Adatok
Aqwsed12345
0 bejegyzést írt és 61 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A szexuális támadások áldozatainak hangját nagyon ritkán hallani, hiszen nem csak borzasztó feleleveníteniük a sok esetben a gyermekkorban átélt szörnyűséget, hanem gyakran a hatóságok és a társadalom sem kellő odafigyeléssel, együttérzéssel fordul feléjük. Az ő hangjukat…..
Egy élet, egy rossz döntés!
Hol is kezdjem... talán 12 éves voltam amikor a Tanúk becsengettek hozzánk. Mi szívesen fogadtuk Őket hisz Istenről beszéltek ( az rossz nem lehet gondoltuk ). Tanulmányozás elkezdődött, majd lassan a gyerekeket is oda ültették, oda ültünk.Később…..
Aqwsed12345
2012.05.09 12:31:58
Kedves hívő, hitetlen és olyanok akik még nem tudják pontosan miben higgyenek!
Itt tehettek fel kényes kérdéseket a Bibliával (és más "szent" irományokkal) kapcsolatban és meg is válaszolhatjátok ezeket. A "hidd el", meg "az Isten majd feltárja" nem tudományos érvek! A Bibliában…..
Aqwsed12345
2012.04.07 21:34:13
Aqwsed12345
2012.04.09 13:56:01
Magyarországot, hála istennek vagy ellenlábasainak, javarészt elkerülte a kereszténységnek (vagy bármilyen vallásnak) a növényszintre butított, szó szerint értelmezős, ultrabigott változata. Az Egyesült Államokban domináns fetrengős-karizmatikus, a mindennapos csodákat hirdető…..
Örömteli tanítványképzés - avagy az igazság ismeretének őszinte öröme... Ma jártam pesten és ezt muszáj volt... a tekintete megfogott... nagyobb méret Cikk a néniről: "... Áll a néni a hajnali forgatagban, tiszteltre méltó kitartással, és kezében…..
Aqwsed12345
2011.05.19 18:24:34
@@ndtomas:
Kedves ’@ndtomas’ !
Látom nem nagyon spóroltál a szavakkal, csak úgy érzem benned azt az erős küldetéstudatot, hogy most aztán jól meg akartad mondani nekünk, akik szerinted „az Igazság” (töltött szó, JT zsargonban annyit tesz: Őrtorony hatályos tanítása) ellenségei vagyunk.
A JT tagok körében előforduló hibák, erkölcstelenségek védelmére kelsz. Hivatkozol a társadalmi körülményekre, az emberi tökéletlenségekre, és arra, hogy de hát ilyen az első században is így volt. Oké, a hivatkozásod teljes mértékben helyes: attól, hogy egy adott felekezetben vannak bűnösök is, az nem rontja le az adott felekezet legitimitását. Viszont egy nagyon fontos dologról megfeledkeztél, barátom.
Van ugyanis egy dolog, ami igen csak nem fair. Amíg JT-i körében történnek meg ezek az esetek, addig Te és a testvéreid szájában a legnagyobb buzgalommal forognak ezek a kifogások, addig nem tűnik fel, hogy Brooklyn ugyanezt kijátssza mások ellen. Hogy tapsikolnak, hogyha egy másik keresztény felekezet elöljárója, vagy akár tagja botrányba keveredik? Akkor nincs „de hát ilyen az első században is volt”, akkor örvendeznek a megszégyenülésén, és arról van szó, hogy „no lám ilyenek ezek, Nagy Babilon” stb.
Az az „életérzés” JT-i körében, hogy „mi különbek, erkölcsösebbek, jobbak, lelkesebbek stb. vagyunk, mint MINDENKI MÁS” olyan magától értetődő tételként van kezelve, amivel aztán majd saját felekezettagjaikat zsarolják, ehhez hasonló szavakkal: „Otthagynád a Szervezetet? Ugyan hová mennél, melyik felekezetbe? Hiszen mindegyik telve van ördögi tévelygéssel és erkölcstelenséggel, mind Babilon része, satöbbi.”
Szóval ez így nem fair. Csak a példa kedvéért teszek egy kis összehasonlítást, hogy lásd, hogy minden ezzel kapcsolatos érved megfordítható. A katolikus Egyházat például divat szidni az olyan múltbeli dolgok miatt, mint pl. az inkvizíció, vagy jelenkorban nagy médiahátszelet kapott pedofilbotrányok. Őket nem illeti meg ez az exkuzáció? Csak JT-it? Lássuk ők mit írnak erről egy rövidke idézet, aztán folytatom:
„HOGYAN EGYEZTETHETŐ ÖSSZE AZ EGYHÁZ SZENTSÉGE A BENNE TAPASZTALHATÓ BOTRÁNYOKKAL?
Válasz:
Az Egyház szentségét nem csökkenti, ha egyes tagjai súlyos bűnösök. Az Egyház ui. Jézus Krisztus keresztáldozatának és a Szentlélek megszentelő tevékenységének köszönheti szent mivoltát.
Magyarázat:
Az Egyház szent, mert a végtelen szent Isten alapította; szent, mert jegyese, Jézus Krisztus sugárzik át rajta, aki életét adta az Egyházért; és szent, mert a Szentlélek őrzi. Az Egyház szentsége természetesen nem jelenti tagjainak bűntelenségét. Az Egyház nem tagjaiban, hanem céljaiban és Főjében szent. Azáltal szent, akihez tartozik és aki alapította, s nem azok által, akik hozzá tartoznak, annak ellenére, hogy nem ritkán egyes tagjaiban is felragyog az Egyház szentsége. Az atyák az Egyházat „bűnösökből álló bűntelennek" nevezték, sőt Clairvaux-i Szt. Bernát kifejezése még élesebb: Sancta Meretrix (Szent Szajha).
A bűnös ember így az Egyház szentségét meg sem karcolhatja. Vagy azért, mert a bűnös tagnak olyan súlyos a vétke, hogy el is veszítette az Egyházhoz való tartozását, vagy azért, mert bűnbánata és Krisztus kiomló vére által megszentelődik.
Igazolás:
Szt. Pál apostol tanítja, hogy Krisztus szentségessé tette Egyházát: „Ragyogóvá akarta tenni az Egyházat, amelyen sem szeplő, sem ránc, sem egyéb efféle nincsen, hanem szent és szeplőtelen" (Ef 5,27). Az Apostol szerint: „Isten temploma szent, ti vagytok az" (1 Kor 3,17). Ezért mondjuk: Szent Egyház.
Szt. Pál apostol is súlyos hibákat és bűnöket talál már a korai Egyházban is, de meg sem fordul a fejében, hogy az Egyház megszűnt volna Egyháznak és szentnek lenni. Kiközösítést követel és nem új alapítást: „Egyébként az a hír járja, hogy paráznaság fordul elő köztetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok közt sincs, hogy tudniillik valaki apja feleségével él. S ti még kérkedtek, ahelyett, hogy bánkódnátok, és kizárnátok magatok közül, aki effélét művel" (1 Kor 5,1).
Júdás is bemocskolta személyét és apostoli hivatalát, de az a többi apostolt nem érintette. Bűne és következményei csak reá szállottak, nem az Egyházra: „Közénk számított, a mi szolgálatunk jutott neki is részül. Gonoszsága bérén telket szerzett magának, amikor pedig lezuhant, kettérepedt és kifordultak a belei" (ApCsel 1,17).
Szt. Péter is megtagadta Jézust, de bűnbánatát elfogadta Krisztus, és az Egyház vezetője maradt, bár Jézus megkövetelte tőle a hitvallást: „Majd harmadszor is megkérdezte tőle: »Simon, János fia, szeretsz engem?« Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: »Szeretsz engem?« S így válaszolt: »Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.« Jézus ismét azt mondta: »Legeltesd juhaimat!«" (Jn 21,17).
Maga Jézus is megmondta, hogy a bűnök és a botrányok elkerülhetetlenek egy közösségben, ez azonban csak a személyre nézve jár következményekkel: “Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak. De jaj annak, aki okozza őket!” (Lk 17,1).
Sokan úgy gondolják, hogy a Római Egyház már rég megromlott s csak idők kérdése, mikor omlik végleg össze. Ennek határozottan ellentmond Jézus csalhatatlan ígérete, hogy ő Egyházával marad „mindennap, a világ végezetéig" (Mt. 28, 20), s az a másik kijelentése is, hogy amíg az Egyház Szent Péter sziklatalapzatán áll, addig „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta" (Mt. 16, 18).”
Folytatom. Látod már? Ha kihúzod a „bűnös emberek” érvet, akkor ha következetes akarsz maradni, akkor többé nem hivatkozhatsz a többi felekezet bűnös tagságára sem! Akkor pedig igen csak hasra esne a „bölcsnek” nevezett rabszolga osztályod, hiszen mennyire meglovagolja ő a történelmi felekezetek visszásságait.
Amikor JT-i körében előforduló képmutatásról, bűnökről írunk ezeket nem ÖNMAGÁBAN tartjuk érvnek, hanem ezeket azért kell feltárni, hogy letörjön az az arrogáns JT hozzáállás, hogy ők különbek, mint bárki más. Ha nem így állna hozzá egy átlag JT a külvilághoz, ha nem sugallnák ezt a kiadványok (szellemi paradicsom, egyedül minket vezet Isten stb.), ha nem tapsikolnának a más felekezetek bűnein, valóban semmi szükség nem lenne ezekről írni. De amíg ez így van, addig igen is reflektor fénybe kell tolni, minden ilyet, hogy törjön csak be végre ez a hazug hivatkozás.
Ebben a „szellemi paradicsomnak” kinevezett rendszerben csalódott, de ki nem lépett testvéred ezt írja: „Ha igaz Krisztus állítása, miszerint „arról ismernek meg benneteket, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy a szeretet lesz kozottetek“, akkor a Tanúk nem Krisztus tanítványai. Az, amit ok szeretetnek neveznek, egy ures, lélektelen, papírszagú színjáték. Vezényszóra szeretik egymást, de csak akkor, ha te is a helyes irányban vagy, és azt mondod, amit kell, ami a megszámozott bekezdésben szerepel. Egy tanú egész élete egy nagy, megszerkesztett, megszámozott bekezdéshalom, itt-ott megtarkítva egy-két bekeretezett résszel. Nincs egyéb alternatíva. Ha bármit is megkérdojelezel, azonnal public enemy leszel. Én egy ilyen diktatórikus rendorállamban nevelkedtem, és ennek ellenére sikerult engem újra becsapni. Mélyen megrendultem. Mindazonáltal szuntelenul deklamálják kifelé, hogy micsoda határtalan testvéri szeretet, tolerancia és keresztényi béke uralkodik kozottuk. Mit gondoltok, ha ezek a sorok a kezukbe kerulnének, a szellem gyumolcsei kozul melyiket gyakorolnák rajtam? Úgy kirúgnának, hogy a lábam sem érné a foldet. Egy tikos, rogtonítélo bíroi bizottság, anelkul, hogy nyilvános meghallgatáson meg tudnám védeni magam, azonnali exkomunikációra ítélne, és megtiltaná mindenkinek, hogy a kozelembe keruljon, és gyakorolja a krisztusi szeretet-parancsot. „
„Összegyülekezésüket egy totális szeretetlenség jellemzi. Nem hiába használják a "szeretet kimutatása" szavakat az egyszerű "szeretet" szó helyett. Igen, mindig a dolgok kimutatása fontos, a felszín, a mosolygás, az "igazságról" való áradozás, hogy valaki elegánsan, nyakkendőben végigülje az egészet, jelentkezzen a feltett kérdésekre, és olyan jó fésült válaszokat adjon, ami a lehető legpontosabban adja vissza az Őrtorony szavait. Ezért sokan meg sem erőltetik magukat, egyszerűen csak felolvassák az előzőleg (otthon) aláhúzott válaszokat. És ezt az otthoni aláhuzogatást nevezik "felkészülésnek", meg "tanulmányozásnak". Még a kérdések is úgy vannak megtervezve, hogy nehogy véletlenül valamilyen nem megfelelő irányba terelődjenek a gondolatok. És ez az irányított gondolkodás van "elmélkedésnek" nevezve. Ime megvalósult Orwel 1984-je, a szavak mást jelentenek, mint amit jelenteniük kéne, itt van szemünk előtt az "újbeszél" nyelv. Az Őrtorony tanulmányozás vezetőjének ezeket az előírt kérdéseket kell feltennie, és a hallgatóságnak pedig az otthon aláhúzott válaszokat egy kicsit átfogalmazva visszamondania. Mint valami színjátszó kör. Talán legfontosabb dolog, hogy meg kell akadályozni a spontaneitás minden megnyilvánulását.”
A "hitet gyakorolni" az ugyanolyan "újbeszél" szó, mint a "szeretetet kimutatni". A kongresszusokon soha nem az a felszólítás hangzik el, hogy "szeressétek egymást", hanem az, hogy "mutassátok ki a szereteteteket". Meg olyasmi, hogy "mutassátok ki szellemi éhségteket". Meg hogy "tegyetek erőfeszítést a szellemi éhségtek (vagy szeretetetek) kimutatására". Ez bizony marhaság. Ha nekem tele van a szívem az evangéliummal, akkor nem azért kell erőfeszítést tennem, hogy nyilvános kijelentéseket tegyek az evangélumról, hanem azért, hogy vissza tudjam tartani magam attól, hogy beszéljek az evangélimról. Ha én éhes vagyok, akkor nem azért kell tennem erőfeszítést, hogy kimutassam az éhségemet, hanem azért, hogy ne mutassam ki. Ha nekem egy alapvető szükségletem van, pl. ha WC-re kell mennem, akkor nem azért kell erőfeszítést tennem, hogy ami bennem van az kijöjjön, hanem pont fordítva: azért, hogy nehogy túl hamar kijöjjön. Ha valakinek folytonos noszogatásra van szüksége ahhoz, hogy valamit (aminek a szívében kéne lennie) kimutasson, annak nincs a szívében semmi. Akkor az egész csak egy üres képmutatás és kölcsönös hülyítés.
Talán más keresztény felekezetekre nem igaz, hogy elnyomták a kommunista diktatúrában? Hogy a vezetőiket (ld. Mindszenty) bebörtönözték, a vallásgyakorlásukat korlátozták, a hittant betiltották? Náluk ezt nem kell figyelembe venni, de azért lehet gúnyolódni a katolikus parasztembereken, hogy nem elég magas a hittani ismerete?
Persze ezeknek a hivatkozásoknak megvan a maguk történelmi előzménye is, hiszen a kérdés visszavezet a donatista vitához. A donatizmus egy 4. századi tanítás, amelynek szellemisége nagyon sok felekezetet uralmanapság. A 4. században a Karthago-i püspöki szék utódlásáért folytatott vitában a donatisták a katolikusokkal szemben azt állították, hogy egy püspök vagy pap, aki súlyos bűn állapotában él, se nem szentelhet, se a szentségeket nem szolgáltathatja ki érvényesen. „Bizonyítékuk” erre az állításra nagyon egyszerű, ügyes, egyenesen címszószerű volt: az Egyház szentségei azért vannak, hogy a kegyelmet közvetítsék. Hogyan adhat azonban valaki olyant, amije nincsen? Hogyan adhat át olyan valaki másnak kegyelmet, aki maga nincs a kegyelem állapotában? Első pillantásra úgy tűnik, hogy azok érvei, akik ezt a véleményt képviselték, megcáfolhatatlanok, egyszerűek és ezen kívül még sokkal konzekvensebbek és idealisztikusabbak, mint a „lanyha” katolikusokéi. És mégis, ez a tanítás mint a donatisták tévtana került be az egyháztörténelembe. Anélkül, hogy a donatista szemléletű hívek átlátnák, valójában egy olyan egyházban hisznek, amely elbukhat (ld. az ún. "nagy hitehagyás" legendáját!), amely ennél fogva nem az az Egyház, amelyet a mi Urunk, Jézus Krisztus alapított. Az Ő általa alapított Egyház nem bukhat el, mert fogyatkozhatatlan. Fönn fog állni eme Egyház a Második Eljövetelig mint látható, hierarchikusan kormányzott közösség, az igazságot tanítván, és tagjait megszentelvén.
A vita innen indult, de szétterebélyesedett és általában a „méltatlan Egyház” kérdésköre köré csoportosult. Hátterében az a szemlélete húzódik, meg mint a vámost lenéző farizeus esetében:
„Az elbizakodottaknak, akik meg voltak róla győződve, hogy igazak, s a többieket megvetették, ezt a példabeszédet mondta: Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus odaállt előre, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, mindenemből tizedet adok. - A vámos megállt hátul, szemét sem merte fölemelni az égre, inkább a mellét verte és könyörgött: Isten, irgalmazz nekem, bűnösnek! - Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, az nem. Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki megalázza magát, az felmagasztaltatik.” (Lukács 18:9-14)
Ezzel ellentétben Jézus az Egyházat egy olyan hálóhoz hasonlította, amely „mindenféle halat összefog”, és csak az Utolsó Ítéletkor lesznek kiválogatva belőle a rosszak. A donatizmus tévedése a bűntelen tagokból álló Egyház víziója. A donatizmus köszön vissza, valahányszor vasárnapikeresztényeznek, pedofilpapoznak, vagy az inkvizíciót hánytorgatják fel. A donatisták az Egyház szent voltának biztosítékát abban látták, hogy állandó üldözésnek van kitéve (nem ismerős ez valahonnan?). Ezért a Konstantin-féle békét sem fogadták el. Sokuknál a vértanúság hangoztatása öncél lett, s a vértanúság látszatáért olykor az öngyilkosságot is vállalták.
Na de akkor most essen le, aminek le kéne: ha elveted a donatizmust (márpedig elveted, hiszen, ha nem vetnéd el, akkor JT-i nem lehetne igaz vallás, hiszen tagjai közt vannak bűnösök is), akkor légy következeteses. Ha a bűnök nem rontják le a felekezet igazát, akkor viszont ott tartunk, hogy a nagyegyház sem veszthette el a legitimitását, és akkor megint csak ott tartunk, hogy semmi szükség nem volt Russelre és az Őrtorony Társulatra, hiszen az Egyházon/gyülekezeten még a pokol kapui SEM (!) vehetnek erőt. Püff. Tehát ezzel a hivatkozásoddal ugyanott tartasz, mint eddig. És csakugyan a Bibliában nincs ilyen, hogy méltatlanság címén legitimitás vesztés, van rá példa elég:
Jer 32,32-35 – ószövetségi papok és vezetők gyermekáldozatokat mutattak be.
2Kir 23,6-7 – Az Úr templomában szakrális prostitúció folyt.
Jn 12,4-6 – Az apostolok között is volt bűnös. (vö. Mt 16,14-16)
Mk 14,50 – Az összes apostol „magára hagyta és elmenekült.”
Mk 14,66-72 – Péter apostol háromszor tagadta meg Jézust.
Jn 20,24-25 – Tamás apostol kételkedett Jézusban.
Mt 13,47-50 – Az Egyházban is vannak bűnösök. (vö. Mt 13,24-30; 1Kor 5,1-2; 11,18-22; Jel 2,4-5;.10.14-16; stb.)
ApCsel 20,28-30 – Az Egyház vezetői között is lesznek bűnösök.
Róm 3,3-4 – „Ha vannak, akik hűtlenek lettek, vajon nem teszi hitetlenségük Isten hűségét hatástalanná? Egyáltalán nem.”
2Tim 2,13 – „ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg.”
Jn 11,51-52 – Bűnös ember is lehet tévedhetetlen.
A Szentírásban Isten az aki a kegyelmet adja, ő kezdeményez, és a feltételek ő állapítja meg. Nem bibliai kategóriák ezek a méltó-méltatlan; hiteles-hiteltelen dolgok. Itt csak a legitimitás játszik. Vagy van legitimitása, vagy nem, és akkor neki nem osztottak lapot. A Szentírás nem beszél arról, hogy az Egyház egyes tagjainak vétkei miatt elveszítheti a legitimitást. Kimondja, hogy az apostoloknak volt dolga lerakni az Egyház alapjait, újraalapításról, harmadik szövetségről nincs szó, ez apokrifus mesebeszéd. A legitimitást egyedül Isten veheti vissza, ámde azt az idők végezetéig az Egyháznak odaígérte, a kulcsokat nem vette vissza. Az ilyen szövegelőknek mindez csak egy ürügy, hogy a lényeg helyett a lelki kiskorúakat ijesztgető rémtörténetekkel tereljék a figyelmét, amelynek nagy része legföljebb féligazságok halmaza, kiegészítve az egyházellenes hecckampány során reá rakódott bűzös rágalmakkal. Íme, az Isten ítélete, aki hagyja megátalkodni a keményszívűeket a gyűlölködésükben! És valóban, az inkvizíción sápítozó népségek ocsmány szövegeit olvasva, nagyon is úgy tűnik, hogy egy-egy ilyen embert tényleg csak a gyűlölet tart össze.
Olvass utána a Vörös hering (red herring) érvelési hibának. Ez annak a tipikus esete, mint amikor a diák ahelyett, hogy bevallaná őszintén, hogy nem tanult felrakja a kifogás.txt-t, hogy „hááát, elfelejtettem hazavinni a könyvemet, meeeg beteg voltam, meg izé…”. Bizony, a szemfüles olvasó kiszagolja a kedvenc témái alapján, hogy a csak utólag alakult felekezetek legitimitása milyen kétes lábakon áll, ha egyszer az a végső érve mindig, hogy „Mi azért vagyunk jók, mert mások rosszak!”. Az ilyen mozgolódásnak a „kontra”-jellege messziről szaglik: önmaga létjogosultsága nem önmagában van, hanem kénytelen másokra mutogatni. A katolikus Egyház azonban megáll önmagára, sose volt szüksége másokra mutogatnia, bizonyítékként, mert önmagában megáll. Jól mondja John Henry Newman:
„Az eretnekség ismertető jele az, hogy tantételei terméketlenek, nincs teológiája, és amennyiben tévtan, nincs is önálló tana. Ha elvesszük katolikus teológiáját, mi marad meg? Vita, magyarázgatás, protestálás. Saját szakterület hiányában legfeljebb bibliakritikához és vallás.bizonyítékokhoz folyamodik. Tanításának tételei fejlődés nélkül önmagukba térnek vissza, mert azok csak szavak, terméketlenek, mert elhaltak. Ha élők lennének, szaporodnának és fejlődnének. Ha pedig élnek és gyümölcsöt hoznak… fejlődése fölbomlás, de semmit sem teremt, nem irányul rendszer felé. Egyetlen kialakuló dogmája az egyes vagy valamennyi dogma és minden teológia tagadása, az Evangéliumra hivatkozva. Nem csoda, ha tagadja azt, ahová ő maga nem képes eljutni.”
Mintha az egyház-legitimitás egyéni vétkekkel elveszíthető, vagy jólviselkedéssel megszolgálható volna!
