Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Barakkah

0 bejegyzést írt és 141 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Hasít a Wizz pénzügyileg, újabb kitűnő eredménnyel rukkolt elő, ebben pedig komoly része van a továbbra is dinamikusan növekvő kiegészítő, vagyis jegyáron túli bevételeknek. Írtunk róla, hogy milyen gyorsan emelik sutyiban a jól eldugott csomagdíjakat, de ennek is nyilván vagy egy határa, márpedig a…..
Barakkah 2020.02.02 21:53:17
@Darth Revan: Érdemes valamelyik online működő, járatkésések és -törlések miatti kártérítésre specializálódott cégen keresztül próbálkozni. Nekem volt egyszer egy 5 órás késéshez szerencsém Wizz járattal, utána a Skycop nevű cég a megbízásommal behajtotta rajtuk a jogos kártérítést, alig 1 hónap alatt. Ennek annyi hátránya van, hogy esetfüggően az ilyen cég elvisz legalább 25-30% jutalékot a kártérítési díjból, ha sikerül behajtani (amennyiben mégsem, akkor nem kell fizetned nekik semmit), viszont ezen túlmenőleg nincs nagyon sok dolgod az üggyel.
Barakkah 2020.02.03 00:43:46
@Darth Revan: Törölték a járatodat, innentől eleve köteles a légitársaság vagy a repjegyed árát visszatéríteni vagy átfoglalni másik járatra plusz ellátást biztosítani. Ezek a jogok függetlenek attól, hogy milyen okból következik be a törlés. Ha ezeket nem kaptad meg, akkor téged kár ért, magyarul kártérítést követelhetsz a társaságon.

Egyedül az extra kompenzáció (max. 400 euró) - ami az EU-s törvények szerint még ezeken felül (!) járhat - függ attól, hogy vis maior volt vagy sem.
A fentiek miatt én simán megpróbálnám elindítani az eljárást egy cégen keresztül, az ő jogászaik pedig majd megítélik, hogy mennyire van értelme - de alapból úgy hangzik az eset, hogy igen.
Az elmúlt egy év során – leginkább a menekült kérdés miatt – a hírekben ismét előtérbe kerültek a muszlimok, a muszlim világ és ezzel összefüggésben a terrorizmus, az elnyomott muszlim nők kérdése. A nyugati emberek (értsd: Európa, Észak-Amerika) fejében a muszlim vallásról, a muszlim világról igen…..
Barakkah 2017.06.21 15:31:17
@nnnnnnnn: Maradjunk annyiban, hogy sok muszlim többségű országban a születési ráta már 2-3 körül van, és 4 fölötti rátát gyakorlatilag csak Afganisztánban és afrikai országokban lehet taláni. 2016-os adatok, Google a barátod:

en.wikipedia.org/wiki/List_of_sovereign_states_and_dependencies_by_total_fertility_rate

Az Európában élő muszlim kisebbségnek pedig ugyancsak egyre inkább közeledik a születési rátája az adott országban tapasztalható átlaghoz, még ha az őslakosokénál nagyobb is.
Megint durván elvéreznek egy centin a mérőszalagot hanyagoló utasok a Wizz Airnél. A légitársaság ultra szenyó csomagszabálya szerint csak egy kis hátizsák vihető fel ingyen a gépre, a mérési szigor változatlanul szinte csak Budapestre jellemző. Végül is a korábbi…..
Barakkah 2015.12.21 17:55:20
@féregírtó: "Azért van ilyen szigor pont Budapesten, mert pont ebben az országban tesz mindenki magasról a szabályokra."

Ezt annyiban pontosítanám, hogy ebben az országban hiányzik mind a *következetes* szabálybetartás, mind az ugyanilyen szabálybetartatás, ami gyakran az egyik oldalon úgy jelenik meg, mint hatalommal való önkényes játszadozás eszköze, a másik oldalon pedig mint a zavarosban való halászás és az "oldjuk meg okosban" c. játék. Lefordítva az itt felhozott esetre: azok, akik a leginkább háborognak, mert a szabályzatban megadott X*Y*Z cm-hez képest nagyobb kézipoggyászuk fennakadt a rostán és ennek folytán a Wizz-t szidják, amint találnának rá egy módot, hogy miképp játszhatják ki a szabályt, máris büszkén hirdetnék, hogy milyen jó dolog a Wizz-zel repülni. A lényeg számukra, hogy a repjegy megvételével, a légitársasággal létrejött szerződésben lévő szabályt nem kell komolyan venni, és még ha be is tartják, azt csak azért teszik, mert épp nem látnak rá lehetőséget, hogy hogyan hághatnák át.
A másik oldalról pedig szeretik szívatni a népet, mert csak. Az utas az vegye tudomásul, hogy ő egy birka, aki szépen engedelmeskedik, és különben is örüljön, hogy egyáltalán felengedik a gépre.

Kicsit kisarkítottam persze, de ez a mentalitás elég jellemző abszurdisztánban. Hozzá kell tenni azért, hogy máshol is előfordul, de sok helyen általában tárgyilagosabban működik ez a téma.
Van még Budapesten kívül olyan város Európában, ahol a nemzetközi reptérről nincs közvetlen tömegközlekedési kapcsolat a belvárosba? Mi nem találtunk. Öt napig járt a 200K busz a Deák térről Ferihegyre, nagyon kellett volna, hogy maradjon, de persze vége lett. A reptéren már…..
Barakkah 2015.10.31 21:41:20
@ászív: Így van, itt egyáltalán nem a reptér és belváros közti közlekedés ára a központi téma, a másokk zsebében turkáló trollok vitték el ebbe az irányba a kommentelést. Ezzel szemben a lényegi észrevétel az, hogy a Budapest-Ferihegy közti közlekedés egyszerűen balkáni színvonalú - aminek egyik kompnense, hogy nem lehet közvetlenül valamilyen tömegközlekedési eszközzel a belvárosból a reptérre kijutni. Aki ebben az igényben a csóróságot látja, az szimplán hülye. Mellesleg nem csak azt kellene nézni, hogy x.y. helyi lakos mennyire könnyen és hány forintért jut el a reptérre, hanem azt is, hogy a Budapestre érkező nyugati turistát milyen első benyomások fogadják, miután leszáll a repülőről. Merthogy Nyugat-Európában, igen, az a természetes, hogy egy nagyváros és reptere közt könnyen tudsz metróval/busszal/vonattal közvetlenül közlekedni. Ez pedig messze nem a csóróság szinonimája. A frankfurti vagy párizsi CDG reptéreken még ICE/TGV pályaudvar is van, ahonnan közvetlenül egy másik nagy városba is el lehet jutni igen kényelmesen, Magyarországon ismeretlen sebességgel és kényelemben - és valószínűleg az ilyesmi még a következő 50 évben ismeretlen lesz mifelénk.
Barakkah 2015.10.31 22:02:51
@balage28:

www.flydulles.com/iad/other-public-transportation-options

Az 5A busz bevisz a városba, oké, ha Downtown-ba akarsz menni, akkor még egyet metrózni kell onnan. De legrosszabb esetben is azt lehet mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Nyilván ha nagyon kutakodunk, fogunk találni olyan városokat tőlünk nyugatabbra is, ahol nem minden ideális, de ez még nem mentség a nálunk lévő helyzetre.
Szándékosan Egyiptomban hagyott a Wizz Air 50 csomagot, nem szólt róla, majd magasról tett szopóágra került utasaira napokig és még ma is kamu információt adagolt. Egy olvasónk három napon át próbált valami infóhoz jutni, de senki sem foglalkozott vele. Az Index cikkéből tudta…..
Barakkah 2015.08.28 13:17:03
@Darth Revan: Nekem is az a tapasztalatom, hogy eddig még csak hagyományos légitársasággal repülve keveredett el a feladott poggyászom, holott a repülőutaim megoszlása kb 1:10, legacy vs. low cost viszonylatban. De ez végülis érthető, mert pont a nagy hub reptereken, átszállásoknál sokkal könnyebben elkeveredhetnek a csomagok, mint A-ból B-be repülésnél, és fapadosoknál ezek sokszor kicsi reptereket jelentenek, úgyhogy nem teljesen fair az összehasonlítás.
Persze az ilyen esetekben 1-2 nap késéssel mindig meglett minden cuccom és a hagyománáyos társaságok teljesen korrekt tájékoztatást adtak.
Viszont egyetértek azokkal, akik szerint a low cost légitársaságokra ilyen alap dolgokban, mint a megfelelő tájékoztatás, ugyanazon kötelességek kell, hogy vonatkozzanak, és ebben a tekintetben nem lehet helye olyan megfontolásoknak, hogy milyen olcsó jegyet fizetett valaki vagy sem (ráadásul, adott esetekben a fapados társaság sem olcsó). Különösképpen érthetetlen, hogy jó magyar szokás szerint, miért kell a másik zsebében turkálni, azzal érvelve, hogy ha ennyi meg annyi pénze van, mert búvárkodik, akkor utazzon business class-on, különben meg ne rinyáljon, mikor lábbal tiporják a jogait, mert úgy kell neki, hogy a parasztja az óccsó jegyet választotta. Ez érvnek elfogadhatatlan, stílusnak meg undorító.
Barakkah 2015.08.28 16:12:17
@Válasszunk: A stílusod téged minősít, ezt a továbbiakban nem is kommentálnám.

Az érvelésed pedig alapvetően ott bukik meg - miképp arra mások rámutattak már -, hogy egy szerződés aláírása még nem mentesíti egyik felet sem a témában vonatkozó általánosan rendelkező, nemzeti és nemzetközi jogok betartásától, és ha esetleg olyan tételt tartalmaz a szerződés, ami ezekkel ellentétes, akkor az semmisnek minősül.

Vagyis - vegyünk egy extrém elméleti példát -, ha én kötök egy szerződést egy légitársasággal, hogy ő engem 10 forintért elszállít A-ból B-be csomaggal együtt, akkor engem, jogi szempontból, egyrészt nem érdekel, miképp spórol a cég, hogy neki így is nyereséges legyen a működése, másrészt ezt ő nem teheti meg pl. azzal, hogy nem végzi el a rendszeres karbantartásokat a gépen, mondván, megy az úgy is, és legfeljebb majd egyszer lepottyan. Azért nem teheti ezt, mert ő ezzel megsérti a nemzetközi repülésbiztonsági előírásokat. Ezt pedig még akkor sem tehetné meg, ha én konkrétan azt vállalnám szerződő félként, hogy lemondok mindenféle garanciáról és kártérítésről, ami a repülőutam biztonságát illeti.

Nem vagyok jogász, de meg kell nézni, hogy a nemzetközi jog szerint mi van egy ilyen esetben, de valószínű, hogy legalább a hiányos utastájékoztatással itt gond van. Az 50 kárvallott helyében megkeresnék egy jó ügyvédet, és együttesen szétperelném a wizz-t ezért az ügyletért.
Eszter érdekes pozícióból ír, diákként, akit pillanatnyilag külföldön tanul és dolgozik, de a dolog még nem végleges. Még nem dőlt el az élete, nem született meg a döntés, de ugye egy kapcsolat mindig két félen múlik. Ezért írt levelet Magyarországnak, a Magyarország és…..
Barakkah 2015.06.25 09:10:11
@Bredpitt Monika: "Most eppen ott tartunk, hogy lassan mar mindenert a Fidesz a hibas. Az emberek a kis sajat vilagukat sem tudjak megvedeni, mert valami miatt , amit en tenyleg nem tudok megmagyarazni, de nem mernek kiallni a sajat igazukert kicsi szinten sem......"

+1, ott a pont. Néhány éve már külföldön élek, és akárhányszor hazalátogatok, pontosan ezt tapasztalom. Állandó panaszkodás, aminek a lényege az, hogy "mindig MÁS a hibás" (az illető nehéz helyzetéért): az aktuális kormányzó párt és miniszterelnök legfőképpen, az állambácsi, mindenki, akinek kicsit több pénze van, a szomszéd, az, aki elköltözött otthonról nyugatra és jobban megy neki, a bank, stb., és lehetne tovább sorolni. De sohasem "én vagyok a hibás".

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a rendszerrel ne lenne semmi baj, hogy a politikusoknak ne lenne óriási felelőssége abban, amilyen helyzetbe kormányozták az országot. De végső soron amellett sem lehet elmenni, hogy maga a magyar nép eközben hagyta, hogy ez így alakuljon. Tehát ebben mindannyiunknak - még ha különböző mértékben is - felelőssége volt és van. Bármiféle változás pedig csak akkor és onnan lehetséges, ha először saját háza táján söpröget az ember, valamint felismeri és vállalja is a saját felelősségét, nem pedig mindig másra mutogat. Ergo pl. szidhatom én a korrupt politikusokat, de ha kicsiben, a saját magam hétköznapi életében ugyanezt a korrupt gonolkodást követem kicsiben (azzal a kifogással, hogy csak így lehet érvényesülni), és végül kiszolgálom magát a korrupt rendszert, akkor nem kell csodálkoznom rajta, hogy semmi nem változik. Lehet várni a következő (meg)váltó pártot és miniszterelnököt, aki majd csodát tesz, de szükségszerű, hogy nem lesz belőle csoda, amíg az ilyen dolgok egyéni és néplélek szintjén nem változnak.

Rendszerkritikára ugyan szükség van, de a szűntelen panaszkodással és _kizárólag_ a rendszer hibáztatásával (akár bentről, akár kívülről) önmagában nem lehet elérni semmit és egy bizonyos ponton túl kontraproduktív.
Összehangolt munka: 1 pénztáros rossz tanácsot ad, 17 kalauz ellenőriz, de nem szól, de a 18. egy irtózatos büntetéssel lecsap! A rosszul kiszámolt bünti, az elírt név, a rossz helyre küldött levél szinte már szóra sem érdemes. Kedves Homár!Egy GySEV-MÁV együttes…..
Barakkah 2015.03.04 08:52:56
@Terézágyú: Látom, te sem igazán a lényeget értetted abból, amit kívántam jelezni.

