Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Mihalovits Ervin

14 bejegyzést írt és 25 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  "Mi megtanultunk békében élni polgártársainkkal, nemzettársainkkal, a szomszédos népekkel." Rajcsányi Gellért, Mandiner   Kizárólag olyan bejegyzéseket szeretek írni, amiben valamilyen egyedi szempontot, véleményt is meg tudok fogalmazni. Európa modernkori történelmének…..
  Tudom, hogy otthon mindenki a tanzániai választások tüzében ég; esélylatolgatások, nagy viták a vasárnapi ebéd felett. Lássuk hát, hogy hogy is néz ki a történet egy magyar gazdasági bevándorló szemével. Kezdjük azzal, hogy törökgábori értelemben igen…..
Megérkezett a Uber Magyarországra is, és a reakciókat elnézve mind az online sajtó, mind a kommentelők kitörő lelkesedéssel fogadták. Érdemes megnézni azonban, hogy a klassz mobilos applikáció és az olcsóság mögött mi rejlik. forrás A sharing economy (pontosabban…..
Publius Újabb töltény a tárba 2014.10.08 10:52:01
Navracsicsot elfektették a bizottságában, azaz megkapta a maga kokiját a Fidesz. Nyilvánvaló üzenet ez, persze eközben nem lehet megfeledkezni arról, hogy nem ő az első a 3(!) eddigi magyar biztosjelöltből, aki így járt. De ezt tegyük gyorsan félre, hiszen most már az EU is…..
       És ha leszoptunk már minden jó faszit,                 Mátyás király levelet ír,         Kinyalattunk velük minden jó puncit,                     összegyűri, kidobja,        És ha minden lánynak orgazmusa van,                visszahozza,…..
Mihalovits Ervin 2014.10.07 22:48:27
@kisvirag78: A munkahelyen, a családon belül és az utcán akkor miért történnek hasonló esetek? Naponta valószínűleg jónéhányan esnek szexuális céllal elkövetett támadás áldozatául, csak azokból nem lesz országos ügy (kivéve ha meg is ölik az illetőt, ami volt idén). Nincsenek adataink, de számomra a gólyatáboros esetek arra utalnak, hogy a fentebb említett közegekben - amikor szintén történnek erőszakok, pedig "normális mederben" zajlanak az események - is sokkal súlyosabb a probléma, csak arról még nincsenek ilyen cikkek.

Egyébként utoljára talán általános iskolában volt dökös kötődésem egy évig.
Liberális vagyok. Hiszek a párbeszédben és fontosnak tartom, hogy azok a vélemények és ideológiák is kifejeződésre juthassanak, és ugyanakkora szabadságot élvezzenek, melyekkel egyáltalán nem tudok egyetérteni. * Orbán Viktor vasárnap utasította Pintér Sándort, hogy…..
Publius Szabadúszóké a világ 2014.09.07 09:45:05
A globalizációt sokan magával az ördöggel azonosítják, mely csak tönkretett gazdaságot, szegény termelőket és bezárt gyárakat hagy hátra, cserébe pedig pusztán idegen kultúra szenny termékeit hozza. Az én felfogásom szerint a globalizáció a technikai fejlődés…..
Ritkán látott összefogás tapasztalható a parlamenti pártok között az EU-s pénzek kisöprésének kérdésében. Legalábbis én még nem hallottam senkit, aki felszólalt volna a szent cél ellenében, vagyis hogy mindegy mire, csak ki legyen osztva az utolsó uniós cent is. Pedig ez a…..
Mihalovits Ervin 2013.09.21 15:09:08
@stepboy: Jó cikk, és nekem is az erőforrás átok jutott eszembe az EU-s pénzekről.
            Erre a kérdésre a választ dr. Gilly Gyula segítségével keressük, aki többek között az Oktatási Minisztériumban a Felsőoktatási Fejlesztési Világbanki Program igazgatója volt, egyike az első Diákhitel-konstrukció megalkotóinak, s…..
Mihalovits Ervin 2013.05.29 21:29:27
@salamander: Pont amit írsz, bizonyítja, amit a cikk is említ, hogy a cégeknek megéri a nagyobb tudás. Nem nálad van a bölcsek köve, senki sem hülye: megéri nekik több tízezerrel többet fizetni a diplomásoknak hogy takarítsanak/recepciózzanak (nem hiszem, hogy életszagú lenne Magyarországon, de maradjunk a példádnál), különben nem tennék. Egyik cég tulajdonosa sem akarja kidobni a pénzét. Ennél jobb bizonyatás nem is kell, hiába gondolod, hogy ez hülyeség.
Mihalovits Ervin 2013.05.29 21:47:58
@sanyix: Mégegyszer mondom, nem ti döntitek el, hogy a cégnek mire van szüksége, még ha az többe is kerül neki. Ugyanis többet fizetnek a diplomásnak, már amennyiben tényleg olyan munkakörben dolgoznak mint takarító/recepciós/stb. (egyébként ez az urban legend), mivel a cikk is írja, hogy „A hallgatói létszám expanziója ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökkent.” Vagyis nem kapnak kevesebbet.

