janka2 2012.03.20 01:09:30

@tyto: Kicsit keverednek a dolgok, ami kár, mert sokkal mélyebb összefüggésekről van szó, mint az ilyen - bocs - félmüvelt, népszerüsített féligazságok.

A "házasság ELÖTTI szex" tilalma valóban nem található a bibliában. Ez önmagában fogalmi zavar. Nincsen arra rendszabály, hogy mi a feltétele az "elhálásnak". A biblia a házasságon KÍVÜLI szexet, pontosabban a házasok kölcsönös szövetségét megsértő, házasságtörő szexet tiltja a 6. (ill. 7.) parancsolatban. A bűn egyáltalán nem az orgazmus élménye, hanem annak a fennálló szövetségnek, a szent frigynek a meggyalázása, aminek a közös, intim élmény a pecsétje, a záloga és minden értelmet és erkölcsöt meghaladó, összekovácsoló ereje. ("A szerelem lángjai az Isten lángjai" -Énekek éneke)

Ebből következik, hogy a szexualitás elválaszthatatlan a szövetség lényegétől. A kettő összetartozik. "Lesznek ketten egy test", ami egy új és tagadhatatlan VALÓSÁG.
Ha tehát következetesen érvelünk, sokkal komolyabb a dolog, mint valami kisszerű, prűd tilalom: A nemi aktuson keresztül már létrejön a szövetség valósága - ami a házasság misztikus alapja, ugyebár. E mögé már nem is lehet visszalépni azzal, hogy: "Hoppá, mi nem léptünk szövetségre, csak szexeltünk" - mert ez a hátrálás de facto házasságtörés lenne.

A házasság előtti "kötetlen" szexuális kisérletezés és kalkulált partnercsere tehát bibliai értelembe véve, nemhogy "tilos", hanem egyenesen képtelenség: végzetes illíuzió.

(folytatás köv)

janka2 2012.03.20 01:28:43

Egy másik bibliai alapgondolat, hogy a nemiség, amennyiben a szövetség szentségét kizárja a nemi aktusból, PARÁZNASÁGGÁ züllik és paráznává zülleszti azt, aki gyakorolja. Mint ahogy a szövetséges Isten imádata mellett üzött istenségek tisztelete és szolgálata "bálványimádás": vallásos paráznaság. A "paráznaság" is árnyalt fogalom, többszintü lelki-testi-szociális jelenség. Nem az a baj vele, hogy tiltott gyümölcs, hanem azért "tilos", mert káros "kötődést" hoz létre "szövetség" helyett: rabúl ejt, "szolgaságba" taszít, míg a "szövetség" (isten és ember közt, vagy ember és ember közt) szabadságot ígér.

Pál apostol ezt a következtetés radikalizálja, amikor a 2. korintusi levélben kidomborítja: aki a prostituálthoz jár, a szajhával lesz egy test, egy pszeudo-szövetségi egység, új anti-valóság: a "szövetség" inverziója/ellehetetlenítése. Aki egy test a szajhával (= a szövetségtagadó lénnyel), megfertőzi saját házasságát és azt a szociális közeget, amelyhez tatozik egész lelki közöséget, hiszen a gyülekezet szellemiekben szintén egy test.

Akárhogy is nézzük: nincsen más vallás, és nincsen olyan vallásromboló világnézet, ami ilyen mély jelentőséget tulajdonítana a nemi életnek, mint a bibliai vallás. Túlbecsülhetetlen erőnek tartja, ami a széthúzó társadalom és széteső emberi kapcsolatok közepette megteremti - mégpedig élvezetes módon (!) - azt az egységet, amiben emberek egymásra és önmagukra találhatnak és amiben egy új, gyámoltalan emberi élet biztonságban kibontakozhat. Ezért minden valamire vaó társadalmi rendszer arra fogja ösztönözni az ifjúságot, hogy ne szeparálja el önmagában az intimitásra és az egységre (szövetségre) való vágyódását. Nem tilalom, hanem bátoritás által, értékek felmutatása és kétes értékek megkérdőjelezése által. Ennyi. Erről szól az a vitatott mondat, amin Tóta W. színpadiasan kiakadt. Amely társadalom ezt nem teszi meg, egy-két nemzedéken belül szétesik.

janka2 2011.04.25 03:07:00

A cikk igen gyengécske. Én a parodizált eredetin nagyobbakat derültem.