„…A Fölséges uralkodik az emberek királysága fölött. Annak adhatja, akinek akarja; akár a legutolsó embert is trónra emelheti…” (Dán 4:14)
„…de ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg…” (2Tim 2,13)
Hivatkozol Russel és Rutherford megtérésének történetére, és lelkesen írsz az őszinte buzgalmukról. De ez is milyen szelektív hozzáállás a kereszténység történetéről. Ennek a két embernek az egyéni lelki folyamatai, érzései azok érdekesek, és másoké nem? Ugyan, tudsz te valamit mondjuk Assisi Szent Ferencről? Vagy Pascalról? Newmanról? Olvastad Kempis Tamástól a ’Krisztus követése’-t? Persze, hogy nem, hiszen Őrtorony szemüvegen ők mind smafu, az ő lelki élményeik, megtérésük az nem ér semmit, de ha Russel félt a pokolról, és az annihilacionizmus nyugtatta meg, akkor ez máris olyan szép és fontos történet, és ezt a háztetőkről kell kiabálni.
Ez pontosan az a szemlélet, amelyről az apológián írtak:
„Hamis egyházideálok: A történelem nélküli egyház
Az egyház történelmietlen szemléletével [...] a protestáns hátterű szakadár közösségekben [...] szinte dogmaként találkozni. E szemlélet hívei [...] a saját közösségeik megalakulása előtti időszakra úgy gondolnak, mintha az nem az egyetemes egyház, hanem „csak a katolikus egyház történelme” lenne. Úgy látják, hogy „az Egyház” történetében az első, nagyszerű évszázad és [...] 19. században született mozgalmuk között csak hosszú szünetjel van. „Egyház” alatt kizárólag [...] a saját közösségüket értik, és az egyháztörténet lapjain is csak azokban a közösségekben vagy személyekben akarják felismerni „az igazi kereszténységet”, amelyek megfelelnek a sajáttanbeli kritériumaiknak, tehát precedens-értékű a rájuk való hivatkozás. Ez a megközelítése például a 19. századi amerikai „helyreállító” (restaurációs) mozgalomból kinőtt „nem felekezeti” egyházaknak, a „végidők egyháza” identitású adventista és új apostoli egyházaknak, illetve a mormon vallásnak. Bár mind másban látják a helyreállítás lényegét, mind úgy vélik, hogy bennük az első évszázad „eredeti” kereszténysége támadt fel.
Először is azonban, Krisztus azt állította, hogy ő maga építi az egyházát, és a pokol kapui sem vehetnek erőt rajta (Mt 16:18). Aki szerint az egyház gyakorlatilag évszázadokra megszűnt (tehát a pokoli erők mégiscsak diadalt arattak), az ezzel – akarva, akaratlanul – azt is állítja, hogy Jézus nem váltotta be az ígéretét, hanem hazudott. Egyháza nem csupán sebeket szerzett és betegeskedett az évszázadok során, hanem sok évszázad után exhumálni kellett.
[...] Az egyháztörténelem dicsőséges és nyomorúságos oldalai, ma is példának állítható, ugyanakkor nagyokat hibázó alakjai ugyanúgy a protestánsoké, mint a katolikusoké és az ortodoxoké – és fordítva. Aki még sosem olvasott ókori és középkori keresztény tanítóktól, az nem tudja, miről marad le, akkor is, ha buzgó protestáns [...]
Harmadszor, a múlt ilyen szelektív szűrése még nem szolgált mást, mint a felekezeti gőgöt. Ha a múlt minden bűne a katolikusoké, akkor könnyen el lehet határolni magunkat tőlük, és magunkat ezáltal is többnek, jobbnak érezhetjük – de nem éppen ez a farizeusi logika (vö. Lk 18:9-14)? Az egyház múltja nem azért van, hogy elfelejtsük, vagy hogy kiválogassuk belőle magunknak azt, amivel szívesen azonosulunk, hanem hogy minden lapjából tanuljunk – akárcsak az Ószövetségből vagy a saját hitéletünk jó és rossz napjaiból.”
Were the Early Christians Jehovah’s Witnesses?
www.cephas-library.com/jw_faith_of_our_fathers_1.html
www.cephas-library.com/jw_faith_of_our_fathers_2.html
Látod-e, hogy milyen szegényes az a kereszténység, amely keresztényeknek nem hajlandó elismerni másokat, mint az ős-Jehovatanúinak kinevezett „első századi keresztényeket” és az Őrtorony Társulatban végig bennlévő embereket?
Ez után rátérsz „a munkára”, ti. az Őrtornyos értelemben vett prédikálásra, amely gyakran elhangzó ultima ratio. Ha JT-inek rámutatnak a vezetőségük múltbeli be nem jött végidő-tanításaira, akkor kb. arra hivatkoznak, hogy „nem jósoltak, hanem egy túlfűtött reménység volt BENNÜK". De hát mi ez? Játék a szavakkal? És ki az a "bennük" ? Kiben? Talán Juliska néniben és Pista bácsiban? Bizony nem ezekben!!! Ezek csak áldozatok voltak, akik be voltak hülyítve. Mert főleg azokban az 1970-es években JT-i között olyan terror uralkodott, hogy a legkisebb egyet nem értésért kiközösítették Pista bácsit. Úgyhogy Pista bácsi azért hitte azt, amit hitt, mert ez a díszes szélhámos társaság, amely gőgjében és felfuvalkodottságában már régen túllépett a normalitás határán, azt harsogta, hogy ne tanulj, ne nősülj, ne udvarolj, ne, ne, ne, ne, ne csinálj semmit (csak további tagokat toborozz, mint valami őrült vírus), mert a Vég már annyira közel van. És amikor kiderült, hogy az egész nem igaz, akkor meg azt mondja, hogy "Jehova népében túlfűtött reménység volt". Pedig nem is a népben volt a túlfűtöttség, hanem annak uralkodó osztályában, aki utólag, amikor már baj van, a felelőség vállalása helyett elmaszatolja a körvonalakat, hogy a felelőség megoszoljon ő és a tehetetlen tagság között. Undorító. Egyetlen vezetőségi tagban sem volt annyi gerinc, hogy kiállt volna a nép elé, hogy uraim tévedtem, de még hazudtam is, amikor azt állítottam, hogy a Teremtőtől kaptam ezeket az információkat.
Az meg súlyos mellébeszélés az Őrtorony Társulat részéről, hogy a dátumos hamis próféciák „egyesek túlzott várakozása” volt. Gondolj bele csak egy kicsit: egy olyan erősen központosított vezetésű felekezetben, mint a "Jehova tanúi", ilyen, hogy "egyesek véleménye", ilyen egyszerűen nem létezhet! Aki eltér a brooklyni vonaltól, azt simán kizárják! Az ilyen érvelést, hogy a hamis próféciákért az egyszerű, buzgó hírnökök a felelősek, csak fanatikus, félrevezetett emberek hiszik el.
Egyszerű paraszti ésszel is belátható, hogy JT tanításának az a része, amely Armageddon folytonos közelségéről szól, szintén egy tudatmanipuláció. JT történetének lényegében semmi másról nem szól, mint arról, hogy "ne csinálj semmit, csak prédikálj, mert úgyis itt a vég, és ha nem fogsz prédikálni, akkor megdöglesz". Így lehetne a "jóhírt" tömören összefoglalni. Én csak azon csodálkozom, hogy világviszonylatban még nem léptek fel ez ellen a jogászok, hiszen ez nem más mint rémhírterjesztés. Főleg azért az, mert már 100 éve ezt teszik. JT generációk születnek és halnak meg a "sürgősség" tudatában. Aztán mikor majd megöregszenek, mehetnek egy katolikus szeretetotthonba, mivel még egy nyomorult öregotthont sem képesek egy országban fenntartani.
Az igaz, hogy írtak már a korábbi baklövéseikről, csak hogy meglehetősen kozmetikázva, a felelősséget elkenve. Most mutogathatsz a zöld hirdetők könyvre, de javaslom olvasd el ezzel kapcsolatban ezt: xjt.atw.hu/hirdet.html
És a lényeg, amit kihagytál. Amikor még Russel volt a Társulat elnöke, és amikor Rutherford hívő lett, akkor a szervezet nem olyan volt mint most. Gyanítom, hogy olyan foglalkozású ember lehetsz, akinek volt köze a marketinghez, hiszen elsőre nagyon meggyőzően tudod azt sugallni, hogy JT mintha ma is olyan lenne, mint Russel elkezdte: felmerül egy probléma, és van rá egy szabad kutatás. Hát kérlek szépen, te neked kell a legjobban tudnod, hogy ilyesmi JT-inél nincs:
Ma ott libeg a „hű és értelmes rabszolga” osztály tekintélye. JT-it egykor bibliakutatóknak hívják, de ma már a tulajdonképpeni bibliakutatás az a vezetőség kiváltsága lett. A többinek bőven elégségesek a kiadványok, esetleg az abban hivatkozott versek, lehetőleg a szövegkörnyezetből kiragadva, természetesen az ÚVF-ben (mi másban?).
Russelnek a maga felekezetében lehetett az igazságérzete zavart, és kutathatott szabadon és nem mentek oda hozzá ilyen demagóg kérdésekkel, hogy „ugye tudod, hogy ezért Isten megbüntet”, és nem vágták ki, mint a rongyot. Russel ezt megtehette a maga protestáns felekezetében, ellenben akinek a mai JT-tandszer bántja az igazságérzetét, az már nem teheti meg ezt az Őrtorony-szisztémában. Illetve megteheti, csak hát akkor viselje a következményeit: minden ottani ismerőse, barátja hátat fordít neki. Szép.
Egy testvéred írja: „ez az orrvérzésig való prédikálás az lényegében felsülés. Annyira alacsony hatásfokú, hogy ez megdöbbentő. És mi értelme van az Emlékünnep előtt szétosztani ezeket a meghívókat? Hiszen a kutya sem jött el eddig. Aztán meg falun vannak szétosztva olyan öregasszonyoknak, akik még 50 méterre sem tudnak a boltba menni, nemhogy 100 kilométert utazni az emlékünnepre. De nem is ez a fő baj. A fő baj, hogy már 120 éve az van mondva, hogy közel a vég. EZ a fő baj. Mert próbáld mondani csak 12 évig egy pásztornak, aki a juhokat őrzi, hogy "jön a farkas". Ha 12 évig nem jön, akkor a "jön a farkas" kiáltás csak fordított hatású lehet. Tehát amikor tényleg jön a farkas, akkor már a kutya sem hisz benne, és így sokkal több juhot fog megenni, mintha 12 évig semmit sem mondtál volna.”
Amerikában az itteninél sokkalta fejlettebb infrastruktúra van, és számtalan tanulmány látott napvilágot arról, hogy pszichológusok kivizsgálták JT-it. Megdöbbentő eredmény lett az, hogy körükben sokkalta gyakrabban fordulnak elő a különböző mentális betegségek. És ez nem meglepő: Zárt rendszer ez, de némiképp életidegen, paranoid, beszűkült és hosszú távon intellektuálisan is tarthatatlan. Aki használja az agyát, előbb-utóbb beleütközik a ti aklotokban is, és akkor jó esetben visszatér valamelyik keresztény felekezetbe.
Itt csak két szabály van:
1. Jehova tanúinak mindig igazuk van.
2. Jehova tanúi bírálóinak sosincs igazuk.
Tehát a hivatkozásod mellément: ha ez csak a magyar történelmi sajátosságok miatt van így, akkor miért van ugyanígy az USÁ-ban is? Miért állt meg az a nagy növekedés a fejlett országokban, ahol sokkal több a tanult ember? Ma már tényleg csak a vakegerek maradtak? Ez olyan mint a pedofília: kihasználni egy érintetlen, tudatlan személyt.
Ezt írod:
„Persze, senki nem mondja, hogy legyél naiv, mindent kritika nélkül elfogadva…” – Ez orbitális hazugság. Nemde leírta az Őrtorony számtalanszor, hogy óvakodni kell a független gondolkodástól, az Őrtorony szervezettől jövők megkérdőjelezésétől? Nem de leírták, hogy az Őrtorony-tanrendszerben való kételkedés az ördög műve, ami ellen harcolni kell? Nem de arra buzdítanak a kiadványok ma már szinte havi rendszerességgel, hogy mennyire fontos a LOJALITÁS a rabszolga osztály felé? A vénes könyv is azt írja, hogy a kételkedés a szellemi gyengeség jele, és abban mutatkozik meg, ha csökken a buzgalom a SZERVEZET iránt!
Főleg, hogy Jézusnak az bizonyos kérdése, hogy ki a hű és bölcs szolga nem egy prófécia a brooklyni központról, hanem egy egyszerű példázat. Jehova Tanúi "felkentekből" álló vezetősége a Biblia megfelelő igehelyét (Mt 24:45) próféciaként értelmezi, és önmagára vonatkoztatja ('hű és értelmes rabszolga osztály'), és azt állítja, hogy az ő feladata Isten népének 'idejében megadni az eledelt' (a Társulat kiadványait). Valójában ez csupán egyike Jézus példázatainak, és e példázat a 24-25. fejezet egészével együtt vigyázásra és sáfárkodásra int, nem a 20. századról jövendöl. A példázat lényege tehát folytonos éberségre intés, mint az egyházi elöljárók különös kötelessége. A hű és hűtlen szolga tehát itt egyszerűen minden embert jelent, aki Krisztust jó cselekedetekkel várja, illetőleg aki késő jövetelére számítva magát bűnre adja.
Jézus Máté 24-beli szavait az egyháztörténelemben egészen Russellig mindenki példázatként kezelte. Ahhoz, hogy megérthessük, hogy mit akart itt mondani Jézus a hallgatóságának figyelembe kell venni, hogy a Máté 24. és 25. fejezetének az egész szakasza Krisztus parúziájáról szól, és tele van vigyázásra való intésekkel. Bár a Társulat mindig a Mt 24:45-öt adja meg a példázat elejeként, a 45. vers kezdő sora („Kicsoda hát...?) értelemszerűen visszautal az előző, 44. versre, az pedig („Azért...”) az előtte levő példázatsorra (fügefa, Noé napjai, ketten a mezőn, ketten a malomban, éjjeli tolvaj). A 44. vers ugyanis mindezeknek a tanulságát összegzi, amikor figyelmeztet: „Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.” A 44. vers után Jézus további három példázatban ad figyelmeztetést egy új szempontból: a már említett hű és bölcs szolga példázatával (24:45-51), az eszes és a bolond szüzek példázatával (25:1-13) és a talentumok példázatával (25:14-30). Az új szempont: csak azért, mert a parúzia időpontja ismeretlen, a tanítványok nem csinálhatnak azt, amit akarnak. A tanítványok sáfársággal vannak megbízva: amit Uruk rájuk bíz, azzal gazdálkodniuk kell, mert egy napon számon kéri rajtuk. Aki tehát figyelembe veszi a vigyázásra intő szót, és a dolgát is hűségesen végzi, az valóban „hű és bölcs szolga”, vagy „eszes szűz” vagy „hasznos sáfár”. Ez a három példázat különböző élethelyzetekkel, de ugyanarra hívja fel a figyelmet. Jézus egyszerűen vigyázásra és sáfárkodásra buzdít. Nem lehet véletlen, hogy az 1. századtól Russellig valóban soha senkinek sem jutott az eszébe a hű és bölcs szolga példázatát próféciaként értelmezni, illetve egy konkrét 19. századi emberre vagy egy 20. századi testületre vonatkoztatni.
Jézus nem járt házról házra, és az apostolok sem. Nem mindenki emberhalász, és Jézus sem adott ÁLTALÁNOS minden közkeresztényre kötelező érvényű parancsot. Az apostolok Jézusnak a „menjetek” stb. parancsolatát nem általánosították az egész egyházra, hanem csak magukra, illetve az igehirdetőkre, evangélistákra, hasonlókra. De nem mindenki evangélista, apostol stb. Egy cikk: www.jwfacts.com/watchtower/preach.php és egy videó: www.youtube.com/watch?v=hISbLIr_2Sw
JT-i persze belehamisították a „házról házra” járást az ÚVF-be. A Csel5:42 és Csel20:20,21 hamisan van fordítva az Őrtorony fordításában, ugyanis ott nem "házról házra" szerepel, hanem házanként. A "házanként tanít" egyébként kizárja, hogy idegen emberekre tört volna rá Pál a saját házukban. Itt valószínűleg házi gyülekezetekben való tanításról, intésről beszél, nem holmi Jézussal házaló ügynökmunkáról. Nem ez az első vers, amit az Őrtorony egy kicsit „megtold” az ÚVF annak érdekében, hogy igazolja a maga felekezeti ideológiáját, ha nem hiszi hasonlítsa csak össze a Róma 13:1-et az ÚVF-ben és egy bármelyik másik fordítással. Efölött, mint módszer fölött én meg nem is kívánok ítélkezni, megteszi azt az Ige: „Aki ehhez hozzáad, azt Isten azokkal a csapásokkal sújtja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben.” (Jel 22:18)
Az ApCsel 2:46-ban UGYANAZ (!!!) a görög szó szerepel, mint az 5:42-ben és a 20:20,21-ben, érdekes módon ott mégsem úgy fordítják, hogy házról házra járva végezték a kenyértörést. Lám, az ÚV-"fordítás" tudja, hogy kell ezt a kifejezést helyesen fordítani, ha éppen nincs az útjában saját ideológiája: "magánotthonokban étkeztek." Pedig a maguk illogikája szerint bátran fordíthatták volna úgy: "Házról házra járva étkeztek."
Nagyon tévedsz, hogyha azt állítod, hogy Isten Királyságát csak az Őrtorony-felekezet hirdetni. Olvass csak el bármilyen más egyház által kiadott alapfokú teológiakönyvet, és merd azt mondani, hogy mások ne ezt hirdetnék! Persze te nyilván valami speciálisan őrtornyos hangsúlyt hiányolsz ezekből - de vajon milyet, és milyen alapon? Persze mi nem használunk ilyen szörnyszülött, magyartalan kifejezéseket reá, mint a „Királyság prédikáló és tanítványképző munka”, hanem ez úgy hangzik jobb helyeken, mint igehirdetés, és tanítványok helyett megtértekről, hírnökök helyett keresztényekről beszélünk.
Tévedsz tehát abban, hogy Jehova „tanúi” az első századi „mintát” (?) követnék a házalós tevékenységük során. Először is emlékeztetnélek kell arra, hogy mindössze az Őrtorony második elnöke, J. F. Rutherford vezetése alatt indult be az a típusú missziós tevékenység, amelyben ma minden Jehova tanújának el kell végeznie. Előtte nem volt ilyen - sem a Bibliakutatók (Jehova Tanúi hitelődei) történelmében, sem a kereszténység történelmében,-a mindenki által kötelező házról-házra végzett missziós szolgálat. Ha elfogadjuk Jézus Krisztus állítását,hogy az ő Egyházát kősziklára építette,és azon az "alvilág kapui sem vesznek rajta erőt" (Máté 16:18-Szent István Társulat fordítás), tehát nem szűnik meg (pláne nem 1800 évre!), akkor azt is be kell látni: a missziós munka nem feltétlenül azonos a "házról-házra" végzett szolgálattal. Ha a „házról-házra” végzett missziós munka nélkül nincs hiteles kereszténység, akkor Rutherford előtt sem voltak élő hitű keresztények.
Na de mit is jelent valóban ez a "házanként" tanítás? Az első századi keresztények, mivel nem volt bevett vallás a római birodalomban, nem rendelkeztek kifejezetten istentiszteleti célokra rendelt épületekkel: templomokkal-imaházakka. "Királyságtermek " meg pláne nem voltak. A házakban tartották az Istentiszteleteket (Pl.: Filemon 1:2, Kolossé 4:12, stb...)
Kérdés: hol olvastál te az Újszövetségben Őrtorony-magazinról, Ébredjetekről stb.-ről és hogy Pál ezek tanulmányozását írta volna elő? Ezek bizonyára Pál apostolnak a brooklyniakhoz írt levelében találhatóak :-)
Ha a keresztény élet legfontosabb területe a házról-házra, és az utcai missziós szolgálat,nem furcsa,hogy a Szentírás nem ad általános , mindenkinek szóló tanácsokat? Az apostoli levelekben sincs arról szó, hogy Pl.: a korinthusbeli hívők hogyan „munkálják be” városukat, kettesével menjenek-e, férfi férfival induljon prédikálni, vagy lehet-e "vegyes-páros", hogyan töltsék ki a "munkajelentést", stb. .... pedig bőven foglalkoznak az apostoli levelek a gyülekezeti élet gyakorlati dolgaival-anélkül,hogy bármelyik apostol minden keresztényt kiküldene missziózni házról-házra,és utcai szolgálatra. Ha pedig az "igaz vallás" ismertetőjele a házról-házra/utcai misszió-munka, akkor vagy a Bibliában van a hiba, vagy az Őrtorony Társulat nem tanít jól. Ismert tény, hogy a Római Birodalomban sok rabszolga lett keresztény. Ha az "igaz imádat" része a házról-házra végzett missziós szolgálat, akkor a rabszolgák miért lettek keresztények? Kimenőt kaptak volna gazdáiktól? Hehehe… Ha a rabszolgák ugyanazt csinálták volna,mint Jehova Tanúi, akkor vajon mikor "értek rá" foglalkozni a munkájukkal?
Az Őrtorony Társulat részvénytársaság volt, üzleti vállalkozás, amelynek mindenki tagja lehetett, aki legalább 10 dollárért részvényt vásárolt. Az Őrtorony Társulat vezetői világ körüli útjaik során nagyon ritkán szálltak meg testvéreik otthonában. Nem egyszer csak azért, hogy jelezzék, hogy ők magas rangú vallási vezetők, előkelő és drága szállodákban szálltak meg. E honlap készítői nem állítják, hogy Jehova Tanúi és az Őrtorony Társulat valódi hátterében a pénzszerzés áll, de vannak akik igen. Az tény, hogy az Őrtorony Társulat nagyon jó helyen van az amerikai vállalatok között a pénzügyi eredményeit tekintve. A pénzügyi visszaélésekről is vannak hírek:
* www.sixscreensofthewatchtower.com/6itsonlyabusiness.html
* www.sixscreensofthewatchtower.com/6worldwidework.html
* www.sixscreensofthewatchtower.com/6massivepublishingcompany.html
* www.sixscreensofthewatchtower.com/6massivepublishingcompany.html
Az Őrtorony Társulat vallási vezetői nem voltak sem hűek, sem „értelmesek” (bölcsek). Időről időre változtatgatták a tanításaikat bizonyos részletkérdésekben (pl. szabad-e vérátömlesztést elfogadni stb.), ill. újra és újra olyan dátumokat határoztak meg, melyek nem következtek be. Amikor ezekkel a TÉVEDÉSEKKEL szembesítjük Jehova Tanúit, mindig elmondják, hogy a rabszolga-osztály tagjai sem tévedhetetlenek, sem nem ihletettek. Ha ez így van, akkor viszont miért kellene követni őket? Figyeld meg a szervezet és a Társulat mindig névtelen vezetőinek az ellentmondásos viselkedését! Amikor megfelelő tekintéllyel akartak fellépni, és engedelmességet várnak el a tagoktól, akkor Isten dátumára, Jehovamodern prófétájára (a felkentek, a hű és értelmes rabszolga osztály), a szent szellemre, angyali vezetésre ésbibliai kronológiára hivatkozva jövendöltek. Prófétának nevezték önmagukat, sőt minden felkentet. Amikor viszont számon kérték rajtuk a be nem jött jóslatokat, akkor a saját létjogosultságukat is tagadva azt állították, illetve állítják, hogy nem ihletett a prófétálásuk! De mitől „próféta” az, aki nem ihletett?