"ha csak annyit mondasz a pénztárosnak, hogy adjon egy jegyet Kecskemétre, akkor ő ebből nem fogja tudni, hogy gyorsvonattal mész-e vagy személlyel."

Igen, de esetleg soha életemben előtte nem tudtam a gyorsvonati pótjegyről (mert mondjuk évek óta nem vonatoztam itthon) és ha ilyen létezik, akkor a pénztáros is lehetne előzékeny és rákérdezhetne, hogy Ön melyik vonattal kíván menni, mert van, amelyikre külön pótjegy kell. Most már persze tudom jól, hogy a gyorsvonati pótjegy mire kell és hogy ezt külön jelezni kell. De ezt honnan a fenéből tudja mondjuk egy külföldi ember, aki oda téved egy pénztárhoz egy pályaudvarban és jegyet akar venni X városba?

Mindez persze részletkérdés. A probléma azzal van, hogy több aspektusból egy nehezen átlátható, elmaradott rendszer van a jegyértékesítés mögött, és az utastól elváratik, hogy mindent bogarásszon ki maga, melyik vonatra mi kell, a pénztáros meg nyugodtan tévedhet is vagy esetleg fogalma nincs, hogy milyen jegyet kell adnia, a kalauz pedig egyszerűen az utast fogja büntetni, ha tévedés történt.

Itt egy alapvető mentalitásbeli baj van, nem pusztán a MÁV-on belül, hanem az országban, és ugyan disznóságnak tarthatod a gyorsvonati pótjegyet, de ennek bevezetése pontosan ugyanennek a mentalitásnak a terméke. Aki magát ezt a gondolkodásmódot normálisnak tartja, annak külön bevezetném a váltónkénti pótdíjat, és számolgassa magának, hogy a vonat, amire jegyet kíván venni, az általa lejárt útvonalon hány váltón megy keresztül, és ha rosszul számolta ki, nem ellenőrizte a jegyén, mennyire adott neki a pénztáros, akkor a kalauz szabjon ki számára a "váltói pótdíj megnemfizetése miatti pótdíjat" (esetleg visszamenőleg is a korábbi utazásaira).
Barakkah 2015.03.04 09:29:32
@Terézágyú: Igen, ott van, ki lehet bogarászni az információkat, magam sem állítottam, hogy nem lehet. De nem az utas van a vasúttársaságért, hanem a társaság van őérte a szolgáltatásával. Említettem már fönt egy példát a német vasúttal. Nyugat-Európában egyrészt megfelelő tájékoztatást kapsz, akár online, akár személyesen, másrészt magán a foglalási rendszerben és a jegyen is elegendő információt kapsz helyből, tehát nem kell bogarászni, hatékony a rendszer és kevés az esély a tévedésre. Ha ehhez szoktál hozzá, akkor utána az itthoni - és még egyszer hangsúlyozom, a mögötte lévő gondolkodásmód - egyértelműen balkáninak fog feltűnni. Természetesen sokszor két oldala van az érmének, vagyis olykor maguk az utasok is úgy gondolkodnak és cselekszenek, ahogy.
Barakkah 2015.03.04 09:35:39
@Terézágyú: "Mégpedig abból, hogy a magyar ember szereti azt mondani, hogy "nem tudtam" meg "nem láttam" (a kiírást) "nem hallottam róla", ad abszurdum: "nem tudtam, hogy itt fizetni kell a boltokban található cuccokért" (és kéretik nem nevetni, erre is volt példa!)"

Ez sajnos valóban így van és azt magam sem mondom, állítom, hogy ez rendjén volna. Nyilván nem lehet általános mentség az, hogy "nem láttam, nem hallottam róla". Viszont ez csak akkor igaz, ha a tájékoztatás is megtörtént a megfelelő formában. Nagyon sokszor mindkét oldalon vannak visszásságok.
A szex egyik legtermészetesebb következménye, és sokak szerint egyenesen egyetlen célja és értelme a megtermékenyülés és a gyerekszülés. De amint bekerült a képbe a gyerek, úgy távolodik az addigi szexuális életünk. Akár jó volt, akár nem, akkortól más lesz. Már a…..
Barakkah 2015.02.18 21:20:49
@vitaygeorgina: A spontaneitás elvesztése ellen nehéz mit tenni, ez természetszerűleg jön a gyerekekkel. Viszont lehet ellensúlyozni azzal, hogy tudatosan megteremtitek a helyzetet arra, hogy adott időben a szeretkezésé legyen az egyetlen főszerep. A fő gond, amit itt le kell küzdened anyaként, hogy ilyenkor ne a mosatlan ruhákra, edényekre, a háztartás és a gyerek körüli teendőkre gondolj. A másik fél is megérzi ezt rajtad. Ezt alapvetően belül, lelkileg kell tudni leküzdeni, de ebben sokat segíthet, ha a férjed aktívan kiveszi a részét egyes ilyen teendőkből, és hagyja, hogy lazíts, odáig elmenőleg, hogy adott időben ne legyen semmi dolgod, gondod, és csak magadban légy (függően attól, mennyire van erre igényed). Valahol egyfajta egyensúlyra érdemes törekedni abban, hogy legyen időd, amit csak magadra fordítasz, legyen olyan idő, amit kettesben töltetek, és persze olyan idő, amit családilag együtt a gyerekekkel. Nyilván ezeknek olykor komoly fizikai korlátai vannak, de a helyzet átfordítható, ha van tudatosság mindkét fél részéről. Persze a régi spontaneitást nem érdemes keresni sokáig, de lehet úgy csinálni, tervezettenen rákészülve, hogy a szeretkezés, legalább az együttlétek egy részében újra felszabadult és bensőséges élmény legyen.
A kérdést több módon is meg lehet közelíteni. Egy cég, ha önszabályozó volna, akkor feltenné a kérdést: Mi az a pont, ahol már nem fizeted meg a plusz biztonság árát? A második kérdés nyilván a szabályoknak való megfelelés? A harmadik megközelítés az, hogy a többi…..
Barakkah 2015.01.04 14:32:49
>>>A MALÉV csődje után a legtöbb hazai utas fapadossal repül. Nem konkrét célhoz választ eszközt, hanem a kínálat alapján hoz egy *érzelmi döntést*. <<<

Ez lehet, hogy így van - nem ismerem behatóan a hazai repülési piac jellegzetességeit. Ezzel együtt az továbbra is kérdéses számomra, hogy még ha egy ilyen piacot, célközönséget feltételezünk, az egyes emberekben mennyiben merül fel a "menni vagy nem menni" kérdése pusztán vagy legalábbis elsősorban a biztonság aspektusa alapján, azaz mennyire életszerű ilyen szempontok alapján vizsgálni a kérdést.