@SPU
Kétségtelen, hogy az egész Heller-affér nagyon szégyenletes. Tény viszont, hogy a levél tartalma sokkal nagyobb gyalázat mint a lobogtatása.
Ágnes asszony egész karrierje a nyilágyilvánosság előtt zajlott. Ellenzékiségével írtózatos pályát futott be, a publikum volt az éltetője, munkaadópja, hódolója, felelmelője stb., amiről a mai napig, "idős hölgyként" sem képes lemondani; hát most ne szemérmeskedjünk mi helyette.

Azt a bizonyos levelet Heller
- nem titkos szerelmének,
- nem gyóntatóatyjának,
- nem is beteg édesanyjának írta,
hanem a "nép nevében" uralkodó felsőbbségnek. Géppel. És nem
- titkos vágyairól,
- intim családi ügyeiről írogat benne, hanem világnézetéről, közügyekről, politikai szerepéről.
Szakmailag foglal állást saját addigi közszereplésével kapcsolatban és ajánlja magát továbbra a felsőbbség szíves figyelmébe.

Ami az "idős hölgy szakmailag széles körben elismert filozófus" mivoltát illeti - a felett majd az utókor itélkezzék, elfogulatlanul. Hellert mindenesetre nem a szakmai kapacitás repítette a parnasszusra, hanem a disszidens misztérium - és most ettől az idegen tollazattól kell megválnia.

Engem az döbbentett le, hogy H.Á. Simon Péterre mer hivatkozni azzal, hogy bár az háromszor elárulta a Mestert, az mégis örá építette az egyházát.
Pardon?!
Attól eltekintve, hogy izléstelen egy reakció, újra bemutatta pongyola kultúrtörténeti felkészültségét:
Péter egyszer sem árulta el Jézust. Péter "megtagadta" (hogy ismeri), majd azon nyomban zokogva vezekelt, de mindenesetre sosem követelte, hogy valaki is építsenek rá valamit.
Az az uriember, aki 30 ezüstért "elárulta" Jézust, arra meg többek közt azért sem építettek egyházat, mert szégyenében felkötötte magát.

Heller Ágnes apostol 1959-ben a megtorlóktól kért abszolúciót 56-os "tagadásaiért"; majd rövidesen disszidens mezben árulta el a pártot ... talán holnap a tarzusi Saulra hivatkozik, hogy megmagyarázza a Gyurcsányista pálfordulását ? Az esetben - számban legalább is - behozta Pétert...

janka2 2011.04.25 03:17:59

@SPU: bocs, a fenti posztomat válasznak szántam.

janka2 2011.04.26 03:31:10

@ kedves SPU: A közjó és közerkölcs elleni vétek számonkérése nem "izlés" kérdése, hanem erkölcsi kérdés: A helyes vagy helytelen, a jó vagy gonosz kérdése.
Ne finomkodjunk, mert erre valóban nincsen erkölcsi alapunk. A finomkodás és a vélten altruista széplelküség nem erkölcsi kategória. Ha azért nem ítélek, mert meg akarom úszni a felettem kimondott ítéletet, akkor önmagamat teszem meg mércének. Ez, ha közelebbről megvizsgáljuk, ál-alázatosság - tehát gőg. Kegyes gőg. Nem "én", az esendő Janka, vagyok a törvény és az ítélet mércéje, hogy elnézzem másnak azt, amiben ne-adj-Isten én is vétkezhetnék; hanem a TÖRVÉNY a mérce, s ha keresztény vagyok, Krisztus a mérce, tehát egy tőlem független erkölcsi alapkategória, ne. Minden ember Hhozzá/ahhoz köteles mérni magát és másokat.
Éppezért

1. igenis számon kell kérnünk egy magát etikusnak tituláló, köztiszteletet élvező és köztisztséget viselő személyen, hogy milyen erkölcsi alapon élt és él a rábízott javakkal - szellemi, erkölcsi javakkal is.

