adamjanos 2015.02.08 11:31:18

Nagyon érdekes bejegyzés. Annyi apró kiegészítést tennék, hogy a munkások nem azért jöhettek ide, mert "határosak" voltunk Lengyelországgal, hanem mert az Osztrák-Magyar Monarchia része volt Galícia tartomány, ami a mai Dél-Lengyelországot és Nyugat-Ukrajnát jelentette és mivel egy ország voltunk természetesen szabad volt a költözés és munkavállalás, akárcsak ma az EU-ban, illetve azon belül különösen egyszerűen a Schengen-zónában. Közös pénzzel, közös piaccal, egyenrangú nemzetiségekkel, fejlett és elég liberális jogrendszerrel az Osztrák-Magyar Monarchia kis EU-ként máig a legnagyobb fejlődést hozta el Magyarország számára is.

adamjanos 2014.02.19 15:21:00

a Kelet az Kelet.

adamjanos 2014.02.18 10:24:33

Az aluljárót felújítani kellett volna, nem eltüntetni. Hányszor kanyarodtam ki rajta úgy kb. 90-nel az Erzsébet-hídra:-)

adamjanos 2013.12.11 20:49:24

@bpelhos: Nagyon jó, a helyzet iróniája, hogy az így valószínűsíthető falunévben is ott van az i betű a végén:-)És ha azt beírták volna senki nem bolygatja az egészet.

Közben belenéztem az eredeti szövegbe, és még mindig hihetetlennek találom a technika fejlődését, hogy ilyen régi dokumentumokat otthon olvashatok, ráadásul ingyen.

A lényegre térve, a megjelölt forrásban én is csak az 50. oldalon találtam "Vasváry" nevet, persze hosszú a jegyzék. (és kétség kívül stimmel Batizvasvárival, a mai Batizzal, ami akkor még két falu volt.)

A további kérdésem azonban az lenne, hogy a dokumentum a 34. oldaltól úgy tűnik, hogy áttér a Rákóczi család birtokairól a Kemény fejedelemasszony birtokainak a leírására. "Conscriptio Bonoriem Principetta Kemeniana" és ezek között szerepel Vasváry is. Helyesen veszik ezt Rákóczi birtoknak, vagy a dokumentum első felében van említés egy másik Vasvár(i)ról?

A Rákóczi birtokoknál a cikkben hivatkozott Tisza Becz után ami a fehérgyarmati uradalomnál van felsorolva a portioként 15. oldalon Kisar következik, majd Tivadar,majd már önálló opidium-ként (uradalomként?) felsorolt Tarpa, "Geberyén" (talán Gáborján??) De nem néztem át az egészet, lehet, hogy máshol fellelhető a hivatkozott birtok.

adamjanos 2013.12.11 21:09:03

@bpelhos: off topic, de az előző bejegyzésemben említett Geberyén ma valószínűleg Géberjén.

adamjanos 2013.12.11 23:44:14

@Zubreczki Dávid: Tehát a jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a levéltáros elírása a magyar fordítás összefoglalójában (közben én is ráleltem, eddig csak az eredetit nézegettem) okozhatta a galibát és Tivadar helyett jelent meg ott "Tiszavasvár". Az eredetiben ez nem találódik. Szó a stúdióé.

adamjanos 2013.12.09 11:00:01

@shearer86: Köszi, miközben az előző bejegyzést írtam, nem láttam, hogy meg is érkezett a válasz.

Ezek szerint a tanulság, hogy az eredeti Büd községnevet, a mai Tiszavasvárira cserélték (azt is rosszul), míg Lednicnél vissztértek a régi Ledniczére a mai helyesírással. Szép kavar, mi lehet a többi feliraton:-)

adamjanos 2013.12.09 11:56:47

@Zubreczki Dávid: A feliratokhoz még utoljára: esetleg egy jó látható helyre elhelyezett tájékoztató tábla segíthetne, ami leírná a Rákóczi család életét, leírná a birtokok akkori és mai nevét (pl. Lednica), esetleg egy régi térképen elhelyezné. Lehet, hogy van ilyen az állomáson, de ha nincs akkor jó ötlet lenne, mivel a betonon úgysem javítanak majd.