Ez számomra körülbelül olyan, mint amikor valaki azzal mentegeti magát a sikertelen műtét után, hogy nincs orvosi szakképzettsége, tehát rajta nem lehet számon kér- ni, hogy a beteg meghalt. De akkor mit keresett a műtőben?!
Azt állítod, hogy a tévedések kutathatóak: hivatkoztál a Watchtower CD-re. Először is ez annak fényében nevetséges, hogy néhány sorral feljebb megróttad Johnny-t hogy kitette a LINKET, ahonnan külsősök is letölthetik. Mellesleg nem exTanúk, hanem éppen a te testvéreid pakolták ki a netre, miért nem őket froclizod a szerzői joggal? A magyar nyelvű CD-n csak a 80-as évektől vannak fenn a kiadványok, így a múltbeli, hamis próféciák kapásból nem olvashatóak benne. A zöld könyv, mint már említettem igen csak megszépíti a múltat. A könyvtárban pedig a legtöbb tag nem igen szokott kutatni. Ergo a szervezet nyugodtan kiépíthet egy féligazságokból összetákolt alternatív valóságot a tagság számára. Mellesleg sokszor a könyvtárba is szűrt információk kerülnek. Egy példa:
Nemrég egy JT azon panaszkodott, hogy kb. 10 éve leadott pár régi könyvet, pár Rutherford könyvet az egyik helyi gyülekezetben, mert hogy úgymond "jobb helye lesz annak a gyülekezeti könyvtárban". Aztán elfeledkezett róla, majd amikor az egyik tanulmányozója felvetett valami kérdést Rutherford írásaival kapcsolatban és ki akarta kérni a vénektől, egyszeriben senki sem tudott semmiről. A könyvek elvesztek. Ekkor merült fel a kérdés, hogy vajon a régi könyvek összegyűjtésére van valami rendelkezés? Nos, annak idején valamikor, 2000 körül jött egy ilyen belső intézkedés, hogy könyvtárakat kell létrehozni a királyságtermekben a régi könyvekből. Bejelentették a gyülekezetben, hogy akinek van régi könyve az bocsássa azt a gyülekezet rendelkezésére. A 75-ös prófécia csődje után is volt egy ilyen felkérés, hogy a régebbi irodalmakat meg kell semmisíteni, vagy behozni a véneknek, és majd ők megsemmisítik. Tipikusan jellemző az Őrtorony szervezetre, hogy igyekszik még a saját irodalmát is utólag meghamisítani.
Az Őrtorony 1988. január 1. (angol) számában 12. oldal 8. bekezdésének a végén tettek egy merész kijelentést, mégpedig azt, hogy a 20.század végével a mű is lezárul.
* „Pál apostol [...] egy olyan munka alapjait rakta le, amely a mi 20. századunkban befejeződhet.”
* „The apostle Paul was spearheading the Christian missionary activity. He was also laying a foundation for a work that would be completed in our 20th century.”
A bekötött évfolyam (és a magyar kiadás, beleértve a Library-t is) már ezt tartalmazza:
* „…amely napjainkban befejeződhet.”
* „…a work that would be completed in our day.”
Ezek az Őrtorony kijelentések igazolják, hogy az 1975-os jóslatot 1989-ben egy újabb követte, mégpedig a mű teljes befejezését a 20 század vége ellőttre jósoló hazugnak bizonyult jóslat. Nos, ez nagyon kényessé vált az ŐT szervezet számára, és ahelyett,hogy megbánást tanúsítva elismerték volna, hogy tévedtek, inkább a saját kiadványukat hamisították meg.A zt gondolták, hogy észre sem veszi a sok jámbor hiszékeny megtévesztett sáskaszolga. De tévedtek, mert észrevették és leleplezték az egész világ előtt az ŐT szervezet csalását és hazugságát. Tehát igenis az Őrtorony szervezet takargatja a tévedéseit.
„A Párt azt állította, hogy Óceánia sohasem volt szövetségben Eurázsiával. Ő, Winston Smith, tudta, hogy Óceánia igenis szövetségben volt Eurázsiával, méghozzá nem is olyan régen: négy évvel ezelőtt. De hol létezett ez a tudás? Csak az ő agyában, az pedig szükség esetén könnyen megsemmisíthető. S ha mindenki elhitte a hazugságot, amelyet a Párt állított - ha minden írott emlék ugyanazt a mesét tartalmazta -, akkor a hazugság bevonult a történelembe, és igazsággá vált. "Aki, uralja a múltat - hirdette a Párt jelmondata -, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is." Ám a múlt, változtatható jellege ellenére, sohasem változott. Ami igaz most, az igaz örökkön-örökké. Nagyon egyszerű az egész. Semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy szünet nélkül újra meg újra legyőzze az ember az emlékezetét. "Valóságszabályozásnak" nevezték ezt a módszert, újbeszélül: "duplagondol"-nak.” (Orwell: 1984)
Ezt írtad gúnyosan:
„Tele van a történelem és a jelen küldetéstudattal rendelkezőkkel, „jótevőkkel”, világmegváltókkal, akik úgy tartották/tartják magukról, hogy ők látják jól a dolgokat, náluk „a fény”…” – de nem gondolod, hogy ez éppúgy igaz a szeretett felekezeted alapító atyáira? Vagy akár csak a mai vezetőség attitűdjére is? Miénk az igazság, mindenki ellnünk van, mi tudjuk mi a tuti az embereknek, a mi tanunk az életmentő üzenet, stb. Kettős mérce.
Az Őrtorony szervezet tanrendszerének megkérdőjelezését, bírálatát a paradicsomi kígyó kísértéséhez hasonlítod. Micsoda arrogancia! Az Őrtorony Sátánnak Isten hatalma elleni lázadását egy olyan diák tettéhez hasonlítja, aki kétségbe vonja tanára rátermettségét. Csakhogy a tanár és a diák mindketten emberek, Sátán viszont teremtmény, Isten pedig a Teremtő. Ugyanakkor a tanító általi lázadással már elülteti az olvasó elméjébe a Társulat tanítói tekintélyének jogosságát vizsgáló kérdésekkel kapcsolatos ellenérzést és helytelenítést. Erről a következő idézet jut eszembe (Lothar Gassmann):
„Az 1931-es columbusi kongresszuson a csoport önmagát abszolutizálva, Rutherford körül a csúcspontjára jutott. A szektás jelleg,amely mindenekelőtt a saját csoport vagy álláspont kizárólagossá tételében mutatkozik meg, legkésőbb itt lesz alig túlszárnyalhatóan nyilvánvaló. „Jehova Tanúi" mindmáig „a" szekta iskolapéldájának számítanak.”
„Előrevetítés és párhuzamvonás
Jehova Tanúi bibliamagyarázatának további jellegzetessége az előrevetítés, „előárnyékolás". Ez azt jelenti, hogy bibliai személyeket vagy eseményeket későbbi alakok vagy események 'típusainak', előképeinek tekintenek. Így a hagyományos teológiában is elterjedt eljárás, hogy ószövetségi alakokat, történeteket Krisztusra és művére való utalásként láttassanak. Ezt az eljárást persze csak óvatosan és fegyelmezetten lehet alkalmazni. Különben a magyarázat túl könnyen általános és önkényes lesz, úgy például, mint ahogyan egyes egyházatyáknál is, hogy az Ószövetség minden fájában Krisztus keresztjének előképét látták.
Jehova Tanúi azonban az előképezés módszerét minden mértéken felül alkalmazzák. A Biblia személyeit és eseményeit úgy értelmezik, ahogyan a legjobban illik nézeteikhez. így például az özönvíz az egyház megsemmisülésének előrevetítése az armageddoni csatában -, Noé bárkája pedig a Teokratikus Társaság képe, mint egyedüli védelem a megsemmisüléstől az utolsó idők katasztrófái közepette (Őrtorony 1952. január 15.) Az előrevetítés módszerével szorosan összefügg a párhuzamba állítás, amely Jehova Tanúinál egyszerű fekete-fehér sémával történik A Biblia pozitív alakjait az Őrtorony Társulat mellé helyezik, a rosszakat ellenségei mellé. Klasszikus példája ennek a gazdag és Lázár példázatának magyarázata (Lk 16,19-31), amelyet később említendő okokból Jehova Tanúinak át kell értelmezniük. Az „Isten igaz marad" című könyvben (1946) a (negatív) gazdag „a 'keresztény' papság önző osztályát", a (pozitív) szegény Lázár ezzel szemben „Krisztus testének" maradékát ábrázolja, amelyet az Őrtorony Társulat testesít meg.(84kk.). A párhuzamvonás Jehova Tanúinál szokásos további formája a bibliai kronológia szakaszainak átvitele a közelmúltra, a jelenre vagy a jövőre („párhuzamos üdvrendek"). Például a Jézus nyilvános fellépése és a jeruzsálemi templom lerombolása közötti negyven év (30 ill. 70) a napok végén bekövetkező aratás negyven évének párhuzamaként. (Russellnél: Krisztus láthatatlan visszajövetele 1874-ben, az ítélet érlelődése és az ezeréves birodalom felállítása 1914-ben, követőinél is hasonló sémák). Azt, hogy az ilyen párhuzamok igen önkényesek, az eddigi összes számítás teljesülésének elmaradása mutatja.”
„A bibliai kijelentések azonosítása (például a „két tanú", a „hét trombitaszó" stb.) azonosítása a saját csoporttal, minden más ember és esemény kizárásával párosítva világosan megmutatja Jehova Tanúinak szektás szellemiségét. A Jelenések 1988-ból való magyarázata alig marad el „A beteljesült titok" című könyv 1917-es kiadásától polémia és intolerancia tekintetében. Tartalmilag néhol változtattak, a hang valamelyest mérséklődött, de a szekta és a szektával kapcsolatos élmények abszolutizálása ugyanúgy megmaradt.”
Ez a mondat is nyugodtan ráolvasható az Őrtorony Társulatra: „…a látható vezető az csupán az ő földi képviselőjük, aki ezt tudja is, és ennek megfelelően viselkedik, amit az egész társadalom is ismer, elfogad, sőt napi gyakorlatának része, hogy ezekkel megtárgyalja a dolgait, megoldást keresve náluk a gondjaira; vagyis kéri „a fényt”.” – Csak be kell helyettesíteni Istennel, az őt állítólag képviselő rabszolga osztállal, vagyis gyakorlatilag azzal 7 legénnyel ott Brooklynban, és a tőle várt fényt a „szellemi eledelnek” nevezett kiadványokkal. Ugye milyen könnyen meg lehet fordítani a puskád csövét?
Ezt is írod:
„Jézus megmondta: nem a tanúk a vészmadarak” stb. – azonban ha nem tűnt volna fel, a többi keresztény felekezet is hisz Isten országában, várja annak megvalósulását, várja Jézus eljövetelét az ítéletre stb., ami itt probléma az az Őrtornyos hangsúly, nem ezek a tények. Tehát hiába takarózol bibliaversekkel, hiszen azt minden keresztény felekezet hiszi, csak a rá adott Őrtornyos magyarázattal, és a hozzáállással van probléma.
Itt tehát egy a lényeg: igazolni kell, hogy Jézus valóban kinevezte-e az Őrtorony Társulatot 1919-ben Isten szervezetévé vagy sem. Minden más, ez a jaj de szép kedves emberek, csak üres melléduma. A legitimitás az egyedüli kérdés, minden más mese habbal. Ez pedig a saját kiadványaik alapján is cáfolható, és nem kell hozzá ilyen belelkesedett hosszú és érzelgős szöveg, amit te itt előadtál a végére.
A „zárszódban” idézet részre pedig az áll, hogy érdekes, hogy ezt a figyelmeztetést nem az apostolok mondták, hanem Gamáliel. Ez a hivatkozás is csak azt tükrözi, amit fentebb mondtam. Gamáliel nem az Őrtorony Társulatról beszélt. Jehova tanúi előszeretettel vonatkoztatják magukra Gamáliel szavait. Persze az apostoloknak nem volt szükségük bizonygatniuk, hogy küldetésük az Istentől van, hisz csodás jelek kisérték őket. A tanúknak meg a gyerekes bizonygatáson kívül nem marad más.
Mellesleg: ugyanezt nem lehetne bármely más keresztény felekezetre vonatkoztatni? Akkor miért is harcol ellenük az Őrtorony Társulat? Hiszen ha Gamáliel szavait ilyen szó szerint veszed, akkor nem kellene „leleplezni” őket, hiszen ha nem Istentől való, akkor úgyis MAGÁTÓL meg fog bukni, Őrtorony-propaganda nélkül is. Püff.
Kedves ’@ndtomas’ !
Látom nem nagyon spóroltál a szavakkal, csak úgy érzem benned azt az erős küldetéstudatot, hogy most aztán jól meg akartad mondani nekünk, akik szerinted „az Igazság” (töltött szó, JT zsargonban annyit tesz: Őrtorony hatályos tanítása) ellenségei vagyunk.
A JT tagok körében előforduló hibák, erkölcstelenségek védelmére kelsz. Hivatkozol a társadalmi körülményekre, az emberi tökéletlenségekre, és arra, hogy de hát ilyen az első században is így volt. Oké, a hivatkozásod teljes mértékben helyes: attól, hogy egy adott felekezetben vannak bűnösök is, az nem rontja le az adott felekezet legitimitását. Viszont egy nagyon fontos dologról megfeledkeztél, barátom.
Van ugyanis egy dolog, ami igen csak nem fair. Amíg JT-i körében történnek meg ezek az esetek, addig Te és a testvéreid szájában a legnagyobb buzgalommal forognak ezek a kifogások, addig nem tűnik fel, hogy Brooklyn ugyanezt kijátssza mások ellen. Hogy tapsikolnak, hogyha egy másik keresztény felekezet elöljárója, vagy akár tagja botrányba keveredik? Akkor nincs „de hát ilyen az első században is volt”, akkor örvendeznek a megszégyenülésén, és arról van szó, hogy „no lám ilyenek ezek, Nagy Babilon” stb.
Az az „életérzés” JT-i körében, hogy „mi különbek, erkölcsösebbek, jobbak, lelkesebbek stb. vagyunk, mint MINDENKI MÁS” olyan magától értetődő tételként van kezelve, amivel aztán majd saját felekezettagjaikat zsarolják, ehhez hasonló szavakkal: „Otthagynád a Szervezetet? Ugyan hová mennél, melyik felekezetbe? Hiszen mindegyik telve van ördögi tévelygéssel és erkölcstelenséggel, mind Babilon része, satöbbi.”
Szóval ez így nem fair. Csak a példa kedvéért teszek egy kis összehasonlítást, hogy lásd, hogy minden ezzel kapcsolatos érved megfordítható. A katolikus Egyházat például divat szidni az olyan múltbeli dolgok miatt, mint pl. az inkvizíció, vagy jelenkorban nagy médiahátszelet kapott pedofilbotrányok. Őket nem illeti meg ez az exkuzáció? Csak JT-it? Lássuk ők mit írnak erről egy rövidke idézet, aztán folytatom:
„HOGYAN EGYEZTETHETŐ ÖSSZE AZ EGYHÁZ SZENTSÉGE A BENNE TAPASZTALHATÓ BOTRÁNYOKKAL?
Válasz:
Az Egyház szentségét nem csökkenti, ha egyes tagjai súlyos bűnösök. Az Egyház ui. Jézus Krisztus keresztáldozatának és a Szentlélek megszentelő tevékenységének köszönheti szent mivoltát.
Magyarázat:
Az Egyház szent, mert a végtelen szent Isten alapította; szent, mert jegyese, Jézus Krisztus sugárzik át rajta, aki életét adta az Egyházért; és szent, mert a Szentlélek őrzi. Az Egyház szentsége természetesen nem jelenti tagjainak bűntelenségét. Az Egyház nem tagjaiban, hanem céljaiban és Főjében szent. Azáltal szent, akihez tartozik és aki alapította, s nem azok által, akik hozzá tartoznak, annak ellenére, hogy nem ritkán egyes tagjaiban is felragyog az Egyház szentsége. Az atyák az Egyházat „bűnösökből álló bűntelennek" nevezték, sőt Clairvaux-i Szt. Bernát kifejezése még élesebb: Sancta Meretrix (Szent Szajha).
A bűnös ember így az Egyház szentségét meg sem karcolhatja. Vagy azért, mert a bűnös tagnak olyan súlyos a vétke, hogy el is veszítette az Egyházhoz való tartozását, vagy azért, mert bűnbánata és Krisztus kiomló vére által megszentelődik.
Igazolás:
Szt. Pál apostol tanítja, hogy Krisztus szentségessé tette Egyházát: „Ragyogóvá akarta tenni az Egyházat, amelyen sem szeplő, sem ránc, sem egyéb efféle nincsen, hanem szent és szeplőtelen" (Ef 5,27). Az Apostol szerint: „Isten temploma szent, ti vagytok az" (1 Kor 3,17). Ezért mondjuk: Szent Egyház.
Szt. Pál apostol is súlyos hibákat és bűnöket talál már a korai Egyházban is, de meg sem fordul a fejében, hogy az Egyház megszűnt volna Egyháznak és szentnek lenni. Kiközösítést követel és nem új alapítást: „Egyébként az a hír járja, hogy paráznaság fordul elő köztetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok közt sincs, hogy tudniillik valaki apja feleségével él. S ti még kérkedtek, ahelyett, hogy bánkódnátok, és kizárnátok magatok közül, aki effélét művel" (1 Kor 5,1).
Júdás is bemocskolta személyét és apostoli hivatalát, de az a többi apostolt nem érintette. Bűne és következményei csak reá szállottak, nem az Egyházra: „Közénk számított, a mi szolgálatunk jutott neki is részül. Gonoszsága bérén telket szerzett magának, amikor pedig lezuhant, kettérepedt és kifordultak a belei" (ApCsel 1,17).
Szt. Péter is megtagadta Jézust, de bűnbánatát elfogadta Krisztus, és az Egyház vezetője maradt, bár Jézus megkövetelte tőle a hitvallást: „Majd harmadszor is megkérdezte tőle: »Simon, János fia, szeretsz engem?« Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: »Szeretsz engem?« S így válaszolt: »Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.« Jézus ismét azt mondta: »Legeltesd juhaimat!«" (Jn 21,17).
Maga Jézus is megmondta, hogy a bűnök és a botrányok elkerülhetetlenek egy közösségben, ez azonban csak a személyre nézve jár következményekkel: “Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak. De jaj annak, aki okozza őket!” (Lk 17,1).
Sokan úgy gondolják, hogy a Római Egyház már rég megromlott s csak idők kérdése, mikor omlik végleg össze. Ennek határozottan ellentmond Jézus csalhatatlan ígérete, hogy ő Egyházával marad „mindennap, a világ végezetéig" (Mt. 28, 20), s az a másik kijelentése is, hogy amíg az Egyház Szent Péter sziklatalapzatán áll, addig „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta" (Mt. 16, 18).”
Folytatom. Látod már? Ha kihúzod a „bűnös emberek” érvet, akkor ha következetes akarsz maradni, akkor többé nem hivatkozhatsz a többi felekezet bűnös tagságára sem! Akkor pedig igen csak hasra esne a „bölcsnek” nevezett rabszolga osztályod, hiszen mennyire meglovagolja ő a történelmi felekezetek visszásságait.
Amikor JT-i körében előforduló képmutatásról, bűnökről írunk ezeket nem ÖNMAGÁBAN tartjuk érvnek, hanem ezeket azért kell feltárni, hogy letörjön az az arrogáns JT hozzáállás, hogy ők különbek, mint bárki más. Ha nem így állna hozzá egy átlag JT a külvilághoz, ha nem sugallnák ezt a kiadványok (szellemi paradicsom, egyedül minket vezet Isten stb.), ha nem tapsikolnának a más felekezetek bűnein, valóban semmi szükség nem lenne ezekről írni. De amíg ez így van, addig igen is reflektor fénybe kell tolni, minden ilyet, hogy törjön csak be végre ez a hazug hivatkozás.
Ebben a „szellemi paradicsomnak” kinevezett rendszerben csalódott, de ki nem lépett testvéred ezt írja: „Ha igaz Krisztus állítása, miszerint „arról ismernek meg benneteket, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy a szeretet lesz kozottetek“, akkor a Tanúk nem Krisztus tanítványai. Az, amit ok szeretetnek neveznek, egy ures, lélektelen, papírszagú színjáték. Vezényszóra szeretik egymást, de csak akkor, ha te is a helyes irányban vagy, és azt mondod, amit kell, ami a megszámozott bekezdésben szerepel. Egy tanú egész élete egy nagy, megszerkesztett, megszámozott bekezdéshalom, itt-ott megtarkítva egy-két bekeretezett résszel. Nincs egyéb alternatíva. Ha bármit is megkérdojelezel, azonnal public enemy leszel. Én egy ilyen diktatórikus rendorállamban nevelkedtem, és ennek ellenére sikerult engem újra becsapni. Mélyen megrendultem. Mindazonáltal szuntelenul deklamálják kifelé, hogy micsoda határtalan testvéri szeretet, tolerancia és keresztényi béke uralkodik kozottuk. Mit gondoltok, ha ezek a sorok a kezukbe kerulnének, a szellem gyumolcsei kozul melyiket gyakorolnák rajtam? Úgy kirúgnának, hogy a lábam sem érné a foldet. Egy tikos, rogtonítélo bíroi bizottság, anelkul, hogy nyilvános meghallgatáson meg tudnám védeni magam, azonnali exkomunikációra ítélne, és megtiltaná mindenkinek, hogy a kozelembe keruljon, és gyakorolja a krisztusi szeretet-parancsot. „
„Összegyülekezésüket egy totális szeretetlenség jellemzi. Nem hiába használják a "szeretet kimutatása" szavakat az egyszerű "szeretet" szó helyett. Igen, mindig a dolgok kimutatása fontos, a felszín, a mosolygás, az "igazságról" való áradozás, hogy valaki elegánsan, nyakkendőben végigülje az egészet, jelentkezzen a feltett kérdésekre, és olyan jó fésült válaszokat adjon, ami a lehető legpontosabban adja vissza az Őrtorony szavait. Ezért sokan meg sem erőltetik magukat, egyszerűen csak felolvassák az előzőleg (otthon) aláhúzott válaszokat. És ezt az otthoni aláhuzogatást nevezik "felkészülésnek", meg "tanulmányozásnak". Még a kérdések is úgy vannak megtervezve, hogy nehogy véletlenül valamilyen nem megfelelő irányba terelődjenek a gondolatok. És ez az irányított gondolkodás van "elmélkedésnek" nevezve. Ime megvalósult Orwel 1984-je, a szavak mást jelentenek, mint amit jelenteniük kéne, itt van szemünk előtt az "újbeszél" nyelv. Az Őrtorony tanulmányozás vezetőjének ezeket az előírt kérdéseket kell feltennie, és a hallgatóságnak pedig az otthon aláhúzott válaszokat egy kicsit átfogalmazva visszamondania. Mint valami színjátszó kör. Talán legfontosabb dolog, hogy meg kell akadályozni a spontaneitás minden megnyilvánulását.”
