Regisztráció Blogot indítok
Adatok
stuvi

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Végre vége a több napos össznemzeti gyásznak, a hét végi sírás-rívás után ma már kevesebben rinyálnak a Malév egy éve bekövetkezett csődje miatt. Megdöbbentő, hogy mennyien ítélik meg kizárólag érzelmi alapon a légitársaság eltűnését. Hiába volt törvényszerű a…..
stuvi 2013.02.07 13:51:55
MALÉV looser.
Igen eltelt egy év, kinek,kinek, hogyan, miként. Malévesnek, nem Malévesnek.
De vajon k az, aki teljes joggal és szakmai, erkölcsi érzelmekkel ki tudja jelenteni, hogy Ő a TUTI.
Ja, igen, 65 ezer helyett 45 ezer is lehet repülni, ide-oda. Hát rajta. Sőt igenis legyünk kritikusak Magunkkal, országunkkal, szemben, SŐT igyekezzünk úgy építeni azt az országot amely ÖNMAGÁVAL határos, hogy a világ Névtelenül, arc nélkül kritizálni, tudja. Általában itthonról.
Mit ne mondjak pitiáner, de ma ez a „cool” ! Mert az informatika lehetőséget ad arra, hogy NÉVTELEN, NEMTELEN egyének befektetés nélkül saját véleményüket közzé tegyék.
Tehetik mindezt, valószínűsíthető minden féle gazdasági, jogi ismeretek nélkül. Természetes módon számítva azokra akiknek még lehetőségük van arra, hogy így vagy úgy commenteljenek. Lényeg, hogy irományuk kikerüljön a „világhálóra”
Elég egy számítógép, és egy valamire való 2-300-as szavas szókincs, 50%-ban trágárság, és már hagy szóljon. Nem számít, hogy vannak nagyszülei, szülei, akik valahogy biztosították a lehetőséget arra, hogy „média” lehetőséget kapjon.
Tegnap el kellett mennem egy egészségügyi intézménybe röntgenre. A kiírás szerint 8-14 óra a rendelési idő. Fél kilenc előtt megjelent néhány „fehér köpenyes” büféből származó árúval a hóna alatt vidáman csevegve. Majd néhány perc múlva ridegen, behívták az első beteget.
Ha ők állnak egy busz, vonat, ne adj isten MALÉV járat előtt amelyik 20-30 perces késéssel érkezik, nagyon felháborodnak. Vajon ha ŐK teszik miért nem gond? SŐT még boríték is kell, hogy egyáltalán lehetőséget kapjunk. Mindezt persze csendben, kritika nélkül.
MI nagyon tudunk kritikusak lenni, ha „magyarról” van szó. Elvárásaink vannak, de csak honfitársainkkal szemben, saját magunk, ja az egy más dolog.
Igen volt egy MALÉV!!!
Hogy is volt? Repült ide-oda. Vitt ilyen-olyan embereket. Mit számított ez az úgynevezett „átkosban”? Igen mit?
Hát sokat!!!
Elvitte MAGYARORSZÁGOT a világ majdnem minden számot tevő helyére. IGEN!!!
Tessék nekem mondani az elmúlt 40 évben a RUBIK kockán kívül még valamit ahol MAGYARORSZÁG megjelent.
Igen van!!! A Sport!!! De könyörgöm, ott nem volt jelen a MALÉV???
Nem csak szállítóként, hanem sponsorként is. Ja, hogy volt Aranygép, az ma már kit érdekel?
MINKET!!! Akik 5-10-15-20-25-30 évet éltünk MALÉV-esként.
A lusta, eltunyult emberek akik ülnek a TV előtt, ezt, azt magukba töltve kritizálva az eredményeket, ilyen-olyan sikereket soha nem fogják tudni, hogy mi a VALÓS ÉRTÉK.
Elhisznek minden poltikai halandzsát, leértékelnek egy második helyet a sportban, és megkritizálnak mindent amiért ők valójában nem tettek semmit, csak úgy érzik, hogy nekik a jutalomhoz joguk van. A meg vett repülőjegyhez jár az egész repülő személyzetestől, sőt még a repülőtér is. Na meg egyébként is, hogy mer köd, eső, havazás lenni mikor ŐKELME utazik.
IGEN!!! Volt MALÉV!