Ideje lenni leszámolni a fejekben lévő hiedelmekkel.
Publius Minimálbér-licit 2013.03.11 10:15:55
forrás Villámtempóban zajlik az ellenzéki marakodás azon, hogy ki is vezesse majd a közös csapatokat 2014-ben, a harchoz pedig már elő is vették az egyik populista csodafegyvert: a minimálbért. Oszkó Péter és Scheiring Gábor szerdán tette le az asztalra a jól hangzó…..
Mihalovits Ervin 2013.03.11 13:09:02
@dr Kangörény: és mindenki más, aki az adóterhek csökkentésével jön: Nem megvalósítható ekkora bruttóból adójóváírással a nettót a létminimum szintjére felhozni. Arról nem is beszélve, hogy a kieső adóbevételek fedezetéről szó sincs. Szóval ez az egész így csak jól hagzó szavak gyűjteménye.
Mihalovits Ervin 2013.03.11 14:12:36
@Emiksz: Már updatelem egy ideje, és beismertem, h hibáztam. Remélem ez a diferencia nem stesszel ;)
Mihalovits Ervin 2013.03.11 14:30:06
@DezInf: Csináhattam volna, hogy behintem sóval a tévedésem helyét, mintha nem is lett volna, és akkor te sem tudnál itt kommentelni. A cikknek így már nyilván nincs értelme, de nem gondolom, hogy korrekt lenne, ha levenném. Mindezt pedig úgy, hogy elismertem hibám (pedig az csak közvetett), és bárki aki elolvassa a bejegyzést, láthatja az updatet, tehát nem informálok senkit sem félre.

Ez is hozzátartozik az írásaimhoz, hibával együtt, így marad.
Bajnaiék nemrég napvilágot látott gazdasági programja a többi ellenzéki pártéhoz hasonlóan előveszi a többkulcsos adórendszer bevezetését. Ezzel alapvetően nem kívánok vitatkozni, hiszen szükséges lépés lehet rövid- és középtávon a költségvetés egyensúlyba…..
Publius Bajnai útján Schiffer 2013.01.30 14:15:25
Már hosszú ideje figyelem szimpátiával Schiffer András tevékenységét, mely során makacs módon követi saját elveit. Nem azokra a zöldségekre gondolok, amiket az LMP programszinten követ, mint az antiglobalizmus vagy a műveld-a-panel-melletti-földedet, hanem arra, hogy nem enged…..
Mihalovits Ervin 2013.01.31 11:18:31
@dogbakszi: Köszönöm az észrevételt!Csuklóból írtam, hibáztam. Updatelem a bejgyzést.
Mély sajnálattal szoktam nézni az élő közvetítéseket a diáktüntetésekről, melyek fő rigmusa a "Le a tandíjjal!". Nem titok, hogy nem értek egyet a tandíjat ellenzőkkel, és a tavaly bevezetett változásokat jó iránynak tartom, még ha sok részlet tisztázatlan és rossz is.…..
A napokban újra fellángolt a vita a tandíjjal kapcsolatban, miután kitudódott, hogy a kormányzat tovább csökkenti az állami támogatású helyek számát a felsőoktatásban. Tiltakozott a HÖOK és a Véleményvezér is megjelentetett egy bántóan felszínes írást.Mielőtt az utóbbi…..
Mihalovits Ervin 2012.12.07 00:09:25
@pancho_sanza: A Harvard egy magánegyetem, mely akkora tandíjat állapít meg, amekkorát akar, és nem kell figyelembe vennie szociális szempontokat, így azt sem, h vki mikor tudja visszafizetni a hitelt, ha így finanszírozta tanulmányait.
Mihalovits Ervin 2012.12.07 00:24:56
@Zabaalint:
1. Én is ezt csinálom, végeztem társadalomtudományin, most gazdaságin vagyok. Ahogy én látom, ez pont egy jó lehetőség, hogy szélesebb tudást kapj, főleg a modern világban, ahol évente váltasz munkahelyet, ami által más-más területen kell bizonyítanod. És még a hardcore (mérnök, vegyész, stb.) esetén is látok lehetőséget, hogy a karon belül más mestert végezz. Én a multiskillben látom a jövőt. És ez egyben megoldást is ad a második kommentedre, hiszen nagyobb a lehetőségek határa, ahol elhelyezkedhetsz.