2. a hütlen kezelést el kell ítélnünk, függetlenül attól, hogy önmagunkat többre vagy kevesebbre tartjuk. (Legfeljebb magunkba szállunk, ha megráz az esemény)

3. Mindezek után milyen alapon vehetem készpénznek, amit Heller 1959 óta nyilatkozott? Politikai, "filozófiai", világnézeti, erkölcsi stb. megnyilvánulásait - ezek után - mennyire tarthatom autonóm kijelentésnek?
Mii van, ha zsarolták? Azóta? Egyfolytában? Ezzel a levéllel? Mert ezzel lehetett ám!! Közismert, hogy a pártállam nem térítési szándékkal kényszerítette ki az ilyen behódoló irományt, hanem hogy kézben tartsa fekete báránykáit, s ha lázadnak, ország-világ előtt lejárassa öket stb.

Günter Grass - nos a nemes hasonlat enyhén sántít: Nem akarom felmenteni, de Grass maga tette közzé önéletrajzában, hogy a Waffen-SS-ben szolgált 17 évesen, Heller még mindig tagadja a nyilvánvalót. Grasst besorozták, nem titokban vonult be, Heller levele azonban bizalmas/titkos levél volt. Heller karrierista és számíto szándékkal ajánlotta fel szolgálatát egy olyan rezsimnek, amellyel előbb már, felnőtt fejjel, politikai és intellektuális érvekkel, szembeszállt. Egy rezsimnek, amely sok bajtársát kinyírta és amiről mindenki tudta, Heller is, hogy zsarnoki.
Azonkívül Grass valóban kiváló, világklasszis író.

Ítélet ?
A tagadás, titkolózás és a szégyen, a lebukástól való rettegés és a tudathasadásos önigazolás ördögi köre már önmagában ÍTÉLET, hátmég egy "etikus filozófus" számára. Sokkal IRGALMASABB, ha leszállhat a körhintáról, mint az hogy "megkímélik" valami szentimentális jótékonysággal saját aljas tettével való szembesüléstől.
És ha már Szentpéterré stilizálja magát egy rajtakapott: Jézus jó előre és keményen közölte tanítványával, hogy ne csodálkozzon, ha gyávaságát világgá kukorékolja a kakas. A könyörületes gondviselés úgy rendelte, hogy ez másodperceken belül be is következett. Ezzel szemben Heller Ágnes "barátai" 52 éven keresztül őrizték a kínos titkot. Tulajdonképpen Heller boldog lehet, hogy nem kell a sírba vinnie.

janka2 2010.12.10 23:41:47

@ Kesztió - a liberalizmussal nincsen baja senkinek.
Jó dolog. Csakhogy ahhoz is fel kell ám nőni. A szabadelvűség első számú parancsa a MÁSIK szuverentiásának tisztelte - és ahhoz a másik fél titkai is hozzátartoznak.

@ tesz-vesz - dehogy nincs! A polgár érdekébe igenis lehet és van operativ "titka" a kormánynak.

Emberi méltóságunk alapvető ismérve, hogy belső gondolat- és érzelemvilágunkról csak adagolva értesítjük egymást. Szomorú és kínos, ha valaki már képtelen az adagolásra. Ha pld. szerelmes vagy, magad szeretnéd tudatni az illetővel, saját szavaiddal, magad által kijelölt időpontban és helyen. Ha utálod, úgyszintén. A pénzügyeidet kezelő banktól - ha már be kelett avatnod titkaidba - elvárod, hogy bizalmasan kezelj. Fordítva pedig: jó érzésű emberként nem turkálsz mások gondolataiban, leveleiben, naplójában.

Mármost: ha egy politikust megtisztelsz a bizalmaddal és rá szavazol, illetve ha elfogadod a többség bizalmi döntését, akkor szintén nem turkálsz a szakmai dolgaiban, hanem elfogadod, hogy - a te érdekedben is, magánszférád védelmében is, - ő eg yközös megállapodás illetve azon belül saját belátása szerint adagolja azt az információtöbbletet, amivel rendelkezik. Legalább is addig, amig fel nem merül a gyanú, hogy visszaél a bizalommal. A visszaélés orvoslására pedig szintén van a törvényes forma.

