Adatok
Gondolkodjunk
0 bejegyzést írt és 83 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Jézus...! Vajon mi is megérjük majd, hogy diákjaink fellézadnak, és nyílt levélben azt követelik, hogy tudomány helyett hülyeségeket tanítsunk nekik?Update: rádióinterjú Mankiw-val másnap reggel...
Többször beszéltünk már a blogon (pl. itt meg itt) a viselkedési gazdaságtanról, ami a kormányzatnak lehetővé teszi, hogy ne szabadság-korlátozó, torzító, durva eszközökkel terelje polgárait az egyénileg és társadalmilag is helyesebbnek gondolt viselkedési minták fele, hanem…..
Gondolkodjunk
2011.09.13 16:34:44
Kedvenc pozitív példám a nudge-hatásra:
www.youtube.com/watch?v=2lXh2n0aPyw
Kedvenc negatív példám a hatalmas feliratok a dohánytermékeken - ami mellett a dohányzás vígan megy tovább.
Meg kell tudni különböztetni a szabad akaratú döntést (ahol a "gát" a két döntés-variáns közt minimális), a súlyos kémiai függőségtől (ahol a "gát" iszonyatos erejű és gyakorlatilag nincs szabad akarat - kényszert kell kényszerrel szembeállítani).
És persze a "nudge" elv szinte teljes egészében alkalmatlan a cégek viselkedésének befolyásolására is: őket keményen szabályozni kell mert alapból nincs sem szabad akaratuk (profitot kell maximalizálniuk), sem humoruk.
www.youtube.com/watch?v=2lXh2n0aPyw
Kedvenc negatív példám a hatalmas feliratok a dohánytermékeken - ami mellett a dohányzás vígan megy tovább.
Meg kell tudni különböztetni a szabad akaratú döntést (ahol a "gát" a két döntés-variáns közt minimális), a súlyos kémiai függőségtől (ahol a "gát" iszonyatos erejű és gyakorlatilag nincs szabad akarat - kényszert kell kényszerrel szembeállítani).
És persze a "nudge" elv szinte teljes egészében alkalmatlan a cégek viselkedésének befolyásolására is: őket keményen szabályozni kell mert alapból nincs sem szabad akaratuk (profitot kell maximalizálniuk), sem humoruk.
Miért csökkenne? Hát... talán azért, mert recesszió van, szörnyű recesszió, és ilyenkor.... De a fejlődő országok... meg a termelés korlátai, az olcsó energia, az olajkorszak vége....A hivatkozott cikkben sok informatív elem van, de nem muszáj mindent készpénznek venni…..
Gondolkodjunk
2011.09.06 19:09:58
@valaki76:
És szerinted a kínaiak kitől vesznek olajat, Európából ill. a Brent-hez rögzítő Ororszországtól és az öbölmenti országokból - vagy sikerült nekik fúrniuk egy olajvezetéket Cushing-ba titokban, a Föld középpontján keresztül?
Tehát a tiszta konjunktúra-aggodalom a WTI-ben látszik legjobban, míg a kínai hatás a Brent-ben. A geopolitikai kockázatok is az arab térségben magasabbak - ami szintém prémiumként jelenik meg a Brent árában.
A peak oil aggodalmak, ha jelen lennének, mind a WTI-t és a Brent-et is közel egyenlő mértékben érintenék. De mivel a WTI 30%-al olcsóbb, ezért tudjuk hogy a peak oil egy kisebb faktor.
És szerinted a kínaiak kitől vesznek olajat, Európából ill. a Brent-hez rögzítő Ororszországtól és az öbölmenti országokból - vagy sikerült nekik fúrniuk egy olajvezetéket Cushing-ba titokban, a Föld középpontján keresztül?
Tehát a tiszta konjunktúra-aggodalom a WTI-ben látszik legjobban, míg a kínai hatás a Brent-ben. A geopolitikai kockázatok is az arab térségben magasabbak - ami szintém prémiumként jelenik meg a Brent árában.
A peak oil aggodalmak, ha jelen lennének, mind a WTI-t és a Brent-et is közel egyenlő mértékben érintenék. De mivel a WTI 30%-al olcsóbb, ezért tudjuk hogy a peak oil egy kisebb faktor.
Gondolkodjunk
2011.09.07 08:45:53
@xstranger:
Szerintem a Brent/WTI spread nagyrészt megmagyarázható azokkal az okokkal amiket említettem: az amerikai belső olajpiac eléggé elszigetelt és így kevésbé vesz részt a világgazdaságban - és így az árképzés is szükségszerűen belső és eltér a világpiaci Brent árától.
Ha az USA-nak rosszak a kilátásai akkor a WTI reálértéke is esik. Kína növekedése mindig növeli a Brent értékét - míg a WTI értékét csak akkor ha az USA is növekszik. Az arab forrongások viszont főleg a Brent árában jelennek meg. A szezonális fluktuációk is mások a WTI-nél.
A WTI marginális kitermelési költsége nem 80 dollár - inkább 60 körül van. És ez igazából egy új olajforrás marginális megnyitási költsége - a már meglévő kutak/bányák üzemeltetése ennél jóval olcsóbb ill. a termeléssel leállni sem egyszerű. Ezért árultak olajat 30-40 dollárért is 2008 végén, fogcsikorgatva.
Szerintem a Brent/WTI spread nagyrészt megmagyarázható azokkal az okokkal amiket említettem: az amerikai belső olajpiac eléggé elszigetelt és így kevésbé vesz részt a világgazdaságban - és így az árképzés is szükségszerűen belső és eltér a világpiaci Brent árától.
Ha az USA-nak rosszak a kilátásai akkor a WTI reálértéke is esik. Kína növekedése mindig növeli a Brent értékét - míg a WTI értékét csak akkor ha az USA is növekszik. Az arab forrongások viszont főleg a Brent árában jelennek meg. A szezonális fluktuációk is mások a WTI-nél.
A WTI marginális kitermelési költsége nem 80 dollár - inkább 60 körül van. És ez igazából egy új olajforrás marginális megnyitási költsége - a már meglévő kutak/bányák üzemeltetése ennél jóval olcsóbb ill. a termeléssel leállni sem egyszerű. Ezért árultak olajat 30-40 dollárért is 2008 végén, fogcsikorgatva.
Harminc-negyven évvel ezelőtt úgy ülhettünk végig a társadalmak lényegi vonásait taglaló egyetemi kurzusokat, hogy sem a professzorban, sem hallgatójában fel sem merült: az elhangzott markáns állításokat, tételeket szigorú empirikus tesztekkel, ízlésünktől…..
Gondolkodjunk
2011.09.06 10:13:43
@gyrk:
Szerintem érdemes nem túlkomplikálni és agyonformalizálni a dolgot: a lényeg hogy képesek legyünk új tényadatokra a véleményünk megváltoztatásával reagálni és hogy mi legyünk az aktuális, szükségszerűen tökéletlen álláspontunk legádázabb kritikusai.
Ez önmagától nem megy (az ember gyarló), így ezt a folyamatot a matematikában és fizikában formalizálással kényszerítették ki.
Sajnos a közgazdaságtanban ez egyenlőre még nem működik: szerintem főleg azért mert kevés a publikus, nagy felbontású gazdasági adat, így könnyű a politikai és gazdasági érdeket tudományos álca mögé rejteni.
Az adatok nem elég jók ahhoz hogy azokat akik tévednek vagy manipulálnak mindenki számára egyértelműen kiszelektálják.
Szóval szerintem a közgazdaságtanban ez a folyamat még el fog tartani néhány évtizedig, amikorra minden kutató hozzá fog férni olyan szuperszámítógép-kapacitáshoz amelyek egy teljes gazdaságot képesek egyénenként modellezni, finom felbontású reálgazdasági adatokkal. Ma ezt még csak a legnagyobb bankok befektetés-kutatási részlegei tudják megtenni.
Szerintem érdemes nem túlkomplikálni és agyonformalizálni a dolgot: a lényeg hogy képesek legyünk új tényadatokra a véleményünk megváltoztatásával reagálni és hogy mi legyünk az aktuális, szükségszerűen tökéletlen álláspontunk legádázabb kritikusai.
Ez önmagától nem megy (az ember gyarló), így ezt a folyamatot a matematikában és fizikában formalizálással kényszerítették ki.
Sajnos a közgazdaságtanban ez egyenlőre még nem működik: szerintem főleg azért mert kevés a publikus, nagy felbontású gazdasági adat, így könnyű a politikai és gazdasági érdeket tudományos álca mögé rejteni.
Az adatok nem elég jók ahhoz hogy azokat akik tévednek vagy manipulálnak mindenki számára egyértelműen kiszelektálják.
Szóval szerintem a közgazdaságtanban ez a folyamat még el fog tartani néhány évtizedig, amikorra minden kutató hozzá fog férni olyan szuperszámítógép-kapacitáshoz amelyek egy teljes gazdaságot képesek egyénenként modellezni, finom felbontású reálgazdasági adatokkal. Ma ezt még csak a legnagyobb bankok befektetés-kutatási részlegei tudják megtenni.
Gondolkodjunk
2011.09.06 23:24:37
@gyrk: "Galileinek se voltak adatai, Keplernek se nagyon."
Ne viccelj: Kepler Kopernikusz adataiból dolgozott, ami már akkor is több száz oldalnyi nagyon pontos bolygó-pályaadatból állt.
Galilei pedig minden addiginál jobb távcsövet készített amibe csak bele kellett nézni és látszott hogy fényes izék keringenek a Jupiter körül jól meghatározható szabályok szerint. Mihelyst az új távcső jobban elterjedt a heliocentrikus világnézet gyorsan hódított.