>>>És olvas sok olyan esetről, amikor a nagy baleset egyetlen áldozata a gép, amikor az utasok jelentős része a nagyot is túléli. <<<

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy igazán olyan sok ilyen eset van. Ezt persze statisztikák alapján tényszerűen lehetne látni, pl. megnézve azt, hogy a totálkárosra (written off) tört repülőgépeken hányból hányan élték túl a balesetet. Éves lebontásban szinte biztosan azt látnánk, hogy az utóbbi 1-2 évtizedben, nagyobb távlatokban egyre növekszik a túlélők aránya. Viszont azt is várnám egyben, hogy ugyanakkor az ilyen nagyobb balesetekben még mindig sokkal nagyobb eséllyel hal meg valaki, mint nem. Persze ettől még érdemes külön foglalkozni azon látványos példákkal, ahol nagyon összetört a repülő, mégis sokan vagy majdnem mindenki túlélte a katasztrófát. Például a torontóban leszállt Air France gép túlfutása, ami kigyulladt, perceken belül szénné égett, de mégis mindenki túlélte. Vagy az Asiana B777 gép leszállása San Franciscoban, amiről ha valaki látja az amatőr videót, azt gondolná, ezt senki nem élte túl, pedig összesen 3 halott volt. Vannak ilyen példák, de azért a nagyobb baleseteknél általában mégis várható, hogy sokan odavesznek.

A szubjektív biztonságérzet reális elősegítése érdekében ezek helyett inkább az olyan repülési eseményekről érdemesebb talán beszélni, amelyek jóval gyakoribbak a nagy baleseteknél, és amelyeket sokszor irracionálisan veszélyesnek gondolnak az emberek. Ilyen pl. hogy egy repülőnek át kell startolnia közvetlen leszállás előtt, vagy erősebb turbulenciák ("jaj, mindjárt leesik a gép"), dekompresszió és emiatti vészsüllyedés, vagy egy hajtómű kiesés miatti kényszerleszállás. Ezen esetek nagyobb részében a repülőgép egyáltalán nem sérül meg, illetve sem a gép, sem az emberek épsége nincs igazán kockán, hiszen rutineljárásokról van szó.

Aztán vannak a kisebb balesetek, mint amikor a futómű csak részlegesen vagy nem nyílik ki és így kell leszállni, enyhébb túlfutás a kifutópályán, tehát, olyan esetek, ahol valóban sérül a gép, de ezekből általában komolyabb sérülés nélkül szokott mindenki kiszállni. Az ilyen esetek előfordulhatósága nagyságrendekkel nagyobb, mint az igazán nagy baleseteké, de valószínűleg még ezeké is jóval kisebb, mint mondjuk autóval karambolozni az úton.

A dolgok hátterével kapcsolatban - ahogy arra magad is helyesen hívtad fel a figyelmet - azt érdemes tudnia bármely átlagembernek, aki repül, hogy a repülés sokszorosan túl van biztosítva és valóban ha csupán egy-két biztonsági hálót szakít át egy repülési esemény (amiből az utasok könnyen lehet, hogy semmi érdemlegeset nem észlelte), valaki(k)nek a hanyagságából, abból már ügy van és belsőleg ki kell vizsgálni. Az ilyesféle, rendszerint egyáltalán nem halálos kimenetelű, sőt, még csak komolyabb sérüléssel sem járó esetek alapján a légitársaságok, repülőgyártó cégek, stb. pedig folytonosan frissítik a különböző repülési eljárásokat, karbantartási műveleteknél alkalmazott ellenőrzéseket, a pilótaképzés tananyagát, a repülőgépek belső szoftverét -, de ha kell, akár hardver elemeket is. A repülés biztonságának fejlődése tehát folytonos, és nem csak a nagyobb repülőkatasztrófák alapján történik ez. Az ilyen katasztrófák pedig szinte soha nem egyetlen tényező miatt történnek meg, hanem kisebb események, körülmények hosszú láncolata áll össze úgy szerencsétlenül, hogy végül minden biztonsági háló átszakad.
Barakkah 2015.01.04 20:43:04
www.planecrashinfo.com/cause.htm

www.usatoday.com/story/news/nation/2013/08/08/airplane-crash-survival-rates/2631567/

www.icao.int/safety/documents/icao_2014%20safety%20report_final_02042014_web.pdf

Néhány érdekes olvasnivaló a légibalesetek statisztikáinak témájában. Persze ki lehet emelni adott géptípusokat, de megint csak felmerül, hogy ez önmagában mennyire releváns. Mindenesetre az első linken szerepel egy olyan adat, hogy a túlélők aránya a 2000-es években (az első évtizedben) 24% volt az olyan 10 főnél többet szállító repülőjáratokon, amelyek halálos balesetet szenvedtek ( = az utazók között volt olyan, aki elhalálozott). Érdekes módon az azt megelőző évtizedekben előfordult ennél jobb arány is, tehát nem lehet elmondani, hogy a trend egyértelműen javulást mutat. Persze ide nyilván nem számolják bele az olyan járatokat, amelyek nagyobb balesetet szenvedtek ugyan, de azt mindenki túl élte, ld. a már említett példákat - viszont egy hosszabb időintervallumon azért nincs olyan sok ezekből.

Reálisan nézve, 25-35% között lehet általánosságban a túlélők aránya a nagyobb repülőbalesetekben. Ez egyébként tényleg nem rossz arány, mivel ebbe beleszámíttatnak az olyan balesetek, amelyek természetüknél fogva gyakorlatilag túlélhetetlenek. Tehát ha a repülőt olyan baleset éri, ahol a fizikai erőhatások nem zárják ki az emberi élet fennmaradását, akkor elég jó esélye van az utazóknak arra, hogy túlélik azt. Ezt így talán külön nem mérik, de meg lehetne az ilyen esetekre vonatkozó túlélői arányt is állapítani, könnyen lehet, hogy ez bőven 50% fölött volna.

A jelenlegi Air Asia katasztrófa kapcsán (és a tavalyi két balsorsú maláj B777 gép esetét nézve) is azonban épp az az érdekes kérdés, hogy mit lehet még tenni annak érdekében, hogy repülőjáratok teljes megsemmisülése ellen mit lehetne még tenni, pláne, hogy ezek mind utazó magasságon, az amúgy legbiztonságosabb repülési szakaszban történtek.