Én 22 évet repültem, ott ismertem meg a feleségemet. (sajnos ott is váltam el 17 év után), de felneveltünk 3 gyermeket, akik mai nyelven mondva piac képesek. Egyetemi tanár, nagy nemzetközi banknál főmunkatárs, világcégnél IT manager. Becsülettel fizetnek járulékot.
Végig hordtuk Őket a világon. Na most jön, hogy persze szabad jegy. Igen szabad jegy, de mint ahogy a nevében is benne van akkor utazhattak amikor volt szabad hely a gépen. Nagyon sokszor maradtak kollégák le a járatról, mert telt ház volt.
Sokszor volt lehetőségem kiemelt kormányjáraton szolgálatot teljesíteni. Na és milyen érdekes!!! A piros szőnyeg nem az AIR FORCE ONE, vagy LUFTWAFFE elé gurult hanem a MALÉV elé. Vagyis egy CÉG képviselte országunkat, és nem a „hatalom”
A világ látta, hogy ki képviseli országunkat.
Az első ÖBÖL HÁBORÚ idején az Osztrák vörös kereszt MALÉV gépet bérelt segély szállítmányok szállítására. Minden jelentősebb TV állomás tudósított az eseményről.
Én is ott voltam az egy hétre bérelt járaton. Őrzöm a kapott emléklapot. De ott volt a MALÉV az utolsó VIT.en Észak-Koreában, és még nagyon sok országban ahova igencsak nehéz eljutni.
DE!!! Nagyon sok esetben mentünk „hazamenteni” utasokat légitársaságok, utazási irodák csődje miatt bajban jutott utasok haza szállítására.
Persze ezekről ma szó sem esik.
Valami hasonló, mint a BKV. 30 éves IKARUS-ok szállítják az utasokat, de vajon ki kérdezi meg, hogy vajon, ezek buszok miért is üzemelnek még mindig. HÁT MERT JÓK VOLTAK!!!
Engem már csak érzelmileg érint a „csőd” Néhány éve nyugdíjban vagyok.
DE!!! Nagyon érzem azt a fájdalmat amit egykori kollégáim ma átélnek.
Pestszentlőrincen lakom a reptér közelében. Kihalt, lepusztult, lehangolt városrész lett.
Már egyre kevesebbet találkozom kollégákkal, de akikkel igen mind azt sugallja, hogy megpróbál talpon maradni. Széthullott családok, tönkrement vállalkozások jellemzik a környéket. Sokan mentek a világ távoli pontjaira, a puszta megélhetésért.
Az országnak már nem számít a képzésükbe fektetett milliárdok.
Csak az az érdekes, hogy a média naponta foglalkozik a külföldre menő szakemberekkel.
Vajon miért?
Vajon miért nem volt értéke a MALÉV dolgozóinak?
A pilóták és a légiutaskísérők évente orvosi vizsgálaton, elméleti, gyakorlati vizsgákon vettek részt, súlyos pénzekért, hogy megfelelő szakmai szinten lássák el a MUNKÁJUKAT!
A légiutaskísérők magas szintű egészségügyi képzést kaptak.
Ki lettek képezve újra élesztésre, elsősegélynyújtásra, szülés levezetésre, és HALÁL megállapításra.
Csak saját „halálukat” nem tudják megállapítani. NEM IS AKARJÁK!!!
Az elmúlt években nagyon sokan kerültek nyugdíjba. Ez a társaság 20-40 fő havonta találkozik, és jókat beszélget, és alkalmanként az országot járja, hogy a világ után MAGYARORSZÁGOT is megismerje. Tud valaki még olyan cégről ahonnan a nyugdíjasok igyekeznek együtt maradni?
És végül egy kis lecke!!!
Éveken át volt egy nagyon kedves német utasom! Imádta a MALÉV-et, és magyarországot.
Egyszer Frankfurti leszállás előtt azt mondta nekem, hogy most egy időre elbúcsúzik, mert a LUFTHANSA nehéz helyzetbe került, és Ő mint német ember azzal segít, hogy velük repül.
Nagyon örült a kis üveg „fütyülős barack”-nak és a kis üveg Tokajinak.
Megjegyzem, hogy a LUFTHANSA nem német nemzeti légitársaság, hanem egy magáncég.