És a jóslataik is igen pontosak voltak: a jövőbeli bolygópozíciók percre pontosan kijöttek az egyenletekből. Oda lehetett rakni a távcsövet egy fix csillagképre és X nap Y órájában megjelent ott a kérdéses bolygó.
Még ilyen adat-dömping mellett is társadalmilag problematikus volt a folyamat: Kopernikusz sokáig nem merte közzéadni az eredményeit és Galileit valószínűleg csak azért nem zárták sokáig börtönbe eretnekség miatt mert a pápa barátja volt.
Utána az adatok, megfigyelések, pontos jóslatok tömkelege zúdult a tudósokra.
Hasonlítsd ezt össze a közgazdaságtudomány mai állapotával: a legjobb publikus GDP adatok 3 havonta jönnek ki. Szórásuk legjobb esetben is minimum 0.1%. A munkanélküliségi adatok szórása inkább 1% körüli. A monetáris adatok tipikus esetben heti sűrűségűek.
Maguk a pénzügyi elszámolási adatok amik alapján a jegybankok lépnek max napi felbontásúak és jellemzően nem publikusak. A napközbeni tranzakciók bankonkéntiek és teljesen titokban tartják őket.
Ez szó szerint kőkori és ebből így nem lehet objektív tudományt csinálni - és akkor még nem is vettük azt a problémát hogy jónéhány gazdasági folyamat az emberek fejében zajlik le, külsőleg megfigyelhető objektív adat nélkül - és azt hogy jónéhány fontos gazdasági folyamat informális, elektronikus adat nélküli.
A klímakutatáshoz hasonlítanám - és ott is kellettek az előrelépéshez a szuperszámítógépek és a kiépített, szabványosított mérőpontok - és az időjárás ugye sokkal egyszerűbb a gazdaságnál, mert nincs saját agya ...
Ne viccelj: Kepler Kopernikusz adataiból dolgozott, ami már akkor is több száz oldalnyi nagyon pontos bolygó-pályaadatból állt.
Galilei pedig minden addiginál jobb távcsövet készített amibe csak bele kellett nézni és látszott hogy fényes izék keringenek a Jupiter körül jól meghatározható szabályok szerint. Mihelyst az új távcső jobban elterjedt a heliocentrikus világnézet gyorsan hódított.
És a jóslataik is igen pontosak voltak: a jövőbeli bolygópozíciók percre pontosan kijöttek az egyenletekből. Oda lehetett rakni a távcsövet egy fix csillagképre és X nap Y órájában megjelent ott a kérdéses bolygó.
Még ilyen adat-dömping mellett is társadalmilag problematikus volt a folyamat: Kopernikusz sokáig nem merte közzéadni az eredményeit és Galileit valószínűleg csak azért nem zárták sokáig börtönbe eretnekség miatt mert a pápa barátja volt.
Utána az adatok, megfigyelések, pontos jóslatok tömkelege zúdult a tudósokra.
Hasonlítsd ezt össze a közgazdaságtudomány mai állapotával: a legjobb publikus GDP adatok 3 havonta jönnek ki. Szórásuk legjobb esetben is minimum 0.1%. A munkanélküliségi adatok szórása inkább 1% körüli. A monetáris adatok tipikus esetben heti sűrűségűek.
Maguk a pénzügyi elszámolási adatok amik alapján a jegybankok lépnek max napi felbontásúak és jellemzően nem publikusak. A napközbeni tranzakciók bankonkéntiek és teljesen titokban tartják őket.
Ez szó szerint kőkori és ebből így nem lehet objektív tudományt csinálni - és akkor még nem is vettük azt a problémát hogy jónéhány gazdasági folyamat az emberek fejében zajlik le, külsőleg megfigyelhető objektív adat nélkül - és azt hogy jónéhány fontos gazdasági folyamat informális, elektronikus adat nélküli.
A klímakutatáshoz hasonlítanám - és ott is kellettek az előrelépéshez a szuperszámítógépek és a kiépített, szabványosított mérőpontok - és az időjárás ugye sokkal egyszerűbb a gazdaságnál, mert nincs saját agya ...
Gondolkodjunk
2011.09.07 08:33:56
@kronstadt: "Ő a mennyiségi pénzelmélet „atyja” :)"
Ez igaz, és a Kopernikuszi pénzelméleti megfigyelései nagy általánosságban ma is igazak, speciális eseteket kivéve.
(De ezekről a speciális esetkről nem fogsz a mises.org-on olvasni - szerintem nagyon egyoldalúan tájékozódsz.)
A középkor nagy tudósai amúgy nem voltak szentek: például Newton hitt az alkímiában, kereste a Bölcsek Kövét, Salamon templomát és más okkult praktikákat is művelt. A korai tudósok polihisztorok voltak és sok butaságot is csináltak és írtak, amit jóindulatúan elnézünk nekik mert az éjsötét középkorba próbáltak egy kis fényt vinni.
Neked viszont nincs mentséged a "garbage in, garbage out" butaságaidra amit pl. a nagy gazdasági világválsággal kapcsolatban demonstráltál.
Ez igaz, és a Kopernikuszi pénzelméleti megfigyelései nagy általánosságban ma is igazak, speciális eseteket kivéve.
(De ezekről a speciális esetkről nem fogsz a mises.org-on olvasni - szerintem nagyon egyoldalúan tájékozódsz.)
A középkor nagy tudósai amúgy nem voltak szentek: például Newton hitt az alkímiában, kereste a Bölcsek Kövét, Salamon templomát és más okkult praktikákat is művelt. A korai tudósok polihisztorok voltak és sok butaságot is csináltak és írtak, amit jóindulatúan elnézünk nekik mert az éjsötét középkorba próbáltak egy kis fényt vinni.
Neked viszont nincs mentséged a "garbage in, garbage out" butaságaidra amit pl. a nagy gazdasági világválsággal kapcsolatban demonstráltál.
Igen, igen, persze, persze. A pénzügyi összeomlás nyilvánvalóan a piac működésének kudarca volt. Az igazi tragédia azonban akkor kezdődött, amikor a kormányzat beszállt azzal, hogy ő majd megoldja a problémát. Legalábbis így látja Gary Becker, az 1992-es év Nobel-díjasa.…..
Gondolkodjunk
2011.09.05 10:52:30
@kronstadt: "[1929-33-ban] A FED sem volt tétlen."
Súlyosan tévedsz, a tények mást mutatnak: a Fed jóval kevésbé volt aktív 1929-33-ban mint 2008-ban.
Itt van pl. egy elemzés a BIS-től (nemzetközi clearing bank, amelyen a világgazdaság tranzakcióinak több mint 90% átmegy) amelyik az 1929-33-as válság likviditási erőfeszítéseit hasonlítja össze a 2008-as-al, számszerűen:
www.bis.org/publ/work333.pdf
Az egyik eredményük (érdemes az egészet elolvasni) az volt hogy 5.5-7.5-ször kevésbé volt a Fed aktív 1929-1933-ban mint 2008-ban:
"[...] central bank liquidity provision was larger in 2008-09 than in 1931, when it had been constrained in
many countries by the gold standard. Liquidity shortages destroyed the international monetary system in 1931. By contrast, central bank
liquidity could be, and was, provided much more freely in the flexible exchange rate environment of 2008-9. The amount of liquidity provided was 5 1⁄2 - 7 1⁄2 times as much as in 1931. This forestalled a
general loss of confidence in the banking system."
Abban sincs igazad hogy a Fed sikeresen növelte a lividitást - a monetárist bázist ugyan növelte kb. 20%-al, de ez nem tudta a 40%-os deflációt ellensúlyozni és a dollár aranyhoz rögzítése miatt a likviditás nem áramlott az M2-be és nem tudott növekedést indítani (sőt):
www.princeton.edu/~pkrugman/qe_depression.PNG
1933-ban, a dollár aranyhoz rögzített történelmi árának drasztikus csökkentése és az ez által nyert állami források elköltése megtörte a deflációs várakozásokat és végre költekezést és növekedést indított be:
www.princeton.edu/~pkrugman/depression_gdp.png
(De igazán csak az 1940-ben beinduló masszív, második világháborús állami deficit-költekezés küzdötte le véglegesen a depressziót az USA-ban.)
Szóval a nagy gazdasági világválságról alkotott elképzeléseid ellenkeznek az alapvető gazdasági tényekkel, így a következtetéseid is (szükségszerűen) hibásak: garbage in, garbage out.
Súlyosan tévedsz, a tények mást mutatnak: a Fed jóval kevésbé volt aktív 1929-33-ban mint 2008-ban.
Itt van pl. egy elemzés a BIS-től (nemzetközi clearing bank, amelyen a világgazdaság tranzakcióinak több mint 90% átmegy) amelyik az 1929-33-as válság likviditási erőfeszítéseit hasonlítja össze a 2008-as-al, számszerűen:
www.bis.org/publ/work333.pdf
Az egyik eredményük (érdemes az egészet elolvasni) az volt hogy 5.5-7.5-ször kevésbé volt a Fed aktív 1929-1933-ban mint 2008-ban:
"[...] central bank liquidity provision was larger in 2008-09 than in 1931, when it had been constrained in
many countries by the gold standard. Liquidity shortages destroyed the international monetary system in 1931. By contrast, central bank
liquidity could be, and was, provided much more freely in the flexible exchange rate environment of 2008-9. The amount of liquidity provided was 5 1⁄2 - 7 1⁄2 times as much as in 1931. This forestalled a
general loss of confidence in the banking system."
