Adatok
Szingapúr
5 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az emelési feladatok elvégzése körültekintő munkát igényel, amelyek során az egyik legfontosabb szempont biztonság. Az emelőgépeknek szerkezeti szempontból alkalmasnak kell lennie biztonságos munkavégzésre, amelyet igénybevételtől függően 4-6 havonta vizsgálni kell. Ezt emelőgép szekértő vagy…..
A toronydaruk gyakorlati felhasználása igen széleskörű. Attól függően, hogy mekkora távolságban és mekkora súlyt kívánnak elhelyezni lehet meghatározni, hogy milyen kapacitású toronydarura van szükség.Az alulforgós toronydaruk 2-8 tonna közötti kapacitásúak jellemzően kisebb horog magassággal és…..
A korábbi bejegyzésekben bemutatott KCR-s darukat számtalan helyen használják napjainkban.A kisebb kapacitású KCR-s teherautókat elsősorban az építőipariban használják raklapos áruk helyszíni kiszállítására és daruzására. Emellett konténerek átszállítását is KCR-s daruk végzik.
Nagyon praktikus a…..
Mint az a korábbi bejegyzésben röviden bemutattam az első KCR-s daruk a 1940-es évek közepétől, végétől készülnek tömeggyártásban. Az azóta eltelt 75 évben dinamikus fejlődésen mentek keresztül, aminek köszönhetően napjainkban rádió távvezérlés mellett akár 300 tm kapacitásig is megtalálhatóak az…..
A KCR-s daruk vagy darus autók története egészen a II. világháborúig, azaz 1944-ig nyúlnak vissza. Ekkor készítette el a Eric Sundin a világ első hidraulikus KCR-s daruját a svédországi Hudiksvall városában. Ugyanebben az évben megalapította a Hydrauliska Industri AB vállalatot. Így létrejött a…..
Kedves olvasó. Remélem nem hiszed azt, hogy neked Magyarországon bármilyen megtakarításod, vagy félretett pénzed lehet? Ha eddig így gondoltad, akkor jól figyelj, mert csak egyszer magyarázom el.Az a pénz nem a tiéd. Amikor jövedelemre teszel szert, például megkapod a havi fizetésed…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Hogy ezt miért is? Nos, ehhez nem kell közgazdasági nobel díjasnak lenni (bár én szívem szerint Selmeczi Gabriellát szívesen jelölném) mindenki beláthatja hogy fenntarthatatlan (lesz) a rendszer. Kevesebb aktív dolgozónak, több nyugdíjast kellene fizetni, mindezt úgy hogy abból a pénzből meg is tudjanak élni valahogy...
És miért is baj az hogy a mnyp-k nem csak államkötvényekbe hanem vállalati részvényekbe és kötvényekbe fektettnek? Hát a mostani helyzetben az időzítés nem volt túl szerencsés. Azaz, hogy pont akkor (2008 elején) alakították át úgy a kezelt vagyont, hogy abban sokkal nagyobb arányba estek részvények és kötvények. Ezen természetesen óriásit buktak 2009 márciusáig. Azóta viszont az elbukott vagyon nagy részét már (?!) visszanyerték.
Két érdekes dolgok ajánlanék még azok figyelmébe akik tényleg hisznek az állami pay-as-you-go rendszer minden hatóságában (illetve bedőltek ennek a legújabb kormányzati maszlagnak). Igaz ugyan, hogy ezek a példák világ más tájairól valóak, ahol teljesen más a gazadasági és társadalmi berendezkedés de érdemes lehet elgondolkodni rajtuk.
1) Itt van Szingapúr esete. Mind az ismert ebben kicsi, de közel Magyarországéval azonos lélekszámú városállamban mind a munkáltatók, mind az munkavállalók pénzügyi alapokba fizetik be a TB járulékaikat. Ezek ugyan államilag irányított alapok de az így összegyűjtött pénzt NEM KIZÁRÓLAG államkötvényekbe, hanem részvényekbe és vállalati kötvényekbe fektetik. Így nem túlzás azt állítani, hogy a műkődése hasonló a jelenlegi mgny pénztári működési elvhez. Érdekes módon - habár ne legyen kétségünk, hogy ott is volt búkás 2008-ban - ott még sem kezdenek bele az emberek nyugdíjának "biztonságba helyezésére". Nem is beszélve arról, hogy ebben a rdsz-ben a szingapúri nyugdíjas nem sanyarú életszínvonalon tengődik...
2) Warren Buffet. Aki nem tudná kiről van szó annak itt köv. link (www.forbes.com/lists/2008/10/billionaires08_Warren-Buffett_C0R3.html)
Ő köztudottan a világ egyik leggazdagabb embere. Miért is hozom őt fel példaként? Mert ő sem abból csinált óriási vagyont, hogy csak - a példa kedvéért - USA államkötvényekben tartotta megtakarított pénzét. Bizony ő - hangsúlyozom hosszú távra - vállalati részvényekbe és kötvényekbe fektetett be, hiszem hosszú távon (mondjuk egy 10 éves időtávon) a részvények és kötvények jóval az államkötvények feletti hozamot biztosítanak. Így van a hazai részvények és kötvények esetében is.
Habár azt mindenki belátja, hogy a nyugdíj az nem egy olyan dolog amit súlyos kockázatoknak kellene kitenni tőkepiacokon, ezért is volt jó a mostani rdsz. a kockázatok csökkentésére (75% állami, 25% mnyp, aminek nagy része kockázatmentes államkötvényekben van).
Na de térjük vissza az omahai bölcshöz. Mint azt ő is hangoztatja, a statisztikák szeint 4 évből 3-ban a részvény piacok emelkednek! (Dow Jones komponensek 1933-tól nyomom követett statisztikái alapján). Tehát elmondható, mint az statisztikailag alá is van támasztva, hogy a részvény és kötvénypiacok hosszú távon felül teljesítik az államkötvényeket! (Egy megjegyzés: Warren Buffet nem összekeverendő a rövid távon gondolkodó és elég nagy kockázatú befektetéseket végrehajtó Hedge Fund-kal!!!)
Akkor mi ezzel tulajdon képpen a baj? Ja, igen: a szerencsétlen véletlenek összejátszása, hogy PONT MOST milyen jól jön ez a nem csekély pénz az államkasszába. Érdekes nem?