Az Airbusoknál, az Atlanti-óceán fölött lezuhant Air France gép esete óta leginkább az egy alapvető kérdés, hogy az automatizáltság és annak valamilyen hiba általi kényszerű kiiktatódása, illetve a manuális repülés közti átmenetet hogy lehet a legjobban megoldani úgy, hogy a pilóták ne kerüljenek konfúz helyzetbe, mikor valamilyen nem ideális repülési körülmény, helyzet van (az AF gép leesésében pontosan ez játszott nagy szerepet, hiszen maga a gép teljesen repülőképes volt, a pilóták ráhatásától független olyan fizikai behatás nem érte, amitől le kellett zuhannia). Az majd kiderül a vizsgálatok után, hogy a most lezuhant gépnél is ez egy releváns fő kérdés, vagy sem.
Igen, ez valahol indulatposzt lett, nem érem fel agyilag, hogy a világ talán legjobban kereső alkalmazottai hogyan képesek szanaszét szívatni saját cégüket. Magasról tesznek az utasokra is akikből élnek, képtelenek felfogni, hogy egy elhúzódó sztrájkkal az egész Air France-t…..
Barakkah 2014.09.27 23:27:25
@Fleurs Du Mal: Igen, kétségtelenül a fapadossággal együttjáró mindenek feletti profit maximalizálás és ennek a biztonságra vetülő árnyai adnak némi aggodalomra okot. Ugyanakkor az is kérdéses, hogy pl. a Ryanairrel kapcsolatosan említett problémák tényszerűen nézve mennyire mutatnak a veszélyesebb repülés üzemeltetés felé, és mennyire a médiahisztéria részei, ami időről időre felerősödik körülöttük. Pl. az üzemanyag kimértségét illetően, igen, volt Spanyolországban egy nap, valamikor 2 éve, hogy a nagy viharok miatt több Ryanair gépnek is ilyen probléma miatt vészhelyzetet kellett jelentenie és alternatív reptéren leszállnia. Ez nagy port kavart és komolyan ekkor merült fel nyilvánosan, hogy esetleg itt valami súlyosabb, rendszer szintű gond van a háttérben. Ugyanakkor, ha az Avheraldon megnézzük a listázott Ryanair incidenseket, ezeknek csak egy kis részénel 'fuel emergency' a fő ok. Persze az is igaz, hogy az ilyen problémák nem feltétlenül nyilvánulnak meg egyértelműen és kendőzetlenül, vagy ha napvilágot látnak, akkor is elbagatelizálják, mindaddig, amíg valami nagyobb katasztrófa nem történik.
Barakkah 2014.09.27 23:31:23
@Válasszunk: Nem veled vitáztam - látom, hogy ugyanazt mondjuk, de előtted még 'paraszthajszal' emlegette a drónt, mint az automatizáltság pozitív példáját, és arra reagáltam.
Barakkah 2014.09.28 12:39:43
@Girhes Joe: "Épp ezért van az idegenkedés az automata vasútüzemekkel szemben is, pedig lássuk be, az azért más kategória, ahol tulajdonképpen 1 dimenziós mozgás van a síneken (a repülés 3 dimenziójával szemben). "

Ez is egy teljesen jogos pont. Tegyük fel, hogy meg is oldanák technikailag a repülés teljes automatizálását, utasként - szerintem - a legtöbb embernek nagyon nehéz volna elfogadnia, hogy felüljön egy olyan gépre, amin nincs pilóta, és legfeljebb a földről tudnak beleavatkozni az irányításba. Minaddig amíg lenne más, hagyományos alternatíva, sokkal többen választanák azt. Esetleg jópár évtized elteltével, ha közben más közlekedési eszközökön is, pl. az autóknál teljesen elterjedne a vezetés automatizálása, és sokkal jobban a mindennapok részévé válna az erre való hagyatkozás, akkor talán lenne esély ennek a bevezetésére.

Innen pedig visszatérve a pilóták sztrájkjára: közép és hosszabb távon nem az forog kockán, hogy milyen luxusautót engedhetnek meg vagy nem maguknak, hanem, hogy általában miképp fognak a pilótákra tekinteni, a szakmában és a társadalomban. A fapadosok és ezáltal az olcsó repülés sokkal szélesebb társadalami körökben való elterjedésével könnyen kialakul az a kép, hogy a pilóta végülis nem sokban különbözik egy buszvezetőtől, ő is csak gombokat nyomogat és általában a robotpilóta irányít, rá nincs is nagyon elemi szükség az idő túlnyomó részében. Sok ember pedig - főleg, ha ezt megfelelő formában, demagóg érvekkel tálalják számukra - úgy fogja fel, hogy akkor a pilótának nem szabadna sokkal többet keresnie mint egy BKV buszsofőrnek. A pilótáknak elemi érdeke, hogy ez a fajta képzettársítás ne nyerjen teret, mert ha ez megtörténik, onnan nincs nagyon visszaút.
Az elmúlt hetek egymást sűrűn követő légikatasztrófái nyomán a világsajtó természetesen azon rugózik, hogy veszélyesebbé vált-e a repülés. A válasz egyértelmű nem, de van pár dolog, amit különösen érdemes kiemelni. Ezek közül a legfontosabb: Európában fapados…..
Barakkah 2014.08.02 11:13:08
A kérdésben megfelelő statisztikai elemzés nélkül legfeljebb spekulálni lehet. Leginkább a Southwest és Európában a Ryanair lehetne a vizsgálódás tárgya, mivel ezek a légitársaságok már több évtizedes múltra tekintenek vissza.

Egyszer egy fapados légitársaságnak dolgozó pilóta ismerősöm (aki azt megelőzően hagyományos légitársaság gépein is repült) két tényezőt említett ebben a kérdésben:

1. ezt a posztíró is emlegeti: a fapados légitársaságoknak a biztonság, ha lehet, még a hagyományos társaságokénál is nagyobb presztízs kérdés. Elég csak egy nagyobb katasztrófa és könnyen lehet, hogy azzal a cégnek annyi, mert pillanatok alatt az a hír fog terjedni, hogy a nagy spórolás miatt történt a katasztrófa.

2. közismert tény, hogy a balesetek igen nagy része a felszállás/leszállás fázisaiban történik - ami nem csoda, hiszen technikailag és emberi oldaról is ezekben a repülési fázisokban van lehetőség a legtöbb hibára. A hagyományos és fapados légitársaságok pilótái közt azonban (általánosságban) van egy fontos tapasztalati különbség: a fapados pilóta jóval nagy eséllyel találkozik változatosabb és olykor nagyobb kihívást igénylő felszállási/leszállási körülményekkel, mivel: (1) a fapados társaságok a pilótákat gyakran helyezik át másik bázisreptérre, akár csak időleges jelleggel, azaz sokkal nagyobb mobilitás követeltetik meg tőlük, míg egy hagyományos társaságnál a pilóta fel- és leszállásainak majd felét az állandó bázisreptéren hajtja végre, (2) a fapadosok sokszor repülnek olyan félreeső, kicsi repterekről/-re (akár bázisreptérként használva azokat), amelyek technikai adottságai nem olyan magas szintűek, mint a hagyományos társaságok által használt nagy repterekéi, tehát pl. gyakran csak 1 (akár meglehetősen rövid) kifutópálya áll rendelkezésre, vagy leszálláshoz csak CAT I-es ILS rendszer van, azaz magasabbak a repülési minimum értékek, aminél a leszállást meg lehet kísérelni. Vagyis a fapados pilóták valószínűleg némileg gyakrabban találkoznak kihívó helyzetekkel a valós életben - elég csak egy rosszabb időjárási körülmény és máris nagyobb eséllyel lesz szükség átstartolásra, alternatív reptérre repülésre, vagy pedig ott a rövid, csúszós pálya, amin meg kell biztonságosan állni. Nagy reptereken ellenben sokszor ott a lehetőség az alternatív kifutóra való irányításnak.