A "hitet gyakorolni" az ugyanolyan "újbeszél" szó, mint a "szeretetet kimutatni". A kongresszusokon soha nem az a felszólítás hangzik el, hogy "szeressétek egymást", hanem az, hogy "mutassátok ki a szereteteteket". Meg olyasmi, hogy "mutassátok ki szellemi éhségteket". Meg hogy "tegyetek erőfeszítést a szellemi éhségtek (vagy szeretetetek) kimutatására". Ez bizony marhaság. Ha nekem tele van a szívem az evangéliummal, akkor nem azért kell erőfeszítést tennem, hogy nyilvános kijelentéseket tegyek az evangélumról, hanem azért, hogy vissza tudjam tartani magam attól, hogy beszéljek az evangélimról. Ha én éhes vagyok, akkor nem azért kell tennem erőfeszítést, hogy kimutassam az éhségemet, hanem azért, hogy ne mutassam ki. Ha nekem egy alapvető szükségletem van, pl. ha WC-re kell mennem, akkor nem azért kell erőfeszítést tennem, hogy ami bennem van az kijöjjön, hanem pont fordítva: azért, hogy nehogy túl hamar kijöjjön. Ha valakinek folytonos noszogatásra van szüksége ahhoz, hogy valamit (aminek a szívében kéne lennie) kimutasson, annak nincs a szívében semmi. Akkor az egész csak egy üres képmutatás és kölcsönös hülyítés.
Talán más keresztény felekezetekre nem igaz, hogy elnyomták a kommunista diktatúrában? Hogy a vezetőiket (ld. Mindszenty) bebörtönözték, a vallásgyakorlásukat korlátozták, a hittant betiltották? Náluk ezt nem kell figyelembe venni, de azért lehet gúnyolódni a katolikus parasztembereken, hogy nem elég magas a hittani ismerete?
Persze ezeknek a hivatkozásoknak megvan a maguk történelmi előzménye is, hiszen a kérdés visszavezet a donatista vitához. A donatizmus egy 4. századi tanítás, amelynek szellemisége nagyon sok felekezetet uralmanapság. A 4. században a Karthago-i püspöki szék utódlásáért folytatott vitában a donatisták a katolikusokkal szemben azt állították, hogy egy püspök vagy pap, aki súlyos bűn állapotában él, se nem szentelhet, se a szentségeket nem szolgáltathatja ki érvényesen. „Bizonyítékuk” erre az állításra nagyon egyszerű, ügyes, egyenesen címszószerű volt: az Egyház szentségei azért vannak, hogy a kegyelmet közvetítsék. Hogyan adhat azonban valaki olyant, amije nincsen? Hogyan adhat át olyan valaki másnak kegyelmet, aki maga nincs a kegyelem állapotában? Első pillantásra úgy tűnik, hogy azok érvei, akik ezt a véleményt képviselték, megcáfolhatatlanok, egyszerűek és ezen kívül még sokkal konzekvensebbek és idealisztikusabbak, mint a „lanyha” katolikusokéi. És mégis, ez a tanítás mint a donatisták tévtana került be az egyháztörténelembe. Anélkül, hogy a donatista szemléletű hívek átlátnák, valójában egy olyan egyházban hisznek, amely elbukhat (ld. az ún. "nagy hitehagyás" legendáját!), amely ennél fogva nem az az Egyház, amelyet a mi Urunk, Jézus Krisztus alapított. Az Ő általa alapított Egyház nem bukhat el, mert fogyatkozhatatlan. Fönn fog állni eme Egyház a Második Eljövetelig mint látható, hierarchikusan kormányzott közösség, az igazságot tanítván, és tagjait megszentelvén.
A vita innen indult, de szétterebélyesedett és általában a „méltatlan Egyház” kérdésköre köré csoportosult. Hátterében az a szemlélete húzódik, meg mint a vámost lenéző farizeus esetében:
„Az elbizakodottaknak, akik meg voltak róla győződve, hogy igazak, s a többieket megvetették, ezt a példabeszédet mondta: Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus odaállt előre, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, mindenemből tizedet adok. - A vámos megállt hátul, szemét sem merte fölemelni az égre, inkább a mellét verte és könyörgött: Isten, irgalmazz nekem, bűnösnek! - Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, az nem. Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki megalázza magát, az felmagasztaltatik.” (Lukács 18:9-14)
Ezzel ellentétben Jézus az Egyházat egy olyan hálóhoz hasonlította, amely „mindenféle halat összefog”, és csak az Utolsó Ítéletkor lesznek kiválogatva belőle a rosszak. A donatizmus tévedése a bűntelen tagokból álló Egyház víziója. A donatizmus köszön vissza, valahányszor vasárnapikeresztényeznek, pedofilpapoznak, vagy az inkvizíciót hánytorgatják fel. A donatisták az Egyház szent voltának biztosítékát abban látták, hogy állandó üldözésnek van kitéve (nem ismerős ez valahonnan?). Ezért a Konstantin-féle békét sem fogadták el. Sokuknál a vértanúság hangoztatása öncél lett, s a vértanúság látszatáért olykor az öngyilkosságot is vállalták.
Na de akkor most essen le, aminek le kéne: ha elveted a donatizmust (márpedig elveted, hiszen, ha nem vetnéd el, akkor JT-i nem lehetne igaz vallás, hiszen tagjai közt vannak bűnösök is), akkor légy következeteses. Ha a bűnök nem rontják le a felekezet igazát, akkor viszont ott tartunk, hogy a nagyegyház sem veszthette el a legitimitását, és akkor megint csak ott tartunk, hogy semmi szükség nem volt Russelre és az Őrtorony Társulatra, hiszen az Egyházon/gyülekezeten még a pokol kapui SEM (!) vehetnek erőt. Püff. Tehát ezzel a hivatkozásoddal ugyanott tartasz, mint eddig. És csakugyan a Bibliában nincs ilyen, hogy méltatlanság címén legitimitás vesztés, van rá példa elég:
Jer 32,32-35 – ószövetségi papok és vezetők gyermekáldozatokat mutattak be.
2Kir 23,6-7 – Az Úr templomában szakrális prostitúció folyt.
Jn 12,4-6 – Az apostolok között is volt bűnös. (vö. Mt 16,14-16)
Mk 14,50 – Az összes apostol „magára hagyta és elmenekült.”
Mk 14,66-72 – Péter apostol háromszor tagadta meg Jézust.
Jn 20,24-25 – Tamás apostol kételkedett Jézusban.
Mt 13,47-50 – Az Egyházban is vannak bűnösök. (vö. Mt 13,24-30; 1Kor 5,1-2; 11,18-22; Jel 2,4-5;.10.14-16; stb.)
ApCsel 20,28-30 – Az Egyház vezetői között is lesznek bűnösök.
Róm 3,3-4 – „Ha vannak, akik hűtlenek lettek, vajon nem teszi hitetlenségük Isten hűségét hatástalanná? Egyáltalán nem.”
2Tim 2,13 – „ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg.”
Jn 11,51-52 – Bűnös ember is lehet tévedhetetlen.
A Szentírásban Isten az aki a kegyelmet adja, ő kezdeményez, és a feltételek ő állapítja meg. Nem bibliai kategóriák ezek a méltó-méltatlan; hiteles-hiteltelen dolgok. Itt csak a legitimitás játszik. Vagy van legitimitása, vagy nem, és akkor neki nem osztottak lapot. A Szentírás nem beszél arról, hogy az Egyház egyes tagjainak vétkei miatt elveszítheti a legitimitást. Kimondja, hogy az apostoloknak volt dolga lerakni az Egyház alapjait, újraalapításról, harmadik szövetségről nincs szó, ez apokrifus mesebeszéd. A legitimitást egyedül Isten veheti vissza, ámde azt az idők végezetéig az Egyháznak odaígérte, a kulcsokat nem vette vissza. Az ilyen szövegelőknek mindez csak egy ürügy, hogy a lényeg helyett a lelki kiskorúakat ijesztgető rémtörténetekkel tereljék a figyelmét, amelynek nagy része legföljebb féligazságok halmaza, kiegészítve az egyházellenes hecckampány során reá rakódott bűzös rágalmakkal. Íme, az Isten ítélete, aki hagyja megátalkodni a keményszívűeket a gyűlölködésükben! És valóban, az inkvizíción sápítozó népségek ocsmány szövegeit olvasva, nagyon is úgy tűnik, hogy egy-egy ilyen embert tényleg csak a gyűlölet tart össze.
Olvass utána a Vörös hering (red herring) érvelési hibának. Ez annak a tipikus esete, mint amikor a diák ahelyett, hogy bevallaná őszintén, hogy nem tanult felrakja a kifogás.txt-t, hogy „hááát, elfelejtettem hazavinni a könyvemet, meeeg beteg voltam, meg izé…”. Bizony, a szemfüles olvasó kiszagolja a kedvenc témái alapján, hogy a csak utólag alakult felekezetek legitimitása milyen kétes lábakon áll, ha egyszer az a végső érve mindig, hogy „Mi azért vagyunk jók, mert mások rosszak!”. Az ilyen mozgolódásnak a „kontra”-jellege messziről szaglik: önmaga létjogosultsága nem önmagában van, hanem kénytelen másokra mutogatni. A katolikus Egyház azonban megáll önmagára, sose volt szüksége másokra mutogatnia, bizonyítékként, mert önmagában megáll. Jól mondja John Henry Newman:
„Az eretnekség ismertető jele az, hogy tantételei terméketlenek, nincs teológiája, és amennyiben tévtan, nincs is önálló tana. Ha elvesszük katolikus teológiáját, mi marad meg? Vita, magyarázgatás, protestálás. Saját szakterület hiányában legfeljebb bibliakritikához és vallás.bizonyítékokhoz folyamodik. Tanításának tételei fejlődés nélkül önmagukba térnek vissza, mert azok csak szavak, terméketlenek, mert elhaltak. Ha élők lennének, szaporodnának és fejlődnének. Ha pedig élnek és gyümölcsöt hoznak… fejlődése fölbomlás, de semmit sem teremt, nem irányul rendszer felé. Egyetlen kialakuló dogmája az egyes vagy valamennyi dogma és minden teológia tagadása, az Evangéliumra hivatkozva. Nem csoda, ha tagadja azt, ahová ő maga nem képes eljutni.”
Mintha az egyház-legitimitás egyéni vétkekkel elveszíthető, vagy jólviselkedéssel megszolgálható volna!
„…A Fölséges uralkodik az emberek királysága fölött. Annak adhatja, akinek akarja; akár a legutolsó embert is trónra emelheti…” (Dán 4:14)
„…de ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg…” (2Tim 2,13)
Hivatkozol Russel és Rutherford megtérésének történetére, és lelkesen írsz az őszinte buzgalmukról. De ez is milyen szelektív hozzáállás a kereszténység történetéről. Ennek a két embernek az egyéni lelki folyamatai, érzései azok érdekesek, és másoké nem? Ugyan, tudsz te valamit mondjuk Assisi Szent Ferencről? Vagy Pascalról? Newmanról? Olvastad Kempis Tamástól a ’Krisztus követése’-t? Persze, hogy nem, hiszen Őrtorony szemüvegen ők mind smafu, az ő lelki élményeik, megtérésük az nem ér semmit, de ha Russel félt a pokolról, és az annihilacionizmus nyugtatta meg, akkor ez máris olyan szép és fontos történet, és ezt a háztetőkről kell kiabálni.
Ez pontosan az a szemlélet, amelyről az apológián írtak:
„Hamis egyházideálok: A történelem nélküli egyház
Az egyház történelmietlen szemléletével [...] a protestáns hátterű szakadár közösségekben [...] szinte dogmaként találkozni. E szemlélet hívei [...] a saját közösségeik megalakulása előtti időszakra úgy gondolnak, mintha az nem az egyetemes egyház, hanem „csak a katolikus egyház történelme” lenne. Úgy látják, hogy „az Egyház” történetében az első, nagyszerű évszázad és [...] 19. században született mozgalmuk között csak hosszú szünetjel van. „Egyház” alatt kizárólag [...] a saját közösségüket értik, és az egyháztörténet lapjain is csak azokban a közösségekben vagy személyekben akarják felismerni „az igazi kereszténységet”, amelyek megfelelnek a sajáttanbeli kritériumaiknak, tehát precedens-értékű a rájuk való hivatkozás. Ez a megközelítése például a 19. századi amerikai „helyreállító” (restaurációs) mozgalomból kinőtt „nem felekezeti” egyházaknak, a „végidők egyháza” identitású adventista és új apostoli egyházaknak, illetve a mormon vallásnak. Bár mind másban látják a helyreállítás lényegét, mind úgy vélik, hogy bennük az első évszázad „eredeti” kereszténysége támadt fel.
Először is azonban, Krisztus azt állította, hogy ő maga építi az egyházát, és a pokol kapui sem vehetnek erőt rajta (Mt 16:18). Aki szerint az egyház gyakorlatilag évszázadokra megszűnt (tehát a pokoli erők mégiscsak diadalt arattak), az ezzel – akarva, akaratlanul – azt is állítja, hogy Jézus nem váltotta be az ígéretét, hanem hazudott. Egyháza nem csupán sebeket szerzett és betegeskedett az évszázadok során, hanem sok évszázad után exhumálni kellett.
[...] Az egyháztörténelem dicsőséges és nyomorúságos oldalai, ma is példának állítható, ugyanakkor nagyokat hibázó alakjai ugyanúgy a protestánsoké, mint a katolikusoké és az ortodoxoké – és fordítva. Aki még sosem olvasott ókori és középkori keresztény tanítóktól, az nem tudja, miről marad le, akkor is, ha buzgó protestáns [...]
Harmadszor, a múlt ilyen szelektív szűrése még nem szolgált mást, mint a felekezeti gőgöt. Ha a múlt minden bűne a katolikusoké, akkor könnyen el lehet határolni magunkat tőlük, és magunkat ezáltal is többnek, jobbnak érezhetjük – de nem éppen ez a farizeusi logika (vö. Lk 18:9-14)? Az egyház múltja nem azért van, hogy elfelejtsük, vagy hogy kiválogassuk belőle magunknak azt, amivel szívesen azonosulunk, hanem hogy minden lapjából tanuljunk – akárcsak az Ószövetségből vagy a saját hitéletünk jó és rossz napjaiból.”
Were the Early Christians Jehovah’s Witnesses?
www.cephas-library.com/jw_faith_of_our_fathers_1.html
www.cephas-library.com/jw_faith_of_our_fathers_2.html
Látod-e, hogy milyen szegényes az a kereszténység, amely keresztényeknek nem hajlandó elismerni másokat, mint az ős-Jehovatanúinak kinevezett „első századi keresztényeket” és az Őrtorony Társulatban végig bennlévő embereket?
Ez után rátérsz „a munkára”, ti. az Őrtornyos értelemben vett prédikálásra, amely gyakran elhangzó ultima ratio. Ha JT-inek rámutatnak a vezetőségük múltbeli be nem jött végidő-tanításaira, akkor kb. arra hivatkoznak, hogy „nem jósoltak, hanem egy túlfűtött reménység volt BENNÜK". De hát mi ez? Játék a szavakkal? És ki az a "bennük" ? Kiben? Talán Juliska néniben és Pista bácsiban? Bizony nem ezekben!!! Ezek csak áldozatok voltak, akik be voltak hülyítve. Mert főleg azokban az 1970-es években JT-i között olyan terror uralkodott, hogy a legkisebb egyet nem értésért kiközösítették Pista bácsit. Úgyhogy Pista bácsi azért hitte azt, amit hitt, mert ez a díszes szélhámos társaság, amely gőgjében és felfuvalkodottságában már régen túllépett a normalitás határán, azt harsogta, hogy ne tanulj, ne nősülj, ne udvarolj, ne, ne, ne, ne, ne csinálj semmit (csak további tagokat toborozz, mint valami őrült vírus), mert a Vég már annyira közel van. És amikor kiderült, hogy az egész nem igaz, akkor meg azt mondja, hogy "Jehova népében túlfűtött reménység volt". Pedig nem is a népben volt a túlfűtöttség, hanem annak uralkodó osztályában, aki utólag, amikor már baj van, a felelőség vállalása helyett elmaszatolja a körvonalakat, hogy a felelőség megoszoljon ő és a tehetetlen tagság között. Undorító. Egyetlen vezetőségi tagban sem volt annyi gerinc, hogy kiállt volna a nép elé, hogy uraim tévedtem, de még hazudtam is, amikor azt állítottam, hogy a Teremtőtől kaptam ezeket az információkat.
Az meg súlyos mellébeszélés az Őrtorony Társulat részéről, hogy a dátumos hamis próféciák „egyesek túlzott várakozása” volt. Gondolj bele csak egy kicsit: egy olyan erősen központosított vezetésű felekezetben, mint a "Jehova tanúi", ilyen, hogy "egyesek véleménye", ilyen egyszerűen nem létezhet! Aki eltér a brooklyni vonaltól, azt simán kizárják! Az ilyen érvelést, hogy a hamis próféciákért az egyszerű, buzgó hírnökök a felelősek, csak fanatikus, félrevezetett emberek hiszik el.
Egyszerű paraszti ésszel is belátható, hogy JT tanításának az a része, amely Armageddon folytonos közelségéről szól, szintén egy tudatmanipuláció. JT történetének lényegében semmi másról nem szól, mint arról, hogy "ne csinálj semmit, csak prédikálj, mert úgyis itt a vég, és ha nem fogsz prédikálni, akkor megdöglesz". Így lehetne a "jóhírt" tömören összefoglalni. Én csak azon csodálkozom, hogy világviszonylatban még nem léptek fel ez ellen a jogászok, hiszen ez nem más mint rémhírterjesztés. Főleg azért az, mert már 100 éve ezt teszik. JT generációk születnek és halnak meg a "sürgősség" tudatában. Aztán mikor majd megöregszenek, mehetnek egy katolikus szeretetotthonba, mivel még egy nyomorult öregotthont sem képesek egy országban fenntartani.
Az igaz, hogy írtak már a korábbi baklövéseikről, csak hogy meglehetősen kozmetikázva, a felelősséget elkenve. Most mutogathatsz a zöld hirdetők könyvre, de javaslom olvasd el ezzel kapcsolatban ezt: xjt.atw.hu/hirdet.html
És a lényeg, amit kihagytál. Amikor még Russel volt a Társulat elnöke, és amikor Rutherford hívő lett, akkor a szervezet nem olyan volt mint most. Gyanítom, hogy olyan foglalkozású ember lehetsz, akinek volt köze a marketinghez, hiszen elsőre nagyon meggyőzően tudod azt sugallni, hogy JT mintha ma is olyan lenne, mint Russel elkezdte: felmerül egy probléma, és van rá egy szabad kutatás. Hát kérlek szépen, te neked kell a legjobban tudnod, hogy ilyesmi JT-inél nincs:
Ma ott libeg a „hű és értelmes rabszolga” osztály tekintélye. JT-it egykor bibliakutatóknak hívják, de ma már a tulajdonképpeni bibliakutatás az a vezetőség kiváltsága lett. A többinek bőven elégségesek a kiadványok, esetleg az abban hivatkozott versek, lehetőleg a szövegkörnyezetből kiragadva, természetesen az ÚVF-ben (mi másban?).
Russelnek a maga felekezetében lehetett az igazságérzete zavart, és kutathatott szabadon és nem mentek oda hozzá ilyen demagóg kérdésekkel, hogy „ugye tudod, hogy ezért Isten megbüntet”, és nem vágták ki, mint a rongyot. Russel ezt megtehette a maga protestáns felekezetében, ellenben akinek a mai JT-tandszer bántja az igazságérzetét, az már nem teheti meg ezt az Őrtorony-szisztémában. Illetve megteheti, csak hát akkor viselje a következményeit: minden ottani ismerőse, barátja hátat fordít neki. Szép.
Egy testvéred írja: „ez az orrvérzésig való prédikálás az lényegében felsülés. Annyira alacsony hatásfokú, hogy ez megdöbbentő. És mi értelme van az Emlékünnep előtt szétosztani ezeket a meghívókat? Hiszen a kutya sem jött el eddig. Aztán meg falun vannak szétosztva olyan öregasszonyoknak, akik még 50 méterre sem tudnak a boltba menni, nemhogy 100 kilométert utazni az emlékünnepre. De nem is ez a fő baj. A fő baj, hogy már 120 éve az van mondva, hogy közel a vég. EZ a fő baj. Mert próbáld mondani csak 12 évig egy pásztornak, aki a juhokat őrzi, hogy "jön a farkas". Ha 12 évig nem jön, akkor a "jön a farkas" kiáltás csak fordított hatású lehet. Tehát amikor tényleg jön a farkas, akkor már a kutya sem hisz benne, és így sokkal több juhot fog megenni, mintha 12 évig semmit sem mondtál volna.”
Amerikában az itteninél sokkalta fejlettebb infrastruktúra van, és számtalan tanulmány látott napvilágot arról, hogy pszichológusok kivizsgálták JT-it. Megdöbbentő eredmény lett az, hogy körükben sokkalta gyakrabban fordulnak elő a különböző mentális betegségek. És ez nem meglepő: Zárt rendszer ez, de némiképp életidegen, paranoid, beszűkült és hosszú távon intellektuálisan is tarthatatlan. Aki használja az agyát, előbb-utóbb beleütközik a ti aklotokban is, és akkor jó esetben visszatér valamelyik keresztény felekezetbe.
Itt csak két szabály van:
1. Jehova tanúinak mindig igazuk van.
2. Jehova tanúi bírálóinak sosincs igazuk.
Tehát a hivatkozásod mellément: ha ez csak a magyar történelmi sajátosságok miatt van így, akkor miért van ugyanígy az USÁ-ban is? Miért állt meg az a nagy növekedés a fejlett országokban, ahol sokkal több a tanult ember? Ma már tényleg csak a vakegerek maradtak? Ez olyan mint a pedofília: kihasználni egy érintetlen, tudatlan személyt.
Ezt írod:
„Persze, senki nem mondja, hogy legyél naiv, mindent kritika nélkül elfogadva…” – Ez orbitális hazugság. Nemde leírta az Őrtorony számtalanszor, hogy óvakodni kell a független gondolkodástól, az Őrtorony szervezettől jövők megkérdőjelezésétől? Nem de leírták, hogy az Őrtorony-tanrendszerben való kételkedés az ördög műve, ami ellen harcolni kell? Nem de arra buzdítanak a kiadványok ma már szinte havi rendszerességgel, hogy mennyire fontos a LOJALITÁS a rabszolga osztály felé? A vénes könyv is azt írja, hogy a kételkedés a szellemi gyengeség jele, és abban mutatkozik meg, ha csökken a buzgalom a SZERVEZET iránt!