adamjanos 2013.12.09 14:38:51

Egyébként nagyon szép a megálló és az ötlet, hogy kicsit Rákóczihoz kötik, kiváló! Az eredeti cikkben ott a link az aktuális képekhez: www.szeretlekmagyarorszag.hu/elkeszult-a-4-es-metro-ujabb-allomasa/

adamjanos 2013.11.27 11:03:22

@Innotéka: Well. Szóval a válasz arra ösztökélt, hogy bár nem egy egetrengetően fontos kérdésről van szó, megkeressem a még 2006-ban Kittsee (Köpcsény,Ausztria) és Jarovce (Horvátjárfalu, Szlovákia) között a régi út mentén készített fényképemet, amely elég egyértelműen a magyar főúti 1-es jelölést és a 195 kilométeres Budapesttől való távolságot mutatja, amit egyébként google maps-en ellenőrizni is lehet és stimmel a dorogi vonal vezetéssel. Tehát véleményem továbbra is az, hogy 1947-ig az egyes főút Budapest-Dorog-Komárom-Győr-M.m.óvár-Rajka-Oroszvár-Horvátjárfalu útvonalon hagyta el Bécs felé az országot a mai 9-es osztrák főúttal Köpcsény-Bergen keresztül összekapcsolódva. Egyébként a régi térképeken az is látszik, hogy a mai 10-es osztrák főút is csak Bruck-ig volt meg korábban.
A kép hátterében lévő házak már az ausztriai Köpcsényben vannak, gondolom úgy maradhatott meg a kő,hogy a hidegháború idején egy lélek sem tehette be a lábát a csehszlovák-osztrák határsávba.

A képet ide töltöttem fel: commons.wikimedia.org/wiki/File:Hungary_ROAD_NR.1_oldmilestonen_near_Kittsee_(A).JPG

adamjanos 2013.11.28 16:40:43

@Innotéka: Köszönöm a választ. Úgy gondolom az ilyen gondolatcserék is rávilágítanak arra, hogy vannak olyan sokak által igaznak vélt tévedések, amelyek nehezen változtathatóak meg a köztudatban, de természetesen a meggyőzés nehézségétől válik még érdekesebbé egy ilyen vita.

A kérdéses területnek éppen az a különlegessége, hogy 1947-ig soha nem volt Csehszlovákia része. (Tehát nem az első bécsi döntéssel ideig-óráig magyar közigazgatás alá került területről van szó.) A pozsonyi hídfő kérdése külön is felmerült a párizsi békekonferencián, ahol Csehszlovákia Pozsony jobb katonai védhetősége érdekében 5 falu átengedését követelte. (az említetteken kívül Rajkát és Bezenyét is) A magyar delegáció legfőbb érve a határmódosítás ellen, éppen a Budapest-Bécs közúti közlekedésben beálló problémák voltak. A békekonferencia végül 3-2 arányban osztotta fel a területet és Oroszvár + a két falu 1947. október 15-én került Csehszlovákiához, néhány órát hagyva a helyieknek, hogy Magyarországra távozzanak. De ez más történet, máshol szívesen részletezem majd.

Az eredeti jogszabálynak a számát igen, de a szövegét még nem sikerült fellelnem a jogszabálytárban, de valóban több forrás szerint is a cikkíró által is hivatkozott 70846/1934. számú KM rendelet szabályozta először az utak számozását, jelenleg ezt a 19/1994 (V.31) KHVM rendelet teszi.

Nehezen, de sikerült megtalálni "Magyarország közlekedési térképe - 1937" szkennelt változatát, ez is megerősíti a korábban leírtakat: a térkép alján kiemelve láthatóak "Magyarország főközlekedési közútvonalai", amelyek közül az első: "1. Budapest-oroszvár-wieni"

A térképen a Magyaróvár (külön városként jelölve) és Hegyeshalom közötti utat 853-asként jelölik (bár nehezen olvasható) és még sok más érdekességet is tartalmaz.

adamjanos 2013.12.05 14:50:16

@Innotéka: Szerintem is egészen jó hangulatú az eredeti írás, hozzászólásomat egy kis fűszerezésnek szántam,a közelgő ünnepek bécsi forraltborozásai mellé. Őszintén szólva nem is vártam választ első bejegyzésemre. Állításom azonban nem változott, hogy az eredeti 1934-es kijelöléskor a budapest-bécsi 1. sz. főút Oroszvárnál lépett át Ausztriába, ezt az 1937-es térkép már három év közelségéből bizonyítja. (Határváltozás közben nem volt.)

Természetesen keresem az elsődleges forrást is a kereskedelmi minisztériumi (K.M.) rendelet formájában, de egyelőre még a könyvtárosunk sem találja (nincs a '34-es rendeletek között). Ha tart még a tisztelt cikkszerző és az esetleges olvasók türelme,amint megvan közzé teszem itt és a wikipédián is (ahol már javítottam az 1-es főútról szóló szócikket a fényképes és a térképes forrás alapján).

adamjanos 2013.11.21 14:49:06

A szerintem is szép az szb9 szerinti mostani, azaz a lefelényilas M betű.
Remélem a zöld szín mindenképp marad a 4-esen!
Azért sem érdemes most cserélni logót, mert jövőre új városvezetés lehet, akik csak azért is le fogják cserélni ezt is.

adamjanos 2013.02.15 17:29:48

Minden esetre ott lenne a helye a Közlekedési Múzeum parkjában a másik Erzsébet-híd tábla mellett: www.hazaitajak.hu/varosliget_03_016-i60938.html