Nyilván ez is csak egyfajta spekuláció és biztosan nem igaz minden összehasonlításban, hiszen pl. hagyományos légitársaságok is működtetnek regionális járatokat kisebb repterekre, ahol megvannak az ilyesféle, nagyobb kihívással járó körülmények.
Barakkah 2014.08.02 13:44:10
@Dr. Tim Pedersen Dr. (egy L-lel): Viszont másik oldalról megközelítve azt is lehet mondani, hogy a fapados pilóták pontosan a szűkebbre szabott kényszerek és a változatosabb/kihívóbb repülési helyzetek miatt jobban fel vannak készülve a váratlan helyzetekre. Tehát felmerül a kérdés, hogy hol húzódik a kényszerek által esetlegesen okozott repbiztonsági kockázatok és a pont ugyanezen kényszerek miatti kiélezettebb felkészültség (ami pozitív) között a határ. Pl. említed a Ryanair pilótákkal készült interjúkat, ahol panaszkodnak amiatt, mert fáradtan is rákényszerülnek, hogy dolgozzanak. Ennek ellenére mégsem történt még katasztrófa Ryanair-géppel.
A rövid fordulási idők pedig végképp nem kell okozzanak semmi különösebb problémát. Minden pilóta ismeri előre, hogy aznap milyen útvonalakon fog repülni, ezért nyilván elvárható tőle, hogy felkészüljön, tanulmányozza a repterekhez tartozó chartokat és tájékozódjon az egyedi körülményekről (pl. valamelyik leszállópálya ILS rendszere inaktív). A menetidőket pedig még a fapadosoknál is úgy tervezik be, hogy a forduló időket tartani lehessen, ha pl. bekövetkezik egy 10-20 perces csúszás. Kis reptereken ráadásul nem kell hosszú ideig taxizni, tehát ebben is előnyben vannak a hagyományos társaságok fő útvonalaihoz képest.
Barakkah 2014.08.02 14:15:23
@Dr. Tim Pedersen Dr. (egy L-lel): Még a fáradtsághoz és 39 fokos lázhoz. Itt igazából az nincs tisztázva, hogy vajon ez általánosság vagy csak elszigetelt esetekről van szó. Valamint kérdés, hogy milyen jellegű kényszer van a háttérben. Mert annyi biztos, hogy az a Ryanair-nél sem egy bebetonozott követelmény, miszerint a pilótának ha törik, ha szakad, de repülni kell, ha beosztották aznapra. Ugyanis minden bázisreptérhez, minden időkben be vannak osztva ügyeletes pilóták, akiknek ugyan pihenő nap van, de ha valakit helyettesíteni kell (pl. betegség miatt), akkor ők ugranak be. Ez nyilván repbiztonsági előírás, és a fapados társaság sem tud ezen spórolni.
Sokkal inkább lehet egy pszichikai és anyagi kényszer, mivel ha hajlamos lemondan a pilóta a munkát ilyen-olyan okokra hivatkozva, akkor esetleg sokkal ritkábban osztják be, és fapadosoknál vannak olyan szerződések, ahol repült órák alapján fizetnek és nem pedig havi fixet fizetnek. De ez már sokkal inkább vezet a mai pilótaképzések rendszerproblémáihoz, amiben egy fő tényező, hogy a fapados légitársaságok gyakran a saját (vagy hozzájuk kötődő cégek által meghirdetett) integrált pilótaképzési programokból veszik fel a pilótákat, akik gyakran, 18-25 év közötti fiatalok, és karrierjüket egy óriási adóssággal kezdik, valamint alacsony, repült órák alapján szabott bérrel, tehát elemi érdekük, hogy minél többet repüljenek.
Miért akar mindenki Amerikában élni? Ez a kérdés mindenkiben felmerült már, hiszen ha egy fiatalt megkérdezünk, hol szeretne élni 90%, hogy azt mondja Amerikában. De legyünk őszinték mi magunk is szívesen élnénk a nyughatatlan és örökké pörgős USÁ-ban. Erre a kérdésre én…..
Az Egyesült Államokban ismét fellángolt a vita, mely szerint mennyire etikus halálra ítélni valakit, meg ha már egyszer ez elkerülhetetlen, akkor mivel lehet „humánusan” kinyírni egy embert. Fura, hogy már inkább csak ez utóbbiról van főként szó, miután az utóbbi időszakban…..
Barakkah 2014.02.07 23:29:00
@peetmaster: "a talio ELLENI fellépéssel az a baj, hogy azt látszik mondani, hogy a bűnöző is ember, csakúgy, mint az ártatlan.
Ebből viszont az is következik, hogy a bűn és az ártatlanság azonos. "

Ennek azért fuss neki még egyszer, mert ez a következetetés enyhén szólva a legelemibb logikát is nélkülözi. Tudod, van az ember mint gyűjtőfogalom, és létezik ártatlan meg bűnös ember, ahol az ártatlan és bűnös szavak minősítő jelzők. Azért mert egyik ilyen, másik olyan, még mindkettő ember. Meg ha a főben járó bűnt elkövetett ember nem ember, akkor vajon mi?
Barakkah 2014.02.08 11:11:39
@Beer Monster: "No de ott van például a Tánczos Gábor, aki ellen még a közvetett bizonyítékok is komolyan kétségesek voltak, aztán mégis elítélték vagy 14 évre."

Értem persze, hogy az igazságszolgáltatás olykor nincs a helyzet magaslatán. Viszont ez egy olyan kérdés, ami nem pusztán a halálbüntetés esetén problémás. Ha valakit tévesen bűnösnek nyilvánítva 14 évre, 25 évre vagy tényleges életfogytiglanra ítélnek, annak vajon - legalább pszichikai értelemben - nem veszik-e el az életét? Erre azért egyáltalán nem minimális az esély, szerintem ez könnyen belátható. Tánczos Gábor pár éve szabadult, de kérdéses, vajon meghurcolása után tud-e élni egy teljes értékű, lelki értelemben is ép életet? Egyszer majd talán.
Mindenesetre anniyt mondhatunk, hogy halálbüntetés nélkül is képes az igazságszolgáltatás megnyomorítani (akár helyrehozhatatlanul) néhány bűntelen ember életét. Ebből azonban nem (az) következik, hogy el kellene törölni a hosszú évekre szóló börtönbüntetést úgy általában, mondván, "mi lesz ha az elítélt ártatlan..". Hanem sokkal inkább az következik, hogy törekedni kellene az ilyen hibák kiküszöbölésére, azaz az alkalmatlan bírókat kiszűrni, az igazságszolgáltatáson belüli korrupciót felszámolni, és kemény büntetést csak úgy kiszabni, ha egyértelmű, *közvetlen* bizonyítékok állnak rendelkezésre (amelyek pl. Tánczos Gábor esetében nem voltak, ha jól tudom).

