Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Katalin Horváth

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében egy nyolc éve húzódó per sikeres lezárásaként az Artisjus keresetére 2010. november 18-án kötelezte a MOKÉP és a MULTIMIX filmelőállító alpereseket, hogy a gondozásukban DVD-n megjelenő filmek, a „Vuk” és a…..
Katalin Horváth 2010.11.26 17:12:10
RE: Iszunk a róka bőrére (?)

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete a nagy érdeklődéssel kísért ún. Vuk perben nem csupán az „Iszunk a róka bőrére” című bejegyzésben foglaltakat tartalmazta.

A pernek ugyanis nem közvetlenül az volt a tárgya, hogy a Berni Uniós Egyezmény (BUE) közvetlenül alkalmazható-e belföldi jogvitában, ezt a perben senki nem állította. A perből viszont kiderült, hogy az Szjt. 19. § (1) bekezdése és az, hogy a zeneművek audiovizuális felvételen történő mechanikai többszörözése kötelező közös jogkezelés alá tartozott volna, a BUÉ-ba, és ennél fogva a TRIPS megállapodásba ütközött, vagyis alkotmányellenes rendelkezés volt. Éppen ezért módosításra került a törvény és 2009. február 1-től nem tartalmaz többé olyan rendelkezést, hogy ez a felhasználás kötelező közös jogkezelés alá tartozna.

A bejegyzésből azonban kimaradt az a fontos momentum, hogy a Fővárosi Ítélőtábla csupán azért tartotta fenn azon korábbi álláspontját az ügyben, hogy fennáll a DVD filmek esetében is a zenei művekre a kötelező mechanikai közös jogkezelés, mert bár ezt az álláspontot eddig jogerős ítélet nem mondta ki, de korábbi végzésének indokolását nem kívánta kifejezetten megváltoztatni még az időközben bekövetkezett törvénymódosítás ellenére sem.

Ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla az ítélet kihirdetéskor kifejezetten említette a felülvizsgálat lehetőségét, mint amire szerinte minden valószínűség szerint sor fog kerülni.

Nyilvánvaló, hogy a filmforgalmazók, DVD kiadók fogják eldönteni, hogy akarnak-e felülvizsgálati kérelemmel fordulni a Legfelsőbb Bírósághoz, de az ügyben eljárt jogi képviselők szerint ez mindenképpen indokolt lenne, mert olyan, a szerzői jogi elmélet és gyakorlat alapján is negatívan ható jogi érvelést tartalmaz a Fővárosi Ítélőtábla mostani ítélettel változatlanul fenntartott, még 2006-ban hozott végzésében kifejtett jogi indokolása, hogy pl. a filmalkotás multimédia műnek minősül, a multimédia mű viszont nem kell, hogy egyéni eredeti jellegű alkotás legyen, ezért arra korábban kiterjedt az Szjt. kötelező mechanikai közös jogkezelést előíró szabálya, ily módon pedig az Ítélőtábla egyetértett azzal a felperesi állásponttal, hogy a filmek multimédia típusú feldolgozása, illetve DVD kiadása esetén nem érvényesül sem a szerzők kizárólagos joga, sem a filmelőállítók kizárólagos joga.

A fenti jogértelmezés pedig nyilvánvalóan rossz irányba viszi a joggyakorlatot és az amúgy sem egyértelmű szerzői jogi szabályok alkalmazását.