Regisztráció Blogot indítok
Adatok
fuloptamas

47 bejegyzést írt és 27 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Rövid kis mese ez egy emberről. Nem is mese, csak egy történet, aminek még nincs vége. Öt, vagy hét évvel  ezelőtt a zsámbéki rakétakilövőállomás ki nem hűlt helyén volt egy színielőadás, a Tóték. Zseniális előadás,nagyszerű ötletekkel és óriási sikerrel a…..
fuloptamas 2012.11.12 16:36:57
lebegnek az otthontalanságbanaz ajkaimról világgá ment elárvultan szédelgő szavak sehol egy réssehol egy ajtó vagy egy ablak valami dohos pinceszag lehet a szívembennyelvem helyén penge ismét nem értem az egyenletes dobogás miértjét nem is…..
"Csak ami nincs, annak van bokra,csak ami lesz, az a virág,ami van, széthull darabokra." Nyújtanak-e menedéketaz elfüggönyözött szobák?Az vagy-e még, aki akkor,vagy már valaki egészen más?Leszel-e még olyan, aki akkor voltál,amikor megtaláltál?Az vagy-e most, aki…..
Egy korszak emlékének...Bárhol is legyek, bárhol is legyél,olthatatlan a szomjúságom, éhezem ésrettentő száraz a levegőde megyek mert menni kell s élekaljasok közt mert élni kell. Sárban fürösztöm a szívem, áztatom egész éjjel, hogyreggelre átvegye a színét…..
Eleven táplálékkéntaz éjszaka korgó gyomrábavetem magam. Kint azonnal vállaimra hull a sötétés mellém szegődik egy vézna árnyék. Ürességtől kong a környék,ahol régóta már minden léptem idegen,csak megyek és oldalra pillantva látom,ahogy a sápadt holdfény…..
Valahol a kettő közöttlennék kifeszítve szívesen. Szeret, nem szeret.Tűhegyes kételyek karcolnak a koponyámbakérdőjelet.Nyakamban az éjszakávalnézek farkasszemet azismeretlennel.Szél hátán felkapaszkodottsuttogáshullik a vállaimra,lassan araszolbefelé. Igaz, nem…..
Álmokból összetákolt létránmászok fel az égiga kedvenc csillagomért. De még ez sem lehetelég szentimentális,még ez sem lehet elég szépahhoz, hogy megfeledkezzekpizsamában hason csúsznia tejúton. Senki nem szól rám. A részeges angyalokszanaszét…..
 Még sose hozott ilyen hideget a tél,ha nem jutnál eszembe olyan sokszor,már rég megfagyott volna a szívem. Mikor elmentél, még sokáig meleg maradt a kilincs,a szobában különös illatok kergetőztek,magától reccsent a padló és napokig csöpögött a csap. Élt a ház…..
 A kulcslyukon át alig hatol be a fény,tompán csapódik be az elfüggönyözött ablakokba.Lassan erjed a csend, szivárogni kezd a temetők szaga.Hallom a csontok zörgését, orromban virágok illata.Borotvapengeként hasogatja fülema kintről beszűrődő zavaros emberi…..
"Az őrület. Úgy munkál bennem, mint a méregs csak néha alszik. Bennem él,de rajtam kívül is." Fény szűrődik ki az ablakodon,otthon vagy.A kapuban állok, így csakelképzelem: lefekvéshez készülődsz,a hajad fésülöd. A kezem ökölbe szorulés…..
 LiJánnak Ülünk a kivilágított teremben.Téged is lenyűgöz a csillár,a fényről beszélgetünk. Csak mi ketten, néhány festmény, a szavak,nem sok, elférünk. Te már egy mozdulattal többet mondaszmint a falakon lógó képekés én a közeledben érzem,hogy ember…..
 A gyermekkor halványan pislákoló fénye mellettnagyokat nyelve gondolunk visszamilyen volt még mindenért sírni,elfüggönyözött szobába bújvasírni és várni, hogy egyszer csakmegun minket a gond, megriad a gyereksírástólés messze menekül.Megunja apró…..