Abban sincs igazad hogy a Fed sikeresen növelte a lividitást - a monetárist bázist ugyan növelte kb. 20%-al, de ez nem tudta a 40%-os deflációt ellensúlyozni és a dollár aranyhoz rögzítése miatt a likviditás nem áramlott az M2-be és nem tudott növekedést indítani (sőt):
www.princeton.edu/~pkrugman/qe_depression.PNG
1933-ban, a dollár aranyhoz rögzített történelmi árának drasztikus csökkentése és az ez által nyert állami források elköltése megtörte a deflációs várakozásokat és végre költekezést és növekedést indított be:
www.princeton.edu/~pkrugman/depression_gdp.png
(De igazán csak az 1940-ben beinduló masszív, második világháborús állami deficit-költekezés küzdötte le véglegesen a depressziót az USA-ban.)
Szóval a nagy gazdasági világválságról alkotott elképzeléseid ellenkeznek az alapvető gazdasági tényekkel, így a következtetéseid is (szükségszerűen) hibásak: garbage in, garbage out.
Gondolkodjunk
2011.09.05 13:57:28
@kronstadt:
Tudományos szempontból az általad linkelt agd.pdf minősíthetetlenül silány: pl. egyetlen történelmi grafikont (GDP, M0, M2) sem mernek mutatni a teljes időszakra nézve - és a GDP ill. monetáris táblázatok is hiányosak és megállnak 1932-nél.
Értem én hogy miért nincsenek benne azok a grafikonok amikhez linkeltem: megsemmisítő hatással lennének az érvrendszerre! :-)
Szóval én elsődleges gazdasági alapadatokat idézek, a teljes ciklusra nézve és az alapján érvelek, és te erre belinkelsz egy szinte adat-mentes propaganda-anyagot amely megmagyarázhatatlan módon megáll 1932-nél, noha azért kritizálja a New Deal-t ami 1933-ban történt?
Ez nem válasz a kommentemre és a logikád változatlanul egy minősíthetetlen garbage-in, garbage-out folyamat.
Tudományos szempontból az általad linkelt agd.pdf minősíthetetlenül silány: pl. egyetlen történelmi grafikont (GDP, M0, M2) sem mernek mutatni a teljes időszakra nézve - és a GDP ill. monetáris táblázatok is hiányosak és megállnak 1932-nél.
Értem én hogy miért nincsenek benne azok a grafikonok amikhez linkeltem: megsemmisítő hatással lennének az érvrendszerre! :-)
Szóval én elsődleges gazdasági alapadatokat idézek, a teljes ciklusra nézve és az alapján érvelek, és te erre belinkelsz egy szinte adat-mentes propaganda-anyagot amely megmagyarázhatatlan módon megáll 1932-nél, noha azért kritizálja a New Deal-t ami 1933-ban történt?
Ez nem válasz a kommentemre és a logikád változatlanul egy minősíthetetlen garbage-in, garbage-out folyamat.
Gondolkodjunk
2011.09.06 09:13:45
@kronstadt: "Ha igazad van, akkor ennyi pénzteremtés után már a Paradicsomban kéne lennünk :)"
2008-ban a nemzetközi és belföldi kereskedelem teljes összeomlását sikerült elkerülni, ez már (sokkal) jobb civilizációs eredmény mint ami a nagy gazdasági világválság idején történt: ugyan nem a Paradicsom de nem is több millió halott mint az 1929-ben induló összeomlás után ...
Viszont elnézve a kommentjeidet szerintem erősen alábecsülöd hogy milyen nagy egy modern gazdaság mint pl. az USA vagy Kína gazdasága és hogy mekkora élénkítés kell ahhoz hogy egy ilyen sokkot kiegyensúlyozzon.
Elég pontos számszerű becslések vannak erre:
krugman.blogs.nytimes.com/2011/09/05/on-the-inadequacy-of-the-stimulus/
Eszerint az USA élénkítési csomag kb. 4-szer kisebb volt (és jelentős részben alacsony multiplikátorú luxus-adócsökkentésből álltak) mint a minimális méret lett volna.
Van példa jó mértékű élénkítésre is: Ausztrália, Kanada - és persze Kína a maga 3 trillió dolláros stimulusával amit magas multiplikátorú csatornákba tett - és a kínaiak mennyivel jobb eredményt érhettek volna el ha nem tervgazdaságuk van hanem piacgazdaságuk, ugye?
Az USA 0.8 trillió dollárja a GDP alig 1.5%-a volt - ez túl kicsi volt és rossz minőségű (luxus-adó-csökkentés).
És igen, ez nem utólagos számolgatás, pl. Paul Krugman ezt a becslést adta a stimulus elfogadása előtt is, 2009 elején:
www.nytimes.com/2009/01/09/opinion/09krugman.html
Mások is hasonló eredményre jutottak.
2008-ban a nemzetközi és belföldi kereskedelem teljes összeomlását sikerült elkerülni, ez már (sokkal) jobb civilizációs eredmény mint ami a nagy gazdasági világválság idején történt: ugyan nem a Paradicsom de nem is több millió halott mint az 1929-ben induló összeomlás után ...
Viszont elnézve a kommentjeidet szerintem erősen alábecsülöd hogy milyen nagy egy modern gazdaság mint pl. az USA vagy Kína gazdasága és hogy mekkora élénkítés kell ahhoz hogy egy ilyen sokkot kiegyensúlyozzon.
Elég pontos számszerű becslések vannak erre:
krugman.blogs.nytimes.com/2011/09/05/on-the-inadequacy-of-the-stimulus/
Eszerint az USA élénkítési csomag kb. 4-szer kisebb volt (és jelentős részben alacsony multiplikátorú luxus-adócsökkentésből álltak) mint a minimális méret lett volna.
Van példa jó mértékű élénkítésre is: Ausztrália, Kanada - és persze Kína a maga 3 trillió dolláros stimulusával amit magas multiplikátorú csatornákba tett - és a kínaiak mennyivel jobb eredményt érhettek volna el ha nem tervgazdaságuk van hanem piacgazdaságuk, ugye?
Az USA 0.8 trillió dollárja a GDP alig 1.5%-a volt - ez túl kicsi volt és rossz minőségű (luxus-adó-csökkentés).
És igen, ez nem utólagos számolgatás, pl. Paul Krugman ezt a becslést adta a stimulus elfogadása előtt is, 2009 elején:
www.nytimes.com/2009/01/09/opinion/09krugman.html
Mások is hasonló eredményre jutottak.
nem a pék jóindulatától
Robert Barro az állami transzferek multiplikátor hatásáról
2011.09.04 17:50:00
Talán nem meglepő, hogy szerinte ilyenek nincsenek. Az ingyenpénz ellenösztönző a munka kínálatára, a keresletet pedig a jövőre várt adóemelés ricardói hatása fékezi. Azért nem mindenki ért egyet vele. ..
Gondolkodjunk
2011.09.05 11:23:03
Azt hiszem David Glasner cáfolatán kívül érdemes megemlíteni Krugman cikkét is:
krugman.blogs.nytimes.com/2011/08/25/irregular-economics/
'As Glasner says, there’s something deeply weird about asking “where’s the market failure?” in the face of massive unemployment, huge unused capacity, an economy producing less than it did three and a half years ago despite population growth and advancing technology. Of course there’s some kind of market failure, which means that there’s nothing at all odd about asserting that better policy can yield free lunches.'
Az a piac amely ilyet produkál nem működik hatékonyan és így nyilván van lehetőség foglalkoztatást és termelést növelni anélkül hogy gazdasági kárt okoznánk.
Ennek a gazdasági ténynek az igazságát Robert Barro intuitívan is azonnal átérezné ha akár csak egyszer az életében ő (vagy közeli hozzátartozója) is lett volna munkanélküli: ezt az élettapasztalatot azonban gazdag New-York-i család Caltech-en és Harvard-on taníttatott gyermekeként úgy tűnik egyszer sem volt lehetősége megszerezni.
krugman.blogs.nytimes.com/2011/08/25/irregular-economics/
'As Glasner says, there’s something deeply weird about asking “where’s the market failure?” in the face of massive unemployment, huge unused capacity, an economy producing less than it did three and a half years ago despite population growth and advancing technology. Of course there’s some kind of market failure, which means that there’s nothing at all odd about asserting that better policy can yield free lunches.'
Az a piac amely ilyet produkál nem működik hatékonyan és így nyilván van lehetőség foglalkoztatást és termelést növelni anélkül hogy gazdasági kárt okoznánk.
Ennek a gazdasági ténynek az igazságát Robert Barro intuitívan is azonnal átérezné ha akár csak egyszer az életében ő (vagy közeli hozzátartozója) is lett volna munkanélküli: ezt az élettapasztalatot azonban gazdag New-York-i család Caltech-en és Harvard-on taníttatott gyermekeként úgy tűnik egyszer sem volt lehetősége megszerezni.
Gondolkodjunk
2011.09.05 14:10:51
@jvizkeleti: "Azt honnan lehet tudni, hogy ez a mostani válság a piac hibája?"
"market failure" fordítása nem "a piac hibája"
A "market failure" a piaci hatékonyság hiánya (függetlenül attól hogy milyen módon állt elő) és gondolom nem érvelsz úgy hogy a mostani munkanélküliség az erőforrások optimális felhasználása?
Ill. érdemes régi, aranyfedezet melletti recessziók munkanélküliség-grafikonját megnézni ahhoz hogy képet kapjunk arról hogy mire képes egy banki csődök által kiváltott recesszió ha "egyedül, szabályozatlanul hagyjuk".