Főleg, hogy Jézusnak az bizonyos kérdése, hogy ki a hű és bölcs szolga nem egy prófécia a brooklyni központról, hanem egy egyszerű példázat. Jehova Tanúi "felkentekből" álló vezetősége a Biblia megfelelő igehelyét (Mt 24:45) próféciaként értelmezi, és önmagára vonatkoztatja ('hű és értelmes rabszolga osztály'), és azt állítja, hogy az ő feladata Isten népének 'idejében megadni az eledelt' (a Társulat kiadványait). Valójában ez csupán egyike Jézus példázatainak, és e példázat a 24-25. fejezet egészével együtt vigyázásra és sáfárkodásra int, nem a 20. századról jövendöl. A példázat lényege tehát folytonos éberségre intés, mint az egyházi elöljárók különös kötelessége. A hű és hűtlen szolga tehát itt egyszerűen minden embert jelent, aki Krisztust jó cselekedetekkel várja, illetőleg aki késő jövetelére számítva magát bűnre adja.
Jézus Máté 24-beli szavait az egyháztörténelemben egészen Russellig mindenki példázatként kezelte. Ahhoz, hogy megérthessük, hogy mit akart itt mondani Jézus a hallgatóságának figyelembe kell venni, hogy a Máté 24. és 25. fejezetének az egész szakasza Krisztus parúziájáról szól, és tele van vigyázásra való intésekkel. Bár a Társulat mindig a Mt 24:45-öt adja meg a példázat elejeként, a 45. vers kezdő sora („Kicsoda hát...?) értelemszerűen visszautal az előző, 44. versre, az pedig („Azért...”) az előtte levő példázatsorra (fügefa, Noé napjai, ketten a mezőn, ketten a malomban, éjjeli tolvaj). A 44. vers ugyanis mindezeknek a tanulságát összegzi, amikor figyelmeztet: „Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.” A 44. vers után Jézus további három példázatban ad figyelmeztetést egy új szempontból: a már említett hű és bölcs szolga példázatával (24:45-51), az eszes és a bolond szüzek példázatával (25:1-13) és a talentumok példázatával (25:14-30). Az új szempont: csak azért, mert a parúzia időpontja ismeretlen, a tanítványok nem csinálhatnak azt, amit akarnak. A tanítványok sáfársággal vannak megbízva: amit Uruk rájuk bíz, azzal gazdálkodniuk kell, mert egy napon számon kéri rajtuk. Aki tehát figyelembe veszi a vigyázásra intő szót, és a dolgát is hűségesen végzi, az valóban „hű és bölcs szolga”, vagy „eszes szűz” vagy „hasznos sáfár”. Ez a három példázat különböző élethelyzetekkel, de ugyanarra hívja fel a figyelmet. Jézus egyszerűen vigyázásra és sáfárkodásra buzdít. Nem lehet véletlen, hogy az 1. századtól Russellig valóban soha senkinek sem jutott az eszébe a hű és bölcs szolga példázatát próféciaként értelmezni, illetve egy konkrét 19. századi emberre vagy egy 20. századi testületre vonatkoztatni.
Jézus nem járt házról házra, és az apostolok sem. Nem mindenki emberhalász, és Jézus sem adott ÁLTALÁNOS minden közkeresztényre kötelező érvényű parancsot. Az apostolok Jézusnak a „menjetek” stb. parancsolatát nem általánosították az egész egyházra, hanem csak magukra, illetve az igehirdetőkre, evangélistákra, hasonlókra. De nem mindenki evangélista, apostol stb. Egy cikk: www.jwfacts.com/watchtower/preach.php és egy videó: www.youtube.com/watch?v=hISbLIr_2Sw
JT-i persze belehamisították a „házról házra” járást az ÚVF-be. A Csel5:42 és Csel20:20,21 hamisan van fordítva az Őrtorony fordításában, ugyanis ott nem "házról házra" szerepel, hanem házanként. A "házanként tanít" egyébként kizárja, hogy idegen emberekre tört volna rá Pál a saját házukban. Itt valószínűleg házi gyülekezetekben való tanításról, intésről beszél, nem holmi Jézussal házaló ügynökmunkáról. Nem ez az első vers, amit az Őrtorony egy kicsit „megtold” az ÚVF annak érdekében, hogy igazolja a maga felekezeti ideológiáját, ha nem hiszi hasonlítsa csak össze a Róma 13:1-et az ÚVF-ben és egy bármelyik másik fordítással. Efölött, mint módszer fölött én meg nem is kívánok ítélkezni, megteszi azt az Ige: „Aki ehhez hozzáad, azt Isten azokkal a csapásokkal sújtja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben.” (Jel 22:18)
Az ApCsel 2:46-ban UGYANAZ (!!!) a görög szó szerepel, mint az 5:42-ben és a 20:20,21-ben, érdekes módon ott mégsem úgy fordítják, hogy házról házra járva végezték a kenyértörést. Lám, az ÚV-"fordítás" tudja, hogy kell ezt a kifejezést helyesen fordítani, ha éppen nincs az útjában saját ideológiája: "magánotthonokban étkeztek." Pedig a maguk illogikája szerint bátran fordíthatták volna úgy: "Házról házra járva étkeztek."
Nagyon tévedsz, hogyha azt állítod, hogy Isten Királyságát csak az Őrtorony-felekezet hirdetni. Olvass csak el bármilyen más egyház által kiadott alapfokú teológiakönyvet, és merd azt mondani, hogy mások ne ezt hirdetnék! Persze te nyilván valami speciálisan őrtornyos hangsúlyt hiányolsz ezekből - de vajon milyet, és milyen alapon? Persze mi nem használunk ilyen szörnyszülött, magyartalan kifejezéseket reá, mint a „Királyság prédikáló és tanítványképző munka”, hanem ez úgy hangzik jobb helyeken, mint igehirdetés, és tanítványok helyett megtértekről, hírnökök helyett keresztényekről beszélünk.
Tévedsz tehát abban, hogy Jehova „tanúi” az első századi „mintát” (?) követnék a házalós tevékenységük során. Először is emlékeztetnélek kell arra, hogy mindössze az Őrtorony második elnöke, J. F. Rutherford vezetése alatt indult be az a típusú missziós tevékenység, amelyben ma minden Jehova tanújának el kell végeznie. Előtte nem volt ilyen - sem a Bibliakutatók (Jehova Tanúi hitelődei) történelmében, sem a kereszténység történelmében,-a mindenki által kötelező házról-házra végzett missziós szolgálat. Ha elfogadjuk Jézus Krisztus állítását,hogy az ő Egyházát kősziklára építette,és azon az "alvilág kapui sem vesznek rajta erőt" (Máté 16:18-Szent István Társulat fordítás), tehát nem szűnik meg (pláne nem 1800 évre!), akkor azt is be kell látni: a missziós munka nem feltétlenül azonos a "házról-házra" végzett szolgálattal. Ha a „házról-házra” végzett missziós munka nélkül nincs hiteles kereszténység, akkor Rutherford előtt sem voltak élő hitű keresztények.
Na de mit is jelent valóban ez a "házanként" tanítás? Az első századi keresztények, mivel nem volt bevett vallás a római birodalomban, nem rendelkeztek kifejezetten istentiszteleti célokra rendelt épületekkel: templomokkal-imaházakka. "Királyságtermek " meg pláne nem voltak. A házakban tartották az Istentiszteleteket (Pl.: Filemon 1:2, Kolossé 4:12, stb...)
Kérdés: hol olvastál te az Újszövetségben Őrtorony-magazinról, Ébredjetekről stb.-ről és hogy Pál ezek tanulmányozását írta volna elő? Ezek bizonyára Pál apostolnak a brooklyniakhoz írt levelében találhatóak :-)
Ha a keresztény élet legfontosabb területe a házról-házra, és az utcai missziós szolgálat,nem furcsa,hogy a Szentírás nem ad általános , mindenkinek szóló tanácsokat? Az apostoli levelekben sincs arról szó, hogy Pl.: a korinthusbeli hívők hogyan „munkálják be” városukat, kettesével menjenek-e, férfi férfival induljon prédikálni, vagy lehet-e "vegyes-páros", hogyan töltsék ki a "munkajelentést", stb. .... pedig bőven foglalkoznak az apostoli levelek a gyülekezeti élet gyakorlati dolgaival-anélkül,hogy bármelyik apostol minden keresztényt kiküldene missziózni házról-házra,és utcai szolgálatra. Ha pedig az "igaz vallás" ismertetőjele a házról-házra/utcai misszió-munka, akkor vagy a Bibliában van a hiba, vagy az Őrtorony Társulat nem tanít jól. Ismert tény, hogy a Római Birodalomban sok rabszolga lett keresztény. Ha az "igaz imádat" része a házról-házra végzett missziós szolgálat, akkor a rabszolgák miért lettek keresztények? Kimenőt kaptak volna gazdáiktól? Hehehe… Ha a rabszolgák ugyanazt csinálták volna,mint Jehova Tanúi, akkor vajon mikor "értek rá" foglalkozni a munkájukkal?
Az Őrtorony Társulat részvénytársaság volt, üzleti vállalkozás, amelynek mindenki tagja lehetett, aki legalább 10 dollárért részvényt vásárolt. Az Őrtorony Társulat vezetői világ körüli útjaik során nagyon ritkán szálltak meg testvéreik otthonában. Nem egyszer csak azért, hogy jelezzék, hogy ők magas rangú vallási vezetők, előkelő és drága szállodákban szálltak meg. E honlap készítői nem állítják, hogy Jehova Tanúi és az Őrtorony Társulat valódi hátterében a pénzszerzés áll, de vannak akik igen. Az tény, hogy az Őrtorony Társulat nagyon jó helyen van az amerikai vállalatok között a pénzügyi eredményeit tekintve. A pénzügyi visszaélésekről is vannak hírek:
* www.sixscreensofthewatchtower.com/6itsonlyabusiness.html
* www.sixscreensofthewatchtower.com/6worldwidework.html
* www.sixscreensofthewatchtower.com/6massivepublishingcompany.html
* www.sixscreensofthewatchtower.com/6massivepublishingcompany.html
Az Őrtorony Társulat vallási vezetői nem voltak sem hűek, sem „értelmesek” (bölcsek). Időről időre változtatgatták a tanításaikat bizonyos részletkérdésekben (pl. szabad-e vérátömlesztést elfogadni stb.), ill. újra és újra olyan dátumokat határoztak meg, melyek nem következtek be. Amikor ezekkel a TÉVEDÉSEKKEL szembesítjük Jehova Tanúit, mindig elmondják, hogy a rabszolga-osztály tagjai sem tévedhetetlenek, sem nem ihletettek. Ha ez így van, akkor viszont miért kellene követni őket? Figyeld meg a szervezet és a Társulat mindig névtelen vezetőinek az ellentmondásos viselkedését! Amikor megfelelő tekintéllyel akartak fellépni, és engedelmességet várnak el a tagoktól, akkor Isten dátumára, Jehovamodern prófétájára (a felkentek, a hű és értelmes rabszolga osztály), a szent szellemre, angyali vezetésre ésbibliai kronológiára hivatkozva jövendöltek. Prófétának nevezték önmagukat, sőt minden felkentet. Amikor viszont számon kérték rajtuk a be nem jött jóslatokat, akkor a saját létjogosultságukat is tagadva azt állították, illetve állítják, hogy nem ihletett a prófétálásuk! De mitől „próféta” az, aki nem ihletett?
Ez számomra körülbelül olyan, mint amikor valaki azzal mentegeti magát a sikertelen műtét után, hogy nincs orvosi szakképzettsége, tehát rajta nem lehet számon kér- ni, hogy a beteg meghalt. De akkor mit keresett a műtőben?!
Azt állítod, hogy a tévedések kutathatóak: hivatkoztál a Watchtower CD-re. Először is ez annak fényében nevetséges, hogy néhány sorral feljebb megróttad Johnny-t hogy kitette a LINKET, ahonnan külsősök is letölthetik. Mellesleg nem exTanúk, hanem éppen a te testvéreid pakolták ki a netre, miért nem őket froclizod a szerzői joggal? A magyar nyelvű CD-n csak a 80-as évektől vannak fenn a kiadványok, így a múltbeli, hamis próféciák kapásból nem olvashatóak benne. A zöld könyv, mint már említettem igen csak megszépíti a múltat. A könyvtárban pedig a legtöbb tag nem igen szokott kutatni. Ergo a szervezet nyugodtan kiépíthet egy féligazságokból összetákolt alternatív valóságot a tagság számára. Mellesleg sokszor a könyvtárba is szűrt információk kerülnek. Egy példa:
Nemrég egy JT azon panaszkodott, hogy kb. 10 éve leadott pár régi könyvet, pár Rutherford könyvet az egyik helyi gyülekezetben, mert hogy úgymond "jobb helye lesz annak a gyülekezeti könyvtárban". Aztán elfeledkezett róla, majd amikor az egyik tanulmányozója felvetett valami kérdést Rutherford írásaival kapcsolatban és ki akarta kérni a vénektől, egyszeriben senki sem tudott semmiről. A könyvek elvesztek. Ekkor merült fel a kérdés, hogy vajon a régi könyvek összegyűjtésére van valami rendelkezés? Nos, annak idején valamikor, 2000 körül jött egy ilyen belső intézkedés, hogy könyvtárakat kell létrehozni a királyságtermekben a régi könyvekből. Bejelentették a gyülekezetben, hogy akinek van régi könyve az bocsássa azt a gyülekezet rendelkezésére. A 75-ös prófécia csődje után is volt egy ilyen felkérés, hogy a régebbi irodalmakat meg kell semmisíteni, vagy behozni a véneknek, és majd ők megsemmisítik. Tipikusan jellemző az Őrtorony szervezetre, hogy igyekszik még a saját irodalmát is utólag meghamisítani.
Az Őrtorony 1988. január 1. (angol) számában 12. oldal 8. bekezdésének a végén tettek egy merész kijelentést, mégpedig azt, hogy a 20.század végével a mű is lezárul.
* „Pál apostol [...] egy olyan munka alapjait rakta le, amely a mi 20. századunkban befejeződhet.”
* „The apostle Paul was spearheading the Christian missionary activity. He was also laying a foundation for a work that would be completed in our 20th century.”
A bekötött évfolyam (és a magyar kiadás, beleértve a Library-t is) már ezt tartalmazza:
* „…amely napjainkban befejeződhet.”
* „…a work that would be completed in our day.”
Ezek az Őrtorony kijelentések igazolják, hogy az 1975-os jóslatot 1989-ben egy újabb követte, mégpedig a mű teljes befejezését a 20 század vége ellőttre jósoló hazugnak bizonyult jóslat. Nos, ez nagyon kényessé vált az ŐT szervezet számára, és ahelyett,hogy megbánást tanúsítva elismerték volna, hogy tévedtek, inkább a saját kiadványukat hamisították meg.A zt gondolták, hogy észre sem veszi a sok jámbor hiszékeny megtévesztett sáskaszolga. De tévedtek, mert észrevették és leleplezték az egész világ előtt az ŐT szervezet csalását és hazugságát. Tehát igenis az Őrtorony szervezet takargatja a tévedéseit.
„A Párt azt állította, hogy Óceánia sohasem volt szövetségben Eurázsiával. Ő, Winston Smith, tudta, hogy Óceánia igenis szövetségben volt Eurázsiával, méghozzá nem is olyan régen: négy évvel ezelőtt. De hol létezett ez a tudás? Csak az ő agyában, az pedig szükség esetén könnyen megsemmisíthető. S ha mindenki elhitte a hazugságot, amelyet a Párt állított - ha minden írott emlék ugyanazt a mesét tartalmazta -, akkor a hazugság bevonult a történelembe, és igazsággá vált. "Aki, uralja a múltat - hirdette a Párt jelmondata -, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is." Ám a múlt, változtatható jellege ellenére, sohasem változott. Ami igaz most, az igaz örökkön-örökké. Nagyon egyszerű az egész. Semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy szünet nélkül újra meg újra legyőzze az ember az emlékezetét. "Valóságszabályozásnak" nevezték ezt a módszert, újbeszélül: "duplagondol"-nak.” (Orwell: 1984)
Ezt írtad gúnyosan:
„Tele van a történelem és a jelen küldetéstudattal rendelkezőkkel, „jótevőkkel”, világmegváltókkal, akik úgy tartották/tartják magukról, hogy ők látják jól a dolgokat, náluk „a fény”…” – de nem gondolod, hogy ez éppúgy igaz a szeretett felekezeted alapító atyáira? Vagy akár csak a mai vezetőség attitűdjére is? Miénk az igazság, mindenki ellnünk van, mi tudjuk mi a tuti az embereknek, a mi tanunk az életmentő üzenet, stb. Kettős mérce.
Az Őrtorony szervezet tanrendszerének megkérdőjelezését, bírálatát a paradicsomi kígyó kísértéséhez hasonlítod. Micsoda arrogancia! Az Őrtorony Sátánnak Isten hatalma elleni lázadását egy olyan diák tettéhez hasonlítja, aki kétségbe vonja tanára rátermettségét. Csakhogy a tanár és a diák mindketten emberek, Sátán viszont teremtmény, Isten pedig a Teremtő. Ugyanakkor a tanító általi lázadással már elülteti az olvasó elméjébe a Társulat tanítói tekintélyének jogosságát vizsgáló kérdésekkel kapcsolatos ellenérzést és helytelenítést. Erről a következő idézet jut eszembe (Lothar Gassmann):
„Az 1931-es columbusi kongresszuson a csoport önmagát abszolutizálva, Rutherford körül a csúcspontjára jutott. A szektás jelleg,amely mindenekelőtt a saját csoport vagy álláspont kizárólagossá tételében mutatkozik meg, legkésőbb itt lesz alig túlszárnyalhatóan nyilvánvaló. „Jehova Tanúi" mindmáig „a" szekta iskolapéldájának számítanak.”
„Előrevetítés és párhuzamvonás
Jehova Tanúi bibliamagyarázatának további jellegzetessége az előrevetítés, „előárnyékolás". Ez azt jelenti, hogy bibliai személyeket vagy eseményeket későbbi alakok vagy események 'típusainak', előképeinek tekintenek. Így a hagyományos teológiában is elterjedt eljárás, hogy ószövetségi alakokat, történeteket Krisztusra és művére való utalásként láttassanak. Ezt az eljárást persze csak óvatosan és fegyelmezetten lehet alkalmazni. Különben a magyarázat túl könnyen általános és önkényes lesz, úgy például, mint ahogyan egyes egyházatyáknál is, hogy az Ószövetség minden fájában Krisztus keresztjének előképét látták.
Jehova Tanúi azonban az előképezés módszerét minden mértéken felül alkalmazzák. A Biblia személyeit és eseményeit úgy értelmezik, ahogyan a legjobban illik nézeteikhez. így például az özönvíz az egyház megsemmisülésének előrevetítése az armageddoni csatában -, Noé bárkája pedig a Teokratikus Társaság képe, mint egyedüli védelem a megsemmisüléstől az utolsó idők katasztrófái közepette (Őrtorony 1952. január 15.) Az előrevetítés módszerével szorosan összefügg a párhuzamba állítás, amely Jehova Tanúinál egyszerű fekete-fehér sémával történik A Biblia pozitív alakjait az Őrtorony Társulat mellé helyezik, a rosszakat ellenségei mellé. Klasszikus példája ennek a gazdag és Lázár példázatának magyarázata (Lk 16,19-31), amelyet később említendő okokból Jehova Tanúinak át kell értelmezniük. Az „Isten igaz marad" című könyvben (1946) a (negatív) gazdag „a 'keresztény' papság önző osztályát", a (pozitív) szegény Lázár ezzel szemben „Krisztus testének" maradékát ábrázolja, amelyet az Őrtorony Társulat testesít meg.(84kk.). A párhuzamvonás Jehova Tanúinál szokásos további formája a bibliai kronológia szakaszainak átvitele a közelmúltra, a jelenre vagy a jövőre („párhuzamos üdvrendek"). Például a Jézus nyilvános fellépése és a jeruzsálemi templom lerombolása közötti negyven év (30 ill. 70) a napok végén bekövetkező aratás negyven évének párhuzamaként. (Russellnél: Krisztus láthatatlan visszajövetele 1874-ben, az ítélet érlelődése és az ezeréves birodalom felállítása 1914-ben, követőinél is hasonló sémák). Azt, hogy az ilyen párhuzamok igen önkényesek, az eddigi összes számítás teljesülésének elmaradása mutatja.”
„A bibliai kijelentések azonosítása (például a „két tanú", a „hét trombitaszó" stb.) azonosítása a saját csoporttal, minden más ember és esemény kizárásával párosítva világosan megmutatja Jehova Tanúinak szektás szellemiségét. A Jelenések 1988-ból való magyarázata alig marad el „A beteljesült titok" című könyv 1917-es kiadásától polémia és intolerancia tekintetében. Tartalmilag néhol változtattak, a hang valamelyest mérséklődött, de a szekta és a szektával kapcsolatos élmények abszolutizálása ugyanúgy megmaradt.”
Ez a mondat is nyugodtan ráolvasható az Őrtorony Társulatra: „…a látható vezető az csupán az ő földi képviselőjük, aki ezt tudja is, és ennek megfelelően viselkedik, amit az egész társadalom is ismer, elfogad, sőt napi gyakorlatának része, hogy ezekkel megtárgyalja a dolgait, megoldást keresve náluk a gondjaira; vagyis kéri „a fényt”.” – Csak be kell helyettesíteni Istennel, az őt állítólag képviselő rabszolga osztállal, vagyis gyakorlatilag azzal 7 legénnyel ott Brooklynban, és a tőle várt fényt a „szellemi eledelnek” nevezett kiadványokkal. Ugye milyen könnyen meg lehet fordítani a puskád csövét?
Ezt is írod:
„Jézus megmondta: nem a tanúk a vészmadarak” stb. – azonban ha nem tűnt volna fel, a többi keresztény felekezet is hisz Isten országában, várja annak megvalósulását, várja Jézus eljövetelét az ítéletre stb., ami itt probléma az az Őrtornyos hangsúly, nem ezek a tények. Tehát hiába takarózol bibliaversekkel, hiszen azt minden keresztény felekezet hiszi, csak a rá adott Őrtornyos magyarázattal, és a hozzáállással van probléma.
Itt tehát egy a lényeg: igazolni kell, hogy Jézus valóban kinevezte-e az Őrtorony Társulatot 1919-ben Isten szervezetévé vagy sem. Minden más, ez a jaj de szép kedves emberek, csak üres melléduma. A legitimitás az egyedüli kérdés, minden más mese habbal. Ez pedig a saját kiadványaik alapján is cáfolható, és nem kell hozzá ilyen belelkesedett hosszú és érzelgős szöveg, amit te itt előadtál a végére.