Természetesen azt nem vitatom, hogy a halálbüntetésnél a legsúlyosabb a bírói hiba következménye, mert ott biztosan elveszik az életét az elítéltnek. De a legkirívóbb, legsúlyosabb bűntetteknél mégis csak lehetne körültekintően alkalmazni. Ugyanakkor nem volnék elvakultan halálbüntetés párti, mert azokkal az érvekkel egyetértek, hogy sokkal inkább a bűnmegelőzésre kellene koncentrálnia egy államnak. Az amerikai gyakorlat különösen álszent ezekben a kérdésekben, ha csak azt a tényt vesszük, hogy élen jár a világon a börtönbe zárt elítéltek összlakossághoz mért arányával, amely ráadásul évről évre növekszik. Ezt nem tudom másképp lefordítani, mint hogy össztársadalmilag tekintélyes mértékben nem képesek épkézláb felnőtt embereket a gyerekekből nevelni (tekintve ugye, hogy senki sem születik bűnözőnek, gyilkosnak), úgyhogy majd a félresikerült "végterméket" bezárják a dutyiba, vagy elintézik halálbüntetéssel, ha kell. Ehhez képest az a probléma, hogy a halálraítélteket milyen vegyi koktéllal küldik át a túlvilágra, egy apró nüansz.
Barakkah 2014.02.08 22:41:52
@Beer Monster: Csak gondolatkísérlet szintjén: esetleg be lehetne vezetni valami olyasmit, hogy ha bebizonyosodik egy büntető ügyben, hogy valaki az ügyben eljárók részéről (rendőr, ügyész, bíró) bizonyítékot hamísitott, szándékosan csikart ki egy prekoncepciónak megfelelő beismerő vallomást, stb., és bizonyíthatóan nem pusztán emberi tévedés történt az ügy levezetésében, de ennek folytán elítélték a gyanúsított személyt, miközben nem volt vétkes, akkor ugyanazt a büntetést, amit jogtalanul szabtak rá, kapja meg helyette az, aki az ügyben az illető szándékos tévesztést, hamisítást elkövette. Ha halálbüntetést szabtak ki, akkor halálbüntetés várna a rendőrre/bíróra/stb.. Persze a gyakorlatban valószínűleg nem lenne könnyű ilyesmit megvalósítani, úgy, hogy ezzel ne lehessen visszaélni, de a gondolat szintjén ennek lenne azért visszatartó ereje abban, hogy az igazságszolgáltatás gépezetében dolgozók könnyelműen és következmények nélkül küldhessenek valakit ártatlanul a sittre vagy halálsorra.
Ez egy 2007-es levél, amit lányom osztályfőnökének írtam. A neten kerengő ellenőrző-beírás (lásd alább a képet) feletti döbbenetemben közlöm le, meg azért, mert napi rendszerességgel kapjuk a híreket az egyre borzasztóbb tekintélyuralmi ostobaságokról az iskolákban: az…..
A Wall Street farkasa folyamatosan reklámozva volt, így már alig vártam, hogy megnézzük. Sokan azt írták a filmről, hogy a Nagymenők, vagy a Casino utódja lesz. Ezért egy különleges, eget rengető filmre vártam, ami után az ember ki sem akar jönni a moziból. Az mondjuk furcsa volt,…..
A magyar kereskedelmi televíziózás történetében soha nem tapasztalt gyűlölethullám közepette indult útjára a Való Világ hatodik szériája. Hihetetlen, milyen érzelmeket képes felkorbácsolni a műsor, tessék csak nézni: Ez csak a jéghegy csúcsa, a magyar…..
Barakkah 2014.01.14 22:48:28
@KGBT: Akkor ezek szerint te teljesen individualista vagy. Ez is egy álláspont, csak ezzel az a gond, hogy mégis csak egy társadalmon belül és az azt beburkoló civilizációban élsz, aminek meg valószínűleg jópár (technikai és szociális háló értelemben vett) vívmányát élvezed. Ha így van, akkor meg szerintem nem lehet ennyire indvidualista módon tekinteni az egészre. A nagyobb tömegek pedig mindig is birkanyáj módon tudtak csak orientálódni, ez amióta világ a világ, így van, és épp ezért van szükség pásztorra, aki megmondja, hogy merre menjenek. Persze, ha a pásztor hülye, elmebeteg vagy netalán villanypásztor, akkor abból a birkanyájnak sem lesz sok haszna, ez tény.
Barakkah 2014.01.14 23:02:00
@KGBT: Akkor már mindent értek, kifogytam az érvekből :)
Barakkah 2014.01.15 09:37:14
@Fanka40: +1
Egy viszonylag régi, 2010-es cikk inspirálta ezt a bejegyzést. A cikk címe "Hogyan ne írjunk PhD disszertációt", és egy ausztrál hölgy írta, aki láthatóan sok doktori értekezést szokott értékelni. Be kell valljam engem hihetetlenül irritált ez az írás. Kifejezetten…..
Barakkah 2013.09.23 13:44:19
Magam sem igazán látom, hogy az indulati kapcsolódáson kívül mi az összefüggés az eredeti cikk 10 pontja és az itteni írás között. Ráadásul az eredeti cikkben megfogalmazottak nagy részével szerintem jórészt bárki egyetértene, akinek már volt valamilyen dolga doktoranduszok kutatómunkájával, disszertációjával.

A belinkelt írás röviden összefoglalva tulajdonképp nem tanácsol semmi mást, mint hogy az, aki a PhD fokozat megszerzésére törekszik, törekedjen a tudományos alaposságra és képes legyen a saját hozzájárulását az adott területhez érthetően, a dolgozat megfelelő részeiben vagy tömören vagy éppen részletességgel kifejteni.

Hogy erről miért azok a dolgok jutnak eszébe az itteni cikkírónak, amiket leírt, azt nem igazán értem. Azt sem tapasztaltam (igaz, nem humán kutatási területen dolgozom, hanem természettudományok és informatika környékén), hogy ne lehetne kiváncsinak lenni, új kérdéseket feltenni, korábbi eredményeket megkérdőjelezni. Legfeljebb azt lehet mondani, hogy mindenhol vannak bizonyos berögződött paradigmák, amiket az adott területen kutatók sokszor megmásíthatatlan, elévülhetetlen alapigazságként kezelnek, amikkel szemben menni egyfajta eretnekséget jelent. Ez kétségtelenül létező jelenség, és az ilyen esetekben eléggé önellentmondásosan működik a tudomány világa.

A cikkíró azt is jól látja, hogy általában véve kicsit túl sokat gondolnak magukról a tudósok, ennek megfelelően kommunikálnak kifelé, és ez szinte majdhogynem egy kritérium a hosszútávú sikerességhez (vagyis egy állandó akadémiai pozicíó megszerzéséhez).

Tehát volna mit változtatni a tudományos, akadémiai világban, csakhogy ez nem azt jelenti, hogy az alaposság, a reprodukálhatóság, a pontos hivatkozások elvetésétől kellene várnunk a pozitív változásokat. Ez a szemléletmód egyébként már részben így is befészkelte magát és végzi romboló munkáját itt-ott - bár ennek okait inkább abban kell keresni, hogy a tudományos eredményességet elsősorban publikációkban mérik, és előnyre tesz szert az, aki jól csomagolva, de félig kész, kevéssé megalapozott eredeményeket gyakrabban publikál, azzal szemben, aki a tudományos alaposságot szó szerint veszi és ennek folytán csak akkor közöl le valamit, ha az valóban készen van és védhető, reprodukálható, minden szempontból dokumentálva van.