Pl. az 1893-as nagy amerikai banki csődhullám ezt a válságot okozta:
lh5.ggpht.com/_VgJQTp0Bsf0/TUXXtHR_P9I/AAAAAAAAAHY/tOUr4y8watA/slumping90s.jpg
8 év kellett ahhoz hogy a munkanélküliség visszatérjen a recesszió előtti szintre - szinte egy teljes évtized. Lehet ennél jobban is csinálni, gondolkodó emberek vagyunk, nem szükséges a válságot nem okozó embereket szenvedni hagyni ha nem muszáj.
"market failure" fordítása nem "a piac hibája"
A "market failure" a piaci hatékonyság hiánya (függetlenül attól hogy milyen módon állt elő) és gondolom nem érvelsz úgy hogy a mostani munkanélküliség az erőforrások optimális felhasználása?
Ill. érdemes régi, aranyfedezet melletti recessziók munkanélküliség-grafikonját megnézni ahhoz hogy képet kapjunk arról hogy mire képes egy banki csődök által kiváltott recesszió ha "egyedül, szabályozatlanul hagyjuk".
Pl. az 1893-as nagy amerikai banki csődhullám ezt a válságot okozta:
lh5.ggpht.com/_VgJQTp0Bsf0/TUXXtHR_P9I/AAAAAAAAAHY/tOUr4y8watA/slumping90s.jpg
8 év kellett ahhoz hogy a munkanélküliség visszatérjen a recesszió előtti szintre - szinte egy teljes évtized. Lehet ennél jobban is csinálni, gondolkodó emberek vagyunk, nem szükséges a válságot nem okozó embereket szenvedni hagyni ha nem muszáj.
Esküszöm, nem akarok átmenni Krugman-ellenes szájtépésbe, de, ha egyszer annyira tanulságosakat mond, képtelen vagyok megállni… Nem olyan régen Kenneth Rogoffal együtt a CNN-nek adott interjújában olyan gondolatkísérletet vezetett elő, ami minden szabadságszerető, értelmes…..
Gondolkodjunk
2011.08.22 13:06:46
@Friedman:
Krugman gazdasági érvei a II. világháborúról kizárólag az USA-ról szólnak: az USA-ban minimális volt a világháborús rombolás és így az állami (túl-)költekezés gazdasági hatását lehet vizsgálni, háborús rombolás nélkül.
Európa számára természetesen igen káros volt a világháború ...
Krugman gazdasági érvei a II. világháborúról kizárólag az USA-ról szólnak: az USA-ban minimális volt a világháborús rombolás és így az állami (túl-)költekezés gazdasági hatását lehet vizsgálni, háborús rombolás nélkül.
Európa számára természetesen igen káros volt a világháború ...
Az alábbi történet akár a Brazil című film egyik epizódja is lehetne. Ha valaki bekerül az APEH rendszerében, még ha vissza is éltek az adatával, szinte lehetetlen pozitívan kijönni a helyzetből.Tisztelt Zugügyvéd, Az lenne a problémám, hogy 2008 júliusában…..
Gondolkodjunk
2011.07.22 15:22:18
@qwertzu: "Sok ideig tartana a dolog. Kiírás, megtekintés, licit... megint vagy 2 hónapig."
Ha ritka ez az eset akkor a késedelem nem számít.
(Egy ilyen módosított rendszerben senkinek nem állna érdekében licitet érvényteleníteni: a nem teljesítő nyertes mindenképp felelős, a többiek pedig újralicitálnak - tehát nincsenek előnyben - mindenki veszít ha érvénytelen a licit.)
És ha ennek ellenére mégis előfordulna akkor az általam javasolt pénzügyi módszerek (kaució, letét, stb.) tovább visszaszoríthatják.
A mostani rendszerben vannak nyertesei egy érvénytelen "nyerő" licitnek, és ez egy alapvető probléma.
"Cinikus dolog, de az apehet ez nem érdekli."
Nem is az APEH-et kell hogy érdekelje és ez nem cinizmus: ő végrehajtja a törvényeket és a saját intézményi érdekeit képviseli. (Az adózó érdekeinek képviselete pedig max úri passzió.)
Ha a választópolgárt (és indirekt módon, a politikusokat) nem érdekli a dolog (ami valószínű) akkor sem kellene a bíróságoknak asszisztálniuk ahhoz hogy hivatalok kellő tények nélkül embereket büntessenek.
(feltételezve hogy a cikk a teljes valóságot írta le.)
Ha ritka ez az eset akkor a késedelem nem számít.
(Egy ilyen módosított rendszerben senkinek nem állna érdekében licitet érvényteleníteni: a nem teljesítő nyertes mindenképp felelős, a többiek pedig újralicitálnak - tehát nincsenek előnyben - mindenki veszít ha érvénytelen a licit.)
És ha ennek ellenére mégis előfordulna akkor az általam javasolt pénzügyi módszerek (kaució, letét, stb.) tovább visszaszoríthatják.
A mostani rendszerben vannak nyertesei egy érvénytelen "nyerő" licitnek, és ez egy alapvető probléma.
"Cinikus dolog, de az apehet ez nem érdekli."
Nem is az APEH-et kell hogy érdekelje és ez nem cinizmus: ő végrehajtja a törvényeket és a saját intézményi érdekeit képviseli. (Az adózó érdekeinek képviselete pedig max úri passzió.)
Ha a választópolgárt (és indirekt módon, a politikusokat) nem érdekli a dolog (ami valószínű) akkor sem kellene a bíróságoknak asszisztálniuk ahhoz hogy hivatalok kellő tények nélkül embereket büntessenek.
(feltételezve hogy a cikk a teljes valóságot írta le.)
Gondolkodjunk
2011.07.22 20:43:21
@tff: "16. § (1) A felhasználónak a felhasználói nevét és jelszavát védenie kell a jogosulatlan hozzáféréstől. Az azonosítók nem megfelelő biztonságú kezeléséből származó kockázatot a felhasználó viseli."
Ez olyan mintha azt írnák:
"Ha nem jársz éjjel-nappal páncélban akkor te viseled annak kockázatát hogy esetleg megkéselnek."
Bűncselekmény áldozata _NEM_ változhat büntetendő elkövetővé, csak azért mert visszaéltek az adataival és okmányaival.
Akármit is ír a jobszabály hogy "jobban kellett volna vigyáznia" - ez elemi jogállami elv ami nem bírálható felül csak úgy.
Nem az áldozatnak kell "vigyáznia" hanem a hivatalnak kell megbízhatóan azonosítania és utólag bizonyítani hogy az azonosítás pontos volt.
(Pl. az egyik postoló által leírt, az USA-ban alkalmazott ujjlenyomat-vétel regisztráláskor egy jó módszer volna.)
Ez olyan mintha azt írnák:
"Ha nem jársz éjjel-nappal páncélban akkor te viseled annak kockázatát hogy esetleg megkéselnek."
Bűncselekmény áldozata _NEM_ változhat büntetendő elkövetővé, csak azért mert visszaéltek az adataival és okmányaival.
Akármit is ír a jobszabály hogy "jobban kellett volna vigyáznia" - ez elemi jogállami elv ami nem bírálható felül csak úgy.
Nem az áldozatnak kell "vigyáznia" hanem a hivatalnak kell megbízhatóan azonosítania és utólag bizonyítani hogy az azonosítás pontos volt.
(Pl. az egyik postoló által leírt, az USA-ban alkalmazott ujjlenyomat-vétel regisztráláskor egy jó módszer volna.)
Gondolkodjunk
2011.07.22 22:40:49
@látjátok feleim szümtükkel: "részben igazad van, de azért gondoj bele, mi lenne, ha minden hivatalban előbb megbízhatóan körbejárnának, hogy te vagy-e te."
Nem "minden" hivatalban, hanem az olyanokban ahol egy rossz döntés súlyos következménnyel járhat: pl. ahol értékes vagyont ruháznak át - földhivatal vagy az APEH.
Mint a cikkben leírt példában látható.
És ha nincs megoldva a pontos azonosítás akkor a bíróságok joggyakorlatának ezt tükröznie kell.
Ha az APEH sorra bukná a félmilliós pereket mert nem tudja bizonyítani az azonosítást akkor talán idővel módosulna a licit-gyakorlat.
Tisztán az APEH önérdekéből.
Nem "minden" hivatalban, hanem az olyanokban ahol egy rossz döntés súlyos következménnyel járhat: pl. ahol értékes vagyont ruháznak át - földhivatal vagy az APEH.
Mint a cikkben leírt példában látható.
És ha nincs megoldva a pontos azonosítás akkor a bíróságok joggyakorlatának ezt tükröznie kell.
Ha az APEH sorra bukná a félmilliós pereket mert nem tudja bizonyítani az azonosítást akkor talán idővel módosulna a licit-gyakorlat.
Tisztán az APEH önérdekéből.
Kelchtermans és Verboven Journal of Political Economy 2010-es számában megjelent írása szerint a felsőoktatási programok összevonása csökkenti a társadalmi jólétet. Belga (flamand) esetet vizsgálva, azt mondhatjuk, hogy az az összeg, amit a kormányzat azáltal megspórolt, hogy…..
Gondolkodjunk
2011.07.11 14:02:35
@tsk: "Valojaban mind nalunk mind az osztrakoknal az van."
Az osztrák állam az össz-GDP 50%-át elkölti:
secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Government_spending
És az osztrák egy főre jutó GDP a magyar GDP több mint kétszerese.
Ezért az adóteherért cserébe világszínvonalú infrastruktúrát kapnak az osztrákok: pl. egy fejlett oktatási szektor amire évek óta a GDP több mint 5%-át költik (!).