A „zárszódban” idézet részre pedig az áll, hogy érdekes, hogy ezt a figyelmeztetést nem az apostolok mondták, hanem Gamáliel. Ez a hivatkozás is csak azt tükrözi, amit fentebb mondtam. Gamáliel nem az Őrtorony Társulatról beszélt. Jehova tanúi előszeretettel vonatkoztatják magukra Gamáliel szavait. Persze az apostoloknak nem volt szükségük bizonygatniuk, hogy küldetésük az Istentől van, hisz csodás jelek kisérték őket. A tanúknak meg a gyerekes bizonygatáson kívül nem marad más.
Mellesleg: ugyanezt nem lehetne bármely más keresztény felekezetre vonatkoztatni? Akkor miért is harcol ellenük az Őrtorony Társulat? Hiszen ha Gamáliel szavait ilyen szó szerint veszed, akkor nem kellene „leleplezni” őket, hiszen ha nem Istentől való, akkor úgyis MAGÁTÓL meg fog bukni, Őrtorony-propaganda nélkül is. Püff.
Vasárnap a nyilvánoson volt egy kínos helyzet. A vendégelőadó felszólította hallgatóságot, hogy ki olvasta el már elejétől a végéig a Bibliát? Olyan stílusban persze, hogy mindenki fülét-farkát behúzva lapított. Ezek után felhívta a figyelmet nem baj, itt vannak a…..
Aqwsed12345
2011.04.06 21:08:29
@egy bereai: A Bibliában eleve nincsen szó semmiféle kiváltságos különreménységű "felkent" kasztról, hiszen Pál szerint (Ef 4:4 - az ÚVF átírta, hogy helyet csináljon a kétkasztos rezsimnek) minden kereszténynek EGY, és nem pedig kétféle reménysége van.
Azt pedig, hogy a "más juhok" (Jn 10:16 - amely Jézusnál nem egy másodosztályú különkaszt, hanem az akkor még Isten népének részét NEM képező nemzetek) nem részesedhetnek az Eucharisztiából, szintén egy kis ÚVF aláhamisítással van megtámasztva.
"Az "emlékünnep" és az "étkezések"
A Társulat szerint Jézusnak csak 144 000 felkent tanítványa van, csak velük kötötte meg az új szövetséget, hogy vele uralkodjanak majd a mennyből. A nyilvános "emlékünnepen" csak ők törhetik meg a kenyeret és ihatják a bort, a Tanúk milliói csak megfigyelők. Ezt tükrözi az ÚVF is, amelyben Jézus az utolsó vacsorán nem rájuk hagyja a királyságot, hanem így szól a Tizenkettőhöz: "szövetséget kötök veletek (…) egy királyságra" (Lk 22:29). Ugyanígy, bár Pál az 1Kor 11-ben eredetileg arra figyelmeztetett, hogy a hívők méltó módon vegyenek részt az úrvacsorán, ti. megkülönböztetve a többi ételtől, megvárva egymást stb. (lásd 1Kor 11:21-22,34), az ÚVF-ban Pál sorai átalakulnak: "aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr poharát [a nem felkent Tanúk nem méltók az emlékünnepre], vétkes lesz az Úr testét és vérét illetően. Az ember először is tartson önvizsgálatot, hogy alkalmas-e rá" [2003-as társulati betoldás!], és "aki eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik önmaga ellen, ha nem látja tisztán a testet" [ti. Krisztus Testét, amelybe a Társulat szerint csak a 144 000 tartozik]; ezért betegek és halnak meg sokan, "de ha tisztán látnánk, hogy mik vagyunk mi magunk, nem esnénk ítélet alá" [vagy "felkent" valaki, vagy csak "a más juhokhoz" tartozik] (1Kor 11:27-31). Végül, mivel a Társulat szerint az "emlékünnepet" csak egy évben egyszer lehet megtartani (a páska-ünnep idején), az ÚVF szerint az első keresztények nem a kenyér megtörésében vettek kitartóan részt, azaz folyamatosan és gyakran, a közösségi összejövetel többi elemével (tanítás, ima) együtt, hanem "az étkezéseknek (…) szentelték magukat" (Csel 2:42). Az úrvacsora nem is az Úr (Krisztus), hanem "Jehova asztala" (1Kor 10:21 vö. 11:27)."
JT-i az 1Kor 11:27-re hivatkoznak, amely szerint "aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen". Azonban Pál nem abban az értelemben használja a "méltatlanságot", mint JT-i, ti. hogy "nincs benne a 144000-ben, mégis részesedni akar benne." Hanem úgy:
"Mikor tehát egybegyűltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés: Mert kiki az ő saját vacsoráját veszi elő az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dőzsöl. Hát nincsenek-é házaitok az evésre és ivásra? Avagy >az Isten gyülekezetét vetitek-é meg<, és azokat szégyenítitek-é meg, akiknek nincsen? Mit mondjak néktek? Dícsérjelek-é titeket ebben? Nem dícsérlek." (1Kor 11,20-22)
Vagyis azok a méltatlanok, akik magánétkezést csinálnak az úrvacsorából (és a szeretetvendégségből), kirekesztve belőle másokat, ilyen módon szétszaggatva a Test egységét. Megjegyzem: JT-i a 144000-es tanításukkal éppen ezt teszik.
Ellenben, ha a "más juhok" is a Test tagjai, akkor rájuk is ugyanúgy vonatkoznak ezek a megállapítások:
Ef 3,6
"a pogányok örököstársak és egyugyanazon test tagjai és részesei az ő ígéretének a Krisztus Jézusban az evangyéliom által."
Vajon az őrtornyos értelemben vett "más juhok" (a továbbiakban "a földiek") ugyanazon ígéretek részesei és ugyanazon örökségre vannak szánva, mint az ún. "felkentek?"
Ef 4,4
"Egy a test és egy a Lélek, miképpen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is"
Tehát ha egy a Test, akkor egy a reménység is. (Az Új Világfordítás itt kétségbeesetten hamisítgatja a szöveget, hogy a reménységet észrevétlenül megkettőzze, de látványosan hasraesik.)
1Kor 10,16-17
"A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é? Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk."
Miféle közösségük van a "földieknek" ezzel a testtel, melynek állítólag tagjai, ha már a szent jegyek magukhoz vételére is méltatlanoknak dörgi őket a brooklyni központ?
1Kor 11,27
"Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen."
Micsoda tehát? Tagjai a Testnek, de mégsem annyira, mint mások, mert ha ennek a tagságnak a jegyében a hálaadás kenyerét és borát is fogyasztani akarják, máris méltatlanoknak lesznek bélyegezve, akik pusztán ezáltal is a Test ellen vétkeznek - melynek állítólag tagjai!
1Kor 12,12-13
"Mert amiképpen a test egy, és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképpen a Krisztus is. Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg."
Vayis aki az egy Test tagja, az nem másért mondható ennek, hanem mert a Szentlélekbe való bemerítésben részesült. Ezek szerint a "más juhok" is részesültek a Szentlélek keresztégében...
Azt pedig, hogy a "más juhok" (Jn 10:16 - amely Jézusnál nem egy másodosztályú különkaszt, hanem az akkor még Isten népének részét NEM képező nemzetek) nem részesedhetnek az Eucharisztiából, szintén egy kis ÚVF aláhamisítással van megtámasztva.
"Az "emlékünnep" és az "étkezések"
A Társulat szerint Jézusnak csak 144 000 felkent tanítványa van, csak velük kötötte meg az új szövetséget, hogy vele uralkodjanak majd a mennyből. A nyilvános "emlékünnepen" csak ők törhetik meg a kenyeret és ihatják a bort, a Tanúk milliói csak megfigyelők. Ezt tükrözi az ÚVF is, amelyben Jézus az utolsó vacsorán nem rájuk hagyja a királyságot, hanem így szól a Tizenkettőhöz: "szövetséget kötök veletek (…) egy királyságra" (Lk 22:29). Ugyanígy, bár Pál az 1Kor 11-ben eredetileg arra figyelmeztetett, hogy a hívők méltó módon vegyenek részt az úrvacsorán, ti. megkülönböztetve a többi ételtől, megvárva egymást stb. (lásd 1Kor 11:21-22,34), az ÚVF-ban Pál sorai átalakulnak: "aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr poharát [a nem felkent Tanúk nem méltók az emlékünnepre], vétkes lesz az Úr testét és vérét illetően. Az ember először is tartson önvizsgálatot, hogy alkalmas-e rá" [2003-as társulati betoldás!], és "aki eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik önmaga ellen, ha nem látja tisztán a testet" [ti. Krisztus Testét, amelybe a Társulat szerint csak a 144 000 tartozik]; ezért betegek és halnak meg sokan, "de ha tisztán látnánk, hogy mik vagyunk mi magunk, nem esnénk ítélet alá" [vagy "felkent" valaki, vagy csak "a más juhokhoz" tartozik] (1Kor 11:27-31). Végül, mivel a Társulat szerint az "emlékünnepet" csak egy évben egyszer lehet megtartani (a páska-ünnep idején), az ÚVF szerint az első keresztények nem a kenyér megtörésében vettek kitartóan részt, azaz folyamatosan és gyakran, a közösségi összejövetel többi elemével (tanítás, ima) együtt, hanem "az étkezéseknek (…) szentelték magukat" (Csel 2:42). Az úrvacsora nem is az Úr (Krisztus), hanem "Jehova asztala" (1Kor 10:21 vö. 11:27)."
JT-i az 1Kor 11:27-re hivatkoznak, amely szerint "aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen". Azonban Pál nem abban az értelemben használja a "méltatlanságot", mint JT-i, ti. hogy "nincs benne a 144000-ben, mégis részesedni akar benne." Hanem úgy:
"Mikor tehát egybegyűltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés: Mert kiki az ő saját vacsoráját veszi elő az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dőzsöl. Hát nincsenek-é házaitok az evésre és ivásra? Avagy >az Isten gyülekezetét vetitek-é meg<, és azokat szégyenítitek-é meg, akiknek nincsen? Mit mondjak néktek? Dícsérjelek-é titeket ebben? Nem dícsérlek." (1Kor 11,20-22)
Vagyis azok a méltatlanok, akik magánétkezést csinálnak az úrvacsorából (és a szeretetvendégségből), kirekesztve belőle másokat, ilyen módon szétszaggatva a Test egységét. Megjegyzem: JT-i a 144000-es tanításukkal éppen ezt teszik.
Ellenben, ha a "más juhok" is a Test tagjai, akkor rájuk is ugyanúgy vonatkoznak ezek a megállapítások:
Ef 3,6
"a pogányok örököstársak és egyugyanazon test tagjai és részesei az ő ígéretének a Krisztus Jézusban az evangyéliom által."
Vajon az őrtornyos értelemben vett "más juhok" (a továbbiakban "a földiek") ugyanazon ígéretek részesei és ugyanazon örökségre vannak szánva, mint az ún. "felkentek?"
Ef 4,4
"Egy a test és egy a Lélek, miképpen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is"
Tehát ha egy a Test, akkor egy a reménység is. (Az Új Világfordítás itt kétségbeesetten hamisítgatja a szöveget, hogy a reménységet észrevétlenül megkettőzze, de látványosan hasraesik.)
1Kor 10,16-17
"A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é? Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk."
Miféle közösségük van a "földieknek" ezzel a testtel, melynek állítólag tagjai, ha már a szent jegyek magukhoz vételére is méltatlanoknak dörgi őket a brooklyni központ?
1Kor 11,27
"Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen."
Micsoda tehát? Tagjai a Testnek, de mégsem annyira, mint mások, mert ha ennek a tagságnak a jegyében a hálaadás kenyerét és borát is fogyasztani akarják, máris méltatlanoknak lesznek bélyegezve, akik pusztán ezáltal is a Test ellen vétkeznek - melynek állítólag tagjai!
1Kor 12,12-13
"Mert amiképpen a test egy, és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképpen a Krisztus is. Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg."
Vayis aki az egy Test tagja, az nem másért mondható ennek, hanem mert a Szentlélekbe való bemerítésben részesült. Ezek szerint a "más juhok" is részesültek a Szentlélek keresztégében...
Szerdán a gyülekezetben ami szöget ütött a fejembe, az egy véntestvér hozzászólása volt:
'Jehova folyamatosan vezeti a népét a világosság felé, és megtisztítja azt. A fémek nemesítése is egy folyamat, amely során a salakanyagok kiválnak a nemesfémből, és az egyre…..
Szakítok korábbi elhatározásommal. Eredetileg azt akartam, hogy soha ne írjak olyan köztörvényes bűncselekményekről, melyek a gyülekezetekkel hozhatók kapcsolatba, de nem megy. Időnként már megszegtem ezt az általam írt szabályt, azt hiszem most már végleg eltörlöm.…..
Aqwsed12345
2011.03.29 11:30:56
@Zsolt520: Nem, ezt csak azért írták le, hogy valahányszor ilyesmi történik, mutogathassanak rá kezüket mosva, hogy de hát ezt is megmondtuk, nem? Különben is új világosság, kuss.
Az előző bejegyzésemnél azt gondoltam, hogy 30 percen belül megírom amit kívántam. Aztán jött GZEK (többen ismerik) és nem maradt idő. Pótolom és bocsánat a késés miatt.
Ausztráliában voltak már Bibliakutatók Russell korai idejében. Russell egy megbízható emberét akarta…..
Aqwsed12345
2011.03.29 10:43:58
@l.gabi: Nálam az Juniást ír, és hogy őt Androkinussal egyetemben"az apostolok körében nagyrabecsülnek". Igaz, hogy néhányan úgy fordítják ezt, "kiket nagyrabecsültek az apostolok között". Ebben az eseteben az apostol elnevezést tág értelemben kellene venni és érteni alatta az evangélium hirdetőit általában. Ti. egyszerű köznévként, mint ahogy a "tanú" szóval sem szabad visszaélni a Bibliában kisajátított felekezetnevet kreálni belőle. :-)
Ez tudjátok mit cáfol?:
http://index.hu/tudomany/2011/03/13/nem_gyakoribbak_a_foldrengesek/
Ébredjetek! 2010. december 21. oldal
"Még több földrengés várható
Ha azt vesszük, hogy milyen sok magas fokozatú földrengés rázta már meg a bolygónkat, arra kell hogy…..
Aqwsed12345
2011.03.15 03:17:53
Aqwsed12345
2011.03.22 08:00:11
"Q: Why are we having so many earthquakes? Has earthquake activity been increasing? Does this mean a big one is going to hit? OR We haven't had any earthquakes in a long time; does this mean that the pressure is building up?
A: Although it may seem that we are having more earthquakes, earthquakes of magnitude 7.0 or greater have remained fairly constant throughout this century and, according to our records, have actually seemed to decrease in recent years.
There are several reasons for the perception that the number of earthquakes, in general, and particularly destructive earthquakes is increasing.
1) A partial explanation may lie in the fact that in the last twenty years, we have definitely had an increase in the number of earthquakes we have been able to locate each year. This is because of the tremendous increase in the number of seismograph stations in the world and the many improvements in global communications.
In 1931, there were about 350 stations operating in the world; today, there are more that 4,000 stations and the data now comes in rapidly from these stations by telex, computer and satellite. This increase in the number of stations and the more timely receipt of data has allowed us and other seismological centers to locate many small earthquakes which were undetected in earlier years, and we are able to locate earthquakes more rapidly.
The NEIC now locates about 12,000 to 14,000 earthquakes each year or approximately 50 per day. Also, because of the improvements in communications and the increased interest in natural disasters, the public now learns about more earthquakes. According to long-term records (since about 1900), we expect about 18 major earthquakes (7.0 - 7.9) and one great earthquake (8.0 or above) in any given year. However, let's take a look at what has happened in the past 32 years, from 1969 through 2001, so far. Our records show that 1992, and 1995-1997 were the only years that we have reached or exceeded the long-term average number of major earthquakes since 1971. In 1970 and in 1971 we had 20 and 19 major earthquakes, respectively, but in other years the total was in many cases well below the 18 per year which we may expect based on the long-term average.
2) The population at risk is increasing. While the number of large earthquakes is fairly constant, population density in earthquake-prone areas is constantly increasing. In some countries, the new construction that comes with population growth has better earthquake resistance; but in many it does not. So we are now seeing increasing casualties from the same sized earthquakes.
3) Better global communication. Just a few decades ago, if several hundred people were killed by an earthquake in Indonesia or eastern China, for example, the media in the rest of the world would not know about it until several days, to weeks, later, long after such an event would be deemed �newsworthy�. So by the time this information was available, it would probably be relegated to the back pages of the newspaper, if at all. And the public Internet didn't even exist. We are now getting this information almost immediately.
4) Earthquake clustering and human psychology. While the average number of large earthquakes per year is fairly constant, earthquakes occur in clusters. This is predicted by various statistical models, and does not imply that earthquakes that are distant in location, but close in time, are causally related. But when such clusters occur, especially when they are widely reported in the media, they are noticed. However, during the equally anomalous periods during which no destructive earthquakes occur, no one deems this as remarkable.
A temporal increase in earthquake activity does not mean that a large earthquake is about to happen. Similarly, quiescence, or the lack of seismicity, does not mean a large earthquake is going to happen. A temporary increase or decrease in the seismicity rate is usually just part of the natural variation in the seismicity. There is no way for us to know whether or not this time it will lead to a larger earthquake. Swarms of small events, especially in geothermal areas, are common, and moderate-large magnitude earthquakes will typically have an aftershock sequence that follows. All that is normal and expected earthquake activity."
earthquake.usgs.gov/learn/faq/?faqID=110
A: Although it may seem that we are having more earthquakes, earthquakes of magnitude 7.0 or greater have remained fairly constant throughout this century and, according to our records, have actually seemed to decrease in recent years.
There are several reasons for the perception that the number of earthquakes, in general, and particularly destructive earthquakes is increasing.
1) A partial explanation may lie in the fact that in the last twenty years, we have definitely had an increase in the number of earthquakes we have been able to locate each year. This is because of the tremendous increase in the number of seismograph stations in the world and the many improvements in global communications.
In 1931, there were about 350 stations operating in the world; today, there are more that 4,000 stations and the data now comes in rapidly from these stations by telex, computer and satellite. This increase in the number of stations and the more timely receipt of data has allowed us and other seismological centers to locate many small earthquakes which were undetected in earlier years, and we are able to locate earthquakes more rapidly.
The NEIC now locates about 12,000 to 14,000 earthquakes each year or approximately 50 per day. Also, because of the improvements in communications and the increased interest in natural disasters, the public now learns about more earthquakes. According to long-term records (since about 1900), we expect about 18 major earthquakes (7.0 - 7.9) and one great earthquake (8.0 or above) in any given year. However, let's take a look at what has happened in the past 32 years, from 1969 through 2001, so far. Our records show that 1992, and 1995-1997 were the only years that we have reached or exceeded the long-term average number of major earthquakes since 1971. In 1970 and in 1971 we had 20 and 19 major earthquakes, respectively, but in other years the total was in many cases well below the 18 per year which we may expect based on the long-term average.
2) The population at risk is increasing. While the number of large earthquakes is fairly constant, population density in earthquake-prone areas is constantly increasing. In some countries, the new construction that comes with population growth has better earthquake resistance; but in many it does not. So we are now seeing increasing casualties from the same sized earthquakes.
3) Better global communication. Just a few decades ago, if several hundred people were killed by an earthquake in Indonesia or eastern China, for example, the media in the rest of the world would not know about it until several days, to weeks, later, long after such an event would be deemed �newsworthy�. So by the time this information was available, it would probably be relegated to the back pages of the newspaper, if at all. And the public Internet didn't even exist. We are now getting this information almost immediately.
4) Earthquake clustering and human psychology. While the average number of large earthquakes per year is fairly constant, earthquakes occur in clusters. This is predicted by various statistical models, and does not imply that earthquakes that are distant in location, but close in time, are causally related. But when such clusters occur, especially when they are widely reported in the media, they are noticed. However, during the equally anomalous periods during which no destructive earthquakes occur, no one deems this as remarkable.
A temporal increase in earthquake activity does not mean that a large earthquake is about to happen. Similarly, quiescence, or the lack of seismicity, does not mean a large earthquake is going to happen. A temporary increase or decrease in the seismicity rate is usually just part of the natural variation in the seismicity. There is no way for us to know whether or not this time it will lead to a larger earthquake. Swarms of small events, especially in geothermal areas, are common, and moderate-large magnitude earthquakes will typically have an aftershock sequence that follows. All that is normal and expected earthquake activity."
earthquake.usgs.gov/learn/faq/?faqID=110
Jehova Tanújaként sokáig visszafogta a kételyeimet az a hiedelem, hogy az úgynevezett jelek teljesednek. Jól emlékszem a jelet teljesülni látó szólamokra. Nagyon sajnálom, hogy ezeket nem vettem fel magnóra, mert ma milyen jó lenne lejátszani. Miközben lapozgattam a kiadványokat,…..
Aqwsed12345
2011.03.22 07:59:38
"Q: Why are we having so many earthquakes? Has earthquake activity been increasing? Does this mean a big one is going to hit? OR We haven't had any earthquakes in a long time; does this mean that the pressure is building up?
A: Although it may seem that we are having more earthquakes, earthquakes of magnitude 7.0 or greater have remained fairly constant throughout this century and, according to our records, have actually seemed to decrease in recent years.
There are several reasons for the perception that the number of earthquakes, in general, and particularly destructive earthquakes is increasing.
1) A partial explanation may lie in the fact that in the last twenty years, we have definitely had an increase in the number of earthquakes we have been able to locate each year. This is because of the tremendous increase in the number of seismograph stations in the world and the many improvements in global communications.
In 1931, there were about 350 stations operating in the world; today, there are more that 4,000 stations and the data now comes in rapidly from these stations by telex, computer and satellite. This increase in the number of stations and the more timely receipt of data has allowed us and other seismological centers to locate many small earthquakes which were undetected in earlier years, and we are able to locate earthquakes more rapidly.
The NEIC now locates about 12,000 to 14,000 earthquakes each year or approximately 50 per day. Also, because of the improvements in communications and the increased interest in natural disasters, the public now learns about more earthquakes. According to long-term records (since about 1900), we expect about 18 major earthquakes (7.0 - 7.9) and one great earthquake (8.0 or above) in any given year. However, let's take a look at what has happened in the past 32 years, from 1969 through 2001, so far. Our records show that 1992, and 1995-1997 were the only years that we have reached or exceeded the long-term average number of major earthquakes since 1971. In 1970 and in 1971 we had 20 and 19 major earthquakes, respectively, but in other years the total was in many cases well below the 18 per year which we may expect based on the long-term average.
2) The population at risk is increasing. While the number of large earthquakes is fairly constant, population density in earthquake-prone areas is constantly increasing. In some countries, the new construction that comes with population growth has better earthquake resistance; but in many it does not. So we are now seeing increasing casualties from the same sized earthquakes.
