottság miatt nehéz ugyan világos LMP-s identitást rekonstruálni, de néhány alapvetést azért tehetünk. Ezek közül a legfontosabb egy nagyon balos gazdaságpolitika képviselete. A nagyobb adókat követelő, az állami újraelosztás mértékét növelni kívánó alapelvben Schiffer és Scheiring is egyet szoktak érteni. A zöld elkötelezettség – ha konkrétan sokszor nem is látszik – de mondjuk szintén identitásképző értékük. És ilyen az emberjogi, illetve a globalizáció-kritikus elkötelezettségük is.

Ezek közül egyik sem tipikus mainstream vonal, főleg nem Magyarországon. Az LMP-nek ha van létező identitása, akkor az alapján soha nem nőhet váltópárttá, mert ehhez azt kellene feladnia, ami létezése alapja. Feltűnő ellenzékként vagy koalíciós társként tudhat csak hatni egy ilyen erő. Elég végigfutni néhány külföldi példán, leginkább persze a németen: eddig Joschka Fischer volt a legbefolyásosabb politikus erről a vonalról, akit adni tudtak, de közben csak kialakítottak több évtized szívós munkájával egy olyan hangulatot, hogy sorra zárják be a német atomerőműveket.

Az LMP esetében szerintem a siker azt jelentené, hogy egy 6-10 százalék körüli szavazót folyamatosan maga mögött tudó párt maradjon, és e jórészt rendszer- és elitellenes identitását minél határozottabban képviselje, és konkrét ügyeken keresztül igyekezzen hatni a mainstream politikára. Néhány havonta behozott, nagyon keményen képviselt témákat kellene nyomniuk, aminek persze az lenne az ára, hogy egy csomó mindenhez nem szólnak hozzá. Viszont lehetnének saját ügyeik, értelmezhető irányuk, stb.

Ebben az értelemben viszont nem érdemes mérlegelni, hogy kit lehet mivel csábítani jobbról meg balról. És pláne nem fér ebbe bele, hogy egy nagy blokkhoz csatlakozva az egyik oldal leváltásáért meg kelljen halni. Simán lehetnek amúgy becslések arról, hogy át tudna vinni az LMP mondjuk 4 százalékot az egyszer létrejövő Baloldali Népfrontba, és akkor pont ezzel sikerül majd legyőzni a Sátánt. (Mondjuk szerintem nem lesz ilyen, de fogadjuk el kiindulási pontnak.) Na és mi lesz akkor? Az LMP ha nem adja fel magát, akkor gátja lesz a népfront- kormány politikájának, mint (a más alapokon radikális-elitellenes) SaS Szlovákiában. Akkor ez lesz a baj. Ha meg belesodródik egy súlytalan zöld tárcába, és közben megszavaz mindent, amit a nagyok, akkor észrevétlenné szürkül.

Az LMP ha meg akar maradni – nem állítom, hogy ez a céljuk most mindenáron, vagy hogy csak ez lenne a jó – akkor nevéhez méltóan egy protest-pártnak kell maradnia, ami néha, egy-egy komoly ügy elintézéséért vállalhat epizódszerepeket gyenge kormányokban.

Nyilván az új választási törvény az ilyen típusú pártoknak nem kedvez, nehéz vállalni az örök kívülállóságot is talán, lehet frusztráló így a politizálás. De hogy ha bemegy a Baloldali Népfrontba a párt, éppen olyanokkal vállvetve, akikkel szemben eredetileg megfogalmazták a saját nevüket, az azt jelentené, hogy az LMP feladja az identitását. És ebben az értelemben egyetértek a cikk szerzőjével: a balos összeborulásból nem jöhet ki jól az LMP. Ettől persze az önálló jövőben nem bízó, ám a politikusi hivatást folytatni akaró LMP-sek kijöhetnek belőle jól, ahogy Lezsák Sándor is túlélte az MDF-t vagy Turi-Kovács Béla a kisgazdákat. Egzisztenciális taktikának nem rossz ez.

Az LMP egyetlen útja a megmaradáshoz szerintem, ha radikális, meglepő és kifejezetten ügyek mentén politizáló, marginális rétegek, szubkulturális irányzatok nyílt támogatójaként pöcköli a mindenkori mainstream fülét. Nem biztos, hogy Magyarországon nagy igény lesz rájuk, de ők is tehetnek azért, hogy kialakítsák az erre vevő közönséget. Ehhez viszont az kell, hogy legyen erejük kinevetni mindenki mást, és nem a hatalomban, hanem sztorikban gondolkodjanak. Legyen a céljuk a dugódíj, az otthonszülés, a melegek házassága, a fű legalizálása, a netes kalózok védelme, a szennyező akármi bezáratása, a házi tejföl ÁFA-jának felezése, stb. A siker mércéje akkor az lesz, hogy ciklusonként hány ügy megy át, mennyiből lesz országos vita, stb.