Szóval ez neked a nyerskapitalizmus? :-)
Az osztrák állam az össz-GDP 50%-át elkölti:
secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Government_spending
És az osztrák egy főre jutó GDP a magyar GDP több mint kétszerese.
Ezért az adóteherért cserébe világszínvonalú infrastruktúrát kapnak az osztrákok: pl. egy fejlett oktatási szektor amire évek óta a GDP több mint 5%-át költik (!).
Szóval ez neked a nyerskapitalizmus? :-)
Gondolkodjunk
2011.07.21 21:43:04
@Friedman:
Tévedsz: a magyar adat 2009-es, megszorítás előtti, jóval magasabb adóteher mellett. A megjegyzésem a 16%-os SZJA hosszú távú hatásairól szólt.
Nyilván per pillanat még mindig magas az állami költekezés Magyarországon - de ez le kell hogy csökkenjen az aritmetika elemi szabályai szerint, mihelyst elfogyott a nyugdíjkassza ...
(Svájc-al nem jönnék példának, hacsak nem az a javaslatod hogy Magyarország is diktátorokból és más adócsalókból finanszírozza magát.)
Tévedsz: a magyar adat 2009-es, megszorítás előtti, jóval magasabb adóteher mellett. A megjegyzésem a 16%-os SZJA hosszú távú hatásairól szólt.
Nyilván per pillanat még mindig magas az állami költekezés Magyarországon - de ez le kell hogy csökkenjen az aritmetika elemi szabályai szerint, mihelyst elfogyott a nyugdíjkassza ...
(Svájc-al nem jönnék példának, hacsak nem az a javaslatod hogy Magyarország is diktátorokból és más adócsalókból finanszírozza magát.)
Az elmúlt évek nagy recessziójában a német GDP nagyobbat esett mint az USA kibocsátása. Hogy lehetséges az, hogy Németországban - szemben az USA-val - ugyanekkor alig csökkent a foglalkoztatottság? Burda és Hunt elemzése szerint ebben a csodában biztosan szerepük volt azoknak az…..
Gondolkodjunk
2011.07.11 13:08:42
@Lord_Valdez: "Reál érték adatokhoz kicsit nehezebb hozzájutni, de mivel az eurózónában nincs valami veszett nagy infláció annyira azért nem torzít."
A "reál" adat szimplán az abszolút adósság változása leosztva a "real GDP"-vel (ami a legutóbbi két business cycle-ból extrapolált lehetséges GDP, eliminálva a recessziós ill. boom torzító hatásokat).
Van egy nagyon jól használható adatforrás ami a főbb nyugati gazdaságok töménytelen mennyiségű makroadatait szolgáltatja - a "Fred" adatbázis.
Pl. Németországra 143 adatsor van:
research.stlouisfed.org/fred2/categories/32273
Ezek az Eurostat, OECD, a német statisztikai hivatal vagy hasonló elsődleges információforrásra támaszkodnak.
Nyers ill. szezonálisan igazított adatsorok is vannak. A legtöbb dollár alapú adatsor normalizált nemzetközi dollárra és egyben inflációkorrigált is. Transzformálni is tudsz: pl. GDP-vel osztani.
Szóval igen jól használható és jó, releváns eredményeket lehet vele kapni. Diákoknak melegen ajánlott közismert recessziókat megnézni rajta.
A "reál" adat szimplán az abszolút adósság változása leosztva a "real GDP"-vel (ami a legutóbbi két business cycle-ból extrapolált lehetséges GDP, eliminálva a recessziós ill. boom torzító hatásokat).
Van egy nagyon jól használható adatforrás ami a főbb nyugati gazdaságok töménytelen mennyiségű makroadatait szolgáltatja - a "Fred" adatbázis.
Pl. Németországra 143 adatsor van:
research.stlouisfed.org/fred2/categories/32273
Ezek az Eurostat, OECD, a német statisztikai hivatal vagy hasonló elsődleges információforrásra támaszkodnak.
Nyers ill. szezonálisan igazított adatsorok is vannak. A legtöbb dollár alapú adatsor normalizált nemzetközi dollárra és egyben inflációkorrigált is. Transzformálni is tudsz: pl. GDP-vel osztani.
Szóval igen jól használható és jó, releváns eredményeket lehet vele kapni. Diákoknak melegen ajánlott közismert recessziókat megnézni rajta.
Gondolkodjunk
2011.07.11 13:32:32
@Lord_Valdez: "néhány kivétel nem igazán cáfol egy általános megállapítást."
Európa legnagyobb és Észak-Amerika második legnagyobb gazdaságát nem nevezném "néhány kivételnek". (és akkor említhetném még Kínát is.)
Ahol megpróbálták ott a célzott stimulus, a deficites válságkezelés jól működött ebben a válságban.
(Nyilván Magyarországnak ez nem volt opció: a tartalékok zérón voltak és még nullára sem sikerült vinni a jegybanki alapkamatot, mert olyan rossz volt az adóspozíció.)
Európa legnagyobb és Észak-Amerika második legnagyobb gazdaságát nem nevezném "néhány kivételnek". (és akkor említhetném még Kínát is.)
Ahol megpróbálták ott a célzott stimulus, a deficites válságkezelés jól működött ebben a válságban.
(Nyilván Magyarországnak ez nem volt opció: a tartalékok zérón voltak és még nullára sem sikerült vinni a jegybanki alapkamatot, mert olyan rossz volt az adóspozíció.)
Gondolkodjunk
2011.07.11 13:48:47
@Lord_Valdez: "Ugyanakkor az 1930-as depressziót nem az aranyalap okozta, hanem az amerikai kormányzat. Eleinte protekcionizmussal próbálkoztak, ami visszaütött és utána ők se tudtak exportálni."
Mivel a kormányzat adja ki a bankókat és tartja fenn az aranyalapot ezért ez egy igencsak kényelmes érv: az anarchiák nem tudnak fejlett gazdaságot fenntartani tehát mindig van állam és mindig lehet az állam a hibás, ugye?
Tévedsz a protekcionizmust illetőleg: a protekcionizmus általánosságban nyilván nem jó (csökkenti a hatékonyságot) de az USA Smoot-Hawley importvámjai nem okozhatták az 1930-as válságot mert a protekcionizmus szimmetrikusan hat: azon túl hogy az USA 1930-ban egyáltalán nem volt export-orientált, a protekcionalizmus ebben az 1 éves időskálában csökkenti az importot de növeli a helyi termelést.
Ez tisztán látszik ha összehasonlítod hogy a nemzetközi kereskedelem hogyan változott az 1930-as és a 2008-as válság során:
www.princeton.edu/~pkrugman/ertrade.JPG
Noha 2008-ban nem volt protekcionalista importvám, a nemzetözi kereskedelem mégis erősen esett - jobban mint 1930-ban ...
Magyarul: a pénzügyi válság (és az amiatt kialakult kereslethiány) okozta a nemzetközi kereskedelem összeomlását, nem a kereskedelem összeomlása okozza/rontja a pénzügyi válságot.
Sőt, a protekcionalizmus valószínűleg ideiglenesen lassította is a válságot (!) de a fő probléma a likviditási csapda okozta masszív kereslethiány és defláció volt.
Mivel a kormányzat adja ki a bankókat és tartja fenn az aranyalapot ezért ez egy igencsak kényelmes érv: az anarchiák nem tudnak fejlett gazdaságot fenntartani tehát mindig van állam és mindig lehet az állam a hibás, ugye?
Tévedsz a protekcionizmust illetőleg: a protekcionizmus általánosságban nyilván nem jó (csökkenti a hatékonyságot) de az USA Smoot-Hawley importvámjai nem okozhatták az 1930-as válságot mert a protekcionizmus szimmetrikusan hat: azon túl hogy az USA 1930-ban egyáltalán nem volt export-orientált, a protekcionalizmus ebben az 1 éves időskálában csökkenti az importot de növeli a helyi termelést.
Ez tisztán látszik ha összehasonlítod hogy a nemzetközi kereskedelem hogyan változott az 1930-as és a 2008-as válság során:
www.princeton.edu/~pkrugman/ertrade.JPG
Noha 2008-ban nem volt protekcionalista importvám, a nemzetözi kereskedelem mégis erősen esett - jobban mint 1930-ban ...
Magyarul: a pénzügyi válság (és az amiatt kialakult kereslethiány) okozta a nemzetközi kereskedelem összeomlását, nem a kereskedelem összeomlása okozza/rontja a pénzügyi válságot.
Sőt, a protekcionalizmus valószínűleg ideiglenesen lassította is a válságot (!) de a fő probléma a likviditási csapda okozta masszív kereslethiány és defláció volt.
Nincs oksági kapcsolat infláció és munkanélküliség között. Ettől még ma is előfordulhat, hogy a makroökonómiai rendszer e két endogén változója viszonylag hosszú időn át egymással ellentétesen mozog. Hol? Például Hong Kongban...
Gondolkodjunk
2011.07.07 22:49:39
Itt van amúgy néhány egyéb, pontosabb Phillips-görbe:
krugman.blogs.nytimes.com/2010/08/01/comparative-disinflations/
(USA történelmi adatok.)
Látható ahogy a Phillips-görbék második felében a magas munkanélküliség lenyomja az inflációt.
Ami egy érthető folyamat: ha kevesebben vannak akik vásárolnak és ha a munkabérek nem automatikusan inflációkövetőek, akkor miért emelkednének az árak gyorsabban?
krugman.blogs.nytimes.com/2010/08/01/comparative-disinflations/
(USA történelmi adatok.)
Látható ahogy a Phillips-görbék második felében a magas munkanélküliség lenyomja az inflációt.