3) Better global communication. Just a few decades ago, if several hundred people were killed by an earthquake in Indonesia or eastern China, for example, the media in the rest of the world would not know about it until several days, to weeks, later, long after such an event would be deemed �newsworthy�. So by the time this information was available, it would probably be relegated to the back pages of the newspaper, if at all. And the public Internet didn't even exist. We are now getting this information almost immediately.
4) Earthquake clustering and human psychology. While the average number of large earthquakes per year is fairly constant, earthquakes occur in clusters. This is predicted by various statistical models, and does not imply that earthquakes that are distant in location, but close in time, are causally related. But when such clusters occur, especially when they are widely reported in the media, they are noticed. However, during the equally anomalous periods during which no destructive earthquakes occur, no one deems this as remarkable.
A temporal increase in earthquake activity does not mean that a large earthquake is about to happen. Similarly, quiescence, or the lack of seismicity, does not mean a large earthquake is going to happen. A temporary increase or decrease in the seismicity rate is usually just part of the natural variation in the seismicity. There is no way for us to know whether or not this time it will lead to a larger earthquake. Swarms of small events, especially in geothermal areas, are common, and moderate-large magnitude earthquakes will typically have an aftershock sequence that follows. All that is normal and expected earthquake activity."
earthquake.usgs.gov/learn/faq/?faqID=110
A: Although it may seem that we are having more earthquakes, earthquakes of magnitude 7.0 or greater have remained fairly constant throughout this century and, according to our records, have actually seemed to decrease in recent years.
There are several reasons for the perception that the number of earthquakes, in general, and particularly destructive earthquakes is increasing.
1) A partial explanation may lie in the fact that in the last twenty years, we have definitely had an increase in the number of earthquakes we have been able to locate each year. This is because of the tremendous increase in the number of seismograph stations in the world and the many improvements in global communications.
In 1931, there were about 350 stations operating in the world; today, there are more that 4,000 stations and the data now comes in rapidly from these stations by telex, computer and satellite. This increase in the number of stations and the more timely receipt of data has allowed us and other seismological centers to locate many small earthquakes which were undetected in earlier years, and we are able to locate earthquakes more rapidly.
The NEIC now locates about 12,000 to 14,000 earthquakes each year or approximately 50 per day. Also, because of the improvements in communications and the increased interest in natural disasters, the public now learns about more earthquakes. According to long-term records (since about 1900), we expect about 18 major earthquakes (7.0 - 7.9) and one great earthquake (8.0 or above) in any given year. However, let's take a look at what has happened in the past 32 years, from 1969 through 2001, so far. Our records show that 1992, and 1995-1997 were the only years that we have reached or exceeded the long-term average number of major earthquakes since 1971. In 1970 and in 1971 we had 20 and 19 major earthquakes, respectively, but in other years the total was in many cases well below the 18 per year which we may expect based on the long-term average.
2) The population at risk is increasing. While the number of large earthquakes is fairly constant, population density in earthquake-prone areas is constantly increasing. In some countries, the new construction that comes with population growth has better earthquake resistance; but in many it does not. So we are now seeing increasing casualties from the same sized earthquakes.
3) Better global communication. Just a few decades ago, if several hundred people were killed by an earthquake in Indonesia or eastern China, for example, the media in the rest of the world would not know about it until several days, to weeks, later, long after such an event would be deemed �newsworthy�. So by the time this information was available, it would probably be relegated to the back pages of the newspaper, if at all. And the public Internet didn't even exist. We are now getting this information almost immediately.
4) Earthquake clustering and human psychology. While the average number of large earthquakes per year is fairly constant, earthquakes occur in clusters. This is predicted by various statistical models, and does not imply that earthquakes that are distant in location, but close in time, are causally related. But when such clusters occur, especially when they are widely reported in the media, they are noticed. However, during the equally anomalous periods during which no destructive earthquakes occur, no one deems this as remarkable.
A temporal increase in earthquake activity does not mean that a large earthquake is about to happen. Similarly, quiescence, or the lack of seismicity, does not mean a large earthquake is going to happen. A temporary increase or decrease in the seismicity rate is usually just part of the natural variation in the seismicity. There is no way for us to know whether or not this time it will lead to a larger earthquake. Swarms of small events, especially in geothermal areas, are common, and moderate-large magnitude earthquakes will typically have an aftershock sequence that follows. All that is normal and expected earthquake activity."
earthquake.usgs.gov/learn/faq/?faqID=110
Életem legfeszültebb két hete áll mögöttem (utolsó félévem, ha nem szúrom el: záróvizsga és szakdolgozat), ezért nagyon elhanyagoltam sok feladatom, így a blog írását is. Pedig lenne mit. Azért, hogy ne legyen az, hogy leírom ide miről írnék majd elfelejtem, helyette rövid…..
Aqwsed12345
2011.03.19 17:14:09
Új könyv tanulmányozását - értsd átgyúrását és besulykolását - kezdték meg a héten. Az "Alaposan tanúskodj Isten királyságáról" címet viselő könyv követi bár az eddigi sémákat, mégis újszerű megközelítést nyújt. Az ŐT társulat általában a homályosabb bibliai…..
A nappalinkban ültem és Mahareshi Mahesh jógi egyik könyvét olvastam, amikor Steve, a két évvel idősebb bátyám bejött. "Mit csinálsz igazából, amikor meditálsz,?" kérdezte tőlem. "Nos", feleltem, " Mahareshi szerint amikor egy személy meditál, létrehoz…..
Az Őrtorony társulat szerint Jézus és Jehova ugyan az a személy!!!KI mondja azt, hogy 'hamar eljövök'?Idézetek a Jelenések nagyszerű csúcspontja közel! című (piros) könyvből, kiemelésekkel tőlem:44. fejezet 15. bekezdés: 15 Jézus most egy utolsó buzdítást ad:…..
Aqwsed12345
2011.03.02 09:01:40
@Tomek Tamás:
Ez így ebben a formában jehovista zsargon. Az igaz, hogy a zsidók Istenének a neve Jahve vagy Jehova. Az is igaz, hogy Jézus az Atyát Istennek, és Istent az Atyjának nevezte. De ebből csak a Társulat számára logikus a Jehova / Isten = az Atya képlet. Az isteni Jahve vagy Jehova név nem csak az egyik személyt jelöli, hanem magát az Istenséget (theotész, Kol 2:9), akiben három személyt lehet azonosítani. A "kereszténység egyházainak hívei" ugyanazt az Istent ugyanazon néven (Jehova / Jahve) imádják, mint Jehova Tanúi, csak azt állítják, hogy Jehova Isten több mint Atya: Fiú és Szentlélek is.
"Jézusról és Jehovról" beszélni sajátosan őrtornyos, jehovista teológiai zsargon, és természetesen csak ennek keretében értelmezhető.
Antitrinitárius tanítások hangsúlyozása végett ugyanis az isteni nevet kizárólag az Atyaistenre korlátozzák. Ebből fakad például az, hogy ha egy keresztény azt mondja, hogy "Jézus az Jehova", akkor azt a JT agy úgy érti, hogy "Jézus az Atya", ami nyilánvalóan nevetségesen hat nemcsak a JT-k, de a teológiailag korrekt kereszténység számára. Az olyan szóhasználattal, hogy pl. "Jehova és Jézus" szintén az ariánus teológiájukat erőltetik, hogy már nyelvi szintjén is berögződjön a JT-be az antitrinitárius dogma. Ld. Újbeszél
De persze ha kibontjuk a megfogalmazást, akkor érthetővé válik. Mi ugyanis nem azt mondjuk például, hogy Jézus "Jehovával egyenlő", hanem, hogy a JHVH istennév eleve nem csak egy személynek, az Atyának a neve, hanem magát az istenséget jelöli, amiben három személyt lehet azonosítani.
Javaslom olvasd el:
* apologia.hu/religion/jw-trinity.html
* apologia.hu/books/kellhinned.html
Ez így ebben a formában jehovista zsargon. Az igaz, hogy a zsidók Istenének a neve Jahve vagy Jehova. Az is igaz, hogy Jézus az Atyát Istennek, és Istent az Atyjának nevezte. De ebből csak a Társulat számára logikus a Jehova / Isten = az Atya képlet. Az isteni Jahve vagy Jehova név nem csak az egyik személyt jelöli, hanem magát az Istenséget (theotész, Kol 2:9), akiben három személyt lehet azonosítani. A "kereszténység egyházainak hívei" ugyanazt az Istent ugyanazon néven (Jehova / Jahve) imádják, mint Jehova Tanúi, csak azt állítják, hogy Jehova Isten több mint Atya: Fiú és Szentlélek is.
"Jézusról és Jehovról" beszélni sajátosan őrtornyos, jehovista teológiai zsargon, és természetesen csak ennek keretében értelmezhető.
Antitrinitárius tanítások hangsúlyozása végett ugyanis az isteni nevet kizárólag az Atyaistenre korlátozzák. Ebből fakad például az, hogy ha egy keresztény azt mondja, hogy "Jézus az Jehova", akkor azt a JT agy úgy érti, hogy "Jézus az Atya", ami nyilánvalóan nevetségesen hat nemcsak a JT-k, de a teológiailag korrekt kereszténység számára. Az olyan szóhasználattal, hogy pl. "Jehova és Jézus" szintén az ariánus teológiájukat erőltetik, hogy már nyelvi szintjén is berögződjön a JT-be az antitrinitárius dogma. Ld. Újbeszél
De persze ha kibontjuk a megfogalmazást, akkor érthetővé válik. Mi ugyanis nem azt mondjuk például, hogy Jézus "Jehovával egyenlő", hanem, hogy a JHVH istennév eleve nem csak egy személynek, az Atyának a neve, hanem magát az istenséget jelöli, amiben három személyt lehet azonosítani.
Javaslom olvasd el:
* apologia.hu/religion/jw-trinity.html
* apologia.hu/books/kellhinned.html
Köszönet a fordításért és a felirat létrehozásáért! ..
Aqwsed12345
2011.03.02 09:04:59
"Ma "az eredetire" való hivatkozás becsületes hitvitázói körökben így történik: megnézik a Nestle-Aland-féle szövegkiadás főszövegét, aztán a lap alji jegyzetapparátust (ahol a számottevő szövegváltozatok vannak) és és a kötet végén lévő mutatókat (itt meg a változatokat támogató kéziratok idő- és egyéb adatai). Ezen adatok mérlegelésével szokás az eredeti olvasatot ilyen vagy olyan valószínűséggel kikövetkeztetni, esetleg néhol a főszövegtől eltérő módon is. Ha valaki ma nem így tesz, hanem valami szövegtanúk nélkül kispekulált, teológiai elfogultságtól meghatározott szövegről pufogtat ellenőrizhetetlen állításokat, az nem sok sót fog megenni a vitában."
Javaslom elolvasásra:
* apologia.hu/books/nwt.html
* leporollak.hu/romkat/magyvita/UJVILAG.HTM
* bikbak.uw.hu/rovuvf.htm
Javaslom elolvasásra:
* apologia.hu/books/nwt.html
* leporollak.hu/romkat/magyvita/UJVILAG.HTM
* bikbak.uw.hu/rovuvf.htm
Aqwsed12345
2011.03.02 09:10:53
@Tomek Tamás:
Ezeket az Őrtornyos feltételezéseket az újszövetségi tetragrammára alaposan megcáfolja az apológia a következő linkeken:
* apologia.hu/books/nwt-app12.html
* apologia.hu/books/azisteninev.html
"Az ÚVF sajátos Őrtorony szókincsén túl teológiailag teljesen elfogult fordítás. Amikor az ihletett szöveg ellentmond a tanainak, akkor a Társulat a nyelvtant és a szóhasználatot figyelmen kívül hagyva elferdíti a szöveget (ld. a Jézus Isten és a Lélek személy voltáról, a hívők közös reménységéről és a halál utáni tudatos létformáról szóló kijelentéseknél). Az Előszó ígérete ellenére a sok beszúrás nincs zárójelve téve, így a gyanútlan olvasó nem tudhatja, melyik Isten szava, és melyik a Társulaté. A jogos nemzetközi szakmai kritikára a Társulat sosem tudott érdemben felelni. Ezért még a hasonló tanokat valló vallási közösségek sem használják."
"A NWT kritikus részleteit magánszemélyek alig ismert, hibás fordításaival, közismert fordítások közismert „bakijaival”, a szakmailag elfogadott görög nyelvkönyvek szelektív idézgetésével, semmit sem bizonyító „példák” meg tévesztő sorával, és olyan liberális katolikus és protestáns szerzők műveivel akarják igazolni, akik a Bibliát nem tekintik Isten megbízható szavának. A nagyszámú és terjedelmes „bizonyíték” természetesen igen meggyőzően hat a nem szakemberre, a Társulat pedig hallgat arról, hogy a hivatkozott nyelvkönyvek írói nyílt levelekben már hangot adtak tiltakozásuknak, hogy az ő műveikre hivatkozva ne hamisítsák meg a Bibliát."
"A "Jehova" szó héber fül számára lehetetlenül hangzó, középkori teológiai műszó (kb. mint az "Isten" és az "Uram" szóból az "Ustan"). Elsősorban Jahveh alakban a keresztények is használják és tisztelik. A görög Úsz. fennmaradt másolatainak egyike sem tartalmaz héber betűket, és nincs történelmi nyoma a Név "kiirtásának". A Társulat tehát bizonyítatlan feltételezéseket állít be tényként (rágalmaz). A Jehova név a "Keresztény Görög Iratok"-ban 237-szer fordul elő, ebből 82 ugyan olyan ósz-i idézet, amely tartalmazza a JHVH-t, de a többi 155 eset teljesen önkényesen lett kiválasztva. Ha a meglevő másolatokból, a tényekből indulunk ki: az Úsz. Úrnak és Istennek nevezi az Atyát, a Fiút és a Szentlelket is."
Ezeket az Őrtornyos feltételezéseket az újszövetségi tetragrammára alaposan megcáfolja az apológia a következő linkeken:
* apologia.hu/books/nwt-app12.html
* apologia.hu/books/azisteninev.html
"Az ÚVF sajátos Őrtorony szókincsén túl teológiailag teljesen elfogult fordítás. Amikor az ihletett szöveg ellentmond a tanainak, akkor a Társulat a nyelvtant és a szóhasználatot figyelmen kívül hagyva elferdíti a szöveget (ld. a Jézus Isten és a Lélek személy voltáról, a hívők közös reménységéről és a halál utáni tudatos létformáról szóló kijelentéseknél). Az Előszó ígérete ellenére a sok beszúrás nincs zárójelve téve, így a gyanútlan olvasó nem tudhatja, melyik Isten szava, és melyik a Társulaté. A jogos nemzetközi szakmai kritikára a Társulat sosem tudott érdemben felelni. Ezért még a hasonló tanokat valló vallási közösségek sem használják."
"A NWT kritikus részleteit magánszemélyek alig ismert, hibás fordításaival, közismert fordítások közismert „bakijaival”, a szakmailag elfogadott görög nyelvkönyvek szelektív idézgetésével, semmit sem bizonyító „példák” meg tévesztő sorával, és olyan liberális katolikus és protestáns szerzők műveivel akarják igazolni, akik a Bibliát nem tekintik Isten megbízható szavának. A nagyszámú és terjedelmes „bizonyíték” természetesen igen meggyőzően hat a nem szakemberre, a Társulat pedig hallgat arról, hogy a hivatkozott nyelvkönyvek írói nyílt levelekben már hangot adtak tiltakozásuknak, hogy az ő műveikre hivatkozva ne hamisítsák meg a Bibliát."
"A "Jehova" szó héber fül számára lehetetlenül hangzó, középkori teológiai műszó (kb. mint az "Isten" és az "Uram" szóból az "Ustan"). Elsősorban Jahveh alakban a keresztények is használják és tisztelik. A görög Úsz. fennmaradt másolatainak egyike sem tartalmaz héber betűket, és nincs történelmi nyoma a Név "kiirtásának". A Társulat tehát bizonyítatlan feltételezéseket állít be tényként (rágalmaz). A Jehova név a "Keresztény Görög Iratok"-ban 237-szer fordul elő, ebből 82 ugyan olyan ósz-i idézet, amely tartalmazza a JHVH-t, de a többi 155 eset teljesen önkényesen lett kiválasztva. Ha a meglevő másolatokból, a tényekből indulunk ki: az Úsz. Úrnak és Istennek nevezi az Atyát, a Fiút és a Szentlelket is."
Előkészítve az elmémet a tanulmányozásra, rögtön szembenéztem egy rettentő problémával. Hogy fog hozzá valaki a Biblia "tárgyilagos" tanulmányozásához? Az Őrtorony módszer nyilvánvalóan szóba se jöhetett. Ekkorra eldöntöttem, hogy nem használok…..
Aqwsed12345
2011.02.21 19:42:13
@zatarra: Hát egyelőre nem válaszolt még erre senki, talán akkor nem is akkora darázsfészek... :-)
Azonban tekintetbe véve, hogy a legtöbb exJT az általában valami amerikai hátterű, "neológ" stílusú, fiataloskodó neoprotestáns "gyülihez" társul, amelyeknek az Izrael-párti amerikai külpolitikával összhangban igyekeznek különféle teológiai érvekkel körülbástyázni a cionista állam állítólagos isteni rendeltetését, talán mégis csak nagy kérdés ez.
Ez éppen egy olyan kérdés, amelyben az Őrtorony által hangoztatott vélekedésben több igazság van, mint a fentebb említett csoportokéban. Más kérdés, hogy Brooklynék a maguk exkluzivista, szektás szellemiségük okán teszik ez, hogy ti. ők az egyetlen lehetséges út az Istenhez.
Sajnos több exJT-re jellemző a panelekben gondolkodás, hogy amit az Őrtorony vallott, az csak rossz lehet, így kerülnek "tiltólistára" amúgy igaz vagy részben igaz tételek, mint pl. a látható, és institutionalis jellemvonásokkal bíró Egyház léte és szükségessége, vagy éppen a talmudista judaizmus keresztény alapon való elítélése.
Egyébként külön kérdés a modernkori Izrael Állam ideológiai háttere, és a judaizmus követőinek újszövetségi üdvtörténeti szerepe. Utóbbit mindjárt kifejtem, az előbbire meg adok egy linket: www.freeweb.hu/katolikus-honlap/0807/cion.htm
Az ún. 'dual-covenant thelogy' mindeképpen eretnekségnek tekintendő, lényegében Jézus KIZÁRÓLAGOS szerepét ássa alá, és legalább olyan szektás stílusú kiragadásokkal dolgozik, mint az Őrtorony Társulat, amikor hírhedt eretnekségeit (pl. kétkasztos rezsim, Jézus csak angyalka) akarja igazolni.
Pl. ott van az a részlet a Római levél 11. fejezetéből, amelynek sokat idézett része úgy szól, hogy "Vajon Isten elvetette népét? Szó sincs róla." stb. Ez körülbelül olyan stílusú szektás kiragadás, mint amikor a JT-k dobálóznak a "más juhaim is vannak" verssel. Ugyanis valójában ez a részlet egyáltalán nem arról szól, hogy a jelenkori Izrael továbbra is mint választott közösség lenne, mert két egyház nem létezhetik. Ez azt mondja, hogy nem vetette el a zsidókat TELJESEN, vagyis a kereszténnyé lett zsidókat nem. Isten nem vetette el az ő népét, _amennyiben_ előrelátta, hogy annak egy része mindjárt kezdetben, és az idők végezetével (25. 26. v.) a nép egész tömege szabad akaratból elfogadja a hit kegyelmét, és így az ő népe lesz. Mégis itt az apostol, mint a következőből kitűnik, közvetlen ama keveseket tartotta szemei előtt, kik mindjárt eleinte hittek Krisztusban. Vagyis Isten nem vetette el _teljesen_ a zsidó népet, mert a _maradék_: maga az Apostol és sok más hívő zsidó Isten kegyelméből eljutott a messiási üdvösségre.
Egyébként ha valaki kíváncsi rá, ez a jelenlegi pápa véleménye is:
“In this Torah, which is Jesus himself, the abiding essence of what was inscribed on the stone tablets at Sinai is now written in living flesh, namely, the twofold commandment of love. . . . To imitate him, to follow him in discipleship, is therefore to keep Torah, which has been fulfilled in him once and for all. Thus the Sinai covenant is indeed superseded. But once what was provisional in it has been swept away, we see what is truly definitive in it.”
—Joseph Ratzinger, Many Religions, One Covenant
A hagyományos katolikus liturgiában így imádkoznak a zsidókért:
"Könyörögjünk a hűtlen zsidókért is, hogy a mi Urunk Istenünk távolítsa el a leplet szívükről, és ők is megismerjék a mi Urunkat, Jézus Krisztust. (térdhajtás elmarad, mert a zsidók térdhajtással gúnyolták az Üdvözítőt) Mindenható, örök Isten, ki a hűtlen zsidóktól sem tagadod meg irgalmasságodat, hallgasd meg könyörgéseinket, amelyeket e nép vakságának elhárításáért neked fölajánlunk, hogy megismerve igazságodnak világosságát, Krisztust, kibontakozzanak a sötétségből. Ugyanazon a mi Urunk..."
Ez kifejezi azt a tanítást, hogy a zsidóság megszűnt választott nép lenni, sőt azóta a Sötétség erőit segíti a farizeuspárt utódainak vallása, vakok, és imádkozni kell értük, hogy megtérjenek a mi Urunkhoz, Jézus Krisztushoz.
A kinyilatkoztatásnak az emberi szerző csupán eszköz oka (causa instrumentalis), míg az Isten az alapvető oka (causa principalis): a Favágó és a balta viszonya áll fenn. Emberi szóba öltözött isteni Szó a Szentírás. Ezért valódi értelmét is az adja, mit akart az isteni szerző közölni az emberen keresztül. Így az, hogy Isten szabadon a zsidó népen keresztül nyilatkoztatta ki az akaratát, és a zsidóság ezt Jézus Krisztusban elvette, aminek következtében a zsidóság a harmadik és leghosszabb száműzetését éli át a népek között mint az evangélium kerékkötője, nem a kereszténység ellen, hanem épp mellette bizonyít.
Fontos probléma, hogy nem teszi meg a mai teológia, a mai keresztény papok és lelkészek többsége a hármas distinkciót. Ezek az alábbiak:
a) Az ókori zsidó nép és a mai zsidó nép (s így vallás) teológiailag nem azonos - a mai zsidó nép nem Isten választott népe, a választottság átszállt a minden népből és nemzetből meghívott keresztényekre. Ráadásul a választás nem az ábrahámi utódokra, hanem az ábrahámi utódra (aki „előbb volt mint Ábrahám") vonatkozott elsődlegesen - a zsidóság hivatása volt előkészíteni az egész emberiségért küldött Szabadító útját. Ennyiben állt a választottsága, ami nem a saját természetéből eredt.
b) Az ószövetségi Szentírás és a farizeuspárti-rabbinikus Talmud közötti distinkció szükségessége.
c) Az ószövetségi anyagokban az időleges (ceremoniális és fegyelmi) előírások és az örök hit- és erkölcsbeli igazságok közötti megkülönböztetés szükségessége.