2. Teljesen igazad van, ott a pont. Ezek szerint be kell vezetni a támogatott hitelhez szociális szempontokat. Természetesen az is kijátszható lesz minimálbérre való bejelentéssel meg hasonlók. Neked esetleg van ötleted?

3. A gondolatmenet jól kezdődik, de a vége önellentmondás. Azt mondod, több hülyének lesz diplomája nehéz szakokon is, mert átengedik őket. Ugyanebben a mondatban még azt is hozzáteszed, hogy a csóró nem fogja megkockáztatni a beiratkozást, mert nehéz diplomát szerezni. Akkor most melyik is?
Mihalovits Ervin 2012.12.07 00:07:03
@RAMBO: A cikk arról szól, h ne vonjunk párhuzamot két ország rendszere között, csak mert mindkét helyen lehet hitelt igénybe venni. Maga a stagnálás pedig még nem jelenti azt, hogy a fiatalok nem fogják tudni visszafizetni a hitelt.

A tandíj nagyságának és a várható jövedelemnek az aránya pedig fontos, erre vonatkozott a végén a " a jelenlegi tandíjakat vissza tudja-e majd fizetni a felvevők túlnyomó része a fizetéséből". De abból ne induljunk már ki, hogy az te szubjektíven soknak gondolod vagy nem. Pont ezt kell megvizsgálni a tandíj bevezetésénél, ami nem történt meg, de ettől még nem mondhatjuk, h fenntarthatatlan lenne.
Vállgazd Blog ÉFM 1. kérdés 2012.11.26 11:19:47
A városi logisztika egyre bonyolultabb problémákat vet fel a közutak mind nagyobb fokú leterheltsége, a városi dugók miatt. Mit gondol: ki kellene telepíteni a pl. Csarnokot, és a hasonló logisztika-igényes létesítményeket a városközpontból? Vagy mi a megoldás? Inspirációként:…..
Publius Unortodox adósság 2012.11.18 12:51:41
A kormány első számú célként határozta meg az adósság elleni küzdelmet, amiben ha nem is jelentősen, de sikereket tudott elérni. Ugyanakkor a társadalomra rakódó jövőbeni terhek közül néhány nem mutatható ki az államadósságban. Ezek tipikusan a közszolgáltatást nyújtó…..
Mit gondol, hogyan lehet értékes és kapós munkavállalóvá válni az egyetemi évek során? A tanulmányokra vagy a vállatoknál megszerezhető gyakorlati tapasztalatok megszerzésére kell-e koncentrálni? Hazai vagy külföldi elhelyezkedési lehetőséget érdemes-e elsősorban szem előtt…..
Mihalovits Ervin 2012.11.12 14:17:57
Szerintem a jövő szempontjából nagyon fontos az egyetemi évek alatti aktív tevékenység. A tanulás fontos és hasznos, szemléletet ad át, de a potenciál kapcsolatok és tapasztalatok tekintetében is más irányba mutat. Egyetem mellett több tevékenység is végezhető, amik tapasztalatom szerint akár hasznosabbak is lehetnek- Chikán Tanár úrral nem egyetértve -, mint a tanulás.

Ilyen például a különböző szervezetek munkájába való bekapcsolódás. Ezek lehetnek egyetemiek vagy külsős civil szervezetek, a lényeg, hogy olyan dologgal foglalkozzunk és olyan emberekkel legyünk, amit szeretünk és akiktől tanulhatunk. Nem beszélve a szervezet működtetéséről, feladatok kreatív megoldásáról.

De lehet például az egyetemi oktatásba is besegíteni. Persze szerencse is kell, hogy az ember ne csak dolgozatok százait javítgassa demonstrátorként, hanem például szemináriumokat tartson (erre az alap info órák esetében jó lehetőség van, ajánlom mindenkinek). Ennek keretében jó lehetőség van a tanárokkal is elmélyíteni a viszonyt, és később akár komolyabb feladatokat kapni.