Ha a tudományos világ árnyoldalait akarja valaki bonolgatni, akkor éppen inkább ilyesmiket kellene elővenni, mint az imént ecsetelt publikációs kényszer negatív hatásai vagy a doktori képzések és kiadott fokozatok túlzott megszaporodása (az elérhető akadémiai poziciók számához képest), az állandóan átmeneti posztdoktori létforma
kihívásai, stb.
Azt hihette volna az ember, hogy egy olyan ittas vezetéses botrány után, aminek végén a sitt várt Stohl Andrásra, a 46 éves színész felfogja, hogy inni és vezetni nem tanácsos (ha már más nem ébresztette rá erre), de a Blikk szerint ez közel sincs így. A bulvárlap információi…..
Barakkah 2013.04.12 15:39:02
@egyvelemeny: A szenzációhajhász médiáról nekem sincs jó véleményem, de ettől még elég természetes, hogy ha egy közszereplő ilyesmiket tesz és ilyeneket nyilatkozik, akkor a figyelem középpontjába kerül. Erről azért nem csak a média tehet, ne állítsuk már be Stohlt mint egy ártatlan áldozatot, aki szegény semmit nem tehet arról, hogy mi mindent írnak róla le. Főleg, hogy ő is nagyon jól tudja, miképp működik a média, és kellően kivette a maga részét éppen a szennyesebb részéből (való világ és tsai). Ráadásul a részegen vezetéses ügye kapcsán is kihasználta azt manipulatív módon a saját előnyére.

Aki meg ilyen cikkektől elveszti a lelki nyugalmát, az ne olvasson ilyen cikkeket. Én sem olvasok Blikket és hasonlókat, mert nem vagyok rá kíváncsi.
Barakkah 2013.04.12 15:42:51
@egyvelemeny: "Na ez van akkora bűn, ha nem sokkal nagyobb, mint majd egyszer annak az esélye, hogy valaki ittas vezetés után évekkel vagy visszakapja, vagy nem a jogsiját. " - Szerintem meg nincs. A hangulatkeltés és a részegen vezetés miatt más testi épségének a veszélyeztetése, pláne tönkretétele között nagy különbség van. Ha benned ennyire dührohamot vált ki az ilyen cikkek olvasása, akkor minek teszed?
Barakkah 2013.04.12 15:47:28
@egyvelemeny: Másrészt a kiemelt néhány idézett mondat magáért beszél. Ezeket nem lehet másképp, vagy félreérteni. Egyszer láttam vele egy riportot is valamilyen (talán le nem adott és csak neten megjelent) TV-műsorban, még a börtönbüntetése előtt. Ott is ilyeneket mondogatott, hogy azt nem tudja garantálni, még a börtönbüntetés leülése után sem, hogy ilyesmi soha nem fog vele megtörténni. Ott is az volt a lényeg, hogy ő a vagánycsávó, aki bevállalja a dolgokat. Tőlem bevállalhatja, de akkor elég természetes, hogy a nép meg háborog.
Formailag minden rendben volt a köztársasági elnök éjfél után leadott szilveszteri beszédével, amelyet a nemzethez intézett, mégis olyan dologra vetemedtem, amire korábban soha: a nyílt színen, pezsgőspohárral a kezemben küldtem el egy bizonyos helyre Áder Jánost.A k. elnök nem…..
Barakkah 2013.01.01 13:58:57
Gery Greyhound (a Mi éveink, és a Best of Gyurcsány videók készítője) egy hiánypótló és egészen elképesztő videót osztott meg a tumblr oldalán.Ez egy "egy szigorúan belső felhasználásra szánt dokumentumfilmecske" a 2009-es pécsi időközi polgármester -választásról, ahol…..
Barakkah 2012.12.16 15:45:57
@Ludovikás Levente: Így van. Meg aztán hülyék lennének ők nem így csinálni, ha tudják, hogy más pártok is élnek ezekkel az eszközökkel, függetlenül attól, hogy jogilag/erkölcsileg ez mennyire megkérdőjelezhető vagy sem. Azt meg ugyancsak tudják, hogy ha túl is mennek a törvényesség határán, lehet úgy csűrni-csavarni a dolgokat egy bírósági ügymenetben, hogy annak ne legyen semmi érdemleges következménye, vagy ha igen, akkor lehet borítani a bilit a többi pártnál is. Ellenkező esetben ugyanis egyszerűen nem készült volna egyáltalán semmiféle videofelvétel.
Hát mindenki megveregetheti a saját vállát: Orbán Viktor és stábja annyira megijedt az utcára lépő hallgatók, oktatók, szülők és középiskolások tömegétől, hogy totális hátraarcot csinált. Jól figyeljünk, most épül a nyugdíjrendszerhez hasonló újabb szent tehén, és…..
Elérte a teljes káoszt a felsőoktatással kapcsolatos kormányzati kommunikáció. Mert miket is hallottunk eddig? Selmeczi Gabriella még kedden elmondta, hogy "a legfontosabbnak azt tartják, hogy a kormány képviselői a szakemberekkel és a diákok képviselőivel le tudjanak ülni…..
Barakkah 2012.12.15 12:55:36
@morgás joga mindenkit megillet: Giroszászon - bár dilletáns simulékonyságát fel lehet róni neki -szerintem kár viszont ekkorát rugózni, mert azért ő ennyi év alatt nem egyetlen egyetemi képzést csinált végig, szemben a kritika tárgyait képező hallgatókkal. Az is valószínű, hogy az első egyetemi diplomája, valamint első doktori tanulmányain kívül a többiért fizetnie kellett.
Barakkah 2012.12.15 14:22:48
@Mária: Már megbocsáss, de eléggé 1 bites módon hányod-veted a kommenteket. Mintha csak az a két fekete-fehér lehetőség létezne, hogy kormány mellett vagy ellen, mindenáron.

Ami a konkrét kérdést illeti, nekem hivatalos statisztikai forrásaim nincsenek, de tapasztalatom van arról a szakról, ahol egykor végeztem. Ahova pedig felvettek boldog-boldogtalant, majd az 5. év végén az eredeti hallgatók számának kevesebb mint 10 százaléka diplomázott le. Mások is beszámolnak ilyen tapasztalatokról, de természetesen szükség volna egy megfelelő statisztikai kimutatásra a témában. De nekem egyértelműnek látszódott egykor és most is, hogy túl sok nem odavaló hallgató van az egyetemeken, ezen pedig előbb-utóbb változtatni kell.

Ezzel együtt a jelen tervezeti formában, részletes hatástanulmányok és hosszú szakmai egyeztetés nélkül szerintem is nagy bukta lesz.
Barakkah 2012.12.15 14:44:36
@Mária: Lehet, hogy nem minden intézmény minden szaka érintett ilyen formában - és valóban diferenciálni kellene a megoldást illetően is a különböző egyetemek, szakok között -, de azért nem is egyedi jelenség, amiről írtam. Hozzáteszem, hogy mindez az ország egyik legnagyobb és legrégebben alapított egyetemén történt, nem pedig egy mucsaröcsögei néhány éve alapított főiskola büfészakán. Másrészt pedig, akárhogy nézzük, a hülye fejkvóta rendszer miatt minden felsőoktatási intézmény valamilyen szinten érdekelt volt abban, hogy jóval több hallgatót vegyen fel, mint amennyire ténylegesen szükség volna.