Ami egy érthető folyamat: ha kevesebben vannak akik vásárolnak és ha a munkabérek nem automatikusan inflációkövetőek, akkor miért emelkednének az árak gyorsabban?
Számos bűncselekménynek lehet ártatlanul gyanúsítottja, aki nem, vagy nem megfelelően védi le a WLAN hálózatát. Az alábbi cikk ennek a jogi hátterét taglalja, nemzetközi kitekintéssel. Nemzetközi szinten is komoly viták várhatók a nyílt hálózatok…..
Gondolkodjunk
2011.07.02 12:55:57
@szaGértő: "Ja. Ha valaki ért hozzá és meg akarja törni, akkor megtöri."
Azért számít hogy mi szükséges a töréshez és számít hogy ki teheti meg egyszerű bolti eszközökkel: bárki az utcán parkolva egy sima laptoppal, vagy bárki a bolygón aki feltöri a szomszéd Windows-át és az ő laptopjával a te Wifi-det bántja hogy pénzt vagy információt lopjon tőled ...
A WEP/WPA, MAC listák és a nem-broadcastolt SSID csak a szomszédot és az utcán parkoló és unatkozó illetőt fogja abban megakadályozni hogy az internetedet "véletlenül" használja. Egyéb védelmet nem nyújt.
Bárki aki valóban rosszra akarja használni a Wifidet csak akkor nem fog a tieddel foglalkozni ha mindegy neki hogy kit tör (pl. van egy tucat nyílt Wifi a közelben), vagy ha másodlagos titkosítással levédsz minden csomagot.
A rend különböző fajtájú őreinek, a nagyobb kaliberű rosszfiúknak ill. a komoly gazdasági érdekeltségeknek (Magyarországon ez a három csoport egymást vastagon átfedi) nyilván még gazdagabb (és egyszerűbben használható) eszköztára van: hozzáférnek az infrastruktúrához amit használsz és szükség esetén hozzáférnek a lakásodhoz/irodádhoz/kocsidhoz is.
Azért számít hogy mi szükséges a töréshez és számít hogy ki teheti meg egyszerű bolti eszközökkel: bárki az utcán parkolva egy sima laptoppal, vagy bárki a bolygón aki feltöri a szomszéd Windows-át és az ő laptopjával a te Wifi-det bántja hogy pénzt vagy információt lopjon tőled ...
A WEP/WPA, MAC listák és a nem-broadcastolt SSID csak a szomszédot és az utcán parkoló és unatkozó illetőt fogja abban megakadályozni hogy az internetedet "véletlenül" használja. Egyéb védelmet nem nyújt.
Bárki aki valóban rosszra akarja használni a Wifidet csak akkor nem fog a tieddel foglalkozni ha mindegy neki hogy kit tör (pl. van egy tucat nyílt Wifi a közelben), vagy ha másodlagos titkosítással levédsz minden csomagot.
A rend különböző fajtájú őreinek, a nagyobb kaliberű rosszfiúknak ill. a komoly gazdasági érdekeltségeknek (Magyarországon ez a három csoport egymást vastagon átfedi) nyilván még gazdagabb (és egyszerűbben használható) eszköztára van: hozzáférnek az infrastruktúrához amit használsz és szükség esetén hozzáférnek a lakásodhoz/irodádhoz/kocsidhoz is.
Gondolkodjunk
2011.07.03 20:32:51
@BaradlayR:
Pl. egy VPN hálózat a laptoptól a Wifi-n keresztül egy a Wifi-n túl lévő gépig: ekkor minden a Wifin atküldött csomag még külön (másodjára) titkosítva van és a VPN titkos kulcsát csak te ismered.
Ekkor, ha minden nem-VPN csomagot kiszűr (eldob) a router, eléggé biztos lehetsz benne hogy csak te használod a Wifi-t.
Pl. egy VPN hálózat a laptoptól a Wifi-n keresztül egy a Wifi-n túl lévő gépig: ekkor minden a Wifin atküldött csomag még külön (másodjára) titkosítva van és a VPN titkos kulcsát csak te ismered.
Ekkor, ha minden nem-VPN csomagot kiszűr (eldob) a router, eléggé biztos lehetsz benne hogy csak te használod a Wifi-t.
Gondolkodjunk
2011.07.04 11:35:42
@BaradlayR:
Igen, szinte minden macerás ami alapból nincs felrakva - így volt képes pl. a Windows elfoglalni a világot: a Microsoft szinte kizárólag arra koncentrál hogy a Windows legyen a default új gépeken és azután a "macera faktor" teszi a dolgát.
Ha androidos telefonod van akkor nem bonyolult a VPN (alapból benne van a VPN kliens), és ha nem akarsz egy VPN-képes Wifi router-el vacakolni akkor vannak különböző "private VPN" szolgáltatók akiktől VPN csatornákat lehet bérelni havi kb. 1000 HUF-ért.
Itt az az előny is van hogy univerzális: a 3G-n keresztül és a szállodai (vagy publikus hotspot) Wifi-n is megy a VPN.
De a privátszféra megvédése mindig is macera (és költség) lesz.
Igen, szinte minden macerás ami alapból nincs felrakva - így volt képes pl. a Windows elfoglalni a világot: a Microsoft szinte kizárólag arra koncentrál hogy a Windows legyen a default új gépeken és azután a "macera faktor" teszi a dolgát.
Ha androidos telefonod van akkor nem bonyolult a VPN (alapból benne van a VPN kliens), és ha nem akarsz egy VPN-képes Wifi router-el vacakolni akkor vannak különböző "private VPN" szolgáltatók akiktől VPN csatornákat lehet bérelni havi kb. 1000 HUF-ért.
Itt az az előny is van hogy univerzális: a 3G-n keresztül és a szállodai (vagy publikus hotspot) Wifi-n is megy a VPN.
De a privátszféra megvédése mindig is macera (és költség) lesz.
75 évvel ezelőtt jelent meg Keynes leghíresebb műve. Paul Krugman erre az alkalomra írt konferencia beszédét közli a Vox. Nem tagadja meg magát, a szokásos ellenfelekkel való vagdalkozás ezúttal is kellő szerepet kap, de nem csak az. A mai gazdaságpolitikai dilemmákban valóban…..
Gondolkodjunk
2011.06.26 23:43:19
@óriás: "Militáns ellenvélemény:
Nekem tetszett, nektek?"
Szerintem eléggé kiábrándító: a szöveg 90%-a Krugman és Keynes kicsinyes sértegetésében merül ki. Elolvastam de nem találtam benne egyetlen konkrét ellenérvet vagy értékelhető elméletet sem.
Miért ilyen gyerekes és semmitmondó a "new monetarism" ezen képviselője? Tény hogy Krugman mérhetően az egyik legjobb gazdasági előrejelzéseket hozta a közelmúltban. Itt van egy a gazdasági jóslatokat számbavevő tanulmány:
www.hamilton.edu/news/polls/pundit/an-analysis-of-the-accuracy-of-forecasts-in-the-political-media.pdf
Ebben a tanulmányban Krugman a legjobb előrejelzéseket produkálta a vizsgáltak közt.
Ezért a new monetarism képviselőinek inkább arra kellene koncentrálniuk hogy a valóságot jobban írják le, ahelyett hogy a többieket sértegetnék.
Kezdhetnék pl. azzal hogy megmagyarázzák hogy a jósolt hiperinfláció helyett (a Fed ugye többszörösére fújta fel a monetáris bázist) 2009-ben defláció indult be az USA-ban - ahogy Krugman is megjósolta (2008-ban):
krugman.blogs.nytimes.com/2008/11/15/macro-policy-in-a-liquidity-trap-wonkish/
krugman.blogs.nytimes.com/2008/12/29/optimal-fiscal-policy-in-a-liquidity-trap-ultra-wonkish/
Nekem tetszett, nektek?"
Szerintem eléggé kiábrándító: a szöveg 90%-a Krugman és Keynes kicsinyes sértegetésében merül ki. Elolvastam de nem találtam benne egyetlen konkrét ellenérvet vagy értékelhető elméletet sem.
Miért ilyen gyerekes és semmitmondó a "new monetarism" ezen képviselője? Tény hogy Krugman mérhetően az egyik legjobb gazdasági előrejelzéseket hozta a közelmúltban. Itt van egy a gazdasági jóslatokat számbavevő tanulmány:
www.hamilton.edu/news/polls/pundit/an-analysis-of-the-accuracy-of-forecasts-in-the-political-media.pdf
Ebben a tanulmányban Krugman a legjobb előrejelzéseket produkálta a vizsgáltak közt.
Ezért a new monetarism képviselőinek inkább arra kellene koncentrálniuk hogy a valóságot jobban írják le, ahelyett hogy a többieket sértegetnék.
Kezdhetnék pl. azzal hogy megmagyarázzák hogy a jósolt hiperinfláció helyett (a Fed ugye többszörösére fújta fel a monetáris bázist) 2009-ben defláció indult be az USA-ban - ahogy Krugman is megjósolta (2008-ban):
krugman.blogs.nytimes.com/2008/11/15/macro-policy-in-a-liquidity-trap-wonkish/
krugman.blogs.nytimes.com/2008/12/29/optimal-fiscal-policy-in-a-liquidity-trap-ultra-wonkish/
Gondolkodjunk
2011.06.27 00:18:16
@óriás:
Kicsit utánanéztem ennek a "Stephen Williamson"-nek akit idézel:
delong.typepad.com/sdj/2010/08/stephen-williamson-makes-his-play-for-the-second-stupidest-man-alivetm-crown.html
Én nem idézném.
Kicsit utánanéztem ennek a "Stephen Williamson"-nek akit idézel:
delong.typepad.com/sdj/2010/08/stephen-williamson-makes-his-play-for-the-second-stupidest-man-alivetm-crown.html
Én nem idézném.