A kereszténység ezért isteni és nem zsidó eredetű vallás.
Mi lehet az oka annak, hogy Isten az Ószövetségben csak a zsidó néppel kötött szövetséget? Miért nem nyilatkoztatta ki magát minden népnek?
1. Isten kezdetben kinyilatkoztatta magát minden népnek. Ez az őskinyilatkoztatás (revelatio archaica). Ez aztán a bűn következtében elhomályosult az emberekben, és százfelé deformálódott, és deformálódik. Ennek az őskinyilatkoztatásnak a nyomai, hogy majd minden vallásban feltűnik a háromságos mozzanat, a megtestesülés, és az, hogy egy Szűz Istent szül. Az etikai-morális kérdésekben is sok az átfedés.
2. A bűn által megromlott emberiség már nem képes Istent közvetlenül "látni". "Nem láthat ember engem úgy, hogy életben maradjon." Ezért mindig bizonyos közvetítésre, előkészítésre van szükség. Erről Isten gondoskodik. Izrael népét Mózesben szólította meg, a föld népeinek választottait Izraelben. Minket "az új Izraelt" sem szólít meg közvetlenül az Isten, hanem az Egyház által vezet, a világot sem szólítja meg közvetlenül, hanem a "választottakon" az Egyházon keresztül tanítja. Az más kérdés, hogy a világ nem akar tanulni.
3. Az Úr azt mondta Ábrahámnak: „a te ivadékodban - vagyis a te utódodban (egyben: Krisztusban!) - nyer áldást a föld minden népe”. Tehát a zsidókat nem önmagukért választotta ki az Isten(ez súlyos személyválogatás, sőt rasszizmus lenne), hanem azért, hogy a föld minden népe számára eljövendő Üdvözítőt befogadni kész vallási és társadalmi közeget alakítsanak ki. A zsidó nép kiválasztása nem öncélú, hanem szolgálat: a föld összes nemzetének szolgálata. Ebben áll a méltóságuk és nem a Talmud nemzeti és faji gőgjében. Ehhez még számos igehely tartozik (a teljesség igénye nélkül):
„Ivadékodban nyer áldást a föld minden népe” (Ter 26,4).
„Még sötétség borítja a földet, és homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul rajtad. Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt fényességhez” (Iz 60,1).
„El nem vétetik a fejedelmi pálca Júdától, és a vezér az ő ágyékából, mígnem eljő az Eljövendő. Őrá várakoznak a nemzetek” (Ter 49,10).
„Azon a napon az Izáj gyökeréből támadt sarj zászlóként áll majd a népek előtt. Keresni fogják a pogány nemzetek” (Iz 11,10).
„Izrael Szentje lesz a Megváltód, akit az egész föld Istenének hívnak” (Iz 54,3)."
Az ószövetségi utalások Istenre úgy, mint „szövetség Istene”, a „theokrácia Istene”, „nemzeti Isten” elnevezések sem úgy értendők (miként azt, úgy látszik, a pogányok értelmezték, Izaj. 36, 18-20; 2Kir. 18, 30 s k.) mintha t.i. Jahvé a zsidóknak olyan értelemben lett volna nemzeti istene, miként a pogány nemzetek mindegyikének megvolt a maga nemzeti Istene, hanem úgy, hogy az egész emberi nemet megváltani akaró Isten kiválasztotta ezt a népet és különös szövetséggel magáévá tette, még pedig azért, hogy általa részesítsen mindeneket az üdvben ("Salus ex Judaeis est", Jn, 4: 22), s így mintegy magva legyen a belőle majdan keletkező s az egész emberi nemet magába foglaló theokráciának: a messiási országnak.
„Tekints végül irgalmas szemeiddel ama nép gyermekeire, amely oly soká volt a Te választott néped; hajdan átokként fejökre hívott szent véred harmatozzon le rájuk is, mint a megváltás és az élet forrása.”
Azonban tekintetbe véve, hogy a legtöbb exJT az általában valami amerikai hátterű, "neológ" stílusú, fiataloskodó neoprotestáns "gyülihez" társul, amelyeknek az Izrael-párti amerikai külpolitikával összhangban igyekeznek különféle teológiai érvekkel körülbástyázni a cionista állam állítólagos isteni rendeltetését, talán mégis csak nagy kérdés ez.
Ez éppen egy olyan kérdés, amelyben az Őrtorony által hangoztatott vélekedésben több igazság van, mint a fentebb említett csoportokéban. Más kérdés, hogy Brooklynék a maguk exkluzivista, szektás szellemiségük okán teszik ez, hogy ti. ők az egyetlen lehetséges út az Istenhez.
Sajnos több exJT-re jellemző a panelekben gondolkodás, hogy amit az Őrtorony vallott, az csak rossz lehet, így kerülnek "tiltólistára" amúgy igaz vagy részben igaz tételek, mint pl. a látható, és institutionalis jellemvonásokkal bíró Egyház léte és szükségessége, vagy éppen a talmudista judaizmus keresztény alapon való elítélése.
Egyébként külön kérdés a modernkori Izrael Állam ideológiai háttere, és a judaizmus követőinek újszövetségi üdvtörténeti szerepe. Utóbbit mindjárt kifejtem, az előbbire meg adok egy linket: www.freeweb.hu/katolikus-honlap/0807/cion.htm
Az ún. 'dual-covenant thelogy' mindeképpen eretnekségnek tekintendő, lényegében Jézus KIZÁRÓLAGOS szerepét ássa alá, és legalább olyan szektás stílusú kiragadásokkal dolgozik, mint az Őrtorony Társulat, amikor hírhedt eretnekségeit (pl. kétkasztos rezsim, Jézus csak angyalka) akarja igazolni.
Pl. ott van az a részlet a Római levél 11. fejezetéből, amelynek sokat idézett része úgy szól, hogy "Vajon Isten elvetette népét? Szó sincs róla." stb. Ez körülbelül olyan stílusú szektás kiragadás, mint amikor a JT-k dobálóznak a "más juhaim is vannak" verssel. Ugyanis valójában ez a részlet egyáltalán nem arról szól, hogy a jelenkori Izrael továbbra is mint választott közösség lenne, mert két egyház nem létezhetik. Ez azt mondja, hogy nem vetette el a zsidókat TELJESEN, vagyis a kereszténnyé lett zsidókat nem. Isten nem vetette el az ő népét, _amennyiben_ előrelátta, hogy annak egy része mindjárt kezdetben, és az idők végezetével (25. 26. v.) a nép egész tömege szabad akaratból elfogadja a hit kegyelmét, és így az ő népe lesz. Mégis itt az apostol, mint a következőből kitűnik, közvetlen ama keveseket tartotta szemei előtt, kik mindjárt eleinte hittek Krisztusban. Vagyis Isten nem vetette el _teljesen_ a zsidó népet, mert a _maradék_: maga az Apostol és sok más hívő zsidó Isten kegyelméből eljutott a messiási üdvösségre.
Egyébként ha valaki kíváncsi rá, ez a jelenlegi pápa véleménye is:
“In this Torah, which is Jesus himself, the abiding essence of what was inscribed on the stone tablets at Sinai is now written in living flesh, namely, the twofold commandment of love. . . . To imitate him, to follow him in discipleship, is therefore to keep Torah, which has been fulfilled in him once and for all. Thus the Sinai covenant is indeed superseded. But once what was provisional in it has been swept away, we see what is truly definitive in it.”
—Joseph Ratzinger, Many Religions, One Covenant
A hagyományos katolikus liturgiában így imádkoznak a zsidókért:
"Könyörögjünk a hűtlen zsidókért is, hogy a mi Urunk Istenünk távolítsa el a leplet szívükről, és ők is megismerjék a mi Urunkat, Jézus Krisztust. (térdhajtás elmarad, mert a zsidók térdhajtással gúnyolták az Üdvözítőt) Mindenható, örök Isten, ki a hűtlen zsidóktól sem tagadod meg irgalmasságodat, hallgasd meg könyörgéseinket, amelyeket e nép vakságának elhárításáért neked fölajánlunk, hogy megismerve igazságodnak világosságát, Krisztust, kibontakozzanak a sötétségből. Ugyanazon a mi Urunk..."
Ez kifejezi azt a tanítást, hogy a zsidóság megszűnt választott nép lenni, sőt azóta a Sötétség erőit segíti a farizeuspárt utódainak vallása, vakok, és imádkozni kell értük, hogy megtérjenek a mi Urunkhoz, Jézus Krisztushoz.
A kinyilatkoztatásnak az emberi szerző csupán eszköz oka (causa instrumentalis), míg az Isten az alapvető oka (causa principalis): a Favágó és a balta viszonya áll fenn. Emberi szóba öltözött isteni Szó a Szentírás. Ezért valódi értelmét is az adja, mit akart az isteni szerző közölni az emberen keresztül. Így az, hogy Isten szabadon a zsidó népen keresztül nyilatkoztatta ki az akaratát, és a zsidóság ezt Jézus Krisztusban elvette, aminek következtében a zsidóság a harmadik és leghosszabb száműzetését éli át a népek között mint az evangélium kerékkötője, nem a kereszténység ellen, hanem épp mellette bizonyít.
Fontos probléma, hogy nem teszi meg a mai teológia, a mai keresztény papok és lelkészek többsége a hármas distinkciót. Ezek az alábbiak:
a) Az ókori zsidó nép és a mai zsidó nép (s így vallás) teológiailag nem azonos - a mai zsidó nép nem Isten választott népe, a választottság átszállt a minden népből és nemzetből meghívott keresztényekre. Ráadásul a választás nem az ábrahámi utódokra, hanem az ábrahámi utódra (aki „előbb volt mint Ábrahám") vonatkozott elsődlegesen - a zsidóság hivatása volt előkészíteni az egész emberiségért küldött Szabadító útját. Ennyiben állt a választottsága, ami nem a saját természetéből eredt.
b) Az ószövetségi Szentírás és a farizeuspárti-rabbinikus Talmud közötti distinkció szükségessége.
c) Az ószövetségi anyagokban az időleges (ceremoniális és fegyelmi) előírások és az örök hit- és erkölcsbeli igazságok közötti megkülönböztetés szükségessége.
A kereszténység ezért isteni és nem zsidó eredetű vallás.
Mi lehet az oka annak, hogy Isten az Ószövetségben csak a zsidó néppel kötött szövetséget? Miért nem nyilatkoztatta ki magát minden népnek?
1. Isten kezdetben kinyilatkoztatta magát minden népnek. Ez az őskinyilatkoztatás (revelatio archaica). Ez aztán a bűn következtében elhomályosult az emberekben, és százfelé deformálódott, és deformálódik. Ennek az őskinyilatkoztatásnak a nyomai, hogy majd minden vallásban feltűnik a háromságos mozzanat, a megtestesülés, és az, hogy egy Szűz Istent szül. Az etikai-morális kérdésekben is sok az átfedés.
2. A bűn által megromlott emberiség már nem képes Istent közvetlenül "látni". "Nem láthat ember engem úgy, hogy életben maradjon." Ezért mindig bizonyos közvetítésre, előkészítésre van szükség. Erről Isten gondoskodik. Izrael népét Mózesben szólította meg, a föld népeinek választottait Izraelben. Minket "az új Izraelt" sem szólít meg közvetlenül az Isten, hanem az Egyház által vezet, a világot sem szólítja meg közvetlenül, hanem a "választottakon" az Egyházon keresztül tanítja. Az más kérdés, hogy a világ nem akar tanulni.
3. Az Úr azt mondta Ábrahámnak: „a te ivadékodban - vagyis a te utódodban (egyben: Krisztusban!) - nyer áldást a föld minden népe”. Tehát a zsidókat nem önmagukért választotta ki az Isten(ez súlyos személyválogatás, sőt rasszizmus lenne), hanem azért, hogy a föld minden népe számára eljövendő Üdvözítőt befogadni kész vallási és társadalmi közeget alakítsanak ki. A zsidó nép kiválasztása nem öncélú, hanem szolgálat: a föld összes nemzetének szolgálata. Ebben áll a méltóságuk és nem a Talmud nemzeti és faji gőgjében. Ehhez még számos igehely tartozik (a teljesség igénye nélkül):
„Ivadékodban nyer áldást a föld minden népe” (Ter 26,4).
„Még sötétség borítja a földet, és homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul rajtad. Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt fényességhez” (Iz 60,1).
„El nem vétetik a fejedelmi pálca Júdától, és a vezér az ő ágyékából, mígnem eljő az Eljövendő. Őrá várakoznak a nemzetek” (Ter 49,10).
„Azon a napon az Izáj gyökeréből támadt sarj zászlóként áll majd a népek előtt. Keresni fogják a pogány nemzetek” (Iz 11,10).
„Izrael Szentje lesz a Megváltód, akit az egész föld Istenének hívnak” (Iz 54,3)."
Az ószövetségi utalások Istenre úgy, mint „szövetség Istene”, a „theokrácia Istene”, „nemzeti Isten” elnevezések sem úgy értendők (miként azt, úgy látszik, a pogányok értelmezték, Izaj. 36, 18-20; 2Kir. 18, 30 s k.) mintha t.i. Jahvé a zsidóknak olyan értelemben lett volna nemzeti istene, miként a pogány nemzetek mindegyikének megvolt a maga nemzeti Istene, hanem úgy, hogy az egész emberi nemet megváltani akaró Isten kiválasztotta ezt a népet és különös szövetséggel magáévá tette, még pedig azért, hogy általa részesítsen mindeneket az üdvben ("Salus ex Judaeis est", Jn, 4: 22), s így mintegy magva legyen a belőle majdan keletkező s az egész emberi nemet magába foglaló theokráciának: a messiási országnak.
„Tekints végül irgalmas szemeiddel ama nép gyermekeire, amely oly soká volt a Te választott néped; hajdan átokként fejökre hívott szent véred harmatozzon le rájuk is, mint a megváltás és az élet forrása.”
„Jehova és alapelvei iránti lojalitásunk ki kell hogy fejlesszen bennünk egy erős ellenszenvet azok iránt, akik szándékosan lázadnak Jehova ellen, és azok iránt, akik Isten ellenségeiként foglalnak állást. Isten megrögzött ellenségei között van Sátán és a démonai. Néhány emberi lény is valószínűleg…..
JHVHA Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A JHVH (vagy YHWH יהוה) az úgynevezett tetragrammaton (görögül τετραγράμματον – (a) négy betű), a négybetűs héber Istennév, Izrael Istenének az Ószövetségben található neve.Tradícionális kiejtése Adonáj…..
"Csak rajtunk van Jehova áldása!" Egyszerű!Minden megtartott nyílvános előadás így épül fel:Válassz ki egy témát, legyen az "Isten kormányzata, vagy embereké?",…..
Mindenkinek Jehova Tanúiról
2010-es világméretű szolgálati jelentés a 2011-es Évkönyvben
2011.02.08 14:21:00
Néhány ország ahol nincs növekedés, vagy csökkenés van:
Ausztria, Belgium, Bosznia, Cayman szigetek, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Izland, Írország, Japán, Libanon, Lengyelország, Portugália, Svédország, Svájc. Ezen kívül számos…..
Aqwsed12345
2011.02.09 07:33:49
Nézd meg: www.jwfacts.com/watchtower/statistics.php Watchtower statistics
Ezen a szó, hogy "jó hír" ez valami végtelenül komikus ebben a kontextusban. Az a "jó hír", hogy engedelmeskedj a mi brooklyni kapitányságunknak, mert különben az Istennünk kiírt téged a családoddal együtt! Igen, ez aztán marha jó hír... :D
Ezen a szó, hogy "jó hír" ez valami végtelenül komikus ebben a kontextusban. Az a "jó hír", hogy engedelmeskedj a mi brooklyni kapitányságunknak, mert különben az Istennünk kiírt téged a családoddal együtt! Igen, ez aztán marha jó hír... :D
Van-e Istennek szervezete?
Mindig volt egy szervezete?
Izrael Isten szervezete volt?
Ma Jehova Tanúi az Ő szervezete?
Szolgálhat-e egy szervezet Isten prófétájaként vagy szócsöveként?
Mondja-e a Biblia a keresztényeknek, hogy keressék meg Isten szervezetét, illetve, hogy legyenek…..
Aqwsed12345
2011.02.03 17:29:38
Ez Tom Cabeen (www.apologia.hu/religion/jw-cabeen.html) cikke :-)
Az is hozzátartozik ám a történethez ,hogy ez az ember azóta római katolikus lett. Érdemes elolvasni a megtérésének történetét és további néhány cikkét:
* www.freeminds.org/category/2-short-articles.html?download=43
* www.freeminds.org/category/2-short-articles.html?download=42
* ewtn.edgeboss.net/download/ewtn/audiolibrary/jh_05192008.mp3
* www.catholicxjw.com/files/WT_Organization_Catholic_Church_Comparison-2.pdf
* www.catholicxjw.com/files/Take_eat.pdf
* www.watchtowernews.org/media/cabeeninterview.htm
+ www.catholicxjw.com :-)
Az is hozzátartozik ám a történethez ,hogy ez az ember azóta római katolikus lett. Érdemes elolvasni a megtérésének történetét és további néhány cikkét:
* www.freeminds.org/category/2-short-articles.html?download=43
* www.freeminds.org/category/2-short-articles.html?download=42
* ewtn.edgeboss.net/download/ewtn/audiolibrary/jh_05192008.mp3
* www.catholicxjw.com/files/WT_Organization_Catholic_Church_Comparison-2.pdf
* www.catholicxjw.com/files/Take_eat.pdf
* www.watchtowernews.org/media/cabeeninterview.htm
+ www.catholicxjw.com :-)
Nem az én ötletem, de szíveseb megvalósítanám:
ingyenesen letölthető, magyar nyelvű pdf-magazin Jehova Tanúiról.
Először csak egy szám, próbának. Mi (bárki, aki akarja benne lehet) írnánk, mi állítanánk össze és szabadon terjeszthető lenne.
Nem ez az első, mert tudom,…..
Aqwsed12345
2011.02.03 08:24:34
A macskák Az Őrtorony Társulati Logika tisztázza ezt!Teljesen kitalált írás, de megmutatja, hogyan kezelhető bármi az Őrtorony-érveléssel.
Jehova népéből sok lelkiismeretes személy eltűnődik napjainkban, vajon a keresztényeknek legyen e macskájuk. A kérdés életbevágó…..
Aqwsed12345
2011.02.01 15:03:48
@Zsolt520: Szia! Én nem helyeselném az Őrtorony-fanatikus emberekkel kapcsolatban a "konzervatív" jelzőt, amely szó számomra valami pozitív tartalmat sugall, értékelvűséget, hagyománytiszteletet, stb. - nem pedig egy pribék mentalitást egy emberi vezetőség iránti lojalitást megkérdőjelezők iránt. Az egy érdekes pszichológiai elemzés tárgya lehet, hogy végülis mi vesz rá egy embert erre, ha egyszer ő is pontosan tudhatja, hogy a brooklyni Főkapitányság épp oly esendő emberekből áll, mint bárki más. AKkor miért kell ilyen undorító módon viselkedni?
Aqwsed12345
2011.02.02 11:20:41
@bobibá: Dehogy is, az "ortodoxia" (Ορθοδοξία) igazhitűséget jelent - nos, attól pedig az Őrtorony olyan messze áll, hogy arra nem is igazán van megfelelő szó...
Ezek egyszerűen pribék mentalitású vakhitű, fanatikus, bigott népek :-)
Mármint nem minden JT, de sajnos igen sok közülük.
Ezek egyszerűen pribék mentalitású vakhitű, fanatikus, bigott népek :-)
Mármint nem minden JT, de sajnos igen sok közülük.
Az Őrtorony 1989 július 1-i számában a 11. oldalon azt olvashatjuk, hogy Jehova Tanúi egy olyan szervezet, amely nem politizál. De...
írd be a google-be, hogy 'Canadian Bill of Rights' és akkor megtalálhatod, hogy 1949-ben Jehova Tanúi elindították a nemzeti kampányukat a Canadian Bill…..
Aqwsed12345
2011.01.31 14:48:32
@Zsolt520: Azt tudod-e, hogy a hosszú haj tilalma csak a hippi korszakban jött be az Őrtorony-szisztémába? Egészen addig viselhettek JT-i hosszú hajat. Volt egy illusztráció - tudod, ahol JT-t ábrázolják ilyen idealizált, vidám emberként, mint a szocialista realizmus propagandaképein - ahol egyy fiatalembert valamivel hosszabb hajjal (fület takaró) rajzoltak le, aztán ezt a képet a 70-es vagy 80-as években úgy adták ki újra, hogy levágták a haját. Tiszta 1984, vagy mint amikor a kommunista diktatúrában a fotókról kiretusálták az időközben "rossz elvtárssá" minősített emberkéket :D
Aqwsed12345
2011.01.31 16:19:32
@Zsolt520: Mert akkor oda lenne a gyakorlati tévedhetetlenség látszata. Bár papíron mindig kéznél van az "egyre növekvő világosság" kifogása, gyakorlatilag a legtöbb JT nincs tudatában szeretett főnökei nem túl dicső történelmével. Így egyszerre forog a szájukban a "jó, eleinte nem volt olyan világos az igazás" rizsája, és a felekezetbe vetett korlátlan bizalom igénye, és a kettő együtt kognitív disszonanciát okoz, és ezt csak úgy lehet fenntartani, hogy nem firtatják túlzottan a múltbeli ügyleteket. Ha túl nagy hangsúlyt kapnának a múlt tévedései, akkor egyre többen tennék fel a kérdést: ha régen tévedték, akkor mi a garancia, hogy az éppen aktuális "világosságok" tutibiztosak?
Aqwsed12345
2011.01.31 18:46:18
@Tamara72:
Jobb helyeken az adott vallás nem is változtatgatja a tanításait, így nem is kell a múltbeli tanítókat cenzúrázgatni :D
Pl. a katolikusoknál nem csak, hogy nem okoz lelkiismereti válságot pl. a 2-3. századi (!) keresztény írók olvasása, de épphogy azt kapjuk, hogy az Egyház doktrínái lényegében ugyanazok, mint akkoriban. :-)
Ehhez képest az Őrtorony CD-n még a 80-as évek előtti kiadványok sincsenek fenn, na vajon miért? :)
Jobb helyeken az adott vallás nem is változtatgatja a tanításait, így nem is kell a múltbeli tanítókat cenzúrázgatni :D
Pl. a katolikusoknál nem csak, hogy nem okoz lelkiismereti válságot pl. a 2-3. századi (!) keresztény írók olvasása, de épphogy azt kapjuk, hogy az Egyház doktrínái lényegében ugyanazok, mint akkoriban. :-)
Ehhez képest az Őrtorony CD-n még a 80-as évek előtti kiadványok sincsenek fenn, na vajon miért? :)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
www.ferfihang.hu/2013/01/02/a-szexualis-eroszak-bizonyithatosagarol/