Említhető még a munka, mint lehetőség. Szerintem nem erre kell a legnagyobb fókuszt tenni, mivel alapvetően korlátozott egy gyakornok mozgástere, de tapasztalatnak és a CV-be mindenképpen jó, ráadásul pénzt is lehet keresni (pl. Telekom minden félévben hirdet meg helyeket, gyakornoki juttatásokhoz képest szerintem jó pénzért).

Illetve amire a magyar társadalomban kevesen gondolnak, az a vállalkozás. Persze ahhoz kell tőke, meg macerás az egész, de még csak egy kukoricás mozgóbódé nyitása is a strandon felbecsülhetetlen eredmény, és szerintem nagyon kifizetődő (nem feltétlen az elvégzett munka és a profit arányában:)).

Hirtelen ezek a tevékenységek jutnak eszembe, és úgy gondolom, hogy ezek mixelése, a mindegyikbe való belekóstolás (akár egy időben többe is) fél vagy egy év erejéig nagyon fontos. Legalábbis biztosan többszörösen megéri, mint a veszteség egy hármas és egy ötös átlag között.
Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. mobiltelefon, számítógép) körében megfigyelhető „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb élettartammal…..
Milyen előnyei vannak a saját márkás termékeknek a fogyasztó számára? Veszélyben vannak-e a gyártók márkái? Ön melyiket és miért részesíti előnyben? Inspirációként: http://kereskedelem.tlap.hu/magazin/sajat-markas-termek-fogalma/; http://hu.nielsen.com/site/20100906.shtml;…..
Mihalovits Ervin 2012.10.29 14:41:37
A saját márkás termékek (itt elsősorban a Tescora gondolok, nem tudom, univerzálisak-e a megállapításaim) általában árban kínálnak a többi, "márkás" termék alá, amelynek az oka a kisebb marketingköltség és a(z általam tapasztalt) gyengébb minőség. Természetesen az előbbi nem azt jelenti, hogy nincsenek reklámok, csak hogy kevesebb/kisebb költségű, a csomagolás puritánabb (bár magában ez is marketing, mert vizuálisan is azt sugallja, hogy a termék olcsó), stb., amit ellensúlyozni lehet azon előnyökkel, amelyek a saját bolthálózatból erednek (pl. áruházon belüli figyelemfelhívó reklámok, megfelelő elhelyezési stratégia, stb.). A minőség alacsonyabb színvonala is lehetővé teszi, hogy olcsóbban adják a termékeket, még ha ismert is, hogy ezeket bérmunkában akár felsőbb kategóriás termékeket előállító cégek (pl.: Pick) készítik.

Összességében nem gondolnám, hogy veszélyben lennének a márkás termékek, bár nyilván hátrányt szenvednek el azáltal, hogy ott, ahol a vevő közvetlenül dönt, már nincsenek ráhatással a pozíciójukra, illetve, hogy drágábban tudják csak adni a terméküket. Ebből következik, hogy árérzékeny országokban a saját márkás termékek piaca nyilván potenciálisan nagyobb.

(Még magamnak ellentmondva felvetném a kérdést, hogy mi is a saját márkás termékek célja. Én abból indultam ki, hogy ezekkel magasabb profitot tud realizálni a kereskedelmi cég, mert a termék előállítására és az értékesítésre is tesz profitot, és a kettő összege nagyobb, mint egy külsős/márkás termék értékesítéséből származó profit. Azonban lehet, hogy a valóságban a márkás termék magasabb ára miatt magasabb az árrés is, amit a cég rátehet, és ez nagyobb lesz az olcsó saját termék előállításából és értékesítéséből adódó profitnál. Ekkor a saját terméken nincsen nagyobb profit, szerepe csupán az alacsonyabb jövedelműek felé való nyitás. Ez a kérdés azért fontos, mert lehet, hogy így magának az áruháznak sem érdeke a jó elhelyezése ezen áruknak, és így az érvelésem egy pontja kiesik.)
Hogyan határozná meg a BKV termékét? Mi jellemzi a BKV értékláncát? Fogyasztóként (utasként) hol lát javítási lehetőséget az értéklánc tevékenységeiben? Inspirációként: http://www.bkv.hu/upload/M_166/rek4/1099.pdf; …..
Mihalovits Ervin 2012.10.08 14:20:32
A BKV egy szolgáltatást nyújt azáltal, hogy az adott időben és adott helyen közlekedő járműveit utazásra lehet használni díjfizetés ellenében.