A Zugügyvéd szerint az alábbihoz hasonló ügyekben, ha kiderül, hogy ártatlanul hurcolták meg a fogyasztót, hamis vád miatt kell feljelentést tenni.Kedves Zugügyvéd! A történet: Kb.6-8 hete megjelent a debreceni lakásunk előt 2 e-onos dolgozó egy rendőrrelA két eonos…..
Gondolkodjunk
2011.06.18 11:50:10
@Pascal:
Szőrözésnek tűnhet, de a következő passzus:
"26. § (1) A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni."
logikai ellentmondásban van ezzel a passzussal:
" 78. § ...
(3) A bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg."
Ugyanis az egyik legerősebb részrehajlás ami létezik az a saját vélemény, benyomás, meggyőződés.
Hatalmas szakadék van a bizonyítékok cáfolhatatlan, logikus lánca és a "meggyőződés" között - kérdezzetek csak meg egy matematikust vagy fizikust.
De értem én hogy ma nem életszerű elvárni hogy tanúvallomásokat csak az objektív tények erejéig vegyünk figyelembe (pl. tettestudás), a legtöbb ügyben a tanúvallomások nélkül fel kellene menteni mindenkit és az utcára engednénk rengeteg bűnözőt ...
Konkrét, GPS koordinátákkal és hitelesített dátummal rendelkező fotó vagy videó nélkül még a tettenéréses, öt tanús, beismerő vallomásos bolti lopás sem lenne elítélhető.
(Mert ugye volt már olyan hogy a beismerő vallomás hamis volt, volt már olyan is hogy mind az öt tanú hazudott és olyan is volt már hogy a visszatérő bolti szarkát megfogta a biztosági őr és amikor nem talált nála semmit (még nem volt ideje lopni) a zsebébe rakott egy kis értékű árut aminek a polcát nem veszi a kamera.)
De igenis állampolgári ismeretnek kellene lennie hogy büntető ügyben nem csak ártatlannak kell lenni hanem nem árt ha azt bizonyítani is tudjuk és ha nem tudjuk ártatlanságunkat bizonyítani akkor nagyon fontos hogy ne látszódjunk bűnösnek sem az életkörülményeink, sem múltbeli cselekedeteink, sem a vallomásunk és mások vallomása által ...
Rengeteg ember jóval defenzívebben járna el konfliktusokban és jogi eljárásokban, ha ezzel a "humán rizikóval" tényleg tisztában lenne.
Szőrözésnek tűnhet, de a következő passzus:
"26. § (1) A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni."
logikai ellentmondásban van ezzel a passzussal:
" 78. § ...
(3) A bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg."
Ugyanis az egyik legerősebb részrehajlás ami létezik az a saját vélemény, benyomás, meggyőződés.
Hatalmas szakadék van a bizonyítékok cáfolhatatlan, logikus lánca és a "meggyőződés" között - kérdezzetek csak meg egy matematikust vagy fizikust.
De értem én hogy ma nem életszerű elvárni hogy tanúvallomásokat csak az objektív tények erejéig vegyünk figyelembe (pl. tettestudás), a legtöbb ügyben a tanúvallomások nélkül fel kellene menteni mindenkit és az utcára engednénk rengeteg bűnözőt ...
Konkrét, GPS koordinátákkal és hitelesített dátummal rendelkező fotó vagy videó nélkül még a tettenéréses, öt tanús, beismerő vallomásos bolti lopás sem lenne elítélhető.
(Mert ugye volt már olyan hogy a beismerő vallomás hamis volt, volt már olyan is hogy mind az öt tanú hazudott és olyan is volt már hogy a visszatérő bolti szarkát megfogta a biztosági őr és amikor nem talált nála semmit (még nem volt ideje lopni) a zsebébe rakott egy kis értékű árut aminek a polcát nem veszi a kamera.)
De igenis állampolgári ismeretnek kellene lennie hogy büntető ügyben nem csak ártatlannak kell lenni hanem nem árt ha azt bizonyítani is tudjuk és ha nem tudjuk ártatlanságunkat bizonyítani akkor nagyon fontos hogy ne látszódjunk bűnösnek sem az életkörülményeink, sem múltbeli cselekedeteink, sem a vallomásunk és mások vallomása által ...
Rengeteg ember jóval defenzívebben járna el konfliktusokban és jogi eljárásokban, ha ezzel a "humán rizikóval" tényleg tisztában lenne.
Gondolkodjunk
2011.06.20 12:26:59
@látjátok feleim szümtükkel:
A pótmagánváddal nyilván az a probléma hogy a magánvádlónak közel sincs annyi eszköze a vádat képviselni mint a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek.
A pótmagánvád a vád oldalt csak annyiban helyettesíti és ellenőrzi mint ahogy a következő módszer alkalmas kőművesmunka helyettesítésére és minőségének ellenőrzésére: "tessék, próbáld csak meg, csináld jobban a betonozást ha tudod, de várjál csak, előbb megkötözöm a kezed."
A pótmagánvád nem ad megoldást bizonyítékokkal kapcsolatos gumiszabályokra sem: semmi sem akadályozza meg hogy a bíróság újból is úgy legyen meggyőződve ahogy először volt.
Szerintem egy fontos lépés lenne ha (sokkal) több pénz menne az egész igazságszolgáltatásnak, cserébe (sokkal) több átláthatóságért és automatikus kereszt-kontrollért.
Az van hogy az igazság és a pártatlanság pénzkérdés is egyben. Próbálj meg egy német rendőrt helyszíni privát bírságra rábeszélni és lásd hogy kockáztatni fogja-e a havi 2000+ EUR nettó nyugdíját.
A pótmagánváddal nyilván az a probléma hogy a magánvádlónak közel sincs annyi eszköze a vádat képviselni mint a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek.
A pótmagánvád a vád oldalt csak annyiban helyettesíti és ellenőrzi mint ahogy a következő módszer alkalmas kőművesmunka helyettesítésére és minőségének ellenőrzésére: "tessék, próbáld csak meg, csináld jobban a betonozást ha tudod, de várjál csak, előbb megkötözöm a kezed."
A pótmagánvád nem ad megoldást bizonyítékokkal kapcsolatos gumiszabályokra sem: semmi sem akadályozza meg hogy a bíróság újból is úgy legyen meggyőződve ahogy először volt.
Szerintem egy fontos lépés lenne ha (sokkal) több pénz menne az egész igazságszolgáltatásnak, cserébe (sokkal) több átláthatóságért és automatikus kereszt-kontrollért.
Az van hogy az igazság és a pártatlanság pénzkérdés is egyben. Próbálj meg egy német rendőrt helyszíni privát bírságra rábeszélni és lásd hogy kockáztatni fogja-e a havi 2000+ EUR nettó nyugdíját.
Gondolkodjunk
2011.06.26 08:56:05
Aki hagyományos (LM görbével leírt pénzpiacot tartalmazó) modellt tanult makroökonómiai bevezetőként, az ismeri a fogalmat. Fontos szerepet kap a monetáris politika működési mechanizmusának illusztrálásában. A kereskedelmi bankok pénzteremtési (rövidtávú hitelteremtési)…..
Gondolkodjunk
2011.04.27 15:16:13
@kronstadt:
"„Az arannyal nyilván az a probléma hogy túlontúl spekulatív az értéke:”
ugyan már miért lenne túlontúl spekulatív?"
Akkor tekintünk valamit túlontúl spekulatív értékűnek, ha dominánsan pszichikai (és nem fizikai) alapú az ár: akik veszik nem azért veszik mert használniuk kell (vagy más módon termel az eszköz/áru nekik valami értéket), hanem mert úgy gondolják hogy később drágábban el tudják adni.
Ez nyilván fennáll az aranyra, ahol a pillanatnyilag tárolt arany mértéke évtizednyire elegendő, az aktuális arany-fogyasztáshoz viszonyítva.
"Az olajjal pl. egész szépen együtt mozog"
Tipikus kezdő befektető hibába estél és kevered a szezont a fazonnal. Az olaj és az arany ára a korrelál a grafikonon, mert mindkettőt dollárban denominálják.
Nézd meg az arany és olaj árfolyamát egy dollár-semleges valutában (pl. EUR vagy CHF), vagy oszd le az értékét a dollár valutakosár index értékével és meg fogsz lepődni hogy az arany valuta-semleges világpiaci "valódi" értéke mennyire ellenkezően korrelál az olaj értékével: az arany (valódi) ára emelkedik ha krízis és csökkenő termelés van, míg az olaj ilyenkor csökken.
Az olaj mostani árában amúgy szintén van bőven pszichikai prémium, de a sokéves grafikonokon általában dominál a fizikai kép.
(A többi hozzászólásod sajnos hasonló minőségű, nem vesztegetném rájuk az időt.)
"„Az arannyal nyilván az a probléma hogy túlontúl spekulatív az értéke:”
ugyan már miért lenne túlontúl spekulatív?"
Akkor tekintünk valamit túlontúl spekulatív értékűnek, ha dominánsan pszichikai (és nem fizikai) alapú az ár: akik veszik nem azért veszik mert használniuk kell (vagy más módon termel az eszköz/áru nekik valami értéket), hanem mert úgy gondolják hogy később drágábban el tudják adni.
Ez nyilván fennáll az aranyra, ahol a pillanatnyilag tárolt arany mértéke évtizednyire elegendő, az aktuális arany-fogyasztáshoz viszonyítva.