Kérdés: MIVEL ÉLTEK VISSZA AZ AMERIKAI DIPLOMATÁK ???

Semmivel se. Saját választóik érdekében adagolták ismereteiket, gondosan különbséget téve a külső és a belső információkör között. Pontosan ez a hivatásuk. Politikai, "diplomáciai", hadászati és üzleti információk okos és felelős kezelése. Ennek kódolt rendszere van, ami szintén nem a véletlen szüleménye, hanem bevált dolog. Egyébként a diplomáciában első sorban nem is állami top secretekről van szó, hanem "bizalmi" dolgokról - két külön dolog.
Az érintett politikusok nagyjából tisztában voltak azzal, hogyan jelentenek róluk - de gentlemen's agreement, hogy nem firtatják, illetve nem hozzák nyilvánosságra. A wikileaks nyílt titkokkal házalt. Már csak ezért is ócska.

A nyílt társadalom nem attól nyílt, hogy mindenki mindent tud, hanem hogy mindenki szabadon gazdálkodik saját ismereteivel és hajlandó elszámolni róla annak, akinek elszámolással tartozik. Ugyanakkor tiszteli a másik jogát, hogy saját ismereteit és dolgait adagoltan közölje. Így működik a szabad sajtó is - különben nem a szabadságot szolgálja, hanem a kényszerneurózisokat, mint a mutogatást vagy a kukucskálást.

A Wikileaks éppenséggel ilyen alantas igényeket elégít ki előszeretettel A demokratikus és törvényes játékszabályra fittyet hányva, nem csak a diplomaták, hanem a diplomatákat felhatalmazó állampolgárok integritását is aláásta. Ez pont hogy nem liberális, hanem ÖNKÉNYES eljárás. Egyfajta kéjelgő erőszak.... egyszerre lemeztelenítette az amerikai diplomáciát és a világ vezető politikusait. Célja a megalázás, módszere a szemérmetlenség.

Sajnos van rá piac. Mindig volt és mindig lesz. A leghatásosabb szabadság-pótlék.

janka2 2010.12.11 10:08:37

@kesztió: @kesztió: ezzel a posztoddal, az utolsó mondatot kivéve, teljesen egyetértek - nem is állítottam ezzel ellenkezőt.

Az előzőhöz most csak annyit, hogy nem mostam össze semmit, lépésenként érveltem, szem előtt tartva a szintek közti különbséget.
Természetesen a dolgok összefüggenek, a WikiLeaks botrány a politikai kultúra központi kérdését érinti. Bocs, de betyárkodással nem lehet alkotmányt és jogot védeni. Nem mondom, alkalmasint indokolt, akár szükséges is lehet a "szabálytalan" felfedés. De mint bevett demokratikus eszköz alkalmatlan: a szó szoros értelmében önkényes, öntörvényű, számon se kérhető képződmény.
- Honnan, kitől szerzett mandátumot? (Ha egy disszidens indexen lévö írását, peres ügyét stb. közli - még megvan a mandátum. Ha a pénzemet hederálja el egy polit maffia - közvetve lehet róla szó. De hol a határ? Én előlegezett abszolúciót a kalózkodáshoz nem adok) ..
- Kinek számolnak el?
- Ki vizsgálja felül? (egészében, a müködést)

Idézhetlek? "A demokráciában állandó visszajelzésre, ellenőrző és korrekciós mechanizmusra van szükség, hogy a dolgok ne szabadulhassanak el."
Hát világosíts fel, hogyan ez történik ez a WikiLeaksnél? És honnan tudom, hogy holnap is működik még, hogy a WikiLeaksnél se szabaduljanak el a dolgok, hogy nem telepepszik rá pártos politikai érdekeltség?

- Vagy a Wikileaks a demokrácián kívül helyezkedik el? Neki szabad? és pontosan hol?
- Akkor milyen alapon kéri számon a demokratikus szabályok betartását másoktól?