"Halottak és elevenekHiába hűtnének téged,Nincs más meleg, mint a tied.Ki tudja nekem adni mégA te egyetlen melegséged?"  Mindent megbeszéltünk már,amit egy élet alatt meg lehet. Utoljára megszagolomhamuszürke hajadat. Remegő kezembe veszemremegő…..
 Ki a szabadba!A szabadság őrületétől részegen,illatokkal takarózni és napfényt enni. Pohárba gyűjteni a könnyeketés azzal oltani a szomjúságot. Minden előzmény és következmény nélkülüvölteni teli torokból,bőgni és röhögni…..
fuloptamas 2011.11.18 12:54:42
 Ha egyszer megérkezem hozzádvéresen és csupaszon,zihálva és szív nélkül,én mindent letagadok. A nevem, azt, hogy ki vagyok,azt, hogy ki voltam,ezerszer feltépett múltam, letagadlak téged,akibe most belebotlottamés kérdő tekintetedmajd lecsorog rólam. Letagadom…..
Csak hánykolódom,mint egy parta vetett hal,akit a tenger kihányt.A makacs álmatlansággal dulakodom,megpróbálok felülkerekedni,hogy kialudjam a borotvaéles hiányt.Csak felületes kezelés,átmeneti orvosság a világra,foltokban hulló káprázat csupánde van, hogy aludni…..
 Hiába egyensúlyozokaz alvás peremén,még egy perc és lezuhanok. Az álom csillámporosajkain csüngök, úgykényeztetjük egymást reggelig. Valahonnan a mélybőldörömböl a gyerekkor,retteg, hogy holnapra eltelik. A cipőmben homok,a számban valamikesernyés…..
Csendből isfelépíthetők a legnagyobbborzalmak. A szobasűrű homályában ott lebega múlt és az éjbőlhímzett gyászfekete köntösbenelém hull. Zsebbe nyúlés a lábaim elé szórja,ami volt: neveket,sebhelyes arcokat, megkövültüvöltést, több tonnamagányt…..
A falak sápadt fehérjén  megpihen az árnyék  s a bútorok is hallgatnak.  Az álmos és kimondatlan  szavak elnyújtóznak  a papíron s nem mozdulnak.  Játékom a toll, amiből  hevesen tör elő  kacskaringózva a beszéd.  Játékom a csend…..
fuloptamas 2011.07.28 19:15:26
fuloptamas 2011.08.26 11:36:12
fuloptamas 2011.09.16 11:01:48
 Huszka Nórinak  A kéket keveri el épp.Feszült csend van, alkotás.Órák óta görcsben a kéz.Néma ecsetsuhanás. Riadtan tekint fel rámde én nem mozdulhatok,csak úgy, ahogyan eddig:körbe-körbe vánszorgok. Rongyos, szakadt ruhában áll.Félregombolt,…..
 Lassan kopok lépteim után,a szél cirógat, vakar.Cifra ablakok alá fekszemés a langyos meleg betakar. Fent az égen... Rég megírták már,nincs semmi tartalékba.A kék, az arany, a felhők, mindaz éhes szemek martaléka. Ha ez a magasságos pompaegyszer csak…..
 Nő vagy, mint anyám...
Árva gyermek,tudom, nem születtél volna meg magadtól.Tükörsima lelkedenmár egy mély lélegzet iskaristol.Áttetsző vagy a világnak,szinte láthatatlan és mégismennyire törékeny.Az átlagosnak fel se tűnő,várt fordulategy regényben.Lépteid nem érezni,súlyod nem súly.Mi…..
Lerombolt szerelmekrúzsfoltos téglarakásainlángra kapnak lépteim. Késsel a hátamban vonszolom magammiközben a porban játszóártatlan kisgyermekek arcátforró lángnyelvek cirógatják. Tehetetlen üvöltésüka lángok martaléka. Csontig marja bőrömmajd belevési nevedaz…..
Szél hátán felkapaszkodottüvöltés magasodik a romok fölé.Fegyverropogás bordái közészorult csend fuldokol. Tiszta kezekre száradt vértőltapadó ujjak a ravaszon.Meghalunk mert meghalunk,a halál lepereg az arcokon. Alig vonszolja magát,szinte magatehetetlenaz idő. A…..