"Az olajjal pl. egész szépen együtt mozog"
Tipikus kezdő befektető hibába estél és kevered a szezont a fazonnal. Az olaj és az arany ára a korrelál a grafikonon, mert mindkettőt dollárban denominálják.
Nézd meg az arany és olaj árfolyamát egy dollár-semleges valutában (pl. EUR vagy CHF), vagy oszd le az értékét a dollár valutakosár index értékével és meg fogsz lepődni hogy az arany valuta-semleges világpiaci "valódi" értéke mennyire ellenkezően korrelál az olaj értékével: az arany (valódi) ára emelkedik ha krízis és csökkenő termelés van, míg az olaj ilyenkor csökken.
Az olaj mostani árában amúgy szintén van bőven pszichikai prémium, de a sokéves grafikonokon általában dominál a fizikai kép.
(A többi hozzászólásod sajnos hasonló minőségű, nem vesztegetném rájuk az időt.)
Gondolkodjunk
2011.05.01 21:41:32
@kronstadt: "1971-ig a pénz de jure arany volt "
Nem tudom honnan veszed ezt - a gold standard csak 1933-ig élt az USA-ban, amikor is Roosevelt kormánya felértékelte az arany árát (leértékelte a dollárt), és így rengteg dollárt nyomtatott (és elköltött), hogy kirántsa az USA-t a nagy gazdasági válságból - ami sikerült is.
Lásd az 1933-as törvényt:
en.wikipedia.org/wiki/Gold_Reserve_Act
A gold standardot más országok is dobták az 1930-as években, minél később dobták, annál nehezebben lábaltak ki a válságból:
www.princeton.edu/~pkrugman/gd_recovery.png
Nézd meg a kilábalás sebességét - amilyen sorrendben dobták a gold standardot az országok, olyan sorrendben lábaltak ki. Franciaország tartott ki legtovább és ők jártak legrosszabbul.
És ezt szeretnéd te visszaállítani?
Nem tudom honnan veszed ezt - a gold standard csak 1933-ig élt az USA-ban, amikor is Roosevelt kormánya felértékelte az arany árát (leértékelte a dollárt), és így rengteg dollárt nyomtatott (és elköltött), hogy kirántsa az USA-t a nagy gazdasági válságból - ami sikerült is.
Lásd az 1933-as törvényt:
en.wikipedia.org/wiki/Gold_Reserve_Act
A gold standardot más országok is dobták az 1930-as években, minél később dobták, annál nehezebben lábaltak ki a válságból:
www.princeton.edu/~pkrugman/gd_recovery.png
Nézd meg a kilábalás sebességét - amilyen sorrendben dobták a gold standardot az országok, olyan sorrendben lábaltak ki. Franciaország tartott ki legtovább és ők jártak legrosszabbul.
És ezt szeretnéd te visszaállítani?
Gondolkodjunk
2011.05.02 15:37:24
@kronstadt:
Alig látok konzisztens érvelést és ellenőrizhető állításokat a válaszodban - csak annyit látok hogy a linkgyűjteményedből összeollóztál egy-egy részt amit relevánsnak találtál - itt-ott alig érthető kérdésekkel és sejtelmes utalásokkal megfűszerezve.
Ez így nem konstruktív érvelés és nem látom értelmét tovább bonyolítani a vitát amíg egyenesen és őszintén nem válaszolsz a már feltett kérdésekre.
Alig látok konzisztens érvelést és ellenőrizhető állításokat a válaszodban - csak annyit látok hogy a linkgyűjteményedből összeollóztál egy-egy részt amit relevánsnak találtál - itt-ott alig érthető kérdésekkel és sejtelmes utalásokkal megfűszerezve.
Ez így nem konstruktív érvelés és nem látom értelmét tovább bonyolítani a vitát amíg egyenesen és őszintén nem válaszolsz a már feltett kérdésekre.
A kérdés továbbra is az, hogy szűrjük-e ki a különösen változékony tételeket a fogyasztói árindexből. Elvileg így számoljuk az ún. maginflációt: kivesszük a teljes inflációból a különösen nagy kilengéseket produkáló fogyasztási cikkek áremelkedését. Jellemzően a…..
Gondolkodjunk
2011.04.20 10:23:02
@óriás:
Az ábra azt mutatja hogy a maginfláció (az infláció lassú, permanens, beágyazódó komponense) mennyire eltörpül a (mindennapi hírekben oly gyakran szereplő) volatilis nyersanyag-árváltozásokhoz képest.
A cikk kontextusában ez egy nagyon is jogos és szemléletes ábra, hiszen pont arra akarta Krugman felhívni a figyelmet hogy a monetáris politikában nem szabad a volatilis árváltozások hatását túlsúlyozni:
"The Chicago Fed has a new paper showing that shocks to commodity prices do not, in fact, presage higher core inflation."
Az ábra szimplán a valóságot mutatja és kíváncsi vagyok hogy a cikk írója hogyan értette a "csalóka" jelzőt.
"Első pillantásra meglepőnek tűnő" lenne a korrekt jelző, szerintem.
Az ábra azt mutatja hogy a maginfláció (az infláció lassú, permanens, beágyazódó komponense) mennyire eltörpül a (mindennapi hírekben oly gyakran szereplő) volatilis nyersanyag-árváltozásokhoz képest.
A cikk kontextusában ez egy nagyon is jogos és szemléletes ábra, hiszen pont arra akarta Krugman felhívni a figyelmet hogy a monetáris politikában nem szabad a volatilis árváltozások hatását túlsúlyozni:
"The Chicago Fed has a new paper showing that shocks to commodity prices do not, in fact, presage higher core inflation."
Az ábra szimplán a valóságot mutatja és kíváncsi vagyok hogy a cikk írója hogyan értette a "csalóka" jelzőt.
"Első pillantásra meglepőnek tűnő" lenne a korrekt jelző, szerintem.
Gondolkodjunk
2011.04.24 20:31:22
@halvor:
Két probléma van az érveddel:
Egyrészt, ha megnézed az ábrát akkor a 10-20%-os vagy nagyobb ingadozások mindegyikének periodicitása legalább 1 év - de jellemzően több. Így szezonális hatás nem torzítja a képet.
Másrészt ha megnézed a CPI szezonális illesztésének pontos mennyiségét:
www.bls.gov/opub/mlr/2010/07/art2full.pdf
Láthatod hogy a korrekciós faktr egy szűk, +10%, -15%-os sávban mozog.
Tehát ha a nem korrigált CPI értéket is rakjuk be a grafikonba, akkor is igaz Krugman megfigyelése: hogy a nyersanyagárak volatilitása az elmúlt 3 évtizedben nem tevődött át az inflációra.
Két probléma van az érveddel:
Egyrészt, ha megnézed az ábrát akkor a 10-20%-os vagy nagyobb ingadozások mindegyikének periodicitása legalább 1 év - de jellemzően több. Így szezonális hatás nem torzítja a képet.
Másrészt ha megnézed a CPI szezonális illesztésének pontos mennyiségét:
www.bls.gov/opub/mlr/2010/07/art2full.pdf
Láthatod hogy a korrekciós faktr egy szűk, +10%, -15%-os sávban mozog.
Tehát ha a nem korrigált CPI értéket is rakjuk be a grafikonba, akkor is igaz Krugman megfigyelése: hogy a nyersanyagárak volatilitása az elmúlt 3 évtizedben nem tevődött át az inflációra.
Egy amatőr blues zenekar eltévedt a szerzői jog útvesztőiben. Levédésben gyakorlott kommentezők tanácsait várják.Tisztelt Zugügyvéd!Egy magyar amatőr blues-rock banda vezetője vagyok, és mint ilyen, mindenféle jogi útvesztőkben bolyongok... Arra gondoltam, hátha tudtok…..
Gondolkodjunk
2011.02.18 01:13:46
@gitáros:
A "Creative Commons" nagyon is nem a "szerzői jogról lemondás" - hanem egy licenszet ad másoknak (feltételekkel) - miközben te természetesen megtartod a szerzői jogot.
Így természetesen a Creative Commons a magyar jog szerint is használható.
Tehát be lehet menni regisztrálni az Artisjustishoz és Creative Commonsként is ki lehet adni. Mindenkinek a magánügye hogy hány licenszt ad, kinek, milyen feltételek és milyen fizetség mellett.
Kérdés: amúgy pontosan mennyi is "csorog vissza" az Artisjustistól az eredeti szerzőkhöz és mennyi marad az adó és egyéb bevételekből az Artisjustis bürokráciánál, vannak erről pontos, megbízható, auditált, nyilvános adatok?
A "Creative Commons" nagyon is nem a "szerzői jogról lemondás" - hanem egy licenszet ad másoknak (feltételekkel) - miközben te természetesen megtartod a szerzői jogot.
Így természetesen a Creative Commons a magyar jog szerint is használható.
Tehát be lehet menni regisztrálni az Artisjustishoz és Creative Commonsként is ki lehet adni. Mindenkinek a magánügye hogy hány licenszt ad, kinek, milyen feltételek és milyen fizetség mellett.
Kérdés: amúgy pontosan mennyi is "csorog vissza" az Artisjustistól az eredeti szerzőkhöz és mennyi marad az adó és egyéb bevételekből az Artisjustis bürokráciánál, vannak erről pontos, megbízható, auditált, nyilvános adatok?
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
25. fejezet, 9-es szekció, a "loanable funds market"? Nem létezik.
25. fejezet ahol magyarázza hogy az USA kormánya azért kölcsönöz hogy "finanszírozza" magát? Mítosz.
Ha hasonlóan egyoldalú, ténymentes, jobboldali ideológiával színezett középkori badarságokat tanítotok mint Mankiw akkor ti is járhattok úgy.