Adatok
gsxr600
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egy új zenei CD megjelenése együtt jár népszerűsítő (világkörüli) koncertturnéval. Az egyes helyszíneken, pl. a Papp László Budapest Sportarénában, a produkció sikere megkövetel-e standardizálható esemény-logisztikai tevékenységeket (event-logistics)? Avagy ahány művész…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Véleményem szerint a koncert, illetve turné szervezés alapvetően nagy tapasztalati tudást igénylő, nem elsősorban iskolapadban megtanulható hivatás (ha jól tudom, a kaliforniai Berkeley Uni-n és a londoni Royal Academy of Music -on oktatnak kifejezetten ebben a kategóriában menedzsmentet). Nem pusztán logisztikai eljárásról van szó, inkább hasonlítanám egy építőipari kivitelezési projektmenedzsmenthez, ahol a kiviteli terv részét képezi a felvonulási terv, illetve a lebonyolítás, technológia lépései. Mint ilyen tevékenység standardizálható, de ez minden helyszín alkalmával változik, ami esetleg költségnövekedéssel is jár. Ezért is jó lehetőségek az előadók számára az utóbbi időben oly divatossá vált fesztiválok (Glastonbury, Sziget, stb...), melyeken egy viszonylag mérsékelt áron lehet kiváló technikai hátteret biztosítani a fellépők számára, a helyben bérelt színpadtechnika és az egyszeri felállítási-bontási költség miatt, a többi nyilvánvaló előnyről nem is beszélve. Az igényesebb (?) előadók persze ódzkodnak az ilyen alkalmaktól, mert osztozniuk kell a jegybevételekből. Tegyük hozzá, egy olyan külföldi előadónak, aki 2x is megtölt egy Arénát 70€-os belépővel, nincs szüksége ilyen trükkökre, de ott volt nyáron Ákos Szinbád turnéja, ami fesztiválhelyszíneket is érintett a sportcsarnokokon kívül, és a Kispál és a Borz féle is hasonló volt, akik a Szigeten zártak karriert. A helyszín kiválasztása nyilván egy megtérülési százalékhoz van mérve, ezért is egyre ritkábban, de történik az, hogy a külföldi zenekarok, produkciók megállnak Bécsnél, ennek mérlegelése pedig a kiadó (booking) felelőssége.
off: Olyan megoldás is létezik, hogy a menedszment leköti a turnéhelyszíneket, erre megfelelő kapacitású stábot, technikát biztosít, így a körút elmegy Bécsig, onnan mondjuk Prága, közben míg a stuff utazik előad egy este Budapesten bérelt cuccokon, nyilván így alacsonyabb színvonalon, majd beéri a többieket Prágában. (ezért is érdemesebb Bécsbe koncertre járni)
Visszatérve az állításhoz, hogy "az alapokban nincs különbség": A cél meghatározása az elsődleges ilyen tekintetben, hiszen a fő szempont a turnéállomás kiválasztásakor a megvalósíthatóság, ami nem mindenkinek jelenti ugyanazt. Normális esetben megfelelő helyszín (méret, technika, minőség, biztonság), illetve fizetőképes közönség. Ehhez feltétlenül szükséges olyan szervezet, amely ismeri a helyi sajátosságokat, aka piaci környezetet. Többek között emiatt is nagy helyzeti előnyben vannak a világ nagy lemezkiadói, pl. Universal, BMG, akiknek országokként is vannak irodáik, koncertszervezőik, akikkel könnyen együtt tudnak működni a szervezésben, hiszen elengedhetetlen egy helybeli kontakt, még ha nem is "márkatárs". És itt a rendszer gyenge pontja, hogy a produkció által megkövetelt újdonságokat, hogyan tudja a meglévő rendszerébe integrálni az adott helyszín. Ez állandó problémákat szül az értékkülönbség miatt. (lásd: Korn koncert PECSA, de azt tapasztaltam, hogy fesztiválokon a színfalak mögött állandó balhé megy a körülmények miatt a szervezők és az előadó menedzsmentje között, legyen az hazai, vagy külföldi együttes)
Tehát léteznek standardok, de szerintem azok kizárólag technikai paraméterek, a lebonyolítás minőségét és a logisztikát a helyi viszonyok figyelembevételével állandóan finomra kell hangolni, és minél könyebben megy ez, annál kevesebb kiadással jár a turné.
Jó példa erre, bár itthoni, az Econet tulajdonában lévő Estmusic, amely kisebb rendezvényekkel foglalkozik, meglehetős marketing potenciával. Nem a reklám miatt, mert sajnos semmi közöm hozzájuk, de tényleg profik. Vagy említhetném a MamaRecords-ot is a fentebb írt két multin kívül.