Fontos elmondani, hogy a BKV alulfinanszírozott, az állami és önkormányzati pénzektől/hitelektől függ, így jelentős ráhatása az értékláncra vagy a fejlesztésre (amik nyilván pénzt igényelnének) erőforrások nélkül elég kicsi.

A két legfőbb szempont a terméknél a szolgáltatást igénybe vevők körében, hogy az utazás minél gyorsabb, a közlekedési hálózat pedig minél sűrűbb legyen. (Az árról most nem érdemes beszélni, mivel arra a cégnek nincs igazán ráhatása. Egyébként a kapott szolgáltatáshoz képest a jegy- és bérletárak alacsonyak.) Ezek a szempontok igen kiválóan érvényesülnek, a járművek gyakran járnak, mindenhova el lehet jutni BKV-val, és gyorsabb is általában, mint az autóval való közlekedés, főleg a belvárosban.

Ugyanakkor a szolgáltatás színvonalának vannak más szempontjai is. Ilyen a tisztaság, vagy a járművek kora, minősége. Előbbi (falfirkák, hányás, szemét) esetében a felelősség nagyrészt a szolgáltatás igénybevevőit terheli. A járművekről szintén nem tehet alulfinanszírozottsága miatt a cég, de mindenképpen ez az egyik legfontosabb tényező. Új járműparkkal nem csak az emberek elégedettség érzését, és így a szolgáltatás színvonalát lehetne növelni, de csökkennének a fenntartási költségek (alkatrészek, benzin, stb.), vagyis javulna a hatékonyság. Ehhez azonban egyszeri nagy befektetés kellene.

Amelyik területen azonban egyértelműen javulhatna a cég, az a marketing. Hibás tévképzetnek látom azokat a megnyilvánulásokat, hogy "szar a bkv", mivel a legfontosabb tényezők esetében a szolgáltatás színvonala kiváló. Úgy érzem, hogy ennek a kidomborítása nem jelenik meg eléggé a kommunikációban, továbbá az sem ártana, ha az emberek tudatában lennének azzal, hogy a minőség erősen összefügg azzal, hogy mennyi pénzt szánunk a cégre, akár adók, akár a jegy árán keresztül. BKV, önnek ez jár.
Milyen kiváló magyar termékeket ismer? Mit lehetne azért tenni, hogy a hazai fogyasztók magyar termékeket vásároljanak? Hogyan segítené elő, hogy e termékek külpiacokra jussanak? Inspirálásként: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek;…..
Mihalovits Ervin 2012.09.24 13:17:54
Alapvetően szerintem hibás és részlehajló a kérdés. A fogyasztó leginkább materiális hasznosság alapján dönt, amelyet tipikusan az ár, a minőség és a brand (gizdább vagyok Nike csukában) határoz meg. A vállalatoknak ezen a téren kell versenyezniük egymással, tehát minél alacsonyabb áron minél jobb minőségű terméket előállítani, marketinggel erősen megtámogatva (természetesen ez pl. a luxustermékek esetében nem így működik).

Persze vannak olyan fogyasztók, akiknek magában érték a termék hazai származása. Ha viszont ezért veszik egy cég termékeit, akkor az elkényelmesedhet, nem költ innovációra (hiszen ezt a szubjektív értéket, hogy hazai, nem lehet fejleszteni), így végül minőség és ár tekintetében is olyan hátrányt halmozhat fel, amit a fogyasztó már nem fog tolerálni csupán azért, mert a termék magyar, és elfordul tőle. Tehát közép- és hosszútávon a tudatosnak nevezett fogyasztás rossz magatartásformára sarkalhatja a cégeket, akiknek a termékei elvesztik versenyképességüket a materiális hasznosság szempontjából. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy egy olyan fogyasztói igényre épített termék, hogy "magyar", nem lesz versenyképes külföldön.

Összességében tehát a hazai cégek versenyképességének javításához hatékony termelés és a rajtuk kívülálló tényezők (pl. makrogazdasági környezet, jogbiztonság, stb.) javítása szükséges.
Véleménye szerint mi a közös a sportversenyekben és a gazdasági versenyben? Miben térnek el egymástól? Inspirálásként: http://www2.szie.hu/ujsag/v_13/23.html ; http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=54&m5_doc=2349&m17_act=1;; A hozzászólásokat szeptember 28.…..